Készült: 2021.09.20.12:26:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2021.03.22.), 242. felszólalás
Felszólaló Tordai Bence (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:09


Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Próbáljunk meg egy rövid időre úgy tenni, mintha komolyan vehetnénk ezt a mai vitát, annál is inkább, mert ezt a témának, az ügynek a súlya nagyon is indokolja, hiszen arról beszélünk, hogy itt a következő öt évben közel 6000 milliárd forintot lehet elkölteni, amit az Unió biztosít számunkra a helyreállítás és az ellenálló képesség javítása érdekében.

De sajnos, önök nem tudtak felnőni ehhez a feladathoz, önök nem tudták megadni a tiszteletet ennek az ügynek, nem tudták megadni a tiszteletet a magyar embereknek, és egyszerűen semmibe veszik a véleményüket, esélyt sem adnak arra, hogy az ezzel a tervvel kapcsolatos véleményüket kifejtsék. Már csak azért sem lehet kifejtenünk a véleményünket, merthogy nem lehet megismerni magát ezt a tervet. Az egyetlen dolog, amit ebből nyilvánosságra hoztak tavaly decemberben, egy 13 oldalas összefoglaló. Tehát még egyszer: 13 oldal arról, hogy hogyan költenének el 6000 milliárd forintot, naponta 3000-4000 millió forintot.

Ez önmagában is komolytalan, de akkor nézzük meg, hogy mi az, amit azóta még a nagy kapkodásban sikerült előállítani: önök kilenc alprogramot fogalmaztak meg, komponensnek nevezik  nevezzük akkor komponensnek. Ebből a kilenc komponensből azóta négynek az összefoglalója szintén felkerült, de azok még mindig csak összefoglaló anyagok. Elmondom, hogy az utolsó, a kilencből a negyedik komponensnek az összefoglalója mikor került fel a kormányzati honlapra: 2021. III. hó 22-én, 15 óra 48 perc 40 másodperckor, tehát mintegy két órával ezelőtt. Ugye, elég komoly az a vita, amire nem tudunk felkészülni úgy, hogy részleteiben megismerjük az anyagot, merthogy önök nem teszik közzé, nem hozzák nyilvánosságra, nincs mit letenniük az asztalra.

Egyébként meg azt, amit publikáltak, ha nálam valamelyik egyetemi órán valaki beadta volna egy dolgozatnak, visszadobom, tehát osztályozásra sem méltó az a szakmai színvonal, az a nyelvi színvonal, amit önöknek sikerült előállítani. Nem tudom, hogy ezt melyik helyettes segédgyakornok állította elő, de ha a kétszáz államtitkárból és hasonlóból senkinek nem volt arra ereje, hogy legalább ezt a 13 oldalt megnézze, és tartalmilag, szakmailag, ne adj’ isten, egy lektorral együtt nyelvileg is ellenőrizze, az tényleg a kormányzásuk szégyene.

Úgyhogy innentől kezdve sajnos nem lehet komolyan venni ezt a vitát, és azért sem lehet komolyan venni, merthogy április 30-áig le kéne adniuk önöknek a végleges verziót az Unió felé. Nyilván le fogják adni, persze, efelől nincs kétségem, le fogják adni, olyan lesz, amilyen most: teljesen színvonaltalan lesz, és semmilyen módon nem építi be azokat az észrevételeket, javaslatokat, kritikákat, amelyeket megfogalmaznak a szakmai szervezetek, a civil szervezetek, az érintett társadalmi csoportok képviselői, az ellenzéki pártok képviselői és például az önkormányzatok, hiszen az Unió előírta azt, hogy kötelezően konzultálni kell ennek a tervnek a kapcsán az önkormányzatokkal. Önök lehet, hogy suttyomban néhány kormánypárti polgármesternek megküldték ezt az anyagot, hátha ír rá valamit, jaj, nem írt, hát, akkor nem is kell ezt figyelembe venni, de a legnagyobb magyar önkormányzati szövetségeknek, a megyei jogú városok nagy többségének, Budapest fővárosnak a véleményét ebben nem kérték ki. Nem kérték ezt ki, úgyhogy innentől kezdve teljesen komolyan vehetetlen az, amit maguk itt művelnek, és egészen nyilvánvaló, hogy nem teljesítik azokat a feltételeket, amelyeket eljárásilag az Unió előír.

Tartalmilag az Unió meghatározza, hogy mi az a hat pillér, amire ebben az alapban költeni lehet. Hát, nézzük meg, hogy sikerült ezt a hat pillért maguknak kilenc darab komponenssé átalakítani, és ezekben a komponensekben mit ígérnek, mit terveznek, és mit teljesítettek az elmúlt 11 évben, hiszen nyilván annak függvényében tudjuk ezt bármilyen szinten hitelesnek vagy komolyan vehetőnek tekinteni, hogy vane mögötte teljesítmény, illetve az eddigi politikai irányvonaluk mit mutat ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.

Az A) komponens: demográfia és köznevelés. Hát, az Unióban ezt oktatásnak hívják, de hagyjuk is. Demográfiai célként azt határozzák meg, és most szó szerint idézek az RRF bemutató előadásából, amit a kormányzati honlapról töltöttem le: „Célunk a gyermekvállalási kedv és a hazai lakosságszám növelése.” A lakosságszám növelése!

(17.30)

Most mondom, az elmúlt 11 évben mit sikerült elérni. A lakosság számának a csökkenése gyorsulva nő, tehát még csak a lakosságszám-csökkenés gyorsulásának a megállítására sem voltak képesek. Értik, ugye? Nem értik! Látom, hogy nem értik, de nem is várom el maguktól, mert nyilvánvalóan nem találkoztak ezzel, és csak a betanult propagandát mondják fel itt az Országgyűlésben. Tehát először meg kéne állítani a lakosságszám csökkenését, a gyorsuló zuhanását, utána lehet lelassítani, visszafordítani ezt a folyamatot, és a lakosságszám növekedése így ránézésre és demográfusokat olvasva a következő száz évben nem egy reális célkitűzés. Tehát ennyire komolyan átgondolt ez a terv.

Azt írják ugyanitt, hogy „célunk a fiatal generációk XXI. századi követelményeknek megfelelő, nemzeti alapokon álló minőségi oktatásának biztosítása”. (Nacsa Lőrinc: Ezzel mi a baj?) Ezzel semmi baj. Azért mondom, hogy a célok jók, de vessük őket össze az eddigi teljesítménnyel! Maguk a XXI. századi oktatási formák helyett sokkal inkább vonzódnak a XIX. századi poroszos, frontális, tökéletesen elavult oktatási formákhoz. A XXI. századi oktatással köszönőviszonyban nincsenek, sőt üldözik azokat az intézményeket, amelyek ezt megpróbálják megvalósítani az alaptanterv keretein kívül. Aszongya, hogy „nemzeti alapokon álló”. Tudjuk, hogy ez minek a kódszava, ez a történelemhamisítást jelenti a legtöbb esetben, illetve olyan szélsőséges szerzők és figurák hivatalos anyaggá emelését, akiket jó ízlésű ember magától el sem olvasna.

Minőségi oktatás. Hát, nézzük a minőségi oktatást! Minőségi oktatás, de kinek? A kiváltságos keveseknek, hiszen maguk egy oktatási kasztrendszert hoztak létre az elmúlt 11 évben, ahol a szegregációs gyakorlatokat támogatva az egyházi iskolákat túlfinanszírozza az államiakhoz képest. Próbálnak egy olyan, a maguk szája íze szerinti új generációt kinevelni, amely majd talán nem lesz ilyen kritikus az autoriter törekvéseikkel kapcsolatban. Az a helyzet, hogy ha a számokat nézzük, akkor az oktatási rendszerünk teljesítménye folyamatosan romlik, és Magyarország az a hely, ahol a legnagyobb a különbség az iskolatípusok között, illetve az egyes iskolák teljesítménye, hozzáadott értéke között. Tehát gyakorlatilag az határozza meg a gyerek sorsát, hogy milyen iskolában, milyen településen tudja megkezdeni a tanulmányait. Minőségi oktatáshoz és különösen ezeknek az általánosan hozzáférhető verziójához maguknak semmi köze nem volt az elmúlt 11 évben. Akkor így vegyük komolyan ezt az ígéretet!

A következő a B) komponens, az egyetemek megújítása. Na, most itt látjuk, hogy el akarnak költeni ezermilliárd forintot az egyetemekre. Azt is látjuk… (Nacsa Lőrinc: 1500-at!) 1500-at? Pláne jó! Azt is látjuk, hogy ezeket az egyetemeket már magánosították, fideszes kuratóriumok kezébe adták. Ez az elosztási terv egyébként azt tartalmazza, hogy sem a Corvinus Egyetem, sem az ELTE nem kapna ebből az ezermilliárdos nagyságrendű támogatásból egy fillért sem. Azt látjuk, hogy van remek ötletük arra, hogy fideszes kuratóriumoknak hogy lehet megint csak uniós közpénzszázmilliárdokat a kezébe átjátszani, de ennek a XXI. századi felsőoktatáshoz sok köze nem volt, nem is lesz.

Azt mondják a C) komponensben, hogy felzárkózó települések és régiók. A felzárkózásról csak annyit, hogy Szabolcsban mára alig több mint feleannyi az átlagkereset, mint Budapesten. Ennyit a felzárkózásról. A maguk 11 éves kormányzása alatt elképesztő szétszakadás volt regionális és társadalmi értelemben is, nemcsak nőtt a különbség az alsó és a felső osztályok és rétegek között, hanem ezek a különbségek egyre inkább bebetonozódnak, ragad a padló és ragad a plafon, nincs társadalmi mobilitás, a tehetség nem tud érvényesülni, mindenki ott fogja végezni, ahol a szülei. A maguk társadalmi fejlesztése, gazdaság- és településfejlesztési politikája nagyjából ezt eredményezte. Persze lehet, hogy majd akkor varázsütésre, ’21 után valami miatt a felzárkózást fogják segíteni a maguk programjai. Hát, eddig ez sem sikerült.

Nézzük, vízgazdálkodás! Nagyon jó ötlet, helyes! Felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme  szuper! Csak akkor eddig nem olyan törvényhozást kellett volna folytatni, ami a talajvizek megcsapolását büntetlenül lehetővé teszi, amit még Áder János is visszaküldött, hogy a kevés bátor lépésének az egyikét említsük. Jobban meg kellett volna becsülni eddig is az egész vízgazdálkodási rendszert, sőt az egész természetvédelmi intézményrendszert, de maguk a legkevésbé sem megbecsülték, sokkal inkább szétverték azt. Tehát mostanra egy teljesen kibelezett, meggyengített, szétdarabolt és az érdemi funkcióitól megfosztott környezetvédelmi  beleértve a vizeink védelmét szolgáló  intézményrendszer maradt a maguk rombolása mögött. Úgyhogy ezt a vízgazdálkodási komponenst sem tudom sajnálatos módon komolyan venni.

A következő pont a fenntartható zöldközlekedés. A fenntarthatósággal kapcsolatban tényleg eddig nehéz volna bármi pozitívat említeni. Orbán Viktor kormánya az, amely rendre megvétózza azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek ambiciózusabb klímacélokat tűznének ki maguk elé, és egyszerű bazári alkuként tekint az ezzel kapcsolatos uniós közös fejlesztési politikákra. Nagyon szomorú. Persze, most kitalálták, hogy majd lesz valami zöldbuszprogram, majd valami elektromos buszgyártásba beszáll valamelyik haverjuk, és ha oda lehet irányítani száz- és ezermilliárdokat, akkor abból majd megint csurran-cseppen, persze ha maguk még egyáltalán abban a helyzetben lesznek, hogy ezeket a pénzeket el tudják onnan irányítani. Remélhetőleg nem.

Az F) komponens az energetika, úgy is, mint zöld átállás. A cél Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. Ezt nehéz elképzelni úgy, hogy folyamatosan az oroszok kiszolgálására játszanak az egész geopolitikai és energiapolitikai programjukban. Tehát az elmúlt 11 év megint csak nem erről szólt, és nem erről szólt akkor sem, amikor azt láttuk, hogy tökéletesen ellehetetlenítették a szélenergia termelését, és a napenergia támogatását is addig fogták vissza, amíg nem sikerült megszervezni azt a Fidesz-közeli ipart, ami rátelepül ezekre az állami támogatásokra és lehetőségekre. A Magyarország által vállalt klímavédelmi célok teljesítésére utalnak. Itt Magyarországnak lett egy klímavédelmi törvénye, amelyet véletlenül én terjesztettem be, de aztán úgy alakították át, hogy a szülőapja sem ismert rá. Ebből is az ambiciózus klímacélokat kihúzták, és Paks II.-re hivatkozva, ami egy teljesen elhibázott és környezeti szempontból is fenntarthatatlan, mindamellett veszélyes és drága projekt, próbálták valahogy ezeket a nagyon harmatos célokat alátámasztani cselekvési tervekkel. Úgyhogy ha így folytatják tovább, akkor ebből sem lesz különösebben semmi.

De nézzük meg ezzel kapcsolatban a legeslegfontosabb intézkedést, azt a cselekvési tervet, amit már 2010-ben is megígértek, jelesül, hogy egy zöldbank finanszírozásával zöldgalléros munkahelyeket teremtve lakossági energiahatékonysági felújításokat fognak támogatni évi több száz milliárd forintos értékben. Kerestem, hogy ennek vane valami nyoma, merthogy mindenki megegyezik abban, hogy nagyjából ez a legfontosabb, a leghatásosabb eszköz, amit a klímavédelemben és a fenntarthatóság érdekében megtehetnénk. Felolvasom szó szerint, ez a rész most már az összefoglalóból van. Önök azt írják erről: „Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése a korszerűtlen energiahatékonysági lakóépületek problémájára ad választ. Segítségével évi 1,29 Petajoule új energiamegtakarítás érhető el 2021-2030 között. ‘A lakóépületek energiahatékonysági felújítása, kiemelten a támogatandó lakossági szektorban, energiaszegénységben élők számára’ elnevezésű beavatkozás nélkül nem prognosztizálható jelentős előrelépés, hiszen a beruházások drágák, és lassan vagy nem térülnek meg. Az építőipari kapacitások és a lakosok energiatudatosságának alacsony szintje jelenthet nehézséget a megvalósításban.” Most akkor megvalósítják ezt vagy nem? Ha igen, akkor mennyi pénzt költenek rá? Mik a célok? Mik a volumenek? Ez nevetséges, komolyan, hogy így akarnak száz- és ezermilliárdokat elkölteni, vagy nem elkölteni erre, mert nem tudom, hogy akkor ezek alapján maguk akarnake erre költeni egyáltalán vagy sem! Na, de menjünk tovább! (Nacsa Lőrinc: Nem érted!) Hát, mert érthetetlen! Talán le kéne írni, hogy mire gondoltok, és akkor érteném.

Körforgásos gazdaság. Ez megint egy olyan szektor, amit sikerült teljesen bedarálni, központosítani, szétlopásra optimalizálni, és ezzel egyébként a működését is szétverni, na, és akkor most, hogy már ezt baráti kezekbe próbálták adni, bár döcög a rendszer, majd beletolnak megint százmilliárdokat.

Digitalizáció  ugye akkor, amikor az oltási menedzsment papíralapon zajlik, és ne is folytassam az egyebeket.

Egészségügy. Az az egészségügy, amire most biztosan nagyon sokat költenek, miközben jelenleg a GDP 4,5 százalékát költik rá. Az uniós átlag 7 százalék, tehát évente ezermilliárd forinttal lenne több, hogyha az uniós átlagot költenék rá. Tehát ennyire vehetők komolyan az önök ígéretei, az önök célkitűzései.

(17.40)

És innentől kezdve tényleg csak az marad, hogy mi, felelős politikusok, felelős véleményformálók, szakmai vezetők, civil szervezeti vezetők közvetlenül kommunikáljunk a Bizottsággal, mint ahogy ezt megteszi Karácsony Gergely vezetésével a Szabad Városok Szövetsége, és megteszi nagyon sok szervezet és magánember is. Reméljük, hogy ez eredményre fog vezetni, de az biztos, hogy egy kormányváltás sokkal hasznosabb lesz ebben az ügyben 2022-ben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai