Felszólalás adatai

Utána, ahogy miniszter úr is jelezte meg Font Sándor képviselőtársam is, nem állt meg itt ez a folyamat, hiszen köszönhetően alapvetően Lezsák alelnök úrnak, ez nagyon komoly parlamenti szintre került, hiszen a Felsőházi teremben több rendezvény is volt - ugye, "Hungarikumok a Parlamentben". Nagyon sok mindent összeszedegettem én ehhez a vezérszónoklathoz, de most nem olvasnám föl azokat, amit többek között én vagy az akkori minisztérium munkatársai mondtak, de azt láttuk meg azt éreztük, hogy tényleg egy olyan ügy mellé kell beállni, vagy olyan ügy mellé állt be akkor a magyar politika, amit segíteni kell.

Aztán volt még egy eleme ennek a dolognak, mert az első országgyűlési határozat konkrétan még nem szabta meg azt a feladatot a kormánynak, hogy törvényt nyújtson be a hungarikumokról, hanem volt egy későbbi ügyünk - ez sajnos időnként újra-újra előjön -, ez a hízottlibamáj- és kacsamáj-ügy, ami kapcsán nagyon gyorsan született egy újabb országgyűlési határozat, amiben ezt próbáltuk megvédeni, és olyan helyzetbe hozni, hogy ne nagyon lehessen ezt mindenféle mondvacsinált állatvédelmi és egyéb okokból ellehetetleníteni. Annak a november 28-ai országgyűlési határozatnak, ami szintén egyhangú döntéssel került elfogadásra, az 5. pontja rendelkezett úgy, hogy arról az ügyről is, de kiemelten a hungarikumok védelméről szülessen egy törvényjavaslat.

Eltelt nagyjából két év, folytak a műhelymunkák, és elénk került egy törvényjavaslat, amit - a bizottsági ülésen is jeleztem - általános vitára egyértelműen alkalmasnak tartok én személy szerint, annak ellenére, hogy nem hiszem, hogy ez lenne a legvégső és legjobb megoldás. De tudjuk be ezt részben annak, hogy ez egy kerettörvény, és tudjuk be annak is, hogy sok-sok megoldandó feladatot kellene ennek rendeznie, többek között azokra a kérdésekre is választ adni, amit Font Sándor képviselőtársam mondott, hogy hogyan tudjuk ez alapján teljes biztonsággal beazonosítani azt, hogy mi a hungarikum. Van nekünk ezzel kapcsolatban egy véleményünk, hogy ez alapján így, ebben a formában nagy valószínűséggel nem tudjuk, és nagyon sok szubjektív elem kerülhet ebbe a rendszerbe. Ezért fogunk is majd beadni módosító javaslatokat, amivel szerintem véglegesen akkor sem tudjuk, de legalább egy feladatot szabunk a kormányzatnak, hogy ezt a részét majd tekintse át ennek a törvényjavaslatnak.

Miért mondom azt, hogy én személy szerint ezt általános vitára alkalmasnak tartom? Mert van erről frakción belül is vita. Nem arról, hogy ez a törvény nem lehet jó és nem születhet meg, hanem valaki sokkal inkább figyelembe venné azokat a civil véleményeket, amelyek - úgy tűnik - az előkészítés folyamán vagy nem kellő hangsúllyal, vagy nem úgy lettek figyelembe véve. Én ezeket most nem részletezném, mert ezért is osztottuk meg a megszólalásunkat, hogy Pál Béla képviselőtársam majd nyilván ezeket részben a saját, részben a civilek által megfogalmazottak alapján elmondja, de azt szeretném én is jelezni, hogy nagyon vigyázni kell arra, ha egy minisztérium ilyen szintű feladatot vállal magára, ami - azért valljuk be - némileg túlterjeszkedik azon a határon, ami mondjuk, egy kormányszerv kezében lehet, akkor ezzel óriási felelősség van. És arra is nagyon vigyázni kell, hogy ennek a működtető rendszere majd hogyan fog működni. Azt én persze természetesnek tartom, hogy ez alapvetően onnan indul ki, hogy ez igazából egy vidékfejlesztési és olyan terület, ami a minisztérium fennhatósága alá kell hogy kerüljön. Ezt is lehet vitatni, és a civilek vitatják is, de elég furán venné ki magát, ha azt mondanám, hogy a minisztérium erre nem alkalmas. Biztos vagyok benne, hogy alkalmas, csak a biztonsági garanciákat meg kell teremteni, hogy ne legyen egysíkú.

Azt szeretném azért elmondani - és itt is volt erről szó -, hogy '98-ban már elindult ezzel kapcsolatban egy komoly munka, ami - igazodva az uniós szabályokhoz - "működteti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, hagyományos különleges termékek, valamint borok és szeszes italok elismerésére vonatkozó élelmiszer-minőségi rendszereket." Tehát ez egy élő dolog. "Az említett kategóriákba tartozó termékek meghatározott földrajzi területről való származásuk esetén földrajzi árujelző oltalomban részesíthetők, vagy hagyományos különleges tulajdonságuk lévén ismerhetők el. Meghatározott földrajzi területhez kötődő, illetve hagyományos magyar élelmiszerek közösségi szintű jogi oltalmát, illetve elismerését biztosító élelmiszer-minőségi rendszereket közösségi és nemzeti jogszabályok határozzák meg." Ezt azért mondtam el, mert az Európai Unióban az agrárium egyáltalán az a terület, ahol létezik ilyen közösségi szintű oltalom, illetve elismerési rendszer, aminek az a közös célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, eszköz arra, hogy a gazdálkodók számára lehetővé tegye a termékeik piaci értékének növelését, védje a visszaélésektől a tagállamok azonosítható földrajzi eredetű és hagyományos termékeit, ezzel biztosítva fennmaradásukat, állandó minőségüket. Látjuk, hogy ennek ellenére is van még vitánk, többek között a tokaji bor kapcsán, pedig ebben elég szigorú az európai uniós szabályozás. Én ezzel nem azt akartam mondani, hogy az értékmegőrzésnek csak ezzel a területével foglalkozunk, és a törvény nagyon helyesen nem is csak erre szorítkozik, de azért lássuk be, hogy az úgymond gazdasági szempontból vagy marketingszempontból talán ez egy kicsit hangsúlyosabb terület, nem a semmiért választotta az Európai Unió is ezt a termékkört ilyen kategóriának.

Végezetül azt szeretném kérni, ha lehet, ebben az ügyben szakítson a kormány azzal a gyakorlatával, ha ellenzéki képviselő ír alá módosító javaslatot, még ha helyesírási hibát javít, akkor se támogatja. Ez azért lenne fontos, mert lehet talán egy olyan momentum ennek az ülésszaknak az elején, ami a GMO-mentességet garantáló törvénykezés mellett talán teljes körű konszenzussal születhet. Ez a törvény most még nem ilyen, tehát ezt szeretném hangsúlyozni, jelenleg ez még nem ilyen. Szánjunk erre időt, mert nem biztos, hogy ezt nagyon gyorsan keresztül kell verni a parlamenten, nincs is erre semmi szükség, hiszen úgy gondolom, hogy lehet ennek hagyni időt, hogy tényleg egy olyan jogszabály szülessen ennek a parlamenti vitának a végén, ami mögé jó szívvel oda tud állni mindenki, és ebbe a mindenkibe azért én azokat is sorolom, akik most még bizonyos területeken kétkednek, és mondjuk, nem biztos, hogy szavazatukkal az első fázisokban, tehát akár bizottsági üléseken ezt támogatták.

Én ezt kérem miniszter úrtól a kormány felé jelezni, hogy valóban az a szándék, hogy ebből egy jó jogszabály legyen, és használjuk arra, amire való, és ebben szívesen közre is működünk, ahogy eddig is tettük. Úgyhogy úgy gondolom, ez egy olyan terület, amivel oldódhat az a nagyfokú szembenállás és feszültség, ami - valljuk be - a magyar parlamentet jellemzi; lásd az előző vitát, amihez én nyilván nem is szóltam hozzá, meg nem is kívánok minősíteni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

(22.50)