Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk a munkát.

Soron következik a hűség falvairól szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. Hende Csaba, Ágh Péter és Gyopáros Alpár fideszes képviselők önálló indítványa T/2188. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Nemzeti összetartozás bizottsága mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentését T/2188/4. számon megkapták. Tájékoztatom önöket, hogy a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a Törvényalkotási bizottság az előterjesztést nem tárgyalta.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e felszólalni. (Gyopáros Alpár: Köszönöm, nem.) Nem kíván. Esetleg a végén, ha kívánja, akkor elmondja a gondolatait.

Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben; ezt mindjárt jelzi a kijelző. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Először az írásban előre jelentkezett képviselőnek adom meg a szót, azonban a képviselő úr, ha jól látom, nincs jelen. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.)

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Kérdezem az előterjesztőt. (Jelzésre:) Nem kíván szólni. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi határozathozatalok során kerül sor.

Most pedig soron következik a magyar zászló és címer napjáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Rogán Antal, Németh Szilárd István és Vécsey László fideszes képviselők önálló indítványa H/2117. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Nemzeti összetartozás bizottsága mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát H/2117/9. számon, jelentését pedig H/2117/10. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata H/2117/12. számon, összegző jelentése pedig H/2117/13. számon a honlapon elérhető.

A Törvényalkotási bizottság jelezte, hogy a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetőjét később nevezi meg. Megkérdezem, hogy a bizottság jelen lévő tagjai közül kívánja-e valaki a későbbiekben a kisebbségi véleményt ismertetni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére összesen 15 perc áll rendelkezésre. A bizottság előadója Dunai Mónika, aki nincs jelen. Haladunk tovább.

Megkérdezem, hogy az előterjesztők közül kíván-e valaki felszólalni. (Németh Szilárd István: Nem.) Az előterjesztő jelen van, és jelzi, hogy nem.

Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót államtitkár úrnak.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

ELNÖK: Egy kicsit tessék várni, hogy be legyen kapcsolva a mikrofon. Vargha Tamás államtitkár úr kíván szólni. Tessék, államtitkár úr!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány az előterjesztést támogatja.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezem a Nemzeti összetartozás bizottságát, hogy kíván-e előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Jelzés nincs.

A képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Egyetlen előre bejelentett felszólaló van. Megadom a szót Kiss László MSZP-s képviselő úrnak. Az időkerete 10 perc.

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy mind a bizottságban, mind pedig már a Házban is e törvényjavaslat vitáját kellőképpen lefolytattuk. Magam a Magyar Szocialista Párt nevében is azt kell mondjam, hogy támogatjuk ezt az előterjesztést. Figyelmükbe ajánlom Jelenits István piarista atya gondolatát, aki egy helyütt azt mondta, hogy ne állítsunk olyan szobrokat, amelyeket húsz éven belül el kell majd tüntetni. Ez talán a nemzetpolitika mottója is lehet. Éppen ezért az MSZP minden olyan kezdeményezést ‑ úgy gondoljuk, ez az előterjesztés is ebben a körben található ‑, amely olyan szobrokat, olyan kezdeményezéseket állít, amelyeket akár ezer év múlva is büszkén tudunk vállalni.

Magam egyéni országgyűlési képviselőként is tudom támogatni képviselőtársam azon kezdeményezéseit, amelyek választókörzetük történelmi szerepének a megbecsülésére irányulnak, ezért jó szívvel támogatjuk a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.

(17.20)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A Fidesznek 17 perces időkerete van. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság véleményét szeretném önökkel ismertetni. A Törvényalkotási bizottság 2014. december 11-i ülésén megtárgyalta a magyar zászló és címer napjáról szóló H/2117. számú határozati javaslatot.

