Készült: 2020.07.06.02:40:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

155. ülésnap (2016.05.23.), 346. felszólalás
Felszólaló Varga Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:09


Felszólalások:  Előző  346  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló T/10530. számú törvényjavaslat célja a gyakorlati tapasztalatok alapján a hulladéklerakásijárulék-fizetési rendszer egyszerűsítése. Megteremti a felhatalmazást a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek listájának miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez, egyszerűsíti az adminisztratív és egyéb vállalkozói terheket, továbbá uniós harmonizációs és jogértelmezési, -egységesítési célt is szolgál.

(22.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A hulladéklerakási járulék bevezetésének alapvető célja a hulladék hulladéklerakóktól való eltérítése és hasznosítási növelése volt. A hulladéklerakási járulék összege az eredeti szándék szerint évente emelkedett volna. 2013-ban az összege háromezer forint/tonna volt. Az Országgyűlés 2015. január 1-jétől a hulladéklerakási járulék összegét határozatlan ideig a 2014. évi szinten rögzítette, vagyis a hulladéklerakásijárulék-fizetéssel érintett hulladék lerakással történő ártalmatlanításának díja egységesen jelenleg hatezer forint/tonna.

Tisztelt Ház! A 2013-tól bevezetett járulékfizetési kötelezettség elsősorban a települési hulladék, az építési-bontási hulladék és a veszélyes hulladék lerakására, illetve azok mennyiségének visszaszorítása érdekében került bevezetésre. 2012-ben a keletkezett települési hulladék mintegy 65,4 százaléka került lerakásra, ez az arány 2013-ban, a lerakási járulék bevezetésének első évében 64,6 százalék volt. 2014-re a lerakott települési hulladék mennyiségének az aránya 57,5 százalékra csökkent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2012-höz képest több mint 400 ezer tonna települési hulladékkal kevesebbet ártalmatlanítottak lerakással 2014-ben. Ezzel együtt a települési hulladék anyagában történő hasznosításának részaránya növekedett.

Az építési-bontási hulladék tekintetében is hasonló a lerakott hulladék mennyiségének csökkenése, továbbá a veszélyes hulladék lerakásának tekintetében is több mint 5 százalékos csökkenés figyelhető meg a lerakott hulladék mennyiségére vonatkozóan.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás a részletes indoklásban leírtak szerint a hulladéklerakási járulékot kiterjeszti az úgynevezett ipari hulladékra is. Az Európai Bizottság megbízásából 2012-ben fel­mérés készült a hulladékgazdálkodás közgazdasági eszközeiről, különösen a hulladéklerakási járulék tagországi alkalmazásáról. A tanulmány alapján a tagországok gyakorlata valamennyire különbözik, de azokat összevetve több hasonlóság is kimutatható. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb tagállam esetében van lerakási járulék ipari eredetű hulladékra is.

Ahogy a részletes indoklásban is megtalálható, a települési hulladéklerakókat nem azért létesítették, hogy ott ipari eredetű hulladékokat helyezzenek el, ezért teljes mértékben indokolatlan, hogy az ilyen hulladék után ne kelljen járulékot fizetni. A kezdeti tervekkel ellentétben tehát kizárt a hulladéklerakási járulék Európában általánosnak tekinthető, fokozatos emelése, de a járulék kiterjesztése és az egyszerű szabályozással a kiskapuk bezárása a rendszert fenntarthatóvá teszi.

A módosítás egyik jellemzője az, hogy egyszerűségre törekszik. Az egységes mérték és kevés kivétel miatt a rendszer az egyszerű államhoz igazodik. A kivételek között vannak a nagy tömegű ipari hulladékok ‑ salak, pernye ‑ és az azbeszthulladék, amely elhelyezése a lakosság részére napi szintű gondot jelent. Több kivételt nem célszerű megfogalmazni, mert az óhatatlanul eltérő értelmezésekhez, esetlegesen pedig járulékelkerüléshez vezethet. Ki kell emelni, hogy a hulladéklerakási járulék szabályainak módosítása a lakosság terheit nem fogja növelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat könnyítéseket tartalmaz azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek saját járművükkel saját hulladékukat nem üzemszerűen, hanem alkalmilag szállítják, mert a hulladék keletkezési helyén nincs lehetőségük a szabályos gyűjtés, kezelés megoldására. Ezen hulladékáramlatok szállítása eddig az engedélyköteles tevékenységek közé tartozott, azonban a módosítás alapján az érintettek mentesülnek a hulladékszállítási engedély beszerzésének kötelezettsége alól.

A jogszabály-módosítás lehetővé teszi egy kormányrendelet megalkotását, amely során a gazdasági szereplők egyszerűbb feltételek mellett tudják kezelni a gyártási tevékenység során keletkezett olyan anyagokat, amelyek addig hulladéknak minősültek, ha ez megfelel a melléktermékek kritériumainak, amelyet a tervezetben felhatalmazott kormányrendelet fog részleteiben szabályozni. A tervezet további célja az egységes jogértelmezés megteremtése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (V. Németh Zsolt tapsol.)




Felszólalások:  Előző  346  Következő    Ülésnap adatai