Készült: 2020.07.09.14:21:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

149. ülésnap (2004.05.11.), 148. felszólalás
Felszólaló Gazda László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:  Előző  148  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GAZDA LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot, amely a Vásárhelyi Plusz-program közérdekűségét és megvalósítását kívánja elősegíteni, megtárgyalta a gazdasági bizottság, és általános vitára egyhangúlag alkalmasnak tartotta.

A gazdasági bizottságban élénk vita bontakozott ki a továbbfejlesztett Vásárhelyi-program céljairól, belső tartalmáról, végrehajtása ütemezéséről és a megvalósítás módozatairól. A bizottság egyetértett abban, hogy a hosszú távú, kormányokon átívelő feladat egyebek mellett az árvízi biztonságról szól, másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát biztosíthatja, ezért itt nincs helye a napi politikai vitáknak, és helyes, ha a közérdekűséget és a megvalósítást törvény garantálja.

Két markáns álláspont alakult ki a célokat és a konkrét programokat illetően - ez a két álláspont sem politikai alapon körvonalazódott. Az egyik álláspont szerint a Vásárhelyi-program végrehajtása során a programnak három fő tartalmi elemet kell tartalmaznia, a vízkár-elhárítási célok megvalósítását, ez az egyik; a jelenlegi árvízvédelmi töltések korszerűsítését és magasítását, ez a másik; és a harmadik: a Tisza völgyével kapcsolatos nemzetközi erőfeszítések fokozását és folytatását.

Az álláspontot kialakítók szerint egyébként a helyes célokat megfogalmazó törvénytervezetet ki kell egészíteni a töltéserősítési és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó feladatokkal. Nem értenek viszont egyet azzal, hogy az említett feladatokon túl vízkár-elhárítási pénzekből olyan programokat is tartalmazzon a terv, ami az egész Tisza-völgy mezőgazdasági, tájvédelmi, megélhetési gondjait orvosolja, azaz hogy a tervezett 130 milliárd forintnak csupán 50 százalékát fordítsa a kormány vízkárelhárításra.

A másik álláspontot kialakítók szerint, és magam is ezt vallom, a továbbfejlesztett Vásárhelyi-program egy konkrét program, amely az árvízi biztonság növeléséről és az érintett térség, a Tisza völgye terület- és vidékfejlesztéséről szól. Ezenkívül természetesnek tartja, hogy ágazati forrásokból folytatódik az 1 százalékos árvízi előfordulási valószínűségre alapozott töltésfejlesztés. Azt is fontosnak tartja, hogy ezt a lehető leghamarabb be kell fejezni; mint ahogy azt is, hogy folytatódnak azok a nemzetközi erőfeszítések, amelyek biztosíthatják az élővizeink biztonságát, és növelhetik az árvízi biztonságot. Az ezt az álláspontot kialakítók úgy vélik, hogy az ártéri rehabilitáció és a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése egyben táj- és földhasználat-váltást jelent, tehát életviteli váltást is jelenthet az ott élő embereknél, ezért ez egy egyszeri, soha vissza nem térő alkalom arra, hogy a terv belső tartalmában vidék- és területfejlesztési elemek, programok is megjelenjenek.

Ezért a törvényen belül önálló fejezetben kellene foglalkozni a területfejlesztési, gazdasági infrastruktúra-fejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint a humán fejlesztési intézkedésekkel és feladatokkal. A forrásokat pedig integrált módon kellene biztosítani, és ilyen módon felhasználni.

Összefoglalva tehát: a cél az kell hogy legyen, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése mellett a térségben élők életfeltételei és életkörülményei javuljanak, és kialakuljanak az új típusú, a természeti értékeket megőrizni, azokkal felelősen gazdálkodni tudó táj-, föld- és vízhasználat feltételei.

A gazdasági bizottság egyetértett abban is, hogy az előtervezési munkák elvégzését követően, az anyagi forrásháttér tervezhetősége érdekében a megvalósítási ütemterveknek el kell készülniük, és a tárcának vagy a tárcáknak ezt az éves költségvetés tervezésénél szerepeltetniük kell. A törvényt pedig a későbbiekben célszerű módosítani és kiegészíteni oly módon, hogy a gyorsforgalmi úthálózat építésének gyorsítása érdekében elfogadott praktikus szabályokat itt is hasonlóan alkalmazni lehessen.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A források és feladatok részletezése kapcsán a környezetvédelmi, természetvédelmi kisajátítási jogszabályok rugalmasabb, időkímélőbb kezelésére gondolt a gazdasági bizottság.

A törvényjavaslat 9. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott egyszeri térítéssel kapcsolatban a bizottságban az a vélemény alakult ki, az fogalmazódott meg, hogy a művelési ágak vagy más szempontok alapján arányosabb és méltányosabb lehetne az egyszeri térítés mértéke. És a bizottság abban a reményben értett egyet azzal - ismétlem, egyhangúlag -, hogy az általános vita kezdődjön el, hogy az általános és a részletes vitában módosító javaslatokkal e hasznos törvényjavaslat még jelentősen javítható.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  148  Következő    Ülésnap adatai