A benyújtott javaslat célja, hogy népszerűsítse az ismereteket a magyar történelemről, a magyar zászlóról és a nemzeti szimbólumokról, hogy erősítse a nemzeti öntudatot, hiszen a magyar zászló és a címer a nemzeti öntudat legfontosabb szimbólumai közé tartozik. A magyar zászló napjának küldetése a hazafias érzelmek felkeltése, a hazafias magatartás kialakítása. A zászló a nemzet összetartó ereje, amely összeköti a magyar fiatalokat és az időseket, a teljes magyar társadalmat.

A bizottsági ülés során a tagok vitát folytattak a Nemzeti összetartozás bizottságának módosító javaslatáról, amelyet bizottságunk az 1. és a 3., technikai módosításokat tartalmazó pontok kivételével 20 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatott. A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 20 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Dunai Mónika képviselő asszony. Megkérdezem, illetve nem kérdezem meg, mert látom a jelentkező nevét. Szávay István jobbikos képviselő úrnak adom meg a szót.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megértem persze, hogy az MSZP-nek nyilván van bőven kompenzálnivalója nemzeti ügyekben. Ezért feltétel nélkül tud támogatni minden olyan javaslatot mostanában, ami nemzeti ügyekről, nemzeti szimbólumokról szól. Mi sajnos nem tudunk ennyire megengedőek lenni, ebben az esetben semmiképpen sem.

Természetesen feltételezem, hogy nem kell különösebben hangsúlyoznom a Ház, illetve a nyilvánosság előtt, hogy magával a javaslat szándékával, céljával természetesen elviekben egyet tudunk érteni, a Jobbik számára kiemelten és kifejezetten fontos az, hogy a nemzeti jelképeink úgy általánosságban, nem csak a címer és a zászló egyébként, a nemzeti jelképeink méltó helyet foglaljanak el a nemzeti köztudatban, a közös magyar nemzeti identitásunkban. Fontos számunkra az, hogy védjük nemzeti jelképeinket. Ezért is terjesztett be a Jobbik nemrégiben egy módosítást a büntető törvénykönyvhöz, amely a Szent Korona védelmét tenné egyértelműbbé.

Ugyanis az a fajta bohóckodás, de nem is bohóckodás, sokkal több volt ez ennél, az a fajta gyalázat, ami nemrégiben egy kereskedelmi csatorna műsorán előfordult a Szent Korona kapcsán, mindenképpen olyan kérdés, ami mellett nem szabad elmennünk. És úgy néz ki sajnos, hogy a jelenleg hatályos, vonatkozó törvényeink ezt fogják eredményezni. Hiszen volt már ezzel kapcsolatban egy más ügyben, hasonló ügyben feljelentésünk, ügyészségi megkeresésünk, aminek az lett az eredménye és a lényege, hogy mégsem sérült magának a Szent Koronának a méltósága, hiszen az itt van, az Országgyűlésben. Természetesen nem erről van szó, hanem magáról a szimbólumról, a korona megjelenítéséről. Ezért kezdeményeztük a büntető törvénykönyv ilyen vonatkozású módosítását. Kérem és ajánlom jó szívvel képviselőtársaimnak is bármelyik frakcióból, hogy ehhez csatlakozzanak. Nyitottak vagyunk, és várjuk az ezzel kapcsolatos véleményeket.

Tehát ezek a kérdések számunkra természetesen fontosak. Az elmúlt négy vagy lassan öt év politizálása itt az Országgyűlésben a Jobbik részéről, azt hiszem, minden kétséget kizáróvá tette, hogy a nemzeti ügyekben természetesen konstruktív módon a Jobbikra lehet számítani. A konstruktív ellenzékiséghez ugyanakkor nem ártana, ha néha néminemű konstruktív kormánypártiság is társulna, noha ebben a kormánypárti képviselőtársaim nem igazán vitézkedtek az utóbbi időben. Sajnos, ugyanez vonatkozik a címerről és a zászlóról szóló törvényre is.

És akkor hadd bontsam két részre az ezzel kapcsolatos kritikáinkat! Ami az elviekre vonatkozik, az az ötletszerű, mindenféle koncepciót nélkülöző, szimbolikus politizálás, amit önök folytattak az elmúlt öt évben és sajnos folytatnak most is, ebben a javaslatban is visszaköszön. Az nem nemzetpolitikai konszenzus, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy önök valamit kitalálnak, és ha ahhoz az ellenzék nem asszisztál feltétel nélkül és minden körülmények között, akkor az ellenzékre kell mutogatni, hogy felrúgja a nemzetpolitikai egységet, a nemzetpolitikai konszenzust.

Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti szimbólumaink, a magyar címer és a magyar zászló olyan közös szimbólumaink, amelyekkel kapcsolatban mindenképpen szükséges és fontos lenne, hogy olyan konszenzusra tudjunk egymás között törekedni, olyan törvények, olyan rendeletek születhessenek ezekben a kérdésekben, amit minden országgyűlési képviselő, minden frakció feltétel nélkül magáénak tud érezni, vagy legalábbis próbáljuk meg ennek az együttgondolkodásnak a lehetőségét megteremteni. Önök, jó szokásukhoz híven, ezt ismét nem tették meg, két fideszes képviselő előterjesztésében találkozhattunk a javaslattal.

Arról nem is beszélve, hogy semmilyen ellenzéki módosítást nem fogadtak be, egyetlenegy módosító javaslatot nem fogadtak meg. Még olyan, egyébként szerintem az elutasítását meglehetősen nehezen indokolható ‑ hacsak nem dacból történt, mint ahogy igen ‑, tehát olyan módosító javaslatokat sem támogattak, amikor a szövegben azt kértük, hogy amikor megemlékezünk azokról, akik életüket adták a magyar hazáért, akkor ott az „adták” szó helyett az „áldozták” szerepeljen. Egyetlen szónyi módosításunk szerintünk patetikusabbá tette volna ezt a javaslatot. Önök még erre is zsigerből nemet mondtak.

(17.30)

Arról nem szeretnék most még egyszer beszélni, ezt megtettük bőven az általános vitában, illetve én magam a vezérszónoki felszólalásomban és képviselőtársaim is, hogy milyen méltatlanul zajlott ez az egész vita, mennyire rosszul volt előkészítve. Németh képviselő úr, aki az expozéját tartotta, a pulpitusról jelentette be, hogy az egyébként két vagy három bekezdésből álló törvényt lényegileg teljesen át fogják írni azért, mert elfelejtették a nagy kapkodásban, hogy március 23. már foglalt, hiszen ez a magyar-lengyel barátság napja. Különösen kellemetlen ez, hogy Németh képviselő úr közben a magyar-lengyel IPU-tagozat elnöke. Ez is azt jelzi, hogy ezt a javaslatot sokkal inkább elő kellett volna készíteni.

Ha az önök számára az lenne a fontos, hogy nemzeti ügyeinkben vagy nemzeti szimbólumaink kapcsán, vagy általában a szimbólumpolitizálásban, a nemzetpolitikában valamilyen konszenzusra tudjunk törekedni, akkor az egész kérdéshez helyből nem így álltak volna hozzá. És a későbbiekben sem azt kellett volna tapasztalnunk, hogy ismét, szokás szerint ezt a javaslatot is, ugyanúgy, mint minden más törvényt, amit az Országgyűlés elé hoznak, erőből, kétharmadukra támaszkodva kívánnak átpasszírozni, és utána meg majd mutogatnak az ellenzékre, hogy miattuk nincs nemzetpolitikai egység.

Ami pedig a tartalmát illeti, több javaslat is elhangzott. Először önök hoztak ide egy dátumot, azt a dátumot felülírták, e helyett a dátum helyett a szocialisták javasoltak valami mást. Ők ennek ellenére is ezt a javaslatot támogatni fogják. Ez szintén azt jelzi, hogy a konszenzus erről a javaslatról hiányzik; ami persze azt vetíti előre, mint minden hasonló javaslat kapcsán, amiről ilyen jellegű egyetértés nem tudott megszületni, jórészt önök miatt, hogy ezek a törvények ki vannak téve innentől kezdve a politikai váltógazdálkodás veszélyeinek. Ezekben a kérdésekben pedig, úgy gondolom, akkor járnánk el helyesen, ha bármilyen módon próbálnánk konszenzusra, megegyezésre törekedni egymással. Ez az önök részéről a legkisebb módon sincsen meg.

Hadd tegyek hozzá még egy dolgot: a nemzeti kulturális örökségünk részeként beszél a javaslat a címerről és a zászlóról. Mi ezt nem tudjuk elfogadni. Nem a nemzeti kulturális örökségünk, hanem mindennapjaink része, nemzeti identitásunk szerves része mind a címer, mind a zászló. Az ezzel kapcsolatos módosító javaslatunkat sem fogadták el.

Mint ahogy nem fogadták el azokat a javaslatainkat sem, és ehhez hasonló másikat sem nyújtottak be, hogy a törvény tegyen már valamilyen rendelkezést azzal kapcsolatban, hogy mégis mi következik a zászló, a címer tiszteletéből, hogyan jelenjen meg ez a közbeszédben, a médiában, iskolai rendezvények, programok keretében. Minden hasonló javaslatban, törvényben egyébként ilyen pontok voltak az emléknapok kapcsán ‑ itt nincsen. Annyit tudtunk meg utólag, hogy ezt a témát is Szász Jenő pénznyelő kamuintézetének akarják odaadni, és ő fog majd, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet fog majd, nem értem, hogy a kutatáshoz ennek mi köze van, határon túl meg adott esetben határon belül is címer- és zászlóbemutató rendezvényeket szervezni.

Tehát az előkészítés, a teljes kompromisszum hiánya és a benne foglaltakkal való egyetértés hiánya miatt a Jobbik erről a kérdésről nem fog szavazni, tehát nem fogunk ennél a szavazásnál gombot nyomni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Szávay képviselő úr. Megadom a szót Kiss László képviselő úrnak, MSZP.

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem akartam belemenni, mint képviselőtársam tette, de akkor valóban nézzük a tényeket. Szó nincs arról, hogy a Szocialista Párt ezt a javaslatot vita nélkül támogatná vagy adott esetben akár biankó csekket adna a kormánynak. Valójában arról van szó, hogy miközben egyébként mi is kívánatosabbnak tartottuk volna azt, hogy ez a javaslat egy többpárti, minden frakcióra kiterjedő közös javaslat legyen, ezt az igényünket az előterjesztő nem nagyon támogatta. De úgy gondoltuk, hogy ha már itt van előttünk, akkor ezt a javaslatot tartalmában kell megvitatni.

Az biztos, hogy Szávay képviselőtársamhoz csatlakozva az MSZP és jómagam is azt tartanánk kívánatosnak, ha a nemzeti jelképeinkkel kapcsolatos vagy pedig össznemzeti konszenzust igénylő, azt kialakító nemzetpolitikai kérdésekben bárki előterjesztést tesz, akkor törekedjen arra, hogy ez a konszenzus ki is alakuljon. Magam sem értem, hogy például a bizottsági vitában miért nem támogatták azokat a javaslatokat az előterjesztők, amelyek közül nem egy valójában csak a javaslat kibontását célozta volna, nem pedig annak megváltoztatását.

Éppen ezért azt gondolom, valóban helyük van azoknak a kritikáknak, amelyek arról szóltak, hogy az előterjesztő saját maga is lehetett volna rugalmasabb. Voltak olyan javaslatok, amelyeket az előterjesztő nem, de a bizottság támogatott. Ez azért azt is megmutatja egyébként, hogy bizony itt a rugalmasságot joggal kérheti számon mindenki, aki ezt számon kéri.

A Magyar Szocialista Pártnak két legfőbb gondja volt az előterjesztéssel. Az egyik pontosan az, hogy maga az előterjesztő azzal, hogy nem nyitotta ki eléggé a kezdeményezést, nagyjából lehetetlenné tette azt, hogy ahhoz a többi párt csatlakozzon. Mi ezt kértük az előterjesztőtől, hogy adott esetben erre adjon lehetőséget, például akár azzal is, hogy ha visszavonja az előterjesztést, és lehetőséget ad arra, hogy ebben a többi frakció is vegyen részt, akkor ez egy szép gesztus lett volna. Ilyet nem gyakoroltak velünk szemben.

A másik pedig a zászló és a címer napjának kérdése. Eredetileg március 23-a volt a javaslat, az MSZP március 15-ét javasolta, két okból is. Egyrészt a március 23-ának XX. századi áthallásai vannak, amelyeket mi nem tartottunk kívánatosnak. Másrészt pedig, ugye, március 15-e nemzetünk egyik legnagyobb ünnepe, forradalmunkra és szabadságharcunkra emlékezünk ilyenkor, és a nemzetünk szimbólumaira való emlékezés is illeszkedne ehhez az ünnephez. Ehhez képest a módosító javaslatban március 16-a jött be. Bár az MSZP fenntartja módosító javaslatát március 15-re vonatkozóan, mégis úgy gondoljuk, hogy mivel az adott kérdésben nagyjából hasonló dolgokról beszélünk, hiszen március 16-a is nyilván ennek a fajta emlékezetpolitikának és ennek a fajta történelmi emlékezetnek a része, ezért alapvetően el tudjuk fogadni az így összességében előállt javaslatot.

Tehát szó nincs arról, hogy kritika nélkül támogattuk volna ezt a javaslatot. Voltak nekünk is javaslataink, és ezeket egyébként fenn is tartjuk. Az más kérdés persze, hogy abban az esetben, ha megváltozott a március 23-a március 16-ra, és az előterjesztés úgy változik meg, hogy az MSZP számára is támogatható legyen, akkor mi támogatjuk ezt természetesen.

Hadd emlékezzek meg azért arról, hogy a magyar zászló színei az erőt, a hűséget és a reményt szimbolizálják. Erős Magyarország akkor van, ha egy felelős kormány azért dolgozik, hogy ne legyenek négymillióan a létminimum alatt; erő ekkor van. Hűség akkor van, ha a mindenkori kormány felelősen tevékenykedik, remény pedig akkor van, ha az ország reményt ad állampolgárainak, és nem külföldön kell keresni a boldogulást, hanem Magyarországon belül is lehet.

Azt kívánom a Háznak, azt szeretné az MSZP is, ha a magyar zászló színei ezt az erőt, a hűséget és a reményt nemcsak szimbolizálnák, hanem jelentenék is, ha tartalommal töltené fel a kormányzati politika ezeket a szimbólumokat.

Kívánom, hogy ez az előterjesztés legyen ennek része. Van szkepszisem, hogy ez megtörténik‑e, de rajtunk nem fog múlni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Kérdezem, hogy az előterjesztők közül kíván-e valaki válaszolni a vitában elhangzottakra. (Németh Szilárd István jelzi, hogy nem.) Jelzik, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi határozathozatalok során kerül sor.

Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik az üzletek nyitva tartásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Latorcai János, Rétvári Bence, Móring József Attila, Aradszki András, Soltész Miklós, Hoffmann Rózsa, Vejkey Imre, Simicskó István, Rubovszky György, Seszták Miklós, Hargitai János, Firtl Mátyás, Földi László és Szászfalvi László KDNP-s képviselők önálló indítványa T/1914. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/1914/15. számon, jelentését pedig T/1914/16. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/1914/19. számon, összegző jelentése pedig T/1914/20. számon a honlapon elérhető.

(17.40)

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Elsőként 8 perces időkeretben megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

Felszólalások:   162   162-174   174-197      Ülésnap adatai