Felszólalás adatai

Valamennyien tudjuk, hogy a magyar egészségügyön belül komoly problémák vannak. Egyik legnagyobb probléma az egészségügyben dolgozók jövedelmezése és az ebből egyenesen következő elvándorlás az ágazatból. Ennek egy része a szakma elhagyását jelenti, más része az ország elhagyását is jelenti egyúttal.

Elhangzott ma már, hogy nem egy jó és gazdaságbarát lépés, hogyha valakinek járulékot kell emelni, mégis az egészségügyi hozzájárulás mértékét 1 százalékponttal meg kell emelni. Föltehetik, hogy ha ilyen jól tudjuk, akkor miért csináljuk. Nos, nyilván önök is tisztában vannak azzal, hogy Magyarország lakossága körülbelül 10 millió, ehhez képest a Magyarországon munkajövedelem után járulékot fizetőknek a száma, mondjuk, az egyharmada ennek; mondjuk.

(15.00)

Nyilvánvaló, hogy ez önmagában egy komoly problémát jelent, ezért kellene az a plusz egymillió munkahely, amiről mi beszélünk, és amit szeretnénk megteremteni, és ma reggel, azt hiszem, talán Szijjártó Péter mondta, hogy egymillió gyermek is kellene ennek az országnak. Valószínűleg ez sokkal lassabban és sokkal nehezebben fog összejönni, mert tudják, ha egyszer egy nemzet hitét veszti abban, hogy a kormányzatok képesek tartósan komolyan gondolni a gyermekek vállalásának segítését, akkor azt a hitet igen nehéz visszaadni, és talán ez volt a legnagyobb bűn, amit elkövettek az elmúlt 8 esztendőben.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Visszatérve az egészségügy finanszírozásához, nyilvánvaló, hogy csak járulékból nem fog menni. Kaptunk kritikát, hogy bevezetett adók, és a költségvetés időről időre elvon belőle, saját kénye-kedve szerint dönti el. Nos, képviselőtársaim, mi most elindulunk egy olyan úton, amelyiken megpróbáljuk az egészségügyet, illetve az egészségügyi alapot vagy egészségügyi kasszát - ahogy ezt mi szoktuk mondani - a saját lábára állítani. Egyfelől megtisztítani azoktól a költségektől, amelyek nem odavalók, másrészt pedig, amelyek egyébként természetüknél fogva egy egészségbiztosítási alapban számolandók el, azokat oda áttenni, egy tiszta helyzetet teremteni, és reményeim szerint elérni azt az állapotot, amikor járulékkal és az egészségügy költségvetési során szereplő fogyasztási típusú adóbevételekkel egyszer s mindenkorra rendeztük és függetlenítettük a magyar egészségügy finanszírozásának helyzetét.

Hosszú út lesz, nem lesz egyszerű út, viszont utána nem lesz szükség arra, és reményeim szerint lehetőség sem lesz arra, hogy az egészségügy költségvetését a mindenkori költségvetés egy-egy módosítással, egy-egy beleszólással befolyásolja. Talán elérhetünk oda, hogy saját lábon állva, önállóan, valóban a járulékokból és a fogyasztási típusú adókból lehet finanszírozni az egészségügyet. Egyébként ez egy pici, de jelentőségét tekintve nagy áttörés, ugyanis, amennyire én emlékszem rá, ez az első alkalom, amikor a Magyar Országgyűlés ki fogja mondani, hogy törvényi soron fogyasztási típusú adóbevételek a magyar egészségügyet illetik meg, és ez az elhíresült chipsadó, illetve a baleseti adó formájában nyilvánul meg. Technikai kérdésnek tűnik, de a szubszidiaritás elvét a fogyasztási típusú adók maradéktalanul megtartják, ami egy alapelve egyébként az egészségbiztosításoknak.

Ebben az esetben is arról szól a történet, hogy példának okáért, akik munkajövedelemben nem részesülnek, de nagy értékű gépjárműveket vezetnek, és mivel munkajövedelemből csak minimálisan részesülnek, ezért járulékot is csak minimális mértékben fizetnek, azok a nagy értékű gépjárműveikkel a baleseti adóval nagyobb részben fognak részt venni ebből a finanszírozásból. Hasonlóképpen ilyen, hogy az egészségre nagymértékben fogyasztva káros, különböző népbetegségeket okozó magas sótartalmú és magas cukortartalmú ételek megadóztatásával azok is kiveszik a részüket majd az egészségügy támogatásából, akik a kialakult betegségeik miatt nagyobb mértékben fogják az egészségügy szolgáltatásait is igénybe venni, és esetleg eddig a munkajövedelmeik révén nem járultak hozzá az egészségügyi kassza megteremtéséhez.

Kérem, hogy támogassák ezeket az adónemeket, akkor is, hogyha ezt nem kellemes befizetni. És csak hangsúlyozni szeretném: példának okáért a chipsadó jó élelmiszer-választással elkerülhető.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)