Készült: 2020.01.26.06:59:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2019.10.22.), 140. felszólalás
Felszólaló Tuzson Bence (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 7:30


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyrészt az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítását tartalmazza. Ezek részben technikai jellegű módosítások, de vannak benne bürokráciacsökkentő javaslatok is, továbbá a szakmai gyakorlatot, a szakma gyakorlását segítő rendelkezések is, és vannak olyan rendelkezések, amelyek a mostani adatvédelmi szabályoknak való megfeleltetését jelentik az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó jogszabályoknak.

Ennek megfelelően a pontosításra vonatkozó szabályok között szerepel az ingatlan-nyilvántartási törvény 14. §-ának megváltoztatása, módosítása is. Itt arról van szó, hogy a központi címregiszterből automatikusan vesz át bizonyos adatokat az ingatlan-nyilvántartás.

Ez egyébként helyes is, és jól is van így, azonban vannak olyan ingatlanok, jelesül a közterületi ingatlanok, amelyeknél egy kicsit más a szabályozás és más a gyakorlat, ott egy ingatlan-nyilvántartási eljárás kell ahhoz, hogy az ingatlannak ilyen jellegű meghatározása megtörténjen. Itt egy technikai pontosításra kerül sor, hogy ezeket az ingatlanokat az ingatlan-nyilvántartásban aztán szerepeltetni lehessen, tehát a címadatok tekintetében is szerepeltetni lehessen.

További cél az, hogy a térképadatbázisból, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből történő adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat pontosítsuk, illetve a helyükre tegyük.

Itt több olyan rendelkezés van, amire az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályok, illetve a törvény szabályozásának tárgyi köre nem terjed ki, így a helyükre kerülnek ezek a szabályok.

Bürokráciacsökkentést eredményező módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvény 28. §-ának megváltoztatása. Itt arról van szó, hogy ha egy adott ingatlan két olyan alrészletből áll, amelyiknek különböző a művelési ága, és ezek között az alrészletek között változás történik, tehát megszűnik az alrészlethatár, akkor a jelenlegi szabályozás szerint fölösleges költségként és időként vázrajz benyújtására van szükség, holott itt, tehát ha például egy ingatlan részben szántó és részben gyümölcsös, közöttük területhatár van, de az ingatlan aztán teljes egészében gyümölcsössé válik, akkor egy ilyen jellegű ingatlan-nyilvántartási eljárást kell lefolytatni. Ugyanakkor ezek az adatok rendelkezésre állnak az ingatlan-nyilvántartásban, ezek a módosítások hivatalból is elvégezhetőek, tehát nincs szükség ebben az esetben külön eljárásra, ez felesleges tehertől szabadítja meg az állampolgárokat és természetesen a másik oldalról az államigazgatást is.

A földmérési törvényben is változtatások lesznek: a területszámítási hiba számításának, illetve átvezetésének módja. Itt arról van szó területszámítási hiba esetén, amikor az ingatlan-nyilvántartásban úgy tudunk átvezetni bizonyos adatokat hibaként, ami egyébként a birtokviszonyokat és a tulajdoni viszonyokat egyáltalán nem érinti, tehát automatikusan átvezethetőek. Itt azonban van egy olyan értelmezési kérdés, amely részben a közigazgatási, részben pedig a bírósági gyakorlatra vonatkozik, és a kettő közötti egységet meg kell teremteni. Ennek megfelelően módosul most és az értelmezést egyértelművé teszi a jelenlegi törvénymódosítás.

A földmérési törvény a záradékolással kapcsolatos soronkívüliség részletes szabályait is tartalmazza, ezzel egyértelművé téve azt, hogy hogyan kell ezekben az esetekben eljárni, illetve ezeket a szabályokat törvényi szintre emelve. A záradékolással kapcsolatban van egy határidő a törvényben, egy 25 napos határidő, amely határidő egyrészt az Ákr. módosítása miatt is, tehát az újonnan hatályba lépett közigazgatási rendtartás miatt is, másrészt a 25 napos határidő tarthatósága miatt is módosításra szorul. Itt érdemes az általános szabályokat bevezetni, hiszen abban az esetben, ha akár helyszíni ellenőrzésre, helyszíni szemlére vagy hiánypótlásra kerül sor, akkor a 25 napos határidő tarthatósága kétségessé válik, és összhangba kell hozni ezt a szabályt az Ákr. szabályaival, tehát itt érdemes az általános szabályokat most már, hogy van Ákr.-ünk, alkalmazni.

A szakmagyakorlást is segítő rendelkezés az, ami egyrészt az úgynevezett IRM, tehát az ingatlanrendező minősítésekkel kapcsolatos változtatást jelenti. Ezt a minősítést visszavonásig adtuk ki eddig, viszont most már a technikai változások olyan szintűek, hogy érdemes másban gondolkozni, hiszen ez a szakma is folyamatosan változik, a digitalizáció újabb eszközöket hoz létre, így érdemes öt évre kiadni ezeket a minősítéseket és ötévente megújítani, hiszen ennek a világnak olyan gyors a változása, egyre pontosabb és egyre összetettebb műszerekkel végzik ezeket a tevékenységeket, ennek megfelelően ötéves időtartamonként megfelelő képzés mentén lehet majd megújítani ezt a tevékenységet, illetve ezt a minősítést.

Volt egy rendelkezés korábban a jogszabályban, ami elég szigorúvá tette azt, hogy ilyen szakemberek ezt az IRM-minősítést megszerezzék, tehát különböző olyan képesítésekhez kötötte, amelyek bizony több évtizedes gyakorlattal rendelkező, egyébként kiváló szakembereket kiszorítottak erről a területről. Ezt is orvosolja most ez a jogszabályalkotás.

Adatvédelmi kérdés, és adatvédelmi kérdésekkel is foglalkozni kell, hiszen ez az úgynevezett IRM-nyilvántartás, tehát a minősítéssel rendelkező szakemberek nyilvántartása helyesen egy nyilvános nyilvántartás, tehát mindenki hozzáférhet ehhez a nyilvántartáshoz, megismerheti azokat a személyeket, akik ebben benne vannak. Ugyanakkor szinte minden adatát megismerhette ennek a személynek, ami a mostani adatvédelmi elvekkel, a GDPR szabályozásával nincsen összhangban, ezért szükséges az, hogy bizonyos személyes adatokhoz ne lehessen hozzáférni. Erre a mai világunkban, különösen a személyes adatok fontossága miatt, ami egyre erőteljesebben jelentkezik európai és hazai szinten is a szabályozásunkban, szükség van. Ezért a természetes személyek személyazonosító adatainak védelme érdekében született ez a törvénymódosítás.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos változtatást is tartalmaz ez a mostani jogszabályunk, illetve előterjesztett jogszabályunk, törvényjavaslatunk. Itt arról van szó, hogy a közigazgatási szankciók nyilvántartásának egy rendkívül fontos és pontos nyilvántartásnak kell lennie, biztosítani kell azt, hogy a megfelelő hatóságok ehhez hozzáférjenek.

(14.10)

Itt semmilyen bizonytalanság nem lehetséges, nem lehet bizonytalan egy ilyen nyilvántartás, ezért a felkészülési időt, úgy gondoljuk, mindenképpen biztosítani kell, ezért javasoljuk ennek a határidőnek a meghosszabbítását 2020. január 1-jére.

Összefoglalva tehát, ezeket a rendelkezéseket tartalmazza a mostani jogszabály-módosítás, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa, és hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai