Felszólalás adatai

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Mindenekelőtt egy szubjektív megjegyzéssel kezdeném. Felháborítónak tartom, hogy egy ilyen fontos, nagy súlyúnak gondolt anyagot a hajnali órákban kell hogy tárgyaljon a parlament. Még akkor is így van ez, ha az általános vita folytatásáról van szó. Emlékszik mindenki még a plakátra, annak idején MSZP-plakátra: Magyarország többet érdemel. Azt hiszem, ezt most is elmondhatjuk: Magyarország ennél többet érdemel.

Ez mottó lehetne erre a koncepcióra is, azt hiszem, hiszen mint elhangzott, nem történt más, mint propagandatermékké silányult egy egyébként nemes célokat szolgáló anyag.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan Nógrádi képviselőtársam elmondta, a két koncepció egymással nagyon sok területen rokon vonásokat mutat, nehéz elválasztani egymástól a kettőt. Én most az országos fejlesztéspolitikai koncepcióhoz szeretnék szólni, de hozzászólásom legvégén a területfejlesztési koncepcióhoz is szeretnék egypár gondolattal csatlakozni.

Számomra, ellenzéki képviselő számára ebben a formájában elfogadhatatlan az anyag. Több sebből vérzik az OFK. Mindenekelőtt azt sérelmezem, hogy nem volt semmiféle egyeztetés velünk, képviselőkkel. Mint kiderült, nemcsak politikai egyeztetés nem volt, de még szakmai is alig-alig volt. Még a végeken is így volt ez. Velünk, egyéni képviselőkkel senki nem egyeztetett. Csupán hírek, híresztelések voltak.

Azt nagyon sajnálom, hogy a következő 15 évre előre lekötünk olyan fejlesztéseket, olyan irányokat, amelyekkel egyébként mi alapvetően nem értünk egyet. Azt is igen sajnálom, hogy a koncepció szövege rendkívül megosztó, és emiatt részben kiérleletlen is. A kiérleletlensége következtében koncepciótlan is, túlságosan általános a szöveg.

Utaltam a bizottsági ülésen már arra - ott Hahn Tamással volt egy kis egyetértésem is e tekintetben, hogy a koncepciótlanság egyik lényege - és itt egy pillanatra a területfejlesztési koncepcióhoz csatlakoznék -  hogy én az anyagban inkább látom visszaköszönni a ’70-es évek körzetesítésének emlékét, mintsem a sokáig reformértékűnek tekintett Erdei-Bibó-féle közigazgatási javaslatot. Úgy látszik, hogy most eldőlt a vita, a szocialisták eldöntötték a vitát a körzetesítés javára, de erről majd még később ejtek szót egy másik hozzászólásomban.

Hibás az anyag ugyanakkor - és ez nagyon fontos kifogásom -  hogy szerintem a magyarság igazi sorskérdéseire nem ad választ. Három ilyen sorskérdést említenék, amelyet mindenképpen említeni kéne az anyagban, de nem említ. Nem említi, hogy hogyan kellene az Európában páratlanul rossz magyarországi demográfiai mutatókon javítani. Nem ad megoldási alternatívát sem. Még annyit sem próbál adni, amennyit a polgári kormány annak idején elkezdett konkrét cselekvésekben.

A második ilyen problémahalmaz: az anyag nem kezeli az ország mintegy 60 százalékát kitevő vidéki lakosság sorsát sem. Alapvetően az OFK-ban az urbánus szemlélet, azon belül is leginkább a Budapest-központúság jelentkezik. A falusi szemlélet, a rurális szemlélet eltűnik teljesen az anyagban, s ez nagyon nagy hiba.

Végezetül a harmadik ilyen alapvető koncepcionális tévedés az anyagban az, hogy semmiféle említés nincs a határok mentén élő magyarság és az anyaországban élő tömbmagyarság kapcsolatainak fenntartását illetően. Ahogyan Illyés Gyula annak idején megfogalmazta, mint kenyéren a héja, úgy helyezkedik el a magyarság a határaink mentén, hogy közöttük élő kapcsolat legyen, ezt mi annak idején, az elmúlt ciklusban megpróbáltuk. Ez a koncepció ezzel a gyakorlattal teljességgel szakít.

Azonban szombathelyi képviselőként, Szombathely választott országgyűlési képviselőjeként teljes mértékben ellenzem a javaslatnak azt a részét, amit külön pontban fogalmaz meg, ez pedig a fejlesztési pólusok megnevezése és kijelölése. Ez a mi frakciónkban is nagy feszültséget okozott, és nagy vitát váltott ki, de a mi megyénkben, Vas megyében indulatokat is szült. Megértem azt, hogy a kormányzat valamilyen módon politikai döntést kíván ebben hozni. De kérem, fogadják el azt, hogy a szakértői álláspontok szerint - ezt több ember, több szakértő is alátámaszthatja - a mai magyarországi viszonyok közepette Budapesten kívül talán két nagyváros - nevesítsük: talán Szeged és Debrecen - képes arra, hogy fejlesztési pólusként megnevezzék; valószínűleg még Pécs sem, Miskolc meg Győr aztán végképp nem.

Ehhez képest mi a nyugati határszélen megdöbbenéssel tapasztaltuk azt, hogy fejlesztési pólusként az OFK-ban megnevezték Győrt. Úgy gondoljuk, hogy a Nyugat-Dunántúl olyan adottságokkal rendelkezik, amilyenekkel semelyik más régió. Ebben a tekintetben ez ügyben kérem szépen, hogy engedjék meg, hogy felolvassam egy szombathelyi földrajzprofesszor, geográfusprofesszor véleményét.

A kérdés így hangzik hozzá: “Ön szerint helyes-e versenyképességi pólusként megnevezni egyetlen várost?ö A válasz: “Felesleges, ugyanis Magyarországon a régiók nem közigazgatási egységek. Korábban a területfejlesztési törvény kapcsán már felmerült, hogy ki kell jelölni a régiók központjait, de akkora volt a tiltakozás, hogy ez végül nem valósult meg.ö Majd később azt mondja: “Egyértelmű, hogy Győr mint pólus nem a régió, hanem saját és közvetlen környezete fejlődésére lesz jótékony hatással. Jogos a félelem, hogy a pénzügyi forrásokból koncentráltan kap majd, ahogy eddig is.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt van a teremben e kései órán Szombathely város másik országgyűlési képviselője és polgármestere is. Ők is azért vannak itt, mint én, hogy ez ellen fellépjenek. És úgy gondolom, hogy ez ügyben közös az elszántságunk, közös az akaratunk. De az a kérésem, hogy amennyiben ez így van, akkor majd a szavazatokkal ezt tegyék nyilvánvalóvá is akkor, ha majd erről döntenünk kell.

Miben különbözik Nyugat-Dunántúl az ország összes többi régiójától? Ez, úgy látszik, elkerülte az OFK-t megalkotó szakemberek figyelmét is. Először is abban, hogy ez az átlagosnál erősebben rurális, vidékies jellegű térség. Sok a falu, ugyanakkor viszont öt megyei jogú város van. Közöttük városhálózati szemlélet alakul ki, nem egypólusos a fejlesztési irány.

Egyetlen régió az országban, amely nem halmaz elhelyezkedésű vagy kelet-nyugati elhelyezkedésű, hanem észak-déli elhelyezkedésű. Ebben a tekintetben viszont Győr mint a nemzetközi útvonal szempontjából jó helyen fekvő város, periferikus helyen fekszik. El kell mondanunk, hogy ezért sem jó ennek a pólusnak a megnevezése.

És azt is el kell mondjuk, hogy ezt úgy érezzük mi folyamatosan ott Vas megyében, Zala megyében, Sopronban, Csornán élve egyébként, hogy ez a régió folyamatosan kimarad a fejlesztésekből. Úgy érezzük, hogy ebből a szempontból - ebből a szempontból csak, még egyszer mondom - az ország mostohagyermeke. Kérem szépen, én elfogadom azt az elképzelést, amit az OFK-ban olvastam, hogy támogatni kell a fejletlen régiókat, de az nem jó elv, hogy a mozdonyt, amely húzza az országot, lelassítjuk, és a teljesítményét visszavesszük.

Ma még csak fejlesztési pólus, aztán holnap már vagy néhány év múlva már régióközponti elnevezést aggasztunk a neve mellé. Ennek a koncepciónak az elfogadása pillanatnyilag nagyon nagy veszélyt jelent mindannyiunkra nézve, Szombathelyre, Vas megyére, Zala megyére nézve, de még Sopron vármegyére nézve is.

Talleyrand-nal szólva, ennek a koncepciónak az elfogadása most több mint bűn, hiba lenne.

Kérem, ne tegyék!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(0.40)