Felszólalás adatai

Átéltük az elmúlt három évben, hogy ha a költségvetés megalapozatlannak bizonyult, akkor legfeljebb év közben önök adót emeltek vagy megszüntették bizonyos feladatok finanszírozását, ezért ezt a költségvetést nem lehet elfogadni, nem a magyar emberek munkájának a hiánya miatt, hanem az előkészítetlensége és az átgondolatlansága miatt. Szeretném világossá tenni, hogy a költségvetést megalapozó hároméves program, amelyet a konvergenciaprogramban önök rögzítettek, sokkal világosabban mutatja azt a helyzetet, amelyben Magyarország van. Nem az ellenzéki politikusok véleményét tükrözi, nem az önök által nem túlságosan nagyra becsült szakértőkét, hanem az önök kormányának a véleményét. Ennek alapján meg lehet állapítani azt, hogy amit a miniszterelnök állít, hogy Magyarország jobban teljesít, sajnos nem igaz; Magyarország a lehetőségeinél sokkal rosszabbul teljesít.

Vegyük a tényeket! Önök azt állítják, hogy abban az öt évben, 2010 és 2015 között, amíg kormányoztak, és amire előretekintenek, a növekedés a lehetséges 15 és 20 százalék helyett összesen 5 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben az öt évben messze lemarad nemcsak Európa fejlett államaitól, hanem azoktól a szomszédos országoktól is, amelyeket egyébként a korábbi években messze magunk mögött tudtunk.

A második tény, amit önök állítanak, az, hogy a beruházások mértéke még a 2015. évben sem fogja elérni a 2010-es szintet. Ez látszik egyébként a beterjesztett költségvetésből is, ahol világosan jelzik, hogy a beruházások 2014-ben is legfeljebb stagnálni fognak vagy minimálisan növekedni. Márpedig a beruházások reálértékének immáron tartós csökkenése azzal jár, hogy a tőkeállomány ebben az öt évben, ebben a kormányzati ciklusban jelentősen csökkenni fog, a versenyszektor beruházása pedig még 2014-ben is, szemben az állami beruházásokkal; tragikus, hogy a beruházások aránya még az amortizációt, a pótlást sem érte el. Szeretném elmondani önöknek, hogy ilyen alacsony beruházási ráta Magyarországon utoljára közvetlenül a trianoni békediktátum után volt, 1920-ban és '21-ben, amikor Magyarországot feldarabolták és jóvátételre kötelezték.

A harmadik tény, amit önök állítanak, az, hogy a magyar export ebben az öt évben, 2010 és 2015 között csupán annyival fog nőni, amennyivel a külgazdasági piacaink növekednek. Ez elég siralmas eredmény egy olyan országtól, amely nyitott gazdasága révén leginkább azzal tudna érvényesülni, hogy az exportját növeli, és képes nagyobb teret fogni legalább Európában a gazdasági kereskedelemből. Különösen meglepő egyébként az, hogy az export ilyen alacsonyra várható, hiszen a rendkívül versenyképes autógyártás az egyetlen ágazat, amelyik még valamilyen teljesítményt tud felmutatni.

A negyedik ilyen tény, amely szintén meghatározza a költségvetést, az, hogy önök a fogyasztás öt év alatti növekedését összesen 2,1 százalékra teszik, nem évente, hanem öt év alatt, ami azt jelenti, hogy olyan alacsony, ami valódi társadalmi drámát takar. Elég itt utalni a Tárki nemrég megjelent jelentésére, amely bemutatta az elszegényedés mélységét és kiterjedtségét.

Ha már itt járunk, az ötödik tény, amellyel önök számolnak, az, hogy a foglalkoztatottak létszáma ebben az öt évben évente maximum 40 ezer fővel nő. Ha ebből a 40 ezer főből levonjuk egyébként a közmunka növekedését és a külföldön munkát vállalók létszámát, akkor alig marad 10 ezer fő évi növekedés.

Végül, ha már a költségvetési hiány szóba került a képviselőtársam felszólalásában, hadd mondjam el, hogy ennek a leszorítása sajnos csak névleges. Örülnék annak, ha valóban megtörtént volna, hiszen a 2000 után bekövetkezett deficitcsökkentést teljes egészében a 350 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári járulék és a korábban felhalmozott nyugdíjvagyon államosítása fedezte. Csak a portfólió részeként államosított állampapírok hozama több mint 100 milliárd forint volt. Gyakorlatilag minden más költségvetési egyenlegjavító intézkedés csak arra volt elég, hogy a romló növekedési kilátások mellett ellensúlyozza a 16 százalékos lineáris személyi jövedelemadó és a hozzáépített, sajnos igazságtalan családi adókedvezmény bevezetésének a hatását.

Végül az államadósságról: ez a 2014-es költségvetés is, nem csupán a kitekintés mutatja világosan, ugyanannyi, nagyjából 80 százalék, mint volt. Szeretném világossá tenni, hogy minden kormányzati propaganda ellenére, minden bizonygató kommunikáció ellenére ugyanannyi, amennyi volt. Nagyjából 1 százalékpontos csökkenés várható majd, és ez döntően egyébként ismét a magán-nyugdíjpénztári bevételek hatásának köszönhető és semmi másnak.

(8.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés, amely ilyen alapokon áll, világosan jelzi a kormány valódi és egyértelmű politikai preferenciáit. Ha Magyarország valós és érdemi problémáit nem kívánja a kormány megoldani, akkor látszatintézkedésekbe kezd. Én nem vádolom csupán azzal a kormányt, hogy választási költségvetést csinál, viszont formailag minden feltételnek megfelel, hanem azt állítom, hogy ez a költségvetés semmilyen megoldást nem jelent Magyarország valódi és érdemi problémáira. Úgy tűnik, hogy az önök politikájának központi eleme, vezérlő elve, hogy a párt körüli üzleti érdekeltségek saját céljaikra használják fel az állami intézményeket és a jogszabályalkotást. Ez az igazi probléma, nemcsak az országos, hanem a helyi viszonyok között is. Szeretném világossá tenni, hogy mindezeknek a korrupciós folyamatoknak a következtében azonban semmiféle alkotás nem jön létre, semmiféle tartós beruházás, semmiféle érdemi fejlődés Magyarországon, s mivel a mai magyar társadalom fő problémája a szegénység növekedése és a biztonsághiány, ezért egy felelősségteljes politika egyúttal olyan programot kínálna, amely erre ad választ.

Szeretném világossá tenni, hogy Európában keresnek ilyen válaszokat. A változások nem csupán megkérdőjelezték a nyugati jóléti államok fenntarthatóságát, hanem késztették is a nyugati államokat arra, hogy valamilyen választ keressenek erre, és arra is, hogy olyan módszereket alakítsanak ki, amelyek valóban segítik ezeknek a társadalmi feszültségeknek a megoldását. Az önök kormánya és Orbán Viktor miniszterelnök azonban ennek pontosan az ellenkezőjét teszi. Nem törődnek azzal, hogy a jóléti intézkedések olyan stabilizátorként funkcionálnak, amelyek mérséklik a gazdasági válságok társadalmi hatásait, s ezáltal képesek a gazdasági krízisek lerövidítésére. Az önök válasza, Orbán Viktor miniszterelnök kinyilatkoztatásai világosan mutatják, hogy a világgazdasági változásokra a társadalomból kiszorultakat fegyelmező, büntető politikával válaszol, így akarja őket kordában tartani, míg az alsó középrétegek nagy részét bizonytalan és egzisztenciálisan függő helyzetbe hozni. Negatív újraelosztás zajlik Magyarországon, vagyis a jóléti juttatások nagy része a felső és a felső középosztály felé áramlik, miközben a szegények egyre kevesebb pénzt és egyre nagyobb ellenőrzést kapnak. Szeretném világossá tenni, hogy egyébként ezt szolgálja az önök adórendszere is, amelyet éppen a tegnapi napon vitatott a Magyar Országgyűlés.

Önök jövőre még több pénzt várnak az állampolgároktól, és többet osztanak újra. Ha az állam jövő évre tervezett bevételeit elosztjuk minden állampolgár között, akkor fejenként átlagosan mindenkire 1,6 millió forintos állami elvonás jut, ezért tarthatatlan ez a költségvetés, és azért, hogyha ebből sajnos valamilyen bekövetkező társadalmi katasztrófa veszélyeztetheti Magyarországot, ezért önök viselik majd a felelősséget, ezért kell a magyar társadalom, a magyar emberek érdekében változást elérni, mert a politikai verseny arról szól, hogy melyik válasz, az elnyomó vagy a demokratikus, a bizonytalanságot vagy a biztonságot, a jogfosztó vagy a szabadságot nyújtó kerekedik-e felül. Mi a demokratikusra, a biztonságot nyújtóra és a szabadságot nyújtóra szavazunk.

Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)