Felszólalás adatai

Köszöntöm tisztelettel a kínai országos népi gyűlés nemzetiségügyi bizottsága delegációját, élén Zhou Shengtaot, a nemzetiségügyi bizottság alelnökét, az állandó bizottság tagját. Hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodnak Budapesten. Kívánunk valamennyiünk nevében hasznos tárgyalásokat, és jó élményekkel térjenek haza Kínába. (Taps.)

Köszönöm szépen.

Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ertsey Katalin képviselő asszony, az LMP képviselője: "A valódi részvételről - az állampolgári részvétel hete" címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezúton hívjam fel a figyelmüket arra, hogy a héten zajlik az állampolgári részvétel hete című rendezvénysorozat. Immár hatodik éve ez a kampányhét országszerte olyan eseményeket futtat, amelyek az emberek valódi ügyeiről és a közösségek problémáiról szólnak - nem a mesterségesen gerjesztett politikai, illetve médiatematikáról, hanem azokról a helyi, kistérségi ügyekről, problémákról és megoldási alternatívákról, amelyek közvetlenül érintik őket.

Az állampolgári részvétel hete olyan civil rendezvények sorozatából áll, amelyek során közvetlenül beleszólhatnak, megvitathatják a szűkebb környezetük ügyét, és ezzel mindennél erősebben hívják fel a döntéshozók figyelmét a részvételi demokrácia fontosságára. Helyi, megyei és országos akciók, szakmai és civil találkozók, médiaesemények, nyilvános gyűlések, fesztiválok, kiállítások adják össze az állampolgári részvétel hetének programját. Az idei témák között van a "valódi demokráciát most!", a "változásban a civil szabályozás", "az önkéntesség", illetve "a fiatalok közjóért való tevékenysége".

Azért ajánlom a kormánytöbbség figyelmébe a rendezvénysorozatot, mert ez a valódi részvétel, ez a valódi nemzeti konzultáció. Csak a társadalmi kérdések egyeztetésének alulról építkező, valódi formája tudja betölteni azt a szerepet, amelyet önök is fontosnak tartanak.

Az LMP a részvétel pártja, és gyakran tapasztaljuk, hogy megmosolyognak minket, hiszen immár a tizenvalahányadik kongresszusunkat tartjuk, de ez is azért van, mert egyik fő célkitűzésünk a döntéshozatalhoz való hozzáférés feltételeinek javítása. Ma különösen fontos a döntéshozatal decentralizációja a közigazgatásban és a fejlesztéspolitikában. Meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű kezdeményezések támogatásával volna lehetséges az érintetteket, a helyi közösségeket bevonni a jövő tervezésébe. Fontos lenne a választott képviselőknek, a civil társadalom meghatározott képviselőinek és az intézmények képviselőinek bevonásával tudatos tervezési munkába kezdeni. Az LMP önkormányzati koncepciójának egyik fő fókusza is ez - a felülről kényszerített politikai reformok helyett a legkisebb közösségekre kell alapozni.

Az állampolgári részvétel hetének apropóján engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljak néhány, a kisközösségek fejlesztése és a civil tudat kialakulása terén az elmúlt évtizedekben létrejött jó gyakorlatot. A Közösségfejlesztők Egyesülete közreműködésével Tardoson valósult meg egy program, amelynek célja a helyiek minél szélesebb körének aktivizálása, a falu jövőjének tervezésébe való bevonásuk volt. Itt történt meg az, hogy amikor szóba álltak a falu lumpennek tartott rétegével, kiderült, hogy ugyanazok a problémáik, és hogy ők is tenni akarnak a sorsuk jobbra fordulásáért és a közösségért - azóta együtt dolgoznak. A Stratégiakutató Intézet a Fejér megyei Aba településen olyan modellt hozott létre, amelynek egyik kulcseleme az e-demokrácia és az e-közigazgatás együttes fejlesztése. A modellben az önkormányzattal párhuzamos utcaközösségek összefogásával újfajta képviselet valósul meg. A Cromo Alapítvány állampolgári tanácsrendezvényei szintén a helyben élők mozgósítását célozzák olyan ügyek mentén, mint a tervezett és folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos lakossági igények összegyűjtése, a helyben élőknek a települési klímavédelmi stratégia kialakításába való bevonása, vagy a település lakóinak a település hulladékkibocsátását csökkentő programja sikeres lebonyolításába való bevonása. Csókakőn például a volt polgármester fogott társadalmi fejlesztésbe, vagy a Magyar Faluszövetség elnöke, Szabó Gellért Szentkirályon működtet egy helyi nemzeti konzultációs rendszert.

A fenti példák arról tanúskodnak, hogy lehetséges olyan közvetlen és személyes képviseleti rendszert felépíteni, amely a település egészét érintő kérdésekben folyamatos tanácskozási és kezdeményezési csatornát jelent. Ilyen környezetben fejlődik az állampolgári tudatosság és felelősségvállalás. Az állampolgári részvétel hetéhez mindenki csatlakozhat, aki fontosnak érzi az emberi kezdeményezés, cselekvés és részvétel fejlesztését, a demokrácia és a civil társadalom erősítését. Ezúton is biztatok mindenkit a programsorozatban való részvételre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, amikor demokráciáról beszélünk, akkor a demokrácia részvétel nélkül semmit sem ér; ha nem tájékozott állampolgárok döntenek a közügyekről, akár négyévente, akár sűrűbben, akkor hiába az egész.

Ha valaki igazán ki akarja kezdeni a demokráciát, akkor arról kell meggyőznie az embereket, hogy 3 évig és 9 hónapig semmit ne foglalkozzanak a politikával, mert a politika egy csúnya, távoli, tisztességtelen dolog, amiről jobb, ha nem is informálódnak, és elég a kampányban az utolsó 3 hónapban megnézni a pártok programját, és aszerint dönteni. Hát mi abszolút nem ennek az álláspontnak a pártján vagyunk, hanem annak a pártján, hogy négy évig igenis mindenkinek aktívan részt kell venni a közügyekben, tájékozottnak kell lenni, és rá kell jönni, hogy egy politikai döntés - lehet az egy helyi ügy, lehet az egy országos ügy - mindig sokkal összetettebb, nem fehér és fekete, mint egy amerikai filmben a szereposztás, hanem mindenhol sokkal nehezebb egy jó döntést hozni, mindig sérülnek érdekek, de ezeket néha vállalni kell, ha a közösség javát szeretnénk elérni.

Éppen ezért, hogy erről ne csak beszéljünk, hanem tények is legyenek emögött, fogadtuk el tavaly a 2010. évi CXXXI. törvényt - amit, nem emlékszem pontosan, de úgy emlékszem, hogy az ellenzéki pártok többsége nem támogatott -, ami azóta egy sokkal nyíltabb jogalkotást és egy sokkal aktívabb beleszólást is enged a közügyekbe, a törvényalkotás folyamatába.

(9.20)

Azóta, ha ön is megnézi, új elemként a kormány.hu honlapcsaládján van külön egy társadalmi részvétel nevű piros kis dobozka, ahol ki-ki az éppen készülő jogszabályokat, törvénytervezeteket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket megnézheti. Ez a részvétel nyilván nemcsak a törvény elfogadása előtt, hanem a törvény elfogadása után is életben van. Pont a tegnapi késő éjszakában volt a részletes vitája ezen törvényből fakadóan azon jogszabályok deregulálásának, amelyek már fölöslegessé váltak. Tehát igyekszünk a társadalmi részvételnek minél szélesebb törvényi kereteket is szabni. Ezért kötöttek a tárcák stratégiai partneri megállapodásokat társadalmi szervezetekkel. Vannak ebben akár zöld civil szervezetek, gazdasági kamarák, hivatásrendi szervezetek, érdekképviseletek, pontosan azért, hogy minél aktívabb lehessen a párbeszéd, és minél több visszajelzést kapjunk, minél jobb minőségű jogszabályokat tudjunk alkotni.

Szintén ön is említette az egész hetes rendezvénysorozatot, amelyet civil szervezetek szerveznek. Ezúton is köszönjük meg, hogy ennek a nagyon fontos ügynek szintén munkásai, úgy gondolom, mint mi magunk is itt, a parlamentben, a Civil Kollégium Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Magyar Művelődési Intézet, a Közösségi Kapcsolat Alapítvány, a Közösségfejlesztők Országos Fejlesztői Műhelye és a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért szervezet. Nos tehát, ezek mind-mind azon munkálkodnak, amin mi is. Civil szervezetként, azt kell mondjam, nagyon szép eredményeket mutatnak föl, hiszen évek óta, van amikor 4 ezer, van amikor 7 ezer körüli embert meg is tudnak szólítani, a kérdőíveket ki is töltik. Szerintem minden önkormányzatnak ez ugyanolyan fontos feladata.

A magyar állam is részt vett ebben, hiszen formabontóan indítottunk mind az alkotmány, mind a szociális kérdések tekintetében nemzeti konzultációt, illetve szociális konzultációt, amelyek minden korábbinál magasabb válaszadási hajlandósággal mutatták meg az állampolgárok véleményét. Lehetőségük volt arra, hogy beleszóljanak a közügyekbe. Nemcsak azért fontos, hogy az alkotmány szövegtervezetéből kiszedtük azokat a részeket, amelyeket az állampolgárok nem támogattak, ami mellett viszont kiálltak nagymértékben, azt bent hagytuk, ez az egyik része. Megtudtuk a véleményüket, ezáltal lett közösségi az alaptörvény, hogy soha nem látott részletességgel, a magyar és az európai jogalkotásban sem látott részletességgel tudtak egyes intézkedésekbe is beleszólni és véleményt mondani az emberek. De azért is fontos, amit ön is említett, hogy érezzék, hogy a demokrácia velük együtt működik, hogy készségszinten legyen meg az állampolgárokban, hogy egyes kérdésekben tájékozódnak, és azokban a kérdésekben véleményt nyilvánítanak. És adott esetben, ha van egy helyi ügy, ami a településük szempontjából fontos, vagy van egy országos ügy, amiben a véleményüket fontosnak tartják, már ez a készség megerősödik.

Mi, azt hiszem, két erős löketet adtunk a nemzeti konzultációkkal annak, hogy ezt komolyan is vegyék, és a későbbiekben is beleszóljanak ebbe. Amit ön mondott, a fiatalok részvételének elősegítése szintén egybevág a kormány szándékával és akaratával, hiszen ön is emlékezhet, hogy a szociális konzultáció kérdőíveit már nemcsak a 18 év fölöttiek, hanem a 16 és 18 év közöttiek is megkapták. Hiszen jól láthatjuk, hogy sok tekintetben már ők is fiatal felnőttek, tájékozottak bizonyos kérdésekben, és az alaptörvény szabályainak jó része az ő életük meghatározó részét fogja megszabni. Ezért volt fontos, hogy minél inkább lejjebb vigyük ezeket a konzultációs határokat, és 16 éves kortól lehessen ebben részt venni.

Mi eddig is tehát és ezután is igyekszünk akár törvénnyel, akár stratégiai partneri megállapodással, akár nemzeti konzultációval, akár más módon lehetőséget biztosítani arra, hogy az állampolgárok személyesen is, illetőleg különböző levelek vagy internetes honlapok módján mindenféle kommunikációs eszközt igénybe tudjanak venni arra, hogy a véleményüket elmondják. Bízom benne, hogy ezt fogja megerősíteni ez az egyhetes rendezvénysorozat is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai