Felszólalás adatai

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Néhány nap múlva, december 14-én az egész ország tiszteleg Sopron, a leghűségesebb magyar város előtt, akkor, amikor a népszavazás 80. évfordulóját ünnepeljük. A történelmi évforduló tükrében gondolkozzunk el néhány perc erejéig azon, hogy mit jelent Magyarországnak, valamennyiünknek, magyaroknak ez a város, milyen öröksége van számunkra a 80 évvel ezelőtti népszavazásnak!

Tisztelt Képviselőtársaim! Az első világháború következménye, illetőleg a trianoni békekötés szinte reménytelen helyzetet teremtett Európának ezen a részén. Az 1919 szeptemberében kötött békeszerződés Nyugat-Magyarország egy részét Ausztriának ítélte. A végrehajtást késleltette, hogy a magyar kormány bejelentette igényét a területre.

1921 szeptemberében a Sopron környékére bevonuló osztrák csendőröket egy közel százfőnyi, főleg diákokból álló csapat tartóztatta fel Ágfalván. A Selmecbányáról áttelepített Bányászati és Erdészeti Főiskola és a magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatói őszinte, nemzeti érzéstől vezérelve vállalták a magyar föld védelméért azt az összecsapást, amelynek hatására a csendőrök visszavonultak - azonban az összetűzésnek magyar részről három halálos áldozata is volt.

A határvita lezárására az 1921 októberében Velencében zajló tárgyalások jelentették a megoldást. A velencei egyezmény értelmében Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazásnak kellett döntenie. A magyarság egy közössége, tisztelt Országgyűlés, példa nélküli helyzettel találta szembe magát, Sopron polgárai egy igen kiélezett pillanatban kényszerültek nemzeti hovatartozásuk megvallására. Nemzetünk történelmének első demokratikus szavazása, amelynek tétje a haza megtartása vagy elhagyása volt, egyértelmű eredményt hozott: az eredetileg Ausztriához csatolt Sopront újra magyar földre helyezte. A 24 072 szavazatból 15 343 szólt Magyarországra, vagyis Sopron környéke megközelítőleg 73 százalékos szavazati többséggel került újra Magyarországhoz.

A Magyar Nemzetgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben örökítette meg az eseményt: "A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovatartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett tanúbizonyságot." A Magyar Nemzetgyűlés a népszavazás emlékére adományozta Sopronnak a leghűségesebb város, civitas fidelissima elnevezést, és felállította a Hűségkaput.

A népszavazás a világháborús békediktátumok időszakának egyetlen és kiemelkedő demokratikus nemzetközi eseménye is volt, Európa más területeivel ellentétben valóban az ott élő emberek dönthettek saját sorsukról. Talán másképpen alakult volna, tisztelt képviselőtársaim, a XX. század egyébként szörnyű történelme Európában, ha a nemzeti önrendelkezés ezen demokratikus formáját másutt is alkalmazták volna. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!)

Bottlik József, a Nemzetgyűlés alelnöke 1921. december 14-i parlamenti beszédében a következőket mondta: "Ez a népszavazás kiindulópontja lesz annak a folyamatnak, amely a világ lelkiismeretét van hivatva felébreszteni."

Tisztelt Képviselőtársaim! Sopron 80 évvel ezelőtt megmutatta, hogy mire képes egy elszánt közösség, még akkor is, amikor egy vesztes háború után az ország romokban áll és jövője nem sok reménnyel kecsegtet.

Azt, hogy mit jelentett a soproniak számára a népszavazás eredménye, egy akkori helyzetjelentés is hűen tükrözi: "Amikor a szavazatok összeszámlálása befejeződött és kihirdették az eredményt, az osztrák kancellár telefonon történt érdeklődésére az egyik antant katonatiszt a telefonkagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára; Sopron tizenegy templomában zúgtak a harangok, ezrek özönlötték el az utcákat, az emberek lelkéből köszönet szállt fel, köszönet a soproni népszavazás magyar igazságának diadaláért, köszönet a hűség jutalmául az egy talpalatnyi földért, Sopronért."

Tisztelt Képviselőtársaim! Évszázadok óta három etnikai csoport élt együtt ezen a vidéken, és Sopron a népszavazáskor éppen ezért nemcsak hazaszeretetből mutatott példát, hanem a nemzetek minta értékű együttéléséből is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számomra, aki Sopront és környékét tizenegy esztendeje képviselem a szabad Magyar Országgyűlésben, nagy öröm volt néhány szó erejéig megosztanom a soproniak és az ország ünnepét önökkel.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)