Készült: 2024.03.29.09:31:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

309. ülésnap (2013.10.08.), 52. felszólalás
Felszólaló Kalmár Ferenc András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:48


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KALMÁR FERENC ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az államtitkár úr is említette az expozéjában, az Országgyűlés 2010-ben a Szülőföld Alap jogutódjaként hozta létre a Bethlen Gábor Alapot azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, valamint megerősítse a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását. Az alap irányítása és működtetése új, négyszintű rendszerben folyik, amelynek célja az, hogy szétválassza a politikai, a szakmai döntéshozó és a végrehajtó szervezetet.

(11.30)

Ennek eredményeképpen pedig javult az eljárás tisztasága és áttekinthetősége. Az alap forrásait nem lehet politikai célokra használni, így az alap támogatására politikai párt nem jogosult. Kedvezményezettek természetes személyek, civil szervezetek, önkormányzatok és például egyházak lehetnek. Az alappal háromtagú bizottság rendelkezik, ez a Bethlen Gábor Alap bizottsága. A bizottság a Magyar Állandó Értekezlet, azaz a MÁÉRT iránymutatásainak figyelembevételével irányítja az alap működését, aminek nyilvánosságát annak honlapja biztosítja, így az interneten minden érdeklődő számára ez elérhető. Az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését, valamint az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatainak fenntartását és erősítését.

A Bethlen Gábor Alap 2012. évi beszámolója részletesen mutatja be a főbb támogatási programokat és a jelentősebb egyedi ügyeket. A költségvetési törvény részletesen szabályozza a bevételi és kiadási előirányzatokat, továbbá főbb támogatási formánként a rendelkezésre álló forrásaikat. A 2012. évi terv 11 milliárd 672 millió 800 ezer forintról indult, azonban ezt meghaladták, és végül 13 milliárd 940 millió forintos keretből gazdálkodhattak. A működési költségek a 2012. évi költségvetésben az eredetileg tervezett 6,49 százalékról a forrásbevonás miatt 5,81 százalékra csökkentek.

Legjelentősebb programjuk a "szülőföldön magyarul" oktatási-nevelési támogatás, amire 5,5 milliárd forintot fordítottak, ezt közel 250 ezer támogatottnak osztották ki. A "nemzeti jelentőségű intézmények" program kétirányú. Egyrészt a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján e körbe tartozó intézmények, valamint az erdélyi nemzeti jelentőségű programok támogatását szolgálja. Régiónkénti bontásban a következőképpen alakultak a támogatási összegek: Erdély 3 milliárd forint, Vajdaság 805 millió forint, Kárpátalja 731 millió, Felvidék 518 millió, az anyaország 286 millió, a diaszpóra 80 millió, Muravidék 43 millió és a Drávaköz 30 millió forintnyi juttatásban részesült.

Kisebb összeggel gazdálkodó, ám jelentős program volt a "2012 a külhoni magyar óvodák éve". Ez a program nagy sikert jelentett, és fontos szereppel bírt. Elsősorban képzéseket szerveztek határon túli magyar óvónők részére, továbbá szakemberek segítségével módszertani csomagokat állítottak össze. Külön említésre méltó dr. Szász Pál szülőföldi ösztöndíja, amelyet a határon túli jogászképzésben részt vevő magyar hallgatók számára kívántak megnyitni. Az első évben 25 támogatott részesült fejenként havi 50 ezer forint ösztöndíjban. Az egyedi támogatások közül néhány példaértékű programot is megjegyeznénk, mint a határon túli elitképzés támogatása a Collegium Talentum keretében, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatása, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet támogatása, a Sapientia Alapítvány támogatása, a Csemadok kulturális szervezet tevékenységének, programjainak támogatása.

A központi és regionális nyílt pályázati eljárási rendben nyújtott támogatások a határon túli magyar közösségek civil társadalmának kulturális, oktatási és egyházi programjainak megtartását szolgálják. 2012-ben a központi és regionális nyílt pályázati eljárásban nyújtható támogatások keretösszegét a bizottság 600 millió forintban állapította meg, amelynek terhére négy regionális és egy központi pályázati felhívást jelentettek meg.

Engedjék meg, hogy újra megemlítsem a nagy jelentősége miatt a 2012. február 17-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett: "2012 a külhoni magyar óvodák éve" című programot. A program célja a külhoni magyar nyelvű óvodai oktatás minőségének emelése, a magyar tannyelvű óvoda és iskola közötti átmenet segítése.

Összességében a beszámolóból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a határon átnyúló kapcsolatok erősítése oly mértékű támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amire a korábbi időszakban nem volt példa. Az alap lehetőséget teremtett az előrelépésre a magyar nyelvű oktatáshoz kapcsolódó feladatok megvalósítása tekintetében iskolákban és óvodákban egyaránt, a tudományos kutatások és a hitélet területén, a kulturális tevékenységek vonatkozásában, a magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, ifjúsági és hagyományőrző programok megvalósítása terén, valamint például a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó, illetve könyvkiadás területén.

Mivel ezekkel a lehetőségekkel sokan éltek és élnek, az egyre jobban működő Bethlen Gábor Alap a nemzetegyesítés fontos és hatékony eszközévé vált. Szolgálja a határon túli magyar közösségeket és a szülőföldön való megmaradást. Ezért a KDNP frakciója támogatni fogja a beszámoló elfogadását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai