Felszólalás adatai

Ha orvosként orvosi fogalmakat akarok használni, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyosan beteg, és sürgős beavatkozást igényel. Ha az orvosi hasonlatoknál akarok maradni, akkor megismétlem, amit tegnap az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságban már elmondtam, nevezetesen: ha egy beteg eljött hozzám, kikérdeztem, megvizsgáltam, felállítottam a diagnózist, és a következő pillanatban már azt kellett tudnom, hogy mi a kiváltó ok, mégpedig azért, mert csak az oki kezelés, az úgynevezett adekvát kezelés az, ami segítheti a beteg állapotának a javulását, a gyógyulást.

A nagy ellátórendszerek, bennük a nyugdíjrendszer meggyógyítását, átszervezését ez idáig egyetlen kormány se merte felvállalni; mi megtesszük, oki kezeléssel. Mit jelent ez? Mint előbb említettem, a gyógyítás beindításához a kiváltó okokat kell világosan látnunk, már csak azért is, mert Einstein szerint ami elromlott, azt nem lehet azzal a módszerrel megjavítani, ami elrontotta.

Hát nézzük! Gyurcsány Ferenc a Magyar Távirati Iroda 2008. október 28-ai híradása szerint - annak ellenére, hogy már ő is kezdte kapiskálni, hogy az Amerikából indult pénzügyi gazdasági válság egy korábbi bejelentésével ellentétben esetleg bennünket sem fog elkerülni - a következőképpen üzent szavazatszerzési célközönségének, idézem: "utolsó csepp vérünkig próbáljuk megvédeni a nyugdíjasok érdekeit". Ezt követően megkezdődtek a nyugdíjasokat terhelő intézkedések, a megszorítások, amit kereszténydemokrataként - bizonyára emlékeznek szocialista képviselőtársaim, már akik ott voltak és itt vannak - tételenként kifogásoltam, támadtam, szembesítettem a szavakat a tettekkel, és bizony ezek nem fedték egymást.

Tettem azért, mert nem gondoltam, hogy az utolsó csepp vérig szóló gyurcsányi nagylelkű felajánlás csupán a szocialisták célközönségének szól, azaz szavazatszerzési szándék húzódott meg mögötte. Sejtéseink ugyan voltak a bűnösen rossz szocialista gazdaságpolitika következményeiről, de a buksza, az erszény nem nálunk volt, abban nyilvánvalóan nem láttunk bele. Amikor belenézhettünk 2010-ben a Fidesz-KDNP választási győzelme után, több mint tragikus kép tárult elénk: fehér-fekete alapon megismerhettük, hogy 2011-re a nyugdíjkasszából majdnem egymilliárd, pontosabban 900 millió forint hiányzik, amit ahhoz, hogy mindenki megkapja a nyugdíját, pótolni kell.

Ez a szocialistáktól örökölt tény világossá tette, hogy ennek a nagy ellátórendszernek, a nyugdíjrendszernek az átalakítása nem tűr halasztást, mert az nem megy, hogy nyugdíjakat hitelből fizessünk. Ez teljesen szembemegy a Fidesz-KDNP elsőrangú törekvésével, az államadósság-csökkentéssel, ugyanis minden bajunk forrása az a nyolcéves szocialista kormányzás, amely 12 ezer milliárd forinttal - és 1 milliárd az 1000 millió forint, mint tudjuk - növelte Magyarország államadósságát. Ez a brutális államadósság a csőd szélére juttatta Magyarországot.

A Fidesz-KDNP-kormány a 2010-es országgyűlési választások után azonnal megkezdte a tűzoltást, 2011-ben pedig elkezdte csökkenteni az államadósságot a GDP 82 százalékáról 72 százalékra, valamint megteremtette a nagy ellátórendszerek átszervezését biztosító törvényi alapokat. Most is éppen egy nagy ellátórendszer átszervezését biztosító törvényjavaslatot tárgyalunk. A T/4663. számú törvényjavaslat a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyban tartását, fenntartható, nem hitelből finanszírozott rendszer kialakítását célozza meg.

A Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében szükséges, hogy:

1. a jövőben a nyugdíjkassza kiadásai semmiképpen se haladják meg a bevételeket;

2. a korai nyugdíjazással érintett, ám munkaképes, tapasztalt, életerős emberek visszatérjenek a munka világába;

3. a kormány legfontosabb célkitűzése a Széll Kálmán-tervvel az államadósság és a munkanélküliség csökkentése, emellett a foglalkoztatottság növelése.

A törvényjavaslat világos, tiszta viszonyokat, átláthatóságot teremt, kimondja, hogy:

1. nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől, jelenleg a 62. életév betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, továbbá

2. nyugdíjat csak a Nyugdíj-biztosítási Alapba a munkáltatók és munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékokból lehet fizetni.

Ugyanakkor biztosítani kell a korábban már megállapított ellátások további, de más jogcímen történő folyósítását, a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét és a jogszerzés lezárását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjazási kedvezményén kívül valamennyi korhatár előtti öregségi nyugdíj 2012. január 1-jétől megszűnik és egyben átalakul, azaz más jogcímen és nem a Nyugdíj-biztosítási Alapból, hanem a nemzeti szociális alapból kerül kifizetésre.

Melyek azok a korábban már megállapított ellátások, amelyeket az előterjesztés más jogcímen és a nemzeti szociális alapból javasol folyósítani? Az érintett ellátások a következők: az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja és a korengedményes nyugdíj, továbbá a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja.

A felsorolt, már megállapított ellátásokat tovább kell folyósítani, tehát senki érdeke nem sérül:

1. Korhatár előtti ellátásként az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a művésznyugdíjat, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíját, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti nyugdíját és a korengedményes nyugdíjat;

2. a föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként folyósítjuk az eddigi bányásznyugdíjat;

3. szolgálati járandóságként a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíját.

Fontos, hogy a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot és az átmeneti bányászjáradékot a nyugdíjemelésekkel azonos mértékben kell emelni.

(18.20)

Az intézkedés révén minden olyan kifizetés, amely tehát nem a Nyugdíj-biztosítási Alapból, hanem a központi költségvetésből történik, ott is jelenjen meg, ezzel egyértelművé téve az igénybe vevőnek, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra.

Fontos eleme az előterjesztésnek, hogy a korai nyugdíjak - tehát amit 2012. január 1-je előtt állapítanak meg - ne tartozzanak a klasszikus kockázati tényezők közé, tehát ezért nem részei a társadalmi szolidaritásnak, kifizetésük az öregségi korhatár betöltéséig már 2012-ben is a Nemzeti Szociális Alapból történik, addig pedig kivezetésre kerülnek a nyugdíjkasszából.

Még egyszer nyomatékosítom: a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani. De öregségi nyugdíjként folyósítható az ellátás akkor is, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat úgy kapja, hogy 1949-ben vagy azt megelőzően született, mert 2011-ben elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá, ha szolgálati nyugdíjat kap, aki '54-ben vagy előtte született, mert 57 éves vagy idősebb, és azok a nők is élvezhetik a jogokat, akik a szükséges szolgálati időt megszerezték.

A korhatár előtti öregségi nyugellátást a 16 százalékos személyi jövedelemadójának mértékével csökkenteni kell az 1955-ben vagy azt követően született szolgálati nyugdíjasoknak - tehát aki 56 éves vagy fiatalabb -, de az adózás után megmaradt szolgálati járandóság nem csökkenhet a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá. Azok az 57 év alattiak, akik tartalékos állományba visszalépnek, mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. 16 százalékos személyi jövedelemadót kell továbbá levonni azoknál az országgyűlési képviselőknél, akik 1950-ben vagy azt követően születtek, tehát 61 évesek vagy fiatalabbak. Aki a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugdíjasnak, azonban egészségügyi szolgáltatásra természetesen jogosult lesz.

A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék mellett keresőtevékenység folytatható, keresetkorlátozással. Mind a korhatár előtti ellátás, mind a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradékosok esetében a keresetkorlátozást kiterjeszti a törvényjavaslat a 2008 előtt nyugdíjba vonultakra is, például azokra a hölgyekre, akik 2007-ben 57 évesen mentek előrehozott öregségi nyugdíjba, mert ők csak 2012-ben fogják betölteni a 62. életévüket. Mindhárom ellátás folyósítása mellett keresőtevékenység úgy folytatható, hogy ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát - 2012-ben ez várhatóan 1 millió 656 ezer forint lesz -, akkor az év hátralevő részében a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék folyósítását szüneteltetni kell. Például, ha szolgálati ellátást kap valaki 135 ezer forint összegben, de ezen ellátás mellett augusztusban... - tehát szolgálati ellátást kap, és 135 ezer forint bruttó keresete van, és ezen ellátás mellett augusztusban eléri a minimálbér 18-szorosát, akkor nem veszti el a szolgálati járandóságra való jogosultságot, de az év hátralevő részében, tehát szeptembertől nem folyósítják számára tovább a járandóságot.

Feketemunka esetén szigorú szankcionálás lép életbe, az ellátást végleg megszüntetik, és a jogosulatlanul felvett korhatár előtti ellátás egyéves összegét, rövidebb idő esetén ennek időarányos részét vissza kell fizetni az érintettnek.

Fontos rendelkezés, hogy mind a szolgálati járandóság, mind a korhatár előtti ellátás, mind az átmeneti bányászjáradék a mindenkori nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkedik.

Általánosságban elmondható, hogy a Széll Kálmán-tervben meghatározott feladatoknak megfelelően a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlya így biztosítható, továbbá így érvényesíthető az az alapelv, hogy nyugdíjat csak azok kapjanak, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, tehát a 62. életévet. A korhatár előtti ellátások, illetve a szolgálati járandóságok és az átmeneti bányászjáradékok fedezetét pedig a központi költségvetés biztosítja a Nemzeti Szociális Alapból.

Összefoglalva tehát, tényleg röviden: öregségi nyugdíjat kapnak a 62 évet betöltöttek, az 57. életévüket már betöltött, szolgálati nyugdíjban részesülő személyek, a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező, de egyéb korhatár előtti nyugdíjban részesülő nők, és a 40 éves jogosultsági idő alapján megállapított öregségi nyugdíjas nők. Nyugdíjprémiumként a 2011. novemberben folyósított nyugdíjakkal együtt a nyugdíj összegének 6 százalékát kitevő egyösszegű kifizetést kapnak ezek a nyugdíjasok.

De mennyi lesz a korhatár előtti járandóság? A 2012. január 1-jétől továbbfolyósított ellátás összege a 2011-ben folyósított korhatár előtti nyugdíjösszeg, plusz a 2012. januári nyugdíjemelés. Természetesen, mint már említettem, ha a fegyveresek és az országgyűlési képviselők korhatár előtti járandóságot kapnak, náluk 16 százalékos személyi jövedelemadóval csökken a járandóságuk, tehát ezt le kell vonni, de megkapják a januári nyugdíjemelést, és ha van jogosultság, akkor a családi adókedvezményt is érvényesíthetik. A korhatár előtti ellátásban részesülők tehát, még egyszer, nem nyugdíjasok. Keresőtevékenységet - ezt már elmondtam - folytathatnak, a jelenlegi szabályozás érvényes ebben az esetben, tehát a minimálbér 18-szorosáig.

A nyugdíjkorhatár betöltésekor az ellátásban, illetve járandóságban részesülő, amennyiben az addigi ellátás mellett legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, akkor kérheti az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat igazságos, a célnak megfelel, átalakítja úgy a nyugdíjrendszert, hogy egy igazságossá váló, a társadalmi elvárásoknak is megfelelő rendszert tudunk a magyar állampolgárok elé nyújtani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)