Felszólalás adatai

DR. CZIRA SZABOLCS, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A területfejlesztési bizottság szeptember 20-án a fent említett törvényt megtárgyalta, és a bizottság valamennyi tagjának az a véleménye, hogy igazán értékelendő a kormány azon döntése, hogy szeretné megoldani ezt a lehetetlen állapotot, amely a mezőgazdasági üzletrészek kapcsán áll fenn, hiszen alkotmányos szempontból is kifogásolható, hogy tulajdonos és tulajdonos közt tesz indokolatlan különbséget az eddigi szabályozás.

A többségi véleményt képviselők közül néhányan aggályaikat is megfogalmazták, melyek a következők voltak: a veszteséges szövetkezetek hogyan tudnak megfelelni a törvényben foglaltaknak? Volt-e elegendő egyeztetés szövetkezeti vezetőkkel, illetve igazgatósági elnökökkel? Ugyanakkor még a kételyeiket megfogalmazó képviselők is szeretnék mihamarabb rendezni a kívülálló üzletrész-tulajdonosok helyzetét.

Elhangzott, hogy jelenleg sok helyen a termelőszövetkezet vezetői pressziót gyakorolnak a kívülálló tulajdonosokra: nyolc napon belül nyilatkozzanak a társasági formába való áttérésről, mióta a törvénytervezet tudomásukra jutott.

Kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a közgyűlés dönt az üzletrész-felosztási terv alapján az üzletrész részjeggyé történő alakításáról, valamint a kívülálló üzletrészeinek, névértékének megállapításáról. S mi van akkor, ha nem dönt a közgyűlés? Akkor a kárpótlási földalapok kijelölésének rendezetlen sorsára jut a kívülállók tulajdona, amely néhány helyen 1992 óta a mai napig nincs lerendezve?

Problémát jelent még: a kifizetésre kerülő üzletrészeknél figyelembe kell venni a harmadik fél vonatkozásában lévő tartozást, azaz ezzel csökkentetten lehet megkapni az üzletrész értékét. Ugyanakkor mi lesz a tsz kintlévőségével, hiszen lehet terményeket jelenleg úgy eladni, hogy a törvény általi rendezés után fizessenek érte. Ebből megint csak a tsz vezetői részesednek oly módon, mint ahogy sok helyütt a kárpótlási jegyeket is felélték, s nem osztották szét az üzletrész-tulajdonosok között. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Ezt is többen a veszteség fedezésére, illetve saját fizetésük jutalmazására használták fel.

Nagyon lényeges, ami a bizottsági ülésen elhangzott, hogy elsősorban magukat az érintetteket kellene megkérdezni, nem csupán a tsz-vezetőket, hiszen az ő üzletrészükről, az ő vagyonukról van szó. (Zaj.) Ezek az emberek már a Fidesz-Kisgazdapárt koalíciós kormányzása óta várják igaztalan helyzetük törvény általi rendezését.

Nem igaz az a híresztelés, hogy ez a törvény a szövetkezetek tönkretételéhez vezet, hiszen vannak olyan szövetkezetek, amelyek osztalékot fizettek a szövetkezeti üzletrészek után. Ezeknél a szövetkezeteknél nem valószínű, hogy kiveszik az üzletrészüket a kívülállók. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Kötelező, benne van a törvényben.) Belép a tsz-be. Ebben az esetben inkább benthagyják, hogy továbbra is életük végéig, sőt az örököseik is tisztességes osztalékot kapjanak.

Természetesen más a helyzet ott, ahol a kívülállókat nem tekintik partnernek, és folyamatosan leértékelik az üzletrészüket, amiről ők nem is dönthettek. Remélhetőleg ezt a törvénysértő állapotot megszünteti a mostani szabályozás. Ugyancsak megoldódik a tsz-nyugdíjasok, illetve a tagok helyzete is, hiszen részjeggyé alakul a szövetkezeti üzletrész, amely szintén mobilizálható.

Tudvalévő, hogy a tsz-átalakuláskor számos helyen becsapták a nyugdíjasokat, hogy amennyiben kiveszik az üzletrészüket, nyugdíjukat veszítik el, illetve a tagoknál üzletrészkivitel munkahelyvesztéssel járt. (Folyamatos zaj az MSZP padsoraiban.)

Összegezve tehát elmondható, hogy mindenkinek érdeke, hogy a törvény mihamarabb elfogadásra kerüljön, nemcsak a kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak, hanem azoknak a szövetkezeteknek is, amelyek tisztességesen jártak el tagjaikkal és a kívülállókkal szemben.

Tehát a területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak találta, 12 igen, 8 nem és 1 tartózkodás mellett. (Taps az FKGP és a Fidesz padsoraiban.)