Készült: 2020.09.24.00:57:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2005.05.17.), 358. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:  Előző  358  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Körömi Attila képviselőtársam bevezetőjével szinte szó szerint egyetértek, egyetértünk. Az általános vita során is elmondtuk, hogy azt a törvénymódosító javaslatcsomagot, amit az általános vita során kezdtünk tárgyalni, magunk is pótcselekvésnek tartjuk, ám - és ezt is kifejtettük az általános vita során - minden olyan kérdést előrevivőnek tartunk és támogatunk, amely a legkisebb mértékben is segíti a határon túl élő magyarokat.

Ennek érdekében azt is előre bejelentettük, hogy támogatjuk ezt a pótcselekvésnek mondott törvényjavaslatot, és éppen azért, mert támogatjuk, bele is mentünk egy olyan közös tárgyalásba, amelyet először négy párt kezdett, de végül is csak hárman írtuk alá, amely néhány pontját módosítja ennek az előterjesztésnek, így az ajánlás 3. és 4. pontjában vagyunk kifejezetten, már a frakció, érintve, mivel aláírtuk ezt a módosítást. Maguk a módosítások inkább pontosítanak, nem túl jelentős módosítások.

Az egyik módosításban mindössze arról van szó, hogy nem egy feltétel, tehát nem azt mondja, hogy engedélyezheti, vagy hogy lehetőség van rá, hanem igenis jogosult, aki benyújtja a kérelmét. A 4. ajánlási pont pedig az eredeti törvény 14. b) pontját módosítja, ahol kihagy egy mondatot vagy egy mondatrészt, amikor arról van szó, hogy valaki tartózkodási engedélyt kaphat azon a címen, hogy a házastársa az illető állam polgára, és ez meghal. Ezt annyira méltánytalannak tartottuk és tartjuk most is, hogy ezt javasoljuk kihagyni.

Önmagában, ha csak ezek miatt kellett volna felszólalnom, talán nem is teszem, ám mivel itt valóban van egy olyan, rendkívül érdekes módosító javaslat, amit Körömi Attila terjesztett be, erről valóban beszélni kell. Szóval, itt egy olyan szorgalmas gyűjtőmunka, történelmi, jogtörténeti gyűjtőmunka zajlott le, amely feltárta ennek az egész magyarságot sújtó képtelen helyzetnek az előzményeit és jogi hátterét, ami, komolyan mondom, tiszteletre méltó, dicséretre méltó, hogy annyi egymásnak ellentmondó és képtelen, és ismétlem, a magyarságot sújtó jogszabályokat előszedtek, összehasonlították, és próbáltak valami jót kideríteni belőle.

Való igaz, Trianonnal kezdődött, és a trianoni békeszerződés, amelyet ’21-ben ratifikáltak nálunk, egyszer meghatározza a Monarchiából megmaradt Magyarország területét, ez az egyik paragrafus. A másik azonban kijelenti azt is, tehát foglalkozik az állampolgársággal, hogy az az állampolgár, az a magyar állampolgár, aki ezen a területen él, és az összes többi, aki a Monarchia területén Magyarországon lakott, azok már nem, hanem azok kérhetik az utódállamok állampolgárságát bonyolult jogi formában, volt, ahol ezt meg sem adták. Ezzel kezdődött.

Aztán utána jöttek a visszacsatolt területek a bécsi egyezmény folytán, ahol ismét feléledtek ezek az állampolgárságok bizonyos részeken, Észak-Erdélyben, tehát ami visszakerült Magyarországhoz. A második világháború után a párizsi békeszerződés, ugyanúgy, mint a trianoni, beszél a határokról, tehát hogy mi most Magyarország, kijelenti, hogy a ’38-as határokat kell figyelembe venni, sőt ott a pozsonyi hídfőállásnál hozzávesz még néhány községet, tehát még jobban sújtja a párizsi békeszerződés Magyarországot, mint a trianoni, ám egy árva szót nem szól az állampolgárságról.

Itt gondolnak akkor arra, hogy itt valamiféle alvó állampolgárságról van szó, mert ha a trianoni beszélt, de azt a magyar törvények a visszacsatolt területekre hatályon kívül helyezték, illetve ott megadták az állampolgárságot, a párizsi békeszerződés pedig a második világháború után bár határról beszél, de az állampolgárságról nem, akkor feltehetően ezek a ’41-ben megadott állampolgárságok megvannak, csak alszanak.

Szóval, mi nagyon szeretnénk, hogyha ezt jogilag végig lehetne vinni, de félünk attól, hogy nem, mert valóban, ez politikai szándék. Azt azonban határozottan ki kell jelentenünk, hogy a jogi szakmai kérdéseken túl ez rendkívül fontos érzelmi kérdés, és érzelmileg teljes egészében az előterjesztés mellett állunk - félünk, hogy jogilag ez nem vihető keresztül.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiban.)




Felszólalások:  Előző  358  Következő    Ülésnap adatai