Felszólalás adatai

Én próbáltam egypár ilyen gondolatot összegyűjteni, és akkor próbálok ezen végigmenni, hogy ebben a tekintetben mennyire jogos az az ok, amire hivatkoznak.

Először is elhangzott itt az euróválság és a nehéz szituáció, amely nyilvánvalóan rendkívüli döntéseket kell hogy okozzon, és a kormány részéről nagyon komoly helytállást. Ha euróválság van, ami nyilvánvalóan van, mi nem vagyunk euróövezeti tagok, akkor ez sok mindent magyaráz, de nagyon sok kormányzati intézkedést mégsem, és nagyon sok objektív számot sem magyaráz, például azt, hogy miért van az, hogy mintegy 40 forintot romlott még az euróhoz képest is a forint árfolyama, amely nagyon sok problémát okoz a magyar gazdaságnak.

Elviccelhetnénk ezt a kérdést persze azzal, hogy ha ez így van, és a Nyugat hanyatlik, és mi még hozzá képest is, a magyar nemzeti valuta itt 40 forintot romlott, akkor hogy van ez, a Nyugat a szakadék felé tart, mi pedig még ez előtt tartunk, tehát akkor mi hamarabb érünk oda, de azt hiszem, hogy a helyzet ennél tragikusabb.

Az euróválság valóban egy nagyon komoly kérdés az Európai Unióban, de a forint árfolyamát csak részben és kisebbik részben lehet ezzel magyarázni.

(20.50)

Azt hiszem, azok a döntések is - például a svájci jegybank részéről vagy úgy egyáltalán a gazdasági szereplők részéről - megtörténtek, ami egy felelős gazdaságpolitika esetén már konszolidált árfolyamokat okozna. Ez sajnos nem történik meg, és ezt persze sok devizahiteles, sok önkormányzat és a hétköznapok is nyögik. Tehát az első okuk, ha jól értem, ez tulajdonképpen illegitim.

A másik: ugye, itt volt ez az államadósság-csökkentési kérdés, amivel úgy általában persze egyet lehet érteni. Azt hiszem, úgy egyáltalán nagy tanulsága a gazdasági világválságnak, hogy sokkal komolyabb szabályozás kell a pénzpiacokon. Voltak komoly javaslataink, például a Tobin-adó tekintetében. Most ez nincs itt, csak mondom, hogy persze minden párt és minden ideológia gondolkodik, hogy hogyan lehet azt elkerülni, hogy még egyszer egy ilyen helyzet előálljon. Nyilván megvannak a maastrichti kritériumok, ott 60 százalék az államadósság-plafon ebben a tekintetben. Ezt most nem sok EU-tagállam tartja egyébként, tehát arra hivatkozni, hogy kiugró a magyar államadósság... - a középmezőnyben van egyébként, ezt nyilván önök is tudják. Ezeket érdemes tartani, olyan politikát csinálni konzervatív vagy baloldalon, bármilyen ideológia alapján, ami a fenntarthatóság irányába megy.

Azonban nem válaszoltak arra a többször elhangzott kérdésre, javaslatra, állításra, amely az, hogy 12 százalék a harmadik pillérben meglévő vagyon, ami az államadósságban megjelenik, 12 százalék a 79 százalékhoz képest, amely a kormányváltáskor volt. 4 százalék az MNB-tartalékban, erre sem válaszoltak, és hát ugye, 4 százalék pedig a korábbi, egyébként jól látszik, hogy nem is kizárólag szociális szempontokat szolgáló, sőt befektetésekre is lehetőséget adó lakáshitel, forinthitel, kamattámogatott forinthitel-rendszer miatt alakult ki. Megjegyzem, itt illő tisztelettel javasolnám, akkor már kicsit talán másabb hangulatban, hogy ne kövessék el még egyszer ezt a hibát. Ha forinthiteleket kamattámogatni szeretnének azért, hogy fiatalok tömegei juthassanak lakáshoz, akkor ezt szociális alapon tegyék elsősorban. Egy számú hitel legyen egy család részére, és legyen plafonja ennek, mert megint elszáll ez a történet, és akkor nem tanult semmit az ország az elmúlt 20 évéből.

Tehát 16 százaléknyi államadósság-csökkentő lehetőségük megvolt a kormányváltás pillanatában. Tehát a 12 benne volt a harmadik pillérben, 4 a Nemzeti Bankban. Azt látom, hogy ezt nem teszik meg, MOL-részvényekre költik, folyó kiadásokra költik. Részint persze államkötvényeket eltéptek, ez igaz, azokat az állampapírokat, amik benne voltak a harmadik pillérben, azokat eltépték, tulajdonképpen kvázi, tehát az államadósságot egyelőre - világcsúcsként aposztrofálva - az államkötvények eltépésével sikerült csökkenteniük. Ez nagyon kevés, az implicit államadósság nő. Tehát akkor a másik állításom az, hogy az államadósság elleni háború ugyan jól hangzik, és természetesen persze minden adósság elleni küzdelem legitim, de hát az önök lépései nem bizonyítják ezt. Tehát ez a két dolog, amit elmondtam, ami konkrétan az önök mostani döntésének lehetősége, hát ebben a tekintetben nem csökkentik az államadósságot, sőt növelik az implicit államadósságot.

A harmadik elv, ami alapján meg lehetne nézni ezt a javaslatot, és azt hiszem, hogy akkor, ha erre a harmadikra is válaszokat keresünk, akkor már utána nagyon nehéz ám a részletekben elmélyedni, a harmadik pedig a hitelességi kérdés. Merült itt fel sok minden dolog a 8 éves kormányzásunkról, én azt hiszem, nagyon sok olyan döntést hoztunk, amely igenis fontos volt ennek az országnak, sok fejlesztés történt. Az önkormányzatban dolgozó embereiket, polgármestereiket kérdezzék meg az elmúlt 4-5-6 évről, hogy mennyi mindent tudtak átadni.

Természetesen történtek olyan döntések, amit már elmondtam az elején, hogy a maastrichti kritériumoknak megfelelően, a fenntarthatóság jegyében, csakúgy, mint az önök kormányzása idején is történtek ilyen döntések, ezeket nem szabad még egyszer elkövetnünk. Ebből tanulnia kell egyébként az egész politikai elitnek, én ezt így gondolom. De sokszor vádoltak önök minket hitelességi problémákkal, erkölcsi magaslatokról beszéltek velünk, most is többen. Azt hiszem, hogyha erkölcsi magaslatokról kívánnak beszélni, akkor csak nézzük meg azt, amit önök mondtak ennek az előterjesztésnek a kapcsán, illetve a helyzet kapcsán.

"A kormány el akar venni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaitól. Ezek az emberek különleges szolgálatot teljesítenek, ezek az emberek azok, akik akár az életük árán is teljesítik a feladatukat. Indokolt a kedvezményes elbánás, mert ez arányban áll azzal a kockázattal, amit ők vállalnak. Nekik van egy úgynevezett szolgálati nyugdíjuk, ezt akarja elvenni tőlük a kormány." Na most, ez nem egy mostani ellenzéki sajtótájékoztatóból volt idézet, hanem 2006. október 19-én mondta ezt egyébként Soltész Miklós úrral tartott közös sajtótájékoztatóján Demeter Ervin. Ez egy érdekes helyzet, ő nincs itt, hát elnézést, hogy önnek mondom, nyilván ezt Demeter Ervin mondta, hogy ha a Fidesz bármikor kormányra kerül, akkor egyébként hogyan meg fogják védeni. Hát, megvédték a szolgálatot teljesítő nyugdíjasoktól, tehát a korábban szolgálatot teljesítő nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjjogosultaktól, merthogy elveszik tőlük. Tehát az a veszély nem fenyeget, hogy ők ezt a jogosultságot innentől élvezik, hogy az ebből kapott forrásokat élvezhetik. Megvédték a szolgálati nyugdíjakat a rá jogosultaktól.

"A Fidesz tárgyalni kíván a rendvédelmi és honvédségi szakszervezetekkel, mert olyan módosítást nem támogat, amely a szférában dolgozók jogait csorbítaná." Lázár János, 2007. szeptember 21., az MTI-nek mondta. Ő most az önök frakcióvezetője, akkor, ha jól emlékszem, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke volt, nyilvánvalóan aktív politikai tevékenységet folytatott ebben az időben, és próbált egy olyan problémát generálni, ami akkor nem volt, aztán persze sikerült ezt a problémát megcsinálnia is, hogy aztán ezzel merőben ellentétes véleményeket fogalmazzon meg.

A következő reményt az adhatná nekünk, hogy egyébként a választási programjukban legalább nyílt kártyákkal játszottak volna a kérdésben. Ha ezt tették volna, akkor persze nagyon sok minden kapcsán lehetne erkölcsi magaslatokról beszélni sok mindenkivel az ellenzék részéről is, de hát nem mondtak ilyet. Sőt, azt mondták, a Fidesz-garanciának - volt ilyen garancialevél, biztosan emlékeznek rá, de hát gondolom, kapnak azért e-maileket önök is, biztos elküldték már egypáran - volt három pontja, ebből az első pont a következőképpen szólt: a Fidesz mindenkinek megvédi a nyugdíját. Hát nem sikerült. Vagy akkor egyébként tőlük védte meg a Fidesz a saját nyugdíjukat.

Megjegyzem, itt nemcsak erre gondolok konkrétan, hanem például, hogy a Bajnai-kormány által elfogadott GDP-növekedést is figyelembe vevő lehetőséget is kiiktatják. Tehát tisztán az infláció lesz, ami számítani fog innentől a nyugdíjemelések kapcsán, ami nyilván egy-egy válságévben jobb lehet, mint a reálérték. Tehát van olyan, hogy gazdasági válság van, több évtizedenként egynéhány évig, és akkor természetesen elszenvednek a nyugdíjasok is - mint az élet minden területén mindenki - reálpozíció-veszteséget. De hogy örökké csak az inflációval nőhessen maximum a nyugdíjasok nyugdíja, az szerintem nincs rendben. A korábbi jogszabályok alapján lehetett volna magasabb összeggel is emelni, ezt a lehetőséget önök elvették. Ez persze csak egy kitérő volt, csak ha már a nyugdíjnál járunk, akkor ezt el szerettem volna mondani.

Ha a választási programjuknál jártunk, akkor nyilván, ha egy párt választást nyer, akkor alkot egy kormányprogramot. A kormányprogram van, hogy különbözik a választási programtól, például koalíciós kényszer esetében. Nyilvánvalóan azok, akik többségi kormányzást szeretnének tervezni, de egyedül nincs többségük, akkor kénytelenek, ha kormányozni szeretnének, akár politikai veszteség árán is koalíciót kötni. Ilyenkor jár ez önfeladással. Megjegyzem, azt gondolom, hogy a Szocialista Párt túlságosan is sokat adott föl bizonyos helyzetekben az identitásából. Tanulunk ebből, én baloldali emberként és politikusként ezért is szeretnék dolgozni. De önöknek nem volt ilyen szituációjuk, mert nemhogy egyedül többségük volt, hanem kétharmaduk volt egyedül. Tehát azt is kommunikálták akkoriban, hogy a választási programjukat átültetik a kormányprogramba, és megyünk előre, hajrá. Még abban sem volt ez benne, tehát még azt sem sikerült igazán teljesíteni.

Nyilván lehet ilyen általános dolgokat mondani, hogy önálló lábra kell állítani nyugdíjrendszert, sorolhatnánk, nyilván az államnak vannak egyéb bevételei, egyébként nem csak szja-bevételei, vállalatoktól, egyéb jogon. Most ezek a bevételek bővülni fognak szépen, mert vagy tízféle új adónem lesz, tehát most már tényleg mindenféle módon szed be az állam. A szocialista kormányok valóban azt gondolták, hogy fenntartható nyugdíjrendszer kell, efelé törekedtünk, és a '98-ban létrehozott hárompilléres rendszert ezért is tartottuk jónak, még akkor is, hogyha korrekcióra ez szorulhatott, például működési költségek tekintetében.

(21.00)

Nem minden kassza volt egyforma, én egyszer váltottam is egyébként kasszát, pénztárat, mert nem voltam elégedett az ottani hozamaimmal, ezért átléptem. Biztos nem sok ember tette ezt, lehet, hogy jobban el kellett volna magyarázni, hogy milyen felelősséggel jár egy ilyen döntés. Ebben követhetett el a politikai elit hibákat, de attól még a fenntarthatóság irányába ment ez a rendszer.

Elmondtam már korábban, most nem ismétlem meg, hogy ez a kassza, ez a harmadik pillér gyakorlatilag szétverésre került, és az ezekből megnyert források, ha nem mennek mind államadósság-csökkentésre, akkor nő az implicit államadósság annyival. Ez óriási probléma szerintem, ezáltal nagyobb a nyugdíjváromány az állam felé, és ez komoly problémákat fog okozni a későbbiekben; nem is beszélve arról, hogy az öngondoskodásból visszaléptünk, és még egyetlenegy javaslatot sem láttam önöktől, ami a második pillért, az önkéntes kasszákba való befizetést támogatná a személy oldaláról, például további adókedvezményekkel. Nem tudom, nyilván ebben lehetne egy közös beszélgetést csinálni, hogy mik ezek az eszközök, talán érdemes volna róla gondolkodni.

A kormányprogramról, az egész szituációról már beszéltem, de Lázár Jánosnak ezt még májusban sem sikerült igazán megmondania, hogy mi fog történni. Lázár János azt mondta, hogy tisztán a rendvédelmisekről van szó, ha jól emlékszem, olyanokat mondott, hogy maximum 30-40 ezer emberről, másokat nem fog érinteni az az előterjesztés, ami az akkori alkotmánymódosítás után fog bejönni; ez az az előterjesztés. Hát, ez nem sikerült, merthogy egyébként jóval szélesebb kört érint, gyakorlatilag minden korhatár előtti jogosultságot érint, úgy, hogy önök, ha nem is szembesülnek vele, de nagyon komoly kompetenciákat adnak a végrehajtó hatalomnak.

Én az átmeneti bányászjáradék kapcsán már feltettem egy kérdést a bizottságban, amire valamifajta választ kaptam, például hogy ott kormányrendeletben lehet arról dönteni, hogy az átmeneti bányászjáradék ne úgy viselkedjen, mint a nyugdíj. Azt a választ kaptam egyébként a bizottsági ülésen a kérdésemre, hogy nem ez a szándék, csak a végrehajtási részben meglévő dolgokra vonatkozik ez a dolog, de lehet, hogy jön előterjesztői módosítás arra, hogy ez egyértelműbb legyen. Én szeretném, ha egyértelmű lenne, és nem adnánk a kormánynak felhatalmazást arra, hogy ezeket a most új névvel ellátott jogosultságokat bármikor csökkenthesse a kormány, elvegyen belőle, adott esetben ne legyen inflációkövető ez a lehetőség. Harangozó képviselőtársam már mondta, úgyhogy ezeket nem ismétlem meg, hogy például a rendészetiek terén is miniszteri rendeletben lesz egy csomó minden szabályozva, amit ebben a pillanatban még nem lehet látni.

Az egész előterjesztéssel nem értünk egyet, elmondtam azt a három okot, amiért nem értünk egyet. Szerintem nincs létjogosultsága az előterjesztésnek, erre beadtunk egy módosítót, ami csak két dolgot venne ki az előterjesztésből: a címét meg a tartalmát. Azt gondolom, ebben nincsenek illúzióim, nem hinném, hogy támogatják ezt a kérdést. Ha nem lenne ilyen a társadalompolitikájuk és az egész politikájuk (Az elnök csenget.), ahogy elmondtam, akkor lenne lehetőség és levegő reformokat hozni, de nem ilyen diktátumokat.

Köszönöm szépen.