Felszólalás adatai

Ez az első eset, hogy a nemzeti vagyonról, tehát mind az állami, mind pedig az önkormányzati vagyonról egy olyan törvény születik, amely hangsúlyosan a nemzeti vagyon védelmét tekinti fő céljának. A törvény maga teljes körű, olyan keretszabályokat tartalmaz, amelyek vélhetően hosszú távon fognak hatni mind az állami, mind pedig az önkormányzati vagyongazdálkodásra. A különböző vagyonelemek leltárba vétele megtörtént, és ezekre vonatkozóan szigorú szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon védelme megfelelő legyen.

A törvényjavaslat négy kategóriát állapít meg. Az első a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyontárgyak, amelyek dobozára az van ráírva, hogy "Ne nyúlj hozzá!".

A második kategória a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon. Itt két megoldást alkalmaz. Az első az, hogy ennek a törvénynek a mellékletében nevesítve meghatározásra kerültek azok az állami tulajdonba tartozó vagyonelemek, amelyeket már ez a törvény nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánít, és e törvény erejénél fogva fog kétharmados védelemben részesülni oly módon, hogy nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, illetve osztott tulajdon sem létesíthető rajta. De ezenkívül a törvényi szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a kiemelt nemzetgazdasági vagyonkört feles törvénnyel is bővíteni lehessen. Tehát bármikor lehet feles törvénnyel nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítani bármilyen állami vagy önkormányzati vagyonelemet, sőt, önkormányzat esetében helyi rendelettel is, sőt, állami vagyon esetében jogszabály erejénél, tehát feles törvénynél vagy kormányrendeletnél áll fenn ez az eset. Természetesen arra is lehetőség van, hogy kétharmados törvénymódosítással a törvény 2. számú mellékletébe is beemelésre kerüljenek a későbbiek során ilyen jellegű vagyontárgyak.

A harmadik kategória a korlátozottan forgalomképes vagyonkör, ahol különböző jogszabályok jelenleg is úgy szabályozzák, hogy meghatározott vagyonelemeknek az elidegenítése, illetve hasznosítása jogszabályban rögzített feltételekhez van kötve. A nemzeti sportközpontoknál majd egy jogalkotói szándéknak kell azt eldönteni, hogy a különböző sportintézmények, sportlétesítmények melyik kategóriába kerüljenek bele.

A vagyonkezeléssel kapcsolatosan ez a törvény valóban a korábbi szabályozáshoz képest egy szigorúbb és az állam és a jogalkotó szándékait jobban tükröző jogi megoldást tartalmaz, értem ezalatt azt, hogy annak idején, amikor 1990-ben a vagyonkezelés fogalmát behozta az akkori jogalkotás, a korábbi szocialista kezelői jog kiváltására kívánta a jogalkotó alkalmazni. Az eredeti kommentárok azt tartalmazzák, hogy a tulajdonjogot szinte teljes mértékben lefedi, ezt annak idején állami szerveknek, önkormányzati szerveknek, illetve maximum a száz százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok részére kívánta a jogalkotó biztosítani. A gazdasági folyamatok, illetve az ehhez igazodó - sajnálatos módon így kell fogalmazni - jogalkotás viszont azt eredményezte, hogy napjainkban ezt a rendkívül széles jogosítványt akár magánszemélyek, akár magántársaságok is megkaphatták.

Tisztelt Ház! A bizottság 13 igen és 3 tartózkodás mellett az általános vitára alkalmasságot megállapította.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)