Készült: 2020.01.21.03:48:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

96. ülésnap (2019.11.21.), 20. felszólalás
Felszólaló Tuzson Bence (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 22:53


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban egy olyan jelentős jogszabályról beszélünk, amely folytatja azt az utat  és ezt általánosságban mondom a felvetett kérdésekre , hogy a közigazgatás átalakításának rendje valóban elkezdődött 2010-től kezdődően, és az irány teljesen világos. Egy szolgáltató állam kialakításáról van szó, amelyik egyablakos ügyintézéssel, átlátható szervezeti struktúrában kell hogy megvalósuljon, és csak olyan ügyekbe avatkozzon be az állam, amelyekbe feltétlenül szükséges, hogy beavatkozzon. Felvetődött kérdésként a várakozási idők kérdése Gyüre Csaba részéről, aki külföldi példákat hozott ide. Én magam körülnéztem e tekintetben, hogy mi itt a valós helyzet, és nem is kell messze menni, csak a szomszédos Ausztriába. Az a kormányablakrendszer, ami Magyarországon van és kialakult, az teljesen egyedi. Ilyen jellegű rendszer Európában szinte sehol sincs, ilyen minőségű szolgáltatás kormányzati szinten, ilyen egységes arculattal, ilyen kiszolgálási móddal nem létezik. Ausztriában az osztrák rendszer, amely egy kicsit bonyolultabb, mint a mi rendszerünk, olyan szinten, hogy a szövetségi államoknak is vannak külön eljárásai, de ha ott valaki egy útlevelet szeretne csináltatni, akkor az átlagos várakozási idő Ausztriában, Bécsben egy óra. Egy órát kell várakozni azért, hogyha valaki egy útlevelet akar csináltatni. Nálunk, Magyarországon ez az átlagos várakozási idő nem éri el a 15 percet. Ez a különbség a rendszerünkben. Pontosan a bécsi főjegyző jött el Budapestre megnézni a kormányablakrendszert, hogy valamilyen hasonló rendszert ők maguk is kialakítsanak Ausztriában. E tekintetben egyébként fordított volt a helyzet, mi kialakítottunk egy olyan rendszert, amelyik egy jól működő rendszer ma Magyarországon.

Fölvetődtek olyan ügyek, amelyek ebben a jogszabályban egyenként is benne vannak. Elárulom azt a titkot, hogy amikor készítettük ezt a jogszabályt, én magam minden egyes ügyön végigmentem, tehát mind a hétszáz ügyön végigmentem, és végigbeszéltük azt, hogy ezek az ügyek milyen hatással vannak a polgárokra, és miért érdemes ezeket az ügyeket átalakítani vagy kivezetni annak érdekében, hogy tényleg egy egyszerűbb és jobb közigazgatásunk legyen.

Itt szeretnék utalni a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, ami egy több helyen felvetődő eljárás. Az expozémban ugyan utaltam rá  de lehet, hogy nem voltam elég világos , hogy ha egy bejelentési eljárást alakítunk, ez a bejelentési eljárás nem azt jelenti, hogy valaki bejelent egy tevékenységet és rögtön másnap megkezdheti tevékenységének a folytatását, hanem van egy 30 napos időszak, és csak a 30 nap végén kezdheti meg tevékenységének a folytatását, pont azért, hogy ha az államnak határozatot kell hozni azzal a tevékenységgel kapcsolatban, akkor 30 nap álljon rendelkezésre a határozat meghozatalára. Tehát a védelmi szint semmilyen szempontból ne csökkenjen, viszont aktussal feltétlenül ne kelljen ellátni, a polgár pedig pontosan lássa azt, hogy ha én tudom azt, hogy 30 nap múlva valamit el fogok kezdeni, akkor ha most bejelentem, akkor 30 nap múlva, ha nem olyat akarok csinálni, ami a jogszabálynak nem felel meg, azt biztosan elkezdhetem.

Erről beszélek akkor is, amikor azt mondom, hogy a bizalmat kell e tekintetben erősíteni, tehát bízzunk meg a polgárokban, hogy a tevékenységüket jogszerűen akarják folytatni, de a védelmi szint soha ne csökkenjen. Tehát olyan eljárásokat alakítsunk ki, amikor az állami kontroll azért még benne van, és működhet.

(16.00)

Az 54. §-t említette a jogszabállyal kapcsolatban. Itt egy másfajta dologról van szó, a munkaerőpiaci szervezetek végelszámolásának a bejelentéséről. Ezzel kapcsolatban létezik egy nyilvántartás, amely nyilvántartást nem használunk ma már semmire, tehát nem egy létező nyilvántartásról van szó. Ez egy adminisztratív aktus, ennek a kihúzására kerül csak sor a jogszabályban.

Az építésügy többször szóba került. Itt azért egy-két fontos dolgot szeretnék megjegyezni. Az építésügy mint hatósági ügy soha nem tartozott önkormányzati hatáskörbe. Tehát ez nem egy önkormányzati hatósági ügy volt. Egyébként MSZP-s képviselőtársunk, aki már nincs a teremben ugyan, de ő helyesen használta a fogalmat  noha nem arról beszélt , amikor egy államigazgatási hatósági ügyről beszélt, mert ez mindig is államigazgatási hatósági ügy volt. Ezért beszéltem arról, hogy ez egy furcsa és kettős helyzetet idézett elő korábban, hiszen volt olyan hivatalunk, amely hivatal állami döntéseket hozott, állami hatósági ügyekben döntött, és egyébként ezek másodfoka tényleg az államhoz tartozó szerv is volt, de nem az államhoz tartozott. Ezért helyes az, hogy ha az önkormányzati hatósági ügyeket az önkormányzatok intézik, az állami jellegű ügyeket pedig az állam intézi.

Csárdi Antal képviselőtársam arra utalt, hogy az önkormányzatoknak már nem lesz lehetőségük beleszólni. Nos, a településképi véleményezési eljárás megmarad, tehát e tekintetben nincs különbség, az továbbra is fennmarad, csupán arról van szó, hogy a hatósági eljárás hova kerül át. Az önkormányzatnak korábban sem volt beleszólása abba, hogy a hatósági eljárás hogyan zajlik. Ha így volt, akkor baj volt, ha a polgármester beleszólt a hatósági ügybe, akkor megvalósította a büntető törvénykönyv 305. §-ában meghatározott tényállást, és ez az enyhébb eset, mert bizonyos esetekben még a hivatali visszaélés mellett  a 305. § ezt tartalmazza  még a befolyással üzérkedés is megvalósulhat. Tehát egy hatósági eljárásba nem lehet beleszólni.

A hatósági eljárás szabályait részben megalkotja az állam. Ez egy törvényi szabályozás, Étv., OTÉK, helyi szabályozás, hatósági eljárás. A hatósági eljárás mindentől elkülönül, és így zajlik az eljárás mint állami feladat. Állami feladat volt korábban is, és e tekintetben a szakmai főnöke, irányítója a jegyzőnek nem a polgármester volt, hanem a kormányhivatal adta meg neki a jogegységgel kapcsolatos állásfoglalását, ha ilyenekről volt szó. A jogegységet azért emelem ki, mert a másodfok megszüntetésével nem az a probléma áll fenn, amit önök említettek, hogy esetleg az időt elhúzza valamilyen oknál fogva, hogy bírósághoz kell fordulni, vagy hogy kevesebb garanciát jelentene. A garanciális hatás éppen akkor erősebb, ha a bíróság kétfokú, míg a közigazgatási döntés egyfokú, végrehajtható. A bíróságnak persze megvan az a joga, hogy a végrehajtást felfüggessze és a bírósági eljárást lefolytassa, de egy gyors döntés az állampolgárnak mindig érdeke. A számokat azért mondtam  a 28 millió ügy, 50 ezer fellebbezés , hogy a számokból világos legyen, hogy az ügyek nagy részében a fellebbezési határidő kivárása felesleges, hiszen olyan kis arányban került sor fellebbezésre  28 millióból 50 ezer , ami azt indokolja, hogy ezt a rendszert egy egyfokú rendszerré alakítsuk át.

Ami problémaként vetődik fel, és ez elvi problémaként vetődhet fel, az a másodfok jogegységesítő szerepe. Erre kellett gondolni, amikor ezt a jogszabályt megalkottuk, hiszen minden másodfokú eljárásban van egy úgynevezett jogegységesítő szerep. Amikor a másodfok legalább megyei szinten dönt, akkor a megyei szintű döntés általában kihat a helyi szervekre, tehát e tekintetben a járási szervekre, és a járások egységes joggyakorlatot fognak alkalmazni.

Hogyan lehet ezt megoldani akkor, ha egyfokú eljárás van? Nyilván létre kell hozni ezt a fórumot. A szervezetünkben most egy változást szeretnénk létrehozni pont ennek okán, hogy a főigazgatói értekezletet, a megyei hivatalok szakmai irányítóinak értekezletét egy olyan joggal szeretnénk felruházni, hogy ajánlásokat adhasson ki szakmai kérdésekben, ami az országos jogegységesítést a közigazgatás rendszerében fogja erősíteni. Tehát én a problémakört inkább ezen az oldalon látom, és nem ott, hogy ez az állampolgároknak rossz lenne. Ez az állampolgároknak összességében jó lesz, és segíteni fogja a tevékenységüket.

Az önkormányzatoknál működő polgármesteri hivatalnál a korábbi esetekben, de jelenleg is van még helyenként  hangsúlyozom, helyenként  építéshatóság. Az egyszerűbb ügyekben építéshatóságként a jegyzői építéshatóság jár el, az összetettebb, bonyolultabb ügyekben pedig a kormányhivatalok járnak el. Ez ma is így néz ki.

Ez hogyan fog működni a későbbiekben? Most sem az a helyzet, hogy minden önkormányzatnál működne. Összesen 198 olyan hely van Magyarországon, ahol jegyzői építéshatóság van, tehát nincs minden jegyzőnél építéshatósági feladat. Az tulajdonképpen egy technikai kérdés, meg jogelméleti, jogdogmatikai kérdés is, hogy ezt a feladatot az állam hol látja el: tiszta rendszert hoz létre, az állami feladatokat, ha már van egy intézményrendszere, ott végzi el, vagy pedig elvégzi ezt egy másik szervnél.

Az expozémban utaltam arra, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet, hogy az állam egyes tevékenységeket a maga rendszeréből kiszervezzen. De ez csak akkor indokolt, ha ez valamilyen szűk szakmacsoportot vagy szűk társadalmi csoportot érintő ügyet jelent, mert ott megvan az a tudás, meglehet az a tudás, amelyre át lehet ruházni ezeket a feladatokat. Például a szakmai kamarákra. Én a magam részéről jónak tartom azt, ha a kamarák és a különböző ilyen típusú vagy ehhez hasonló szervezetek minél több hatáskört és feladatot kapnak, hiszen a szakmacsoport saját ügyeiben való döntés jó, ha abban a szakmacsoportban zajlik le, amennyiben annak nincs szélesebb társadalmi hatása, tehát a szakmacsoporton túli társadalmi hatása. Akkor érdemes az államnak magához vonni ezt a tevékenységet, hiszen ott a szakmai csoport és a társadalom többi része között érdekellentét lehet. Ez a logikája annak, hogy gondolkodtunk abban, hogy egyes tevékenységeket próbáltunk átrakni különböző kamarákhoz, vagy például a Természetjárók Szövetségéhez a turistautak vonatkozásában.

A jogorvoslatról beszéltem. Hiszékeny Dezső képviselőtársunk nem túl jókat mondott a kormányhivatali rendszerünkről. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy ránézzek arra, hogy miként néz ki ez most a kormányablakrendszerben. Ha most a környékben valamelyik kormányablaknál személyi igazolványt szeretnénk csináltatni  a legutóbbi adatokat látom, 4 óra van, most már nincsenek nyitva a környékbeli kormányhivatalok , 15-17 perc között volt a várakozási idő a környékbeli 12 kormányhivatalban. Ezt az előbb megnéztem, amikor a felszólalását mondta. Tehát a várakozási idő ma ezen a helyen 10 és 20 perc között volt, ezt biztosan tudom önöknek mondani, sok helyen pedig kevesebb mint 10 perc. Tehát az az állítás, amely azt mondja, hogy a kormányablakrendszer rosszul működik, az egyszerűen nem igaz. Ne is sértegessük, képviselőtársam, azt a 36 ezer embert, aki ebben a rendszerben dolgozik, és ne mondjunk olyat, hogy ezek az emberek rosszul végzik a munkájukat! Ezek az emberek lelkiismeretesen és jól végzik a munkájukat. S nem véletlen, hogy rájuk támaszkodtunk akkor, amikor ezt a javaslatcsomagot kidolgoztuk. Őket kerestük meg, kormánymegbízottakkal ültünk össze, olyan szakmai embereket hoztunk be, akik konkrétan foglalkoznak az ügyekkel, és végigmentünk ügykörönként, hogy hol lehet egyszerűsíteni és jobbá tenni az emberek életét.

(16.10)

És ezt látják önök visszaköszönni most, és ez egy folyamatnak a része. Egy folyamatnak a része, annak a folyamatnak, ami az egységesítést megteremtette a különböző hivatalerdőben, ami egyébként korábban volt. Van egy általános hatáskörű kormányzati szerv, ami a hatósági ügyeket viszi, az a kormányhivatali rendszer. (Hiszékeny Dezső közbeszól.) És valóban, ez egy szolgáltató rendszer, kétirányú szolgáltatást kell nyújtania. Egy ország, egy állam hatósági szolgáltatásait egy helyre érdemes csoportosítani. Ezeket a hatósági szolgáltatásokat két irányban nyújtja. Nyújtja a polgároknak, a vállalkozásoknak az egyik oldalról, másrészt pedig a szakmai irányítóknak nyújtja, hiszen az ő tevékenységük, szakmai irányításuk mellett valósítja meg a hatósági tevékenységet. Tehát ez a logikája egy ilyen rendszernek, és pont az, hogy az átjárhatóság ezek között a hivatalok között meglegyen, azaz egy hivatal legyen, egyablakos ügyintézés legyen, és ne kelljen hivatalról hivatalra rohangálni.

Ez ma már a kormányhivatali rendszerben megvalósul, hiszen egységesült a hivatali rendszer. Én azt gondolom, ez egy óriási nagy jelentőségű lépés volt a múltban, és a következő időszakban ezzel a lépéssel még nagyobbat vagy még egyet léptünk előre annak érdekében, hogy erősítsük a szolgáltató államot.

És valóban, az ön hozzászólása kapcsán is szerettem volna utalni arra, hogy az önkormányzatoknak nem volt soha építéshatósági jogköre, nem volt ilyen. Ez egy állami feladatkör volt, és nem igaz az az állítás, hogy az önkormányzat az építéshatósági ügyekbe beleszólhatott volna. (Hiszékeny Dezső jobbra mutatva: A kolléga szólt róla…) Ez nem igaz egyszerűen! Tehát az építéshatósági ügyekbe nem szabad beleszólni. A hatósági ügybe nem szabad beleszólnia a politikának, tehát nincs olyan, hogy egy hatósági ügy tekintetében, mondjuk, valaki besétál és fogadóórát kér, utalva az előbbi megszólalásra, mert ez egy hatósági ügy. Megvannak a szabályok, megvan az eljárásrend e tekintetben, és azt egyébként a hatóságnak véghez kell vinnie, és a jogszabályoknak megfelelően meg kell hoznia a döntését. Ebbe nem szabad kívülről beleszólni. Az az állam szervezési kérdése, hogy egyébként a saját feladatát és a saját tevékenységét hova csoportosítja.

Utalt arra, hogy az önkormányzati választások eredménye sarkallhatta a kormányt ilyen lépésekre. Néhány adatra azért szeretném az ön figyelmét felhívni, méghozzá csak tekintsük át azért a megyei önkormányzatok választási eredményeit. Ha a megyei önkormányzatokat tekintjük, akkor 414 megyei önkormányzati képviselőt választottak Magyarországon, és az ön pártja összesen 22 mandátumot szerzett. Tehát a 414-ből 22-t, 5,31 százalékot, míg egyébként a Fidesz-KDNP 62,31-et, és ebben a fővárosi adatok is benne vannak egyébként. (Hiszékeny Dezső közbeszól.)

Tehát szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy minden olyan állítás, amelyik azt mondja, hogy itt valami megváltozott volna…  nem! A Fidesz-KDNP ezt a választást megyei szinteken is megnyerte. (Hiszékeny Dezső folyamatosan közbeszól.) Budapesten is a legerősebb párt, persze, vitathatatlan, a Fidesz-KDNP. Tehát amikor ilyen állításokat felhoznak, amikor az önkormányzatok többsége egyébként a Fidesz-KDNP-hez tartozik, csak nem gondolja azt, hogy van olyan politikai akarat, amelyik azt jelentené, hogy a saját politikai táborunkat gyengíteni szeretnénk?

Az önkormányzatiság egy erős fogalom. Az önkormányzatok jogai erősek, ezt a jogot fenn is kell tartani. Az önkormányzatok hatósági szempontból az önkormányzati hatósági ügyeket irányítsák, ne szóljanak bele, csak irányítsák, alkossanak e tekintetben jogot, és ennek megfelelő legyen a működtetése és a működése is. Fontos tehát, hogy e tekintetben az állam és az önkormányzat egymástól elhatárolt legyen, és a feladatok tekintetében, a hatósági ügyek tekintetében is ilyen elhatárolás valósulhasson meg.

Az építéshatóságot e tekintetben már kielemeztük, egy-két konkrét felvetés is volt Hajdu képviselőtársam részéről, csak példaként egyet-kettőt elővéve, ami a felszámolónak való bejelentési kötelezettséget jelenti. Itt pontosan a felelősségi kör egyértelműsítéséről van szó, hogy kinek kell mit csinálnia, tehát nehogy olyan helyzet álljon elő, hogy valamit senki nem jelent be, mert kettő embernek kell megcsinálni. A felszámolónak ilyen kötelezettsége egyébként van, és a felszámoló kötelezettségét kell megtartani annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy ilyen típusú bejelentési kötelezettséget kinek kell megtennie.

Az úgynevezett előkutatással kapcsolatos eljárás gyakorlatilag ma Magyarországon nem létezik. Azért szűnik meg ez az eljárástípus egyébként, mert az engedélyezés során az ilyen típusú tevékenységet a rendes engedélyezési eljárásba szokták beiktatni, és a gyakorlat az, hogy a rendes engedélyezési eljárásban van az előkutatással kapcsolatos engedély is, és ilyen előkutatási engedélyt a gyakorlatban nem kérnek. Tehát ez egy olyan eljárástípusnak a megszüntetése, ami tulajdonképpen alkalmazásban sincsen, tehát nem alkalmazzák, mert nincs ilyen engedélykérelem.

A mezőőri rendszer egyébként megmarad, ott a finanszírozása átszervezéséről van szó, hogy a normatíva egyébként kin keresztül érkezzen meg, és ott az agrárkamarának lesz e tekintetben szerepe.

Amikor a bejelentés és engedélyezés közötti különbséget kérdezte, akkor egyrészt utaltam rá, hogy a bejelentés milyen típusú tevékenységet jelent, tehát nem jelenti a teljes kontroll kiengedését. Másrészt az ön által említett paragrafusban, amikor a bejelentés-engedélyezés szerepel, ott szerepel az a lehetőség is, hogy az engedélyezés megmaradjon, és ez egy általános felhatalmazást jelent, amiből aztán még jogszabályok következhetnek, de nem ez ad önmagában lehetőséget arra, hogy bejelentési eljárásban valósítsanak meg olyan tevékenységet, ami a környezetet veszélyeztető tevékenység lenne.

Ezt fontosnak tartom megjegyezni, mert a védelmi szint fenntartása pont a környezettel kapcsolatban a legfontosabb. Ez alkotmányos kötelezettségünk is, hogy abban az esetben, ha a védelmi szintet e tekintetben megemeltük, magasra emeltük, azt tartsuk is fenn. Ehhez egyébként tartjuk is magunkat, sőt a védelmi szintet még ebben a jogszabályban is sok esetben, erre Gyüre Csaba képviselőtársam utalt is, szeretnénk megemelni, mert fontosnak tartjuk e tekintetben a természeti környezetünk védelmét, meg azt, hogy ezek a védelmi feladatok a helyükre kerüljenek.

Csárdi Antal képviselőtársamnak utaltam már válaszként arra, hogy mit jelent az építéshatósággal kapcsolatos kérdéskör. Egy dologra szeretnék csak utalni, mert a földhivatallal kapcsolatos megjegyzése volt, hogy a földhivatali rendszer egy olyan rendszer, ami Mária Terézia korában jött létre, tehát az alapjai akkor készültek. Az 1700-as évektől kezdve van Magyarországon ilyen típusú földhivatali rendszer, ami egyébként azonos más országok rendszerével, tehát Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori országaiban hasonló rendszer működik.

Itt azt szeretném kiemelni, hogy itt egy jelentős változásban vagyunk most benne. Hamarosan látni is fogják, meg is fog jelenni a földhivatali rendszer új koncepciója, ami egy jelentős megújítását fogja jelenteni a földhivatali rendszernek. Ennek értelmében egy olyan, elektronikus nyilvántartáson és elektronikus bejegyzési eljárásokon és már a mesterséges intelligencia alkalmazásán is alapuló rendszert szeretnénk két éven belül létrehozni, aminek az eredménye az lesz, hogy ha két év múlva besétálnak egy ügyvédi irodába és egy lakást szeretnének vásárolni, megkötik az adásvételi szerződést, és mire onnan kisétálnak az ügyvédi irodából, addigra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre fog kerülni a tulajdonjog. (Dr. Lukács László György közbeszólása.) Egy ilyen rendszer kiépítése van most folyamatban. Ezt meg lehet oldani, majd egyszer erről fogunk egy vitát folytatni (Dr. Lu-kács László György: Érdemes lesz!), mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény is egy új törvény lesz e tekintetben. Az automatikus döntéshozatali eljárások is, amire most is van lehetőség, bekerülhetnek ebbe a körbe.

Én azt gondolom, hogy annak a rendszernek a megújítása valóban egy nagyon fontos feladat, és egy olyan feladat, amit ha el tudunk érni, akkor nincs Európában olyan szintű ingatlan-nyilvántartási rendszer, amit ez alapján szeretnénk létrehozni, tehát egy magas szintű ingatlan-nyilvántartási rendszer, ami gyors lesz, hatékony lesz. A hatékonyságot azért is szeretném kiemelni, mert ha ma valaki ránéz az államigazgatás rendszerére, akkor azt kell látnunk, hogy ha összességében a teljes államigazgatást vagy a területi államigazgatást tekintenénk, és leosztanánk a teljes költségét az államigazgatásnak, akkor egy munkaóra az államigazgatásban egyébként ma 40 ezer forintjába kerül az adófizetőknek. Nyilván érdemes az automatikus rendszereket felgyorsítani, hogy ezeket a költségeket is optimálisabbá tegyük.

Összességében, azt gondolom, hogy a kérdések többségére nagyjából sikerült választ adni, tekintettel arra, hogy mondjuk, ugyanaz a téma többször is felvetődött, nyilván nem szeretném még egyszer megismételni saját magamat. Összességében tehát azt gondolom, hogy egy olyan rendszer felé haladunk mint kormányhivatali rendszer, ami valóban képes arra, hogy a lehető legszélesebb körben kiszolgálja a magyar embereket. A most megalkotott rendszer már sok tekintetben képes erre, de ezen az úton soha nem szabad megállni, mindig monitorozni kell a teljes államigazgatási rendszerünket, és ha képesek vagyunk arra, hogy jobbá tegyük, akkor kötelességünk is azt jobbá tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(16.20)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai