Készült: 2020.09.24.08:24:42 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 272 2010.07.05. 1:43  265-365

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Vitányi képviselő úr által elmondott összefoglaló többé-kevésbé lefedi azokat a tényeket, amelyek a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is elhangoztak. A Magyar Köztársaság Kormánya által benyújtott, a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot a honvédelmi és rendészeti bizottság a mai napon napirendjére vette és azt megtárgyalta. A napirendre vételt a bizottság majdnem egybehangzóan támogatta, ellene csak a bizottság MSZP-s alelnöke szavazott.

Mivel a javaslat, ahogy már hallottuk, ez a kormányjavaslat jól illeszkedik, illetve kifejezetten illeszkedik az egyik legfontosabb közös nemzeti ügyünkhöz, éppen ezért a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak javasolta. A bizottsági vita során az ellenzéki képviselőtársaink egy csoportja leginkább kiemelten a feloszlatott társadalmi szervezetek működésével és az általuk hordott egyenruhának a kérdésével foglalkozott, míg az ellenzéki képviselők egy másik csoportja egyetértésben leginkább a hatástanulmányokkal, illetve az egyeztetésekkel foglalkozott; ezzel szemben a honvédelmi és rendészeti bizottság kormánypárti tagjai kihangsúlyozták, hogy olyan problémákról van szó, ami jogos társadalmi igény, és a megoldásuk nem tűrhet halasztást.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 163 2010.07.13. 2:02  152-236

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi napon, illetve a mai napon tárgyalta ezt az előterjesztést, tegnap a 649., ma a 676. számon. Volt egy kis számmisztika ebben a történetben, de hála istennek, a honvédelmi és rendészeti bizottság üléséből az derült ki, hogy ez azért igazából nem lényeges, mert az alapértékkel, az alapelvvel mindenki, minden párt képviselője egyetért.

(16.00)

Ezzel így volt a Magyar Szocialista Párt, illetve a Jobbik képviselői is az alapelvvel egyetértettek: azzal az alapelvvel, hogy a hivatásos állomány tagjait a legtávolabb kell tartani lehetőség szerint a politikától.

Elhangzott az is, amiben szintén - úgy gondolom - a többségi álláspont egyértelmű, de talán más pártoknál is társra találtunk ebben a megközelítésben, hogy ez egy olyan kívánalom, amely húszéves adóssága a magyar társadalomnak, amelyet végre most módunkban áll teljesíteni. Azzal is egyetértettünk, illetve a többségi vélemény azon az állásponton van, hogy egy politikusi pályafutás - legyen az országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő vagy európai parlamenti képviselő - nem onnan kezdődik, hogy az ember leteszi a képviselői esküjét, onnantól gyakorolja képviselői jogait, hanem már sokkal korábbról, hiszen készül a képviselőségre, készül a politizálásra, mindazonáltal ebből következik, hogy a politikai befolyástól nem semleges.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Összegzésként annyit szeretnék tehát elmondani, illetve kiemelni, hogy az alapelvvel mindenki egyetértett, a hivatásos állományt minél távolabb kell tartani a politikától, így van ez a honvédelemnél, a rendőrségnél, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál; ezért a törvényjavaslatot, az alkotmánymódosítási javaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 211 2010.07.13. 2:32  152-236

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gulyás Gergőhöz hasonlóan én is annak lennék a híve, hogy visszatereljük a vitát az eredeti medrébe. Most ugye, általános vitáról beszélünk, és amint azt elmondtam a bizottsági álláspont ismertetésénél is, illetve a bizottsági ülésen is elmondtam, és többen is ezt elmondták, az alapkérdéssel egyetértünk.

Itt több felszólaló részéről elhangzott az a kívánalom, hogy esetleg vonjuk vissza ezt az alkotmánymódosítási javaslatot. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy akik ezt javasolják, talán ők sem gondolták komolyan, hogy vonjuk vissza, hiszen ők maguk is beadtak már több módosító javaslatot. Átnéztem ezeket a módosító javaslatokat, a mostani időpontig hat módosító javaslat érkezett ehhez az előterjesztéshez, és gyakorlatilag mindegyikkel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy az alapszellemmel, hogy szétválasszák a politikát és a hivatásos állomány tevékenységét, mindenki egyetértett.

Csak hogy egy-két példát kiemeljek, és tévedés ne essék, mert nem szeretnék a részletes vitába belefolyni egyáltalán, de az MSZP részéről Harangozó Tamás képviselő úr például a szigorításból csak annyit venne ki, hogy a hároméves korlátozás kerüljön ki ebből az egészből. Tehát ilyen részletekbe menő vitát javasol.

Lamperth Mónika képviselő asszony ezzel szemben továbbszigorítaná az általunk beterjesztett javaslatot, az állami vezetőkre is kiterjesztené. Balla Gergő képviselő úr a Jobbiktól, illetve Kiss Sándor képviselő úr, szintén a Jobbiktól, benyújtott módosító javaslatot. Az egyik teljesen elutasítja az általunk javasoltat, a másik pedig csak annyi módosítást javasol, hogy az önkormányzati választáson engedjük elindulni a volt hivatásos állományú embereket.

Két dolgot még röviden hadd mondjak! Az MSZP-nek azzal az álláspontjával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy alkotmányos alapjogot csorbítunk, nem értek egyet. Azzal értek egyet, hogy alkotmányos kívánalmat erősítünk meg. Még egy dolgot engedjenek meg, ha tetszik, ezt ügyrendben. Kifejezetten visszautasítanám, amit a Jobbik képviselője, Volner Gábor képviselő úr mondott, hogy a Fidesz vegye le... (Közbeszólás a Jobbik soraiból: János!) - bocsánat, Volner János! -, hogy vegyük le a mocskos kezünket a rendőrségről.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 22 2010.11.03. 2:57  19-33

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi napon tárgyalta az egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztés célja a rendőrséggel szemben fennálló szakmai igények, a közbiztonság helyzetének javítására irányuló célkitűzések teljesítéséhez, továbbá a jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséhez hatályos szabályozási környezet átalakítása.

A szabályozás kialakítását alapvetően meghatározza a feladatellátás hatékonyságának növelésére, a párhuzamosságok megszüntetésére, az államigazgatás tisztaságának növelésére vonatkozó társadalmi igény. A javaslat a hivatásos állományba kerülés, illetve a szolgálati viszony fenntartása előéleti követelményeit szigorítja, és új módszereket vezet be. A kifogástalan életvitel követelményét kiterjeszti valamennyi hivatásos állományúra, akik az 1996. évi LXIII. törvény hatálya alá tartoznak. A tervezet megteremti a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. Az eljárás felett az ügyészség törvényi felügyeletet gyakorol, ennek egyik garanciája az például, hogy éves szinten legfeljebb háromszor és maximum 15-15 napra rendelhető el ilyen vizsgálat.

Az előterjesztés a rendelkezési állományba helyezés és a vezénylés szabályainak módosításával szűkíti annak lehetőségét, hogy a hivatásos állomány tagja a szervezeti átalakítás alkalmával, erre hivatkozva szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetését alanyi jogon kezdeményezze. A tervezett szabályozás várhatóan jelentősen csökkenti az átszervezések következtében fellépő fluktuációt. A jogi szabályozás megalkotására általában is szükség van, de különös időszerűségét mutatja Romániának a schengeni egyezményhez történő, várhatóan 2011 tavaszi csatlakozása.

Az előterjesztés ruházati ellátmánnyal kapcsolatos módosításának az a célja, hogy tegyen eleget a rendezett megjelenés alapvető követelményeinek. Az előterjesztés tartalmazza a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, valamint a terrorizmust elhárító szervnél a hivatásos szolgálati viszony munkajogi kérdéseit, megteremtve a jogszabályok összhangját.

A rendészeti tárgyú törvények módosításával összefüggésben indokolttá váltak további törvénymódosítások, a rendészeti tárgyú törvények előterjesztés szerinti módosítása, és nem rendészeti tárgyú törvények módosítását is szükségessé teszi. Erre figyelemmel az előterjesztés tartalmazza számos egyéb, ehhez szükséges törvény módosítását is.

Mindezek alapján a honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi ülésén többségében az előterjesztést megtárgyalásra javasolja, illetve elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 76 2011.02.17. 8:35  1-133

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a tisztelt Ház hazánk sorsát meghatározó alaptörvényt alkot, érdemes egy pillantást a múltba vetnünk, hogyan gondolkodtak történelmi nagyjaink a hon védelmének feladatáról.

"Szükséges, hogy a magyar nemzet tartson fegyvert a kezében; az ország tartson egy armadát lábon készen, aki mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen-nyáron oda mehessen, ahová szükség kévánja..." Zrínyi Miklós 350 évvel ezelőtt, a honvédelem szükségessége kapcsán megfogalmazott gondolatai követendő mintát állítanak számunkra. Emlékezetét méltán kapcsoljuk össze a nemzeti öngondoskodás, önfeláldozás és a hazai véderő szükségességének gondolatával. Zrínyi Miklós szellemi útravalója megítélésem szerint a mai napig őrzi aktualitását.

Tisztelt Ház! A magyarság hosszú történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király 1100 esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam. Azon nemzetek közé tartozunk, amelyek több mint ezer éven át állandó harcot folytattak megmaradásukért. A hadiutak és nemzeti törekvések kereszteződésében fekvő Kárpát-medence elérése és megtartása, az államalapítás, a küzdelem a tatár, az oszmán-török és más hódító hatalmak seregei ellen, mind-mind kitűnő példáit jelentették a magyar katonák erényének, a hazaszeretetnek, a bajtársiasságnak és a nemzet értékei iránti mély elkötelezettségnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon az első önálló nemzeti véderő több mint 150 évvel ezelőtt alakult meg. 1848. március 15-én forradalom robbant ki Pest-Budán a Habsburg-ház önkényuralma ellen. Ekkor fogalmazódott meg a nemzeti őrsereg, az önálló magyar haderő megteremtésének gondolata is. A pozsonyi országgyűlés ezt követően határozatban mondta ki a nemzetőrség megalakításának szükségességét. Az 1848. április 11-én felesküdött első magyar kormány megalakulásától kezdődően felismerte, hogy az európai értékeket képviselő magyar forradalom védelme érdekében létre kell hívni az önálló magyar hadsereget. A felismerést követően tízezer főből álló önkéntes sereg felállításáról hozott határozatot a kormány.

1848-49 máig ható varázsa nem kis részben abban a mindaddig példa nélkül álló nemzeti egységben rejlik, amelyet elődeink sikeresen valósítottak meg a legalapvetőbb kérdésekben. A nemzeti összefogás szinte csodákra volt képes. Segítségével a forradalom politikai vezetése a kor színvonalán álló hadsereget teremtett, s annak felszereléséről és ellátásáról is gondoskodni tudott. A honvédsereg, amelyben a szakmai tudás szerencsésen ötvöződött a forradalom és a szabadságharc céljaiért lelkesedők tudatosságával, 1849 tavaszán Európa népeinek csodálatát is kivívta, és a történelem nagy lapjaira való nagyszerű haditettek kivívásának eszközévé vált. Habár az 1848-49-es magyar polgári forradalmat és szabadságharcot az önkényuralom túlereje leverte, és a nemzeti önállóság kivívásáért, megőrzéséért vívott fegyveres küzdelem elbukott, a honvédsereg hősies harca mégsem volt hiábavaló, mert végérvényesen lerombolta azokat a gátakat, amelyek útjában álltak a magyar polgári kibontakozásnak.

Napjaink Magyar Honvédsége joggal tekinti magát az 1848-49-es honvédsereg történelmi örökösének. E gondolat abban is kifejezésre jut, hogy 1990-ben a magyar véderő megnevezése ismét a haza iránti elkötelezettséget és önfeláldozó hazaszeretetet kifejező "Magyar Honvédség" lett. A forradalom hadereje azonban nemcsak nevében, de hitvallásában is mintául szolgálhat. A szülőhazáját védő honvéd, aki életét is kész feláldozni Magyarország szabadságáért és függetlenségéért, hazánk nemzeti érdekének védelméért, örök példaképe marad minden magyar katonának, annak a honvédnek, aki vigyázóan állt őrt nemzeti határaink védelmében, és nézett szembe az ellenséggel, s aki esküjéhez híven szent kötelességének tekintette, hogy utolsó csepp véréig védje a magyar hazát. Követendő példa áll tehát előttünk. Morál, erkölcs és tartás tekintetében nemcsak a honvédszellem újbóli meggyökeresítése, hanem a hazafias nevelés és a hazaszeretet eszménye is napjaink társadalmának fő feladatai közé kell hogy tartozzon.

Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor arra készülünk, hogy Magyarország számára új alaptörvényt alkotunk, fontos, hogy számba vegyük annak fő elvi kiindulópontjait is. A biztonság a polgári társadalom tagjai számára az egyik legfontosabb alapérték. Filozófiánk szerint a nemzet biztonsága két pilléren nyugszik: a magyar nemzet önerején, valamint az euroatlanti integráción és a nemzetközi együttműködések rendszerén. Katonai értelemben is fontosnak tartjuk leszögezni, hogy Magyarország nem hídszerepet játszik Kelet és Nyugat között, hanem a nyugati oldal hídfőállása. Meggyőződésünk szerint olyan Magyar Honvédségre, illetve katonai és védelmi koncepcióra, valamint ezt kifejező alaptörvényre van szükség, amely nem politikai érdekek mentén szab feladatot és elvi iránymutatást a Magyar Honvédség számára, hanem a magyar nemzetet, valódi érdekeinek és értékeinek megőrzését tekinti fő célkitűzésként.

Hazánk területi integritását és biztonságát jelenleg nem fenyegeti katonai veszély, korunk ugyanakkor számos külső és belső kockázatot, illetve veszélyforrást hordoz. Ezek közé sorolható többek között a terrorizmus, vagy idesorolható éppen az etnikai és vallási ellentétekből fakadó, világszerte tapasztalható konfliktusok egyre nagyobb számú jelensége. Idetartoznak továbbá az utóbbi években hazánkban is egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák jelentette fenyegetések is. Mindezen kihívások a Magyar Honvédséget is új feladatok elé állítják. Meggyőződésem azonban, hogy ezen következményeknek a NATO adta szövetségi rendszer keretein belül professzionális személyi állománnyal rendelkező Magyar Honvédség képes megfelelni, így biztosítani tudja Magyarország területi szuverenitását, és érdemben tud hozzájárulni a közös védelmi képességek biztosításához, valamint a szövetségi műveletekben való hatékony részvételhez.

Nem kétséges, hogy az erős, modern és európai Magyarországnak jól működő, korszerű és professzionális haderőre van szüksége, olyan haderőre, amely a megváltozott biztonsági körülmények között képes megfelelő válaszokat adni az új kihívásokra, olyan haderőre, amely legyen szó árvízvédelemről, válságövezetben történt katonai beavatkozásról vagy éppen békefenntartó missziókban való szerepvállalásról, mindenkor készen áll nemzeti érdekeink védelmének ellátására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt több mint másfél évszázad alatt alapvetően megváltozott a társadalom viszonya és elvárása a haderővel szemben. Ma már talán Kisfaludy Károly költő, drámaíró, "honvéd" szavunk megalkotója is egyetértene velünk abban, hogy napjainkra nem kizárólag az ütőképesség kell legyen a Magyar Honvédség egyetlen szükséges tulajdonsága, jogos igényünk tehát, hogy hazánk jól szervezett és korszerű haderővel rendelkezzen. Ennek az elvárásnak nélkülözhetetlen velejárója a társadalmi kontroll, valamint a honvédelem eredményeiről és kihívásairól szóló rendszeres számvetés. Mert ahogy a haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége, úgy hivatásos hadsereg sem létezhet a nemzet és a társadalom elvárásaitól függetlenül, minthogy társadalmi akarat nélkül nincs honvédség, és nincs honvédelem sem. Meggyőződésem tehát, hogy az új alaptörvényünk megalapozottan hivatkozhatja majd nemcsak a haza védelme iránti kollektív felelősségünket, hanem a Magyar Honvédségnek a magyar államiság életében betöltött kiemelkedő fontosságát is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 293 2011.05.10. 2:13  159-352

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az előző hozzászólás, azt gondolom, kicsit visszaterelte a mai vitát az eredeti témájába, hiszen mi is az előterjesztésnek a címe: az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Nem gondoltam volna, hogy az előző hozzászólás fogja pont ebbe a mederbe visszaterelni ezt a vitát, de ennek mindenképpen örülök.

Varga képviselő úr az MSZP soraiból az előbb annyit mondott, hogy az ellenzék kormányzati felelősségét ne firtassuk, és viccesen tette ezt a kijelentést. Egyébként az valóban egy furcsa és talán vicces szókapcsolat lehet, de azt gondolom, mégiscsak van helye a mostani parlamentben, mert a mostani ellenzéknek igenis van olyan kormányzati felelőssége, ami a 2002-2010-es kormányzati ciklusra, illetve ciklusokra vonatkozik.

Viszont nem szeretnék én sem abba a hibába beleesni, képviselő hölgyek és urak, hogy egy teljesen más irányba terelem ezt a vitát, mint amiről valóban szó lenne. Egyed Zsolt képviselő úr a Jobbikból egyrészt hiányolta a belügyminiszter úr jelenlétét. Feltételezem, azért, mert a Jobbik összes felszólalása a mai nap - úgy veszem észre legalábbis - egy általános közbiztonsági kérdést feszeget, és egy általános közbiztonsági vitát szeretne felszínre hozni, aminek egyébként én nem mondom azt, hogy nincsen adott esetben létjogosultsága a parlamentben a mai viszonyokat tekintve. Viszont szeretném visszaterelni arra, hogy Gyöngyöspatáról van szó, és ez az előterjesztés egy olyan vizsgáló-, illetve eseti bizottság felállítására tesz javaslatot, ami a Gyöngyöspatán kialakult helyzet esetleges politikai hátterét vizsgálja, és ebből a szempontból megértem, hogy esetlegesen vannak olyan képviselők, akik ennek a bizottságnak a felállításától úgy félnek, mint esetleg ördög a tömjénfüsttől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 305 2011.06.14. 2:56  302-310

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a mai nap délutáni ülésén megtárgyalta a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszeréről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló T/3481. számú törvényjavaslatot, és azt a jelenlévők 17 igen szavazattal, egybehangzóan általános vitára alkalmasnak tartották.

A honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint a törvények módosítására szükség van, megítélésünk szerint a javaslat hozzájárul a közlekedésbiztonság jelentős mértékű további javításához, amire a baleseti statisztikák ismeretében szükség van. Az ittas vezetéshez, illetve gyorshajtáshoz a közigazgatási eljárásban nem kapcsolódik járművezetéstől eltiltás intézkedés. Ezzel összefüggésben az előéleti pontrendszerről szóló törvény módosítása is szükséges annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértésekre is. A pontrendszer szigorításának eredményeként elérhető, hogy a járművezetési jogosultság szüneteljen akár két kiemelt és egy kisebb súlyú szabályszegés miatt, ahogyan ezt államtitkár úr is megjegyezte az imént.

Az ittas vezetés szabálysértési alakzatát megvalósító magatartás 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakul, ezért a rendőrségi törvényben előállítási okként kell meghatározni a közigazgatási eljárásban történő mintavételt, valamint azt, hogy a hatóság az érintettet együttműködése hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezhesse.

(21.50)

A szabálysértésnél az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekménynél az eddigi 6 helyett 9, szándékosnál 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra.

Új elemet képeznek a közigazgatási bírság esetében alkalmazható pontszámok, amelyek - igazodva a szabálysértésekhez - 1-8 pont között kerültek meghatározásra. Az egyes jogsértésekhez kapcsolódó pontok számát kormányrendelet határozza meg.

Mindazzal kiegészítve tehát, amit az államtitkár úr elmondott, általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és azt javaslom a Háznak elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 234 2011.06.28. 2:18  225-274

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnálom, hogy Vadai Ágnes képviselő asszonynak el kellett mennie, természetesen érthető, bizottsági ülésre ment, viszont szeretnék reflektálni az őáltala felvetettekre, a 13., 14., illetve 15. ajánlási pontokra.

A 13. ajánlási pontnál a képviselő asszony kifogásolja, illetve javasolják, hogy kerüljön ki a javaslatból, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat: a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme. Csak szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, egyébként a bizottsági ülésen is elhangzott ez az érv, a Magyar Honvédség május 30-án vette át ezt a feladatot, éppen ezért a kormány nem kívánja ezt a döntését megváltoztatni.

A 14. ajánlási pontban a közfoglalkoztatással kapcsolatban, ahogyan Iváncsik képviselő úr fogalmazott, a honvédség fő feladataként jeleníti meg a törvény. Az én értelmezésemben ez nem fő feladatként jelenik meg, hanem csak egy ellátandó feladatként, és egyébként a kormánynak kifejezetten szándéka van abban az irányban, hogy ezt az új elemet megjelenítse a Magyar Honvédség állományában. Egyetértek azzal az érveléssel, hogy ha a Magyar Honvédség külföldi missziókban képes ellátni ilyen jellegű feladatokat, akkor azt gondolom, a jelenlegi gazdasági, illetve a jelenlegi állapotokban, ami az országban van, a Magyar Honvédség itthon is képes lesz ellátni ezt a feladatot.

A 15. ajánlási pontban azt kifogásolják, illetve módosító javaslat is született abban, hogy a vezetői feladatokat saját parancsnok vagy pedig más parancsnoki viszonyban lássák el. Ezzel kapcsolatban a kormány álláspontja az - ez bizottsági ülésen szintén elhangzott -, hogy kifejezetten rugalmatlanná teszi a végrehajtást, ha ez nem ebben a formában történik.

Még egy mondatot engedjenek meg a GDP-vel, illetve az 1,1 százalékkal kapcsolatban. Elmondta képviselőtársam is, hogy az alkotmány, illetve az új alaptörvény rögzíti a felső határát, úgyhogy indokolt ennek az elhagyása.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 224 2011.10.25. 2:06  215-417

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen a figyelmet. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a múlt héten, a 2011. október 18-ai ülésén megtárgyalta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslatot, és azt a bizottság 13 igen szavazattal, 6 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.

A javaslat célja, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a korhatár betöltésétől lehessen megállapítani és folyósítani.

(17.20)

Az átalakítás másik célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó munkáltatói és munkavállalói járulékbevételeket, ahogyan arra államtitkár úr is már kitért.

Nem egyszerű helyzet megoldásáról van tehát szó, hiszen különböző foglalkoztatási csoportok eltérő juttatásait kellett egységes rendszerbe foglalni.

A törvényjavaslat minden korhatár előtti ellátást igénybe vevő számára egyértelműsíti, hogy milyen ellátást kap, és azt honnan finanszírozzák.

A törvényjavaslat két fő ellátási formát érint: az egyik a civil korai nyugellátás, a másik pedig a szolgálati, azaz a fegyveres nyugdíj. A fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők átlagéletkora nyugdíjba vonuláskor átlagosan 43 év, ezzel szemben az előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjasok nyugdíjas éveik megkezdésekor általában 57 év felettiek. Ebből adódtak azok a különleges kezelési módok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz.

Mindezzel kiegészítve az államtitkár úr által elmondottakat, a törvényjavaslatot a magam és a bizottság nevében is általános vitára alkalmasnak tartom, és javaslom annak a tisztelt Ház általi elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 50 2011.11.07. 2:34  49-54

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évszázad végén Magyarországon a közlekedésbiztonság helyzete jelentősen romlott, a személyi sérüléssel járó balesetek száma, illetve a meghalt, megsérült személyek száma is emelkedett. 2010-ben több mint 16 300 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, és ennek 69 százaléka lakott területen belül.

Az aggasztó jelenségekre felfigyelve a közúti közlekedés biztonságának kérdése és a szomorú statisztikai adatok javításának szándéka az uniós politika döntéshozóit is kihívás elé állította. A közlekedésbiztonsági programok fókuszába a közúti balesetek, valamint azok áldozatai számának csökkentése került. Az Európai Bizottság 2001-ben fogadta el a legfőbb közlekedéspolitikai célkitűzéseket tartalmazó dokumentumát, az úgynevezett Fehér könyvet.

(14.40)

A célok hierarchiájának csúcsán a közúti balesetekben elhunyt áldozatok számának csökkentése fogalmazódott meg, amely elérésére hazánk is kötelezettséget vállalt. A nemzeti együttműködés programjában megfogalmazottak szerint az emberi élet védelme kiemelt jelentőségű kormányzati feladat.

Biztató tendenciát jelez, hogy az elmúlt évek romló statisztikai adataihoz képest a közlekedési bűncselekmények száma 2009-hez viszonyítva 2010-ben már csökkent. Ezek között is különösen veszélyes bűncselekménytípus a közúti jármű ittas vezetése és a közúti jármű vezetése bódult állapotban. A közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési szabályok notórius megszegőinek közúti forgalomból történő kiszűrése érdekében elengedhetetlen a meglévő szabályok szigorítása. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hazai közlekedéspolitikai célkitűzések akkor teljesíthetőek, amennyiben a közlekedésbiztonság javítására irányuló, az elmúlt időszakra jellemző komplex jellegű fellépés a kormányzat hatékony szerepvállalásával további markáns intézkedéseket eredményez.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy milyen intézkedéseket tett a rendőrség a közlekedési morál javítása, a szándékos közlekedési szabálysértések megelőzése, elsősorban az ittasan okozott balesetek számának csökkentése érdekében. Kérdezem továbbá, hogy a tárca milyen konkrét jogszabályi változások meglétét tartotta szükségesnek a kérdés hatékony javítása érdekében.

Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 54 2011.11.07. 0:50  49-54

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Ahogy fogalmaztam, az elmúlt évszázad végén a növekvő statisztikai számok ellenére örömmel tapasztalható, hogy most már csökkenés állt be, tehát hatékonyabban tudunk fellépni az ittas vezetés ellen. Örömteli számomra, hogy a bírósági eljárások ezekben az esetekben felgyorsultak, felgyorsulni látszanak, ezt is nagyon fontosnak gondolom, és nagyon fontosnak gondolom a további prevencionális intézkedéseket ezen a területen, hiszen mindannyian annyi értelmetlen közúti balesettel és nem kevés esetben sajnos halált okozó közúti balesettel találkozunk, aminek az ittas vezetés az okozója.

Ehhez kívánok jó munkát önöknek, és a válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 60 2011.11.24. 5:10  55-95

BORBÉLY LÉNÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2011. július 11-én az Országgyűlés elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, amelynek 2. §-a kimondja, hogy a hadkötelezettséggel összefüggő adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségre, a nyilvántartásra és a sorozásra, valamint a honvédelmi célú adatkezelésre vonatkozó szabályokat külön törvényben kell meghatározni.

(11.30)

A most önök előtt fekvő törvényjavaslat a már elfogadott honvédelmi törvényben meghatározottaknak kíván eleget tenni. Ahogyan már Csampa Zsolt képviselőtársam a bizottsági vélemény ismertetése során is elmondta, a honvédelmi és rendészeti bizottság a javaslatot konszenzussal fogadta el, amely tovább erősíthet bennünket a javaslat szükségessége és tartalmának helyessége tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindnyájan emlékszünk, amikor a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény megszüntette a hadkötelezettséget, azaz a sorkatonai szolgálatot. A törvény azonban változatlan módon fenntartotta annak a lehetőségét, hogy rendkívüli állapot esetén automatikusan, megelőző védelmi helyzet idején pedig az Országgyűlés döntésétől függően újra bevezetésre kerülhessen a hadkötelezettség. 2012. január 1-jén lép hatályba Magyarország új alaptörvénye és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény, azaz a Hvt. Mindkét törvény továbbra is fenntartja a békeidejű hadkötelezettségtől mentes rendszert. Az alaptörvény és a Hvt. is kimondja azonban, hogy Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. A honvédelmi törvény mindezen túl tovább részletezi az önkéntes tartalékos rendszer felépítését, amely által teljesen új alapokra helyeződik hazánk tartalékos rendszere. Mindezen körülmények miatt szükségessé vált azonban, hogy külön törvényben legyenek szabályozva a hadköteles-nyilvántartásra és a katonai igazgatás szervezetére vonatkozó szabályok.

Az államtitkár úr expozéjában részletesen bemutatta a törvényjavaslat különböző fejezeteit, ezért én azokra oly részletességgel már nem kívánnék kitérni. Azt azonban mindenképpen szeretném elmondani, hogy a javaslat alapelve az állampolgárok lehető legteljesebb tehermentesítésének megvalósítása. A törvényjavaslat szerint a hadkötelezettség bevezetését követően is kizárólag csak azoknak a hadköteleseknek kell adatot szolgáltatniuk, akiket a honvédség erre felszólít. Az állampolgárok bejelentési kötelezettsége pedig csak az adatszolgáltatás teljesítését követően keletkezik.

A javaslat tehát a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésnek teljes mértékben eleget tesz, hiszen a rendszer csak a legszükségesebb személyes adatokat kezeli majd. A hadkötelesek nyilvántartására vonatkozó adatszolgáltatás békeidőszak alatt az állami szervek és más jogi személyek által vezetett nyilvántartásból történik. A hadkötelezettség tehát csak megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban vezethető be, de az erre való felkészülés fontos része, hogy ki kell alakítanunk egy olyan nyilvántartási rendszert, amelyben szerepel minden nagykorú, magyar állampolgárságú, magyarországi lakhellyel rendelkező olyan férfi adata, aki a katonai szolgálat teljesítéséhez, a sorozás és a behívás végrehajtásához szükséges. Ez a törvényjavaslat ennek a célkitűzésnek kíván eleget tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr is említette, hogy ezen új nyilvántartási és szervezeti rendszer központi eleme a Magyar Honvédség hadkiegészítő és központi nyilvántartó parancsnoksága lesz, amely négy szervezet összevonásával jön létre. A parancsnokság országos illetékességi körrel bír majd, és a honvédelmi katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervként fog funkcionálni. A törvényjavaslat részletesen leírja a parancsnokság feladatait, és pontosan meghatározza az általa kezelhető adatok körét is. A parancsnokság alárendeltségébe tartoznak majd a katonai igazgatási központok, a toborzó és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák. A hadkötelezettség bevezetése esetén a katonai igazgatási központok sorozóközponttá alakulnak át.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról összegezve elmondható, hogy nem kizárólag a béke idején érvényesülő szabályokat tartalmaz, hanem rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén is biztosítja a háborús működés személyi állományára vonatkozó igényeinek megvalósulását, amelynek révén maradéktalan módon eleget tesz úgy az alaptörvényben, mint a Hvt-ben meghatározott célok teljesítésének. Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 38 2011.11.28. 3:25  37-42

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A katasztrófavédelem a különböző eredetű katasztrófák elleni védekezésben azon tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, a mentés végrehajtását és a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

A katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentősebb hatású káresemények, veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. Az árvizek, a belvíz és a vörösiszap okozta hatalmas károk minden erőfeszítés ellenére családok százait sújtották az elmúlt évben is, anyagi javakat tettek tönkre, emberi sorsok, közösségek sorsa fordult meg a szemünk láttára. Láthattunk emellett lenyűgöző lakossági összefogást, és tapasztalhattuk a kormányzati és helyi szervek komoly értékmentő teljesítményét. Mindez fontos felelősséget és elkötelezettséget jelent, amelynek legfőbb üzenete, hogy együtt kell felvállalnunk a civil társadalom, a lakókörnyezet és az emberi élet védelmét. A társadalom jogos elvárása, hogy az erre hivatott szervek és szervezetek a bekövetkezett eseményeket szakszerűen és emberségesen végezzék.

A katasztrófavédelem nemzeti ügy, és a társadalom által elvárt szerepének betöltése megköveteli a különböző természeti és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A kormány katasztrófavédelem ügye iránti elkötelezettségét mutatja az is, hogy a 2012. évi költségvetésben az e feladatra jutó támogatás összegét jelentős mértékben megnövelte.

A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 19-én fogadta el a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel olyan lépést tett, amely biztosítja, hogy természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén a védekezés és annak irányítása a leghatékonyabban történhessen meg. Ezzel párhuzamosan 2011. november 24-én sikeresen zajlott le a második alkalommal megrendezésre került katasztrófariasztási gyakorlat. A katasztrófavédelem állományát hajnalban riasztották, az operatív törzsek koordinációs feladatokat láttak el, a kommunikációs gyakorlatban részt vevő médiumok közérdekű közleményeket tettek közzé, kora este pedig megszólaltak a szirénák.

A májusihoz hasonlóan ez a gyakorlat is a médiatörvény rendelkezésein alapult. A gyakorlat révén a lakosság megismerhette a riasztás főbb elemeit, és így a későbbiekben - akár egy valós helyzetben - könnyebben és gyorsabban lesz képes tájékozódni a katasztrófák esetén történő riasztás alapján. Az így kialakított gyakorlat alapján jelentősen csökkenthető annak a kockázata, hogy egy valós katasztrófahelyzet személyi sérülésekhez, komoly anyagi károkhoz vezessen.

Mindezek alapján kérdezem a tisztelt államtitkár úrtól, hogy melyek a katasztrófavédelemről szóló új jogszabály bevezetése óta keletkezett tapasztalatok, továbbá látja-e szükségét további jogszabályi változásnak, illetve hogyan értékeli a tisztelt államtitkár úr az országos katasztrófavédelmi gyakorlat eredményét.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 42 2011.11.28. 0:41  37-42

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Ahogy az ön szavaiból is kiolvasható volt, fontos körülmény az, hogy az Országgyűlés megalkotta a jogszabályi hátterét a katasztrófavédelemmel kapcsolatos intézkedéseknek, illetve ez a folyamat 2011. december 31-ével minden szegmensében lezárul. Azt is fontos körülménynek tartom és üdvözlendőnek, hogy a kormány kifejezett figyelmet fordít arra, hogy országos hatáskörű gyakorlatokat végezzen, felkészülve ezzel az olyan nem várt eseményekre, amelyek sajnos az elmúlt időszakban megtörténtek.

Ehhez a jövőben is további jó munkát kívánok, a válaszát pedig tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 128 2011.11.30. 4:43  115-548

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti együttműködés kormánya több ízben tett tanúbizonyságot a közrend helyreállítása, valamint hazánk biztonsági helyzetének erősítése mellett. Ezen törvényjavaslat harmonikusan illeszkedik az elmúlt másfél évben megalkotott rendelkezések sorához. Remélem, és bízom benne, hogy pártállástól függetlenül minden parlamenti képviselő egyet tud velem érteni abban, hogy egy ország legfontosabb feladatainak egyike saját állampolgárai biztonságának garantálása. A törvényjavaslat legfőbb célja ezzel összhangban az, hogy a magyar állampolgárok biztonságáért felelős szervek a lehető legrövidebb idő alatt a legnagyobb hatásfokkal tudjanak reagálni az esetlegesen bekövetkező eseményekre.

Az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további módosításokról szóló törvényjavaslat kiemelt célja továbbá a nemzetközi terrorizmus okozta kihívásokra történő állami fellépés eszközeinek még szorosabb és még hatékonyabb összehangolása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy rendkívüli eseményekkel és nem várt fordulatokkal teli világunk napról napra, folyamatosan változik. Ennek a vitának ugyan nem tárgya az Európai Unióban tapasztalható gazdasági válság és a nemzetközi politikai helyzet mélyrehatóbb elemzése, de itt is szeretném felhívni a tisztelt Ház és képviselőtársaim figyelmét arra a tényre, hogy olyan események szemtanúi lehettünk 2011-ben, amire a korábbi évtizedekben nem nagyon számíthattunk. Az észak-afrikai eseményeket nézve pedig azt láthatjuk, hogy az arab tavaszból egy permanens, demokratizálódást kívánó felkeléshullám bontakozott ki, amely mind a mai napig hatással van az egész világ biztonsági helyzetére. A nemzeti együttműködés kormánya mint felelős kormányzat, nem engedheti meg magának, hogy ölbe tett kézzel, tétlenül szemlélje a biztonságpolitikai helyzet ilyen mérvű globális változását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabadság, a biztonság és a közrend megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül. Ehhez egy olyan koherens, a szükséges információkkal, tudással, képességekkel rendelkező szervezetre van szükség, ami egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, valamint az egyre növekvő erőszakosságot mutató, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett személy elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben.

2001. szeptember 11-e után a nemzetközi terrorizmus egyre brutálisabb megnyilvánulásai a demokratikus jogállamokat, így Magyarországot is a speciális szervek létrehozására ösztönözte. A terrorizmus elleni harccal kapcsolatos feladatok hatékony, egységes szervezeti keretek között és magas szakmai színvonalon történő ellátása érdekében a rendőrség terrorizmust elhárító szerveként hozta létre a kormány a Terrorelhárítási Központot. Úgy gondolom, hogy a Terrorelhárítási Központ - röviden TEK - már eddigi működésével is számos alkalommal cáfolta a létrehozatala kapcsán megfogalmazott fenntartásokat. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Brad Pitt! - Derültség ugyanott.) A Szudánban ENSZ-szolgálatot teljesítő magyar állampolgár kiszabadítása, a líbiai véres polgárháború poklából kimenekített magyar állampolgárok esete, és a legutóbbi, a Soroksáron lövöldöző fegyveresek bravúros elfogása korábban jórészt ismeretlen kihívásokkal szembesítette a rendvédelmi szerveket. Szükségessé vált tehát az egyes rendőri szervek, köztük elsősorban a TEK feladat- és hatáskörének új elemekkel történő kibővítése. Az új típusú feladatokra tekintettel szükséges a TEK számára, hogy tevékenységét - természetesen a nemzetközi jogi normák betartásával - az ország területén kívülre is kiterjessze.

Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5004. számú törvényjavaslat ennek érdekében a Terrorelhárítási Központ feladatává teszi a magyar állampolgárok életét, testi épségét, az ország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában történő közreműködést. Ezen tevékenységet a hibázás kockázatának minimálisra csökkentése érdekében csakis a belügyminiszter és a külügyminiszter egyetértésével meghozott döntés alapján, a hatályos nemzetközi normák betartása mellett végezhetik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem és buzdítom tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 58 2011.12.14. 5:14  57-126

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én Harangozó Tamás képviselőtársam és Csampa Zsolt képviselőtársam módosítóihoz szeretnék hozzászólni; Harangozó Tamásnak a 12. ajánlási pontban levő és a 9. §-ra vonatkozó javaslatához, amely a védett személyekre vonatkozó rendelkezések elhagyását javasolja, illetve a Csampa Zsolt képviselőtársam által jegyzett T/5004/13. számú módosítóhoz szeretnék hozzászólni.

Tisztelt Országgyűlés! Arról, hogy ki részesíthető Magyarországon ideiglenes védelemben, a rendőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján a kormány rendeletben dönt. A jelenleg hatályos rendelet szerint az állandó védelemre jogosultként nem nevesített személyek ideiglenes védelemben részesíthetőek, ha őket meghatározott közéleti tevékenységük miatt személyük vagy közvetlen környezetük ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg. A védelemben részesülő személyeket a rendészetért felelős miniszter jelöli ki a kormány döntéséig, de legfeljebb 30 napig a jelenlegi szabályozás szerint. A védelem fenntartására vagy megszüntetésére tett miniszteri javaslat indokoltságát a Köztársasági Őrezred havonta köteles vizsgálni.

A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják a szakemberek álláspontjai szerint, hogy az ideiglenes védelmet megalapozó körülmények egy hónapos időközönként rendszerint nem változnak oly mértékben, amely alapján a védelem fenntartásának, illetve megszüntetésének kérdésében megnyugtató módon lehetne állást foglalni. A felelős döntés tehát a rendelkezésre álló 30 napon belül kellő szakmai alapossággal nem minden esetben hozható meg, adott esetben ugyanakkor az ideiglenes védelem alá eső személy biztonságának oly mértékű veszélyeztetettsége állhat fenn, amely egy hónapon belül reálisan nem szűnik meg, illetve nem szüntethető meg.

Azt is látni kell emellett, hogy az ideiglenes védelem kormányhatározatban történő rögzítése sokszor indokolatlanul nehézkessé teszi a védelem elrendelésével kapcsolatos döntéshozatalt, mindez pedig hátráltathatja a szükséges biztonsági intézkedések azonnali végrehajtását.

Mindezek alapján tehát megítélésem szerint indokolt lehetővé tenni a rendészetért felelős miniszter számára az ideiglenes védelem elrendelését, amelynek maximális időtartama ugyanakkor a 12 hónapot nem haladhatja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A Csampa Zsolt képviselőtársam által benyújtott módosító javaslat a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, azaz a SZEBEKK és a nemzeti információs és bűnügyi elemző központ, azaz a NIBEK egymáshoz való viszonyát kívánja rendezni. A javaslat értelmében a NIBEK nem általános jogutódja lesz a SZEBEKK-nek, hanem jogfolytonosság útján vesz át feladatokat és hatásköröket. Amennyiben a tisztelt képviselőtársaim támogatják a módosító javaslatot, az abban megjelölt feladatok a SZEBEKK szervezeti bázisán a feladatok bővítésével, valamint névváltoztatással kerülnek majd ellátásra a jövőben.

(10.30)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényt a benyújtása óta több ponton is megkifogásolták az ellenzéki pártok, sok módosító javaslat érkezett, majdnem, szinte minden ellenzéki párttól, illetve képviselőtől. De azt gondolom, hogy ez a demokrácia keretein belül teljesen rendben is van, teljesen helyénvaló, hogy vitázunk olyan kérdésekben, amelyek kapcsán más az álláspontunk, illetve más adott esetben a világlátásunk. Azonban azt, azt gondolom, elmondhatjuk, hogy vannak olyan kérdések az Országgyűlés falain belül, amelyben konszenzus van, illetve konszenzusnak kell lennie a pártok, illetve a képviselők között. Pártállástól függetlenül minden magyar képviselőnek támogatnia kell véleményem szerint Magyarország azon törekvését, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében a törvényi keretek által biztosított lehetőségekkel éljen.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti együttműködés kormánya több ízben tett már tanúbizonyságot a közrend helyreállítása, valamint hazánk biztonsági helyzetének erősítése mellett. A kormány biztonsági stratégiája a terrorizmus elleni harc mellett kiemelten kezeli a szervezett bűnözés elleni fellépést is, harmonikusan illeszkedve az Európai Unióban alkalmazott és meghatározott elvekhez és célkitűzésekhez. Az ország gazdasági és pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása, az uniós pályázati források hatékony és jogszerű felhasználásának követése mindannyiunk közös érdeke. Ezen tevékenységek a jövőben a NIBEK hatáskörébe fognak tartozni, így megteremtődik egy hatékonyabb, gyorsabb és költségtakarékosabb együttműködési rendszer kialakítása, egyebek mellett hazánk gazdasági biztonságának garantálása érdekében.

Ezek alapján azt kérem a tisztelt Háztól és képviselőtársaimtól, hogy fogadjuk el, illetve azt kérem, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, illetve annak céljait.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 48 2011.12.19. 2:56  47-52

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy társadalom életében közös érték a rend és a biztonság. Ahhoz, hogy Magyarországon mindez megvalósuljon, szigorú törvényekre és azok következetes betartására és betartatására van szükség. Az államnak elsősorban védelmet és biztonságot kell szolgáltatnia, amire csak egy értékeiben, gondolkodásmódjában és mentalitásában megváltozott, megújult rendőrség képes.

Az Országgyűlés, összhangban a kormányprogrammal, a maga részéről minden szinten eleget tett a rend és a közbiztonság helyreállítása érdekében szükséges jogalkotói feladatoknak, és megalakulása óta számos jogszabályi változást fogadott el. A jogszabályi változások fő irányai között említhetjük meg a törvényi szabályozás szigorítását, a büntetőeljárások felgyorsítását, a rendőrség megerősítését és a rendőrség létszámának ütemezett emelését.

További fontos változás volt - különösen a veszélyeztetett térségekben - a közterületi szolgálat keretében megvalósuló rendőri jelenlét fokozása.

(14.30)

A képzési programnak megfelelően 2012 nyaráig 4200 új rendőr állt szolgálatba, ami a fluktuációt is figyelembe véve összességében 3500 fővel emelte az állomány létszámát.

A rendőrségről szóló törvény módosítása révén a szervezeti feladatok újbóli meghatározására került sor, kiegészítésként pedig a terrorizmus elleni küzdelem és - a rendészeti és közigazgatási korrupció határozott és gyors visszaszorítása érdekében - a bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés került a rendőrség szervezeti feladatai közé.

Mindezen változások révén megteremtődött a rendőrség új szervezeti struktúrája; a korábbi rendőrség helyett az addigi feladatok és hatáskörök tekintetében differenciáltan és azáltal hatékonyabban működő rendőrség jött létre. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a rendőrséggel szemben fennálló szakmai igények és a közbiztonság helyzetének javítására irányuló célkitűzések teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt a szabályozási környezet megfelelő átalakítása.

Tisztelt Államtitkár Úr! Egy felelős, erős és jó kormányzat nem csak azt vállalja fel, hogy figyelmet fordít a közbiztonságra. Egy felelős, erős és jó kormányzat véleményem szerint nem feledkezhet meg arról sem, hogy a közbiztonság megteremtésének és fenntartásának mi lehet az egyetlen helyes célja. A cél pedig egy demokratikus országban nem lehet más, mint az, hogy törvényesen működő, erős, a polgárait megvédeni képes államot akarjunk építeni. Olyan államot, ahol a bűnözők nem számíthatnak semmi jóra, és olyan államot, ahol a törvénytisztelő polgárok védelemre számíthatnak minden körülmények között.

Mindezek alapján kérdezem a tisztelt államtitkár urat: hogyan értékeli az államtitkár úr a rendőrség szervezeti átalakítását célzó törvények hatályosulásának gyakorlati tapasztalatait, továbbá milyen jövőbeni jogszabályi változásokat lát szükségesnek?

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 52 2011.12.19. 0:39  47-52

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, államtitkár úr, a válaszát. Mint ahogy ön is utalt rá, a Fidesz-KDNP-s kormánypárti többség mindig is támogatta a rend és a közbiztonság javítására irányuló jogszabályi változásokat, és azt gondolom, ez a jövőben sem lehet másképp.

Mindannyian tudjuk, még azok is, akik nem akarják tudomásul venni, hogy a kormányváltáskor milyen állapotban volt a rendőrség. Tisztában vagyok vele, mekkora munkára van szükség ahhoz, hogy a szellemiségében is óriási változások következzenek be. Én ehhez kívánok önöknek jó munkát.

Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 291 2012.02.28. 2:14  288-304

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. február 7-ei ülésén megvitatta a Rendészeti Panasztestület 2008-2010. évi tapasztalatairól szóló J/5033. számú beszámolóját. A bizottság 18 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a beszámolót, valamint szintén egyhangúlag támogatta az elfogadó határozat benyújtását.

Az Országgyűlés rendészeti szakbizottságának egyöntetű álláspontja szerint a testület a törvényben előírt kötelezettségeinek maradéktalanul megfelelve látta el feladatát, amelynek során működése révén biztosította a rendőri intézkedések civil kontrollját; azt a civil ellenőrzést, amelyiknek egyik jogalapja a 2006-os brutális rendőrattak és kegyetlen tömegoszlatás volt.

A testület szakmai szempontok szerint elkészített jelentését a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a panasztestület képviselője szóban kiegészítette, megerősítve a bizottság tagjainak azon meggyőződését, hogy a Független Rendészeti Panasztestület működése indokolt és szükséges. A bizottság megítélése szerint a testület feladatát jogszerűen és a mindenkori aktuálpolitikai helyzettől függetlenül, attól mentesen látta el. Ezt támasztja alá többek között az a több száz állásfoglalás, amelyet a testület az elmúlt évek során a legkülönbözőbb ügyek kapcsán készített.

A bizottsági ülésen a panasztestület elnöke javaslatot tett többek között a törvényi háttér általa szükségesnek ítélt korrekciójára is, a kormányzati politika feladata pedig az, hogy értékelje a testület működésének jogszabályi környezetét, és a szükségesnek ítélt módosítások révén még hatékonyabbá, még eredményesebbé tegye a civil kontroll e fontos intézményének működését és tevékenységét.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve elmondhatom tehát, hogy mi, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjai az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, továbbá javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 49 2012.03.06. 2:11  45-82

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. február 21-i ülésén megvitatta az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot 18 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat célja a közös európai menekültügyi rendszer megteremtése érdekében megalkotott irányelvek hazai joggyakorlatba történő integrálása. A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a Belügyminisztérium helyettes államtitkára részletesen ismertette a törvényjavaslat lényegi elemeit, amelynek elfogadásával jelentős mértékben javulna a migrációs joganyag koherenciája, növelve ezáltal a jogbiztonságot, valamint megkönnyítené a nemzetközi védelemben részesített külföldiek legális migrációját.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló európai közösségi, tanácsi irányelv átültetése során feltárt hiányosságok is rendezésre kerülnének. A javaslat lényegében három jogszabályban végezne el változtatásokat, így a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, a harmonizációs törvényben és a nyilvántartási törvényben. Ezek közül mindegyikre szükség van, hiszen a törvényjavaslat a magyar elnökség alatt elfogadott 2011/51/EU-s irányelv hazai jogba való átültetését végezné el, amelynek határideje az idei év, 2012. május 20.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 116 2012.04.16. 2:01  115-124

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Honvédség az előző kormányzati ciklusok felelőtlen politikai döntései miatt folyamatos létszámcsökkentéssel (Zaj az MSZP soraiban.), alakulatok felszámolásával, katonai objektumok bezárásával, haditechnikai eszközök kivonásával, képességük egymás utáni elvesztésével volt kénytelen szembesülni. Arról a szégyenletes dologról pedig nem is érdemes hosszasan beszélni, hogy az objektumainkat biztonsági cégek védték.

Hivatalba lépését követően a kormány elkötelezte magát, hogy még a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is nemcsak hogy megállítsa a Magyar Honvédség képességvesztését, hanem növeli hazánk honvédelmi képességeit. Ennek szellemében és keretében évtizedes hiányt igyekszik pótolni ez az elhatározás, amely célul tűzte ki, hogy a sorkatonai rendszer eltörlését követően megteremti a honvédség ténylegesen felhasználható tartalékos állományát. Valóban hiánypótló ez a törekvés, hiszen mindannyian tudjuk, hogy kormányváltáskor Magyarországon összesen 18 fő tartalékos állomány volt.

Mi itt az Országgyűlésben természetesen üdvözöltük a honvédelmi vezetés szándékait, és a törvényhozás alkotmányos felhatalmazásának megfelelve elvégeztük azt a munkát, amely megteremtette az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének jogszabályi kereteit. Az Országgyűlés előbb az alaptörvényben határozta meg, hogy Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn, majd az alaptörvényi felhatalmazás alapján számos jogszabályt fogadtunk el vagy módosítottunk, hogy a rendszer a honvédelem nemzeti érdekét szolgálva ezen a területen is erősödhessen.

Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, a törvényhozás a maga eszközeivel megteremtette a kereteket, a kormány feladata pedig a végrehajtás, azaz a jogszabályi gyakorlatba átültetése. Minthogy az önkéntes tartalékos rendszer felállítása értelemszerűen a honvédelmi tárca feladata, ezért kérem a miniszter urat, adjon rövid tájékoztatást azzal kapcsolatban, hol tart jelenleg a rendszer kiépítése.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm (Taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Ez kemény volt! - Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 120 2012.04.16. 0:55  115-124

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a válaszát, miniszter úr. Itt, a plenáris ülésen is megragadom annak a lehetőségét, hogy meghívott minket egy bemutatóra, ahol meg is tekinthettük a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaiként a tartalékosok kiképzését. (Lukács Zoltán: Ott voltál?) Ennek a rendszernek a kiépítéséhez a jövőben is sok sikert kívánok.

Azt még szeretném megjegyezni, amire az előbb is kitértem, hogy az ön által elmondottak alapján is beigazolódott az, hogy azok az igaztalan és hazug vádak, amelyek a szocialista képviselőktől hangoztak el, hogy ez a rendszer kiépítése semmi másról nem szól, mint hogy a biztonsági őrök, az ő általuk igen kedvelt biztonsági őrök átöltöztetését szolgálja (Zaj az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Erről van szó!) - tehát nem igazak, és hazugok ezek a vádak, hiszen egy komoly rendszer kiépítése zajlik.

Jó munkát kívánok a továbbiakban is, köszönöm a figyelmet, Vadai Ágnes képviselő asszonynak meg különösen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 123 2012.06.27. 6:45  1-174

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék csatlakozni én is Vargha Tamás képviselőtársamhoz abban a tekintetben, hogy valóban, a kormányprogram hangsúlyosan kezeli a közrend és a közbiztonság kérdését; a kormányprogramban ez meghatározott elemként jelenik meg. Ennek megfelelő volt az elmúlt két év jogalkotása ebben az irányban, hiszen olyan fontos és hangsúlyos törvényeket fogadhattunk el, mint például az úgynevezett "három csapás" törvény, a kötelező középmérték alkalmazása, a közbiztonsági törvénycsomag, az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításai, az új szabálysértési és a katasztrófavédelmi törvények. Ezek mind egyaránt a közrend és a közbiztonság megerősítését célozták.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2013. évi költségvetés áttanulmányozása során, azt gondolom, nyugodtan állíthatjuk, hogy a jövő évi költségvetés biztosítja a kormány azon vállalását, amely biztosítani kívánja az ország gazdasági stabilitását, és egyben érzékelhető változásokat kíván eredményezni az emberek és a vállalkozások mindennapi életében.

A katasztrófavédelemről szóló fejezethez kapcsolódóan a következőket tartom fontosnak. A katasztrófavédelem össznemzeti ügy, s mint ilyen, a társadalom joggal várta el az Országgyűléstől annak a jogalkotási feladatnak az elvégzését, melynek eredménye alkalmassá és felkészültté tette az ágazatot a legkülönbözőbb katasztrófavédelmi helyzetek megfelelő szintű és színvonalú kezelésére. Sajnos, tisztelt képviselőtársaim, mint önök is tudják, az elmúlt időszakból tudnánk olyan példákat mondani, amelyek alátámasztják ennek szükségességét.

A katasztrófavédelem számára az alapvető cél az emberi élet védelme, a tulajdon megóvása, az áldozatok érdekeinek megóvása és azok védelme. Ezt a jogszabály is magában foglalja. Ezen célok hatékony módon történő megvalósítását szolgálja az új katasztrófavédelmi törvény, amely alapjaiban változtatta meg a rendszer szervezeti struktúráját és bővítette ki a szervezet feladatrendszerét. Ennek a változásnak az alakulásáról, a folyamatáról a honvédelmi és rendészeti bizottságban részletes, és azt hiszem, mindent magába foglaló beszámolót hallhattunk az országos főigazgatótól.

A katasztrófavédelem rendszere tehát teljesen megújult, és egy integrált katasztrófavédelmi struktúra jött létre. 2012. április 1-jével fejeződött be a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveinek átalakítása. Ennek során az új jogszabályokhoz illeszkedő szervezeti felépítés, feladat- és hatáskörmegosztás került kialakításra.

(16.50)

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon belül egy három pillérre épülő szervezeti struktúra került kialakításra, úgymint polgári védelem, tűzvédelem és iparbiztonság. Az új szervezeti felépítésben az Országos Iparbiztonsági Felügyelőségen belül kiemelt területként jelentkezik a létfontosságú rendszerek és objektumok védelmével kapcsolatos feladatok ellátása, a potenciális kritikus infrastruktúra-elemek beazonosítása, valamint a kijelölt elemek hatósági felügyelet alatt tartása, a 2013. évi költségvetésben tehát az egyik kiemelt cél az iparbiztonság, illetve a megelőzés.

Tisztelt Országgyűlés! A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának 2012-ben engedélyezett költségvetési létszáma 11 050 fő volt, e létszámot azonban 2013. január 1-jével a létrehozandó Országgyűlési Őrség módosítani fogja, hiszen 24 fő kerül áthelyezésre az őrségbe. Ennek eredményeként az OKF személyi juttatások előirányzata 54 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulékának előirányzata 12,6 millió forinttal, a dologi előirányzatok pedig 2 millió forinttal fog csökkenni. A BM-OKF 2013. évi költségvetési engedélyezett tervezett létszáma így tehát 11 050 főről 11 026 főre fog csökkenni, illetve ilyen számban kerül megállapításra.

Az adójogszabályok változása érinti a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulását és a katasztrófavédelmi hozzájárulást is, így a BM-OKF 2013. évi bevétele ugyan csökken, azonban a kormány úgy döntött, hogy ezt a csökkenést 5 milliárd forinttal visszapótolja, és ez támogatásként kerül megállapításra, illetve kerül kompenzálásra a katasztrófavédelem költségvetésén belül.

A költségvetési tervezés során a katasztrófavédelem költségvetésébe kerül átcsoportosításra a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása. Ez az az összeg - illetve ezt eddig célelőirányzatnak neveztük -, amely biztosította a tűzoltóságok technikai fejlesztését, kizárólag erre lehet elkölteni. Ez egy 5 milliárd forintos bevételi előirányzat.

Ezen összeg használható fel tehát a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságok számára laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring-, lakossági riasztó, tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére és a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény létesítésére. Ugyanezen összegből finanszírozhatók továbbá a tűzoltócélú szakképzéshez szükséges technikai eszközök, felszerelések és fejlesztések is. Szeretném azonban még elmondani, hogy ez az összeg adott esetben tovább növelhető, ha pályázati rendszerben használják fel, ahogy eddig is, hiszen ez önrészt is magával hozhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat minden tekintetben vállalható és támogatható. Végső érvként pedig egy olyan adatot szeretnék kiemelni, amely a költségvetéssel összefüggésben talán az egyik leglényegesebb adat. Amennyiben az államadósságot - megjegyzem: a ránk hagyott államadósságot - a következő évben is úgy tudjuk csökkenteni, hogy annak mértéke a jelenlegi 78 százalékról 76 százalékra fog csökkenni, akkor az a változás nemzetgazdasági szempontból igen jelentős, és megítélésem szerint nagymértékben képes lesz befolyásolni az ország gazdasági stabilitását és versenyképességét.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Z. Kárpát Dániel: És ki fogja kifizetni?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 103 2013.03.05. 1:20  100-116

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2013. február 25-én az előterjesztést megvitatta, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10048. számú törvényjavaslatot 13 igennel, 4 nem mellett, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

A javaslat célja a törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományúak vonatkozásában a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó esetekben a jogorvoslattal kapcsolatos szabályozás rögzítése, a rendelkezési állomány megszüntetésével kapcsolatos szabályok kiegészítése, valamint a magyar rendvédelmi karral összefüggésben kisebb módosítások elvégzése.

Az államtitkár úr által elmondottakkal kiegészítve szeretném tehát megerősíteni, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság nagy többségben az előterjesztést, a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és azt javasolja a parlamentnek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 105 2013.03.05. 5:24  100-116

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném is folytatni. Tehát az előbbiekben a bizottság álláspontját ismertettem, most pedig a Fidesz álláspontját szeretném megismertetni a képviselőkkel.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő előterjesztés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat módosítására tesz javaslatot három nagy tárgykör alapján.

Először is, a 12 pontból álló módosítási csomag az első részében javaslatot tesz a hatályos törvény magyar rendvédelmi karral kapcsolatos szabályozásának módosítására, az elnök, a főtitkár, a nyilvántartandó adatok, valamint a magyar rendvédelmi kar részére nyújtható egyes támogatási formák vonatkozásában. Ennek értelmében a magyar rendvédelmi kar elnöke a tisztségének idejére rendelkezési állományba kerül. Ezzel egyidejűleg a javaslat létrehoz egy új rendelkezési állományba helyezési jogcímet, amely a hivatásos szolgálati viszonyban álló elnök esetében alkalmazandó, illetve megalkotja az MRK-elnöki tisztségét és ezzel a rendelkezési állomány megszűnése esetén irányadó szabályokat is. Ez eddig hiányzott a törvényi szabályozásból.

A javaslatot olyan rendelkezésekkel egészíti ki a Hszt., amely alapján a magyar rendvédelmi kar részére feladatainak ellátása céljából helyiséget biztosíthat a fegyveres szerv vagy a miniszter, továbbá lehetővé teszi az MRK pénzbeli támogatását is. Eddig ezt sem szabályozták.

Annak érdekében, hogy a rendvédelmi kar elláthassa a feladatait, szükséges az általa kezelt adatkör szélesítése. Tekintettel arra, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói tekintetében speciális adatkezelési szabályokat érvényesülnek, ezen személyek adatait az MRK irodája csak az erre kijelölt adatkezelő útján kezeli, az adatokhoz csak ezen adatkezelő útján fér hozzá, ezen személyi kör esetében indokolatlan lenne az adatok körének kiszélesítése, ezért a javaslat esetükben kivételeket határoz meg.

(13.20)

A másik ilyen témakör: az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvény kiegészíti a Hszt. rendelkezését annak rögzítésével, hogy az alaptörvényben meghatározott eseteken kívül a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos mely döntések tartoznak a köztársasági elnök hatáskörébe. A kérdéses szabályozás kapcsán ugyanakkor felmerült az igény annak rögzítésére, hogy ezekben az esetekben jogorvoslatot milyen módon kérhet az érintett hivatásos állományú. Ezen 2013. év január 1-jén hatályba lépett rendelkezés kapcsán felmerült a köztársasági elnök hatáskörébe utalt ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályozás megalkotásának igénye, összhangban a Magyar Honvédség hivatásos állományára vonatkozó szabályozással. A javaslat ezen rendelkezéseket alkotja meg és illeszti be a Hszt.-be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül a harmadik nagy témakör: a javaslat kiegészíti a törvény rendelkezési állomány megszüntetésekor alkalmazandó előírásával kapcsolatos szabályozást. A Hszt. jelenleg hatályos szabályai ugyanis nem rendezik azt a helyzetet, amikor a rendelkezési állomány megszűnését követően a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát meg kellene szüntetni, de az érintett felmentési védelem alá esik. Ezekben az esetekben ugyanis az érintett nem tölt be szolgálati beosztást, de rendelkezési állományban tartásának oka megszűnt, ugyanakkor a szolgálati viszonyának megszüntetésére nem kerülhet sor. Eszerint a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartoznak mindazok, akiknek megszűnt a rendelkezési állománya, és a felmentésüknek lenne helye, de a felmentési védelem alatt állnak, mindaddig, amíg a felmentési védelem ideje fennáll. Erről az imént részletesebben államtitkár úrtól hallhattunk.

Az előterjesztés garanciális szabályként javaslatot tesz a hatályos törvény garantált bérprémiummal kapcsolatos szabályozásának pontosítására, a hivatásos állomány pályakezdő, részszakképesítéssel még nem rendelkező tagjai vonatkozásában kimondja, hogy az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegétől.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján a javaslatban foglalt módosítások szükségesek, ezért támogatását a Fidesz frakciószövetsége nevében is támogatásra alkalmasnak ajánljuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 104 2013.04.09. 1:43  97-113

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a mai napon 10 órai kezdettel megvitatta a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankciójáról szóló T/10622. számú törvényjavaslatot. A bizottság ezt a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, ahogyan ez az expozéban is elhangzott, széles konszenzussal minden párt által támogatva.

Az idén március közepén kialakult rendkívüli időjárási helyzetből azt a tanulságot lehetett levonni, hogy vannak olyan honfitársaink, akik még katasztrófahelyzet idején is azon ügyeskednek, hogyan tudnák elvenni mások tulajdonát. Korábban az árvizek során is hallhattuk, hogy a helyreállításkor eszközöket kellett pótolni, mert egyes állampolgárok úgy gondolták, mások kiszolgáltatott helyzetét oly módon kihasználják, hogy számukra értékes, de őket meg nem illető dolgokat magukévá tesznek. Az előterjesztők úgy vélik, semmilyen toleranciát nem lehet tanúsítani, amikor valaki természeti csapás színhelyén követ el ilyen cselekedetet, ezért vétség helyett bűncselekmény lesz, ha valaki közveszély színhelyén lop, és már alapesetben is 3 év börtönnel büntethető, a felső határ pedig 10 év lesz abban az esetben, ha a parlament elfogadja az említett törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága az előterjesztést, amint mondtam, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja, és javasolja a tisztelt Háznak az elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 130-132 2013.09.16. 2:11  129-138

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Igen.

ELNÖK: A képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány közel egy éve tartó rezsicsökkentési sorozatával hazánk minden lakossági fogyasztójának rendszeres és irreálisan magas terheit kívánta csökkenteni.

Az elmúlt időszakban két fázisban sikerült mérsékelni a szocialista kormányok idején többszörösére emelkedett közszolgáltatások díjait. Az első rezsicsökkentési hullámban 10 százalékkal csökkent a lakossági földgáz, a villamos energia és a távhő ára; a második hullámban pedig az ivóvíz, a hulladékszállítás, a szippantottszennyvíz-szolgáltatás díja, a csatornadíj, a PB-gázpalackok ára és a kéményseprési közszolgáltatás díja is. A rezsicsökkentésnek köszönhetően feltárásra került egy olyan terület, amely számos veszélyt tartalmazott és sajnálatos módon még ma is tartalmaz a fogyasztókra nézve.

A privatizációk során külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok birtokába került közszolgáltatók napjainkra eljutottak arra a szintre, hogy több tízezer fogyasztót is képesek megtéveszteni, és akár a valós fogyasztás többszörösét is kifizettetni. Az elmúlt időszakban több helyen is értesülhettünk arról, hogy a közszolgáltatók egy része minden erejével azon dolgozik, hogy kicselezze a polgári kormány által jogszabályokba foglalt rezsicsökkentési kötelezettségeket. Erre mi sem jobb példa, mint az, hogy az egyik nagy gázszolgáltató közel 750 ezer köbméter gázt számlázott ki több tízezer család számára úgy, hogy az soha semmikor nem került felhasználásra.

Ez csupán azonban egy példa a sok közül. Érdemes megemlíteni azt is, hogy szintén több tízezres nagyságrendben jelentkeztek olyan panaszok is a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, akiket a havi számlában a szolgáltatójuk félretájékoztatott vagy nem nyújtott kellő információt a rezsicsökkentési törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően.

Ezért azt kérdezem a tisztelt államtitkár úrtól, hogy a kormány mit kíván tenni annak érdekében, hogy véglegesen gátat szabjon a nagy nemzetközi multinacionális vállalatok folyamatos megtévesztő és kizsákmányoló politikájának, amelyet a magyar háztartások, a magyar családok a magyar fogyasztók ellen követnek el.

Várom megtisztelő válaszát. (Simon Gábor: Rezsiháború!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 136 2013.09.16. 1:03  129-138

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Pártállástól függetlenül közel két és fél millió magyar ember írta alá a Fidesz rezsicsökkentés folytatásáért szóló petícióját.

Ebből is látszik, hogy milyen fontos társadalmi kérdésről van szó, és már az is többször elhangzott, hogy ennek, hogy elkezdtünk a rezsicsökkentést, nagyon sok mellékhozadéka is van. Ilyen a fogyasztóvédelmi problémák felszínre kerülése, amivel eddig igazából senki nem foglalkozott. Elmondta államtitkár úr is, hogy a fogyasztókhoz hogy állnak hozzá, milyen egyoldalú szerződésekkel álltak eddig ezek a közműcégek. Jó példa erre az az 56 ezer téves számla, amit rosszul bocsátottak ki. Ennek következtében 560 millió forint fog a fogyasztók pénztárcájába bekerülni kötbér gyanánt.

Remélem, hogy a megalkotásra kerülő új közszolgáltatási törvény, amely nonprofit alapra helyezi a közszolgáltató cégeket, olyan garanciális elemeket fog tartalmazni, ami hosszú távra megoldást jelent. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 54 2013.10.14. 2:53  53-58

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyre inkább közeledik a rezsicsökkentés harmadik lépése, amellyel párhuzamosan egyre inkább nőnek a brüsszeli kritikák és a multicégek extraprofitját védő baloldali politikai ellenvélemények is.

Már az első küzdelmet is nehéz volt megvívni, amelynek eredményeként január 1-jétől 10 százalékkal csökkentettük a lakossági gáz, villamos energia és távhő árát, de most egy újabb nehéz meccs előtt állunk, hiszen a multinacionális vállalatok vezérei az Európai Unió döntéshozóin keresztül próbálják meg eltántorítani a kormányt a lakossági terhek további csökkentésétől.

A kormány számos intézkedésével egyértelművé tette, hogy a magyar fogyasztók, a magyar családok oldalán áll, és nem enged teret a multicégek által vezérelt brüsszeli zsarolásnak. Nyilvánvaló, hogy fájó pontja a rezsicsökkentés az energiaszektor bizonyos szereplőinek, hiszen közel 1150 milliárd forint profitot vittek ki az országból a magyar fogyasztók kárára. Ez a lehetőség számukra 2010-től folyamatosan csökkent, és remélhetőleg a nonprofit alapú közszolgáltatási rendszer eredményeként teljesen meg is fog szűnni.

Számos kimutatás bizonyítja, hogy a magyar háztartások fizették a legmagasabb díjakat a gáz és villamos energia tekintetében még 2010-ben az EU-27-ek tagállamain belül. Ez nem csupán a korábbi szocialista kormányok felelőtlen politikájára mutatott rá, de arról is tanúbizonyságot tesz, hogy egy paradicsom volt a multinacionális vállalatok számára Magyarország és annak fogyasztói: itt bármit meg lehetett tenni az emberekkel, az árakat bármeddig lehetett emelni, a fogyasztókat pedig ott verték át, ahol csak tudták. Ez véget ért Magyarországon, ami ellen egyértelműen most küzdenek, és akár azt is kijárják maguknak Brüsszelben, hogy hazánk ellen újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha egyáltalán kezdeményezik hazánk ellen az újabb kötelezettségszegési eljárás megindítását, úgy gondolom, akkor is kiemelten fontos, hogy a kormány vigye végig a rezsicsökkentést, és az újabb rezsiháborúban se engedjen teret a különböző brüsszeli zsarolásoknak és fenyegetéseknek; álljon ki továbbra is a magyar családok mellett, hiszen a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2013. november 1-jétől a teljes rezsicsökkentéssel számolva akár évi 100-150 ezer forintot is meg tud spórolni egy négyfős család ingatlanjuk típusától és fogyasztásuk mértékétől függően. A rezsicsökkentésnek a háztartásokon túl tehát számos további pozitív hatása van.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy ennek értelmében milyen lépésekkel számol a kormány a rezsicsökkentések brüsszeli támadásával kapcsolatban. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
311 50 2013.10.15. 0:34  47-78

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi napon, 2013. október 14-én megtárgyalta az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló T/12615. számú törvényjavaslatot.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a bizottságunk 15 igen szavazat mellett és 4 nem szavazat ellenében a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 206 2013.12.02. 2:03  205-208

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány héttel ezelőtt elfogadásra került Németh Szilárd képviselőtársamnak egy indítványa, amely a magyar háztartások egységes közszolgáltatói számlaképrendszerét teremti meg. Ez a javaslat jelenleg is a parlament előtt van technikai módosítás miatt.

Mindannyian tapasztalhattuk, hogy Magyarországon a különböző fogyasztók, a különböző szolgáltatócégek különbözőféleképpen küldik ki a számláikat, sokszor ezek a számlák érthetetlenek, és nemcsak egy átlagos érdeklődéssel bíró, hanem egy átlagosnál fokozottabb érdeklődéssel bíró állampolgár részére is.

A tájékoztatás bonyolultságán túl azonban akadtak további problémák is: a rezsicsökkentéssel párhuzamosan a fogyasztók tisztességes tájékoztatása érdekében egy úgynevezett rezsibox került előírásra a szolgáltatók számára, a jogalkotók jóhiszeműsége miatt azonban a korábbi szabályozás nem határozott meg pontos méretet, betűtípust vagy egyéb formai követelményeket, amit a szolgáltatók rendszerint ki is játszottak; olyan eset is előfordult, hogy kettes betűméretet használva tüntették fel a rezsicsökkentés mértékét. Mivel az ehhez hasonló esetek tucatjai kerültek napvilágra, így a törvényjavaslat most már egyértelműen meghatározza a kibocsátásra kerülő számla formai és tartalmi követelményeit egyaránt.

Szomorúnak tartom ezzel egyidejűleg, hogy ma Magyarországon egy ilyen jellegű problémát törvénybe kell iktatni, de úgy látszik, hogy más módja nincsen a korrekt tájékoztatás előírásának.

Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, kötelességünk azon cél eléréséért küzdeni, hogy minden magyar fogyasztó tisztességes módon legyen tájékoztatva az általa kifizetett szolgáltatásokról, az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvényjavaslat ennek stabil alapját fogja képezni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az új számlaképrendszer januári bevezetését követően mennyire fog majd egyszerűsödni és közérthetőbbé válni a fogyasztók tájékoztatása? És milyen főbb tartalmi és formai változásokkal kell hogy tisztában legyenek a magyar háztartások?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)