Készült: 2020.10.21.03:59:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2009.12.01.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:05


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/11209. számú törvényjavaslat több pontban is minősített többséget igénylő törvényeket módosít. Elöljáróban el kell mondanom és le kell szögeznem, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség szerencsésnek tartja, hogy az IRM a javaslat benyújtása előtt szakmai konzultációra hívta a frakciók szakértőit, előzetesen megkereste pártszövetségünk védelmi kabinetjének vezetőjét, és az egyeztetést követően nyújtotta be a törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat elsősorban technikai módosításokat tartalmaz, azonban a VIS-rendszer - ahogy azt az előttem szólók már érintették -, továbbá a közösségi vízumkódex átvezetése a magyar jogrendszerbe nagyon fontos kérdéskör. A törvényjavaslat szakmai szempontból is támogatható elképzelésekkel áll elő. Frakciószövetségünk az első helyen kijelölt honvédelmi és rendészeti bizottságban támogatta a törvényjavaslat-csomagot.

Részletesen átvizsgálva az előttünk fekvő törvényjavaslatot azt mondhatjuk, szembetűnik, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosítások sok, egymással összefüggésben nem lévő hatályos törvény módosítására tesznek javaslatot. Kritikaként meg kell fogalmaznunk, hogy úgynevezett salátatörvény-szerűen szerepelnek ezek a javaslatok. Ezt az eljárást mi nem tartjuk szerencsésnek, sőt egyértelműen hibának tartjuk, és a törvényjavaslat hibájának rójuk föl.

Nézzük a törvényjavaslat részleteit! A törvényjavaslat a 132/2008. (XI. 6.) alkotmánybírósági határozat alapján javasolja pontosítani a motozással kapcsolatos szabályozást. Itt elsősorban a testüreg-átvizsgálással kapcsolatos, a rendőrségi törvényben szereplő szabályozás módosítására vállalkozik az IRM. Meglátásunk szerint a javaslat ezen formája támogatható, az alkotmánybírósági határozat elveinek megfelelő. Az Alkotmánybíróság határozata megállapítja, hogy a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM-rendelet 16. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2009. június 30. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés az alkotmány 8. § (2) bekezdésében az alapvető jogok korlátozására előírt törvényi szabályozási szint sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem rendelkezett a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott előzetes letartóztatás, valamint elzárás során alkalmazható motozás szabályairól. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2009. június 30. napjáig köteles eleget tenni. Mivel ma már december 1-jét írjuk, az alkotmánybírósági határozat utolsó rendelkezése nem teljesült, de jobb későn, mint soha, mondhatnánk. A tervezett szabályozás álláspontunk szerint kielégítően kezeli ezt a problémát.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezetben szerepel a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény végrehajtásának szabályozása is. A szabályozás 2009. október 1-jén lépett hatályba, ennek végrehajtásához kívánja az IRM, illetve a kormány módosítani a rendőrségi törvényt azért, hogy ha a bántalmazás körülményei vagy a bántalmazó magatartása nem teszi lehetővé a helyszíni határozathozatalt, akkor őt a határozathozatalig a rendőr előállíthassa.

A rendőrségi törvény módosításával az adatkezelési szabályok is változnának a rendőrségi törvényben. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény parlamenti szavazásánál a Fidesz nem támogatta a javaslatot, éppen azért, mert nem tartottuk életszerűnek a rendőr által követendő szabályokat, azt, hogy egy többszereplős bonyolult, esetleg nehezen követhető, behatárolható családi konfliktusban az intézkedő rendőrre bízzunk fontos cselekvési jogosítványokat. Természetesen elfogadjuk, hogy az előttünk fekvő javaslat jogharmonizációs jellegű, azonban annak alapjaival sem értettünk egyet.

A törvénytervezet harmadik fontos része a Frontex keretében a Magyar Köztársaság területén szolgálati feladatot ellátó külföldi hivatásos személyek fegyverhasználati jogosultsága. A javaslat abból indul ki, hogy a Frontex keretében megvalósuló együttműködés kapcsán a határrendészeti feladatot ellátó szerv tagja szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszköz vagy lőfegyver alkalmazható, kivéve, ha annak alkalmazását jogszabály tiltja, például sokkoló alkalmazása nem megengedett, még ha az egy másik tagállamban rendszeresítésre is került. Úgy ítéljük meg, hogy a javaslat ezen része támogatható, szakmailag elfogadható.

A tervezet módosítani javasolja a szabálysértési nyilvántartás szabályait is. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXXIX. törvény 2010. január 1-jétől hatályos 27/H. §-a megteremti a központi szabálysértési nyilvántartást. A szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy a rendőrség jogosult adatátvételre ebből a nyilvántartásból, azonban az IRM, illetőleg a kormány szerint a rendőrség adatigénylési jogosultságának megteremtése érdekében indokolt a rendőrségi törvény 84. § (2) bekezdését kiegészíteni azzal, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében adatot kérhet e nyilvántartásból.

Tisztelt Országgyűlés! A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény alkalmazásával kapcsolatban a kormány véleménye szerint elsősorban a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részéről merültek fel gyakorlati nehézségek.

(10.10)

A legfontosabbnak tartott szabályozásváltozás a leplezett figyelés szabályainak törvényi szinten való megjelenítése. Az egyezmény 99. cikkelye tartalmazza, ugyanakkor a hazai jogrendszerben még ezt nem vezették át, a rendőrség így eddig nem tudott leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzéseket a rendszerbe helyezni.

Több vitát váltottak ki eddig a kerékbilincs szabályozásával kapcsolatos rendelkezések. A kormány elképzelései szerint módosítanák a rendőrségi törvény 45. §-át a kerékbilincs használatával, továbbá a gépjármű elszállításával kapcsolatos szabályozás érdekében. A részletszabályokkal a 143/1995. (XI. 30.) kormányrendelet foglalkozik, amely a rendőrségi törvény 2007. december 31-éig hatályos 100. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra. Ez a felhatalmazás azonban 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, ezért újbóli rendelkezést kell életbe léptetni, hogy a kormányrendelet módosításra kerüljön.

A javaslat legfontosabb pontja az EU vízuminformációs rendszere, a VIS-rendszer hazai működésének magyar jogrendszerbe való átültetése. A kijelölt magyar hatóságoknak az adatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges a jogharmonizáció, az érintett törvények módosítása a közösségi joggal való összhang miatt szükséges.

A VIS-rendelet és a VIS-határozat, valamint a schengeni határ-ellenőrzési kódex módosítása során közösségi normák átvételéről van szó. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkében foglalt hűségklauzula szerint a tagállamok a szerződésből, illetve a Közösség intézményének intézkedéseiből eredő kötelezettségek biztosítása érdekében általános és különös intézkedések megtételére kötelezettek. A VIS-rendelet és a VIS-határozat 2008. szeptember 2-án léptek hatályba, alkalmazásukra azonban a Bizottság, illetve Tanács által megállapított időponttól kerül sor. Ha minden jól megy, a tesztelés sikerességének függvényében 2010 szeptemberében kezd működni a rendszer. Ez az időpont az EU bürokráciáját ismerve azonban nincs még kőbe vésve.

Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa kétéves tárgyalás után 2009. június 25-én elfogadta a közösségi vízumkódexről szóló tanácsi rendeletet. A rendelet rendelkezései 2010. április 5-étől, egyes rendelkezései 2011. április 5-étől lépnek hatályba; 6 hónapos időszakban 3 hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik, amely korábban is teljes körben közösségi szabályozás tárgya volt, azonban ez a szabályozás nem rendeleti szintű szabályok keretében történt.

A kódex meglévő jogszabályok konszolidálását szolgálja ebből a szempontból. Ezekhez kétharmados többség kell a magyar jogszabályok szerint. A javaslat szakmai szempontból uniós jogharmonizáció miatt támogatható, hiszen amennyiben ez nem történik meg, ezt a parlament nem fogadja el, 2010 áprilisára kötelezettségszegési helyzet állhat elő április 5-ét követően. A jogalkalmazásban is problémák merülhetnének fel, mert párhuzamosságok jönnének létre a magyar, illetve az uniós jogszabályok alkalmazása miatt.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket, az általunk kifejtettek alapján a Fidesz-KDNP-frakciószövetség a törvényjavaslat elfogadását ajánlja.

Köszönöm. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai