Készült: 2024.04.25.23:26:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2009.11.11.), 136. felszólalás
Felszólaló Keller László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:46


Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tegnap megkezdtük a pénzügyi tárgyú törvények tárgyalását, és most egy meglehetősen jelentős törvényt tárgyalunk. Egyrészt, ha az alkotmányt tárgyaljuk, az mindenképpen nagyon jelentős szándékot tükröz, ezzel párhuzamosan pedig a pénzügyi szervezet, a felügyelet rendelkezési jogának a biztosítását.

A tavaly kirobbant világgazdasági válság előtérbe helyezte a PSZÁF tevékenységét. Persze korábban is foglalkoztunk a felügyelet tevékenységével mi, törvényhozók is, de azt gondolom, az egy évvel ezelőtti történések sokkal inkább előtérbe helyezték a felügyelet munkáját. Tavaly októberben, vagy lehet azt mondani, hogy már szeptember második felétől a világban a pénzügyi rendszer számos országban megreccsent, megroppant. Magyarországon is nehéz helyzetbe került a pénzügyi rendszer, de azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem omlott össze.

Egyetlen bank nem került csődbe, ugyanakkor a válság itthon is felszínre hozta a rendszer problémáit. Miközben a problémák felszínre kerültek, úgy ítélem meg, látva kicsit belülről is a folyamatokat, hogy tulajdonképpen a válságban bizonyítást nyert: a hazai szabályozórendszer, a felügyeleti rendszer és a pénzintézetek gyakorlata képes ellenállni azoknak a kihívásoknak, amelyek érték ezt a rendszert.

Ettől függetlenül nem tekinthetünk el a beavatkozásoktól, olyan módosításoktól, amelyek megszilárdítják a pénzügyi rendszer egyes alrendszereit. Ha reálisan nézzük az elmúlt egy év történéseit, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nagyon sokat tettünk ennek érdekében. Persze lehet mondani azt, hogy sokat lehet tenni, de soha nem lesz elég, amit teszünk, hiszen mindig újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodunk.

Most a két törvényjavaslat tárgyalásával tulajdonképpen az a cél, hogy a felügyeletet megerősítsük. A változtatás többelemű. E törvényjavaslat kapcsán az a célunk, hogy a felügyelet elnöke, az egyébként szokásos ajánlások és határozatok mellett, kötelező erejű rendelkezéseket is ki tudjon adni. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy a rendelkezéskiadásnak ki kell elégítenie a nyilvánossági követelményeket mind az előkészítésnél, mind az előterjesztéseknél, mind az indokolásnál. Ez nagyon fontos szempont. Az államigazgatásban ez a nyilvánosság már megteremtődött; arra hívnám fel a figyelmet - és persze erről a törvényjavaslat gondoskodik is -, hogy ha az ellenzéki oldal is adja a támogatását a törvényjavaslat törvénnyé formálásához, akkor nyilván nagyon fontos célkitűzés a nyilvánosság követelményének az érvényesítése.

Nem egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, ami szerteágazó, mégis nagyon sok törvénymódosítást érint. Azért, mert lényegében csokorba szedi azokat az ágazati törvényeket, amelyekben a felhatalmazást meg kell adni, éppen a felügyelet integrált szerepéből kifolyólag.

Jogosan merül fel az a kérdés - merthogy elég szokatlan, hogy ilyen irányba mozdul el a törvényalkotás a mostani joghierarchiában -, hogy mire vonatkozhat egyáltalán a rendelkezéskiadás. Nos, nagyon lényegesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy azokra a személyekre, szervezetekre vonatkozhat ez csak, akiket a felügyelet tevékenysége érint; tartalmában pedig megadhatja egy ilyen rendelkezéskiadással a minősítések szempontjait, szabályzatok tartalmi előírásaira, adatszolgáltatás módjára tehet javaslatot, és a jelentések szabályait is előírhatja. Lényegében ez a jogosítványa ma is megvan, csak minden egyes intézményre vagy személyre, akit felügyel, ezt meg kell tenni.

Lényegében egyszerűsíti és hatékonyabbá teheti a felügyelet munkáját, ha ezt a rendelkezési jogot tudjuk biztosítani. S ezzel párhuzamosan, hogy a PSZÁF elnökének ezt a lehetőséget megadjuk, ott, ahol egyébként a miniszterek rendelkeztek ilyen rendeletalkotási joggal, ezeket természetesen vissza kell, szükséges vonni. Erről is szól ez a törvényjavaslat.

Csak szeretném megismételni Molnár képviselő úrnak a mondanivalója végén mondottakat, nagyon fontos, hogy e kérdéskörben meglegyen a törvényjavaslat kétharmados támogatása; az alkotmánymódosításnál még nagyobb támogatásnak kell lennie. Arra az esetre, mivel a költségvetési bizottságban a Fidesz azt jelezte, hogy támogatja - az általános vitára való alkalmasságot támogatta is, és egyébként támogatja a törvényjavaslat elfogadását -, persze lehet, hogy ez a megnyilvánulásuk még nem teljesen volt egyeztetve a legfőbb méltóságukkal, és lehetséges, hogy a vita során vagy a szavazásnál eljutnak majd oda, hogy adott esetben ez a bizottságban képviselt álláspont megváltozik, szeretném jelezni, hogy tulajdonképpen mi felkészültünk arra, hogy abban az esetben, ha ez a támogatás mégsem lesz meg, akkor milyen módon tesszük hatékonyabbá és egyszerűbbé, vagy tudjuk befolyásolni a felügyelet tevékenységét.

Tisztelt Ház! Ezzel én is szeretném megerősíteni, hogy a két benyújtott javaslatot támogatjuk, és arra kérem az ellenzéki képviselőket, hogy tegyék ők is ugyanezt, azon indokok alapján, amit elmondtam.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai