Készült: 2024.03.29.12:40:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

264. ülésnap (2013.03.25.), 70. felszólalás
Felszólaló Baráth Zsolt (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:09


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország vizekben gazdag területen fekszik, mint tudjuk. A Kárpát-medencében nemcsak a termál- és édesvízkészletek stratégiai fontosságúak, de óriási értéket képviselnek a felszíni természetes élővizeink és azok élővilága. Sajnos ezeknek az értékeknek az ésszerű gazdasági hasznosítása, a benne rejlő munkahelyteremtő és adóbevételi forrásoknak a kiaknázása a mai napig nyomokban sem fedezhető fel. A hazai természetes felszíni élővizek és azok halállománya a magyar állam tulajdonát képezik. A halászati jog mint vagyonértékű jog a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Ez a halászati jog haszonbérbe adható. A bérleti idő lejártával a magyar állam 2000-ben pályázat útján újabb tizenöt évre bérbe adta az állami vizek halászati jogát.

A világon példátlan az a magyarországi halászati törvény, amely az állami vízterületeken nem határoz meg mennyiségi kvótákat, egyes vízterületeken nem szabályozza a használható halászeszközök számát, fajtáját. Magyarországon a halászok bevallása szerint is az éves fogás mintegy 70-80 százalékát a tavaszi ívási időszakban fogják, ami megengedhetetlen, hisz ezzel a jövő halállományát semmisítik meg. Az uniós országokban az édesvízi természetes élővizeken kereskedelmi célú halászat gyakorlatilag nincs. Az átlagos piaci ár hússzorosát is el lehet érni, ha horgásztatással értékesítik a halat. A magyar horgászok érdekképviseletét lenne hivatott ellátni a Mohosz, de ezt a feladatát nemigen teljesíti már évtizedek óta. Az elmúlt években ezért a horgászok saját kézbe vették az irányítást, és sorra szövetkeztek azért, hogy a 400 ezres magyar horgásztábor érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg végre az alig 200 főt kitevő halászokkal szemben.

Ezért a horgászok úgy döntöttek, elindítanak egy népi kezdeményezést, amelynek a lényege a jelenlegi halállomány megóvása, különösen az ívási időszakra vonatkozóan. Azt akarják elérni, hogy a tavaszi szaporodás időszakában a természetes élővizeken - Tiszán, Dunán, Balatonon, a Körösök vidékén és ezek mellékfolyóin - semmiféle halászati tevékenységet ne lehessen folytatni.

Sok félreértésre ad okot az is, hogy sokan nem tudják, mi a különbség a természetes élővizek és a halastavak vagy zárt kezelésű vízterületek között. Hasonló a helyzet a halászok megítélésénél is. Nem mindegy, hogy valaki haltermelő tevékenységet folytat halgazdaságok halastavain, vagy a természet adta, állami tulajdonban lévő közös élővizeinken halászik. A horgászok a népi kezdeményezéssel a természetes élővizeink halállományának védelmét szeretnék elérni az ívási időszak alatt.

Tisztelt Miniszter Úr! Az előterjesztésre váró halgazdálkodási törvényben mennyire érvényesülhet a horgászok érdeke, ha az Unió, tudomásom szerint, halászati nagyhatalmat akar Magyarországból csinálni, továbbá az új halgazdálkodási törvénytervezet mennyire harmonizál az uniós országok halászati törvényeivel, elsősorban a természetes felszíni élővizekre értve?

Várom válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai