Készült: 2020.09.23.00:21:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2005.10.25.), 122. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tehát a vásárlási szokások: igen, valóban a vásárlási szokások nagyban befolyásolják az ember életét, de a vásárlási szokásokat alakítják. Ezek nem maguktól alakulnak ki, hanem bizonyos befolyásra alakulnak ki. Ismert az a tény, hogy a XIX. század végén még, de a XX. század legelején is Magyarországon nem voltak fix árak. Nem a piacokon nem voltak fix árak - ott se, ott alkudni lehetett -, de a kis üzletekben sem, hanem a vásárlók tájékozottságához mérték az árakat. Ha bejött egy jobban öltözött úriember, attól több pénzt kértek, mint egy ránézést is szegényebb sorsú embertől. Azt is feljegyezte a kereskedelemtörténet, hogy az első kereskedőt, aki Debrecenben bevezette a szabott árakat, Váradi Szabó Lajosnak hívták, és ettől kezdve megugrott a forgalma. Még mi is emlékszünk azokra az időkre, amikor “cipőt a cipőboltbólö jelszóval vásároltuk a cipőket, s akkor valóban szabott ára - jóllehet dotáció volt rajta - volt egy cipőnek, de viszonylag jó áruhoz lehetett hozzájutni. S így vannak ezzel a kiskereskedelmi üzletek is, ami még van, és ami még működik.

Én csak a saját körzetemből mondanék két példát. Az egyik a kis zöldséges. Ez a kis zöldséges néhány évvel ezelőtt még eltartotta az egész családját, benne dolgozott a feleség, benne dolgozott a férj, az szerezte be az árut, ment ki a piacra, de saját gazdái is voltak, akiket felkeresett, és azoktól vette meg mindig a friss paradicsomot, paprikát, s mi, vásárlók még aznap hozzá tudtunk jutni a friss áruhoz, amit aznap hajnalban szedtek le a magyar termelők Budapest környékén. Megnyílt a közelben több nagy áruház, ahol órákig lehet ődöngeni, mire találunk egy eladót, meg se lehet kérdezni semmit, nem lehet igazán tudakozódni az áru minősége vagy az áru származási helye iránt.

(13.50)

Itt, az Országgyűlés padsoraiban hangzott már el több olyan kérdés és interpelláció is, ami arra utalt, hogy az európai uniós jogszabályok egyedül Magyarországnak engedik azt meg, hogy 2,8 százalék zsírtartalmú tejet áruljon. Talán öt évig tart ez az idő. Ennek ellenére a Cseh Köztársaságból meg a legkülönbözőbb helyekről jöttek ugyanilyen tejek. Amikor ez szóba került, akkor valóban intézkedés történt ennek a megakadályozására. Hogy jelennek meg most már ezek a tejek? Most már nincs kiírva becsületesen, hogy Cseh Köztársaság, mert az ellen lehetne valamit tenni, vagy fel lehetne szólalni itt a parlamentben. Mi történik? Az van ráírva, hogy származási hely Európai Unió. Persze, Csehország az Európai Unióba tartozik.

A kiskereskedő ilyet nem tesz meg. Nem tesz meg azért, mert személyesen ismeri azokat a vásárlókat, akik hozzá járnak, és valóban csak és kizárólag főleg magyar termékeket árul. Az előbbi példa, amit elkezdtem mondani: mivel sok ilyen nagy áruház nyílt a környéken, először a férj hagyta abba a munkát, akkor már csak az asszony vitte azt a kis üzletet, ami egyébként a saját házukban volt, nem kellett érte bérleti díjat fizetni, tudott vigyázni a gyerekekre és a többi. Számtalan társadalmi vonatkozású haszna volt ennek a boltnak, nemcsak az, hogy az ott lakók a környéken jó minőségű magyar árut tudtak vásárolni.

Aztán még nyílt néhány üzlet - Lidl éppen, be is zárták néhány hónap múlva -, de ez a szerencsétlen asszony már nem tudta fenntartani, nem tudott azzal a sok rossz áruval árban versenyezni, így hát lassan ő is abbahagyta a kis üzletét, és elment, azt hiszem, óvónőnek. Ez csak egy példa a közvetlen szomszédságomból. Ugyanezt elmondhatnám a pékre, elmondhatnám a kenyérboltra, ahol igazi jó, magyar lisztből készült jó kenyeret árulnak. Nem úgy, ahogy pedig most a híradókban lehetett látni, ugyancsak valami szomszéd országból idekeveredett lisztet, aminek a sikértartalma majdnem megegyezik a homokéval.

Tehát igenis ezek ellen lehet valamit tenni, először is az élelmiszertörvények szigorú betartásával. Most nemrégen a televízióban lehetett látni azt a szabolcsi üzemet - nem jelölték meg, hogy hol van ez -, ahol egy Németországból érkezett húsipari terméket továbbdolgoztak, majd adtak el nem Magyarországon, hanem más országban. Ennek a húsipari terméknek a hírek szerint III. jele volt. Ez a III. jel azt jelenti, hogy nem káros az emberi szervezetre. Kérdem én, nem használjuk már a tintát, de ha használnánk: ha iszunk egy kis tintát, káros ez az egészségre? Nem káros. De emberi fogyasztásra alkalmas? Nem, biztos, hogy nem. Nos, számtalan ilyen példát lehetne mondani.

Igenis ezeket az élelmiszer-ipari törvényeket is át kellene dolgozni pontosan ebből a szempontból, és valahogy párhuzamot húzni aközött, hogy mi az, ami az emberi egészségre ártalmas, és egyébként emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ez nincs párhuzamba hozva. A vizsgálat, amit ebben az adott esetben megállapítottak, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan, de nem káros. Ugyanis állateledel volt ez az alapanyag, tehát a kutyáknak, macskáknak nyugodtan lehetett volna adni. Ezért azon kívül, hogy lefoglalták ezt a terméket, nem történt semmi szankció, pedig lehetett volna, mert abban az újrafeldolgozóban, műhelyben vagy abban az áruházláncban, ahova ez beérkezett Németországból, Bajorországból vagy közelebbről, felbontották. Hiába volt ráírva a IIII., hogy emberi fogyasztása nem káros, ahogy kicsomagolták, nyilvánvalóan abból a nyesedékből láthatták, hogy ez emberi fogyasztásra alkalmatlan. Mégis feldolgozták, új terméket készítettek belőle és eladták.

Az számunkra igazán nem megnyugtató, hogy nem mi kaptuk meg, hanem valamely szomszéd ország vagy akár valamely keleti ország. Lehet ez ügyben mit tenni. A vásárlási szokásokat igenis lehet megfelelő módon nem szabályozni, hanem befolyásolni, de ehhez elsősorban az kellene, hogy nemcsak a kereskedelmi törvénnyel, hanem más, erre rakódó élelmiszer-ipari törvények módosításával, átgondolásával és a szankciók állandó és következetes alkalmazásával el lehetne érni azt, hogy Magyarországon jó minőségű magyar árut lehessen kapni, és így a termelő jól járna. Nem csak anyagi érdek ez, kérem szépen, kifejezett társadalmi érdek, mert akkor ott marad falun, nem fog bejönni hajléktalannak vagy munkanélkülinek a nagyvárosba, meg fog tudni élni, és jó minőségű terméket fog tudni adni a mi asztalunkra.

Tehát rendkívül fontos az élelmiszer-ipari törvények újragondolása. Rendkívül fontos más eszközökkel is: akár valóban adócsökkentéssel a kiskereskedők helyzetbe hozása. Ha tehát egyszerűen… Az előbb hozott példában a saját házában munkálkodott ez a kiskereskedő, de van olyan, aki bérleti díjat fizet azért az üzlethelyiségért, nem lakás céljára szolgáló helyiségért, ahol működik. Az önkormányzat nyugodtan adhatna neki valamilyen kedvezményt, mert hisz lakossági érdek, hogy ott, azon a környéken közvetlenül kapjon az állampolgár jó minőségű árut, és ne kelljen neki autóba ülve a város szélére elmenni, ott hosszú sorokat állni, várva, hogy hátha talál egy eladót.

Biztos jártak a tisztelt képviselőtársaim is ilyen multinacionális cégeknél. Egyszerűen sokszor döbbenetes! A zöldségnél éppen nem, mert az ki van téve. Én sosem veszek, mert ránézve látom, hogy rossz, de más árunál, mondjuk, az iparcikknél félórákat kell keresgetni, míg találok egy görkorcsolyás hölgyet, akit szívesen megnézek, hogy görkorcsolyázik, de szeretnék tőle szakmai tanácsot kapni, de azt nem tudok, mert ahhoz nem ért.

Mindez tehát azt bizonyítja - élelmiszeripar, jogszabályok, kereskedelem, a kiskereskedelem valamilyen formában való megtartása, ami aztán persze kihat magukra a kereskedelmi dolgozókra is , azt hiszem, hogy az, amit a kereskedelmi törvény kapcsán elmondunk, sokkal tágasabb, sokkal bonyolultabb kérdéskör, semmint csak maga a kereskedelmi törvény. Akár egy vitanapot is lehetne erről tartani, mert hisz kihat az ember jó érzésére, a társadalmi viszonyaira, szóval, rengeteg mindenre.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai