Készült: 2024.03.28.20:07:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

109. ülésnap (2015.10.22.), 56. felszólalás
Felszólaló Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:09


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan a kormány május végén nyújtotta be a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényjavaslatot, amely szeptember 1-jén lépett hatályba, azonban még mielőtt a módosításról szólnék, hadd foglaljam össze néhány gondolattal az előzményeket.

Államtitkár úr is említette, hogy egy új jogintézmény jött létre olyan adósok számára, akik második esélyt kapnak, ha magáncsődeljárás alá kerülnek, vagy ha akarják és belépnek ebbe a jogrendszerbe. A magyar jogrendszerben ez az első, magánszemélyekre vonatkozó adósságrendezésre irányuló eljárás, amely a fizetési nehézséggel küzdő családok, pontosabban: minimális vagyonnal és törlesztőképességgel rendelkező családok számára hatékonyan elősegíti az adósságrendezést, egyben segítséget nyújt az adósságcsapdából való kikerüléshez. Ez volt a cél, amikor 16 KDNP-s képviselő benyújtotta az eredeti törvényjavaslatot, hogy az adósságcsapdából hozzuk ki az embereket.

Az adósságrendezési eljárás célja, hogy az adós és hitelezői érdekeinek összehangolásával állami felügyelet mellett valósítsa meg az adósságok rendezését. A magáncsődeljárás lényege tehát abban fogalmazható meg, hogy az adósnak jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére vonatkozóan a hitelezőivel történő megállapodásra, tehát elsősorban a hiteladósok, illetve a többféle fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzi ki végcélul.

Az adósságrendezési eljárást az első ütemben olyan hiteladós személy kezdeményezheti, akinek vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére, és a lakóingatlana elvesztését eredményező eljárás indítása vagy továbbfolytatása várható. Ezt államtitkár úr is kiemelte. S hadd húzzam én is alá, hogy itt a lakóingatlanra fókuszál az eredeti törvény. Valahol lakni kell; a devizahiteleseket a csapdából kihozó törvény is erre fókuszált.

(11.30)

Tisztelt Ház! Tehát a benyújtott törvényjavaslat kis terjedelemben, de az érdemi részét nem érintően módosítja az úgynevezett magáncsődtörvényt azért, hogy az első ütemben megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére egy egyszeri póthatáridőt adjon. A jogalkotó ezt a póthatáridőt 2016. március 1-ig teszi meg. A póthatáridő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal összefüggésben is szeretnék arra kitérni, hogy a póthatáridő nem érinti a törvény most hatályos rendelkezéseiben a végrehajtások és végrehajtáson kívüli értékesítések továbbfolytatására vonatkozó törvényi határidőket és az említett eljárásokra vonatkozóan ott megállapított sajátos szabályokat. Hangsúlyozom, hogy fő szabályként az adósságrendezés kezdeményezése a kényszerértékesítési eljárásokat megakasztja, és ez azért nagyon fontos, hogy az érintett hiteladós családok gyors döntést hozzanak, kívánnak-e belépni, pontosabban: kívánnak-e élni a magáncsődeljárás lehetőségével és a vele járó csődvédelemmel.

Az adósságrendezési törvény módosítása a póthatáridőn túl egyrészről az adós számára választási lehetőséget biztosít arra, hogy közvetlenül a főhitelező pénzügyi intézménynél benyújtva kezdeményezi-e a bíróságon kívüli adósságrendezést, vagy az eljárást kezdeményező iratok benyújtását a családi csődvédelmi szolgálat területi szervénél, ahogy hallottuk államtitkár úrtól is, a fővárosi és a megyei kormányhivataloknál lehet előterjeszteni. Ennek a módosításnak a célja, hogy egyszerűsítse és gyorsítsa az eljárásokat, továbbá a pénzügyi intézetek terheinek csökkentése menjen végbe. Ez az egyszerűsítés és gyorsítás, a választási lehetőség, a póthatáridő mind-mind azt szolgálja, hogy ebből az adósságcsapdából hozzuk ki azokat az embereket, akik ezt a jogintézményt választják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Másrészről röviden beszélnem kell a bírósági adósságrendezési időszakról, amely fő szabályként öt évig tart. Vannak azonban ennél jóval hosszabb futamidejű jelzálog-, illetve lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingügyletek, ezekre nézve kiegészítő szabályok beépítése indokolt, hiszen sem az adós, sem a hitelező számára nem lenne előnyös a futamidő bírósági adósságtörlesztési határozattal történő lerövidítése, sem pedig az adósságrendezési eljárás időtartamának a futamidő lejártáig történő meghosszabbítása. Ennek érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy a hitelező számára a minimális megtérülést csak a futamidő végéig kell teljesítenie az adósnak. Ez egy lényeges mozzanat véleményem szerint.

Ha pedig a hitel- vagy a pénzügyi lízingszerződést már korábban felmondta a hitelező, az adóst akkor is megilleti az a kedvezmény, hogy a minimális megtérülést olyan időszak alatt teljesítse, ami megfelel a futamidő hosszának, azaz a mentesítő határozat az adósságrendezési időszakra eső időarányos teljesítést honorálja.

Tisztelt Ház! A fentiekre tekintettel, mint látható és a kormány expozéjában is hallottuk, a kormány legfőbb célja az volt, hogy a póthatáridő igénybevételével minél több, adósságcsapdába esett háztartás számára nyújtson segítséget.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, amely előzetesen egyeztetésre került a Bankszövetséggel, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai