Felszólalás adatai

LENÁRTEK ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A polgári kormány programjának markáns elemei - azaz a gyermekeket nevelő családok terheinek csökkentése, otthonteremtésük támogatása, a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, a nyugdíjasok életkörülményeinek emelése - végigkísérik a kormány hároméves tevékenységét. Semmi meglepő nincs tehát abban, hogy ezt a logikai folyamatot végigkövetve az előttünk levő T/5001. számú törvénycsomag is elsősorban a kedvezmények további kiszélesítéséről szól. És semmi meglepő sincs abban sem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt továbbra is támogatja ezen célokat.

Már a legelején tisztázni kell azonban azt a kérdést, hogy a további kedvezmények nyújtásának megvan-e a lehetősége, pénzügyi fedezete, valamint szükséges-e tovább finomítani, kiigazítani a már meglévő támogatásokat. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nemcsak lehet, de kell is továbblépnünk. Erre jó okot ad egyrészt a kétéves költségvetés stabilitása, jelesül az ez évi I-VIII. havi költségvetési egyenleg kivételesen jó alakulása, az ország gazdasági helyzete, másrészt az érintett családok, nyugdíjasok, vállalkozások is joggal várják el tőlünk a további segítséget.

A T/5001. számú törvényjavaslat a kedvezményezett célcsoportok bővítése, további támogatási lehetőségek biztosítása mellett olyan témaköröket is érint, amelyre a jogalkotási menetrend ad okot. Szükséges módosítani a jogszabályi környezet változásából adódó törvényhelyeket például a devizaliberalizációval kapcsolatos új rendelkezésekkel vagy a tőkepiacról szóló törvénytervezettel összefüggésben. Meg kell tenni azokat az uniós csatlakozással együtt járó jogharmonizációs lépéseket, amelyek a bővítési tárgyalásokon kerültek szóba.

Szintén folyamatosan jelentkezhetnek olyan módosítási igények, amelyeket az adózási gyakorlat hoz a felszínre. Fontos, hogy az adózók és az ellenőrzést végzők számára is könnyebben áttekinthető, jobban értelmezhető jogszabályaink legyenek. Ez a törvényjavaslat tehát a kedvezmények mellett technikai jellegű szabályozásokat is tartalmaz.

A törvényjavaslatban szereplő módosítások közül a legnagyobb hatású kedvező változások a személyi jövedelemadó törvényben következnek be. Így jövő év január 1-jétől a nyugdíjak nem képeznék az összevont adóalap részét, hanem teljes adómentességet élveznének. Ez a mai gyakorlatban azt jelentette, hogy ha valaki a nyugdíj mellett dolgozott, úgy az ebből származó jövedelmét összeadták a nyugdíjjal, és így a nyugdíjra eső rész sem tudta ellensúlyozni minden esetben a levonás után a foglalkoztatottságból adódó adóterhet. Jelen javaslat kivenné az egész nyugdíjat az adózandó jövedelmek köréből. Így ha egy nyugdíjas foglalkoztatott éves jövedelme, mondjuk, nem éri el a 600 ezer forintot, azaz a havi 50 ezer forintot, úgy az adótartalom 20 százalék, adójóváírás esetén pedig csak 14 százalék lesz.

(10.40)

Talán sok képviselőtársam ismer ilyen, részmunkaidőben foglalkoztatott idős embert, aki alacsony jövedelmi helyzete miatt kénytelen munkát vállalni portásként, szervezőként vagy éppen direktmarketingesként. Ők a szabályozással kedvezőbb helyzetbe kerülnének. A javaslat emellett egyértelműbb, áttekinthetőbb formában rendezi a nyugdíjnak minősülő egyéb juttatások, például az árvaellátás, előnyugdíj körét.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt üdvözli a javaslatnak az otthonteremtési programot továbbfejleszteni kívánó elemeit is. A jövő évtől kerülne bevezetésre, de már az ez évi szja-bevallásban is érvényesíthető lenne az a kedvezmény, ami megemelt mértékkel segítené a lakáshitelt felvevő családokat. Míg jelenleg a fizetett törlesztő részlet 20 százaléka és legfeljebb 35 ezer forint erejéig tudták a magánszemélyek adójuknál figyelembe venni a lakáshitel-kedvezményt, addig a jövőben az új lakást vásárló vagy építő, illetve a meglévő lakás jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitelfelvétel esetén a törlesztő részlet 40 százalékának megfelelő összegű kedvezménnyel élhetnek a családok, maximum 240 ezer forintos határig. A kedvezmény a férj és a feleség bevallásában - a gyermekek után járó kedvezmény alkalmazásához hasonló módszerrel - megosztható, ezzel a gyermekes családok számára a kedvezmények köre tovább szélesedik. A lehetőséggel a törvényjavaslat elfogadása esetén már ez évben is élhetnek a lakásépítő családok. A javaslat százezres nagyságrendben érinti kedvezően a polgárokat, de közvetett hatása sem lebecsülendő, hiszen több család számára teremthetünk otthont, nő a lakáskínálat, valamint a lakásépítések emelkedésével nő a foglalkoztatottság is.

Tisztelt Ház! Az országnak jelentős az a területe is, ahol a megélhetést kizárólag a mezőgazdaság jelenti. Ezek a klasszikus értelemben vett elmaradott vidékfejlesztési térségek nemcsak gazdasági, de társadalmi gondokkal is küzdenek. Három e betűvel szoktuk mifelénk jellemezni helyzetüket: elszegényedés, elvándorlás, elöregedés. Nagyon fontos tehát, hogy a legmesszebbmenőkig segítsük azokat a családokat, amelyek ezekben a térségekben önmaguk foglalkoztatását, ezzel együtt megélhetésüket saját maguk tudják biztosítani. Ezzel nemcsak az adott családon segítünk, de az eltartóképességet is javítjuk a településen, esélyt adva arra, hogy ne az elvándorlás legyen az egyetlen alternatíva a kockázatot kedvelő, tettre kész fiatalok számára. Ezért üdvözlendő, hogy ezen családok mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagjai 4 millió forint helyett 6 millió forintig legyenek jogosultak átalányadózás választására vagy tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a bevétel 40 százalékának megfelelő költségátalány elszámolására.

A javaslat szerint megszűnik a kistermelői költségátalány 1,2 millió forintos korlátja, azaz minden kistermelő jogosult 1,6 millió forintig összegig költségeket elszámolni, melyet nem kell számlával igazolnia. Családi gazdaság tagja esetében ez 2,4 millió forint. Ez a gyakorlatban szinte teljesen adómentessé alakítja tevékenységüket, valamint jóval könnyebbé teszi az adminisztrációjukat, így többet tudnak foglalkozni a gazdaságukkal.

A termőfölddel való hatékonyabb gazdálkodást segíti az az eleme a javaslatnak, hogy ha magánszemély értékesít termőföldet családi mezőgazdasági vállalkozó számára, élvezzen adómentességet az így képződött jövedelme után. Ezzel bővülhet a termőföldkínálat is.

Javítja a családi vállalkozás biztonságát az az intézkedés, amellyel a gazda a tárgyi eszközök értékét értékcsökkenési leírás alkalmazása helyett egy összegben számolhatja el költségként, függetlenül attól, hogy az egyedi érték meghaladta-e az általánosan érvényben levő 50 ezer forintot. Az esetek nagy többségében ilyen mértékű egyszeri elszámolási lehetőség esetén természetszerű, hogy az elszámolás évében jelentős veszteség képződik a mezőgazdasági vállalkozásoknál. Ezért a javaslat korlátlan idejű veszteségelhatárolási lehetőséget ad az ezen a jogcímen keletkezett veszteségekre vonatkozóan.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt továbbra is fontosnak tartja az oktatás támogatását. Az ebben a kormányzati ciklusban bevezetett iskolakezdési támogatás igénybevételekor sok esetben az a gyakorlat alakult ki, hogy a munkáltatók elkerülve azt, hogy ne a szülő adózzon a természetben nyújtott juttatás után, a gyermek adóazonosító jele alapján folyósítanak, ezért a gyermeknek bevallási kötelezettsége keletkezik. A módosítás feloldja ezt a helyzetet, mégpedig úgy, hogy az iskolakezdési támogatás gyerekenként 10 ezer forintig kikerül a jövedelmet képező bevételek közül.

Az új lakás első vásárlóját az illetéktörvény ez év január 1-jétől mentesíti az illeték alól. Mint ahogy már szó volt róla, fontos cél a lakásállomány bővítése, a lakásépítések fokozása. Ez segíthető támogatással és a közterhek minimalizálásával is. A javaslat szélesíti az illetékmentességbe tartozó kört, miszerint más hasznosítású épület, például kollégium, laktanya átépítésével létesített új lakás első megszerzése után sem kell fizetni illetéket. Ez a rendelkezés harmonikusan egészíti ki az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó bérházprogramot. Óvoda épül a laktanya helyén - így szólt a nyolcvanas évek betiltott, szovjetellenes dalának akkor még számunkra utópisztikusnak tűnő sora. Nos, ma már tény, hogy Debrecenben és Szolnokon lakóotthonok épülnek a szovjet laktanyák helyén.

A mezőgazdasági vállalkozások többirányú támogatásának következő eleme a termőföldszerzés támogatása. Az öröklés útján történő termőföldszerzés a hatályban lévőhöz képest 75 százalékos illetékkedvezményben részesül. Ha adásvétel útján történik a termőföldszerzés, akkor az a javaslat szerint 300 hektár területnagyságig, illetve 6000 aranykorona értékig illetékmentességben részesül.

Bizonyára sokan emlékeznek a teremben azokra az időkre, amikor rokon vagy ismerős mesélte, hogy levelet kapott barátjától, rokonától, mondjuk Kanadából, a levélből pedig valamilyen nyugati valuta kukucskált ki. Volt olyan eset is nyilván, hogy egy-két év múlva derült ki, hogy a valódi tartalom sohasem érkezett meg, azóta is megosztva a közvéleményt, hogy a posta tüntette el vagy a postás. Kellemes történetek keringnek az ilyen-olyan úton megszerzett, majd zokniban kivitt, Pevexben vagy Tuzexben levásárolt dollárról, márkáról.

Gondolom, ezért valamennyien örömmel hallgattuk, hogy a kormány 88/2001. számú rendeletével a nyáron feloldotta a devizakorlátokat, így már a magánszemélyek is számos olyan ügyletet végezhetnek majd, amely a korábbiakban minimum engedélyezési kötelezettség alá esett. A javaslat a kormányrendelettel összefüggő kérdésekben jár el annak érdekében, hogy a devizaliberalizációt ne lehessen adómegkerülési ügyletekre használni. Ha olyan országból származik a jövedelem, amellyel szemben nincs hatályos egyezménye a Magyar Köztársaságnak, akkor el kell kerülni az ebből fakadó problémákat. Sok országban minimális az adó, az ilyen, úgynevezett adóparadicsomi országból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, és - úgy gondolom, jogosan - progresszíven adózna a javaslat szerint.

A jelenlegi jogalkotási folyamatban a párhuzamosan tárgyalt, tőkepiacról szóló törvényjavaslatnak is vannak az szja-törvényt érintő hatásai. Külön nevesítve lett az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, melyet a javaslat szerint 20 százalékos adó terhel. A jogszabályi környezet változásaihoz, illetve a folyamatban levő tervezett változásokhoz kapcsolódóan változik az adózás rendjéről és a számvitelről szóló törvény. A javaslat rendelkezik arról például, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok, számviteli bizonylatok milyen feltételek mellett fogadhatók el, vigyázva arra, hogy ne sértse meglévő törvényeink logikáját, rendszerét.

(10.50)

A felügyeleti munka erősítése, az ellenőrzés alapjául szolgáló pénzügyi információs rendszer naprakészsége érdekében változnak a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségei, valamint a devizaliberalizáció kapcsán lehetőség nyílik devizadíjas biztosítási szerződések kötésére, mellyel megváltoznak a tartalékok befektetésére vonatkozó szabályok is.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény feloldja a fűtőolajak bankszámlán keresztül történő vásárlása esetében a fiktív vevőkör problémáját úgy, hogy a törvény hatályát a végfelhasználókra is kiterjeszti. Ugyanakkor a jövedéki eljárásokban célszerű kiemelni a bankszámlán keresztüli fizetési előírások alól azokat a mezőgazdasági őstermelőket, akik nincsenek kötelezve bankszámlavezetésre.

A helyi adókról szóló törvény három megosztási módszert ad az iparűzési adóalap megosztására. Ez a rendszer lényegét tekintve nem változna, kisebb pontosítás, egyszerűsítés javasolt az 50 ezer forint alatti eszközök adóalapba való beszámíthatóságát illetően. A számviteli törvény módosítására azért kerül sor, mivel a gyakorlat és az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatták, hogy bizonyos előírások túlzottan szigorúak, másrészt indokolt volt sok helyütt az egyszerűsítés és a törvényen belüli összhang megteremtése.

