Készült: 2021.05.13.13:38:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

176. ülésnap (2020.12.15.), 174. felszólalás
Felszólaló Hidvéghi Balázs
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:07


Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HIDVÉGHI BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Kollégák! A mai napon az Európai Bizottság által előterjesztett új migrációs paktum elemeiről folytatunk vitát, méghozzá az e tervezetek kapcsán felmerülő szubszidiaritási kérdésekről. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása az Európai Unió döntéshozatalára vonatkozó egyik legfontosabb alapelv, amelynek sérelme az uniós jogszabály érvénytelenségét is maga után vonhatja. Az elv lényege az, hogy az uniós jogszabályoknak a lehető legnagyobb teret kell hagynia a tagállamok számára abban, hogy az adott intézkedés céljait megvalósítsák, ez az elv hivatott biztosítani azt, hogy a döntéseket olyan szinten hozzák meg, amely a lehető legközelebb van az állampolgárokhoz. A migráció kérdésében a magyar emberek több alkalommal is világosan kinyilvánították akaratukat, mégpedig azt, hogy Magyarországból ne válhasson bevándorlóország. A magyar emberek akaratával összhangban az Alaptörvény XIV. cikke is kimondja, hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra. A magyar emberek akaratának és az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően jár el tehát Magyarország Kormánya és járunk el mi is, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői és országgyűlési képviselői akkor, amikor a kötelező relokáció ellen foglalunk állást, a kötelező elosztás ugyanis nem más, mint az idegen népességek betelepítésének az egyik eszköze, amely ráadásul a szolidaritás kifejezésének csupán egy lehetséges, ugyanakkor nem kizárólagos módja. Mindezek alapján az olyan javaslatok, amelyek bármilyen közvetett vagy bújtatott módon kötelező elosztást tartalmaznak, nemcsak hogy sértik az Alaptörvényt, szembemennek a magyar emberek kifejezett akaratával, hanem az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt szubszidiaritáselvet is sértik egyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság által bemutatott új migrációs paktum legfontosabb hiányossága, hogy a migrációt nem megállítani akarja, hanem szervezni vagy menedzselni, ahogy a kinti szövegekben fogalmaznak. Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok így nem szakítanak azzal a régi és rossz megközelítéssel, miszerint az áthelyezés, a relokáció központi elem kell hogy legyen  őszerintük  bármilyen európai szintű megoldásban. Ezzel szemben a magyar álláspont az, hogy addig egyetlen személy sem jöhet be az Unió területére, amíg nem bizonyos, hogy jogosult a belépésre, csupán így érhető el, hogy az Európai Unió migrációs politikája azt a világos üzenetet közvetítse, hogy Európa nem átjáróház, és kapui nem állnak tárva-nyitva bárki előtt, aki éppen be akar lépni. Minden olyan megoldást támogatnunk kell, amely ebbe az irányba hat, ugyanakkor el kell utasítanunk azon javaslatokat, amelyek olyan személyeket osztanának szét az Unió területén, akik tekintetében lezárt jogi eljárásban nem vált bizonyítottá és bizonyossá, hogy menekültstátuszra jogosultak.

Úgy gondolom, hogy az új paktum szolidaritási koncepciója nem felel meg ennek az elvárásnak. A javaslatban foglalt szolidaritási koncepció alapján a relokáció vagy az úgynevezett visszatérési támogatás képezné a hozzájárulások döntő részének módját. A látszólag választási lehetőséget kínáló megoldás azonban gyakorlatilag bújtatott relokációt valósít meg, hiszen a visszatérés elősegítésének a sikertelensége esetén a támogatást nyújtó tagállamnak kötelező lenne átvennie az adott kérelmezőt egy bizonyos idő, helyzettől függően négy vagy nyolc hónap után. Ez a valóságban nem más, mint késleltetett relokáció, késleltetett áttelepítés, tehát végső soron a bevándorlók tömeges betelepítése Magyarország területére, ami ütközik a magyar Alaptörvény rendelkezéseivel és ütközik a magyar emberek akaratával.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Azzal természetesen egyet kell értenünk, hogy szolidaritásra, kötelező hozzájárulásra szükség van, egyetlen tagállam sem képes egyedül megbirkózni az Európát évek óta sújtó intenzív migrációs nyomással. Ehhez a kérdéshez az is hozzátartozik azonban, hogy egyes tagállamok mulasztásaiért, például a hatékony határvédelem vagy a megfelelő eljárások lefolytatásának a hiányáért nem lehet más tagállamokra terhelni a felelősséget  ez nem szolidaritás. Azok a tagállamok, amelyek nem látják el megfelelően a rájuk rótt feladatokat, jogosan nem is várhatnak szolidaritást a többi tagállamtól.

A szolidaritás kifejezésének módjára visszatérve úgy gondolom, hogy meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a tagállamok szabad kezet kapva járulhassanak hozzá a terhek viseléséhez. Magyarország évek óta határkerítést tart fenn, és ezzel nem csupán saját magát védi, hanem a teljes Európai Unió területét is az illegális határátlépések által jelentett biztonsági fenyegetésektől. Az ilyen hozzájárulásokat is figyelembe kell venni akkor, amikor európai szolidaritásról beszélünk. A szóban forgó javaslatok azonban nem tartják tiszteletben ezt az elvet, hiszen nem hagynak elegendő mozgásteret a tagállamok számára annak megválasztásában, hogy hogyan kívánnak hozzájárulni a közös terhek viseléséhez.

Végezetül engedjék meg, hogy az európai színtéren uralkodó és továbbra is uralkodó általános megközelítés és hozzáállás kapcsán mondjak pár szót, és ehhez kapcsolódva hangsúlyozzam annak fontosságát, hogy a mai előterjesztés iránt a támogatásukat fejezzék ki. Az európai intézményekben uralkodó általános megközelítés szerint a migráció egy lehetőség az Európai Unió számára. Számos nyugat-európai ország vezetői úgy tekintenek a tömeges migrációra, mint egy elkerülhetetlen és megállíthatatlan folyamatra, amelyet csupán szervezni, csupán menedzselni és kezelni kell. Ezen álláspontjuknak egy hónappal ezelőtt egy nemzetközi migrációs konferencián is hangot adtak, a konferencia légköre és a hozzászólások többsége alapján kijelenthető, hogy az európai intézményekben erősen migrációpárti hozzáállás uralkodik továbbra is.

Magyarország 2015 óta ugyanakkor bebizonyította, hogy határozott politikai akarattal és erős határvédelemmel az illegális migráció a külső határokon igenis megállítható.

Az ezzel kapcsolatos politikai akarat hiánya Nyugat-Európában több okra is visszavezethető, ilyen a nyugati országokra jellemző, még a gyarmattartásból fakadó rossz lelkiismeret és az ezzel kapcsolatos kompenzáció igénye; ilyenek a munkaerőpiaci, illetve demográfiai megfontolások; de ilyen az a fondorlatos módon kiötlött elképzelés is, hogy a betelepített tömegek idővel majd megbízható baloldali szavazóbázisai lehetnek egyes pártoknak. Azt ugyanakkor figyelmen kívül hagyják, hogy nem minden európai ország szenved a gyarmattartó múlt okozta lelkiismeret-furdalástól  és mi nyugodtan kijelenthetjük, hogy mi nem szenvedünk ettől , és nem mindenki számára a bevándorlók betelepítése jelenti a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémákra a megoldást. Magyarország például széles körű családpolitikai intézkedésekkel és támogatásokkal kívánja kezelni ezeket a kihívásokat, és egy teljesen eltérő, nem a multikulturális társadalomképre épülő jövőt képzel el magának, és ehhez kéri a magyarok támogatását.

Az európai együttműködés sikerének záloga véleményem szerint a tagállami különbségek elfogadása és kölcsönös tiszteletben tartása. Ezzel nem fér össze az, ha egyetlen lehetséges megoldási javaslatot, a kötelező szétosztást, a kötelező relokációt vázoljuk fel egy olyan átfogó és megosztó probléma kezelésére, mint amilyen a migráció. Úgy gondolom, hogy a szubszidiaritással kapcsolatos aggályok jelzése az Európai Bizottság, illetve az uniós jogalkotók felé egyértelmű üzenetet közvetít: a tagállami parlamentek nem hagyják szó nélkül, ha az uniós jogalkotás korlátjainak áthágására kerül sor.

Mindezek figyelembevételével javaslom és kérem, hogy fejezzék ki támogatásukat a mai előterjesztés kapcsán. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai