Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Bizottsági előadóként is említettük már kisebbségi véleményt ismertető képviselőtársammal, hogy ez a törvényjavaslat a parlament által, illetve a költségvetési bizottság által tulajdonképpen támogathatónak ítéltetett. A törvényjavaslat a személygépkocsik és a lakóautók után fizetendő fogyasztási adó felváltására hivatott regisztrációs adóról szóló szabályozást irányoz elő, amelyet az országban történő első - hangsúlyoznám, első - nyilvántartásba vétel esetén kell megfizetni.

Az állam nem szívesen mond le szerzett jogairól, mint ahogy senki sem szívesen teszi ezt, főleg nem a szerzett bevételeiről, amelyre eddig számíthatott, és amely egy viszonylag egyszerű technikával behajtható. Hiszen, ha jól megnézzük ezt a jogszabályt, külön, bonyolult adóhivatali eljárás nem szükséges hozzá, hiszen addig nem kapja meg a forgalmi engedélyt a tulajdonos, míg ezt a regisztrációs adót be nem fizette. Számtalan adótörvény tárgyalása kapcsán elhangzott már az, hogy próbáljunk olyan adóeljárási szabályokat kidolgozni, amelyik nem drága, könnyen ellenőrizhető, behajtható, beszedhető viszonylag egyszerű technikával, s főleg ne kerüljön sor egy olyan adókivetési technikára, amikor is az általa elérhető eredmény messze nincs arányban a ráfordított költségekkel. Bizton mondhatjuk, hogy ez az adónem ilyennek fog minősülni.

Már elhangzott, hogy a fogyasztási adó kiváltása nem feltétlenül EU-jogharmonizációs kötelezettség, de az Európai Unió számos országában van ilyen, hiszen ezek fogyasztási jellegű adók, most mindegy, hogy fogyasztási adónak vagy regisztrációs adónak nevezzük el; aki egy ilyen, ha nem is luxusnak minősülő járművet, eszközt vásárol, azt a költségvetés figyelemmel kíséri, és szeretné, ha általa a költségvetés is bevételi forrásokhoz jutna.

A kérdés az, hogy hogyan viszonyul ez a regisztrációs adó a jelenlegi fogyasztási adóhoz, illetve hogyan lehetett kiszámolni, hogyan számolták ki ezeket az adótételeket, ez tehernövekedést vagy esetleg tehercsökkenést jelent a vásárlók számára.

A fogyasztási adóból az ez évi várható bevételünk 55 milliárd forint körülire tehető, ebből 2 milliárd forint a kávéé, de ha össze szeretnénk ilyen formán hasonlítani az autót terhelő kétféle adónemet, az idei és a jövő évi bevételt, akkor a költségvetési tervezet 62 milliárd forintját kell ezzel összevetni. Ez a 10 százalékos különbözet azonban megítélésem szerint nem mechanikusan abból származik, hogy megemeljük a fogyasztási adót - és akkor regisztrációs adónak fogjuk hívni - 10 százalékkal nagyobb mértékben, hiszen a fogyasztási adó százalékos volt, ez pedig egy tételes adónem lesz. Sőt, a fogyasztási adó kevesebb kategóriát tartalmazott, itt 1400 köbcentinél is van egy adókategória-váltás. Megítélésem szerint a fogyasztási adó kevésbé, illetve semennyire nem tudta érvényre juttatni a környezetvédelmi szempontokat, míg az önkormányzatok ezt már a helyi súlyadó kibocsátásakor figyelembe vették. Ebben jobban, markánsabban és szerintem nagyon helyesen megjelennek a korszerű és nem korszerű összehasonlításban a gépjárművek.

Ugyanakkor nem lehet konkrétan, minden egyes gépjárműtípusra lebontva megállapítani, hogy hogyan alakul a fogyasztásiadó-százalék a regisztrációs adótételhez viszonyítva; a fogyasztási adó százalékos adó, és az adó alapja jelenleg a számla szerinti ár, illetve a termelőnél az előállítási költség. A gépjármű-forgalmazók nem szívesen adnak számot adótitokra és üzleti titokra hivatkozva, hogy megmondják azt, hogy egyes gépjárműtípusokban mennyi a fogyasztási adó, mert mivel ez a termelői árra és az importárra, illetve az importárra vetül, kiszámítható lenne az az árrés, amit alkalmaznak. Azt, hogy ez az árrés nem lehet csekély, számomra bizonyítja, hogy ezek a márkakereskedések egyre-másra alakulnak, és még igazából nem ment csődbe egyik sem, sőt, a használtautó-kereskedők is nagyon jól megélnek. Csak átlagszámításokból lehet kiindulni, hogy mennyi is lehetett ez a bevétel, ami a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál rendelkezésre áll, és tulajdonképpen még egyéb áttételes csatornákon lehet ezt csak megsaccolni.

Általánosságban az mondható el, hogy a nagyon környezetbarát, kis köbcentijű, alacsony adókategóriába tartozó gépjárműtípusoknál csökkenni fog az adóterhelés, míg a használt autóknál - ráadásul a szándékos alulszámlázás miatt és a kedvezőtlenebb környezetvédelmi osztályba való besorolás miatt - biztosan növekedni fog ez az adóterhelés. Tehát az 55 milliárd forintról a 62 milliárd forintra való eljutás nem mechanikus adóterhelés-növekedés. Számítunk arra, hogy önmagában azért, mert a szándékos alulszámlázás megszűnik, ez jelentősebb mértékben fogja emelni majd ezt az adóbevételt. Egyébként kétségtelen, hogy még további volumennövekedésre is lehet számítani, amikor valaki a kiöregedett Trabant, Wartburg és egyéb szocialista típusú gépkocsiját lecseréli, lecserélheti majd egy nyugati autóra.

(19.30)

Nagy kérdés az, hogy a vegyes használatú gépjárművek esetében mi történik, hiszen eddig is számos visszaélésre adott ez lehetőséget. Itt szigorúan az eddigi gyakorlatra kell építeni. A vámtarifa-besorolás alapján a vegyes használatú autók esetében - ilyenek például a három és fél tonnás autók, hogy ha kiveszem az ülést, akkor rakodásra alkalmas jószágot kapok, ha beteszem az ülést, akkor személygépkocsit - így a törvényjavaslat arra épít, hogy az adóztatható kör ugyanaz. Tehát ahogy most is van fogyasztási adó például egy Peugeot Partner autón, a jövő évben is rajta lesz a regisztrációs adó. Ezt a vámtarifaszám alkalmazása teljességgel egyértelművé teszi.

Ami felmerül és további törvényi szabályozást igényel, hogy a gépjármű itthoni nyilvántartásba-vétele milyen módon kerülhető meg, illetve megkerülhető-e egyáltalán, ha valaki külföldön vesz gépjárművet, és Magyarországon azt nem helyezi forgalomba. Államtitkár úr is expozéjában utalt arra, hogy erről mindenképpen szükséges rendelkezni, mert adott esetben még az is elképzelhető, hogy külön cégek alakulnak arra majd - nem Magyarországon bejegyzett cégek -, hogy ezt a regisztrációs adót elkerülhessék.

Tulajdonképpen, mivel a költségvetés bevételi oldalát is megalapozza ez az új adónem, igazából az adótörvények tárgyalása során lett volna a helye, és ott lett volna szükséges ezt megtárgyalni, de mivel uniós csatlakozásunk időpontjában lép ez hatályba, és mint említettem, egyéb jogszabályokat is hozzá kell igazítani az újabb adónemhez, ezért elfogadható az, hogy 2004. május 1-jén lép hatályba ez a törvény, addig a jelenleg érvényben és hatályban lévő fogyasztási adó változatlan marad.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció kisebb módosításokkal, amik inkább technikai és pontosító jellegűek, támogatni fogja a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket.