Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ZOLTÁN, az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága november 22-ei ülésén tárgyalta a száz lépés programjáról benyújtott előterjesztést, és azt általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadását ajánlja a tisztelt Háznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ez év elején jelentette be a száz lépés programjának meghirdetését. Ez év elején, amikor abból indult ki, hogy a parlament és a kormány jelenlegi ciklusából hátralévő idő nem elegendő arra, hogy nagy, átfogó reformokkal változtassuk meg az ország életét, tegyük jobbá az ország életét, mindazonáltal vannak olyan pontok, amelyeken érdemi változtatásokat lehet végrehajtani nagy, átfogó reformlépések nélkül is, és ha ezeken a pontokon megtesszük azt, amit ennyi idő alatt meg lehet tenni, akkor az ország élhetőbb, az ország igazságosabb, az ország a tulajdon lakói által szerethetőbb, biztonságosabb lesz.

Különösen sok ilyen terület van az oktatásban, hiszen azt kell számításba venni, hogy az oktatás és szakképzés, továbbképzés a modern szociáldemokrácia számára egy olyan pont, amely voltaképpen egész politikájának lényege. A modern szociáldemokrácia kénytelen volt szembenézni azzal a kihívással, hogy a klasszikus értelemben vett jóléti állam, amely jólétet ígért mindenkinek állampolgári jogon, a kiéleződött világverseny és globalizáció közepette nem folytatható. Nem lehet jólétet állampolgári jogon ígérni, de lehet a kiéleződött versenyben való helytállás képességét ígérni állampolgári jogon, magyarán versenyképességet lehet ígérni állampolgári jogon. Márpedig, aki versenyképességet mond, az tanulást mond, oktatást mond, élethosszig tartó tanulást mond, szakképzést, továbbképzést mond.

Ez volt az a gondolat egyébként, amely 2000-ben az Európai Unió lisszaboni csúcsértekezletén annak a bizonyos lisszaboni stratégiának az elfogadását motiválta, amely lisszaboni stratégia végrehajtásában így, az akkor megjelölt időtáv feléhez érkezve meg kell állapítanunk, hogy egyfelől sajnos az Európai Unió nem túl sokat tett ennek érdekében, nem túl sokat tett annak érdekében, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb régiója lehessen. De amit megtett, azon belül Magyarország az élen van, a nemzetközi kimutatások szerint az Európai Unió 25 tagországa közül az elmúlt öt évben Magyarországon javult a legtöbbet a versenyképesség.

A száz lépés programja ennek megfelelően célozta meg a szakképzést, és célozta meg az iskolát. A szakképzést, hogy a szakmastruktúrát a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodni képessé tegye, és az oktatást, a közoktatást, annak érdekében, hogy a társadalmi méretű igazságtalanságoknak ne továbbadója és ne továbbfokozója legyen az iskola, hanem lehetőség szerint mérséklője.

Ma az a helyzet, tisztelt Ház, hogy a magyar iskolarendszer oly mértékben szelektív, hogy az OECD-tagországokban készült felmérések szerint legjobb teljesítményt nyújtó finn diákokat verik a magyarországi gimnazisták, míg ezzel szemben a magyarországi szakiskolások az OECD-felmérésben utolsó helyen végzett mexikói diákok átlaga alatt vannak. Ez az a helyzet, amivel a magyar Országgyűlésnek és a magyar kormánynak szembe kell néznie, ez az a helyzet, amelynek érdekében az iskolarendszer átalakításában, igazságosabbá tételében a száz lépés idevonatkozó részeit megtettük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)