Készült: 2020.09.27.05:23:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

288. ülésnap (2013.06.11.),  90-98. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 18:20


Felszólalások:   88-90   90-98   98-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a módosító javaslat vitáját és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Kovács Ferenc előterjesztő képviselő urat, hogy az előbb elhangzott felszólalását tekintsük-e az előterjesztő zárszavának, vagy pedig újra kíván élni a felszólalás lehetőségével. (Kovács Ferenc: Zárszónak tekintsük.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/11474. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11474/5. számon megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban az ajánlás 2., 3., 4. pontjai találhatók, amelyek a normaszöveg módosítására irányulnak. A második vitaszakaszban az ajánlás 1. pontjában a preambulum módosítására irányuló indítvány, a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően, külön egységet képez.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 2., 3., 4. pontjaira, és megadom a szót 6 perces időkeretben Nyikos László jobbikos képviselő úrnak.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondoltam tegnap délután, az esti órákban, hogy több módosító indítvány is fog születni ehhez a fontos törvényjavaslathoz, de végül is csak nekem vannak indítványaim, ezért némileg röstellem magamat, hogy miattam kell itt a figyelmüket még igénybe venni. De azért igyekszem elmondani azokat a gondolatokat, javaslatokat, amiket az indítványaim tartalmaznak, úgy, ahogy az elnök úr javasolta, tehát a 2., 3., 4. indítvánnyal kapcsolatban.

Ezen belül is mindenekelőtt a 2. számú ajánlási ponttal kapcsolatban azt gondolom, hogy a négy indítványom közül ez a leglényegesebb, legizgalmasabb, legfontosabb. Úgy látom, ez elkerülte a figyelmét a törvényjavaslat tevőjének, ami formailag a Nemzetgazdasági Minisztérium, azért tartalmilag viszont, azt gondolom, nem árulok el meglepetést, ha azt mondom, hogy a tollat a Nemzeti Bankban fogják, fogták, fogják, amikor a szöveget módosították, illetve megírták.

Nos, arról van szó, hogy ez a módosító indítvány azt célozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank legyen független az Európai Központi Banktól, mert az a megfogalmazás, amit a hatályos törvény is tartalmaz, gyakorlatilag azt deklarálja, hogy függő viszonyban van a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Banktól. Az hittem, hogy ez egy szerencsétlen megfogalmazás, és próbáltam a bizottsági vitában a minisztérium képviselőjét, helyettes államtitkár urat úgymond segíteni abban, hogy talán ez egy szerencsétlen fordítás vagy egy nem túl jó megfogalmazás, hogy ilyen direkt módon deklarálja az alávetettségét a törvény, a hatályos törvény is, csakhogy ezt nem módosította a törvényjavaslat tevője; mire meglepetésemre azt közölte velem helyettes államtitkár úr, hogy ez tudatos.

Tehát tudatosan van benne a törvényben, idézem őt a jegyzőkönyvből: tudatosan van benne a törvényben, ez európai uniós kötelezettség, hogy ez így szerepeljen. Lehet, hogy olyan törvényeket nézett meg elnök úr - mármint én -, az eurózónatagok törvényeit, amelyek már a teljes függetlenségüket átengedték az Európai Központi Banknak. A nem eurózónatag-országoknak viszont egy ilyen kitételnek szerepelnie kell. Nyers a szöveg, egy kicsit dadog, de a lényeg az, hogy a nem eurózónatag-országok törvényében szerepelnie kellene úgymond egy ilyen előírásnak.

Nos, a nem eurózónatag-országok, mint tudjuk, Dánia, az Egyesült Királyság, Svédország, a közép-európaiak közül pedig Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Litvánia. Egyetlenegy országnak a törvényében ilyen nem szerepel, tisztelettel jelentem. Volt időm megnézni, találtam meglehetősen jó angol fordításokat a cseh és a lengyel központi banki törvénnyel kapcsolatban, és megnéztem a dán, az egyesült királysági és a svéd bank róla szóló törvényi passzusát is. Szó nincs ilyesmiről, sőt az ellenkezője igaz. Idézem például a Rigsdagra vonatkozó dán központi banki törvényt, amely kifejezetten azt mondja, hogy a Rigsdag, tehát a dán parlament olyan független státust ad a dán banknak, ami azt jelenti, hogy a boardja, tehát a bank végrehajtó szervezete a monetáris és az egyéb tevékenysége kapcsán nem fogadhat el instrukciókat más szervezetektől. Hasonló megfogalmazást találunk a svéd nemzeti bankra vonatkozólag is.

Tehát egyszerűen nem értem, hogy az államtitkár úr most nincs tisztában azzal, hogy miket mond, nem nézett utána ezeknek a hatályos törvényi szabályoknak, vagy egyszerűen blöffölt. Ezt nem tudom eldönteni. De egyrészt félrevezeti a bizottságot, másrészt pedig azt árulja el, hogy fogalma sincs, hogyan szabályozzák az eurózónán kívüli országokban a központi bankokra vonatkozó függetlenség kérdését. Nem is beszélek a Bank of Englandről. Tegnap az általános vitában szóba került az Egyesült Királyság központi bankja, szó nincs ilyesmiről.

Tehát azt kell mondanom, tisztelt elnök úr, hogy Magyarország a nagy szabadságharc jelszava alatt egyszerűen azt deklarálja, hogy az ő központi bankja utasításokat fogadhat el az Európai Központi Banktól. Hát ez példa nélküli, és elfogadhatatlan!

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1. pontjára, és megadom a szót Nyikos László jobbikos képviselő úrnak.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Ez a javaslatom kevésbé drámai problémával foglalkozik, de azért talán ez is fontos abból a szempontból, hogy hogyan vesszük önmagunkat komolyan, hogyan vesszük komolyan az alaptörvénynek például azt a cikkelyét, amely azt mondja, hogy Magyarország védi a magyar nyelvet. Ennek a törvényjavaslatnak a preambulumába bekerült egy olyan szakkifejezés, amit a bankári zsargon természetesen használ, ismer és értelmez. De egy törvényt követő állampolgár számára korántsem biztos, hogy ez egyértelmű, horribile dictu még abban sem vagyok biztos, hogy a parlamenti képviselők számára, akik majd a gombot fogják nyomni, ezek a kifejezések egyértelműek.

Ez a bizonyos makroprudenciális hatáskör vagy makroprudenciális felügyelet, vagy mikroprudenciális felügyelet. Kérem szépen, háromszor szerepel a preambulumban ez a kifejezés. Hát önmagában egy stiláris botlás, hogy így fejezzem ki magamat, hogy egy ilyen szerencsétlen jelzőt háromszor használ a törvényjavaslat tevője anélkül, hogy megmagyarázná, hogy mi ez. (Dr. Józsa István: Így van.) Most bevallom férfiasan, én alig 30 éve foglalkozom pénzügyekkel, de első blikkre nem biztos, hogy jól tudnám definiálni ezt a fogalmat. Tessék már megmondani, hogy miről van szó! És akkor leírja háromszor ugyanazt a preambulumban, hogy jól aláhúzza ennek jelentőségét.

(13.40)

Hangsúlyozom, hogy ez nem fordítási hiba elsősorban. A bizottsági vitában erről szó esett, hogy nem lehet megfelelő magyar szót találni. Nem kell ezt erőltetni! Mert ha erőltetjük, akkor olyan butaságok jönnek ki, mint - megint csak hadd idézzem az alaptörvényt, nem először mondom el - hogy a GDP elfogadott magyar megfelelőjét, a bruttó hazai termék fogalmát nagyon szerencsétlen módon teljes hazai összterméknek fordították, ferdítették jó szándékú nyelvészek. És így írják át önök tulajdonképpen - tudom, hogy nem szándékosan, csak oda nem figyelésből, nem tudom, milyen megfontolásból - a közgazdasági terminológiát, illetve nincs megfelelő kifejezés ennek a használatára. Egyáltalán minek beleírni a preambulumba ezt a kifejést? Nem lehet magyarul leírni azt, hogy körültekintő módon kell bánni a jegybanki monetáris és a fiskális politika során egy jegybanknak? Minek ezt ragozni? Minek ezt erőltetni, fitogtatni?

Azt gondolom, hogy ezt ki kell hagyni vagy át kell írni. Egyébként, tisztelt elnök úr, némi sikerélményről számolhatok be az Országgyűlésnek, mert egyharmados támogatást azért kapott ez a javaslat. Elszoktam ettől a sikerélménytől az elmúlt három esztendőben, úgyhogy még van arra remény, hogy találnak egy olyan kompromisszumot, hogy ezt a preambulumot átfogalmazzák, és ez a meglehetősen szerencsétlen stiláris butaság nem lesz ilyen formában a végső törvényben. Ennek jegyében szeretném azt javasolni, hogy szíveskedjék az igen tisztelt kormányoldal ezeket az indítványokat, különösképpen a függetlenségre vonatkozót, de ezt a szemantikai vagy nyelvtani problémát is méltányolni és elfogadni az indítványaimat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az az igazság, hogy én is szeretnék visszautalni az országgyűlési törvényre, ami már 2010 után, a nemzeti együttműködés kormányának előterjesztésében került a parlament elé, és nagyon helyesen megfogalmazza, hogy a Magyar Országgyűlés elé csak magyar nyelvű előterjesztések kerülhetnek.

Úgy gondolom, hogy ez nemcsak egészében vonatkozik egy-egy előterjesztésre, hanem annak részleteiben is. Tehát amit elnök úr kifejtett az imént, úgy gondolom, hogy nemcsak szakmailag helyénvaló, hanem egyszerűen törvénybe ütköző, tehát mindenképpen korrigálandó a kodifikáció következő szakaszában, legalább zárószavazás előtt, ugyanis nincs két bankár, aki ezt a prudenciát ugyanúgy értelmezi. Próbáltam megkérdezni, mert engem is zavart - mindenki mást mond róla. Az lehet, hogy az egyházi irányzatok között van értelmezésbeli különbség a Szentlélekről meg a szeplőtelen fogantatásról, a bankárok biztos, hogy nem értenek egyet a prudencia tartalmát illetően, tehát én is hajlanék arra, hogy vagy tessék kihagyni, vagy valami olyan magyar értelmezéssel körbeírni, ami ezt kiküszöböli, hogy jelenleg ütközik az országgyűlési törvény ezen rendelkezésével, hogy a Magyar Országgyűlés elé csak magyar nyelvű szöveget szabad beterjeszteni.

Ennél erőteljesebb a kifogásom, ami igazából nem feltétlen ebben a vitaszakaszban mondható csak el, amit az általános vitában megfogalmaztam, elnök úr a módosító indítványában kifejti, hogy ki felügyeli a felügyelőt. Mert eddig a PSZÁF tevékenysége bizonyos mértékig kiterjedt a Nemzeti Bank bizonyos műveleteire is. Most, hogy az egész beolvasztásra kerül a Nemzeti Bankhoz, érdekes, hogy vagy a belső szabályzatait kell úgy alakítani, ami egy önkontrollt szükségessé, elkerülhetetlenné tesz, de úgy gondoljuk, hogy itt sérülhetnek bizonyos átláthatósági lehetőségek. A másik a fogyasztók védelmének állami garanciái, tehát a kormány által elért garanciáit szeretnénk érvényesíteni, ha megtalálnák még a zárószavazás előtt. Ugyanis a Nemzeti Bank sok törvényben garantált módon független a magyar kormánytól, ugyanakkor a fogyasztók személyre szóló védelme - tehát nem úgy általában a bankrendszer stabilitása, hanem az egyes fogyasztó fogyasztóvédelmi garanciája - viszont kormányzati feladat, tehát lehet, hogy ennek megfelelően az állami fogyasztóvédelmi intézmények, hatóságok tevékenységi körét bizonyos banki, pénzügyi műveletekre vonatkozóan ki kell egészíteni, ami nem biztos, hogy értelemszerűen a PSZÁF megszüntetésével, illetve a Nemzeti Bankba integrálásával tovább fog élni.

Tehát ezekre szeretném csak a vita során államtitkár úr figyelmét felhívni, akár ő foglalkozik vele, akár nem; lehet, hogy a jegyzőkönyvet elolvassák majd.

Köszönöm szépen a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Kérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Cséfalvay Zoltán nemet int.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/11212. sorszámon megismerhették. Emlékeztetem önöket, hogy ma délelőtt az expozé, a bizottsági vélemények és a vezérszónokok felszólalásai elhangzottak.

Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Lendvai Ildikó képviselő asszonynak. (Lendvai Ildikó szólásra emelkedik.) Bocsánat, elnézést kérek, mert van már előre bejelentett felszólaló, kettő is, Staudt Gábor és Vágó Sebestyén képviselő urak; utána következik majd Lendvai Ildikó képviselő asszony.

Elsőként megadom a szót Staudt Gábor jobbikos képviselő úrnak.




Felszólalások:   88-90   90-98   98-114      Ülésnap adatai