Felszólalás adatai

(9.20)

A Nemzeti Eszközkezelő társaság a szociális családiház-építési programmal, zöldmezős állami beruházással ad otthont olyan családoknak, akik már elvesztették a lakásukat, vagy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, aki a visszavásárlás esélyével bérlőként ugyanott folytathatja az életét.

A kormány javaslatot dolgozott ki a programba kerülés jogosultsági feltételeinek bővítésére. A legrászorultabbaknak, azoknak, akik például több éve elveszítették az állásukat, és emiatt tartósan fizetésképtelenné váltak, a bankok már felmondták a szerződéseiket, sőt legtöbbször a hitelek átkerültek valamelyik követelést behajtó vállalkozáshoz. Számukra szinte egyenes következmény az ingatlan, ezzel a lakhatásuk elvesztése, ellehetetlenülése.

A kormány elsősorban az önkormányzatokra számíthat ebben a helyzetben, hiszen a több mint 200 ezer bérlakás olyan eszköz a kezünkben, amivel a hitelkárosultak érdekében élni lehet és kell is. A lakását elvesztő és sok esetben még így is adóssággal küzdő család számára egyetlen megoldásként az önkormányzati szociális lakás bérlése kínálkozik. (Folyamatos zaj.) Tudjuk, az ilyen helyzeteket nem könnyű kezelni. A bajbajutottak sokszor az utolsó pillanatban kérik a segítséget, és a szabályok legtöbbször nem engedik meg a számukra méltányos eljárást. A legtöbb önkormányzat lakásigénylési névjegyzékből választ bérlőt, vagy a megüresedéskor pályáztat. A károsultak általában nem jogosultak önkormányzati bérlakás igénylésére, mert lakás- vagy családiház-tulajdonosok, pályázni pedig nem biztos, hogy akkor lehet, amikor otthontalanná válik valaki.

A kereszténydemokrata frakcióban tevékenykedő polgármesterek átgondolták a megoldás lehetőségeit. Egyrészt azt ajánljuk, hogy a helyi önkormányzati rendeletek szerint piaci alapú bérletre bárki legyen jogosult, az is, aki lakóingatlannal rendelkezik - ezzel a lakhatás veszélybe kerülésekor a bajba jutott devizahiteles azonnal lakásigényt nyújthat be. A lakásigénylési névjegyzékbe kerülésről évente többször, legalább két alkalommal is dönthet a testület, a névjegyzékben szereplők jogosultságát pedig rendszeresen felülvizsgálhatja. Amikor a már névjegyzékbe került igénylő a lakását elveszíti, vagy szerencsésebb esetben el tudja adni, az éppen üres lakások valamelyikében elhelyezhető. Mivel lakással már nem rendelkezik, nem a piaci, hanem a jövedelme szerint legfeljebb költségelvű vagy akár szociális lakbért fizethet. Másrészt olyan szabályt is alkothat az önkormányzat, hogy a lakásigénylési névjegyzékben nem szereplő, de szociális helyzet alapján bérlakásra jogosult számára soron kívül adható lakás, ha a lakhatása a gazdasági válság következményei miatt került veszélybe, különösen, ha a család kiskorú gyermeket nevel, vagy beteg, fogyatékkal élő családtagot ápol. Ezt a döntést a polgármester legyen jogosult meghozni, tehát késlekedés nélkül lakást kaphat a bajbajutott. Ilyen megoldásokat például mi Egerben már alkalmazunk.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, kereszténydemokraták fontosnak tartjuk, hogy a kormány és az önkormányzatok együttműködése is járuljon hozzá a devizahitelezés következtében ellehetetlenült családok lakhatásának megoldásához.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)