Készült: 2024.03.28.10:01:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

106. ülésnap (2003.11.11.), 28. felszólalás
Felszólaló Ékes József (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:24


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoport álláspontjának ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán Kuncze Gábor szavaira szeretnék egy kicsikét reagálni. (Dr. Kontrát Károly: Csak bátran!) Nem tudom, frakcióvezető úr visszaemlékezik-e arra, amikor '94 és '98 között a gázszektor privatizálva lett. Visszaemlékezik-e arra, amikor az energiaszektor privatizálva lett, azok hogy történtek, és annak Magyarországra úgy összegészében milyen hatásai voltak? Nem tudom, maga előtt van-e az a kép, ami Budapest úthálózatát vetíti mindenki számára elfogadhatatlanná, hiszen minden egyes önkormányzatnak a saját úthálózatának a karbantartása a saját költségvetésének a feladatából kell hogy adódjon. Ez vonatkozik a fővárosra, és vonatkozik a kistelepülésekre is. Nem tudom, Kuncze úr visszaemlékezik-e a kompenzáció kérdésére. Itt felteszem a kérdést, hogy igazságos-e az a kompenzáció, amelyet a gázáremelésből, energiaár-emelésből a kormány a költségvetésében megpróbál megfogalmazni. Tessék elképzelni azt a tömblakást, mondjuk, azt a tízemeletes panellakást, ahol tömbfűtés van! Ott, tessék megmondani, milyen alapon próbálja a szegényt és a középrétegűt vagy a gazdagot kompenzálni. Ez egy óriási nagy kérdés, nem lehet szétválasztani. Tehát helytelen maga a kompenzációnak ez az elve.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum a jelenlegi költségvetési állapotban, amennyiben a Demokrata Fórum által megfogalmazott módosító indítványok nem kerülnek elfogadásra, egészen biztos, hogy a költségvetést nem fogja támogatni. A tavalyi választási ígéreteknél egyfajta beetetés - lehet így fogalmazni - volt az állampolgárok irányába, és ez a beetetés sajnos a költségvetésnél is tapasztalható. A 2003. évben a kormány részéről több tíz milliárdos, több száz milliárdos összegek forogtak közszájon, és sajnos tapasztalható az, hogy sem a kis-, középvállalkozások, sem a pályázók, sem pedig a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány sem jut ahhoz a forráshoz, amelyet a kormány ebben az évben is hangzatosan megpróbált az állampolgárok irányába mint egyfajta óriási nagy költséget, ígérgetni. Ebben az évben jóformán a vállalkozásfejlesztési alapítványok a forrásokhoz hozzá sem juthattak.

Ígérgetés volt, hogy több pénzt kapnak az állampolgárok. Nézzük, mi a következő és mi a következménye! A közüzemi díjak drasztikus emelkedése, áfa megnövelése, hivatkozva arra, hogy az Európai Unióban ez a szokás. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió senki számára nem írja elő, hogy mekkora áfatartalmat kell kivetni az állampolgárok vagy a vállalkozások irányába. Irányokat szab meg, és ehhez az irányhoz lehet pozitívan is és negatívan is igazodni. A környező országok, akár Szlovákia, Csehország, Lengyelország, vagy veszem Franciaországot, nemhogy növelték volna az áfát, hanem csökkentették az áfát. Erre mit tesz a magyar kormány, mit tesz a magyar költségvetés? Áfát növel, és a végfogyasztó fogja az áfatartalom növekedésének a kárát maga után vonni.

Nézzük az önkormányzatok helyzetét! Több pénzt az önkormányzatoknak! - ma jelenleg a rendszerből 100 milliárd forint hiányzik. Nincs dologi fedezet. Kuncze Gábor képviselőtársam elmondta, hogy 9 százalékos növekedés van az önkormányzatoknál. Tessék megnézni: az önkormányzatoknál a közüzemi díjak növekedése, az áfatartalom-növekedés, hiszen az önkormányzatok nem áfa-visszaigénylési rendszerben működnek, és ebből adódóan az önkormányzatok már ebben az évben kénytelenek voltak új adókat kivetni, megszüntetni az összes olyan kedvezményt, amely a helyi kis-, középvállalkozások számára voltak adottak, és olyan vagyonfelélés indult meg az önkormányzatnál, ahol tényleg azt lehet mondani, hogy ez az önkormányzati vagyon teljes kiürüléséhez fog vezetni, bizonyos átpolitizálással olyan intézményeket kénytelenek értékesíteni, itt veszem a gyermektáborok értékesítését is, ami majd a későbbiek folyamán mint egyfajta hiány fog jelentkezni az önkormányzatoknál.

A kistelepülések helyzete katasztrofális. Sorra zárnak be az óvodák, sorra zárnak be az iskolák, sorra szűnnek meg azon közintézmények a kistelepüléseknél, amelyeknek a finanszírozás hiányából nem tudnak sem dologi fedezetet, tehát sem karbantartást, sem felújítást ezeken a településeken végrehajtani. És beszélünk akkor az európai uniós támogatási rendszerről.

Sajnálatos, hogy ezen költségvetési keretek között a kis önkormányzatoknak egyszerűen esélyük nem lesz arra, hogy az európai uniós pályázati rendszerhez hozzá tudjanak jutni, hiszen nagyon jól tudjuk, az Unión belül minden egyes forrás, minden egyes pályázatnak az elindítása utófinanszírozással történik. Nemcsak ahhoz nem lesz meg a fedezetük, hogy a saját önrészt hozzá tudják tenni, hanem ha esetleg mégis állami szinten valamilyen 1 milliárd forintos, felülről nyitott kerethez hozzá bírnak jutni, akkor is legalább 40 százalékát teljesíteni kell a megpályázott folyamatnak, hogy az Unió az utófinanszírozás keretein belül az elvégzett tevékenységet utólag finanszírozza.

Tehát ez a rendszer így önmagában a költségvetés szempontjából megint egyfajta ígérgetés, és sajnos ez a rendszer így nem fog működni. A kistelepüléseknél sorra le fognak állni a karbantartások, felújítások, ha vesszük az intézmények kérdéseit, óriási intézményi háttérrel rendelkeznek az önkormányzatok. Egyszerűen nem lesz mód, hiszen dologi hiány van a költségvetésben, nem lesz mód arra, hogy a jelenlegi normatív támogatás mellett - amelyet a közszféra béremelkedésére, létszámleépítésre kell majd fordítaniuk - bármi jellegű karbantartást, felújítást tudjanak végezni.

Nézzük az egészségügy kérdését! Ott is jóval kevesebb forrás áll rendelkezésre. Sajnos, az egészségügyi intézmények, tehát a kilencven egészségügyi intézmény java része önkormányzati területen van. Az, hogy az egészségügyi dolgozók esetében növekedett a bér, de sajnos ott is dologi fedezethiánnyal küszködnek az önkormányzatok, és ott is végre kell hajtani a felújításokat, karbantartásokat, ez azt jelenti, hogy az egészségügy jelenlegi állapota nemhogy javulni fog, hanem radikálisan romlani fog. Ennek következtében már most van egy kialakuló, és főleg a vidéki településekre érthető krónikus orvoshiány, orvosok túlterhelése, és ennek a vége az lesz, hogy az uniós csatlakozás utáni pozitív lehetőséggel a hazai orvosok élni fognak úgy, ahogy a nővérek is élnek, és adott esetben külföldön, vagyis másutt vállalnak majd munkát.

Nézzük a szociálisan rászorultak kérdését! Vizsgálta-e valaki egyáltalán azt, hogy a szociálisan rászorultak száma mennyivel növekedett? Hiszen ha a jövő évi és ez évi emelkedéseket vesszük figyelembe, nincs meg a fedezet hozzá, és ezáltal, úgy érzem, a szociálisan rászorult állampolgárok száma nemhogy csökkenne, hanem majd növekedni fog. A középosztály lecsúszása - hiszen ideértjük a kis-, középvállalkozásokat, ideértjük a fiatal házasokat, akik lakást vásároltak, és ott is mindenféle kedvezmény kisöprésre kerül, abban a pillanatban sajnos az ő állapotuk is romlani fog, hiszen a közüzemi díjak növekedése nagymértékben terhelni fogja őket. Itt még az önkormányzatok által kivethető közüzemi díjakat is hozzá kell számolni, hiszen a csatorna-, vízdíj kérdése, a szemétszállítás kérdése, a helyi adók bevezetése, ez mind az ott élő állampolgárokat fogja terhelni, és ezáltal a középosztálynak egyfajta lecsúszása is be fog következni. Pontosan ebből adódóan a nyugdíjasok helyzete is romlani fog, hiszen a közüzemi díjak, az áfatartalom növekedése, a helyi önkormányzati víz-, csatornadíjak, szemétszállítási díjak növekedése rájuk is óriási hatással fog rendelkezni.

Nézzük a kis-, középvállalkozások támogatásának a kérdését! Sajnálatos, hogy a jelenlegi rendszerben vissza nem térítendő támogatások ebben a rendszerben a költségvetési fejezetekben nem találhatók meg. Itt is el lehet mondani nyugodtan azt, hogy állami szinten az összes kedvezmény kisöprésre került, helyi önkormányzati szinten az összes kedvezmény kisöprésre került, vele szemben a kis-, középvállalkozások és gazdasági társaságok számára további adónemek kerültek meghatározásra, ennélfogva a magyar kis-, középvállalkozások helyzete nemhogy javulni, hanem romlani fog.

(9.40)

Nézzük az agrárágazat területét! Ismerjük a brüsszeli jelentést, és erről óriási viták alakultak ki az elmúlt időszakban; én most nem a jelentés tartalmával kívánok foglalkozni, hanem azzal kívánok foglalkozni, hogy szomorú tény az, hogy az agrárágazat területén ma arról készítünk listát, hány gazdasági társaságot, tehát agrárgazdasági társaságot kell esetleg bezárni.

Tessék megnézni, hogy jelen viszonyok között hány állattartó telep, hány vágóhíd vagy hány élelmiszer-feldolgozó üzem felel meg az európai uniós környezet-egészségügyi előírásoknak! Hány helyen történtek meg azok a beruházások, amelyek környezetvédelmi szempontból szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán magyar termék az Európai Unió piacára tudjon jutni? Itt is nyugodtan vissza lehet kérdezni - itt ül az államtitkár úr -: az agrár-környezetvédelem hova tartozik egyáltalán? Voltak-e olyan fejlesztések, amelyek alapján majd május 1-je után, amikor 1500 közhivatalnok Brüsszelből ide fog érkezni és pontozni fog egyes agrárágazati területeket... - hogy ott milyen fejlesztések történtek idáig?

Sajnálatos módon a magyar árut fogja kiszorítani arról a piacról, amely jelen pillanatban 450 millióra fog felbővülni. Nehogy azt higgyük, hogy a lengyelek vagy bárki más Magyarország számára egyfajta kedvezményt fog megfogalmazni. Mindenki harcol az európai uniós piacokért, és itt nagyon kemény környezetvédelmi, környezet-egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük a magyar gazdáknak, a magyar gazdálkodóknak. Itt óriási hiányokat érzek, és nem is a kifizetési helyek kialakítása az óriási nagy kérdés, hanem pontosan a magyar élelmiszergyártó területek és azok hátterének, a jelenlegi visszás környezet-egészségügyi, környezetvédelmi problémáinak a hiánya okoz majd óriási gondot a magyar károk szempontjából.

Nem történt meg az áruvédelem, piacvédelem kérdése. Miért nem tudjuk ezt közösen megfogalmazni? Medgyasszay László tegnap az MDF részéről felajánlotta, hogy igenis agrárterületen a négy parlamenti párt üljön le és próbálja meg az alapvető érdekeket, értékeket megfogalmazni a magyar élelmiszer területén.

Nézzük a munkahelyteremtés kérdését! Csodálatos dolog, hogy 60 ezerrel nőtt Magyarországon a munkahelyek száma. Miből? Közmunkaprogramból, és maga az adminisztrációs háttér növekedett meg. Mi a mostani költségvetés vonzata? A leépítés korszaka következik be 2004-ben. Tehát az a 60 ezres növekedés, ami tulajdonképpen egy 36 ezres közalkalmazotti, köztisztviselői kart jelent - ugyanakkorra létszámban leépítés be fog következni. Drasztikus lesz az önkormányzatok esetében, tehát tovább fogjuk növelni majd a szociálisan rászorultak számát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelem kérdése: ebben az országban környezetvédelmi szempontból nem tudtuk azokat a lépéseket megtenni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valóban korszerűen tudjunk kapcsolódni az Európai Unióhoz. Gyógyfürdők kérdése, víz, csatornázás kérdése: nézzük meg, hol tart Magyarország! Szomorú tény számomra az, hogy a környezetvédelemben 24 milliárd forint van a KAC-ban, és ez sem a környezetvédelmi tárcánál, a Miniszterelnöki Hivatalnál került elhelyezésre, és majd esetleg a környezetvédelmi tárca kuncsoroghat vagy könyöröghet azért, hogy le tudja hívni ezeket a forrásokat.

Szomorú tény az is, hogy a környezetterhelési díjból semmiféle visszaforgatás nem történik az adózó irányába. Ez is egy szomorú tény, hisz ezáltal csökkentjük a környezetvédelmi beruházások lehetőségét. Nem említem az idegenforgalmat, nem említem a gyógyfürdőket, nem említem a hévízi forrásokat, nem említem a karsztvízbázisoknak a fontosságát; az Európai Unión belül, tisztelt képviselőtársaim, ezek óriási kérdések. Óriási kérdés, hogy a saját európai karsztvízbázisunkkal hogyan gazdálkodunk, vagy hogyan garázdálkodunk. De ha a beruházások elmaradása ilyetén fog megvalósulni és a költségvetés csak ennyit tud rá biztosítani, akkor szomorúan kell konstatálni azt, hogy az uniós előírásoknak sem gyógyfürdő területén, sem hévíz területén, sem karsztvízbázis területén nem fogunk megfelelni.

Óriási nagy kérdés a civil szervezetek támogatási rendszerének a kérdése. Az Európai Unión belül a civil szervezetek meghatározó tevékenységet végeznek akár regionális területen, akár térségi társulási területen. Milyen támogatási rendszer, milyen decentralizáció végrehajtása kerül megfogalmazásra a költségvetésben? Hol van a területfejlesztési törvény? Megfogalmazzuk, hogy a régióknak többet fogunk adni, megfogalmazzuk, hogy a térségi társulásoknak többet fogunk adni. Ma még a parlament előtt nincs lerakva a területfejlesztési törvény módosításának a szükségessége, ami valóban igazodna a decentralizáláshoz, és valóban igazodna az európai uniós elvárásokhoz, fogalmazzunk így, hisz ahhoz, hogy a megfelelő pályázati formák kifizetésre kerülhessenek, maguknak a régióknak és a kistérségi társulásoknak is maximálisan meg kell felelniük ezen előírásoknak.

Nézzük a fogyatékosok, vakok, gyengén látók, transzplantáltak, szervátültetettek kérdését! Jóval kevesebb pénzt tartalmaz maga a költségvetés, holott az Európai Unióban majdhogynem minden évben valamelyik sérült társadalmi rétegnek az évét próbálják meg erősíteni, és ehhez megfelelő forrásokat is biztosítani.

Nézzük a sport kérdését! Van egy egészségtervünk, amelynek az elsődleges célja az, hogy a megelőzésre próbáljuk az energiát fordítani. Sajnos, a sport területén a támogatási rendszerek akár a közös sportoknál, akár a technikai sportoknál teljes egészében elmaradnak. Szomorú a kép, a választási kampányban ez a kormány, mielőtt kormányra került volna, azt ígérte, hogy profi kormány lesz, olcsóbb kormány lesz, több pénzt kapnak az állampolgárok, több pénzt kapnak az önkormányzatok. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy az az ígéret, hogy állandósuló gazdasági növekedést ígérve ez a társadalom, ez az ország, ez a nemzet jobb sorsra érdemes, ez sajnos sem ebből a költségvetésből, sem abból az ígérgetési halmazból, amelyet az MSZP-SZDSZ megfogalmazott annak idején, nem köszön vissza.

Én úgy érzem, az uniós csatlakozás évében ez a költségvetés messze elmarad attól az elvárástól, amellyel a magyar társadalomnak az Unióba kellene jutnia, egészségesen, biztonsággal, szociális háttérrel, egészségüggyel, sporttal, neveléssel. Sajnos, ezek mind elmaradnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai