Felszólalás adatai

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Több ellenzéki képviselőtársam szóvá tette, hogy salátatörvény formájában került elénk a költségvetés kérdése. Szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt ciklusban például a mezőgazdasági bizottság együtt tárgyalt mezőgazdasági témájú javaslatokat a dajkaterhességgel is. Ha úgy vesszük, a mostani, T/214-es előterjesztés azért egy kicsit közelebb áll, mondjuk, a vidékhez. Hiszen ellenzéki képviselőtársaim sem ellenkezhetnek, és gondolom, egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a falvakban élő orvosok, pedagógusok, közalkalmazottak is meg fogják kapni az 50 százalékos béremelést.

(16.10)

A falvakban élő nyugdíjasok is megkapják az egyszeri 19 ezer forintot, sőt a falvakban élő családok is meg fogják kapni a plusz családi pótlékot. És ha a későbbiekben azt vesszük, hogy a minimálbér adóterhei csökkennek, akkor különösen a falvakban élők, ahol az átlagnál kevesebbet keresnek, és különösen a mezőgazdaságban dolgozók keresnek keveset, szintén fogják ennek a törvénytervezetnek az előnyeit élvezni. Persze, lehetne még ennél több előnyt is adni a vidéknek, ez egy későbbi téma lesz.

Mezőgazdasághoz, vidékhez kapcsolódva két területtel szeretnék egy kicsit komolyabban, mélyebben foglalkozni. Az egyik a föld témája, amiről a Fidesz valamilyen formában egy népi kezdeményezést, egy népszavazást is akar indítani. Kérem, azt gondolom, teljes az egyetértés a patkó mindkét oldalán arról, hogy külföldi ne juthasson földtulajdonhoz. Gondolom, abban is közös az egyetértés, hogy hazai spekuláns se kerüljön pozícióba, ne szerezhessen földet.

Akkor, amikor most ellenzékbe került képviselőtársaim a családi gazdaságokra hivatkoznak, nézzük meg Orbán Viktor vagyonnyilatkozatát. Orbán Viktor, mielőtt a földtörvény hatályba lépett, szerzett 12 földdarabon mintegy 51 hektár földtulajdont. Orbán Viktor családi gazda akar lenni, vagy spekuláns? - kérdezem én. Visszaélt-e azzal a helyzetével, hogy tudta, hogy mi lesz a törvényben? Orbánné, aki egy sárazsadányi kft.-ben 25 százalék tulajdonnal bír, vásárolt plusz 3,5 hektáros szőlőterületet. Vajon ennek a kft.-nek, ahol Kékesi úr, a párizsi nagykövet is tulajdonos, célja lesz egy külföldinek átjátszani a sárazsadányi birtokot? Hát kérem, amikor bírálják az MSZP-előterjesztést, akkor kicsit forduljanak magukba, és gondolják végig ezeket a konkrét eseteket és példákat is. Én egyiket sem tételezem fel sem a volt miniszterelnök úrról, sem a kedves feleségéről. Ennyit a földről.

A jövedéki törvény kapcsán hadd szóljak néhány szót! A Szocialista Párt megígérte, hogy egyszerűsíti a szőlő- és bortermelők elszámolását, nem akarja megkeseríteni az életüket. Tény és való, ez a bizottsági vitákból kiderült, hogy a szőlőtermelő - ígéretünk ellenére - a jelenleg beadott javaslattal nem kerül ki száz százalékban a jövedéki törvény hatálya alól. Megvan az a módosító előterjesztés, ami feloldja ezt a feszültséget, ehhez némi egyeztetés kell, kellett. Hozzáteszem, én magam sem gondoltam, hogy ez a viszonylag egyszerű aktus milyen komoly jogi problémákat is vethet fel, de mint jelzem, ez is megoldásra kerül. Persze, azzal minden szőlőtermelőnek számolnia kell, hogy bár kikerült a jövedéki törvény hatálya alól, azért egy másik oldalról a hegyközségi kapcsolatokat viszont erősíteni kell, és ez egy olyan hosszú távú kapcsolat, ami különösen uniós csatlakozásunk esetén kifejezett előnyöket hozhat a szőlőtermelőknek.

Komoly vitát kavarhat, hogy a Szocialista Párt ismét - ne ingassa képviselőtársam a fejét, mert például egy rekonstrukciónál ma, ha van egy fejlesztési terv, 1,8 millió forintot kap egy hektárra az uniós tag. Tehát politikai vitát kavarhat a vendéglátóhelyek napi zárási igényének visszahozatala, amivel már tavaly egyetértett a mezőgazdasági bizottság nagy többsége, legalábbis amíg nem kellett szavazni, aztán a későbbiek során a Fidesz úgy gondolta, hogy kérem, ez választások előtt nem jó, mert 40 ezer kocsmárost hergelhetünk fel, és megvétózta a szakmának ezt az igényét.

Kérem, azt tudom mondani, hogy én nem feltételezem, hogy mind a 40 ezer kocsmáros csaló, csibész, és azt sem feltételezem, hogy ezek az emberek ilyen dogokra is képesek. Én inkább azt feltételezem, hogy hasonlóan minden más vállalkozóhoz, keresik a tisztességes utat, és ha ők tudatában vannak annak, hogy 60 forintért nem lehet szőlőbort vásárolni, és erre valahol a törvény is figyel, akkor nem fognak ilyen áron bort vásárolni, és akkor ezzel szolgálhatjuk igazából azt, hogy visszaszorul a hamis bor forgalmazása.

Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a napi zárás mellett az ellenőrzések gyakorisága is nőni fog, és ezzel talán elejét lehet venni annak a vitának is, ami a kétliteres műanyag palackoknál a zárjegy elhagyására irányuló javaslatunk kapcsán vetődött föl; hiszen ha az Országos Borminősítő Intézet szervezete fokozottan ellenőrzi az ezen palackokban és műanyag kannákban levő borok minőségét - és ez csak néhány millió forint kérdése -, akkor visszaszorítható a hamisítás is, elhagyható a komoly anyagi terhet és ellenőrzési gondot jelentő zárjegy a palackos italokra. Hozzá kell tennem, hogy jelen voltam azon a megbeszélésen, ami a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az FVM minisztere között zajlott, és ígéretet is kapott a miniszter úrtól az FVM és rajta keresztül az Országos Borminősítő Intézet, hogy megkapja azt a néhány millió forintot, ami ehhez a pluszellenőrzéshez szükséges.

Ebben a törvénytervezetben szerepel az adóraktárak egyszerűbb elszámolása, amit, gondolom, mind ellenzéki, mind kormányoldalról, de legfőképpen a borászattal foglalkozók részéről örömmel fognak fogadni, és ez még nem jelenti a jövedéki törvény ellenőrizhetőségének, szigorúságának a gyengítését. És ugyanígy nem jelentheti a jövedéki törvény gyengítését az sem, hogy a büntetés nagyságrendjét részben csökkentettük, részben lehetővé tettük a méltányosságot is.

Miért fogalmaztuk ezt meg? Konkrét példát mondok; volt egy hetvenvalahány éves idős néni Pilisen, akinek csak ezer négyzetméter szőlője volt, de hallott valamit a jövedéki törvényről, és bejelentkezett a VPOP hatáskörébe, és utána elfeledkezett arról, hogy neki adatot is kell szolgáltatnia. A gép regisztrálta, a gép december végén kidobta a nevét, és megbüntették őt tízezer forintra, mert ez volt az alsó határ. Most ezek után, ha ilyen jön, automatikusan nem kell megbüntetni szegényt tízezer forintra, hiszen ejnyebejnyével és egy figyelmeztetéssel megúszhatja, sőt, maga a VPOP is rájöhet arra, hogy a gépe és ő maga is tévedett. Tehát ezért javasolom, hogy ezen részeit, és összességében az egész törvényjavaslatot fogadja el a tisztelt ellenzék is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)