Készült: 2024.04.24.15:36:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2004.09.27.), 210. felszólalás
Felszólaló Bársony András
Beosztás külügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 5:28


Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A határon túli magyar kisebbségek iránt viselt alkotmányos és politikai felelősségünket szem előtt tartva Magyarország az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan törekedett arra, hogy a kisebbségvédelmet erősíteni lehessen.

(17.20)

Ennek keretében jöttek létre olyan kisebbségvédelmi egyezmények, melyeket Szlovéniával, Horvátországgal és Ukrajnával kötöttünk; Szlovákiával és Romániával alapszerződések megkötésére nyílt újabb lehetőség. E téren egyedül a milosevicsi Jugoszláviával nem volt ilyen megállapodás hosszú ideig. A milosevicsi rendszer összeomlását, 2001 januárját követően azonban napirenden szerepelt hasonló kisebbségvédelmi egyezmény megkötése Szerbia-Montenegróval is. Az egyezmény a magyar tervezet alapján került megvitatásra, parafálásra pedig 2002. december 27-én Belgrádban. A dokumentum aláírására ezt követően 2003. október 21-én került sor Budapesten Zoran Zsivkovics akkori szerb miniszterelnök hivatalos látogatása alkalmával.

A megállapodás megkötése szervesen illeszkedik Magyarország szomszédság- és magyarság-, azaz nemzetpolitikájához. Magyarország érdekeinek érvényesítése, a magyarság európai keretek között történő újraegyesítése, valamint a térség stabilitása és az európai szellemben történő fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a szomszédos országokhoz, ez esetben a Szerbia-Montenegróhoz fűződő jó viszonyunk. A megállapodás jelentős mértékben hozzá fog járulni a magyar kisebbség jogainak kiteljesítéséhez, illetőleg az anyaországgal való zavartalan kapcsolattartáshoz. Az egyezmény konkrétan tartalmazza a szerb-montenegrói magyar kisebbség által megfogalmazott igényeket, tiltja az asszimiláció bármilyen formáját, szól a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről és támogatásának szükségszerűségéről is egyúttal. Részletesen tárgyalja a nyelvhasználati, oktatási, közigazgatási területen biztosítandó jogokat. Ez az egyezmény tartalmilag megfelel a korszerű emberi és kisebbségi jogvédelmi normáknak, figyelembe veszi az általános politikai jogoktól kezdve az oktatási, kulturális tevékenységgel kapcsolatos kérdéseken át a kisebbségi jogok minden aspektusát. Átfogó jellegét tekintve hivatkozási alap lehet kétoldalú együttműködésünk más területeit érintő, jövőben megkötendő megállapodásainkhoz, valamint érdekeink nemzetközi fórumon való következetes képviseletéhez. Meggyőződésünk szerint hivatkozás lehet akkor is, amikor a mostani helyzetben, a vajdasági magyarokat érő számtalan és nemtelen támadás esetében a Magyar Köztársaság a diplomácia minden lehetőségét kihasználva nemzetközi fórumokhoz is kíván fordulni.

Az egyezmény kiemelkedő jelentőséggel bír az e tárgyban létrejött kétoldalú egyezmények között, ugyanis újszerű vonása abban fogható meg, hogy az előbb említett kisebbségi jogokon kívül elsőként szerepel benne a kulturális és perszonális autonómia és a kisebbségi közösségek, illetve a nemzeti kisebbségek egyházi közösségei kisajátított vagy más módon elvett javainak és vagyonainak visszaszolgáltatása.

Amennyiben az Országgyűlés ratifikálja a szerződést ezúttal, úgy azonnal megalakulhat a kisebbségvédelmi vegyes bizottság, mely első ülését heteken belül megtarthatja. Ez a fórum kiegészítő eszköze lehet az elmúlt hónapokban a vajdasági magyarságot ért incidensek kezelésének. A magyar parlamenti ratifikálást követően a Külügyminisztérium szóbeli jegyzékben azonnal értesíti a szerb felet annak megtörténtéről, így az egyezmény azonnal hatályba lép, lévén, hogy a szerb-montenegrói parlament 2004. június 15-én azt már jóváhagyta, és július 7-én szóbeli jegyzékben a magyar felet értesítették. Ezt követően szándékunk szerint - lehetőség szerint - együtt Szerbia-Montenegróval az egyezményt az ENSZ jogi szolgálatánál regisztráltatni kívánjuk, és megküldjük az Európa Tanácsnak, illetve az Európai Unió illetékes szerveinek.

Kérem a fentiek alapján, hogy az Országgyűlés erősítse meg a magyar, illetve a szerb-montenegrói kisebbségvédelmi egyezményt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai