Készült: 2024.03.28.15:20:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 180 2013.02.18. 2:08  177-180

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tisztánlátás érdekében azzal kezdeném, hogy míg önök, szocialisták nem emeltek bért az egészségügyben, mi azt megtettük. (Derültség az MSZP soraiban.) Az elmúlt tíz év legnagyobb béremelését hajtottuk végre. Ezt önök - ön is képviselő úr, személy szerint - szégyenszemre nem szavazták meg. Így aztán arra kérem nagy tisztelettel, hogy ne tetszelegjenek, ne tetszelegjen az egészségügy megmentőjeként.

Képviselő úr, visszautasítom azt a feltételezését is, hogy mi kórházakat zárnánk be. Tetszett itt mondani mindenfélét, pedig hát a helyzet az, hogy nem zárunk be kórházakat, ellentétben önökkel, szocialistákkal. Önök megtették ezt többek között a nagy hírű pszichiátriai intézettel.

Az sem igaz, hogy magára hagynánk a kórházakat. Legutóbb például tavaly decemberben különböző jogcímeken közel 27 milliárd forintos többletforrást kaptak az intézményeink felhasználási kötelezettség nélkül, ellentétben önökkel, szocialistákkal, akik eladósították a kórházakat, a működőképesség határára sodorva őket. A mostani többletforrás az utalás időpontjára tekintettel valószínűleg még nem jelenik meg a 2012. december 31-ei állapot szerinti tartozásállományt kimutató adatokban. Tisztelt Képviselő Úr! 2012 júliusától elérhető az országos várólistarendszer, amit önök, szocialisták nyolcéves kormányzásuk alatt képtelenek voltak bevezetni.

Nem igaz az sem, képviselő úr, hogy az eladósodottságban az intézményi kórházak állnak az élen. Az állam fenntartásában lévő szolgáltatók 25 százaléka gazdasági társaság formájában működik, miközben ezen szolgáltatók lejárt tartozásállománya tavaly év végén az összes ilyen állomány 27 százalékát tette ki.

Remélem, sikerült tisztáznunk a kérdéseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 266 2013.03.04. 12:13  265-279

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország kormánya 2010-ben célként határozta meg az egészségügyi intézményrendszer átalakítását, megújítását. Olyan egészségügyet álmodtunk meg, amely fenntartható, hatékony, és amelyben a betegek számára a lehető legjobban megvalósul az egyenlő hozzáférés az ellátásokhoz.

Két és fél évvel ezelőtt az egészségügyi kormányzat a megalkotott Semmelweis-tervvel kezdte el megtenni a célok végrehajtásához szükséges lépéseket. Úgy gondoljuk, hogy egy egyszerre hatékonyabb, színvonalasabb és egységesebb egészségügyi rendszerhez fontos eszköz az egységes intézményfenntartás megvalósítása.

Ennek érdekében a tavalyi esztendőben két lépcsőben megtörtént az önkormányzatok fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményeinek átvétele. Január 1-jén a megyei és fővárosi intézmények, május 1-jével pedig a korábban városi kórházak és a hozzájuk kapcsolt járóbeteg-ellátást végző intézmények kerültek állami fenntartásba. Ezzel végre számos új lehetőségünk nyílik, lehetőség arra, hogy kórházaink valós teljesítményét összevethessük, egységes és következetes szakmai irányítását valósítsuk meg, és lehetőség arra is, hogy leszámoljunk a korábban átláthatatlan és számtalan homályos érdektől vezérelt rendszerrel.

Megkerülhetetlen ugyanis, hogy röviden visszaemlékezzünk, honnan indultunk el 2010-ben. A korábbi szocialista kormány kapkodó reformkísérlete csúnyán megbukott, sajnos azonban a súlyos következmények itt maradtak. A több százmilliárd forintos pénzkivonás miatt az intézményeket a végsőkig kivéreztették, a kapkodás következménye pedig több bezárt és széthordott nagy hírű kórház, sok rozsdás vizitdíj-automata, átláthatatlanság és káosz volt.

A rendszer stabilizálása és számos fejlesztés mellett ezért is vittük véghez az előbb említett egységes állami felelősség érvényesítését, miközben az új rendszerhez új betegutakat és új progresszivitási szinteket rendeltünk. Tavaly nyáron, az új rendszer indulásakor kiderült, hogy teljesen alaptalannak bizonyultak azok a vészmadár hangok, amelyek szerint komoly problémák lesznek a változásokkal. Épp ellenkezőleg: fennakadás nélkül, zökkenőmentesen sikerült az újjáépítés.

Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott törvényjavaslatunkkal ezt a munkát folytatjuk tovább. Most következő lépcsőként a 2012-es átvétel után kizárólagos állami tulajdonba került, de még gazdasági társasági formában működő kórházak a jövőben költségvetési intézményként fognak tovább működni. Ezáltal megvalósulhat a fenntartói feladatok központi, egységes elvek mentén történő ellátása, az intézmények hatékonyabb fenntartása.

A kormányprogram egyik kiemelt célja, hogy a szervezeti struktúrák igazodjanak az ellátandó közfeladatokhoz, és megvalósuljon az államszervezet újjáépítése. Úgy gondoljuk, hogy az államnak a közfeladatok ellátásáról alapvetően egy erre rendelt szervtípus, a költségvetési szerv útján kell gondoskodnia. Ennek keretében szükséges a törvényjavaslatban meghatározott társaságok átalakítása.

A tavalyi évben a magyar állam tulajdonába, illetve fenntartásába került kórházak egy része gazdasági társasági formában működő egészségügyi intézmény. A törvényjavaslat ezen intézmények közül a kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaságok átalakítását célozza. Az eddigi működtetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenti átalakításra szükség van, hiszen a társaságok több mint fele szinte csőd közeli állapotban van.

Mára egyértelműen kijelenthető tehát, a gazdasági társaság mint működtetési forma, a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; a betegellátás általános minősége, a hatékonyság vagy a költségtakarékosság tekintetében igazi javulást nem eredményezett, és egyes intézmények működését nagymértékben nehezíti a korábbi önkormányzati fenntartás időszakában felvett hitelek törlesztése.

Tekintettel arra, hogy egy gazdasági társaság által egy költségvetési szervnek történő feladatátadás pontos, egyértelmű, egyszerű és gyors lebonyolítását lehetővé tevő szabályok nincsenek a hatályos jogszabályokban, szükséges ennek külön törvényben történő szabályozása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy kiemelten fontos az általános végelszámolási szabályoktól való eltérés. Ezért az egészségügyi szolgáltatóknak egyfajta speciális jogutódlással történő átszervezése javasolt, a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések ágazatspecifikus módosítása mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami feladatátvállalás alatt mindvégig az volt a legfontosabb, hogy fennmaradjon az egészségügyi ellátás folytonossága. Most az intézményi formaváltás során is elengedhetetlen erről gondoskodni. Ennek feltétele, hogy biztosított legyen az OEP-szerződések és működési engedélyek, az európai uniós forrásból megvalósult, illetve folyamatban lévő fejlesztések, valamint a munkaviszonyból származó jogok folytonosságának fenntartása. Ezt a törvényjavaslatban a jogok és kötelezettségek, hatósági engedélyek, perek, uniós projektek vagyon- és munkavállalói jogviszony rendelkezésével biztosítjuk. Fontos eredmény lesz, hogy az átvett intézmények keretében nyújtott ellátás a jövőben nem függ majd a gazdasági társaságok fizetőképességének alakulásától, eladósodottságának mértékétől, differenciált működtetésüktől.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat lényegi elemei röviden a következők. A törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságok 2013. március 31-én e törvény alapján megszűnnek. 28 ilyen gazdasági társaságról van szó. Az általuk ellátott feladatok a mellékletben meghatározott költségvetési szervek, úgynevezett befogadó intézmények által kerülnek átvételre. A befogadó intézmények kijelölésénél figyelemmel voltunk a területi adottságokra, a társaságok jelenlegi együttműködési rendszerére.

(20.30)

A társaság vagyona a magyar államra száll, míg a kötelezettségek és jogosultságok esetében meghatározott kivételekkel jogutódnak a befogadó intézményt kell tekinteni. Az intézmények zavartalan működését segíti elő annak kimondása, hogy a költségvetési szerv általi jogutódlás a követeléseket nem teszi lejárttá. A feladat átvételének időpontjában folyamatban lévő hatósági eljárásokban, peres és nemperes eljárásokban a társaság helyébe a befogadó intézmény lép, a megállapított kötelezettség vagy jogosultság a befogadó intézményt terheli, illetve illeti meg. A társaság egyes jogszabályokban meghatározott, adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában az államra száll. A feladat átvételének időpontjától az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, azaz a GYEMSZI gyakorolja, hasonlóan a költségvetési szerv formában működő egészségügyi intézményekhez.

A jogbiztonság és az egyértelmű végrehajthatóság érdekében a jogutódláshoz kapcsolódó egyes aktusokhoz határidőket is rendeltünk. Ahogyan már említettem, biztosítani fogjuk, hogy az átalakítás ne befolyásolja az érintett intézmény működését, a folyamatos betegellátást, ezért rögzítettük, hogy a feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek, valamint a feladathoz kapcsolódó szakellátási kapacitások és az ahhoz tartozó ellátási területek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától a befogadó intézményt kell tekinteni. 2013. április 1-jei hatállyal módosítjuk a befogadó intézmény finanszírozási szerződését is.

A feladat átvételével, a jogok és kötelezettségek, valamint a vagyon átszállásával kiüresített társaság megszüntetését az általános szabályoktól eltérően, egyszerű eljárással szükséges végrehajtani, ezért a javaslat kivételt teremt a végelszámolási és a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályoktól, s kimondja, hogy a törvény hatálybalépését követően a társasággal szemben felszámolási, illetve csődeljárás nem indítható. Természetesen a társaság szerződéses partnereit, hitelezőit tájékoztatni kell a megszűnés speciális módjáról. A társaságnak a Cégközlönyben felhívást kell közzétennie, melyben tájékoztatást ad arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá ki kell jelölnie a jogutódot és az állam képviseletét ellátó szervet.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelten fontos, hogy külön és részletesen beszéljünk a rendszerben dolgozókról, az átalakulás ugyanis mintegy 18 ezer munkavállalót érint. A munkavállalók továbbfoglalkoztatása keretében garanciális rendelkezéseket teremtünk annak érdekében, hogy a dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az átalakulással. A dolgozók közalkalmazotti státusba kerülnek, amennyiben továbbra is az érintett betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat. A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakult intézményekbe. A javasolt szabályozás mindehhez egy hónapos átmeneti időt biztosít. A kórház orvosainak, szakdolgozóinak az alapilletménye, illetménykiegészítése és a rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál 2013. január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

A munkavállalónak a társaságnál az átadást megelőzően megszakítás nélkül munkaviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el, és így kell a jogszabályban meghatározott jogosultságait is számítani. Annak érdekében, hogy a jogviszony átalakítására, a nyilatkozatok megtételére elegendő idő álljon rendelkezésre, az átmeneti időszakban a befogadó intézmény munkaviszonyban álló személyt is foglalkoztathat. Korábban gondot jelentett, hogy a gazdasági társasági formában működtetett kórházakban dolgozók kimaradtak egyes eseti többletjuttatásokból. Mostantól ezt a problémát is sikerül orvosolni, a továbbiakban nem fordulhat elő, hogy a dolgozókat bármilyen hátrány éri azért, mert nem költségvetési formában működő intézményben dolgoznak.

A gazdasági társaság vezetésének folytonossága érdekében a társaság vezető beosztású munkavállalói közül az intézményvezetőnek, az orvos igazgatónak, az ápolási igazgatónak és a gazdasági vezetőnek a vezetői munkakörét, megbízatását a feladat átvétele nem érinti. Részükre a befogadó intézmény a társaságnál vezetőként eltöltött idő figyelembevételével határozott idejű, de legfeljebb öt évre szóló magasabb vezetői megbízást ad.

Tisztelt Ház! Az elkészült törvényjavaslat lehetőséget ad az említett gazdasági társaságok gyors átalakítására, a hitelezők, szerződéses partnerek számára is megnyugtató módon. Figyelembe vesszük az ellátási érdekeket, és a munkavállalók számára is biztos környezetet teremtünk. Meggyőződésem, hogy e törvény elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk egy egységesebb, hatékonyabb, színvonalasabb egészségügyi ellátórendszer felé. Kérem önöket, hogy mindezek alapján támogassák a törvényjavaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 296 2013.03.04. 0:07  279-309

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 185 2013.04.15. 0:07  184-185

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. A kormány a javaslatot támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 168 2013.06.10. 2:03  165-169

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialista kormányzat 2002 és 2010 között 140 százalékos tarifaemelést hajtott végre a vasúti közlekedésben (Derültség az MSZP és az MSZP mögött ülő függetlenek soraiban.), elkótyavetyélte a nemzeti vasútvállalat vagyonának egy jelentős hányadát, és közel 300 milliárd forint adósságállományt halmozott fel. A felelőtlen gazdálkodás miatt sokszorosára növekedett az állami finanszírozási szükséglet, a járműállomány és a pályahálózat állapota leromlott, a műszaki avulás miatt a járművek darabszáma a kritikus szint alá csökkent. Nevethetnek önök ezen, de nagyon súlyos örökség ez, és a szocialisták követték el ezt a bűnt is.

Ennek ellenére a kormány 2010 óta biztosítja a díjmentes utazási lehetőséget az oktatási intézmények és tanulóik részére az egyes országos múzeumok megismerésére, a kedvezménnyel utazó csoportok száma tehát ugrásszerűen megnövekedhetett. Az utazási kedvezmény igénybevételének részletszabályai áprilisban megváltoztak. Ennek oka, hogy csak azok vehessék igénybe, akiknek jár. Az új előírások szerint az oktatási intézményeknek a múzeumlátogatás előtt legkésőbb hét nappal kell bejelenteniük az utazási igényt; a vasúttársaság egységes fogadónyilatkozatot kér annak eldöntésére, hogy a kedvezményt valóban a kormányhatározatban nevesített múzeumok meglátogatására veszik-e igénybe.

Felhívom a tisztelt képviselő úr figyelmét arra - és kérem, hogy most figyeljen -, hogy bár az új szabályozás az iskolai tanítási napokra korlátozza a kedvezményt, ugyanakkor az a múzeumi fogadónyilatkozaton szereplő napot megelőző és az azt követő napon akkor is igénybe vehető, ha az nem iskolai előadási nap. Ha tehát az iskola péntekre kapott a múzeumtól fogadónyilatkozatot, akkor azzal a tanulói szombaton is ingyenesen visszautazhatnak a kiindulási állomásra, ha viszont hétfőre, akkor a diákok már vasárnap megkezdhetik a díjmentes utazást.

Egyebekben pedig szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy állításával ellentétben a kormány kiemelt figyelmet fordít a családokra és a fiatalokra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 207 2013.06.26. 2:04  204-207

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar történelmi filmek vonatkozásában szeretném eloszlatni aggodalmát. Több is előkészület alatt áll. A Hunyadi János életéről szóló forgatókönyv fejlesztése jelenleg is zajlik, kanadai-magyar koprodukcióban. A Magyar Nemzeti Filmalap 900 millió forinttal támogatja az Arany János művéből Pálfi György rendezésében készülő Toldi-trilógiát. A magyar sporttörténelem kiemelkedő alakjáról, Hajós Alfréd olimpiai bajnokról Török Ferenc készít mozifilmet, de film készül a lóversenysport hungarikumáról, Kincsemről is.

Jó néhány filmterv is fejlesztés alatt áll a mohácsi csatáról, az első világháború magyar pilótáiról, Kempelen Farkas sakkautomatájáról, vagy a Tisza István életéről szóló film ilyen. A Médiatanács döntése értelmében sorozat készül Kapitány Iván forgatókönyvéből Petőfi Sándor életének egy fontos szakaszáról, a tervek szerint három epizódban, amely az 1846 tavaszától 1848. március 15-ig tartó időszakot öleli fel. Szintén a Médiatanács támogatja Köbli Norbert "A berni követ" című forgatókönyvéből készülő tévéfilm gyártását is. Az 1958-ban játszódó történet a magyar történelem egy elfelejtett epizódját ismerteti meg a nézőkkel.

A tárca gondoskodott arról, hogy jelenleg se maradjon a közönség történelmi filmek nélkül, 2011-ben ugyanis két olyan alkotást támogatott, amelyek már azóta elkészültek, sőt forgalmazásba is kerültek. Ilyen a "Szigorúan ellenőrzött életek" című történelmi dokumentumfilm, amit Kabay Barna rendezett, valamint Forgács Péter dokumentumfilmje, a "Német egység a Balatonnál". A Tóth Ilona életét feldolgozó film elkészítéséhez is 60 millió forinttal járultunk hozzá. Azonban felhívom szíves figyelmét arra, hogy egy film elkészültének ideje legalább 2-3 évet vesz igénybe.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 219 2013.06.26. 1:51  216-219

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének, ezzel együtt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásának elsődleges célja volt a köznevelés biztonságos működési feltételeinek megteremtése. Hadd emlékeztessem önt arra, hogy voltak olyan önkormányzatok korábban, ahol már a pedagógusok és a technikai dolgozók bérének kifizetése is gondot okozott.

A KLIK költségvetését a 2013. évi költségvetési törvényben rögzítettük. A személyi kiadások megállapítása az előző évi, a Magyar Államkincstár által szolgáltatott bér- és járulékadatok alapján történt. Ez az összesítés tartalmazta azt a határozott idejű szerződéssel kifizetett bérkiegészítést is, amely kompenzálta az egyes technikai dolgozók alacsony bérét. Az intézményfenntartó szervezetén belül keretgazdálkodás folyik, így központja tankerületenként intézményekre lebontva állapítja meg a felhasználható éves keretösszegeket. Az előző évi beszámolók alapján ezzel együtt meghatározták a személyi, dologi juttatások arányát is. Ezért tehát intézményenként sem zsugorodhat a bérekre fordítható keret.

Ígéretünknek megfelelően a pedagógusok és a technikai dolgozók e hónap elején minőségi bérpótlékban részesültek, az állami fenntartásba vétel ugyanis nem okozhat jövedelemcsökkenést a KLIK alkalmazottai számára a 2012. évi béren kívüli juttatást pótló kifizetésben. Az állami fenntartásba vétel eredményeként a köznevelési intézményekben dolgozó közalkalmazottak jövedelme nem lehet kisebb ebben az évben. Természetesen, amennyiben a munkakör változott, úgy a munkaköri átsorolás magával hozhatott pótlékváltozást is.

Képviselő úr, a bércsökkenésről szóló információi tehát nem állják meg a helyüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 110 2013.09.16. 2:11  105-114

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt kérdezi, hogy a kulturális kormányzat mihez asszisztál. Mondom önnek, képviselő úr, de ezt ön is tudja, hogy a kulturális kormányzat nem asszisztál semmilyen rosszízű pénzkifizetéshez. Egyébként pedig ön mint a kulturális és sajtóbizottság tagja, utalt is erre, nyilván tisztában van azzal, hogy hazánkban a médiatartalom-szolgáltatás törvényileg biztosítottan szabad, a médiatartalom-szolgáltatók független, az államtól és a kormányzati irányítástól elkülönült szervezetek, amit a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló úgynevezett médiaalkotmány garantál. E törvény egyértelműen fogalmazza meg ezt az alapelvet, annak kimondásával, hogy a sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre.

A közmédia rendszere áttekinthető, az egyes szervek hatásköri és feladatmegosztása világos és egyértelmű, a közszolgálati médiarendszer belső működésébe a kormány, az Országgyűlés vagy egyéb politikai, gazdasági szervezet sem a tartalom tekintetében, sem pedig a rendelkezésre álló források mértékét illetően nem avatkozhat bele. Előbbinek ugyanis a média függetlenségét garantáló különféle jogszabályok, utóbbinak pedig a közmédia sarkalatos törvényben foglalt meghatározott finanszírozási összege képezi a gátját. Az MTVA pedig mint elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, kizárólagosan felelős a rádiós és televíziós műsorszámok gyártásáért, gyártatásáért és beszerzéséért. Tehát nem a kulturális kormányzat dolga ebben az ügyben bármiről is beszélni.

De van dolgunk, ami a filmgyártáshoz kapcsolódik, és a következő egy percben szívesen beszélek önnek arról, hogy milyenek az artfilmekkel kapcsolatos rendelkezéseink, a minisztériumi rendeleti kérdéseink, és hogyan támogatjuk az artfilmek digitalizációját.

Egyébként pedig azt kérem öntől, hogy ne vizionáljon semmilyen magánéleti csavarokat, mert teljesen feleslegesen és rosszul teszi. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 114 2013.09.16. 0:44  105-114

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én kíváncsi vagyok sok mindenre, még a Jobbik értelmes és pontos kérdéseire is, de lássuk be, hogy ez most sem sikerült, hiszen ön a kulturális államtitkárt elfogadta válaszadónak, és a kulturális bizottság tagjaként nagyon pontosan kell tudnia, hogy mi az, amire én válaszolok.

Nem herdálunk el semmilyen pénzt, képviselő úr, nagyon téved, ellenkezőleg. És ha legközelebb is meghallgat, megtisztel, de hallgasson meg most is. Például a filmtámogatás terén a mi államtitkárságunk százmillió forintos támogatási alappal élt az idén, és ez nyilvánosan, átláthatóan és jó helyre került, mint ahogy egyébként minden olyan forrás, amelyről ön is beszélt, az is. (Simon Gábor: Ez így van.) Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 283 2013.09.16. 8:01  280-304

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először megköszönjem a beterjesztőknek, Gyimesi Endre és L. Simon László képviselőtársamnak a benyújtott törvényjavaslatot, hiszen annak tartalma a tárca szándékával megegyező. Az időzítés is kiváló, hiszen közeleg a kulturális örökség napja, ilyenkor közgyűjteményeinkre amúgy is több figyelem irányul.

Múzeumban mindannyian jártunk már, láttuk a kiállított tárgyakat, örülhettünk annak, hogy megmaradtak, és mi kedvünkre csodálhatjuk őket, azonban akadnak olyanok is, amelyeket nem láthatunk, mert a raktárak mélye rejti őket. A javasolt módosítás a kultúráért felelős miniszter hatáskörének megerősítésével elősegíti a gyűjteményi mobilitást, reményeink szerint serkentve ezzel a muzeális intézmények raktáraiban őrzött, a látogatók számára nem vagy kevésbé hozzáférhető kulturális javak bemutatását. Ily módon a javaslat hozzájárul a muzeális intézmények megújításához, gyűjteményeik megmozgatásához, ismertté tételéhez.

A Nemzeti Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár, illetve a legnagyobb hazai múzeumaink a kultúráért felelős miniszter irányítása alatt állnak. Ezekben az esetekben az államháztartási törvény lehetővé teszi, hogy az irányító szerv képviselője egyedi utasítást adjon ki egy feladat elvégzésére avagy mulasztás pótlására. Ebben a körben a gyűjteményi mobilitás elősegítésére a miniszternek tehát már jelenleg is van és eddig is volt eszköze, azonban szükséges, hogy ez a lehetőség olyan muzeális intézmények esetében is megteremtődjék, ahol az irányítási jogkör gyakorlója nem a kultúráért felelős miniszter.

Mindannyian tudjuk, hogy 2013. január 1-jével a múzeumok fenntartása visszakerült a megyei jogú városokhoz, a településekhez, a városokhoz kisebb múzeumok esetén, de a műtárgyállomány állami tulajdonban maradt. Ez a mostani módosítás lehetővé teszi, hogy a miniszter gyakorlatilag a teljes állami műtárgyállományt egységes módon szemlélve intézkedhessen a kulturális javak megfelelő elhelyezése ügyében. A javaslat tehát megállapítja a muzeális intézmények esetén a miniszteri hatáskörök kereteit. Az alaptörvényben is rögzített tulajdonhoz való jog tiszteletben tartásával összhangban mindez csak a muzeális intézményekben őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javakra terjedhet ki értelemszerűen.

Az előterjesztés másik része is az egységesítésre irányul, jelesül, hogy három, szakmai feladatellátásuk tekintetében egymáshoz hasonló szakterület, a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési szakterület esetében azonos módon és tartalommal kerüljön szabályozásra a vezetők alkalmazásának feltételrendszere. A közalkalmazotti jogállású vezetők esetében a kormány egységesen rendeleti szinten szabályozza a jogviszony részfeltételeit, semmi sem indokolja, hogy egy másik körben törvényi szinten történjen a szabályozás, amely egyébként tartalmilag nem ellentétes a kormányzati szándékokkal.

Az elmúlt napokban több szakmai szervezet különféle nyílt levél, minisztériumunknak írt vélemény formájában véleményét nyilvánította, de úgy látom, hogy félreértették ezt a javaslatot mindannyian. Volt is olyan szervezet, az egyik legátfogóbb a szakmaterületünkön, az említett muzeális, kulturális, közgyűjteményi szakterületen működő egyik érdekvédelmi szakmai szervezet, amelynek a fórumán jelen is voltam a minap, ahol tisztáztuk is ezt a kérdést. Most szeretném itt a Házban is ezt elmondani, éppen azért, mert más szervezetek is fordultak hozzánk, illetve a nyilvánossághoz, tegyük világossá, hogy miről is van szó a törvény ezen második nagyobb módosítási csomagjában.

Természetesen nincs szó arról, hogy megszűnne az az előírás, hogy közgyűjtemény vezetője csak szakirányú végzettséggel rendelkező szakember lehet, tehát nem fog megszűnni ez az előírás, ugyanis a képesítési követelményeket illetően jelenleg párhuzamos jogi szabályozás érvényesül. A törvényjavaslat által módosított 1997. évi CXL. törvény, a kulturális törvény mellett, amelyről most itt tárgyalunk, a közalkalmazotti jogállásról szóló, '92-ben elfogadott törvény és annak a végrehajtásáról a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendelkezése tárgyú kormányrendelet is tartalmaz - ez az úgynevezett 150/1992. kormányrendelet - a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat. A kulturális törvény 95. §-ának hatályon kívül helyezésével - erről nyújtottak be indítványt képviselő úrék - a törvényből kikerülnek ugyan az állami fenntartású muzeális, könyvtári, levéltári és közművelődési intézményekben alkalmazott magasabb vezetők képesítési követelmények előírását szolgáló szabályok, de csak ebből a törvényből, merthogy azok a szabályok a közalkalmazottak jogállásáról szóló '92. évi XXIII. törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében rögzített, a magasabb vezetői beosztás ellátását felsőfokú végzettséghez kötő alapszabályát kiegészítő részletszabályokat a kormányrendelet, ami ehhez a törvényhez kapcsolódik, továbbra is megtartja, annak a 6/A., 6/H. §-aiban továbbra is megtalálhatók, és érvényben maradnak - és ez is a szándékunk - ezek a képesítési előírások.

Tehát nincs szó arról, hogy megszűnne az az előírás, hogy közgyűjtemény vezetője csak szakirányú végzettséggel rendelkező szakember lehet. A törvényjavaslatnak a magasabb vezetők képesítési követelményeit érintő szabályai - tehát a most tárgyalt módosító javaslatnak - jogtechnikai jellegűek, mert a módosítás célja, hogy a kulturális törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet teljes összhangba hozza a dolgot. Tehát ennek a teljes összhangba hozása a cél, és a párhuzamos szabályozás megszüntetése. Tehát aki úgy értette, hogy valami előírás ilyen módon sérül, szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy szó sincs erről, mert az érvényes törvények szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény esetén is, annak a végrehajtási rendeletében ez a szándékunk továbbra is, hogy ez mind megmaradjon, csak egységes legyen a dolog. Ezért is mondom, és ezért is van így, hogy egy jogtechnikai jellegű módosításról van szó.

Egyébként pedig szeretném jelezni, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat, módosító javaslat elfogadása esetén ez a javaslat felhatalmazza a minisztert arra is, hogy a szakmai garanciák pontos és számon kérhető megfogalmazása érdekében a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak elidegenítésére, cseréjére és kölcsönzésére, valamint a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(21.10)

Tehát készítünk egy rendeletet is ezután. Ennek kidolgozása lesz a feladatunk az elkövetkező időszakban. A vita során ezért kiemelt figyelemmel kísérem az erre irányuló javaslatukat is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 297 2013.09.16. 4:12  280-304

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnézést, elnök úr, de úgy gondolom, annyifélét beszéltek itt az ellenzéki képviselőtársak néha összevissza, hogy szükséges néhány mondatot szólnom.

Kezdjük is az LMP-vel, akik már nincsenek itt; szokott ilyen lenni sűrűn. Éppen a hozzászólásukban azt ecsetelték hosszasan, hogy a kulturális ügyekben szívesen tárgyalnának velünk. Elmondták a hozzászólást, majd hazamentek, és meg sem hallgatták sem Hiller Istvánt, sem Karácsony Gergelyt, sem most engem. Ennyit a párbeszéd komolyságáról.

Hiller miniszter úr hosszasan beszélt arról, amiről a képviselő asszonnyal én bekiabálva eléggé csúnya módon, elnézést kérek, polémiát folytattunk. Kedves Hiller Miniszter Úr! Legyen biztos abban, hogy ha itt intézményvezetői változások történnek, azok törvényesek lesznek. Ha ezen törvény alapján, amit most módosítunk vagy a régebbiek alapján, de biztos, hogy törvényesek lesznek. Emlékszem arra, amikor ön miniszter volt és az Iparművészeti Múzeum főigazgatóját eltávolította, majd a bíróság visszahelyezte a helyére. Kiderült, hogy ön törvénytelenül, mondjam ilyen csúnyán, vagy lehet, hogy nem teljesen szabatosan, mindenesetre a bíróság által kimondottan hibásan távolította el, nem jogosan távolította el, nem tudom, hogy mondjam, az akkori főigazgatót. Már a kormányzati ciklusuk lejárt és a nemzeti együttműködés kormánya végezte a munkát, amikor az igazgató úr visszakerült a helyére. Miniszter úr, ön akkor olyat tett, ami után nem állhat fel, és nem kombinálhat véleményem szerint teljes hitelességgel.

(22.00)

Kérem, hogy ne is tegye, felesleges így kombinálni. Ha bekövetkezik intézményvezető-váltás akár holnap, akár két hónap múlva, akár öt hónap múlva, legyen abban biztos, hogy az törvényes lesz. Egyébként ha a mostani módosítás után lesz törvényes, akkor is az lesz, és akkor is felállhat, elmondhatja, beszélhet majd az én szavahihetőségemről, de biztos lehet abban, hogy nem kerülünk olyan helyzetbe, mint amilyenbe ön került. Ez nagyon nagy hiba volt. Higgye el, hogy erre odafigyelünk. Amikor a képviselő asszonynak beszéltem és azt mondtam, hogy nem, akkor arra utaltam, hogy az a feltételezés, ami az egész mondandójában egyébként végigkísér, az a bizalmatlanság, amivel ezt az egész ügyet, a múzeumi tárgyak kölcsönzésével kapcsolatos ügyet is kezelte, az nem elfogadható.

Szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, ahogy a törvény szól, ahogy a módosítás szól; a következőt mondja: a miniszter a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel és a széles körű hozzáférés céljait szem előtt tartva jelölhet ki őrzési vagy bemutatóhelyet. Önök erről sosem beszélnek, egyikőjük sem beszélt erről, halandzsáztak, mindenfélét mondtak arról, hogy majd hogy lesz ez a törvény rossz, meg hogy majd milyen kinevezések lesznek ezután. Ha lesznek kinevezések és a törvény is hatályosul, higgye el, törvényesek lesznek a kinevezések, jók lesznek. Úgy hiszem, a múzeumügyben pedig mindenképpen nagyon fontos, hogy ez a lehetőség benne legyen. Ez egy felelősség is a módosítás után, és egy lehetőség is a kormányzat számára mind a személyi kinevezés területén, mind pedig a múzeumi javak kölcsönzése területén. Felelősséggel és a lehetőséget a közjó szempontjából szem előtt tartva fogunk élni ezzel az új törvényi környezettel, amennyiben az Országgyűlés ezt megszavazza.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 301 2013.09.16. 1:19  280-304

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, képviselő úr. Értem, amit mondott. Én is érzek így néha, hogy egy hosszabb parlamenti szünet után visszajőve azt hinné az ember, hogy na végre, lesz egy konstruktív ellenzék, és aztán mindig csalódom, amikor elindul egy ilyen vita. A csalódásunk most ezek szerint kölcsönös.

Ugyanakkor magyarul beszélünk mind a ketten, csak szerintem ön félreérti a javaslatot. Bocsásson meg, ha megsértettem volna a halandzsázással. Bizonyára sejti, hogy mely mondataira gondolok, és nyilván nem a teljes hozzászólást szerettem volna ilyen igazságtalanul minősíteni, főleg nem Hiller miniszter úr hozzászólását. Én azért a mai vitában - ellentétben a csalódásommal - egy kicsit éreztem azt a lehetőséget is, amit felvillantottak egy-két gondolatukkal, amely pontosan arról szól, hogy ez egy érvényes vita nemzetközi értelemben is vagy egy érvényes téma, amiről beszélünk. Azt szeretném kérni önöktől, hogy ne feltételezzék már azt, hogy ezt azért csináljuk, mert valami rosszat akarunk. Azért csináljuk, hogy ez jó legyen. Azt szeretnénk, ha nem fordulnának elő rossz példák. Azt hiszem, ez a törvényi keret segíteni fog mindenkinek, a mindenkori kormánynak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 176 2013.09.30. 2:10  173-176

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Köszönöm kérdését. Ez nagyon időszerű, hiszen a múzeumfejlesztési pályázat szeptember 13-án zárult, és az eredmények már megtekinthetők a kormany.hu oldalon.

A program keretében ebben az évben a helyi önkormányzatok fenntartásában lévő muzeális intézmények szakmai támogatására 300 millió forint állt rendelkezésre, ebből 240 millió a múzeumi besorolással rendelkező intézmények, 60 millió pedig a tájházak szakmai támogatására volt fordítható. A tárca múzeumfejlesztési célokra fordítható forrása a 2012-ben elkülönített közel 170 millió forinthoz képest 2013-ban már majdnem a kétszeresére nőtt, és ez a következő évben is tovább fog növekedni, hisz a mostani 300 millió forint után jövőre reményeink szerint 340 millió forint áll majd rendelkezésre ezen a kereten.

A helyi önkormányzatok az általuk fenntartott muzeális intézmények fejlesztésére idén összesen 68 pályázatot küldtek be. Ezek közül a szakmai bizottság javaslata alapján Balog Zoltán miniszter úr 57 intézmény támogatásáról döntött. Az elmúlt években 70, a látogatói igények szerint kialakított állandó tárlat újult meg. Ezt a számot ugrásszerűen növeli majd meg az idei 57 nyertes pályázat.

Kérdezett a könyvtárakról is. Örömmel mondom, hogy 2013-ban 632 település nyilvános könyvtára összesen 240 millió forint támogatást kapott az előző évi könyvtári beszerzések arányában. Nem felejtjük el a könyvtárakat sem. Az a célunk, hogy jövőre ugyanez a keret, vagyis a könyvtárakra fordítható támogatás szintén emelkedjen. A költségvetés e tekintetben is tartalmaz már olyan számokat, miszerint a könyvtári szolgáltató rendszernél több mint 50 millió forintos növekedés áll majd rendelkezésre.

Köszönöm a képviselő asszony kérdését, és a segítségét is ezekben a szakmai ügyekben. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
313 191 2013.10.21. 1:59  188-191

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy rögtön a válasz lényegével kezdjem: az Erkel Színház 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján nyitja meg hivatalosan is kapuit, azon a napon, amely egyúttal a magyar opera napja is. Mindannak örvendezhetünk, amelyről ön is írt kérdésében. Olyan helyszín tér vissza a magyar kulturális kínálatba, amelynek révén a társadalom legszélesebb rétegei nyerik vissza színházukat. A legdrágább összművészeti műfajokat, opera- és balettprodukciók előadásait élvezhetik újra azok a kisebb keresetű operabarátok is, akik nehezebben jutnak el az Operaházba.

Beszédesek a körülmények: 2007-ben, a világot átrendező pénzügyi válság előtt a szocialisták bezárták a teátrumot, a válság idején pedig a Fidesz-kormány felújította és megnyitja. A történet akár szimbolikus is lehetne, és szól a kultúra valódi fontosságáról, ahogy az is világossá válik, hogy a mi kormányunknak fontos igazán a kultúra.

Az Erkel Színházban május óta valódi a siker. A próbaüzem három hónapja alatt 103 ezer fizető néző, 29 ezer diák látogatta meg, utóbbiak az ország 122 városának 300 iskolájából érkeztek. Soha nem láttunk ekkora kulturális aktivitást. Büszkék lehetünk arra, hogy mindez a szervesen összekapcsolt tárca, az oktatással és a kultúrával egyszerre foglalkozó Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményei által jöhetett létre. Az elmúlt hetekben a próbaüzem alatt szintén diákok tízezrei jártak az Erkelben, ma pedig már az első premier próbái is folynak.

Tehát november 7-e a válaszom, képviselő úr, és tisztelettel kérem önt és képviselőtársaimat is, hogy amikor tehetik, látogassanak el a megújult Erkel Színházba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 40 2013.10.28. 3:43  37-43

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon 2012 előtt nem volt egységes és ellenőrizhető kimutatás az intézményi várólistákról, ezért nem tudható pontosan, hogy a korábbi időszakban milyen volt a tényleges helyzet a várakozási időkkel kapcsolatban.

2012 júliusában került bevezetésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által működtetett országos intézményi várólista-nyilvántartás. Eszerint a kórházaknak egy országos online rendszerben kell jelenteniük a várólistákat. Fontosnak tartom, és fontos tudnunk, hogy soha ilyen pontos várólista-nyilvántartás nem volt az országban, mint jelenleg. Ez a nyilvántartási rendszer már megfelelő működési kereteket biztosít a várólista-vezetés követésére. A betegek számára így biztosítjuk az egyenlő hozzáférési esélyt és pontos, naprakész tájékoztatást.

Tisztelt Képviselő Úr! Az első időszak célkitűzése az volt, hogy a kórházaknál elérjük, hogy egy egységes, homogén elvek szerint működő rendszert használjanak. Ez sikeresen megtörtént, minden intézmény folyamatosan használja az országos rendszert. A rendszer a betegek számára is az első pillanattól elérhető, a visszajelzések, az állandó kontroll is segít, sokat segített a rendszer fejlesztésében.

A várólistaadatokat nem szabad önmagukban kezelni, mert egyébként nem biztosítható az adatok naprakészsége, ezért újabb lépésként az OEP a kórházi teljesítményjelentésekkel hasonlítja össze a nyilvántartás adatait. E szakasz végén olyan várólistaadataink lesznek, amelyekre lehet szakmapolitikai döntéseket alapozni, és olyan döntéseket hozunk, amelyek alapján a várólisták tovább fognak csökkenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Súlyosabb ez a kérdés, mint hogy elmúltnyolcévezéssel elintézzük. Amíg egy ember is van a várólistán, nem nyugodhatunk meg. De kérem, ne fessen rosszabb képet a valóságnál. Hogy ne vezessünk félre senkit, pontosítanom kell a képviselő úr által említett várólistaadatokat. Az OEP nyilvántartása szerint szürkehályog-műtétre nem 43 ezer, hanem 19 491 beteg vár, térdprotézis-beültetésre nem 14 ezer, hanem 9554 beteg várakozik, a csípőprotézis-műtétre várakozók száma pedig nem 13 ezer, hanem 8668. Sajnos, ez is több, mint amit szeretnénk, de ezek a pontos adatok.

Tisztelt Képviselő Úr! Pontosítanom kell a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó betegjogok érvényesítésével kapcsolatos uniós irányelvekre vonatkozóan elhangzottakat is. Az irányelv még nem tartalmaz olyan szempontot, hogy fél évnél hosszabb várakozáshoz kötött a külföldi ellátások igénybevételi lehetősége. Az irányelv előírta a tagországok számára, hogy 2013 októberére alkossák meg a nemzeti szabályrendszert, amely a betegjogok érvényesítése szempontjából a tagországok határain túli egészségügyi ellátás hozzáférési szempontjait rendezi.

Célunk, hogy a várólisták területén mindenki számára követhetően, transzparens, átlátható módon jelenjenek meg az információk. Az intézkedéseink is ezt a célt szolgálják. Feltárjuk a problémát, és a szükséges beavatkozást időben és megfelelő mértékben meg fogjuk tenni.

(14.30)

Ezt azonban csak akkor lehet felelősséggel megtenni, ha nem egyéni vagy intézményi érdekek alapján keletkeztetett adatokra, hanem országosan egységesen kezelt, ellenőrzött adatokra építhetünk.

Kérem a tisztelt képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 72 2013.10.28. 4:03  69-74

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek számára a családi mintát nyújtó ellátást a nevelőszülők biztosítják, ezért a szaktárcánk kiemelten kezeli a nevelőszülői tevékenység társadalmi megbecsülésének növelését. Úgy véljük, csak a megfelelően felkészített és megbecsült szakemberektől várható el a gyermekek színvonalas ellátása.

Az ősszel a parlament elé kerülő gyermekvédelmi törvény módosítása alapján a nevelőszülők a jelenleginél előnyösebb helyzetbe kerülnek a gyermekvédelmi szakma által is évek óta szorgalmazott foglalkoztatási jogviszony megteremtésével. Ma több mint 5500 nevelőszülő tevékenykedik, közülük azonban alig több mint 300-an végzik ezt a tevékenységet foglalkoztatási jogviszonynak minősülő hivatásos nevelőszülői jogviszonyban. 2014. január 1-jétől minden nevelőszülő számára megteremtjük a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság lehetőségét. Ez a nyugdíj-jogosultsági idő megszerzésén túl szinte minden esetben a nevelőszülői díjazás jelentős emelkedésével is együtt jár majd.

Idén állami forrásból vásárolt eszközök használatba adásával 89 millió forint értékben támogatjuk a nevelőszülők háztartásának modernizációját azért, hogy egyrészt megkönnyítsük a szülők munkáját, másrészt pedig, hogy a gyermekek minél jobb feltételek között éljenek. Az 1239 nevelőszülő, illetve ennyi család mindennapi életét például új hűtőszekrények, mosógépek, konyhai gépek vásárlásával segítjük.

Tisztelt Képviselő Úr! A nevelőszülők helyzetének javítása mellett a gyermekotthonokban nevelkedő gyermekek helyzetének javítása szintén célja kormányunknak. Vannak ugyanis olyan idősebb, tizenéves gyermekek, akik számára egy családias gyermekotthoni közösség jelenti a megoldást. A gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő körülmények biztosítása érdekében a kormány az Új Széchenyi-terv keretében kiemelt célként kezeli a gyermekotthonok kiváltását és korszerűsítését. A bentlakásos intézmények kiváltása című, már lezárult pályázatban a 11 nyertes program közül 10 gyermekotthon kiváltását és egy speciális gyermekotthon létrehozását valósítjuk meg mintegy 2,7 milliárd forint értékben. Egy másik pályázati lehetőség az önkormányzati, állami, egyházi nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című konstrukció, melyben 7,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A nyertes pályázatok közül öt gyermekvédelmi szakellátás területén működő gyermekotthon korszerűsítését szolgálja, több mint 350 millió forint értékben, négy pályázat pedig gyermekjóléti alapellátáshoz tartozó négy gyermekotthon korszerűsítését teszi lehetővé, mintegy 450-450 millió forint elnyert támogatással.

Tisztelt Képviselő Úr! A teljesség okán fontos elmondanom, hogy a kormány a gyermekotthonban dolgozó szakemberek elismerése érdekében 2013. január 1-jétől a speciális otthoni pótlékra való jogosultság körét kibővítette. Bevezettük a különleges otthoni pótlékot és a többcélú gyermekvédelmi intézmény iskolájában dolgozó pedagógusok gyermekvédelmi pótlékát. Ez az intézkedés több mint 1100 dolgozót érint előnyösen. További előrelépés, hogy a 2013. szeptember 1-jétől bevezetett pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerét is kiterjesztettük a gyermekotthonok pedagógus-munkakörben dolgozóira, többletanyagiakkal is elismerve ezzel több mint 2 ezer szakdolgozó munkáját.

Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 307 2013.11.04. 9:28  306-338

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal az elhatározással vettük át a kormányzást, hogy végre befejezzük Magyarországon a rendszerváltoztatást. Ez volt a kormány szándéka, melynek egyik fő lépése az alaptörvény megalkotása volt. Számtalan más intézkedést is tettünk annak érdekében, hogy a rendszerváltoztatás nagyon sok előnytelen kompromisszumának kikényszerítő lépését újragondoljuk, és a jogrend, illetve a törvényesség helyreállítása érdekében kijavítsuk.

Ez a meggondolás vezérli a kormányt akkor is, amikor a jogsértő módon elbitorolt javak visszaadása előtt meg kívánja nyitni a törvényes utat. Nem kívánjuk visszaforgatni a történelem kerekét, és nem kívánjuk vizsgálni az egyes korábbi politikai kompromisszumok okait és az azok létrehozásában részt vevők felelősségét. A jövő egyik fontos záloga azonban a múlttal való szembenézés és a polgári értékeknek megfelelő rend helyreállítása.

Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a tulajdonhoz való jog olyan alkotmányos alapérték, amely a modern jogállamiság egyik sarokköve. Ezért is kapott hangsúlyos szerepet az alaptörvényben ennek kiemelt védelme. Aligha vitatható, hogy ha bizonyítható módon valakitől akarata ellenére erőszak, akár állami erőszak alkalmazásával a végleges eltulajdonítás szándékával valamit elvesznek, akkor az törvénytelen cselekedet, amelyet egy jó hatalomnak, egy jó államnak kötelessége jóvá tenni.

A tulajdonjog természeténél fogva védelemre szorul. A tulajdon védelme nemcsak önérdek, de a társadalom általános érdeke is, ez garantálja ugyanis a társadalom fejlődését, a gazdaság rendjét, biztonságát. Az alapvető védelmet tehát az alaptörvény garantálja, de szinte valamennyi jogág óvja a tulajdont. A tulajdoni igény mindaddig fennáll, míg fennáll a tulajdonjog, és amíg fennáll a tulajdont ért támadás. A tulajdonjogi igények ezért nem évülnek el, ezt deklarálja a hatályos polgári törvénykönyv, de a jövőre hatályba lépő új Ptk. is. Ennek indoka pedig a tulajdonnak a társadalomban és a gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepe.

A most általános vitára kerülő javaslat célja a közgyűjteményekben őrzött olyan kulturális javak visszaszármaztatása az eredeti tulajdonos vagy jogutódja számára, amelyek esetében az állami tulajdon fennállása nem igazolható kétséget kizáróan. A konkrét vagyontárgyakra vonatkozóan bejelentett tulajdoni igényeket egyszerű eljárásban, szakértői részvétellel szükséges tisztázni, amelynek eredményeként az állami tulajdonjog gyakorlója hoz döntést a visszaadásról, vagy az erre vonatkozó nem kellően alátámasztott igény elhárításáról. Mindez nem azt jelenti, hogy valamennyi vélt vagy valós jogsérelem reprivatizációs orvoslását fel kívánjuk, fel tudjuk vállalni. Viszont az egyrészt materiális érték szempontjából kiemelten jelentős, másrészt évszázadokra visszanyúló szellemi hagyatékot is tartalmazó művészeti értékeket is hordozó gyűjteményeket a kormány vissza kívánja juttatni a jogos örököseihez, feltéve, ha az igény jogossága bizonyított, és a visszaszolgáltatás lehetséges.

(22.50)

Ezzel szeretnék reflektálni az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsági vitában Bárándy Gergely képviselő úr kérdésére, aki most nincs itt, aki akkor azt tudakolta, hogy ki és mikor akar konkrétan visszaszerezni. Egyben Novák Előd kulturális és sajtóbizottsági felvetésére is reagálok, ő sincs most itt, aki azt vélelmezte, hogy személyre szabott jogalkotás folyik. Ezt pedig szeretném itt visszautasítani. A demokratikus jogállam komoly adóssága ugyanis a második világháborút követően a közgyűjteményekbe került, korábban magántulajdonban állt kulturális javak tulajdonjogával kapcsolatos kérdések tisztázása. Itt utalnék Staudt Gábor mai bizottsági hozzászólására, őt sem látom a teremben, aki a törvényjavaslatban egy második kárpótlást vélt felfedezni. Nem erről van szó.

Hangsúlyozni kívánom, hogy célunk az állami tulajdon jogszerű keletkezésének igazolhatatlansága esetén bizonyos vagyontárgyaknak kérelemre a jogszerű tulajdonoshoz vagy jogutódjaikhoz való visszajuttatás előmozdítása. Mindezt, tekintettel az azóta eltelt hosszú időre, méltányos és egyszerű eljárásban kívánjuk megtenni. A múltban sérelmet szenvedett volt tulajdonosok, illetve jogutódaik érdekében ugyanis az állam kötelessége, hogy a lehető legméltányosabb eljárási szabályokkal segítse elő az eredeti állapot helyreállítását. Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az ilyen lépés nem egyedülálló a világban, hiszen számtalan példa említhető a közelmúltból, amikor úgynevezett restitúciós megállapodás révén egy-egy műtárgy visszakerült jogos tulajdonosához. Említhetném Max Stern vagy akár az afganisztáni háború idején elrabolt műkincsek esetét is. A Max Stern-gyűjteményre gondoltam.

Javaslatot teszünk tehát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény olyan módosítására, amely a kulturális javak tekintetében nem pusztán a közgyűjtemény nyilvántartásában való szereplést teszi a nemzeti tulajdonba tartozás ismérvének, hanem azt kiegészíti a tulajdonjog minden kétséget kizáró módon való igazolhatóságának követelményével. Ez a kitétel szolgál alapul a tulajdonjog vizsgálatának követelményéhez, az állami tulajdonjog gyakorlója számára visszaadási igény esetén. Ezzel összhangban a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt is kiegészítendő a visszaadási kötelezettséggel, ilyen esetekre nézve. Módosul továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény is, amely a visszaadással összefüggő öröklésre vonatkozóan kimondja az öröklési illeték alóli adómentességet.

Emellett az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény kiegészül egy új, nem peres eljárás megteremtésével. Ennek során a tulajdonjogi igénnyel fellépő személy a visszaigényelt vagyontárgy eredeti tulajdonosához fűződő öröklési jogi kapcsolatát valószínűsíti abban az esetben, ha a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban az MNV Zrt. megállapítja, hogy a vagyontárgy kiadható, de a tulajdoni igénnyel fellépő személy hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem rendelkezik. Fontos számunkra, hogy ennek a résznek a kidolgozásában a közjegyzői kamara is segítségünkre volt.

A szabályozás további elemei kormányrendeletben kerülnek kialakításra, amelyre jelen törvénymódosítás ad felhatalmazást. Az Állami Számvevőszék már egy 2001-es vizsgálatában megállapította ugyanis, hogy a hatályos jogi szabályozás tükrében a bírósági eljárás mellett, illetve ahelyett nincs megfelelően kialakított eljárási rend. Nincs részletes jogi szabályozás arra nézve, hogy mely szervek milyen eljárásban, milyen adatok és dokumentumok alapján jogosultak és egyben kötelesek az ilyen ügyekben eljárni és döntést hozni. Jelen indítvány tehát törvényi erőre emel egy már régóta szükséges eljárásrendet, a hosszú évtizedek óta rendezetlen státusú kulturális javak érdekében. Ennek alapján az állam tulajdonosi képviselőjének lehetősége nyílik arra, hogy úgynevezett nemleges tulajdonosi nyilatkozatot adjon. Lehetővé válik ezzel egy olyan eljárásrend, ami meg tudja határozni, hogy milyen iratok alapján nyilatkozhat az MNV Zrt. arról, hogy a vitatott műtárgy nem állami tulajdon.

Tisztelt Ház! A kormány befejezi a kulturális rendszerváltoztatást, és ezzel visszaadja a kultúra becsületét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2014. évi költségvetés tervezete, amely 17 milliárd forint többletet biztosít majd a kulturális és közösségi területnek. A kulturális rendszerváltoztatást szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat is, amelynek elfogadása esetén visszaadjuk jogos tulajdonosuknak azon vagyontárgyaikat, amelyek bizonyítottan nem képezik az állam tulajdonát. Úgy vélem, mindez történelmi felelősségünk. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslat vitájában javaslataikkal legyenek segítségünkre ezen igazságtételben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 337 2013.11.04. 0:18  306-338

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Csak szeretném megköszönni e késői órán is a képviselőtársak kitartását és azon hozzászólásokat, amelyek a kormány benyújtott javaslatát támogatták és támogatni fogják ezután is.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 380 2013.11.18. 11:19  379-391

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzet létét nem a hatalmi, gazdasági viszonyok biztosítják, hanem a kulturális közösség. A kultúra hordozója pedig a nyelv és a különböző művészeti ágak. A művészet egyszerre aktív közösségformáló erő, valamint a nemzeti kultúra őrzője. Természetesen számos más funkciója is van, de számunkra, a polgári konzervatív oldal számára kiemelten fontosak az előbb említettek, hiszen a művészet nemcsak megújítja a hagyományokat, de közvetíti és fenntartja azokat.

A Fidesz ezt szem előtt tartva a 2010-es kormányprogramjában deklarálta, hogy a polgári kultúra egy sokszínű, strukturált kulturális intézményrendszer fennmaradásában érdekelt, egymással mellérendelt viszonyban lévő, komplementer feladatokat ellátó szereplőkkel. Ennek szellemében vettük át a kormányzást, megkezdve a kulturális rendszerváltoztatást.

Első lépésként megalkottuk az alaptörvényt, amelynek a Szabadság és felelősség cím 10. cikke deklarálta a művészeti alkotás és a Magyar Művészeti Akadémia művészeti szabadságát. Folytatásként az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a 2011. évi CIX. törvényt a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. Ez a lépés az egyik legnagyobb jelentőségű változást segítette elő. Utat nyitott a művészeti élet önkormányzati alapú továbbfejlesztése előtt.

Következő lépésként a köztestület működési feltételeinek racionalizálása érdekében a rendes tagok maximális létszámát ötven fővel megemeltük. Figyelemmel arra, hogy a megalakulást követően az érdemi működés spektruma szélesedett, elemi érdekként mutatkozott a művésztársadalom jelenlétének a köztestület működésében való optimalizálása. A Művészeti Akadémia eszménye az, hogy a művészeti élet legkiválóbbjait tömörítse, és köztestületként megadja nekik a lehetőséget az önkormányzásra, saját ügyeik kézbevételére. Az alapvető szervezeti és működési keretek kialakítását követően a köztestület hatékony működésének biztosítására született meg a döntés a Pesti Vigadó és a Műcsarnok épületének a Magyar Művészeti Akadémia részére történő tulajdonba adásáról.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezzel összhangban a Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2013. évi CLVII. törvényben foglaltak szerint 2014. március 1-jei hatállyal az MMA székhelyeként a Pesti Vigadót jelöli meg. Ezen túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítésének mintájára javaslatot tesz a köztestület társadalmasítására, és a rendes és a levelező tagok jogegyenlőségének biztosítására.

Új tagsági kategória alakulhat a rendes és a levelező, valamint a tiszteletbeli és a pártoló tag mellett a nem akadémikus tag. A nem akadémikus tagok közé felvételét kérheti a DLA fokozattal vagy művészeti szakmai elismeréssel rendelkező személy. A felvétel DLA fokozat vagy MMA alapszabályában meghatározott művészeti szakmai elismerés birtoklása esetére kvázi automatikus, külföldi művészeti szakmai elismerés elfogadására a felvételt kérő által megjelölt tagozat tesz javaslatot az elnökség számára.

A nem akadémikus tagok tagozatonként négy évre közgyűlési képviselőket választanak, azonban a képviselők összlétszáma nem haladhatja meg az 50 főt. A közgyűlési képviselők szavazati joggal rendelkeznek a közgyűlésben, a tagozati üléseken és az MMA egyéb testületeiben. A javaslat tehát lehetőséget ad a bővítésre, amely hosszabb távon, az akadémikus-utánpótlásban is szerepet játszhat.

Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá a levelező tagok számára szavazati jog biztosítására a közgyűlésben, továbbá a levelező tagok részére aktív és passzív választójog biztosítására a tisztségviselők megválasztásakor. A hatályos törvény értelmében ugyanis az MMA levelező tagja a közgyűlésben csak tanácskozási joggal rendelkezik, a tagozatban szavazhat, aktív és passzív választójoga a tisztségviselők megválasztása körében csak a tagozatvezetők esetében biztosított.

A javaslat a Magyar Tudományos Akadémiára irányadó törvényi rendelkezéseket veszi tehát alapul. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény értelmében az MTA rendes és levelező tagjai, úgynevezett hazai akadémikusok, a közgyűlésben és a tudományos osztályban egyaránt azonos jogokkal, szavazati joggal rendelkeznek, illetve a közgyűlés által választott vezetők választásán a levelező tag választhat és választható.

A levelező tagság mind az MTA, mind az MMA esetében a rendes tagság előszobája. Az MMA esetében a rendes és a levelező taggá válás feltételei jelenleg azonosak. Rendes vagy levelező taggá a magyar művészei életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész választható. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség; így különösen a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése, vagy valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés.

A fentiekre figyelemmel a rendes és a levelező tagok jogegyenlőségének bevezetése esetére felmerült, hogy az MMA működésének kezdeti időszakában, illetve a taggá válás jelenleg hatályos feltételei hosszabb távú megőrzése esetére a rendes és a levelező tagi minőség objektíve nem megkülönböztethető.

Ezért 2014. november 1-jei hatállyal javaslatot teszünk arra, hogy rendes taggá kizárólag az MMA levelező tagja legyen választható azzal, hogy a levelező tagot legkorábban levelező taggá választását követő kettő év elteltével lehet rendes taggá megválasztani.

(22.50)

Javaslatot teszünk továbbá a köztestület és az egyéb művészeti, különösen a civil szervezetek közötti együttműködést szabályozó törvényi rendelkezések módosítására, a társult szervezeti státus és a társult szervezet képviselőit megillető jogok hatályon kívül helyezésével egyidejűleg. Az MMA a civil szervezetekkel való együttműködés gyakorlati formáját - helyesen - különböző pályázatok, támogatások kialakításával valósítja, valósította meg. Ennek a tevékenységnek a fenntartása és lehetőség szerinti bővítése kétséget kizáróan az MMA közfeladata, amelynek ellátásához ugyanakkor nem szükséges feltétel a társult szervezeti kategória fenntartása. E szervezetekkel való együttműködési jogviszonyt a köztestület szempontjából sokkal inkább a támogató fellépés jellemezhet.

Fontos, hogy a jövőben a nem akadémikusi tagság megteremtése is biztosítéka lehet a megfelelő társadalmi kapcsolatok kialakításának. További szándéka a törvényjavaslatnak a nemzet művésze díj megalapítása, amelynek célja a legkiemelkedőbb elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása. A díjazott élete végéig jogosult a nemzet művésze cím viselésére, és járadék jellegű juttatásban részesül haláláig. Az elismerésből nem kerülnek kizárásra a jelenleg járadék jellegű díjjal elismert művészek, a nemzet színészei, a magyar mozgókép mesterei, a Magyar Állami Operaház mesterművészei, amennyiben az új díj feltételeinek eleget tesznek azzal, hogy egyidejűleg egy díj, a nemzet művésze díj után járó rendszeres havi juttatásban részesíthetők. A díjazotti kör nem korlátozódik a köztestületi tagságra. A díjazás alapfeltétele, hogy a díjazott megelőzőleg Kossuth-díjban részesüljön, és a 65. életév, illetve táncművész esetében az 50. életév betöltése. A díj kizárólag egyénileg adományozható, továbbá posztumusz nem ítélhető oda, a díj a cím viselése és a kapcsolódó juttatás folyósítása érdemtelenség címén visszavonható.

A nemzet művészeinek járó havi juttatás fedezetét és a díj adományozásával járó költségeket az MMA költségvetésében kell biztosítani. A díjjal járó havi rendszeres juttatás összege nem lehet kevesebb, mint a jelenleg járadékjelleggel művészeti szakmai elismerés címén folyósított legmagasabb havidíj. A díjjal járó havi életjáradék összegét az értékállóság biztosítása céljából az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez képest határozzuk meg annak 23-szorosaként. Az életjáradék a Kossuth-díjjal járó juttatáshoz hasonlóan adó- és illetékmentes. Az elismerést a köztestület megalakulása, november 5-e alkalmából a miniszterelnök és az MMA elnöke vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.

A nemzet művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. A díj tehát a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet és a népművészet művészeti területeken adományozható. A javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz: a 70 fős keretszám feltöltésére két évet irányoz elő azzal, hogy a keretszám feltöltéséig a díj művészeti területenként törvényben meghatározott számú személy számára adományozható. A keretszám első feltöltését követően, 2016-tól az MMA elnöksége határozza meg, hogy a megüresedett helyekre mely művészeti területek képviselői jelölhetők.

A díj adományozására tárgyév június 30-áig javaslatot tehet a díj birtokosa - értelemszerűen 2015-től -, az MMA tagozata és a kultúráért felelős miniszter. A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki - bárki - kezdeményezheti, a díj odaítéléséről a nemzet művésze díj bizottság dönt, amelyet 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkot. A bizottság 8 tagját a bizottság elnöke, 2 tagját a kultúráért felelős miniszter jelöli és kéri fel. A bizottság tagjainak mandátuma legfeljebb 3 évre szólhat.

A kormány a kulturális értékek védelmében is érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát. A törvényjavaslat e cél megvalósulását szolgálja, kérem ezért, támogassák azt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 390 2013.11.18. 0:57  379-391

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Hiller miniszter úr, képviselő úr véleményem szerint téved, és nem látja a lényeget, a kulturális élet megbecsülését ebben a javaslatban. Én csak politikai érveket hallottam, szinte csak politikai érveket hallottam Hiller Istvántól, pedig a politikának nem beleszólni, hanem támogatni kell a művészetet és a művészeket. Ez a törvénymódosítás a megbecsülésük, a művészeink megbecsülésének jele, ezért nem értem, miért nem támogatják a szocialisták és Hiller István ezt a törvénymódosító javaslatunkat.

(23.20)

Kérem, hogy gondolják át, még van idő a törvény megszavazásáig. Bízom benne, hogy együtt tudjuk ezt a fontos javaslatot támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 392 2013.11.18. 13:35  391-399

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat-csomag öt kulturális tárgyú törvényt módosít, szükségessé vált ugyanis a világörökségről szóló törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény, ez előadó-művészeti törvény, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény módosítása is. Célszerűnek látszott ezek egy törvényjavaslatba integrálása, egyes kulturális tárgyú törvények módosítása címmel.

A már említett kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítását elsősorban a nemzeti emlékhelyek körének bővítése indokolja. Nemzeti emlékhelyekké olyan történelmi emlékhelyek nyilváníthatók, amelyek az állami megemlékezés rögzített helyszínei. A jogszabály rendelkezései azt írják elő, hogy az emlékhelyek nyilvántartásáról, állapotuk figyelemmel kíséréséről, valamint megjelölésükről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondoskodik. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság most két új nemzeti emlékhely kihirdetését indítványozta, a Fiumei úti temető, valamint a Pannonhalmi Bencés Főapátság nemzeti emlékhellyé nyilvánítását.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert, ismertebb nevén a Kerepesi temető, Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. 1849. április 1-jén nyitották meg. Az 1850-es évektől mind többen vásároltak családi sírhelyet itt, és elkészültek a pesti polgárság első, ma is látható sírboltjai. A jeles személyek közül elsőként Vörösmarty Mihályt temették itt el 1855-ben, majd 1870-ben pedig Damjanich János özvegyének kezdeményezésére az 1848-as honvédek földi maradványait hozták át ide a józsefvárosi temetőből. Itt nyugszik többek között Kisfaludy Károly, Bajza József, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Szigligeti Ede, Arany János, Ady Endre, Csontváry, Jászai Mari és még sokan mások.

A Pannonhalmi Bencés Apátság valamikori Pannónia szent hegyének monostora, és a benne élő szerzetes közösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú része. A főapátság 1996-ban, alapításának ezredik évfordulóján kiérdemelte felvételét az UNESCO világörökségi listájára. Szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez. Gazdag művészeti és tudományos gyűjteménye, könyvtára több mint háromszázezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A főapátsági levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele.

Ezen túlmenően a javaslat a kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hoz létre. A közgyűjtemények és a magánkézben lévő, védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelennek a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és a közérdekű kulturális értékek, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vesz nyilvántartásba. A két korábbi jogi kategória, a közgyűjteménnyé és a védetté nyilvánított javak már nem alkalmas a sokszínűvé vált műtárgy-tulajdonosi kör lefedésére, a nyilvánossá tett értékes gyűjtemények jogilag nem kezelhetők. Mindkét kategória esetében előírás, hogy a gyűjteményt évente meghatározott ideig látogathassa a nagyközönség.

Továbbá a lopott vagy eltűnt tárgyak körén belül különleges kezelés illeti meg a kulturális javak - műalkotások és régiségek - meghatározott szűkebb körét, a közgyűjteményekből jogellenesen kikerült leltári darabokon túl a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan, védetté nyilvánított vagy védési eljárás alá vont lopott, eltűnt kulturális tárgyakat. Ezek esetében a körözést a Forster-központ mint a bűnüldöző szervek körén kívül eső kulturális hatóság rendeli el.

Emellett szükséges, hogy a miniszter jóváhagyása a vagyonkezelési szerződéseken túl az egyéb jogcím, például bérlet alapján történő hasznosításra is kiterjedjen, mivel ezek esetében is érvényesíteni kell az örökségvédelmi szempontokat.

A hatályos szabályozás szerint hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a legalább ötvenéves kulturális javak. Ez túl általánosnak és széles körűnek bizonyult, ezért a módosítás az engedélyköteles javak körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén bevezeti a forgalmi érték kritériumát.

A további módosítások koherens és egyértelmű szabályozást biztosító pontosítások. A második világháború során és azt követően Magyarország területéről jogellenesen elvitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében és az Oroszországgal ugyanebben a tárgyban 1992. november 11-én aláírt megállapodás megvalósítása céljából a kormány által 1993-ban létrehozott, 2010-ben megszűnt Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága helyett a módosítás e feladatra a hatóságot, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot jelöli ki.

A kormány a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. kormányrendeletben döntött a Nemzeti Örökség Intézetének felállításáról. A budapesti székhellyel és nemzeti működési körben tevékenykedő hivatal egyik legfontosabb célja, hogy a digitális megoldások segítségével a fiatalabb generációkat is megszólítsa, nemzeti identitásukat a nemzeti örökségen keresztül megerősítse. Saját szakmai osztálya segítségével kutatásokat, szélesebb körű és témájú felméréseket készít a jövőben, megvalósítva ezzel azt a távolabbi célt, hogy a nemzeti örökségünk már az iskolások körében ismert és népszerű legyen. A magyar történelem, a magyarság nagyjai emlékének ápolását a turisztikai eszközök felhasználása mellett is népszerűsíteni kívánják oly módon, hogy a határon innen és túli, a témával foglalkozó szervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki. A javaslat az ezen új intézmény részére meghatározott feladatokra figyelemmel vezeti át a szükséges módosításokat, és emeli törvényi szintre az intézetet.

Az európai kulturális örökség cím olyan európai helyszíneket díjaz, amelyek szimbolikus, történelmi vagy kulturális jelentőséggel bírnak Európa számára. Franciaország még 2006-ban kezdeményezte, hogy az UNESCO által odaítélt kulturális világörökségi cím mintájára európai kulturális örökség címet és a díjazottakat felsoroló jegyzéket hozzanak létre.

A 2010-11. évi spanyol-belga-magyar trió elnöksége idején zajlott a javaslat tanácsi vitája, és hosszas egyeztetéseket követően a magyar elnökségnek sikerült politikai megállapodást elérnie a 2011. május 19-20-ai tanácsülésen.

A Tanács és az Európai Parlament közötti további egyeztetések eredményeként 2011 novemberében jelent meg az EU határozata a hivatalos lapban az európai örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló 2011. november 16-ai 1194/2011. európai parlamenti és tanácsi határozat, amely rendelkezik az európai örökség címre érdemes helyszínek kiválasztásáról.

A tagállamok az EU-határozatban meghatározott ütemterv szerint terjesztik elő az új európai örökség címre javasolt helyszíneiket, amelyekről egy európai szakértői testület határoz.

Az átmeneti rendelkezések alapján a kormányközi együttműködésben részes országok, így Magyarország is először 2014-ben javasolhat legfeljebb négy, ezt követően kétévente két helyszínt. E helyszínek lehetnek a korábbi európai örökség címet a kormányközi együttműködésben elnyert helyszínek is, mivel a két együttműködés elválik egymástól, azok nem képeznek egymással folytonosságot.

Az EU-határozat 10. cikke rendelkezik a nemzeti kiválasztási eljárásról. A cím elnyerésére pályázó helyszínek közötti előzetes kiválasztást ugyanis a tagállamok végzik. Az előzetes kiválasztás az EU-határozatban megnevezett kritériumokon és a Bizottság által rendszeresített pályázati formanyomtatványon alapul.

(23.30)

Az EU-határozat értelmében a tagállamok meghatározzák az előzetes kiválasztásra vonatkozó saját eljárásukat és ütemtervüket, törekedve arra, hogy minél egyszerűbb és rugalmasabb adminisztratív szabályokat alkalmazzanak.

Jelen törvényjavaslat ezen eljárás és ütemterv meghatározására irányul. A nemzeti szintű kiválasztás részletszabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazás már szerepel a kulturális örökségvédelmi törvényben, de a kétszintű eljárásra vonatkozó szabályozást is meg kell jeleníteni.

A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, úgynevezett világörökségi egyezmény éppen 41 éve, 1972. november 16-án született, és a legjelentősebb eszköze Földünk egyetemes természeti és kulturális értékei megőrzésének; olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. Ennek az egyezménynek a végrehajtását, tehát a világ kulturális és természeti örökségének megóvását, fenntartását, bemutatását és a jövő nemzedékek számára történő átadását szolgálja a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény, amelynek alkalmazása során több kiegészítés és pontosítás is szükségessé vált.

A világörökségről szóló törvény szerint az állami tulajdonú ingatlanok használatának, hasznosításának felülvizsgálatára irányuló közigazgatási hatósági eljárás a világörökségi területek nagysága miatt számos ügyfelet érinthet, ezért indokolt az ügyféllel történő hirdetményi úton való kapcsolattartás lehetőségének megjelenítése.

Eltérés volt a világörökségi törvény és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. kormányrendelet között a Világörökség Szakbizottságának tagjai tekintetében. Ezért a világörökségről szóló törvényt pontosítani kell azzal, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke és főtitkára is a szakbizottság tagja.

A törvény rendelkezik világörökségi szakértő igénybevételéről. A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV.23.) rendelet anélkül szabályozza a világörökségi szakértővé válás feltételeit, hogy a törvény erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezést tartalmazna. A módosítás e jogalkotói mulasztást is orvosolja.

A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény a visszaszolgáltatási eljárás feltételeként határozza meg az érintett tárgynak a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körébe tartozását. A módosítás célja a nemzeti kincs fogalmának pontosítása, jelesül, hogy e körbe a törvény erejénél fogva védett múzeumi, könyvtári és levéltári gyűjtemények mellett a hatósági határozattal védetté nyilvánított kulturális javak is beletartozzanak.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítására tett javaslat a 2013. január 1-jével lezajlott fenntartói, szervezeti és feladatellátási átalakítás tapasztalatait figyelembe véve pontosítja a jelenleg hatályos törvényszöveget, illetve szakmai besorolástól függetlenül egységesíti a múzeumok kötelezettségeit és jogait, például vezetőképző, meghatározott szakmai mutatók alapján készítendő munkaterv.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása pedig azért vált szükségessé, mert az előadó-művészeti területhez kapcsolódó képzési terület az utóbbi években kiegészült. Ennek keretében a drámainstruktor szakhoz a színjáték alapképzési szak szakirányának akkreditációja történt meg, e szakirány azonban - elsősorban komplexitása miatt - nem a művészeti, hanem a művészetközvetítési képzési területen belül kapott helyet. Az e szakirány elvégzésével megszerezhető szakképzettség szervesen kapcsolódik az előadó-művészeti szervezetek tevékenységéhez, annak előadó-művészeti törvény szerinti szakirányú felsőfokú végzettségek közé történő beemelése a vonatkozó értelmező rendelkezés kibővítésével. Ezen túlmenően a javaslat a szabályozás egyértelműsítését célzó, jogtechnikai jellegű módosításra is javaslatot tesz.

Mint az elmondottakból is jól látható, a javasolt módosítások főként a jogalkalmazás szempontjából szükségesek, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 398 2013.11.18. 0:30  391-399

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a vitában elhangzottakat Gyimesi Endre képviselőtársamnak. Sajnálom, hogy nem hallhattuk a többiek véleményét, de bizonyára egyetértenek a javaslattal, és bízom benne, hogy ennek a törvénynek is a szavazásakor, úgy, ahogy az előbb említett, előbb tárgyalt törvény esetében is, az Országgyűlés majd nagy többséggel tudja támogatni azt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 54 2013.12.09. 4:07  51-56

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyetértek az ön által mondottakkal, hiszen a negatív népesedési trend megállítása az egész nemzet és a jövő generációinak érdeke is. Kétségtelen, hogy a demográfiai folyamatok fenntarthatóvá tétele az egyik legkomolyabb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Ennek érdekében a kormány már számos intézkedést megtett, illetve tesz a közeljövőben is. A már korábban megtett lépéseket egészíti ki a 2014. januártól hatályba lépő gyed extra intézkedéscsomag, ami további csaknem 20 milliárd forintos támogatást biztosít a családoknak jövőre.

Nézzük először, melyek is voltak a már korábban megtett lépések. A kormány megalakulását követően azonnal megszületett az a döntés, amely szerint 2010 szeptemberétől ismét a gyermek hároméves koráig jár a gyes. Ezt - mint az mindenki számára ismert - a Bajnai-kormány akarta elvonni a családoktól.

Igen jelentős lépés volt az is, hogy 2011. január 1-jétől ismét kibővítettük a szocialisták által 2006-ban csaknem teljesen eltörölt családi adókedvezményt. Az egy- és kétgyermekesek újra jogosultak lettek a kedvezményre, gyermekenként akár havi 10 ezer forintos összegben; a három- és többgyermekesek pedig a korábbi gyermekenkénti 4 ezer forintos összeg több mint nyolcszorosát, 33 ezer forintot vonhatnak le a személyi jövedelemadójukból.

Csak címszavakban még néhány fontos döntésről. 2011. január 1-jétől bevezettük az örökbefogadói gyest. A három vagy több ikergyermeket nevelő szülők minden egyes gyermekük után megkapják a gyes összegét. Bevezettük továbbá a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása után járó járulékkedvezményt.

2012-től újra lehetőség van a kismamák után adókedvezményt igényelni. A gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő egymástól függetlenül igénybe veheti.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

2013. november 11-én pedig az Országgyűlés elfogadta a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvénymódosítást, amely további segítséget jelent a gyermekes családoknak.

Tisztelt Képviselő Asszony! A gyed extra néven ismert intézkedéscsomagnak négy jelentős eleme van. Először is, 2014-től a gyermekgondozási ellátás, tehát a gyes és a gyed mellett akár napi nyolc órában is lehet majd dolgozni. Aki már most is dolgozik kisgyermek mellett, és le kellett mondania a gyedről vagy a gyesről, az januártól kérheti, hogy újra állapítsák meg neki az ellátást a munka mellett az abból még hátralévő időre.

Másodszor: 2014-től jobban járnak azok is, akik jelenleg a gyermekük után ellátásban részesülnek, és jövőre újabb gyermekük születik. Ők az első gyerek után sem veszítik el az ellátást.

A harmadik lépés a felsőoktatásban tanuló vagy frissen diplomázott fiatalok gyermekvállalásának nagyobb támogatása. 2014-től számukra is lehetővé tesszük, hogy ha van legalább egy év felsőoktatási jogviszonyuk, akkor a szülés után egy évig részesülhessenek gyedben. Ennek az összege a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 70 százaléka lesz.

A negyedik lépés pedig a munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése. Ez a három vagy több gyermeket nevelő kismamákat kívánja jobb helyzetbe hozni. Az érintett munkáltató három év helyett öt évre kaphat adókedvezményt a kismama után, ha az legalább három gyermeket nevel. Így kettő helyett három évig lesz adómentes a foglalkoztatás, és további két évig csak mintegy feleannyi adót kell majd megfizetni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy a kormány intézkedéseit támogatta. Kérem, fogadja el válaszomat.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 72 2013.12.09. 3:57  69-74

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány hivatalba lépése óta számos jelentős intézkedést hozott, amelyekkel a fogyatékos személyek társadalmi integrációját kívántuk elősegíteni.

(15.10)

Biztosíthatom önt, hogy ezt a folyamatot a jövőben is folytatni fogjuk. A közszolgáltatások hozzáférhetőségének fejlesztése terén fontos alapot jelent az a folyamatosan bővíthető országos adatbázis, amely 7 ezer intézmény akadálymentességi felmérése alapján jött létre. Ez hamarosan bárki számára hozzáférhető lesz. A kormány emellett a 2014-2020-as uniós tervezési időszakban további jelentős volumenű forrásokat tervez a közszolgáltatások hozzáférhetőségére fordítani. Emellett célul tűztük ki egy olyan információs és szolgáltató rendszer létrehozását, amely felmérési adatok értékelésével, jó gyakorlatok bemutatásával, szakmai tanácsadással segíti az érintett szervezeteket. Olyan fejlesztéseket indítottunk el az elmúlt években, amelyek a különböző fogyatékossági csoportoknak különböző megoldásokat jelentenek. Példaként említeném a Vakok Állami Intézetének korszerűsítését, amely az Új Széchenyi-terv részeként 1,2 milliárd forintból újult meg. Szintén az Új Széchenyi-terv részeként 540 millió forintból valósítjuk meg a videotolmács-szolgáltatást, hogy ezzel is segítsük a siket és nagyothalló emberek életét. Ugyancsak kiemelkedő az Új Széchenyi-terv részeként a látássérült emberek rehabilitációját végző 2000 négyzetméteres bentlakásos intézmény létrehozása. Az 1,3 milliárd forintos program előkészítése már megkezdődött.

Tisztelt Képviselő Úr! 2011-től az új szabályozás teljeskörűen átalakította a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyek foglalkozási rehabilitációs rendszerét. Az átalakult minősítési rendszerben új szemlélet jelent meg, a megtartott egészségi állapot, munkaképesség mértékét vizsgálják orvosi, szociális és foglalkoztatási szempontok alapján. Ennek eredményeként rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphat az érintett. Az akkreditált munkáltatók megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához bér- és járulék-, valamint többletköltség-támogatásban részesülhetnek. 2013-ban pályázat alapján 324 szervezet több mint 30 ezer fő foglalkoztatását vállalta, munkahelyteremtésre, meglévő munkahelyek átalakítására 46 munkáltató 728 álláshelyre több mint 1 milliárd forint támogatásban részesült.

Tisztelt Képviselő Úr! Új támogatási formaként jelent meg a rehabilitációs kártya, amely az egészségkárosodott személy foglalkoztatásának teljes időtartamára teljes munkáltatóijárulék-mentességet biztosít, legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. A rehabilitációs kártyával 2013 szeptemberében több mint 20 ezer megváltozott munkaképességű dolgozó 5200 cégnél dolgozott, utánuk közel 392 millió forint kedvezményt vettek igénybe. Az átalakításnak köszönhetően az idei évben több mint 10 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. A kormány a leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci képzésére az Új Széchenyi-terv részeként biztosít forrást, amely a szakmai és informatikai fejlesztésekkel, szolgáltatásokkal együtt 9,8 milliárd forint. A másik jelentős program a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját segíti komplex munkaerő-piaci programokkal. Várhatóan mintegy 5300 embert vonnak be a programba, közel 12 milliárd forint áll erre rendelkezésre.

Köszönöm szépen a kérdését és a támogatását, melyet ezen intézkedésekhez adott. Kérem, a válaszomat fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 58 2013.12.10. 1:33  57-59

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban fontos kiemelnünk, hogy nem egy új keletű kezdeményezésről, hanem egy 1957-ben már megalkotott együttműködés újragondolásáról és megújításáról beszélünk. Erre azért van szükség, hogy szerb szomszédainkkal is a modern nemzetközi jogi gyakorlatnak megfelelő, a jelenkor igényeihez és a két ország mai elvárásainak megfelelő korszerű együttműködési megállapodásunk legyen. A Szerb Köztársasággal fennálló és folyamatosan fejlődő kétoldalú kapcsolatok ápolása kiemelt jelentőségű mindkét ország szempontjából. Az egyezmény közvetlen célja a két ország között a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, emellett azonban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére is jótékony hatással bírhat majd az egyezmény.

Tisztelt Ház! A nemzetközi szerződésnek minősülő egyezmény 2013. november 29-én történt aláírását követően Magyarország Országgyűlésének jóváhagyása is szükséges annak érdekében, hogy az Magyarország esetében kötelező erejűvé válhasson. Tekintettel arra, hogy az egyezmény megkötése Magyarország rövid és hosszú távú érdekeit egyaránt maradéktalanul képviseli, kérem, hogy támogassák az egyezmény jóváhagyására irányuló törvényjavaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 60 2013.12.10. 2:11  59-61

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a most tárgyalt javaslat kapcsán két szempontra hívjam fel a figyelmüket. Az első, hogy a magyar kormány egyik fontos külpolitikai célkitűzése az ország nemzetközi súlyának folyamatos növelése. Úgy gondolom, ez a kétoldalú szerződés, ahogy minden más nemzetközi megállapodás is, hozzájárul e fontos cél megvalósulásához.

A másik szempont, hogy az egyezmény a magyar-moldovai kapcsolatok fejlődésének egyik záloga, hozzájárul a két ország közötti együttműködés újabb területre történő kiterjesztéséhez. Az egyezmény kiemelt jelentősége, hogy a szerződő felek állampolgárai, biztosítottjai, gazdasági szerepvállalói számára kölcsönös előnyöket biztosít, fő célként általánosságban rendezve a kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatokat, beleértve a kötelező nyugdíjbiztosítás keretében nyújtott ellátásokat, illetve a baleseti ellátásokat is. Az egyezmény fontos hozadéka, hogy a szerződő felek között fennálló gazdasági kapcsolatok kiteljesedését is elősegítheti, hiszen a másik államban végzett gazdasági tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-áramlás tekintetében az adott személyekre alkalmazandó jogot is rögzíti.

Tisztelt Ház! Az egyezmény 2013. november 28-i aláírásával Magyarország kormánya már érvényre juttatta abbéli meggyőződését, hogy az egyezmény megkötése az ország állampolgárainak, gazdasági szerepvállalóinak érdekét szolgálja.

(12.50)

Mivel az egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül, az Országgyűlés hozzájárulása szükséges kötelező hatályának elismeréséhez. A nemzetközi szerződés Országgyűlés által történő vizsgálata keretében mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az egyezmény korszerűen szabályozza a kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatokat, és a két ország közötti együttműködés elmélyítését oly módon mozdítja elő, hogy messzemenőkig figyelembe veszi minden érintett érdekeit.

Mindezek alapján kérem önöket, hogy támogassák az egyezmény jóváhagyására irányuló törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
339 210-212 2014.02.03. 2:29  209-213

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! (A mikrofon nem működik.) Ide Soltész Miklós neve van írva!

ELNÖK: Kérem szépen, most már látom...

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, a technika helyreállt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. A 2013. december 9-ei ülésnapon fogadtuk el a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely új művészeti szakmai elismerés, a Kossuth-díjra épülő, "A nemzet művésze" díj megalapításáról rendelkezik. A díjat külön testület döntése alapján a miniszterelnök és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke közösen adja át. Megalapításának célja a legkiemelkedőbb, elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása.

Az elfogadott törvénynek a díj adományozására vonatkozó egy különös feltételével, amely szerint kivételes méltánylást érdemlő esetben a díj bűncselekmény elkövetőjének is adományozható, a köztársasági elnök úr nem értett egyet, ezért a törvényt az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított jogkörével élve megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldte.

A köztársasági elnök úr véleménye szerint a társadalom jogos elvárása, hogy egy olyan kiemelkedően magas szintű elismerést, mint "A nemzet művésze" díj, kizárólag olyanok kapjanak, akik a maguk művészeti területén elért kimagasló eredményen túl törvénytisztelő állampolgárként is méltóvá válnak a cím viselésére és a közösség gondoskodására.

Tisztelt Ház! A felvetést megfontolva és támogatva, a köztársasági elnök úr észrevétele alapján zárószavazás előtti módosító indítvány útján, a Magyar Művészeti Akadémia javaslatára is figyelemmel a 2013. december 9-én elfogadott törvény módosítására teszünk javaslatot. A fentiekre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést a zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadására, valamint arra, hogy a törvény elfogadásához ismételten járuljon hozzá.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ékes József tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 248 2014.02.04. 5:15  247-261

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ENSZ Közgyűlés 2013. április 2-án meghatározó többséggel fogadta el a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló határozatot, amelynek Magyarország is társszerzője volt. A szerződést annak letéteményese, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára 2013. június 3-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg aláírásra New Yorkban. Az ünnepségen több mint 60 állam, köztük Magyarország képviselője is aláírta a szerződést.

Az ENSZ tagállamainak teljes körű bevonásával lefolytatott hétéves tárgyalási folyamat eredményeként létrejött fegyverkereskedelmi szerződés a nemzetközi diplomácia kiemelkedő eredményei közé tartozik. A történelem során első alkalommal normatív kereteket állít fel a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására. A szerződés világos és erős jogi kötelezettségeket fogalmaz meg a hagyományos fegyverek kereskedelmében részt vevő valamennyi szereplő, exportálók, importálók, közvetítők számára. Általa a nemzetközi fegyverkereskedelem átláthatóbbá és felelősebbé válik. A szerződés többek között tiltja a fegyverkereskedelmet olyan országok viszonylatában, amelyekkel szemben fegyverembargó van érvényben, illetve ahol a fegyvereket a polgári lakossággal szemben vagy súlyos nemzetközi jogsértések elkövetésére alkalmazhatják.

A részes államok kötelesek szabályozni a brókertevékenységet, valamint az exportengedélyezés során mérlegelni annak kockázatát, hogy a célországban a fegyvereket és lőszereket súlyos nemzetközi jogsértések elkövetésére vagy az emberi jogok megsértésére alkalmazzák. A fegyverkereskedelmi szerződés fontos sajátossága, hogy hatálya lényegében a hagyományos fegyverek teljes körére kiterjed, a harckocsiktól a kézi- és könnyűfegyvereken át a lőszerekig és alkatrészekig.

Mindezekből következik, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés, amennyiben az abban foglalt kötelezettségeket széles körben alkalmazzák és betartják, világszerte jelentősen hozzájárulhat a hagyományos fegyverek által okozott szenvedés csökkentéséhez és a biztonság erősítéséhez. Ezért fontos, hogy mielőbb és minél több ország ratifikálja, és a gyakorlatban alkalmazza. A fegyverkereskedelmi szerződésben foglalt kötelezettségek végrehajtásával, az illegális fegyverkereskedelem visszaszorításával emberek millióinak élete menthető meg és válhat biztonságosabbá.

Magyarország vonatkozásában a szerződés hatálybalépése nem tesz szükségessé változtatásokat a hazai szabályozásban. A fegyverkereskedelmi szerződés 6. és 7. cikkeiben foglalt, exportengedélyezéssel kapcsolatos követelmények alkalmazásának feltételei a belső jogban adottak. Csatlakozásunkkal a szerződés mielőbbi hatálybalépését és egyetemes érvényesülését kívánjuk elősegíteni.

A szerződés hatékony végrehajtását a későbbiekben felállítandó titkárság támogatja. A titkárság költségvetését a részes államok együttesen fedezik. Ebből adódik jelen törvényjavaslat egyedüli, nem jelentős mértékű költségvetési hatása. Az egyes részes államok hozzájárulásának mértéke a titkárság működési költségeihez egyelőre nem ismert. A titkárság költségvetése részben függ attól is, hogy hol lesz a székhelye. Más, az ENSZ keretében létrehozott szerződésekhez fizetett hozzájárulásunk alapján Magyarország éves befizetési kötelezettsége előreláthatólag mintegy évi 7 ezer amerikai dollárra, azaz körülbelül 1,5 millió forintra becsülhető.

A fegyverkereskedelmi szerződés jelenleg még nem hatályos, hatálybalépéséhez legalább 50 ország ratifikációjára van szükség. A szerződés mielőbbi hatálybalépése Magyarország és az Európai Unió tagállamai számára prioritás. Az EU-tagállamok ratifikációs okmányaikat ugyanakkor csak a ratifikációra felhatalmazó EU tanácsi határozat elfogadását követően helyezhetik letétbe. A tagállami ratifikációt lehetővé tévő határozatot a Tanács legkorábban február közepén fogadhatja el. A tagállamok közel egyharmada már elkészült belső eljárásával, és készen áll arra, hogy a tanácsi határozat hatálybalépését követően letétbe helyezze ratifikációs okmányát az ENSZ főtitkáránál. Magyarország célja, hogy erre az időpontra ugyancsak lezárja a hazai ratifikációs folyamatot.

Szimbolikus jelentőséggel bír, hogy Magyarország vállalja a szerződés ideiglenes alkalmazását, azaz már ratifikációs okiratának letétbe helyezésétől kezdődően alkalmazza a fegyverkereskedelmi szerződés rendelkezéseit, addig is, amíg a szerződés hatálybalépéséhez szükséges 50 tagállami ratifikáció megszületik.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a fegyverkereskedelmi szerződés kihirdetéséről beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 290 2014.02.04. 2:30  289-297

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A víz alatti kulturális örökség az emberiség kulturális örökségének elválaszthatatlan részét képezi, és a népek történelmében és egymással kialakított kapcsolataiban jelentős szerepet játszik. Ennek szellemében fogadta el az UNESCO 2001-ben a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek ma már 45 állam vált részesévé, köztük tengerrel nem rendelkező államok is. Az egyezmény célja a profitcélú régészeti kutatás megszüntetése, a nemzetközi vizekben zajló tevékenység szabályozása, valamint a lelőhelyek együttműködésen alapuló kutatásának elősegítése.

A csatlakozás fontosságát azon túl, hogy a ratifikálás révén Magyarország is aktívan részt vehetne az egyezmény céljainak elérésében, és felléphetne a nemzetközi tengervizekben található kulturális örökségének, így például az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottája egységeinek megóvása érdekében, az első világháború centenáriuma szolgáltatja. 1914-18 között több ütközet zajlott a tengereken, így számos hajó került a tengerek mélyére. A víz alá süllyedt hajótestek mára kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Megfelelő védelemre van szükség annak érdekében, hogy megőrizhessük azokat a jövő generációi számára.

Az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából 2014-ben számos programot rendeznek, amelyhez az UNESCO is hozzájárul a béke kultúrája köré épített megemlékezéssorozattal, melyet a szervezet víz alatti örökséggel foglalkozó szekciója kezdeményezett. Az UNESCO által 2014-18 között megszervezésre kerülő centenáriumi rendezvénysorozat keretében tudományos és ismertető jellegű rendezvényekre kerül sor, amelyek az első világháború tengeri csatáinak bemutatásán keresztül a nagyközönség számára is újabb ismereteket közvetítenek a száz évvel korábban zajlott eseményekről.

Az egyezmény ratifikációja lehetővé tenné, hogy Magyarország is aktívan vehessen részt e fontos megemlékezéssorozatban, valamint érdemi lehetőségünk nyíljon a történelmünk olyan fontos víz alatti emlékeinek kutatására, mint például a Szent István csatahajó.

Kérem ezért önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Csóti György tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 298 2014.02.04. 4:17  297-303

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A biológiai sokféleség egyezmény a földi élet egészének átfogó védelmét szolgáló, nemzetközi megállapodás, amelyhez Magyarország 1993-ban csatlakozott. Az egyezmény három fő célkitűzése: a biológiai sokféleség védelme, elemeinek fenntartható hasznosítása és a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása. A nagojai jegyzőkönyv azzal a céllal jött létre, hogy az egyezménynek ez utóbbi pillérével kapcsolatos szabályokat megállapítsa. Több mint tíz évig tartó nemzetközi tárgyalássorozat és a fejlődő világ és a fejlett ipari országok közötti kompromisszum eredményeként került végül 2010. október 29-én elfogadásra Nagojában, Japánban.

Előírásai alapján a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználásából és kereskedelmi hasznosításából származó hasznot igazságos és méltányos módon kell megosztani a genetikai erőforrást szolgáltató féllel. A megállapodás célja az, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amire az elmúlt évtizedekben számtalan példa volt. Például, hogy egy kozmetikai vállalat vagy egy gyógyszercég kifejleszt egy terméket, amelynek alapjául egy másik országban megszerzett genetikai erőforrás, állat- vagy növényfaj vagy mikroorganizmus szolgál. A termék forgalmazásából pedig esetenként dollármilliárdos haszonra tesz szert a cég úgy, hogy ebből a haszonból az erőforrást szolgáltató ország egyáltalán nem részesül.

(19.20)

Ennek kiküszöbölése érdekében a jegyzőkönyv alapján a szolgáltatónak és a felhasználónak kölcsönös megállapodásban kell meghatározniuk, hogy a felhasználó fél milyen és mekkora mértékű pénzbeli, illetve nem pénzbeli hasznot nyújt a genetikai erőforrást szolgáltató fél részére. Magyarország genetikai erőforrásokat hasznosító és szolgáltató ország is egyben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkönyv előírásai a biodiverzitás szempontjából leggazdagabb, valamint a genetikai erőforrásokat hasznosító iparágakban legfejlettebb országokat érintik legnagyobb mértékben.

Európai viszonylatban gazdag élővilágunk és a mezőgazdaságban használt, génbankokban megőrzött genetikai erőforrásaink iránt ugyanakkor van és a jövőben is lesz kereslet. Körültekintőnek kell lenni tehát abban, hogy milyen módon és milyen feltételekkel engedünk hozzáférést a birtokunkban lévő genetikai kincsekhez. Ennek részleteit a jegyzőkönyvben meghatározott keretek között kormányrendelet fogja szabályozni.

Magyarország a nagojai jegyzőkönyvet az Európai Unió soros elnökeként 2011 júniusában írta alá hazánk és az Európai Unió nevében is. Aktív szerepvállalásunk eredményeként a dokumentumot a magyar elnökségi félévben az EU számos tagállama is aláírta, ezzel is jelezve politikai elkötelezettségünket a nemzetközi szabályozás mellett.

A jegyzőkönyvet eddig 26 Unión kívüli ország írta alá, annak hatálybalépéséhez 50 ország ratifikációja szükséges. Az EU ratifikációjára várhatóan ez év júniusában kerül sor, amelyhez a tervek szerint csatlakoznak majd azok a tagállamok, amelyek készen állnak a ratifikációra. Az Európai Unió szempontjából, amely kulcsszerepet vállalt a megállapodás elfogadásában, fontos üzenete van ugyanis annak, hogy a jegyzőkönyv lehető legkorábbi hatálybalépéséhez hozzájáruljon.

A mihamarabbi megerősítésnek és hatálybalépésnek Magyarország szempontjából is fontos politikai jelentősége van, hiszen mi voltunk azok, akik e fontos megállapodást az Európai Unió nevében is aláírtuk 2011-ben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm szépen a figyelmüket.