Készült: 2020.09.30.09:31:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

288. ülésnap (2013.06.11.),  82-87. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 28:13


Felszólalások:   78-81   82-87   88-90      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Budai Gyula és Patay Vilmos fideszes képviselők önálló indítványát T/11336. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/11336/6. sorszámon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen kilenc ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-9. pontjaira. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, aki jelzi, hogy hozzászólni kíván 15 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

(A jegyzői széket Móring József Attila foglalja el.)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Előrebocsátva, hogy az általános vitában már sok mindent elmondtunk a törvényjavaslatról, és akkor szó volt arról, hogy a minisztériumban lesz egy egyeztetés, ami esetleg közelebb viheti a szakmát, illetve a kutyás egyesületeket, szervezeteket a megoldáshoz, illetve abba az irányba hat, ez sajnos az árvíz miatt elmaradt, és ma délután kerül sor rá. Tulajdonképpen, és ezt csak a tévénézők és a törvénymódosítást nyomon követők miatt mondom, hiszen elhangzott az általános vitában, hogy lesz egy ilyen egyeztetés, viszont néhány módosító javaslat erejéig, mivel azok sajnos nem kapták meg a bizottsági szavazásokon a támogatást, sok esetben az egyharmadot sem, ezért érvelnem kell. Itt nem másról van szó, és most erre szeretném kihegyezni a mondandómat, az újabb privilégiumok, illetve a moratórium meghosszabbításával kapcsolatosan.

Én két módosító javaslatot terjesztettem elő, ami itt négy pontként szerepel, de tulajdonképpen két verzióval próbálja jobbá tenni ezt a javaslatot, illetőleg egy kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtottam egy hiba kiküszöbölésére. Arról van szó, hogy még abban az esetben is, ha azt a moratóriumot, ami jelen pillanatban június 1-jével lejárt és a törvényjavaslat kapcsán szeptember 30-ig bizonyos esetekben jogellenes magatartásokat mentesítene, olyanokat, mint a tenyésztő szervezet elismerése nélküli törzskönyvezés vagy akár az egyéb engedélyköteles tevékenységek engedély nélkül végzése, de idesorolhatnánk a tenyészállatnak, állati eredetű szaporítóanyagnak az ország területére szakmai hozzájárulás nélküli behozatalát vagy kivitelét, nos, ezt a moratóriumot, ami már önmagában is aggályos, hogy a törvények alól ilyen formában felmentést lehet adni, ezt meghosszabbítanák szeptember 30-ig arra hivatkozással, hogy addig talán elérhető az az áhított cél, hogy a kutyás szervezetek meg tudnak állapodni, és a minisztérium is rá tud bólintani erre. Sajnos, egyébként ezzel kapcsolatban már szkeptikusak kell hogy legyünk, hiszen ezt ez év június 1-jéig kellett volna megtenni, és ha nem volt elég ez az időszak, ami tavaly nyár óta erre adott volt, akkor nem tudom, mi vihetne előbb a megállapodáshoz, illetve nem találunk arra kiutat, hogy ha ez a megállapodás nem jön létre, akkor mi lesz a következő lépés, hogy lehet beavatkozni ebbe az egész helyzetbe, ami sajnos valóban egy kutyakomédiára kezd hasonlítani.

(13.00)

Most nem mennék bele annak taglalásába, hogy ki a felelős és milyen mértékben, ahogy véleményem szerint a kutyatartók vagy akik egy törzskönyvezést szeretnének elintézni, azok sem azzal foglalkoznak leginkább, és nehezen láthatják át, hogy melyik szervezet az, amelyik hibázott, ki volt az, aki az együttműködési megállapodásokat esetleg felrúgta. Erre a mai egyeztetés is talán jó helyszín lehet, ahol az érintettek vesznek részt a minisztériumban, és mi is próbáljuk kontrollként az ellenzékből nyomon követni ezeket a folyamatokat, hogy a törvényességnek megfeleljenek. Viszont arra a helyzetre mindenképpen fel kell készülni, hogy ha nincs megállapodás, akkor mi lesz, és esetleg az állam milyen módon tud hatékonyan beavatkozni.

Viszont még így is, tehát az egyik módosító javaslatom arra irányult, hogy vége a moratóriumnak, és mindenféle további moratóriumot vegyünk ki a törvényjavaslatból, illetőleg ne lépjenek hatályba azok a részek, amelyek az általam előbb is felsoroltak vonatkozásában a törvénysértésekhez, újabb határidőt adva, szeptember 30-ig hozzájárulnak. Ahogy mondtam, ezt nem támogatta a bizottság, de ha el lehet fogadni azt, hogy itt majd szeptember 30-ig megegyezés fog születni, ami vélhetően megszületik - de ahogy mondtam, ebben nem vagyok száz százalékig biztos; egyébként bizonyos szempontokból az Alkotmánybíróság előtt is jártak itt az ügyek, vagy az Alkotmánybíróság is foglalkozott a témával -, de ha ezt félre is tesszük, megmarad egy olyan pont, amely október 1-jétől is benne maradna a törvényben, tehát október 1-jétől is felmentést lehetne adni, illetve törvényileg a felmentés megmaradna. Ez nem más, mint a legutolsó pont, amit említettem, a tenyészállatnak, állati eredetű szaporítóanyagnak az ország területére szakmai hozzájárulás nélküli behozatala vagy kivitele. Tehát ez az a pont, ami nemcsak szeptember 30-ig, hanem azután is büntetlenséget eredményezne, amit megmondom őszintén, nem igazán értek. Hiszen ha vannak szabályok, vannak akármilyen körben itt tenyészállatok és szaporítóanyagok, és vannak szabályok, amelyek meggátolják a szakmai hozzájárulás nélküli behozatalt, kivitelt, akkor miért tartunk fenn egy olyan passzust, ami ez alól felmentést ad, és egyfajta lex imperfectaként nem teszi büntethetővé a ki- és behozatalát. A törvényjavaslatban semmi olyan hatályon kívül helyező rész nem szerepel, hogy ez a ki- és behozatalra vonatkozó engedékeny, jogszabálysértést engedő szakasz meddig maradna hatályban; október 1-jén lépne hatályba, és határozatlan ideig így lenne.

Nagyon bízom benne, hogy akár a minisztériumi egyeztetésen erre szakmai választ tudunk kapni. Jelen pillanatban nem látom jogászként azt - ráadásul határozatlan időre egy jogszabálysértéshez hozzájárulásunkat lehetne adni -, hogy mi lehet ennek a szakmai indoka, annál is inkább, ahogy elmondtam, hiszen itt olyan, egyébként nemzeti kincseinkről vagy nemzeti állatfajtánkról is lehet szó, ami károsíthatja akár a magyar nemzetnek ilyen formában is az örökségét, és nem hiszem, hogy bárkinek is érdeke, ha a ki- és behozatal korlátok nélkül zajlik.

Úgyhogy mindent összefoglalva, nagyon szeretném, ha a tisztelt Ház támogatná a módosító javaslatokat és a kapcsolódó módosító javaslatokat, amelyeket benyújtottunk. Még nyilván Magyar Zoltán képviselőtársam hozzá fog szólni ahhoz a ponthoz, ami a prémes állatok esetében kiegészítést tartalmaz, én alapvetően itt a kutyás témákhoz szóltam hozzá. Természetesen az a másik pont is aggályos lehet, de ennek taglalását meghagyom Magyar Zoltán képviselőtársamnak, és megköszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Először az ajánlás 2. pontjához szeretnék hozzászólni, majd pedig az 1. és 4. ponthoz.

Az ajánlás 2. pontja az én módosító indítványom, amelyben azt próbáltam meg tisztázni, hogy mi is a szándéka a kormánynak azzal, hogy a "prémes állat" kifejezést "csincsillára" cserélik. Nem kaptam semmiféle érdemi választ korábban, és képviselőtársaim mondták, hogy bizottsági ülésen azért kaptak némi felvilágosítást, mégpedig arra vonatkozóan, hogy ennek az lehetett az oka, hogy a törvény jelen állapotában vegyesen tartalmazta a gazdasági hasznosításra vonatkozó kifejezéseket mint állatokra vonatkozó kifejezéseket és a konkrét fajmegjelöléseket, és hogy ezt a keveredést szeretnék tisztázni ezzel a javaslattal.

Ha el is fogadom ezt az érvelést, akkor azért mindenképpen szeretném a biztonság kedvéért javasolni az államtitkár úrnak és az előterjesztőknek, hogy akkor tegyük fel tételesen a felsorolásba - ha már ezt a logikát követjük - a csincsilla mellé a nyércet, a rókákat, a nutriát, a mosómedvét esetleg, vagy minden olyan állatfajt, ami elképzelhető, hogy a jövőben prémtermelés céljából gazdaságosan tenyészthető lesz Magyarországon.

Tudom, hogy ez sokaknak még távolinak tűnik vagy egyáltalán elképzelhetetlennek, azért szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy éppen a napokban látott napvilágot az a hír, hogy Romániában például nyérctelepekre több millió eurós beruházások indultak. Egy-egy helyi településnek, egy kisközösségnek ez akár komoly előrelépést jelenthet, tehát egy faluban az az 50-60-80 munkahely, amit egy ilyen közepes nyérctelep tud biztosítani, úgy gondolom, hazánk bármely táján, bármely régiójában elkelhet a mai nehéz körülmények között. Szeretném, ha ettől a lehetőségtől nem fosztanánk meg Magyarországot.

Az előterjesztő elmondta, hogy nem ez a szándéka, de akkor tényleg szeretném nyomatékosan kérni, hogy ha ez így van, akkor tegyük bele a tételes felsorolásba a többi fajt is, vagy pedig maradjunk meg a törvény eredeti logikájánál, és a gazdasági hasznosítás felé vigyük el a felsorolást.

A "mézelő méh" változat logikus.

A halnál ugyanúgy nem értem, és itt pedig egy elképesztő félmondatot lehetett hallani. Nem is tudom hirtelen, hogy ki volt ott a minisztérium részéről, aki azt találta mondani, hogy hazánkban csak pontyot tenyésztenek, a többi halfaj csak tartva van. Ez egy elképesztő badarság, mindannyian tudjuk, hogy jó néhány, legalább - ha hirtelen belegondolok - hat halfaj tenyésztése biztos, hogy folyik jelenleg is hazánkban, de lehet, hogy keveset is mondtam.

Összességében tehát ezért nyújtottam be ezt a módosító indítványt. Én ebben csak a prémes állat-csincsilla problémát próbáltam meg kezelni, de a felsorolásomból talán világos, hogy a többinél is érdemes lenne ezzel foglalkozni.

Nagyon nem szeretném - és ezt az általános vitában is elmondtam -, ha ez a módosítás arra menne ki, ami harcot, úgy hittem, már megvívtunk egyszer a sötétzöld erőkkel, hogy így fogalmazzak. Az általános vitában is már elmondtam, hogy Szabó Rebekának azt a fajta hozzáállását - aki most már ugye Bajnai szekerét tolja -, hogy az állatkínzással tette gyakorlatilag egy kategóriába a prémes állatok tenyésztését, egészen elképesztőnek és szakmaiatlannak gondolom, és nem szeretném, ha valami ilyenféle lobbi állna ennek a hátterében, és a kormányt így utólag mégiscsak meggyőzték volna erről a szakmaiatlan badarságról.

Kérem az államtitkár urat, nyugtasson meg, hogy szó nincs erről, és esélyt adunk arra, hogy egyszer hazánkban újra komoly lehetőség lehessen prémes állatok tenyésztésére, amennyiben a gazdasági helyzet ezt megkívánja és indokolttá teszi. Hosszasan beszélhetnénk arról is, hogy elindult egy olyan folyamat ma a világban, hogy nagy esély van arra, hogy a csincsillán túl más fajok is újra gazdasági szerephez juthatnak hazánkban.

Az előterjesztés többi pontjáról már elmondtuk részletesen az általános vitában a véleményünket. Ismét csak azt tudom elmondani, hogy elképesztőnek tartom azt a fajta zsarolást, amit ez a szervezet a kormánnyal művel. Tudom, hogy önök szerint ez nem az, de itt voltam a Házban akkor, amikor egy másik államtitkár szájából elhangzott, hogy ez volt az utolsó esély számukra, az utolsó határidő, és nem lesz több. Most egy ugyanilyen ígéretet kaptunk, ellenzéki képviselőként hadd ne kelljen ezt most elhinnem. Ennyi erről az egészről a véleményem, azt hiszem, tényleg bőven kifejtettük az általános vitában.

(13.10)

Az pedig, hogy mi van a szervezetek között a háttérben, arra is már céloztam. Kutyás körökben teljesen egyértelmű, hogy a nemzetközi szervezet és a magyar leányvállalata elég szoros szivárványbarátságban működik, hogy finoman fogalmazzak. És ezt szintén elképesztőnek tartom, hogy a Magyar Országgyűlésben ilyenfajta viszonyok meghatározhatják azt, hogy mely szervezeteknek van lehetősége folyamatosan átverni a kormányokat, megszegni a jogszabályokat, és melyeknek nincsen.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom, és megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra, akár a kormány tagjaként, akár előterjesztőként.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány nevében engedje meg, hogy elmondjam az álláspontomat. Köszönöm szépen a Jobbik-frakció hozzászólását. Azért a múlt hét óta valamit finomodott a helyzet, azt látom, ami nem rossz. És egy dologban - úgy látom - a Jobbik is végre egyetért velünk, hogy az LMP-ből kivált Párbeszéd Magyarországért képviselőcsoportja Bajnai Gordon szekerét tolja. (Dr. Staudt Gábor: Ebben egyetértünk. Nincs is képviselőcsoportja.) Köszönöm szépen, hogy ezt megerősítették.

Magyar Zoltán képviselő úrnak szeretném mondani, hogy semmilyen zsarolásnak nem fogunk helyt adni, engem eddig sem tudtak megzsarolni, ezután sem fog senki megzsarolni, és én nem kérem, hogy elhiggyen dolgokat. Ezt Szilágyi képviselőtársamnak is mondtam, hogy mindig igazat szoktam mondani, képviselő úr, és azt gondolom, hogy ebben a témában is őszintén fordultam önökhöz. Még egyszer elnézést kérek, hogy az árvíz miatt múlt héten elmaradt az egyeztetés, én is a gáton voltam meg önök is szerintem, és ez sokkal fontosabb volt ebben a témakörben; a kutyások megvárnak bennünket szerintem, a gát meg a víz nem biztos, hogy megvár bennünket.

Képviselő úr, itt most folyik egy szakmai vita, ezt Magyar képviselő úrnak mondom, és itt értelmezési problémák vannak, és van két szó, amin vitázunk. De egyébként teljesen felesleges, mert délután ezt a két szót meg fogjuk érteni. Most vitázunk a tartásnak és a tenyésztésnek a jelentésén, amelyek terminus technicusok a szakmában - és szerintem én jogász vagyok -, én sem értek ehhez annyira, meg gondolom, ön sem igazán látja, hogy a két szó között mi a különbség.

A tenyésztés kifejezetten a tenyészállatokról szól, amiről folyik ez a szakmai dolog. A jogszabály, amit ön most itt kifogásolt, úgy szól, a 2. §, a törvény hatálya, hogy mikre terjed ki, és ugye itt a prémes állat, méh, halnak lett a módosítása, és ezt kérték számon. Nem akartam az általános vitában belemenni ebbe a dologba, mert elmondom, hogy mi a szakmai álláspontunk. A prémes állatok közül Magyarországon ma csak a csincsillát tenyésztik. Maradjunk ebben, ez a szakma álláspontja. Úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk. Más prémes állatot maximum tartanak, és nem folyik tenyésztés ebben a dologban.

Képviselő úr, azért nem akarom kinyitni, mert elvileg egyetértek azzal, amit ön mondott, de most próbáljunk már erre koncentrálni, mert lehet, hogy öt év múlva, amit ön felsorolt, annak is folyni fog a tenyésztése, de jelen pillanatban csak erről beszéltünk. Azt a helyzetet próbáljuk ezzel kezelni, amit a szakma eddig nem oldott meg. Azért került bele a módosító javaslatba ez a kifejezés, illetve a prémes állat szaporítása folyik, ami nem tenyésztés. Tehát a szaporítás és a tenyésztés nem ugyanaz ebből a szempontból.

Ön itt a ponttyal kapcsolatban elég éles kritikát fogalmazott meg. Képviselő úr, jelenleg a szakma szerint Magyarországon a halfajok között - itt vannak mindenféle halfajok - egyedül a pontynak folyik a tenyésztése, a többi halfajnak nem. Ezt fogadjuk el, ez a szakma álláspontja. Nem velem kell vitatkozni, képviselő úr, a szakmával kell. De Staudt képviselő úr valóban ma 4 órakor ott lesz, és ott lesz a szakmának az a szakértelme, ami talán hátha meg tudja őt győzni. De egyébként a törvénynek nem ez a fő irányvonala, és ezért sajnálom, hogy a múlt héten a vita ebbe az irányba ment.

De nem akartam én most ebbe belemenni, mert mi nem azért hoztuk ezt a törvényt ide a parlament elé, hogy azon vitatkozzunk, hogy mi a különbség a tenyésztés meg a tartás között, és hogy a csincsillán kívül milyen más prémes állat tenyésztése lehet még Magyarországon, hanem itt kifejezetten az a fő irányvonal, hogy először és utoljára zárjuk le ezt a témát.

Képviselő úr, én itt lerakom önnek, önöknek a nagy esküt, akik itt vannak, hogy ha az az egyeztetés, amibe bevontuk a pártokat is, nem fog eredményre vezetni, itt a vége, befejeztük, október 1-jét követően, aki bújt, aki nem - ezt most nagyon komolyan mondom. Hallottam arról a levélről, amit Szilágyi képviselőtársam felolvasott. Megmondom őszintén, én is fel vagyok háborodva, hogy a MEOE elnökének, Korózs Andrásnak erre senki nem adott felhatalmazást, hogy ő egy egyeztetésről, ahol a szakmai szervek, az államilag elismert MESZ és a MEOE, aki az FCI-jogokkal rendelkezik, odajön, én elmondom, hogy milyen koncepciót szeretnénk, erre ő fogja magát, és kiír a nyilvánosságnak egy levelet, amire senki nem hatalmazta fel. Én úgy gondolom, hogy nagyon szépen köszönöm, tudtam erről a levélről, de köszönöm, hogy itt a parlamentben elmondta, mert valóban itt egy elképzelésnek a felvázolása történt.

És én azt szeretném, hogyha az elkövetkező időszakban létrejönne egy miniszteri rendelet... - és most itt nem a törvényről vitatkozunk, képviselőtársaim, mert a törvény egy keretet ad, de hogy mi van a keretbe beletöltve, a tartalom, azt a 64/98-as miniszteri rendelet határozza meg. És hogyha abban meg tudunk állapodni, és azt jól meg tudjuk együtt szövegezni, akkor úgy gondolom, hogy megoldottuk a problémát. Ha nem, akkor sem önök, sem én nem tudtuk megoldani a problémát, és akkor a kutyás társadalom vívja meg ezt a harcot, és döntse el egymás között. Én azt gondolom, hogy az elmúlt évben a kutyákkal feküdtem meg keltem, ennél többet a kutyás társadalomért nem tudok tenni. Ezt most komolyan mondom, egyeztettünk mindenkivel, egy asztalhoz ültettük őket. Tavaly december 6-án aláírtunk egy megállapodást, szépen megkértük a feleket, hogy a megállapodás alapján mind a két szervezet kezdje a tagokat felvenni a soraiba. És amikor mindenki felvette azokat a fajták szerinti tenyésztő szervezeteket, akkor leülünk és megalakítjuk azt a kinológiai szövetséget, amiben mindenki benne van.

Egy dolgot azért engedjenek meg az elmúlt egy év tapasztalatai alapján: olyan jogi normát, amely mindenkinek jó, nem fogunk tudni létrehozni. Képviselőtársaim, fogadják el: lesznek sértődöttek. Vannak most is, de egy dolgot szeretnék mondani, ezeknek a szervezeteknek a számát minél minimálisabbra kéne csökkenteni. És ezért mondtuk, hogy kérem szépen, most kiderül, hogy az államilag elismert MESZ mögött és az FCI-jogokkal bíró MEOE mögött milyen tagság van. Mekkora az a szervezet, amely most oda tud állni mind a két szervezet mögé? De ennek az alapja a legfontosabb, hogy azt, amit a minisztérium, a pártok leegyeztetnek rendeletben, alapszabályban, szmsz-ben, azt fogadják el. Mert ha nem fogják elfogadni a mi álláspontunkat, akkor nincs miről beszélni. (Göndör István: Meg kell szüntetni, államtitkár úr.) Én azt gondolom, képviselő úr, a szocialisták nem szóltak hozzá a vitához, engedje meg, hogy önre ne reagáljak, volt lehetőségük rá, a Jobbik-frakció tevékenyen részt vett, önök majd 4 órakor a delegáltjuk révén elmondhatják a véleményüket, tehát engedje meg, hogy az MSZP javaslataival ne foglalkozzak, mert ilyenek nem érkeztek. Ez egy elég komoly lózung, hogy meg kell szüntetni. Azért ennél többet vártam a szocialistáktól.

Úgy gondolom, hogy ebben kell megegyeznünk egymással. Ezért tartom fontosnak, és nem ezért kértem a 30-át, mint ahogy önök is mondták, én elfogadom az önök álláspontját, higgyék el, még egyszer mondom, az elmúlt egy évben nagyon sokat egyeztettünk a kutyás társadalom különböző szervezeteivel, és próbáltunk egyensúlyt teremteni. És azért mondtam, hogy jó, rendben van, lement a világkiállítás, sajnos egyik szervezet - és ebben legyünk igazságosak -, se az államilag elismert, a MESZ, se a MEOE nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyet a megállapodásban leírtunk. Bocsánatot kérek, én azon voltam, hogy ez a megállapodás létrejöjjön, de én nem tudom a feleket kényszeríteni. Majd fogjuk kényszeríteni október 1-jétől, amikor a korábban elfogadott jogszabály újra hatályba fog lépni.

(13.20)

Azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget még a magyarországi kutyás társadalomnak meg kell adni, mert mindenki ezt várja tőlünk, hogy adjuk meg ezt a lehetőséget. Azt gondolom, hogy ha ezt a lehetőséget megadjuk, akkor a magyar politika, a politikának az a része, akik valóban szemmel követik vagy figyelik a kutyás társadalmat, akár kutyabarátként, ahogy Staudt képviselő úr, akár másként, azt gondolom, hogy megtett mindent ebben az ügyben. Tényleg, rengeteget vitatkozunk erről az ügyről a parlamentben. Élesebb viták, kevésbé élesebb viták vannak, de én még mindig azt látom, hogy itt azért lehet, hogy meg fogjuk találni azt a megoldást, ami mindenkinek megfelel ebben a dologban.

Azért mondom, képviselőtársaim, ne a törvényben találjuk meg. A törvény adott, a törvény úgy fog változni, hogy ha nem tudunk megállapodni, október 1-jén hatályba fog lépni az a rendelkezés, amely alapján a hatóság megkezdi a bírságolást. Ilyen egyszerű! Tehát ez a határidő-kitolás egy felfüggesztő rendelkezés, egy felfüggesztő jogszabályi, hogy így mondjam, döntés. A valós tartalom, a lényeg mindig a részletekben van. És itt egyetlenegy részlet van, ami szerintem egy elhibázott jogszabály, az a 64-es miniszteri rendelet, amihez eddig senki nem mert hozzányúlni. Toldozgatták-foldozgatták, de igazán senki nem merte felvállalni, hogy olyan döntéseket hoz.

Én ezért kértem meg önöket, képviselőtársaim, ezért szeretném, ha az ellenzéki pártok is részt vennének ebben a dologban, és hozzuk meg együtt ezt a döntést, és akkor a felelősség is innentől kezdve, azt gondolom... - mert elmondta mindenki a véleményét, mindenki hozzáteszi azt, ami fontos, és akkor az új felálló kinológiai szövetségnek az alapszabályát mi mondjuk meg, mondjuk meg, hogy mi a jó, mi kell bele, milyen hatósági normákat, kontrollokat kell beépíteni ebbe a dologba, ami valóban korlátozni fogja itt az önök által elmondott visszaélések lehetőségét.

Képviselőtársaim, heti hat-hét levelet kapok magánszemélyektől, egyesületektől, tenyészetektől, oda-vissza megy az adok-kapok a két szervezet, a MEOE meg a MESZ között. Meg aztán van egy harmadik kívülálló, akik nem tartoznak sehova, de nekik is kéne valahova tartozni, azt gondolom. Ezért adjuk meg a lehetőséget, hogy aki nem tartozik se az államilag elismertbe, se a MEOE-be, azért a lehetőséget adjuk meg, hívjuk fel a figyelmet, hogy uraim, hölgyeim, valahova csatlakozni kell. Tehát olyan nem lehet, hogy kívülállók, és akkor kívülről megmondom, hogy mi a nem jó.

Én azért mondom, hogy azt gondolom, hogy ez egy olyan határidő... - és most nem akarom önöket meggyőzni. Ha nem szavazzák meg, én tudomásul veszem. Én nem akarom önöket meggyőzni, én csak azokat az érveket mondom, ami miatt itt a szeptember 30-a miatt behoztuk ezt a törvénymódosítást. Azt gondolom, hogy teljesen ésszerűen igyekszem ebben a dologban érvelni. És nem arról szól, hogy engem megzsaroltak, higgyék el, semmilyen zsarolásnak eddig sem adtam helyt, ezután sem fogok helyt adni.

Még egyszer mondom, itt teljesen egy olyan szándék van e mögött a dolog mögött, ami a rendteremtés szándéka. Én rendet szeretnék teremteni ebben az ügyben. Ha úgy tudunk rendet teremteni, hogy konszenzus van a nagyok között, és a többiek is elfogadják, mert rájönnek arra, hogy valahova tartozni kell, akkor az. Ha nem, ha nincs konszenzus, akkor a rendteremtés az, hogy október 1-jétől a hatóság a törvény szigorával lépjen fel mindenkivel szemben, aki nem a hatósági előírásnak megfelelően folytatja tevékenységét. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Képviselőtársaim, tisztelettel köszönöm szépen. (Göndör István közbeszól. - Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:   78-81   82-87   88-90      Ülésnap adatai