Felszólalás adatai

A 2012. évi adóváltoztatások miatt elvárt béremelésnek minden munkavállalója vonatkozásában eleget tevő munkáltató számára 2012-ben levonhatóvá válik a szociális hozzájárulási adóból a béremelések 5 százalékát meghaladó részének költsége.

Az előterjesztő érzékelte azt az anomáliát, hogy az euróválsággal átitatott, gazdasági visszaeséssel fenyegető helyzet miatt és következtében vannak olyan munkáltatók, amelyek az 5 százalékos bérfejlesztést sem tudják teljesíteni. A kormány kiegészítő támogatásban kívánja részesíteni ezeket a gazdálkodókat.

A kiegészítő támogatással megteremtődnek azok a feltételek, amelyekkel a munkáltató biztosítani képes az elvárt béremelések fedezetét, elkerülve ezzel a nettó bérek csökkentését, illetve az adórendszer változására visszavezethető elbocsátásokat. Az e célra biztosítandó költségvetési forrás összege 21 milliárd forint, ami a béremelések megvalósítását támogatná. Ez az összeg a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül pályázati úton jutna el az érintett munkáltatókhoz.

Ez a támogatás azt a vállalati kört ösztönözné, akik az 5 százalékos bérfejlesztésnek legalább 2 százalékát saját erőből képesek biztosítani. Ez a korlát - helyesebben előfeltétel - azt biztosítja, hogy nem lennének támogathatók azok a vállalkozások, ahol a béremeléseknek nincs a vállalkozó gazdálkodásának eredményeként biztosítható fedezete.

(14.50)

A T/6153. számú javaslat átalakítja az elvárt béremelés elmaradásának szankciórendszerét. Fontos, hogy ilyen esetben csak a költségvetési támogatástól eshet el az adott munkáltató. Ha a munkáltató a munkavállalói kétharmadánál nem hajtja végre az elvárt béremelést, az ilyen jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig részére nem állapítható meg az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás.

A 2012. évi XCIX. számú törvény szövege korábban így szólt: "Közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet." Úgy gondolom, hogy a számottevő enyhítésen túl az új szabályozás célszerű is. Célszerű azért, mert nem korlátozza a piacot, és figyelemmel van arra a körülményre, hogy a közbeszerzésben való részvételi lehetőség elzárása pont azoktól vonhatja el a kitörés, a túlélés esélyét, akiknek egy sikeres közbeszerzési pályázat a megmaradást, a piaci szereplés stabilizálódását eredményezheti. A kormány e tekintetben sokkal bölcsebb, mint az EU Bizottság, amely a kohéziós alapok esetleges korlátozásával éppen a gyógyszer, a növekedés esélyét venné el az érintett országtól. A javaslat pontosítja azt is, hogy milyen költségvetési támogatásoktól eshet el a munkáltató, és ez alapján nem minden központi költségvetési támogatásra vonatkozik ez a szankció.

Az államháztartási törvény szerint a költségvetési támogatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül pénzben nyújtott támogatást jelenti, de nem jelenti az adományokat, a segélyeket, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, valamint egyéb olyan családtámogatási, korhatár alatti ellátásokat, amelyek nem tartozhatnak ebbe a körbe, amelyeket a vállalkozók egyébként sem tudnának igénybe venni.

Fontos módosítás, hogy az agrárstratégiával és az agrártámogatási rendszerrel összhangban a szankció nem vonatkozik a mezőgazdaság agrárfejlesztési, valamint halászati támogatásokról és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. törvény szerinti támogatásokra.

Az elvárt béremelés végrehajtása egyébként a mezőgazdasági vállalkozásokat erősen érintené, lévén magas élőmunka-igényű tevékenységről van szó, és a bruttó átlagbérek ebben a szektorban a legalacsonyabbak, olyan 153 ezer forint körül vannak.

Nem vonatkozik a szankció továbbá azokra a cégekre sem, amelyek az 5 százalékos béremelést sem tudják végrehajtani, és kiegészítő munkáltatói bérkompenzációban részesülnek, azaz ebből a 21 milliárd forintos keretből részesülnek.

Érdekes még, hogy a törvényjavaslat nem a büntetés talaján áll, hanem arra koncentrál, hogy az elvárt béremelés inkább előbb, de legalább utóbb megvalósuljon, ezért az elvárt béremelés elmaradása miatti szankció nemcsak azokra a cégekre nem vonatkozik, amelyek ezt nem hajtották végre, hanem azokra sem, akik pótlólag ugyan, de ezt végrehajtják, tehát a későbbiekben tudnak mentesülni a szankció alól.

Tisztelt Ház! Szükségesnek látom megemlíteni, hogy az elvárt béremelés szabályozásának melyek a kiváltó okai. A magyar gazdaság ma komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyek elsősorban a 2003-tól előállt lassú növekedésben - érdekes módon ezalatt a világgazdaságban igen gyors növekedés volt tapasztalható a környező országokban, nálunk lassult a növekedés -, az alacsony beruházási, valamint alacsony foglalkoztatási rátában mutatkozik meg.

A magyar foglalkoztatási ráta a kilencvenes évek eleje óta folyamatosan, az 1998-as, 2002-es időszak kivételével jelentősen lemaradt például a visegrádi országoktól. A cseh foglalkozatási ráta például 10 százalékkal magasabb a miénknél. A rossz magyar mutató oka nem a munkaerőpiac rugalmatlansága volt, hanem a munkakínálatot befolyásoló tényezők. Ezek közül az egyik a magas adók, amelyek - bár a szocialista párti képviselők ezt vitatják - 2010-11-ben már valamelyest csökkentek. Emellett okai voltak a szociális juttatások is e helyzet kialakulásának, mert elég nagyvonalúak voltak, a nyugdíjrendszerbe könnyű volt belépni, 2010-11-ben már szigorodtak a feltételek, amelyek várhatóan növelni fogják a munkakínálatot. Még mielőtt a szocialista képviselőtársaim ezeken a közléseken felháborodnának, ezek az Európai Gazdasági Tanácsadó Csoport szakvéleményéből idézett adatok és megközelítések voltak. Ezek a következtetések nyilvánvalóan megkövetelték a munkára rakódó adóterhek csökkentését, elsősorban azért, hogy vonzó legyen többet dolgozni, és ne érje meg a feketegazdaságba menekülni. Ellenvetés az lehet, hogy a járulékok csökkentését kellene alkalmazni.

Aki ezt mondja, az nem akar tiszta gazdasági, adózási költségvetési viszonyokat, amelyek hiánya nagymértékben hátráltatja a magyar gazdaság versenyképességét. El kell érni belátható időn belül, hogy a nyugdíjak fedezetét a nyugdíjalap, az egészségügyi kiadások fedezetét az egészségbiztosítás alapja biztosítsa. Az ehhez vezető első lépés a munkabéreket terhelő adó csökkentése, amelyek következtében előálló növekvő foglalkoztatottság biztosítja a megfogalmazott elvárások teljesítését, habár nem túl látványos módon, de a kisemberek és az alacsony keresetűek védelmével. Hozzá kell tennem, amit 2011. XI. hó 28-án is említettem, hogy a jelenlegi kormányzati elszánásnak és törvénytervezetnek alapvető egyik kiváltó oka az is lehetett és az is volt, hogy a szakszervezetek tevékenysége Magyarországon nem kellően erős, nem kellően általános, nem kellően vesz részt a munkahelyeken a munkavállalói érdekek védelméért, ezért helyettük és tulajdonképpen az ő tevékenységüket pótlandó hajtja végre a kormány ezt a bérkompenzációt, illetve az elvárt béremelés támogatását.

Úgy gondolom, hogy az ez évben hatályba lépő munka törvénykönyve lehetőséget, szélesebb körű jogokat ad a szakszervezetek részére, közelebb viszi a szakszervezeti tevékenységet a munkahelyekre, ahol egyébként ezeket a bérfizetési nehézségeket jobban ki tudja kényszeríteni, illetve meg tud egyezni a munkáltatókkal. Azt is hozzá kell tennem, hogy alapvetően ezt mindenki tudja, hogy nem az alacsony bérek az okozói a magyar gazdaság versenyképességi hátrányának, főleg nem azokról a bérekről beszélek, akiket éppen ezen elvárt béremelési támogatással próbálunk olyan helyzetbe hozni, ami az eredeti célunk is volt, hogy senki ne járjon rosszabbul az adórendszer átalakításával.

Úgy látom, vagyis a KDNP is úgy látja, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nagyon fontos lépést teszünk, nem nagy lépést, de egy kis és fontos lépést az irányban, hogy az adórendszer átalakításának a többség nyertese legyen, és a többség úgy lesz ennek nyertese, hogy nem lesz hátrányosabb a bérezése, és a későbbiekben egy hosszabb távú gazdaságpolitika eredményeképpen, megfelelő munkaügyi kapcsolatokkal, kollektív munkaügyi kapcsolatokkal az ilyenfajta tevékenysége az államnak törvényszerűen hátrébb kell szoruljon, mert valóban, ez hosszú távon ilyen szempontból nem fenntartható. Viszont most nagyon fontos és azonnali kérdésben, azonnali intézkedéssel kell ezt a problémát kezelni, amely kezelésére ez a törvény megfelelő szabályozást tartalmaz.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)