A közbeszerzésről szóló törvény alkalmazása kapcsán felmerült, hogy a különböző támogatások igénylése során a pályázó szervezetek azért nem tudták fejlesztéseiket megindítani, mert bár a támogatási rendelet megengedhetővé tette a támogatási igény benyújtása utáni megkezdést, de a közbeszerzési törvény szerint, mivel a támogatás megszerzése előtt még nem tartozik hatálya alá a szervezet, az eljárást még nem lehetett megindítani. Ezt rendezné a törvény. Így a jövőben hamarabb indulhatnak meg a fejlesztések.

A törvényjavaslat 157. §-a az egyházak arányos támogatásának kiegészítéséről rendelkezik, lehetőséget biztosítva arra, hogy amennyiben csökken a személyi jövedelemadó súlya, az arányosan elosztott összeg hosszú távon se csökkenjen. A javaslat szerint a támogatást az szja ténylegesen átutalandó összegének 8 százaléka mértékéig a vallási hovatartozási arányok alapján a költségvetés egészítené ki. Ez az intézkedés jelentősen javítana a falvak egyházainak helyzetén.

A javasolt módosítások bizonyos része tehát technikai jellegű. Ez részben a hazai törvénykezés folyamatos, menetrendszerű koherenciájából ered, másrészt az uniós csatlakozásra való felkészülés miatti szükséges harmonizációk sürgetik. A csatlakozás után az uniós törvények java része beépül a magyar jogrendbe, illetve lesznek bizonyos, számunkra stratégiailag fontos területen derogációs igények, amelyek később rendeződnek. Ezzel együtt sok jogszabály fogadásának elő kell készíteni a terepet, olyan környezetet kell biztosítani, ahol problémamentesen, kompatíbilisen illeszkednek a szabályok majd a magyar jogrendbe. A javaslat fő iránya tehát a kormányprogramban fogalmazott, a Fidesz-Magyar Polgári Párt számára is fontos célcsoportok további segítése, támogatása.

Felmerül a kérdés, hogy a kedvezmények nem túl nagyvonalúak-e, elbírja-e az ország gazdasága. Ha aprólékosan megvizsgáljuk a javaslatot, azt látjuk, hogy a javasolt módosítások következetesen, az előző években kiadott törvényekhez, rendeletekhez kapcsolódóan egy-egy apró módosítással javítanának a támogatottak helyzetén. A kedvezmények mértéke nem túlzó, semmiképpen nem nevezhető kampányfogásnak.

Ha megnézzük a költségvetés 1-8. havi előzetes mérlegét, akkor a tendenciákból adódóan a következő évet is hasonlóan biztatóan ítéljük meg. Az amerikai események természetesen bizonytalanságokra adhatnak okot, de ma még nem lehet pontosan meghatározni az események világgazdasági hatását, a magyarországi vonatkozások pedig a kutatók szerint sem egyértelműek. Bízhatunk tehát abban, hogy ezek módosítások már nagyságrendjük okán sem fogják túlfeszíteni a költségvetési kereteket.

Nézetünk szerint fontosak ezen további kedvezmények a gyermekeket nevelő családok otthonteremtése, iskoláztatása, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítása, a mezőgazdasági családi vállalkozások számára. Erre már csak azért is szükség van, mert ez az ország nem olyan gazdag, hogy életerős emberek százezreinek fenntartását biztosítsa anélkül, hogy ők a társadalom számára hasznos tevékenységet folytatnának.

Célunk az új nemzedék számára a tanulás esélyeinek javítása és egészséges életkörülményeinek megteremtése. Ezt szolgálják az iskola és a felsőoktatás folyamatos fejlesztési programjai, a tandíjeltörlés, diákhitelprogram, Bursa ösztöndíj, kollégiumi tehetséggondozás. Ezek olyan eszközrendszerek, amelyekkel egyre több tehetséges gyermek emelkedhet ki.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az elmondottak alapján támogatja a törvényjavaslatot. Reméljük, hogy a többi frakció is egyetért azokkal a kedvezményekkel, amelyeket a javaslat tartalmaz. A jogharmonizációs javaslatokon bizonyára lehet további finomítást, egyszerűsítést végezni. Frakciónk támogatni fogja segítő szándékú javaslataikat.

Kívánok mindannyiunk számára korrekt, indulatmentes vitát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)