Készült: 2020.10.29.11:44:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2007.05.30.), 116. felszólalás
Felszólaló Dr. Garamhegyi Ábel
Beosztás gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:05


Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelettel köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napjainkra a világháló, az internet által nyújtott lehetőségek a gazdaság minden területén éreztetik hatásukat. A korábbi, pusztán információszerzésre használt eszközrendszer mára egyértelműen minél több vállalkozás számára kereskedelmi, ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások lehetőségét is nyújtja. Ez az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában egy viszonylag régóta tartó folyamat, hétköznapi bevett gyakorlat, sőt egyre inkább húzóágazatnak számít, az Európai Unió pedig egyre inkább szeretné ezt az e-Európa nevű közös programjával népszerűsíteni.

Hazánkban az elektronikus kereskedelmi forgalom évről évre dinamikusan növekszik, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 2006-os 50 százalékos növekedés egyértelműen egy alacsony bázisról történő növekedést jelentett. Magyarországon az on-line kiskereskedelem mintegy 0,8 százalékos részesedést tudhat magáénak, az EU 15-ök átlagában ez az arány megközelítőleg 1,9 százalék. Az elektronikus kereskedelem fejlesztése az állam számára egy rendkívül komplex feladat, a szabályozásban óvakodni kell a túlszabályozástól, és olyan gátló tényezőket kell tudnunk lebontani, ami a vállalkozói oldal számára és a fogyasztói oldal számára is népszerűvé teszi ezt a kereskedelmi formát.

Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény megalkotása óta eltelt hat év tapasztalata alapján a most beterjesztett törvénymódosítással a még meglévő szabályozási akadályokat kívánjuk elhárítani az elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődése útjából. A törvényjavaslat, az önök előtt fekvő törvényjavaslat alapvetően kettős célt szolgál. Egyrészt könnyít a vállalkozások terhein azzal, hogy a kereskedelemről szóló törvény módosításával 2008. március 31-ével megszüntetni tervezi az üzletnek minősülő vevőszolgálati helyiség fenntartásának kötelezettségét a csomagküldő kereskedők esetében. Ez az előírás ugyanis nem szolgálja megfelelően a fogyasztók érdekeit, más módon kell ezt a jogbiztonságot megteremteni, ugyanakkor bonyolult engedélyezési procedúrával és kiadásaival feleslegesen terheli a vállalkozásokat.

A törvénymódosítás másik fő eleme a fogyasztói bizalom fokozásának irányába tett lépés azzal, hogy hatékonyabban járunk el a magyarországi eredetű úgynevezett kéretlen reklámtevékenység vagy spamek tekintetében. A kéretlen reklámok mind a fogyasztók, mind a vállalkozók számára nem kevés időveszteséget és bosszúságot okoznak. Mindazok, akik elektronikus levelezés útján bonyolítják tevékenységüket, jelentős erőforrásokat kénytelenek fordítani a hasznos levelek és a levélszemét elkülönítésére. E tárgykörben már létezik egy működő hatósági gyakorlat, amely a Nemzeti Hírközlési Hatóság által folytatott eljárásokat tartalmazza a kéretlen elektronikus hirdetések küldőivel szemben. Az eddigi tapasztalatok alapján szigorítás, illetve a hatósági eszköztár növelése irányába indokolt módosításokat tenni.

A jelenlegi törvényjavaslat tehát néhány pontosítást, néhány ilyen eszközt tartalmaz. Például egyértelművé teszi, hogy az sms-en, mms-en és telefaxon küldött hirdetések, valamint a reklám küldésére engedélyt kérő elektronikus levelek is kéretlen reklámnak, spamnek minősülnek. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyanis olyan általános meghatározást tartalmaz, amely vitákra adott lehetőséget, hogy valamely kéretlen hirdetés egybeesik-e a spam kategóriával.

Második javaslatként a Nemzeti Hírközlési Hatóság számára lehetővé teszi, hogy az elektronikus hirdető vagy a hirdetés közzétevőjének azonosítása végett a szolgáltatóktól azonosító adatokat kérjen ki, amelyek ott egyébként is rendelkezésre állnak. Eddig a szolgáltatóknak nem volt ilyen kötelezettségük, így sok esetben nem lehetett megállapítani az elektronikus hirdető vagy a hirdetés közzétevőjének kilétét.

A törvénymódosítás feloldja azt az ellentmondást is, amely jelenleg az elektronikus hirdetések küldésével kapcsolatban a hitelintézeti és elektronikus kereskedelemről szóló törvények között fennáll. A változás értelmében a jövőben a pénzügyi intézetek esetében is kötelező lesz a címzett előzetes hozzájárulása az elektronikus hirdetések küldéséhez. Jelenleg a hitelintézeti törvény úgy szabályoz, hogy az elektronikus reklámanyag küldését csak az ügyfél kifejezett tiltását követően kell felfüggeszteni.

Tisztelt Országgyűlés! Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény módosításával a kormány által meghirdetett "Üzletre hangolva" program célkitűzéseivel összhangban további lépéseket teszünk a hazai vállalkozások versenyhátrányának mérséklésére, adminisztratív terheinek csökkentésére. Emellett a javaslat a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával hozzájárul az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások szabályozásának egyértelművé tételéhez, és jobb összhangot teremt a vonatkozó uniós irányelvvel is. Ösztönzi az információs társadalom terén működő szolgáltatók jogkövető magatartását és természetesen jogbiztonságát is.

Fentiek miatt tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a T/2929. számú törvényjavaslatot megtárgyalni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai