Készült: 2021.05.08.03:11:51 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 399 2010.06.14. 4:12  396-432

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy én az önkormányzatokért felelős minisztérium, a Belügyminisztérium nevében szólok hozzá; a kormányban az adótörvények felelőse a volt Pénzügyminisztérium jogutódja.

Mi az önkormányzatok szempontjából vizsgáltuk meg ezt a kérdést, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy a képviselői indítványt a kormánynak alapvetően támogatnia kell. Támogatnia kell annak érdekében, hogy azok az elvek, amelyek eddig az önkormányzatiságban működtek az elmúlt húsz évben Magyarországon, tovább tudjanak működni.

Elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy ha visszaállítunk egy törvényt, amely január 1-jétől lépett hatályba - várhatóan még ebben a hónapban elfogadja az Országgyűlés a képviselői indítványt, a törvényjavaslatot -, az mit okozhat az önkormányzatoknak és mit okozhat a kormányzatnak. Azt láttuk, hogy különösebb fennakadást nem fog okozni, jelentős többletmunkát fog jelenteni az önkormányzatoknak és az APEH-nak, ugyanakkor a szeptember 15-ei adóelőleg-fizetési határidőre minden visszakerülhet ugyanabba a rendbe, ahol a törvényjavaslat elfogadása előtt volt. Ha az elfogadott törvényjavaslat lépett volna hatályba, akkor a vállalkozóknak szeptember 15-én először az APEH-nak kellett volna az iparűzési adót megfizetniük, s nem határozat alapján, hanem önbevallással. E törvényjavaslat következtében minden önkormányzat eldönti, hogy hogyan szedi be az iparűzési adót: az APEH által, vagy saját maga mint adóhatóság. Ezáltal az önkormányzatoknál szeptember 15-én visszaállhat a régi rend: határozat alapján előleg-fizetési kötelezettség keletkezik, és közvetlenül az önkormányzatok számlájára fog befolyni ez az adóelőleg.

A kormányzat szempontjából ez alapvetően költségvetési kérdés, de mivel akkor egy igen szigorú törvényt fogadott el a szocialista-szabad demokrata többség - vagy kisebbség? - a parlamentben, ez összességében végül is költségvetési kérdéssé válik, hiszen az APEH ezt az adóbevételt teljes egészében át kellett hogy adja az önkormányzatoknak, ez tehát nem fog befolyni az állami költségvetésbe, és azt nem kell kifizetni, így az APEH-ot nem kényszeríti arra a törvény, hogy esetleg hitelt vegyen fel annak érdekében, hogy biztosítani tudja az önkormányzatok likviditását.

(0.30)

A másik fontos érv pedig az, hogy egyértelműen bebizonyosodott, az illeték beszedését korábban a szocialista kormányzat elvonta a megyei önkormányzatoktól, illetve az önkormányzatoktól, és azt kell látnunk, hogy ez így nem vált hatékonnyá, sokkal kevesebb illetékbevétel folyik be, egyértelműen azáltal is, hogy nem kellően hatékony az adóbeszedés, illetve az illetékbeszedés. Ezáltal ez a példa is azt mutatja, hogy amit az APEH szed be, nincs olyan összeg, nincs olyan hatékonyságú, mint amit maguk az önkormányzatok szednek be. Ez is azt indokolja, hogy a törvényjavaslatot el kell fogadni. Még egyszer mondom, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkáraként mondom azt, hogy a kormány ezt a képviselői indítványt ezáltal támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 37 2010.06.28. 4:33  34-40

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos kérdés az, hogy a mindennapi körérzetünket a szúnyoginvázió, a szúnyogáradat mennyire rontja el. Nagyon fontos kérdés az, hogy egyáltalán tudjuk-e a mindennapi életünket e rendes mederben folytatni. Tisztelem polgármester urat, hogy Szeged városának érdekeit és a térség érdekeit itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt magára vállalja, de azért, ha megengedi, én ennél sokkal nagyobb jelentőségű és nagyobb károkról szeretnék beszélni, mielőtt a szúnyogra visszatérnék, mint az ön városának nehézségei.

(14.30)

Ugyanis a tavaszi, nyár eleji rendkívüli időjárás, az esőzések, az árvizek és a belvizek hatalmas károkat okoztak az ország más területén. Jelen felmérések szerint több mint háromezer ház sérült meg Magyarországon, és még a felmérésnek nincsen vége. Csak Borsodban 295 ház lakhatatlan. A kár értéke a magántulajdonban meghaladja a 10 milliárd forintot. Emellett a mezőgazdasági területeken a kár 27 milliárd forintot is meghaladó lesz, az önkormányzati-állami tulajdonú utakban, épületekben, építményekben pedig 10 milliárd forintnál is nagyobb a kár, nem beszélve a védekezés költségeiről, ami több mint 8 milliárd forintot tesz ki. Jelen helyzetben a károkozás összege meghaladja az 55 milliárd forintot, tisztelt képviselő úr, és ebben bizony nincsenek benne a szúnyogirtás költségei, de benne vannak azoknak az embereknek a házai, akik például ma este nem tudják, hogy hol fognak aludni, nem tudják legalábbis, hogy mikor lesz saját tulajdonú ház fölöttük.

Visszatérve a szúnyogirtás kérdésére: a május-júniusi árvíz következtében a kormány úgy döntött, hogy azokon a területeken, ahol jelentős volt az árvíz, és vészhelyzetet hirdetett ki, ott magára vállalja a szúnyoggyérítés költségeit. Ez a terület meghaladja a 43 ezer hektárt, és több mint 230 önkormányzatot érint. Már az első forduló megvolt június 15-e és 19-e között, és vélhetően július 3-át követően lesz a második akció. Jelenleg ez 103 millió forintba került. Természetesen a kormány gondolkodik azon, hogy hogyan tudna ezekre a kiadásokra forrásokat szerezni, ezért nyújt be az Európai Unió szolidaritási alapjához pályázatot, és próbálja megnövelni azt a forrást, amivel az árvíz okozta károkat lehet majd enyhíteni.

A szúnyogirtás terén a költségvetés tartalmaz egy célelőirányzatot, turisztikai célelőirányzatot, ami 100 millió forint összegű, amelyből az önök régiója 9 millió forintot kapott.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, nem véletlenül említi azt ön, hogy négy évvel ezelőtt voltak ilyen költségek, hiszen azt követően, 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben nem. Roppant érdekes számok jönnek ki, hiszen 2006-ban az önkormányzatok 3 százaléka kapott ebből a keretből. Az ön térsége a 350 millió forintból megkapta a források egyharmadát, például Győr és Szeged az összes forrás egynegyedével tudott rendelkezni. Pedig higgye el, képviselő úr, hogy abban az időben is volt szúnyog Debrecenben is, Szolnokon is, Putnokon is és Zalaegerszegen is. Azt kell mondjuk, hogy abban az időben a szúnyogirtás költségei is politikai alapon kerültek elosztásra, ezért nem kaphatott belőle a többi, közel háromezer önkormányzat.

Tisztelt Képviselő Úr! Fogadja el azt, hogy a helyzet változott. Egyrészt nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, másrészt a helyzet sokkal súlyosabb, mint 2006-ban. Ma a helyreállításhoz több mint 50 milliárd forintot kell a kormánynak biztosítania, és sajnos ebben az 50 milliárdban nincsen benne a szúnyoggyérítés költsége. Kérem, értse meg, hogy jelen helyzetben elsők azok az emberek, akik a házukat elvesztették, akik elvesztették az infrastruktúrájukat, és a forrásokat oda tudjuk csoportosítani, nem pedig a szúnyogirtásra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 46 2010.07.05. 4:05  43-49

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdése valóban valós problémákat hoz felszínre újból, hiszen a 4-es metró kapcsán több kérdésre választ kell hogy kapjon a közvélemény, választ kell hogy kapjanak a magyar adófizetők.

Az első kérdés szakmai: egyáltalán megalapozott volt-e a metróépítés nyomvonala, vagy helyesebb lett volna-e a felszíni közlekedés bővítése? Erre a kérdésre, azt hiszem, hogy a nemzeti együttműködés kormányának készülődő közlekedési stratégiája fog választ adni.

(A másik kérdés súlyosabb, történtek-e a 4-es metró...)

PÉ/Schmitt-Szűcs-Göndör/(Tállai András)/bl

(14.40)

A másik kérdés súlyosabb: történtek-e a 4-es metró beruházása kapcsán törvénytelenségek, történt-e bűncselekmény a szerződéskötések, illetve a kivitelezés kapcsán? Felelősen bántak-e a döntéshozók a közpénzzel, minden forrást a beruházás érdekében használtak-e fel, egyáltalán történt-e visszaélés, hűtlen kezelés a kivitelezés kapcsán?

Mi az, amit eddig tudunk, és mi az, ami nyilvánosságra került? Például az, hogy a budapesti 4-es metró a világ legdrágább metrója, hiszen ahogy ön is említette, sokkal nehezebb műszaki kihívásokkal, kevesebb pénzből tudnak megfelelni más országokban; olcsóbban építenek ma metrót Németországban, Kínában, de az Egyesült Államokban is, mint Budapesten. Az is érdekes, hogy a metróberuházás kivitelezési költsége évről évre növekedett, különösen akkor, amikor Hagyó Miklós megjelent, hiszen akkor egy csapásra 70 milliárd forinttal növekedtek a kivitelezés költségei. De ezeket ismerjük a szocialista kormány autópálya-építése kapcsán.

Elképesztő az is, hogy 56 milliárd forintot bukott el a magyar nemzet, a főváros azzal - ahogy ön is említette -, hogy 11 közbeszerzést szabálytalanul folytattak le, és nem fogadta el az Európai Unió, holott már kihirdette a beruházásra a támogatást, majd az 56 milliárdot visszavonta. Azt is tudjuk, hogy jelentős pótigény van benyújtva, mintegy 35 milliárd a fúrások kapcsán. Ami egyszerűen elképesztő, az az, hogy 2005. július 18-án az Európai Beruházási Bank független ellenőrző mérnök alkalmazását írta elő a beruházás kapcsán, és ez mind a mai napig nem dolgozik, azaz öt éve nem hajtják végre a szerződésben vállalt kötelezettséget. Az is köztudott, hogy nem működött a tulajdonosi ellenőrzés, hiszen a BKV felügyelőbizottsága érdemben egyszer sem tárgyalta a beruházással kapcsolatos ügyeket, a szocialista, szabad demokrata képviselők rendre leszavazták a Fidesz által kezdeményezett napirendeket.

Az állam is próbálta ellenőrizni a beruházást, hiszen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeresen folytatott ellenőrzést. Többek között megállapította, hogy több mint 100 milliárd forintot kell jogosulatlan igénybevétel miatt visszafizetni a beruházás kapcsán. De a KEHI azt a következtetést is levonta, hogy a beruházás feletti ellenőrzés a főváros számára nem volt biztosítva, és a magyar állam mint finanszírozó érdekei nem érvényesültek. Mindamellett a magyar államot képviselő Pénzügyminisztérium állami kontrollszerepe sem érvényesült.

Köztudomású, hogy 2009. december 2-án nyomozás indult a beruházás kapcsán, és a rendőrség alapos nyomozást folytat hivatali vesztegetés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt tudom mondani, hogy a magyar kormány, a magyar közvélemény érdeke, hogy kiderüljön, hogy mi történik a 4-es metró beruházása kapcsán, a kormány tervezi, hogy a metróval kapcsolatban egy külön biztost fog kinevezni, aki vizsgálni fogja ezeket az ügyeket. De a választópolgároknak is van kötelezettségük, felelősségük, hiszen az októberi önkormányzati választáson a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot, a Demszky-érát le kell cserélni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Én úgy látom, hogy a 4-es metró beruházása kapcsán is vannak Hagyó Miklósok, de ők még jelenleg szabadon vannak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 83 2010.07.05. 2:19  80-87

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, hogy a nyilvánosság előtt is elmondhatom, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett, illetve készül tenni. Minden kormányülés első napirendje a sajnálatos árvíz okozta károkkal kapcsolatos helyreállítás, illetve a teendők megtárgyalása. A képviselő úr által felvetett problémára a kormány fokozatosan adja meg a választ.

Az első és legfontosabb a védekezés költségeinek biztosítása. Ennek lényegében a bejelentése és a vis maior keretből a kifizetése folyamatosan történik. Nyilvánvalóan az állami hatóságok vizsgálatát követően az első körben az előleg, majd az elszámolás után a teljes összegek kifizetése megtörténik.

Azt követően, jelenleg több rendelet is előkészítés alatt van, várhatóan a következő kormányülés fog róla dönteni. A magántulajdonú épületek lakóinak önerőhöz való hozzájárulása a kormányzatnak, hiszen 37 településen 317 magánházban több mint 3 milliárdos kár esett. Ezek a lakások a jövőben használhatatlanná válnak. A kormány úgy kívánja megsegíteni ezeket az embereket, hogy az önkormányzatok számára biztosít hozzájárulást, és az önkormányzatok helyi rendeletük alapján fogják átadni az érintett magánszemélyeknek lakásvásárlásra, illetve építésre saját döntésüknek megfelelően. Természetesen az ön által fölvetett, hogy úgy mondjam, járulékos károk felmérését is el kell végezni, itt elsősorban az ön által is említett belvizekre gondolok.

Illetve egy konkrét kérdése is volt Kazincbarcikát érintően, egy közút helyreállításáról, miután járhatatlanná vált. Itt azt javaslom, hogy egyedi kérelmet nyújtson be, illetve kérjenek elbírálást az illetékesek, hiszen a vis maior alapból a helyreállításra is lehet előleget kérni, és így talán felgyorsulnak az események. Jelzem, a kormány egy olyan rendeletet is elfogad, amely az építési hatósági eljárást fogja majd felgyorsítani, vélhetően a jövő héten. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 87 2010.07.05. 1:10  80-87

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A kormány vélhetően a következő ülésén foglalkozni fog azzal, hogy az "Út a munkához" központi munkaerőprogram keretén belül a munkaerőt hogyan lehet átadni a térségbeli vállalkozások számára, és ezáltal bevonni a helyreállítási munkákba. Illetve közmunkaprogramot tervez indítani a kormányzat, itt elsősorban a bontási, romeltakarítási és helyreállítási, kivitelezési munkákban való aktívabb részvételre.

Egyébként a kormány a karitatív szervezetekkel is tárgyalt, éppen a mai napon, délután megállapodtak. A karitatív szervezetek felajánlása is egy központi irányításon keresztül fog eljutni az érintettekhez. Jó hír még, hogy a fuvarozókkal is megállapodást kötött a mai napon a kormányzat, ezáltal több mint 2 milliárd forinttal több fog jutni a helyreállítási munkálatokra. Egyébként holnap fog a Belügyminisztérium képviselője találkozni az érintett térség polgármestereivel, és végigbeszélik a lehetőségeket, hogy minél gyorsabban tudjon segíteni a kormány a bajbajutottakon.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 149 2010.07.05. 2:14  146-153

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy a mondás is mondja, a baj nem jár egyedül. Májusban elkezdődtek az esőzések, majd kisebb árvizek, kiöntöttek a kis patakok. Akkor is már jelentős kárt okoztak az országban, de még nem kellett kitelepíteni embereket.

Aztán azt hittük, hogy vége van és megúsztuk, két hét sem telt el, megalakult az új kormány, és jött az igazi árvíz. Akkor már ötezer embert kellett kitelepíteni, és most már tudjuk, hogy 317 ház vált lakhatatlanná, 317 családnak jelenleg nincs fedél a feje fölött. Akkor már tényleg joggal hihettük, hogy talán most már vége van a bajoknak, de sajnos nem lett vége, hiszen hallhattuk az ország egyik vagy másik pontján, a Dunántúlon vagy az Alföldön, Mezőhegyesen vagy éppen a minap az ön térségében, Bánrévén és a kistérségben nagyon súlyos katasztrófa történt, hiszen ahogy én magam is láttam a televízióban, egy 81 éves bácsi elmondta, hogy soha életében még nem tapasztalt ilyet, hogy almányi nagyságú jég hullott az égből.

A kár mértéke is egyszerűen érthetetlen, hiszen a házak 80-90 százaléka sérült. Ráadásul a viharkár olyan kegyetlen, hogy ott nincs idő vészhelyzetet, veszélyhelyzetet kihirdetni, néhány percig tart mindössze, és ott maradnak az emberek fedél nélkül a bajban. Én azt gondolom, az első és legfontosabb az, amit önök is tettek az ön vezetésével, amit meg is köszönök önnek, hogy összefogtak, és az embereket igenis biztatták, megjelentek a tűzoltók, és elkezdték lényegében órákon belül a helyreállítást, megóvni a házakat és az embereket attól, hogy még nagyobb kár érje őket.

Azt hiszem, az első és legfontosabb a lélekjelenlét volt, amit önök tettek ebben a pillanatban, de természetesen számíthatnak a kormány segítségére is, amit a következő egy percben szeretnék elmondani, hogy hogyan. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 153 2010.07.05. 1:05  146-153

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Az első és legfontosabb, hogy ott legyen az élőmunkaerő, és az a tűzoltóságot jelentette. Örülök neki, hogy már a 60 százaléka lényegében 48 órával az események bekövetkezte után átmenetileg meg van védve, óvva.

Természetesen azt javaslom az önkormányzatoknak, hogy az úgynevezett vis maior keretbe nyújtsanak be kérelmet, amelyben a védekezés költségeit, természetesen a fa és a fólia költségeit és az ezzel kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket a mostani rendelet értelmében is meg tudja téríteni az állam, és meg is fogja. A helyreállítás kérdésével kapcsolatban az önkormányzati épületekben keletkezett kárra vonatkozóan az érvényes rendelet ezt elrendezi, tehát támogatás nyújtható az önkormányzatoknak, a magántulajdonban keletkezett károk esetében viszont rendeleti, jogi szabályozás szükséges. Javaslom, hogy a kistérség az ön vezetésével kezdeményezze ezt a kormánynál.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 16 2010.07.12. 5:10  13-16

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Szeretném megköszönni először is, hogy újra felhívja az ország figyelmét erre a súlyos katasztrófára, ami az elmúlt két hónapban történt Magyarországon. Még akkor is köszönöm önnek, a kritikát is, és ha hiányosságot tapasztalt, azt is, hogy elmondja a parlament nyilvánossága előtt, bízva persze abban, hogy nem kizárólag politikai előnyt szeretne kovácsolni azoknak az embereknek a sorsából, akik bizony áldozatai ennek a súlyos árvízi katasztrófának.

Ön kevés konkrétumot mondott arról, hogy mit tett az ország, mit tett a kormány, mit tettek az önkormányzatok és mit tettek a magyar emberek azért, hogy ezt a hatalmas katasztrófát, ennek a katasztrófának a következményeit csökkentsék. Engedje meg, hogy én ezek közül elmondjak néhányat.

Talán kiemelkedik az elmúlt időszak kormánydöntései közül, amikor szinte egy óra alatt döntött a kormány arról, hogy azonnal, az éjszaka folyamán tízezer embert vezényel a gátakra, és a Hernád mentén több mint harminc települést véd meg az előreláthatólag több mint százmilliárd forintos kártól.

Egyszerűen hihetetlen érzés volt látni az embereket a gáton, látni összefogva a civileket, látni összefogva a fegyveres testületek tagjait, mi több, a büntetés-végrehajtásban elítéltek is részt vettek a védekező munkában, több mint négyszázan.

A kormány tagjai is megtekintették ezt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter ott volt, amikor a legnagyobb baj volt. Több miniszter és több államtitkár is jelen volt, azonkívül több országgyűlési képviselő Borsod megyében maga irányította a védekezési folyamatokat. Én személyesen is részt vettem.

Ónod települést emelném ki, ahol - el kell hogy mondjam - több mint hatméteres vízoszloptól védték meg gigászi és emberfeletti küzdelemben ezt a kistelepülést a helyi polgármester irányításával.

Úgy gondolom, a védekezés sikeres volt, még akkor is, ha az ország, néhány település és sok-sok magánember nagyon súlyos károkat szenvedett el.

Amikor befejeződött a súlyos katasztrófa, a kormány rögtön elkezdte a helyreállítási munkálatokat, július 8-án, amely most már nyilvános - javaslom, hogy a képviselő úr is olvassa el - egy 25 pontos intézkedési tervet fogadott el, amely igen részletes és igen alapos. Elsőként a védekezés költségét kell hogy megtérítse a kormányzat. Ez az önkormányzatok esetében több mint 4 milliárd forintot fog kitenni. Az előlegek kiutalása minden esetben megtörtént. Borsod megyében 691 millió forint került kiutalásra, azon településekre is többek között, ahol ön járt. Az állami védekezés költsége meghaladta a 9 milliárd forintot. Ennek a rendezésére is intézkedett a kormány.

Elkezdődött a károk felmérése. Azt azonban szeretném jelezni, hogy ez egy hosszabb folyamat, hiszen a magántulajdonú házakon túl, az önkormányzati tulajdonú infrastruktúrában, az utakban, a hidakban, az árkokban, járdákban is keletkeztek károk, és ezen túl a védművekben is súlyos, milliárdos károkat mértek fel a szakemberek.

Elsőként a kormány azokról az emberekről döntött, akiknek jelenleg nincs hol lakniuk, nincs fedél a fejük felett. A kormány ebben a határozatában, a július 8-ai kormányhatározatban 3,2 milliárd forintot különített el a 317 lakás tulajdonosának, ezen családok számára, amelyet az önkormányzatokon keresztül fognak, egyedi szerződéssel és önkormányzati rendelettel megkapni ezek a családok, a lehető legsürgősebben; olyan megoldást kell választania az önkormányzatnak és az érintett családoknak, hogy télre fedél legyen a fejük felett.

(13.40)

Tisztelt Képviselő Úr! Abban a tekintetben nem értünk egyet, hogy fosztogatások és rablások, lopások történtek ez idő alatt az országban. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint nem történt ilyen eset. Az, hogy önnek ezt elmondták, biztosan így van, hivatalos megkeresés a rendőrség irányában nem volt.

Azt is tudom önnek cáfolni, hogy az országban nem volt összefogás. Igenis volt és jelenleg is van összefogás, hiszen a Mérnöki Kamara is részt vesz a felmérésekben, több civil szervezet és maguk az emberek és az érintett önkormányzatok. A kormány azon dolgozik, hogy ezeknek az embereknek a kárait minél előbb és a legnagyobb mértékben enyhítse.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 30 2010.07.12. 5:11  27-30

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt frakcióvezető-helyettes Úr! Nem nagyon értettem a napirend előtti felszólalását - mi lett volna a lényege? A saját volt kormányát emelte ki, és azt kezdte el dicsérni a jelenlegivel szemben, vagy esetleg a nehéz sorsú emberek gondjaira, problémáira hívta volna fel a figyelmet? Ha ez volt a célja, megmondom őszintén, egész más napirend előtti felszólalást kellett volna elmondani.

A kérdése az, hogy hol a kormány. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon furcsa helyzetben van ön, hiszen ön nemrég kormánypárti képviselő volt. Engedje meg most nekem, hogy ezt a helyzetet kihasználjam és visszakérdezzek. Hol volt a Gyurcsány-Bajnai-kormány akkor, amikor nem folytatta a Vásárhelyi-terv megvalósítását? (Moraj az MSZP soraiból. - Szűcs Erika: A Hernádon van!) Mert ha folytatták volna, akkor most ezt a kérdést ön a parlamentben nem tudta volna feltenni. Vagy hol volt az ön kormánya akkor, amikor nem mérte fel a településeken, hogy milyen gátakat kell építeni, és nem teremtette meg a forrást, és nem építették fel ezeket a gátakat, és most ezek a települések ezért kerültek veszélybe?

(14.10)

Vagy hol volt az ön kormánya akkor, amikor ezeket a kis patakokat és folyókat a gaztól, a szeméttől ki kellett volna tisztítani, meg kellett volna teremteni rá a forrást és adott szervezetnek odaadni, s akkor gyorsan lefolyt volna a víz, és nem kerültek volna emberek veszélybe. Vagy hol volt az ön kormánya, a Bajnai-Gyurcsány-kormány akkor, amikor nem szabályozta rendesen, hogy hol lehet építkezni? Így fordulhatott elő az, hogy az ártérben építettek áruházakat, és így kerültek veszélybe emberek. (Taps a kormánypártok soraiban.) Vagy hol volt az ön kormánya akkor, amikor nem gondolta át nyolc év alatt a katasztrófavédelem jelenlegi rendszerét, vagy hol volt az ön kormánya akkor, amikor a katasztrófavédelemtől háromszáz embert küldtek el, és ennyivel kevesebb végezte most ezt a munkát? És folytathatnám a sort. Az ön helyében nem tettem volna fel ezt a kérdést a jelenlegi kormány felé, amely néhány hete van hivatalban és tette le az esküt. A jelenlegi kormány ennyi idő alatt, amit lehetett, mindent megtett annak érdekében, hogy egyrészt a károkat enyhítse, másrészt pedig azért, hogy megkezdődjön a tisztességes, becsületes, reális helyreállítás az emberek számára. (Zaj az MSZP soraiban.)

Azt gondolom, ön még nem olvashatta el azt a kormányhatározatot, amely már nyilvános, a száma 1148., július 8-án fogadta el a kormány, és a napokban jelent meg a Határozatok Tárában. Egy 25 pontos intézkedési tervet dolgozott ki a kormány teljes részletekbe menően, tehát minden kárt felmért, ami az állami védművekben, az utakban, az önkormányzati intézményekben keletkezett. A teljes felmérés ugyan még nem fejeződött be, de a forrás előteremtése már megkezdődött. Ennek az első lépcsője az volt, hogy az általános tartalékból biztosította a védekezés költségét. Ez azt jelenti, hogy az eddig 1,1 milliárd forintos vis maior alapot a kormány megemelte 2,3 milliárdra, sőt már azt is 1,6 milliárddal kiegészítette, tehát a vis maior alapban jelenleg 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

A magánházak tekintetében: tudjuk, hogy 317 ház vált lakhatatlanná vagy omlott össze, és jelenleg több mint ötszáz ember lakhatása nem biztosított. Erre vonatkozóan szintén döntött a kormány, hogy 3,2 milliárd forintos keretet bocsát az érintett önkormányzatok és ezen keresztül az emberek rendelkezésére. Ön valószínűleg nem tudja, hogy az elmúlt héten kedden egyeztetés történt a polgármesterekkel arra vonatkozóan, hogy ennek a pénznek az elosztása hogyan kerülhet az emberek közé a lehető leggyorsabban. Október 31-ig minden család, akinek a háza elveszett, új házban kell hogy várja a telet, és ez a forrás ezt ezeknek a családoknak biztosítani fogja.

Úgy gondolom, hogy az ön problémafelvetését, amely a jelenlegi kormány hiányosságaira vagy esetleges lassúságára vonatkozik, teljes mértékben vissza kell utasítani. Azt hiszem, a végső megoldás az, ha komplexen kezdünk el gondolkodni, és a legolcsóbb az országnak ilyen tekintetben még mindig a megelőzés és a problémák feltárása, illetve annak a megvalósítása. Önök ezt az elmúlt nyolc évben elmulasztották, ezért került Borsod megye és az ország ilyen helyzetbe. A felelősség önöket terheli. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 111 2010.07.12. 2:11  106-115

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Úgy gondolom, hogy a július 8-ai kormányülés részletesen meghatározta, hogy a helyreállítást milyen ütemben, milyen határidőkkel és milyen felelősökkel kívánja a kormány megtenni.

Az első és legfontosabb dolog az, hogy a védekezés költségeit rendezzük az önkormányzatok, illetve az állami hatóságok felé. A kormány e tekintetben egyértelműen meghatározta ennek a forrását, illetve az átcsoportosítás helyét.

A következő kérdés természetesen a helyreállítás kérdése. A helyreállítás egy nagyon széles körű munkát igényel. A helyreállítás során fel kell mérni elsősorban az állami és önkormányzati tulajdonban keletkezett károkat, fel kell mérni a vállalkozások tulajdonában keletkezett károkat, a mezőgazdaságban keletkezett károkat, és nem utolsósorban természetesen a magánszemélyek tulajdonában keletkezett károkat.

A magánszemélyek tekintetében a felmérés elindult, de azt tudni kell, hogy a mai napig is még történik, tehát nem fejeződött be. Az első és legfontosabb azoknak a károknak a felmérése, amelyek azokat a családokat érintik, akik elvesztették a lakásukat. Ugye tudjuk, hogy ez 317 lakást jelent, a lakások többsége éppen Borsod megyét érinti. E tekintetben a kormány azonnal döntött, már a július 8-ai kormányülésen, 3,2 milliárd keretet meghatározva, és egy útmutatót, egy javaslatot adott az önkormányzatok felé, hogy hogyan legyen rendezve a jogi háttere egy önkormányzati rendelettel, illetve további szerződéssel a magánemberek felé.

Az első és legfontosabb feladat a helyreállítás során, a kormány úgy gondolta, ennek a kérdésnek a jogi és pénzügyi rendezése, és az első ütemben ez megtörtént, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 115 2010.07.12. 1:08  106-115

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Én pedig azt mondom, hogy érthetetlen az ön részéről az a követelés, hogy először az állam, a kormány ne azokról az emberekről gondoskodjon, akiknek egyébként nincs hová menni lakni. Ha megengedi, a kormány ezt a prioritást helyezte előtérbe, és először azokról döntött, hogy hogyan rendeződik az ő sorsuk. És úgy gondolom, ha ezzel kapcsolatban lenne kifogása, azt mondaná, hogy kevés az összeg, rossz a rendszer, azt a kritikát elfogadnám, és meggondolandó lenne. Ön azokról beszél, akik természetesen kárt szenvedtek, de akiknek egyébként van hova menni este, van hol lefeküdni, és tudnak találkozni a családjukkal.

Tisztelt Képviselő Úr! Legyünk tisztában a rangsorral! Elsők azok az emberek, akik mindent elvesztettek, és az ő sorsukat a kormány rendezte. Egyébként pedig e tekintetben a helyreállítás folyamatos, hiszen azt a kormány nem zárta ki, hogy esetlegesen az ilyen tulajdonokban keletkezett károkat is tudja enyhíteni a tulajdonosok számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 143 2010.07.12. 2:07  140-147

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon figyeltem, hogy megtudjam, miért másodrangú polgárok a dél-békésiek, de ez nem derült ki az ön felszólalásából, hála istennek, mert ez nem így van. Dél-Békésben valóban páratlan katasztrófa történt, mint ahogy Észak-Borsodban is. Ráadásul ez a katasztrófatípus olyan, amire nem is lehet készülni. Hiszen percek alatt megérkezik, és olyan károkat tud okozni, amelyeket sok ideig tart helyreállítani, és nagyon sok ember összefogása kell ahhoz, hogy az eredeti élet vissza tudjon állni.

Örömmel olvastam egy internetes hírportálon, hogy Mezőhegyes polgármestere azt nyilatkozta, példátlan összefogás volt a térségben a baj idején, a szomszéd települések, például Tótkomlós, civil szervezetek, a Magyar Lovas Szövetség, polgárőrök, mindenki összefogott annak érdekében, hogy megkezdődjön, lényegében órákon belül a helyreállítás. És részt vett benne az állam is, hiszen a munkaügyi központ vezényelt oda közmunkásokat; illetve dicséri a polgármester a katasztrófavédőket, akik hősiesen helytálltak. Azt gondolom, az, ami ott történt a katasztrófa után, példaértékű.

Valóban így történt. Mezőhegyesen, magántulajdonú ingatlanokban és önkormányzati tulajdonú közintézményekben is keletkezett kár. A vis maior alapba az adott település és még rajta kívül négy település beadta az igényét, összesen 62,5 milliárd forint értékben. Ez tartalmazza egyrészt a védekezés költségét, másrészt pedig a közintézményekben keletkezett károk megtérítését. Ezt a jogszabályi eljárás szerint elkezdtük a Belügyminisztériumban feldolgozni, és a megadott határidőn belül, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a döntés, illetve a határozat ebben a kérdésben megszületik. Tehát Dél-Békésben ugyanúgy számíthatnak a kormány rendelet szerinti támogatására, mint az ország más településein. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 147 2010.07.12. 1:17  140-147

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Miniszter Úr! Való igaz, hogy a honlapon a döntések nem jelentek meg, ez igaz, ezért lehet kritizálni a kormányt vagy a Belügyminisztériumot, hiszen a honlap még mindig a régi önkormányzati minisztériumi honlap, és azon valóban nem jelenik meg. Egyébként a döntések megszülettek és naprakészek.

Azt szeretném öntől kérdezni, miniszter úr, hogy január 28-án ön hol volt. Mert a kormány hozott egy rendeletet a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól, és az a rendelet, amit ön jegyez, nem tartalmazza azt a kártérítést, amit most tőlem kér.

(16.30)

Tehát hogy is van ez? Egy rendelet májusban jó; amikor ön ellenzéki képviselővé válik, és megtörténik a baj, és más kormányoz, a saját maga által hozott rendelet már nem jó.

Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, az ön kérése abban a tekintetben, hogy a kormány mikor, hogyan hozott döntéseket, és az a kérése pedig, hogy azonnal térítse meg a kormány - úgy mondta, hogy kötelessége megtéríteni -, az pedig az ön által hozott rendelettel szembemegy. Tehát először a kormánynak ezt a rendeletet kell majd megváltoztatnia, hogy az ön kérésének és az emberek kérésének eleget tudjon tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 58 2010.07.19. 4:06  55-60,191-193

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tudjuk, hogy az önkormányzatok alapvető, törvényben rögzített feladata és kötelessége a közlekedés feltételeinek biztosítása, a közösségi és a tömegközlekedés megszervezése, illetve a saját járművel közlekedők részére megfelelő utak biztosítása. A közlekedés részeként kell kezelni a várakozást is, azaz a parkolás megszervezését. Sajnos a főváros, mint azt tudjuk, az elmúlt 20 évben ennek az alapfeladatának, ennek az alapkötelezettségének nem tudott eleget tenni. Nem tudta megszervezni a budapestiek és az idejövők számára a közlekedés alapfeltételeit, nem tudta megszervezni a parkolás feltételeit sem.

Az elmúlt időszakban egyre jobban kiviláglik előttünk, hogy mi ennek az oka. Az egyik oka, amelyre ön is felhívja a figyelmet, az, hogy a közlekedésre szánt pénzeket megcsapolják, de kimondhatjuk nyíltan, ellopják. Van, amikor nokiás dobozban 5 millió forintonként, lásd a BKV-nak nyújtott állami támogatásokat, van, amikor 500 forintjával, később 1000 forintjával a parkolóőrök zsebből zsebbe veszik át a pénzt a magánszemélyektől. Úgy gondolom, az a rendszer, ami kialakult a fővárosban, tűrhetetlen, elfogadhatatlan, és büntetendő. Büntetendő politikailag, azért, mert a fővárosi önkormányzat 20 év alatt nem tudott megbirkózni ezzel a feladattal. Erre remélhetőleg a választópolgárok megfelelő választ tudnak adni, döntést tudnak hozni október 3-án, és leváltják a 20 éve a hatalommal visszaélő szocialistákat és szabad demokratákat, Demszky Gáborral az élen.

Büntetendő büntetőjogilag is, hiszen azok az emberek, akik magánemberektől azért vesznek el pénzeket, akár 500 forintjával is, ezzel megsértve a törvényeket és a jogszabályokat, hogy egyrészt önmagukat előnyhöz juttassák, másrészt azokat, akik ezt adják, ez büntetendő cselekmény. Úgy gondolom, a parkolóőröknek, akik ezt megtették, felelniük kell. De az igazi bűnösök, úgy gondolom, nem a parkolóőrök, hanem azok, akik ezt hagyták az elmúlt 20 évben, azok, akik nem tettek eleget tulajdonosi kötelezettségüknek, azok, akik nem ellenőrizték a gazdasági társaságokat, akik nem végeztek gazdaságossági számítást, és nem követelték meg a társaságoktól, hogy megfelelő módon működjenek. Mi a végső következtetés? Az, hogy a fővárosban, ha lopnak a nagyok, a főpolgármester-helyettesek, a polgármesterek, a gazdasági bizottsági elnökök, akkor lopni fognak a kicsik, lopni fognak a parkolóőrök. És ma a fővárosra sajnos ez a jellemző.

Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, az adott ügyben a XIII. és a IX. kerületre vonatkozóan a parkolási rendszer vizsgálata megkezdődött, a Budapesti Rendőr-főkapitányság a nyomozást folytatja, vesztegetés gyanúja miatt. Úgy gondolom, tűrhetetlen az, hogy a fővárosban a parkolás terén ilyen rendszer alakult ki. Az adott ügyben több meghallgatás történt, tanúkihallgatások, és a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyként kezeli a parkolással kapcsolatos nyomozást. Több mint 45 aktív vesztegetőt hallgattak már ki, és az ügy az utolsó negyedében tart.

Tisztelettel megköszönöm az ön által megtalált újabb esetet, köszönjük a vélhetően bizonyító erejű felvételt, és ígérhetem önnek, hogy a rendőrkapitányság alapos nyomozást végez, és várhatóan vádemeléssel a konkrét ügyet át fogja adni az ügyészségnek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 92 2010.07.19. 2:00  89-96

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ilyen helyzetben - amibe Borsod megye, több ezer család és több mint harminc település került - nem a riogatásnak és a kritizálásnak van itt az ideje, hanem véleményem szerint az összefogásnak. Én úgy gondolom, hogy ön a felszólalásában nem a valóságot állítja. Tisztázzuk, mi az, hogy fosztogatás: a "fosztogatás" szó azt jelenti, hogy valamit rendszeresen, házról házra többen tesznek meg. A mai napon, amikor kiderült, hogy ön ezzel kapcsolatban kérdést tesz fel, újra felhívtuk a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságot, s a főkapitány úr maga adott tájékoztatást, hogy az árvíz idején ilyen jellegű bejelentés egyetlenegy sem érkezett.

(15.40)

Az árvizet követően két esetben tettek bejelentést, illetve feljelentést a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságon, amikor igen, őrizetlen magánlakásból elvittek értékeket. A nyomozás egyébként ebben az ügyben megindult, függetlenül attól, hogy az elkövető cigány vagy nem cigány, és véleményem szerint abszolút nem ez a lényeg. Valóban történt az árvizet követően bűncselekmény, amit a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság elkezdett nyomozni, és remélhetőleg a tetteseket el fogja majd kapni, és meg fogják kapni a megfelelő büntetésüket.

Azonban azt állítani, hogy az árvíz kapcsán ebben az országban fosztogatás és rablás van, egyszerűen képtelenség. Javaslom egyébként, hogy ön mint felelős közszereplő, inkább abba az irányba menjen el, hogy az ott élő embereket megnyugtassa, mert igen-igen nagy bajban vannak néhány százan, és tegye azt, amit a kormány, hogy azon gondolkodik - és dönt rendszeresen -, hogy hogyan lehet ezeken az embereken segíteni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 96 2010.07.19. 1:14  89-96

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ha tehetném, én sem fogadnám el az ön válaszát. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nincs ilyen feladata.) Tehát úgy gondolom, kimondottan politikailag közelíti meg a kérdést, ami nagyon sajnálatos. Erre egyébként kettő bizonyíték is van. Az egyik, nyilván a körzetben, a Borsod megyében és Felsőzsolcán és a térségben élők tudják, hogy a felsőzsolcai polgármesteri hivatal előtti tüntetést jobbikos aktivisták szervezték, amit nagyon sajnálatosnak tartok.

A másik pedig, ami konkrét tény, hogy jobbikos képviselő MSZP-s polgármesterrel szervezett lakossági fórumot, amelynek egyetlen célja volt, hogy a jelenlegi kormányt szidják és bántsák, aminek egyébként semmi értelme nincs. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szegény kormány!) Ön téved abban, amikor azt hiszi, hogy csak ön járt ezeken a településeken. Ugyanúgy ott vannak a fideszes képviselők, mint egyébként a parlamentben megtalálható pártok többi képviselői is. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Csukott szemmel.) Tehát ne akarjon ezzel kitűnni, és ne akarjon azzal kitűnni, hogy feszültséget gerjeszt a térségben, mert ennek semmi jelentősége, és ön mint országgyűlési képviselő ezt nem kellene hogy tegye.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 24 2010.09.13. 5:13  20-24

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni, hogy így, az önkormányzati választási kampányban az önkormányzatok problémakörét, feladatkörét, témáját egyáltalán idehozta a parlamentbe. Úgy gondolom, napirend előtti felszólalásának első részével egyet kell értenem. A helyzetelemzése bár nem volt túl mély, de arra vonatkozó megállapításai, hogy az önkormányzatok anyagi-pénzügyi gondokkal küzdenek, alapvetően helytállóak.

Úgy vélem, érdemes egy kicsit visszamenni és elemezni, hogy miért is jutott ide a magyar önkormányzati rendszer, mert azért az elmúlt húsz évben nem mindig ez jellemezte a magyar önkormányzatiságot, az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Azt kell látnunk, folytatva miniszterelnök úr felsorolását, hogy a szocialisták történelmi bűnt követtek el az önkormányzatokkal szemben is, hiszen az elmúlt nyolc évben mintegy 400-500 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből, és közel duplájára emelték az önkormányzatok feladatait. Hiszen ma egy önkormányzatnak, a polgármesternek 3 ezer feladatköre van, míg a jegyzőnek körülbelül 2500; tehát közel 6 ezer feladatot kell hogy ellássanak, míg ez az elmúlt időszakban lényegesen kevesebb volt, de évről évre növekedett ezek száma.

Tehát itt azt kell látni, hogy ugyanazt a politikát várták el az önkormányzatoktól, mint amit az országban a Medgyessy-Gyurcsány-kormány folytatott, hogy ha eladósodott az ország, akkor adósodjanak el az emberek, és adósodjanak el az önkormányzatok is. A szocialista kormány mindig magára vállalta a népszerű döntést, a közszférában emelni kell a jövedelmeket, gigantikus beruházásokra csábította, ösztönözte az önkormányzatokat, vagy éppen társulások, kistérségi társulások létrehozására, majd amikor ezek létrejöttek, akkor elvonta tőlük a forrást, elvonta a finanszírozást. Úgy gondolom, a kormánynak az elmúlt nyolc év felelőtlen önkormányzati politizálása hozta ilyen helyzetbe az önkormányzatokat.

Azért az a megállapítás, hogy a teljes magyar önkormányzatiság, közel 3200 településről van szó, csődben van, rossz anyagi helyzetben van, nem igaz. A magyar önkormányzatok egy része van nagyon rossz helyzetben, és szinte minden önkormányzatnak más a gondja, más a problémája. Ezek közül nagyon sok valóban önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe. Úgy gondolom, ezek megérdemlik és meg is kapják a kormányzat támogatását jelenleg is. Azonban sok olyan önkormányzat van, amely egyrészt az ön által is említett gigantikus és luxusberuházások megvalósítása miatt került ebbe a helyzetbe. Sőt, ezen túl több olyan önkormányzat is van, amelyek például a kötvénykibocsátással jelentős tartalékokat képeztek, és olyan önkormányzat is van, amely a kötvénykibocsátásával nemhogy csökkentette az önkormányzat vagyonát, hanem jelentősen növelte. De van ellenpélda is, hiszen sok önkormányzat, különösen a megyei önkormányzatok azért kényszerültek kötvények kibocsátására, mert egyébként működésüket a szocialisták megszorításai miatt nem tudták biztosítani az állampolgárok számára.

Ahhoz, hogy a jövőben ezt megállításuk, azt gondolom, egy nagyon pontos helyzetelemzésre van szükség. A legalapvetőbb feladat pedig az, hogy meghatározzuk, mi az a szolgáltatás, amit az állam végez el, és mi az, amit az önkormányzatokra bíz. Amit az önkormányzatokra fog a jövőben bízni az állam, azt, ahogy ön is mondja, az alkotmány értelmében finanszírozni szükséges.

A jövőben az önkormányzatiság vállalása nem jelentheti az eladósodás és a csőd szélére kerülés vállalását. A kormány el is kezdte ennek a feladatnak a végrehajtását, hiszen meghatározta egy erős közszolgáltató középszint létrehozását, az úgynevezett kormányhivatalok létrehozását, illetve a későbbiek során esetlegesen járási hivatalok létrehozását is. Az első és legfontosabb feladat az, hogy meghatározzuk pontosan, mi az állam feladata, azt követően az állam természetesen finanszírozni fogja ezeket a szolgáltatásokat annak érdekében, hogy az állampolgárok gyorsabban és hatékonyabban, jobb minőségben kapják meg ezeket a szolgáltatásokat. És utána következnek az önkormányzatok. Az önkormányzatok vállalt és kötelező feladatait pedig finanszírozni szükséges.

Úgy gondolom, alapvetően a feladatmegosztásban van a lényeg. Ha pontosan, tisztán meghatározzuk az állam és az önkormányzat feladatát, akkor a jövőben tiszta viszonyokat fogunk teremteni az önkormányzatiság terén is. Ez a kormányzat célja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 28 2010.09.13. 4:59  25-28

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a parlamentben elmondott kampánybeszédét. Nem tudom másnak minősíteni. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Megmondom őszintén, hogy ez egy lakossági fórumon kissé unalmasnak tűnik, de talán így, a parlamentben nagyobb érdeklődést vált ki. (Derültség és taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Azt gondolom, hogy fontos az a kérdés, hogy valóban mi lesz majd a fővárosban a koncepció a kerületek és a főváros között: marad-e, nem marad; változik, nem változik? Egész biztos, hogy a következő négy évben nem változik, hiszen október 3-án a választások így fognak megtörténni. Higgye el, az én véleményem az, hogy sokkal fontosabb az a dolog, hogy előbb kiderítsük, hogy mi is történt a fővárosban. Mi is történt a fővárosban az elmúlt 20 évben? Nem biztos egyébként, hogy a rendszerrel van a hiba, könnyen lehet, hogy ha megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azok, akik ezt a rendszert működtették - az önkormányzatiságot Demszky Gáborral az élen -, bennük van a hiba.

Ez minden bizonnyal így is van, hiszen láthatjuk, hogy 20 év után a főpolgármester meg sem méretteti magát, mi több, a pártja is eltűnt a színről, és Budapesten már a választópolgárok elé sem mer állni a Szabad Demokraták Szövetsége. Ez mindent elárul az elmúlt 20 év tevékenységéről.

Az első és legfontosabb az, hogy meg kell vizsgálni, hogy 20 év után mi is történt a fővárosban a pénzekkel, mi is történt a költségvetésben, hogyan gazdálkodtak felelős vezetők. Erre bizonyos tekintetben már választ kaptunk, hiszen a világ egyetlen fővárosa Budapest, ahol a főpolgármester jelenleg börtönben tartózkodik, és nemsokára várja a bírósági tárgyalást, éppen a korrupciós ügyei miatt. (Pokorni Zoltán: Főpolgármester-helyettes!) Főpolgármester-helyettes, bocsánat. Köszönöm a segítséget.

Úgy gondolom, hogy az első és legfontosabb annak felderítése, hogy hová lettek a közpénzek, hogyan történt, milyen szellemben, milyen gondolkodásban annak a felhasználása. Hiszen 20 év óta a fővárosban egyetlen valóságos vizsgálat nem történt, egyetlenegyszer az ellenzéki, kisebbségben lévő képviselők valóságos adatokhoz nem tudtak hozzájutni, és egyetlenegyszer, egyetlenegy vizsgálat sem történhetett meg. Gondoljuk csak el, hogy ez az eredménye annak, hogy 20 évig ugyanaz az ember irányíthatja a fővárost, ugyanaz az ember garázdálkodhat a főváros élén.

Az első és legfontosabb, hogy a fővárosiak visszanyerjék a bizalmukat az önkormányzatiságban; visszanyerjék a bizalmukat a főpolgármesterben, visszanyerjék a bizalmukat az önkormányzati képviselőkben, a főváros önkormányzati képviselőiben és a kerületek képviselőiben. Azt javaslom, hogy erre vonatkozóan a budapesti képviselők tanulmányozzák néhány fővárosi kerület példáját, de tanulmányozhatják néhány vidéki város példáját is, hogy hogyan kell a közpénzekkel bánni, hogyan kell egy várost fejleszteni, hogyan kell demokratikus úton vezetni, hogyan kell a választópolgárokat bevonni a döntésbe, hogyan szükséges a döntéseket meghozni.

Valószínűleg abban is a világon egyedülálló a főváros, hogy egyetlen beruházást határidőre nem tud befejezni, hogy egyetlen fejlesztést nem tud az előre meghatározott költségekből végrehajtani, és hogy lényegében egyetlen fejlesztést nem tud időben az állampolgárok részére átadni. Fontos kérdés persze az - visszatérve az eredeti felvetésére -, hogy a kerületek és a főváros viszonya milyen, de sokkal fontosabb az, hogy ha ilyen rendszer van jelenleg kialakítva a törvények által, az hogyan működik.

Csak példaként mondom, hogy az elmúlt négy évben Demszky Gábor nem találkozott a kerületek vezetőivel, a kerületek polgármestereivel. Így aztán konszenzust sem tudott kialakítani a főváros irányítására vonatkozóan. Amíg ezt a bizalmat, ezt az együttgondolkodást a fővárosban nem sikerül megteremteni, addig sajnos azt kell hogy mondjuk, hogy a főváros nem demokratikus úton működik. Azt gondolom, az október 3-ai választásnak az a tétje, hogy a fővárosiak úgy, mint az ország több településén, olyan önkormányzatokat válasszanak, amelyek képesek együttműködni a főváros választópolgárai érdekében. Ez a főváros legfontosabb érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 76 2010.09.14. 2:07  21-167

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ellenzéki képviselők - különösen a szocialisták - azt követelik, hogy térjünk vissza ahhoz, ami a zárszámadásban van. Javaslom, térjünk vissza! Vegyék elő: 60. oldal, államadósság alakulása.

A 2009. évi államadósság az előirányzott 17 734 milliárd forint helyett a valóságban 18 965 milliárd forint volt. Uraim, 2009-ben 1200 milliárd forinttal több a tervezetthez képest az államadósság növekménye. Ez azt jelenti, hogy havonta önök 100 milliárd forinttal költöttek többet; a szombat-vasárnap, március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a is benne van. (Gőgös Zoltán: 200 milliárdot elvontak!) Napi 3-4 milliárd forinttal költöttek önök 2009-ben többet egyébként, mint amit előre elterveztek. (Gőgös Zoltán: És ti ezt akartátok még növelni!) De ugyanezt csinálták 2008-ban is: 2008-ban a tervezett 16 715 milliárd helyett év végére az államadósság mértéke 18 104 milliárd forint. 2008-ban még többet költöttek a tervezetthez képest. Ez csak a két év összegzése.

A másik pedig az árfolyam kérdése. Egy kicsit csendesebben, szocialisták, az árfolyammal! Mert 2009-ben, zárszámadási törvény: tervezett átlagos forint/euró árfolyam 245 forint 50 fillér. A valóságban az árfolyam 280 forint 60 fillér. Ez pontosan 35 forint 10 fillérrel több, mint amit önök az embereknek mondtak, hogy mennyi lesz az árfolyam. (Puch László: Mi sem vagyunk hibátlanok!) Tehát aki itt felel valamiért, az, hogy hogyan alakult az országban az árfolyam az elmúlt évben és hogy mennyi lett az államadósság, az éppen önök. Először ezzel számoljanak el, és utána döngessék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a mellüket, hogy milyen válságkezelés volt az országban. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 98 2010.09.14. 2:18  21-167

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Veres képviselő úr megszólított, és reagálni szeretnék az általa elmondottakra. Én nem lennék olyan büszke, hogy az önkormányzatok 2009-ben jobb évet zártak, mint terveztek. Ez csak egy dolognak köszönhető, hogy a kiadásaikat nem tudták teljesíteni, és azért nem tudták teljesíteni, mert az állam is kevesebb pénzt adott nekik, és a saját bevételeik, a helyiadó-bevételük is kevesebb lett, ezáltal az egyenlegük valóban ilyen értelemben, az ön értelmezése szerint pozitívabb lett.

De mi ennek az ára? Ha megengedi, most egy kicsit visszatérnék az ön pénzügyminiszterségének idejére. 2005-ben a magyar önkormányzatok hitel- és kötvényállománya mintegy 340 milliárd forint volt. Ugyanez a szám, tisztelt képviselő úr, az ön jelentős pénzügyminisztersége idején már meghaladta az 1000 milliárdot. A kötvény- és a hitelállomány. (Gőgös Zoltán közbeszól.) A helyi önkormányzatok eladósodása az önök kormányzásának idején, az egyik ciklus alatt 3,5-szeresére nőtt. Nem hiszem, hogy én arra büszke lennék, hogy 2008-ban 60 milliárdot, 2010-ben 120 milliárdot vontak ki, azt megelőzően is hasonló nagyságrendet vontak el az önkormányzatoktól, azzal a jelszóval, hogy ha az állam eladósodik, akkor adósodjon el mindenki ebben az országban. Nem hiszem, hogy erre büszke lennék.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ami pedig a 2001-es kormányzást illeti, tisztelt Veres úr. Azt szeretném önnek mondani, hogy 2001 decemberében volt ez az ország a legközelebb az euró bevezetéséhez, mert akkor az adósságállomány a GDP 52 százaléka volt, a költségvetési hiány a GDP 2-3 százaléka között mozgott, akkor volt a legkevesebb munkanélküli. Nem véletlenül mondta a következő kormányfő azt, hogy az euró bevezethető, azt hiszem, 2006-ban Magyarországon. Ezekre a gazdasági eredményekre alapozta ezt. Úgyhogy amikor ön ezt az időszakot említi, akkor legyen szíves figyelembe venni azt, hogy ön ebből az időszakból tanulhatott volna, és ha ezt a gazdaságpolitikát követi, akkor most az ország nem itt állna, ahol áll.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP frakciójában.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 108 2010.09.14. 2:15  21-167

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Veres Képviselő Úr! Térjünk vissza 2002-re, nagy tisztelettel és nagy örömmel. 2002-ben nem voltunk az Unió tagja, és a számviteli elszámolás megengedte azt, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál tartsuk nyilván a kötelezettségeinket. Amikor önök 2005-ben az autópályával ugyanezt akarták csinálni, akkor már nem engedték meg az európai uniós szabályok.

Egyetlenegy oka volt annak, hogy az MFB hiányát önök berakták a költségvetésbe, az, hogy leplezzék a már akkor eltervezett 2002. évi túlköltekezésük egyenlegét, hiszen 2002-ben az önök belépésével - Medgyessy Péter Kánaán-politizálása miatt, amikor két kézzel szórta azt a 320 milliárdot, amit a Fidesz a kasszában hagyott - több mint 10 százalék lett a költségvetési hiány.

Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, de még egy összehasonlítást tennék azon időszak és a jelenlegi között, amiben ön is érintett és én is érintett voltam. Az 1998 és 2002 közötti időszakra vonatkozóan Keller László korrupciós ügyekben 144 feljelentést tett, és a 144 feljelentés közül egyből sem lett gyanúsítás. S tudja, hogy mi a mai helyzet, volt pénzügyminiszter úr? Az, hogy az ön által felügyelt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója és egyik igazgatója előzetes letartóztatásban van. Ezek a problémák ma Magyarországon. Ezek a hitelességi problémák Magyarországon. S megmondom őszintén, hogy amikor ön feláll a parlamentben, és arról beszél, hogy milyen csodálatos eredményeket tudott elérni 2009-ben, amikor az államadósság 1400 milliárddal nőtt - mert akárhogy is magyarázza a bizonyítványt, 1400 milliárddal nőtt a tervezetthez képest, és önök 80 százalék fölé vitték a GDP-hez mérten az államadósságot, eladósították az országot évtizedekre, a mai fiatalság is az önök által felvett adósságot fogja visszafizetni -, ez nekem a problémám.

A hitelesség Veres úr, az, hogy nem hiszem el azt, amit ön mond, az országgal együtt!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 14 2010.10.05. 4:51  11-14

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kicsit előreszaladtunk, úgy gondolom, ezzel a napirend előtti felszólalással, hiszen alapvetően a képviselő úr a még be nem terjesztett és a kormány által nem tárgyalt 2011. évi költségvetésről és annak hatásairól próbált beszélni, és elsősorban a társadalom minden területére negatív tendenciákat vizionálni.

Én elfogadom azt, hogy ez is egy ellenzéki magatartás, hogy találgatózunk. Találgatózunk a tekintetben, hogy milyen költségvetési támogatásokat fog elvonni majd a kormány a jövő évi költségvetésében. Ehelyett a figyelmébe ajánlanám a képviselő úrnak, hogy ez a kormány egyértelműen kijelentette azt, és végre is hajtja, hogy nem fog megszorító intézkedéseket tenni a lakosság irányába. Úgy gondolom, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások ezt nagymértékben bizonyítják, hogy ahelyett, hogy az IMF által kért megszorításokat a vállalkozások és a lakosság irányába tette volna a kormány, bankadót vezetett be, és a költségvetési hiányt így próbálja csökkenteni.

A 16 százalékos adóval kapcsolatosan szintén azt vizionálja a képviselő úr, hogy ez az országnak rossz lesz, és ez bizonyos társadalmi rétegeknek hátrányos lesz. Én azt gondolom, hogy ebben is egyértelmű a miniszter úr és a miniszterelnök úr kinyilvánítása: senki nem fog rosszabbul járni az egykulcsos adóval, senki nem fog kevesebb jövedelmet hazavinni, mi több, úgy gondolom, a csökkentett és egykulcsos adó, a 16 százalékos az ország egészének kedvező lesz.

Az oktatásra és az egészségügyre tett félmondatos megjegyzéseire nem kívánok reagálni, hiszen azt gondolom, hogy ez lehet egy ellenzéki magatartás. A parlamentnek lesz lehetősége arra, hogy végigtárgyalja majd azt, hogy az új kormánynak milyen stratégiája van az oktatás terén, hogy a vidéki iskoláknak milyen szerepet szán, és hogy az oktatásnak a reformját hogyan gondolja.

Végezetül a hajléktalanokról szólt. El nem tudom képzelni, mire alapozza azt, hogy a kormány támadást indít a hajléktalanok ellen, és karhatalmi eszközökkel próbálja a hajléktalanproblémát megoldani. Ehelyett középtávú stratégia készül a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, amely november 30-áig fog elkészülni, és ezt a kormány tárgyalni fogja, kormányhatározat fog erről készülni, és elfogadásra kerül.

A hajléktalanság problémájával kapcsolatban - ha a képviselő úr arra utalt, mert ötperces lehetősége volt felszólalni, de 2 perc 58-nál abbahagyta, tehát lett volna idő éppen kifejteni -, hogyha arra a törvényjavaslatra utal, amely szabályozza a jövőben a közterület-használatnak a rendjét, egyértelműsíti és meghatározza, hogy a közterületet valójában mire lehet használni, és amely lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzatok, azokkal szemben, akik a közterületet nem az előírás szerint használják, tehát mondjuk, szálláshelynek, a tekintetben lehetősége nyílik szabálysértési eljárást kezdeményezni.

Úgy gondolom, hogy ez éppen azt szorgalmazza, hogy egyrészt fölhívjuk a hajléktalanságnak a társadalmi problémájára a figyelmet, másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy a hajléktalanságra nem az a megoldás, hogy a közterületeken hagyjuk őket élni, lakni, hanem társadalmi szinten szükséges a felkarolása. Ahogy mondtam, kormányzati stratégia fog készülni, és szó nincs arról, hogy karhatalom intézkedne. Egyszerűen arról van szó, hogy az önkormányzatoknak lehetővé tesszük azt, hogy ezt a problémát, közösen persze a kormánnyal, egyszer s mindenkorra rendezzék.

Én úgy gondolom, hogy az ellenzéki képviselő úr részéről túlzottak ezek a negatív víziók, és bízom benne, hogy az őszi parlamenti ülések során a kételyeit, az önét is, de amit a társadalomban próbál kelteni, azt is el fogjuk tudni oszlatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 147 2010.10.11. 2:08  144-151

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönjük a kérdését, hiszen ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy a nemzeti ügyek kormánya prioritásként kezeli az elmúlt nyolc évben meggyengült közbiztonság újbóli helyreállítását, amelynek - most már láthatjuk, tapasztalhatjuk - a katasztrófavédelem is szerves része. Valóban úgy van, ahogy mondta: nem tartoznak a jelenlegi katasztrófavédelmi törvény hatálya alá például az ilyen üzemek.

A kormány elhatározta, hogy egy új katasztrófavédelmi koncepciót dolgoztat ki a Belügyminisztériummal, amelynek az elkészítése folyamatban van. Ezenkívül szeretnénk egy egységes iparbiztonsági felügyeleti hatósági rendszert létrehozni a katasztrófavédelmi rendszeren belül. Ennek a rendszernek természetesen meg kell felelnie az európai uniós irányelveknek, azt maximálisan be kell hogy tartsák. Azonban terveink szerint ez a jelenlegi rendszernél jóval szigorúbb lesz, hiszen egy azonosítási kritériumrendszert fogunk bevezetni, amelybe teljes egészében bele fognak tartozni a veszélyes üzemek.

(17.00)

Ez azt is fogja jelenteni, hogy az ilyen üzemeknek a jövőben egy megelőzési tervet, súlyos káresemény elhárítási tervet kell készíteni, amely például most nem volt ennek az üzemnek. Természetesen figyelembe fogjuk venni az ágazati előírásokat is, és annak alapján fog majd ez a hatósági iparbiztonsági rendszer működni. Figyelembe kell venni azt az irányelvet is, hogy a szennyező fizet, tehát a hatóságok ellenőrzéséért közszolgáltatási díjat szeretnénk fizettetni a jövőben az ilyen üzemekért, és természetesen kötelezővé tennénk az arányos és a veszéllyel mértékes felelősségbiztosítási rendszert, enélkül a jövőben az ilyen üzemek nem kaphatnának engedélyt a tevékenységükre.

Köszönöm szépen egyelőre a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 151 2010.10.11. 1:09  144-151

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Remélhetőleg az ön által fölvetett aggályokra ez a széles körű vizsgálat, amelyet a kormány kezdeményezett, minden tekintetben - szakmai, büntető és egyéb felelősség tekintetében is - választ fog adni. Az pedig, hogy a jövőben hogyan csináljuk, rajtunk fog múlni, parlamenti képviselőkön, hiszen az elénk kerülő törvényjavaslat vélhetően jövő év tavaszán az országgyűlési képviselők jóváhagyásával fog megszületni, és arra kérem önt is és minden szakembert, minden felelősséget érző embert, hogy vegyen részt majdan az új katasztrófavédelmi rendszer, a törvény megalkotásában.

Egy olyan törvényt kell létrehoznunk, hogy az ilyen események, amelyek az utóbbi időben bekövetkeztek Magyarországon, de különösen a vörösiszap-katasztrófa soha többet ne fordulhasson elő, hiszen olyan jogszabályokat, olyan törvényt kell megalkotnunk közösen, amely ezek létrejöttét, kialakulását egyszerűen lehetetlenné teszi, mert a szigorú szabályok ezt nem fogják lehetővé tenni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 157 2010.10.11. 2:08  152-161

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Sokat gondolkodtam azon, hogy Esztergomban hogy jön ki a kétharmad az LMP javára. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Hiszen ha jól látom, akkor a képviselő-testületnek egyetlen LMP-s tagja van, és egyébként a választásokat lényegében kétharmaddal - a képviselő-testület összetételét tekintve - a Fidesz nyerte. Tehát ahogy ön is elmondta, a fideszes képviselők kerültek többségbe.

De egyébként az önkormányzatok tekintetében a kétharmados többségnek semmiféle jelentősége nincsen, képviselő úr, hiszen az önkormányzati rendszerben nincsenek kétharmados szavazások; nem kell a törvények elfogadásához kétharmados többség, hanem minősített többség kell, és azt a minősített többséget Esztergomban a Fidesz-KDNP-s képviselők alkotják. A kérdés feltevése véleményem szerint sem helyes.

Ami pedig az esztergomi helyzetet illeti, valóban, ön is jó mondta, az átadás-átvétel tekintetében a törvény azt mondja ki, hogy 8 munkanapot biztosít. A 8 munkanap hétfőn kezdődött, múlt héten 5 munkanap, a héten pedig 3 munkanap, tehát szerdáig kell törvényesen a polgármesternek átadni. Ez abban az esetben nincs így, ha a választás eredménye nem jogerős. Esztergomban azonban a választás végeredménye jogerős, tehát belép az a szabály, hogy 8 munkanapon belül kell megtenni az átadás-átvételt.

Amit a képviselő úr mondott, a Belügyminisztériumnak nem joga egyébként vizsgálni, de én úgy tudom, hogy ilyen tekintetben a volt polgármester úr készen áll arra, hogy átadja az iratokat, és semmilyen tárgyalót és semmilyen más irodát nem foglalt, nem is akart elfoglalni Esztergomban. Ilyen tekintetben tehát sem az új polgármester, sem senki munkáját nem akadályozta Meggyes Tamás volt polgármester úr az én információm szerint. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 161 2010.10.11. 1:12  152-161

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem meg arról van szó, hogy történt-e valamiféle törvénysértés vagy jogszabálysértés a választás kapcsán. Azt kell mondjuk, hogy nem történt. Arról van szó, hogy az ön által említett városban a két polgármester között - a jelenlegi és a volt polgármester között - az átadás-átvétel jogszerűen és törvényszerűen történik-e.

(17.10)

És ezennel mondom képviselő úrnak, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal tájékoztatása alapján - mert ők is ott vannak az átadás-átvételen - ez az átadás-átvétel 13-án, szerdán, azaz a 8. munkanapon jogszerűen és törvényesen meg fog történni, és a volt polgármester át fogja adni természetesen a rendeletben meghatározott iratokat.

E tekintetben tehát a Belügyminisztérium, a belügyminiszter vonatkozásában az a kérdés, hogy ez a testület majd hogyan fog működni, ez nem a mi kérdésünk, és úgy gondolom, ez nem országos ügy. Az országos ügy az lett volna, ha törvénysértés történik, de közlöm önnel, miután 13-án átadásra kerül a polgármesteri tisztség és az azzal kapcsolatos iratok, így semmiféle jogszabály- és törvénysértés nem történt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 180 2010.10.18. 2:22  177-180

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit meglep, hogy ilyen stratégiai kérdésben, mint az önkormányzatok finanszírozása, ön egyes városokat kiemel, és legfőképpen az lep meg, hogy Békés megyét említi, miközben ön biztosan tudja, hogy Békés megye vagyona például a kötvénykibocsátása által lényegesen emelkedett. Tehát nemhogy az eladósodottsága növekedett volna, hanem a vagyonát tudta növelni a kötvénykibocsátással. Békés megye tehát pontosan ellentétes példa; példa arra, hogy hogyan lehet jól gazdálkodni egy kötvénykibocsátással.

Ami a kérdéseit illeti, azt gondolom, azok összességében mégis jogosak, hiszen 2005 óta több mint háromszorosára nőtt valóban az önkormányzatok adósságállománya. Ez legfőképpen a kötvénykibocsátásból adódott, hiszen 2005-ben még nem volt kötvénykibocsátás, most közel van már a 600 milliárd forinthoz, és összességében a hosszú lejáratú hitellel együtt az önkormányzatok adósságállománya meghaladja az 1000 milliárd forintot. De zárójelben itt is meg kell jegyezni, hogy a 2009. évi beszámolóadatok alapján az önkormányzatok értékpapír-állománya és a bankszámlán lévő pénze több, mint egyébként a meglévő hitelállománya, tehát teljes egészében nem költötték el ezt a forrást. A kérdés mégis jogos, hiszen át kell gondolni azt, hogy a jövőben lehetséges lesz-e engedni az önkormányzatoknak a korlátlan kötvénykibocsátást, vagy úgy, mint a hiteleknél, korlátot kell bevezetni. Ezen gondolkodunk; úgy gondolom, a költségvetési kérdéssel ezt is el kell majd dönteni.

Való igaz az a felvetés is, hogy át kell gondolni azt, hogy az állam a jövőben milyen közfeladatot vállaljon, és mit bízzon az önkormányzatokra. Amit az állam a jövőben vállal és megszervez, azt természetesen finanszírozni szükséges. És az önkormányzatoknál, való igaz a felvetés, meg kell állítani ezt az eladósodási folyamatot, utána pedig szembe kell nézni azzal a felhalmozott adóssággal, közösen, az államnak együtt az önkormányzatokkal, amelyet az elmúlt években (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a szocialista politika miatt, mely szerint az önkormányzatoktól elvonták a forrásokat, ez okozta ezt a helyzetet; ezzel szembe kell nézni, valóban.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 46 2010.10.19. 5:26  45-81

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat megtárgyalásával és elfogadásával négy fontos területen tehetünk előrelépést. Az első, hogy az építésügyi monitoringrendszer létrehozásával lehetővé válik egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítása, amely az egyes területek, építmények térbeli jellemzőit tartalmazza, az országleltár során elkészített ortofotókból kinyerhető információk alapján.

Lehetővé teszi olyan összehasonlító elemzések készítését, változásvizsgálatok elvégzését, ami mind a településrendezési feladatellátásban - például az egyes folyamatok térbeli modellezése révén -, mind az építésügyi hatósági ellenőrzésben - például a folyamatok nyomon követésével és a különböző állapotok folyamatos összehasonlításával - a feladatellátás hatékonyabbá, eredményesebbé tételét, a különböző katasztrófahelyzetek megelőzését vagy hatásuk csökkentését eredményezheti.

A környezetben az egyes természetes és épített folyamatok következményekkel járnak. E folyamatok hatásainak elemzését, tények megállapítását, tanulságok levonását teszi lehetővé a monitoring a településrendezésben; például oly módon, hogy az esetleges árvíz lefolyásának térbeli, terepmodellezett hatásai vizsgálatával lehetővé válik a településfejlesztés és -rendezés korrekciója a biztonság javítása érdekében. Az épített folyamatok figyelemmel kísérése a szabálytalan építkezések hatékonyabb, naprakész kiszűrését teszi lehetővé a jogkövető magatartás kikényszeríthetőbbé tétele érdekében.

A második fontos terület, az egységes közműnyilvántartás hiánya az országban több településen és több alkalommal is okozott már vagyonbiztonságra veszélyes helyzeteket, mint például a földmunkálatok során gázcső vagy vízcső eltörése azért, mert annak elhelyezkedése nem volt ismert.

Az ilyen helyzetek jövőbeni megelőzése érdekében a törvényjavaslat a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes, elektronikus nyilvántartásának szabályozásával e közmű új szemléletű, a kor gazdasági folyamataihoz, technikai lehetőségeihez igazodó egységes nyilvántartásának létrehozását rögzíti. A nyilvántartás egyrészt a közművezetékeket, másrészt a nyomvonal jellegű építményeket, így az utakat, vasutakat, távvezetéket foglalja magában. Tartalmazza mindezek fizikai jellemzőit, az üzemeltetőre vonatkozó adatokat. A javaslat az üzemeltetők részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

A harmadik terület: a törvényjavaslat a közterület fogalmának pontosításával és a közterület rendeltetésének meghatározásával lehetővé teszi a közterület nem rendeltetésszerű használatának megtiltását, és felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy annak nem rendeltetésszerű használatát a település belterületén szabálysértéssé nyilvánítsa.

(Az egyes szabálysértésekről szóló, 1990. évi...)

zse/Újhelyi-Földesi/ (Tállai András)/bl

(11.50)

Az egyes szabálysértésekről szóló 1990. évi LXIX. törvény lehetőséget ad arra, hogy jogellenes cselekményeket az önkormányzat szabálysértéssé nyilvánítson. A törvényjavaslat ugyanakkor az önkormányzat ez irányú cselekvési szabadságát szűkíti, mivel nem bármely közterületen, hanem csak a belterületen lévő közterületen élhet ezzel a jogával. A javaslat elfogadásával a köztisztasági, közlekedésbiztonsági, közbiztonsági okból a közterület rendeltetésellenes használata megszüntetésének egyik módját teremti meg. Ennek érdekében a kormány középtávú intézkedések végrehajtására is lépéseket tett.

A negyedik terület a jogbiztonságot szolgálja, az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII. 14.) határozatának megfelelően a kártalanítási szabályok körében felmerült joghézag megszüntetése abban a kérdésben, hogy a fővárosban az ingatlan tulajdonosa a kártalanítási igényét mely önkormányzattal szemben, a fővárosival vagy a kerületivel szemben érvényesítheti. Az Alkotmánybíróság a mulasztás Országgyűlés általi pótlására 2010. december 31-ei határidőt állapított meg. A törvényjavaslat tartalmazza az építmények kialakítására vonatkozó követelmények kibővítését a vagyonvédelem követelményével, a törvényjavaslat továbbá megfelelő felhatalmazásokat ad a szükséges végrehajtási rendeletek megalkotására.

Tisztelettel kérem a Házat, tárgyalja meg a törvényjavaslatot, vitassa meg, és lehetőség szerint megfelelő módon szavazzunk erről.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 80 2010.10.19. 7:40  45-81

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm szépen az elhangzott véleményeket, bizottsági véleményeket, képviselői hozzászólásokat. Úgy gondolom, nagyon tanulságos vitán vagyunk túl. Először is szeretném megköszönni azt, hogy úgy érzem, a parlament minden frakciója alapvetően támogatja a törvényjavaslatot, hiszen lényegében egy paragrafus körül volt ellentmondás; ez a bizonyos 6. §, amire majd külön szeretnék kitérni. De összességében minden parlamenti frakció egyetért azzal a szabályozással, amely szerint meg fogjuk teremteni a monitoringozás feltételeit, és az elektromos közműnyilvántartás, illetve az Alkotmánybíróság előírásainak is a kisajátítás terén eleget fog tenni a törvényjavaslat. Ezt köszönöm szépen.

Ami nagy vitát váltott ki, az a közterület nem rendeltetésszerű használatának a szankciója, amit lehetővé tesz a törvényjavaslat. Én azok véleményével értek egyet, akik azt mondják, hogy erre ma is van lehetőség, törvény adta lehetőség. Az önkormányzatok egyébként ma is szabályozhatják rendeletben és szabályozzák is egyébként komoly szankcióval, szabálysértéssel azt az esetet, amikor a közterületet valaki nem rendeltetésszerűen használja.

Való igaz, hogy ez a paragrafusváltozás fölhívja a figyelmet egy jelentős társadalmi problémára. Az én véleményem szerint ezt sok képviselő, de különösen az LMP-sek nem jól közelítik meg a törvény kapcsán. Ők kész tényként kezelik, kitiltásról beszélnek, holott ez a szabályozás, a törvényi szabályozás egy lehetőség az önkormányzatok számára, egy olyan lehetőség, amely szankcionálhatja azt, ha valaki a közterületet nem rendeltetésszerűen használja.

Úgy gondolom, azzal a véleménnyel egyet kell érteni, hogy a hajléktalanok kérdését nem a területrendezési törvényben kell rendezni, és egyáltalán nem is ez ennek a célja.

(Ha egyébként megfigyeljük, erre a nagyon mély társadalmi problémára...)

zse/Lezsák-Erdős-Nyakó/ (Tállai András)/pa

(13.20)

Hogyha egyébként megfigyeljük, erre a nagyon mély társadalmi problémára, pontosan, ez a törvény arra jó, hogy fölhívja a figyelmet. És egyébként önök is fölhívták a figyelmet, és a kormány is foglalkozott ezzel a kérdéssel, hiszen ma is elhangzott, hogy mi van azzal a kormányhatározattal, amelyik feladatként adja több miniszternek, hogy dolgozza ki az utcán élő hajléktalanok számának csökkentését, valamint a hajléktalanellátó rendszer megújítását célzó középtávú cselekvési tervet. Örömmel mondhatom, hogy az élet hozta ezt a véletlenszerűséget, hiszen a mai napon jelent meg ez a kormányhatározat, amelynek a száma 1217/2010. Ezt a jelen lévő hajléktalanok képviselőinek is mondom, hogy a kormányhatározat egyértelműen három miniszter feladatának szabja, hogy középtávú cselekvési tervet dolgozzon ki, a nemzeti erőforrás miniszternek, a közigazgatási és igazságügyi miniszternek és a belügyminiszternek. Ezen túl pedig a következő évek költségvetésére vonatkozóan is egyértelmű feladatokat szab meg a kormány tagjainak számára. És a kormányhatározat címe "A közterületek rendeltetésszerű használatával kapcsolatos jogszabályi változásokkal összefüggésben elvégzendő feladatokról".

Tehát éppen hogy ez a törvényi kezdeményezés fölhívta erre a problémára a figyelmet, és a kormány is magáévá tette, kormányhatározatot adott ki. Ezt a cselekvési tervet november 30-áig kell megalkotni, ezt nyilvánvalóan utána a kormány meg fogja tárgyalni, és remélhetőleg lesznek olyan következményei, nyilván a törvényalkotásban, a költségvetés során vagy más egyéb törvényi szabályozás során, hogy újra vissza fog térni a parlament elé.

Én úgy gondolom, hogy egy felelős szabályozásról van szó, hiszen ez a jogszabály csak 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. Szeptember 1-jéig meg kell alkotni a 2011. évi költségvetést, szeptemberig van idő arra, hogy az önkormányzatok felelősen áttekintsék azt, hogy tudnak-e egyébként a valóságos problémával foglalkozni, meg tudják-e teremteni azokat a feltételeket, amelyek ezen emberek számára, akiket ez érinthet, megoldást jelent. Én úgy gondolom, bíznunk kell az önkormányzatok felelős gondolkodásában, bíznunk kell abban, hogy amíg nem tud a helyzeten változtatni érdemben, addig nem fog ilyen rendeletet és ilyen szabályozást megalkotni, és különös tekintettel nem fogja azt gyakorolni. Én azt hiszem - persze elfogadva a kritikákat is -, hogy ebben a törvényben ezt a megoldást nem lehet megtenni, így együtt a kormányhatározattal és láthatóan a kormány közös gondolkodásával mégiscsak a probléma valós megoldása felé fogunk ezzel a törvényjavaslattal is haladni.

Néhány konkrét reagálást azért hadd tegyek, hiszen egyéb kérdésekben is merültek fel javaslatok, illetve vélemények. Én nagyon egyetértek azzal, amit a jobbikos képviselő asszony mondott, hogy az építési jogszabályok túlburjánzanak, és hogy követhetetlenek, és olyan bürokráciát okoznak az érintetteknek, a végrehajtóknak, a polgármesteri hivataloknak, ami nehézséget okoz, lassítja az építési engedélyek kiadását és azok ellenőrzését. Ezzel egyetértek, és azt tudom mondani, hogy természetesen egy átfogó szabályozás is készül, amely remélhetőleg a jövő évben már a parlament elé fog kerülni.

Azzal a véleményével nem értek egyet, hogy a fennmaradási engedélyek számát ez a törvényjavaslat bővíti, hiszen a hatályos jogszabály azt mondja, hogy "a fennmaradási engedély az előbbiek érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen". Ez a szövegrész kikerül az új passzusból, tehát nemhogy bővítené, hanem szűkíti, hogy milyen esetekben adható ki fennmaradási engedély. Viszont abban igaza van, hogy az adatkezelés különböző kockázataira hívja fel a figyelmet. Természetesen a rendeletalkotás során erre nagyon fogunk figyelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a figyelemfelhívást a módosító javaslatok benyújtására, az általános vitában erre nem szeretnék reagálni, hiszen a részletes vitában nyilván meg fogják érvelni, hogy ezt miért adták be, még alaposabban; a módosító javaslatokra akkor szeretnék reagálni.

Köszönöm az eddigi hozzászólásaikat is. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 293-295 2010.10.25. 5:31  282-295

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm szépen, hogy ilyen késői órában két képviselő is elmondta véleményét a részletes vitában.

Vágó Gábor úr felszólalását ismerem, hiszen majdnem szóról szóra ugyanazt mondta el, mint az általános vitában. Azt gondoltam, hogy a részletes vitára talán egy kicsit bővíti az érvrendszerét, és valójában az egész törvény értelmével is foglalkozik ebben a tekintetben. Nem a szociális törvény tárgyalása van folyamatban, hanem az épített környezetnek, a közterületek fogalmának a meghatározása és szabályozásának a módja. Képviselő úr érezhetően nem érzi a szabályozás lényegét. Azt nem mondta el ugyan, de abban bizonyára egyetértünk, hogy a hajléktalanoknak nem az a megoldás, hogy a közterületeken élnek, és ott maradnak. Tehát nem ez a megoldás, ebben egyetértünk, mert nem mondta el a felszólalásában. Az nagyon fontos dolog, hogy ebben máris egyetértünk.

Úgy gondolom, hogy a hajléktalanok problémája valóban egy összetett kérdés, összetett feladat, azonban azt is látni kell, hogy ez egy valóságos társadalmi probléma, különösen a fővárosban. Ha ezt a kérdést szeretnénk megoldani, akkor ez egy lépés, ez a törvénymódosítás egy lehetőség arra, hogy a kormány, a Fővárosi Önkormányzat vagy akár az érintett önkormányzatok ezt a kérdést valóban megoldják, és - ahogy ön is mondta - érdemben foglalkozzanak ezzel a mélyreható társadalmi problémával.

A törvényjavaslat, a kezdeményezés a belügyminiszter részéről mindenképpen felhívja erre a gondra, erre a mélységes problémára a figyelmet. Azt gondolom, hihetetlen eredmény az, hogy ennek következményeként a kormány is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és 1217. számú kormányhatározatában kimondta, hogy cselekvési tervet kell készíteni, és több minisztert jelölt meg felelősnek, hogy a hajléktalanproblémával foglalkozzon, és hogy az európai uniós források bevonásával is akár lakhatási lehetőségeket kell biztosítani a hajléktalanoknak.

A másik kérdés pedig, úgy gondolom, az, hogy az önkormányzatok számára az, hogy rendeletet módosít, és szabálysértési eljárást kezdeményez azokkal szemben, akik egyébként a közterületet nem rendeltetésszerűen használják, így aztán zavarják esetleg a közlekedést vagy a közbiztonságot, úgy gondolom, ez az érintett önkormányzat felelőssége, hogy él ezzel a lehetőséggel vagy nem él ezzel a lehetőséggel.

(22.50)

Azt gondolom, az önkormányzatok felelőssége hihetetlen nagy ebben a kérdésben. Nem hiszem, hogy Magyarországon az önkormányzatiságot az jellemzi, hogy a problémát egyoldalúan kezeli, és hogy más emberek kiszolgáltatottságát esetleg egy probléma megoldásával tovább növeli.

Végül, ha a képviselő úr megenged egy véleményt, akkor hadd mondjam el, hogy az önök frakciójából a napokban kiült egy képviselőtársuk, és elmondta, hogy üzenetet küld az LMP-frakciónak. Gondolkodjanak el, hogy ez a féle hozzáállás a problémák kezeléséhez, amit ön és a frakciója most előadott, nem az ilyenek idézik-e elő azt, hogy a képviselőtársa azt mondta, hogy attól fél, hogy esetleg egy második SZDSZ-frakció jön létre a parlamentben. (Vágó Gábor: Pont nem ez! - Zaj. - Az elnök csenget.) Mert én így gondolom. Gondolkodjanak el rajta!

Pál Tibor véleményét köszönöm szépen... (Közbeszólások az LMP részéről: A Jobbik a második SZDSZ! - Derültség. - Általános zaj.) Felhívta a figyelmet...

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, az államtitkár úrnál van a szó.

Folytassa, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valóban elgondolkodtató véleményem szerint is, egy átfogóbb törvényi rendezés kapcsán ezt mindenképpen napirendre kell majd venni.

Ami a kompenzációt illeti, azt nem támogatjuk, hogy a törvénybe az a szabályozás bekerüljön, hiszen kormányrendeletben kerül majd a finanszírozási szabályozása ennek az egész rendszernek. Mindenesetre azt most személy szerint is mint volt polgármester köszönöm, hogy aggódik azokért az önkormányzatokért, amelyek már erre költöttek, és saját igényük, felelősségük alapján ezt megteremtették. De jólesett volna, ha akkor aggódik, amikor mondjuk, a 2010-es költségvetésből önök 120 milliárd forintot szavaztak ki az önkormányzatok büdzséjéből. Tehát a dolognak ilyen összefüggése is van. Mindenesetre úgy gondolom, a kormányrendelet megfelelő módon fogja szabályozni az egész rendszer finanszírozását.

Összességében még egyszer nagyon szépen köszönöm a véleményeket. A módosító javaslatok nagy többségét a kormány nem tudja támogatni, viszont kérem a parlament többségét, hogy a módosító javaslatok szavazásakor és a törvényjavaslat zárószavazásánál ezt tegye meg.

Köszönöm szépen előre is. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 301 2010.10.25. 4:15  299-302

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szellemi tulajdonjogok megsértésének terjedése egyre nagyobb akadályt jelent a világgazdaság fenntartható fejlődése számára. Az Európai Unió szintjén a szellemi tulajdonjogok polgári és közigazgatási úton történő érvényesítése részét képezi az acquis communautaire-nek, de a tagállamok és maga az Európai Unió is a hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyak tekintetében meg kell hogy feleljenek a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásnak, az úgynevezett TRIPS megállapodásnak.

A szellemi tulajdon hatékonyabb védelme érdekében az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, az ACTA megkötését. A második szakaszban Mexikó, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay, Marokkó és Szingapúr is csatlakozott a tárgyalásokhoz. A kezdeményezés a szellemi tulajdon védelme és a jogérvényesítés számára nyújt jogi keretet elsősorban a következő területeken: vámügyi jogérvényesítés, polgári és közigazgatási jogérvényesítés, büntetőjogi jogérvényesítés, speciális intézkedések digitális környezetben, vitarendezés és speciális intézkedések a fejlődő országokban.

Mind ez idáig 11 tárgyalási fordulóra került sor, legutóbb 2010. szeptember 27. és 31. között Tokióban, amelyeken a soros elnökség, valamint az EU Bizottsága képviselte az Európai Unió tagállamainak a megfelelő tanácsi munkacsoportban egyeztetett álláspontját a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdésekben.

A legutóbbi fordulóban kitárgyalt szöveg tartalma kiegyensúlyozott. Magyarország az egyezmény aláírásában érdekelt, az Európai Unió Tanácsának munkacsoporti egyeztetésein hazánk kifejtette álláspontját, amelyre tekintettel született meg a még le nem zárt tervezet, amelynek nyilvánosságra hozott szövegváltozatából kitűnik többek között, hogy a személyes adatok megfelelő oltalmat kapnak, az internet az EU-ban elfogadott, megszokott normáknak megfelelően szabad marad, a szolgáltatók felelőssége nem nő. A szerzői jogok területén az Európai Unió számára fontos kivételi lehetőségek fennmaradnak.

Tisztelt Képviselő Úr! Felszólalása messzire előremutató kérdést érint. Az említett tárgyalási fordulók során néhány rendelkezés egyeztetése, amint azt a megállapodástervezet nyilvánosságra hozott szövege is mutatja, egyelőre nem zárult le. Amennyiben a még nyitott kérdések rendezésre kerülnek, úgy vélhetően az EU Bizottsága kezdeményezni fogja az egyezmény Tokióban kitárgyalt szöveggel való megkötését.

Tisztelt képviselő úr felszólalása azonban nemcsak messzire előremutató kérdést, hanem egyelőre megválaszolatlan kérdést is érint. A nemzetközi szerződések, így az ACTA ratifikálása, avagy törvénybe iktatása ugyanis a jelenleg is hatályos nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezései alapján történnek. A hatályos szabályozás megköveteli a ratifikálásra váró szerződés szövegének ismeretét, és csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy meghatározott esetben az Országgyűlés vagy ugyancsak meghatározott esetben a kormány felhatalmazást adjon a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, és végső soron törvénybe iktatására és kihirdetésére.

Annak ellenére, hogy bár a fentebb részletezett körülmények, tudniillik az egyeztetett tagállami álláspontot képviselő bizottsági tárgyalás, valamint a bizottság által eddig elért eredmények az egyezménynek az EU-n belüli általános fogadtatását előrevetíthetik, mindazonáltal a végleges szöveg ismeretének hiánya a megalapozott válaszadást egyelőre kizárja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 305 2010.10.25. 2:14  303-305

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a rendelkezik a nyugellátások évenkénti és évközi emeléséről. A rendelkezés (3) bekezdése értelmében amennyiben a januári emelés és a várható fogyasztói árnövekedés közötti különbség nem éri el az 1 százalékpontot, akkor novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kifizetni. Ebben az esetben a kifizetett összeg egytizenketted részével kell 2011 januárjában az akkori emelés végrehajtása előtt megemelni a nyugellátásokat.

A jogszabály azt is kimondja, hogy a kiegészítő emelés mértékének meghatározásánál a várható fogyasztói árnövekedés és a nyugdíjasok fogyasztására számított árindex várható értéke - ez 4,4 százalék - közül a nagyobbat kell figyelembe venni. A törvényi előírás értelmében a várható fogyasztói árnövekedést a KSH I-VIII. havi tényadataira alapozva kell prognosztizálni, mondja a 62. § (4) bekezdése. A kormány prognózisa szerint a várható éves fogyasztói árnövekedés 4,7 százalék, a 2010 januárjában végrehajtott nyugellátási emelés mértéke 4,1 százalék volt, így a 2010. novemberi egyösszegű kiegészítő nyugellátás-emelés 0,6 százalékban került meghatározásra. Itt megjegyzem, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2010. évre a várható, az előző évhez viszonyított fogyasztói árnövekedést szintén 4,7-4,8 százalékra prognosztizálta.

Tehát egyértelműen bizonyítják a számok, hogy a kormány prognosztizálta fogyasztói árnövekedés és a 2010. január 1-jei nyugdíjemelés közötti különbség 1 százalék alatti, tehát így a kormány a novemberi egyösszegű teljesítéssel törvényesen és jogszerűen járt el.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 4 2010.11.03. 5:02  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A napirend előtti felszólalás egy olyan műfaj, amelyben a frakció vállalja azt, hogy országos jelentőségű ügyről, közérdekű ügyről tájékoztatja a közvéleményt. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Ez közérdekű.) Lehet, hogy ez a más politika, de az ön felszólalása teljesen egyértelmű, hogy az egy városban történteket, Esztergomban történteket próbálja országos jelentőségű ügynek eladni. Itt szeretném leszögezni, hogy ez egy városnak az ügye, és az ott élőknek nagyon fontos, ami ott történik, de azért úgy vélem, nem érdemel annyit, hogy ezt országos jelentőségű ügynek titulálja az LMP frakciója.

Ami az elmondottakat illeti, a felszólalásában azt tapasztaltam, hogy nem tudott olyan tényeket, információt elmondani, amelyben arra hívta volna föl a kormányt, esetleg a Belügyminisztérium, a belügyminiszter figyelmét, amely szerint az önkormányzatiság terén Esztergomban valamiféle törvénytelenség történt volna. Ami tény, hogy a polgármester átadta a munkakört, átadta az irodát - ezt ön sem cáfolta -, igaz, a törvényes határidő 8. munkanapján, de ahogy mondom, a törvény szerint járt el.

A képviselő-testület megalakult, a képviselők az esküt letették. Az alakuló ülésen több napirend is szerepelt, amelynek a végeredménye, kimenete, hogy több eredménytelen volt. Való igaz, nem tudtak alpolgármestert választani, és jelenleg bizottságok nélkül működik az esztergomi képviselő-testület. Itt szeretném megjegyezni, hogy több száz ilyen önkormányzat, képviselő-testület van még Esztergomon kívül az országban, tehát ez nem olyan egyedi ügy, amely most országos jelentőséget érdemelne.

Összesen kettő darab ülése volt az esztergomi képviselő-testületnek, a harmadik ülést, amelyet a képviselők kezdeményeztek, a polgármester betegségre való hivatkozással lemondta. Zárójelben jegyzem meg, hogy a polgármester asszony a testületi ülés napján is, majd az azt követő munkanapon is munkaképes állapotban megjelent a polgármesteri hivatalban, kizárólag csak az összehívott testületi ülés idejére nem volt munkaképes állapotban.

Itt merül föl a kérdés ezek után, hogy ki az, aki akadályozza azt, hogy az esztergomi képviselő-testület törvényesen működjön. Én úgy gondolom, hogy a polgármester azzal, hogy nem állt rendelkezésre a rendkívüli testületi ülés idején, és ezáltal meghiúsult a testületi ülés, és azáltal, hogy az elfogadott rendeletet jogszerűtlenül nem írta alá, éppen jelen esetben Tétényi Éva van törvénysértésben.

(9.10)

Azt hiszem, azt gondolom, hogy az esztergomi képviselő-testületnek minél előbb össze kell ülni, és azokat a feladatokat, amiket a törvény előír, azt napirendre kell tűzni, és a testületnek kell abban dönteni. Azt azért senki ne várja el, hogy egy képviselő-testületnek a jogát bárki is elveheti, egy parlamenti frakció egy napirend előtti felszólalással nyomást gyakorolhat bármilyen pártra, bármelyik önkormányzati képviselőre.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat, hogy a két testületi ülésről a jegyzőkönyv a törvényi előírás szerint 15 napon belül a közigazgatási hivatalhoz megérkezett, a közigazgatási hivatal a határozatokat, az elfogadott rendeleteket törvényességi szempontból vizsgálja, és annak eredményét nyilvánosságra fogja hozni, amit természetesen ismertetni kell az esztergomi képviselő-testülettel.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, semmi akadálya annak, hogy Esztergomban a dolgok a helyükre kerüljenek, hogy a képviselő-testület alpolgármestert és bizottságot válasszon, ehhez azonban az önök által és a Jobbik által, az MSZP által és az MDF által támogatott polgármesternek is partnernek kell lenni. Azt javaslom, hogy hívja föl a polgármester asszonyt, mondja neki, hogy hívja össze a testületi ülést, és a dolgok, meglátja, a helyükre fognak kerülni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 42 2010.11.08. 4:10  39-45

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációját politikai felhanggal kezdte, engedje meg, hogy én is így kezdjem a válaszomat. Semmiféle különös felelősséget nem vállalnak az önkormányzatok eladósodása miatt a jelenlegi kormánypártok - a Fidesz és a KDNP - az SZDSZ-szel és az önök pártjával, a Magyar Szocialista Párttal. Soha nem kellett a költségvetés megszavazásához az ellenzék szavazata, és önök az elmúlt években, az elmúlt 8 évben szinte minden költségvetésben elvontak forrásokat az önkormányzatoktól (Kovács Ferenc: Úgy van!), és ezért kerülhettek az önkormányzatok ilyen helyzetbe. Valamit az önkormányzatoknak is lépni kellett az elmúlt években, hogy a működőképességüket fenntartsák.

Az ön szerepvállalása is érdekes, hiszen ön több mint két és fél évig felelős politikai vezetője volt a Belügyminisztériumnak, az önkormányzatokért felelős minisztériumnak, és úgy gondolom, az ön felelőssége is az, hogy mi történt az elmúlt években az önkormányzatokban. Az elmúlt évek jellemzője az volt, hogy először a szocialista kormány eladósította az államot, hiszen 8000 milliárd volt, amikor átvették a kormányzást, és több mint 20 000 milliárd adóssággal adták azt vissza 2010-ben a Fidesz-kormánynak. Aztán eladósították az önkormányzatokat, és legvégén eladósították a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat.

Nézzük, ez mit jelentett számokban: az önkormányzatok esetében 2005-ben még alig több mint 300 milliárd forint volt az önkormányzatok hitelállománya, 2010-ben ez az összeg már meghaladja az 1000 milliárd forintot, és ebből valóban a kötvénykibocsátás több mint 500 milliárd forint.

De nézzük meg, hogy a önkormányzatok, az a körülbelül 300 önkormányzat milyen okból bocsátott ki kötvényt, mert egyértelműen nem igaz az, hogy minden önkormányzat felelőtlenül, átgondolatlanul és a működésére bocsátotta ki ezeket az értékpapírokat. Van olyan önkormányzat, amely kimondottan forgatási céllal, és ma nagyobb érték van az önkormányzat számláján, mint amikor kibocsátotta a kötvényt. Van olyan önkormányzat, amely a fejlesztési önerő pótlására, kvázi hosszú távú hitel, fejlesztési hitel helyett bocsátotta ki, és annak egy részét vagy fölhasználta már, vagy a későbbiek során fogja fölhasználni. Sajnálatos, hogy előfordul az is, hogy az önkormányzatok ezt működésre használták fel, egyébként jelzem, hogy nagyon kevés ilyen önkormányzat van, és ez jellemzően a megyei önkormányzatoknál fordul elő.

Úgy gondolom, az ön néhány kijelentésével mindenképpen vitatkozni kell, például azzal, hogy az önkormányzatok nem végezték el a kötvények futamidejével megegyező likviditási elemzést. Véleményem szerint elvégezték, ugyanis a számok azt mutatják. Magyarországon összesen 9 önkormányzat ellen van adósságrendezési eljárás, és egyetlen esetben sem a hitel, illetve kötvénykibocsátás miatt történik ez. Azt gondolom, sokkal felelőssebben kell az önkormányzatokra tekinteni, és mi úgy látjuk, hogy a kötvénykibocsátás nem fog rendszerbeli problémát okozni. Néhány önkormányzatnak nagyon nagy nehézséget fog majd jelenteni, de nem fogja az önkormányzati rendszer teljes csődjét jelenteni, hiszen azok az önkormányzatok bocsátották ezt ki, amelyek gazdaságilag erősek, és jelentős helyiadó-bevétellel rendelkeznek.

A kérdésére azt tudom válaszolni, hogy természetesen a kormány ismeri az önkormányzati kötvénykibocsátás adatait, hiszen az önkormányzatok beszámolóit megismerte, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez mit jelenthet a későbbiek során az önkormányzatok számára, és erre a kormány természetesen egy rendezési programot, tervet fog kidolgozni, amelyben jelentős szerepet szán a pénzpiacoknak, jelentősen számítunk a pénzpiacok közreműködésére akkor, hogyha a kötvénykibocsátás gondot és problémát okoz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 144 2010.11.15. 2:04  141-144

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatos örökséget hagyott az előző, szocialista kormány a tűzoltók irányában, hiszen több milliárd forintos kifizetetlen túlórapótlék az, amit elmulasztott, és azonkívül, hogy elismerte a tűzoltóknak a járandóságot, mást nem tett az előző szocialista kormány ezzel kapcsolatosan.

Én azt gondolom, a jelenlegi kormány megfelelő helyen és felelősséggel kezeli ezt a kérdést, hiszen az első döntései között volt a belügyminiszternek, hogy leültek a tűzoltókkal tárgyalni arról, hogy ők hogyan is gondolják, milyen összeggel számolnak az elmaradt túlórákkal kapcsolatosan, mi az a pótlék, amit ők kiszámítottak, és egyáltalán az egész összeg számítási módjáról egyeztetéseket folytatott a Belügyminisztérium a tűzoltókkal a kormányváltást követően.

A belügyminiszter úr az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, Bakondi György urat bízta meg azzal, hogy ezt az egyeztetést lefolytassa. Ő a napokban is tárgyalt az érintett érdekszövetségekkel, szakszervezetekkel, és jó irányba haladnak a tárgyalások a tekintetben, hogy egyezség legyen, és mindkét fél elismerje a pótlék számításának módját, a késedelmi pótlék összegét, egyáltalán a járandóság mértékét. A kormány arra törekszik, hogy az egyezséget követően mielőbb rendezni tudja a tűzoltók felé ezt az állam részéről, de közvetlenül az önkormányzatok által kifizetett tartozást.

Attól, hogy ez a 2011. évi költségvetési soron jelenleg nem jelenik meg, természetesen a 2011-es költségvetés tartalmaz olyan összegeket, különféle tartalékokat, amelyekből ez az összeg még (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ebben az évben rendezhető lesz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 190 2010.11.16. 2:15  119-335

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Néhány dologra, engedje meg, hogy csak pénzügyi szempontból, a költségvetést érintően, ne pedig tartalmi-átalakítási szempontból reagáljak. Valószínűleg ön rosszul olvasta a költségvetést, mert mintegy 9 milliárd forint van a 2011. évi költségvetésben arra, hogy 4130 rendőrt a jövő évben kiképezzenek. És ha ebből levonjuk még a nyugdíjasok számát, akkor is minimum 3500 fő vagy annál magasabb létszámnövekedés várható a rendőrség területén. Tehát ez így nem igaz.

A bűnügyi szolgálat megújításához, az eredményközpontú szemlélet kialakításához mintegy 2 milliárd forint többlettámogatás áll rendelkezésre. A közlekedésbiztonság javítása érdekében 200, keresztmetszetében mobil és fixen telepített automatikus sebességmérő berendezés lesz kihelyezve, amelyet 3 éves bérleti díj futamidővel szeretne megoldani pénzügyileg a rendőrség. Informatikai fejlesztésre, robotzsaru fejlesztésére 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Új ruházati ellátási rendszer létrehozására mintegy 550 millió forint áll rendelkezésre. A rendvédelmi ágazat évek óta fölhalmozódó szállítói tartozásainak, adósságainak rendezésére 4 milliárd 815 millió forint áll rendelkezésre. Az ön által is említett Terrorelhárítási Központra igen, 11 milliárd 899 millió forint áll rendelkezésre. Ezen túl a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatára, egy új nemzetvédelmi szolgálat kialakítására 2011-ben 2 milliárd 355 millió forint áll rendelkezésre.

Úgy gondolom, hogy a belügyi tárca az, amelyik kiemelkedő többlettámogatást fog elérni a következő, 2011. évi költségvetésben, ami teljesen összhangban van azzal a kormányzati programmal, hogy egy biztos lábakon álló rendőrséget, közbiztonsági rendszert kell létrehozni Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 204 2010.11.16. 10:33  119-335

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel követtem a délutáni vitát, különösen figyeltem azokra, akik az önkormányzati kérdésekben szóltak hozzá. Néhány képviselő megtisztelt a véleményével. Bevallom őszintén, hogy az ellenzék részéről sokkal nagyobb kritikát vártam, hiszen az teljesen természetes, hogy érkezik a kritika az ellenzék részéről. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Még van két nap!) Azonban hála istennek valamilyen ok miatt elmaradt. Valószínűleg azért, mert az ellenzéki képviselők, de különösen a szocialista képviselők tudják azt, hogy milyen körülmények között kellett megcsinálni a 2011-es költségvetést, az ország költségvetését, de az önkormányzatok költségvetését is.

Az első és legfontosabb az, hogy a 2010. évi költségvetésben körülbelül 400-500 milliárd forintnyi lyuk tátong, amely természetesen a kormányváltást követően nyilvánosságra került. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az a költségvetés, amit az előző évben elfogadott a szocialista-szabad demokrata többség, azt 3,8 százalékos hiánnyal nem lehetett volna teljesíteni, ha nincs kormányváltás. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Ajjajjaj!) A szocialisták ezt a költségvetést leírták, majd elköszöntek a kormányzástól, utánam a vízözön; jött a Fidesz-kormány, és ezt a nagyon nehéz feladatot, hogy tartani kell a hitelesség érdekében a 3,8 százalékos hiányt, ezt megoldotta. Ez az első és legnehezebb kérdés, amelyet véleményem szerint a kormány jól kezelt.

A másik nagyon fontos kérdés továbbra is a költségvetési hiányról szól, az pedig arról szól, hogy ezt a nehezen teljesíthető, mondhatni, emberfeletti munkával teljesíthető költségvetési hiányt 2011-re még egy százalékkal csökkenteni kell, amely további mintegy 300 milliárd forinttal csökkentette az ország, az állam, a kormány mozgásterét a tervezéskor. De a körülményekhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ben még tovább nő az államadósság a szocialista kormányzás következtében, a szocialista költségvetés következtében, így aztán most már a 20 ezer milliárd forint fölötti államadósságnak nyilvánvalóan a törlesztőrészletei és kamatai jelentősen megnövekedtek, és terhelik a költségvetést.

De ha csak az önkormányzati szempontból nézzük, hogy mi nehezítette a tervezést, azt kell figyelembe vennünk, hogy a hatályos törvény értelmében a személyi jövedelemadó-kiegészítés, amely meghatározza az állami támogatásnak a mértékét, a 2009. évi befolyt szja-bevétel alapján történik, és ez jelentősen kevesebb volt, mint a 2008. évben, ez közel 50 milliárd forinttal rontotta az önkormányzatoknak a pozícióját a tervezésnél. És ne feledjük el azt sem, hogy sajnos a helyiadó-bevételek is az önkormányzatokat sújtják, terhelik, és még 2010-ben sem tudták elérni az önkormányzatok - valószínűleg az év végi adatok is ezt fogják igazolni - a 2008. évi adatokat.

Tehát ha így összességében megnézzük ezeket a makrogazdasági körülményeket, az országét és különösen az önkormányzatokra jutó részt, akkor bizony nagyon nehéz helyzetben van a kormány, mikor azt mondja, hogy azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatoknak a támogatása legalább 2011-ben tovább ne csökkenjen. Tovább ne csökkenjen. És én úgy gondolom a makroszámok alapján, hogy ez a kívánalom, ez az elvárás a költségvetési számok alapján teljesült.

Arról nyilván szóltak képviselőtársaim, hogy az elmúlt nyolc évnek, a szocialista kormányzásnak mi volt az önkormányzati ideológiája. Az volt, hogy minél több feladatot az önkormányzatokra, és minél több pénzt elvonni az önkormányzatoktól. Miután választásról választásra növekedett az ellenzéki, fideszes önkormányzatoknak a száma, így aztán a szocialista kormányzatot nem nagyon érdekelte, hogy mi történik az önkormányzatokban, ha belebuknak, belebuknak, őket ez nem nagyon érdekli. Egy volt a jelszó: eladósítani az államot, a következő lépésben eladósítani az önkormányzatokat, aztán az hozza magával a családoknak az eladósodását, hozza magával a vállalkozásoknak az eladósodását.

Hát ilyen helyzetben vagyunk most, amelyet egyébként a számok is teljesen igazolnak. 2005-ben még az önkormányzati szektor hitelállománya 320 milliárd forint volt, 2010-ben ez a szám 1100 milliárd forint, sikerült öt év alatt megháromszorozni az önkormányzatoknak a kimutatott adósságállományát. Mert a jelenlegi számviteli rendszer nem képes arra, hogy az önkormányzat valóságos kötelezettségét kimutassa, hiszen nincs benne ebben a számban az, hogy az önkormányzati gazdasági társaságoknak mennyi az adóssága, valójában nincsenek benne a szállítói tartozásoknak, a közüzemi szolgáltató cégeknek az elmaradt fizetései, nincsenek benne a garanciavállalásai, nincsenek benne a PPP vagy PPP-szerű beruházásai, és nincsenek benne a halasztott fizetéssel vállalt, igénybe vett szolgáltatások vagy fejlesztések.

Hogyha ezeket is összeadjuk, akkor azt kell majd látnunk - és ezt mi meg fogjuk teremteni, hogy valóságos adatszolgáltatás legyen -, hogy bizony az önkormányzati szektornak az eladósodása a szocialista kormányzás alatt elég ütemesen megtörtént, és a számok azt fogják mutatni, hogy bizony most már veszélye van az ország teljes adósságállományának a kezelésére.

(17.00)

Úgy gondolom, ahhoz, hogy végleges megoldást tudjunk, és meg tudjuk állítani az önkormányzati szektor eladósodását, mi több, az adósságállományának eltüntetését, egy teljes rendszerbeli változásra, egy új szemléletre van szükség. Nyilvánvaló, ezt néhány hét, néhány hónap alatt a kormányváltást követően a 2011. évi költségvetés benyújtásáig nem tudtuk megteremteni, de a munka elkezdődött, hiszen a közigazgatási hivatalok létrehozása, a kormányhivatalok közigazgatásban való megjelenése az első lépése az új közigazgatási és önkormányzati rendszer kialakításának.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kérdés persze az, hogy mit lehetett mégis a 2011. évre tenni az önkormányzatok gazdálkodásával, költségvetésével kapcsolatosan. Az előbb említett nehézségek ellenére, úgy gondolom, sikerült eredményeket is felmutatni a 2011. évi költségvetés kapcsán, hiszen nem igazak azok a számok, hogy csökkent az önkormányzatok támogatása, hiszen ha a 2010. évi irányszámot, az 1000 milliárd 164 millió forintot nézzük, és abból levonjuk azokat a feladatokat, amelyek más tárcánál jelennek meg, ez körülbelül 80 milliárd forint, így a közfoglalkoztatás átcsoportosítása, a keresetkiegészítés más révén való rendezése 80 milliárd forinttal eleve a bázisszámot csökkenti, és hogyha ehhez nézzük az önkormányzati számok változását, akkor láthatjuk, a végén az jön ki, hogy körülbelül 4,5 százalékkal a makroszámok tekintetében növekedett az önkormányzatok támogatása, ez körülbelül 50 milliárd forint, amelynek egy része megjelenik a működési támogatásukban, a nagyobbik részük pedig a fejlesztési támogatás növekményében.

Így például 900 millióval több jut majd az ingyenes és kedvezményes étkeztetésre 2010-től, a nyolcadik osztályos tanulók is ingyen fogják kapni az étkeztetést. 900 millióval több jut a szociális alapellátás létszámbővülésére, a 4-es metró beruházásra 17 milliárd 680 millióval, az illetéktörvény szabályváltozása miatt a megyei önkormányzatok számára kompenzálásra kerül az 1,2 milliárd forint, a vállalkozások kommunális adójának eltörlése 1,3 milliárd forint. Kompenzálásra kerül, önkormányzati fejezeti tartalékba kerül pluszösszegként 2,1 milliárd forint, vis maior támogatásra nem 1,1 milliárdot tervezünk 2011-re, mint ahogyan az az idén megtörtént, hanem összesen már 8 milliárd forintot, és egyéb önkormányzati fejlesztést szolgáló beruházások forrása is megjelenik a 2011-es költségvetésben, ez is mintegy 1 milliárd forinttal nő, így 5,5 milliárd forint lesz, és megmarad az EU-önerőalap finanszírozása is, ez 10 milliárd 600 millió forint.

Összességében tehát, ha számba vesszük azt is, hogy az önkormányzatok egyéb európai uniós forrásokból is fognak részesedni, és itt, ezen a téren a 185 milliárd helyett jövőre 233 milliárd forintot remélünk, hogy ilyen fejlesztés meg fog valósulni, akkor az egyéb fejlesztésekkel és az önkormányzati fejezetben található fejlesztéssel körülbelül 100 milliárd forinttal fog bővülni az önkormányzati támogatás, amelynek egy része, hangsúlyozom, a működésben jelenik meg, a nagyobbik része viszont a fejlesztésekben.

Elfogadom azokat a kritikákat, hogy lehetne jobb az önkormányzatok jövő évi költségvetése. Ha jövőre jobb lesz, akkor azután is lehetne majd jobb, hiszen minden évben lehet jobb és jobb költségvetést tenni, de azt az alaptételt, hogy megállítjuk az önkormányzatok eladósodását, az önkormányzatok működőképességét 2011-ben is biztosítjuk az állami támogatásokkal, úgy gondolom, ennek az alapcélkitűzésnek a 2011. évi költségvetés megfelel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 64 2010.11.17. 8:06  1-251

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön felszólalásában a viccelődésen túl - mert persze az is nagyon fontos a parlamentben, hogy Móricka-vicceket meséljünk, miközben az ország elég lerongyolt állapotban van az önök áldásos tevékenységének köszönhetően - az őszinteségét sokkal nagyobbra értékeltem. Ön - mint a Belügyminisztérium volt államtitkára és önkormányzatokért is felelős államtitkára -, ha jól értem, most elismerte, hogy van mit visszaadni az önkormányzatok terén. Tehát van mit visszaadni az embereknek, így mondta, van mit visszaadni a településeknek, van mit visszaadni a kistelepüléseknek, a nagyvárosoknak, az intézményeknek, az iskoláknak, az egészségügyi intézményeknek. Van mit visszaadni, képviselő úr, ön ezt mondta a felszólalásában.

Az, hogy ezt a Fidesz-kormánytól várja, és a 2011. évre egy összegben adjuk vissza azt, amit önök nyolc év alatt kivettek az önkormányzati rendszerből, ez viszont az ön részéről már irreális kérés. (Dr. Józsa István közbeszól.) Irreális kérés, mert bizonyára ön is tudja, képviselő úr, hogy azért a kormányváltást követően kiderült a költségvetés kapcsán néhány dolog. Önök az IMF-fel karöltve a választásokat megelőzően azt mondták, hogy ez a költségvetés teljesíthető. Ehhez a költségvetéshez nem kell nyúlni sem bevételi, sem kiadási oldalon, és a 3,8 százalékos hiány teljesíthető lesz.

A kormányváltást követően kiderült az igazság, hogy 500 milliárd forintos lyuk tátong a 2010-es költségvetésben, és ha nincs kormányváltás, és nincs Fidesz-kormány, soha az életben nem lett volna teljesíthető a 3,8 százalékos hiány, soha az életben nem nyerte volna vissza az ország a hitelességét a pénzügyi gazdálkodás, a költségvetés terén. Ehhez kormányváltás kellett, ehhez a nemzeti ügyek kormánya kellett, hogy a 2010-es költségvetést valóban 3,8 százalékos hiánnyal lehessen teljesíteni. És persze ez meghatározza a jövőt is. Meghatározza azt, hogy hogyan tervezhetünk 2010-ben. Gondolja el, hogy nekünk úgy kellett elkezdeni a 2011-es költségvetés tervezését, hogy az 500 milliárd forintos hiányt valahonnan elő kellett teremteni a 2010-es, önök által megtervezett és önök által beígért költségvetésben.

Mindezt megfejeli az, hogy a jövő évben 1 százalékkal csökkenteni kell a költségvetés hiányát azért, hogy az ország hitelessége megmaradjon a befektetők, az Európai Unió, egyáltalán önmagunk előtt, egyáltalán a nemzetközi pénzvilág előtt, az egész világ előtt. Biztosan ön is tudja, hogy ez körülbelül még további 300 milliárd forinttal csökkenti a mozgásterét a 2011. évi költségvetésnek.

Azt már sajnálatosnak tartom, hogy ön azt állítja, hogy az önkormányzatok költségvetése, állami támogatása a 2011. évre 30 milliárd forinttal csökken. (Dr. Józsa István: 45-tel!) Javaslom, hogy vegye elő a IX. önkormányzati fejezet részletes indoklást, annak az első oldalán lévő táblázatát, amely úgy kezdődik, hogy báziskorrekció.

(11.00)

Ha ezt elolvassa, akkor láthatja, hogy onnan 80 milliárd forint a 2010-es költségvetési szerkezethez képest átkerül másik tárcához, mert az a feladat másik tárcánál és másként lesz megvalósítva. Ha így kezd el számolni, és ezt levonja, akkor marad 1085 milliárd forint, miközben az önkormányzatok 1134 milliárd forint támogatásban részesülnek, azaz nem 50 milliárddal kevesebben, hanem 50 milliárd forinttal többen. Nem mondom, hogy ez rendjén van, és hogy ez rendbe teszi az önkormányzatok dolgát, de az semmiképpen nem igaz, hogy az önkormányzatok költségvetése nominálisan csökken. Mert ez valótlan állítás.

Úgy gondolom, hogy ha ezt a költségvetést összehasonlítjuk az önök által az elmúlt nyolc évben készített költségvetésekkel, akkor igenis komoly eredmény az, hogy nem csökken tovább az önkormányzatok támogatása. Nem csökken tovább. Az elmúlt évekre mindig az volt jellemző, hogy miközben többletfeladatot kaptak az önkormányzatok, aközben folyamatosan vették el tőlük, így vagy úgy, valamilyen formában az állami támogatást, vagy egyszerűen törvény által feladatokat határoztak meg az önkormányzatoknak. Volt olyan év, hogy jelentős bérfejlesztést kellett végrehajtani, és egy forint állami támogatást nem adott hozzá az akkori kormányzat. Az önkormányzatoknak súlyos milliárdokba került ennek végrehajtása. Azt gondolom, igenis eredmény az, hogy megállt az önkormányzatok támogatásának csökkenése.

Ami az egyéb megjegyzéseit illeti: háromszorosára növekedett az átszervezésre tervezett előirányzat. Ha elolvasta volna képviselő úr pontosan a költségvetést, akkor tudná, hogy ez az önök tevékenységének eredménye, mert az van a költségvetésben, hogy az eddig teljesített létszámleépítéseknek ez a következménye. A prémiuméveseknek és az egyéb kifizetési kötelezettségeknek. Tehát az az 5,4 milliárd az előző kormány tevékenységének következtében kerül be a 2011-es költségvetésbe. Az pedig, hogy kevesebb gyermek fog étkezni majd, egyszerűen képtelenség. Jövő évtől ezen a soron 900 millió forinttal nagyobb összeg van, hiszen a 8. osztályos rászoruló tanulók is a jövő évtől ingyenesen fognak étkezni. Tehát ez az állítása sem fedi a valóságot.

Ami pedig a fejlesztéseket illeti, abban egészen bizonyos, hogy az önkormányzatok terén előrelépés lesz, hiszen az európai uniós fejlesztési forrásokat is igénybe vevő beruházásoknál 185 milliárdról 233 milliárdra fog nőni, de egyébként a tárcánál a IX. fejezeten belüli önálló fejezeti fejlesztések is magasabbak lesznek több mint 1 milliárd forinttal, ami az önkormányzati alapfeladatok ellátását szolgálja. Megmarad az európai önerőalap fejlesztése, és más egyéb fejlesztések is lesznek még a metróberuházáson túl. Tehát a fejlesztések terén az önkormányzatoknál egyértelműen előrelépés lesz és várható. Hiszen többek között újra lehet majd pályázni az utánpótlássport infrastruktúrájának fejlesztésére, tehát az általános iskolai sportinfrastruktúra bővítésére.

Ami pedig a képviselő úr sopánkodását illeti a Ferencváros és a Debrecen közötti focikülönbség miatt, erre azt tudom mondani, hogy ha a Ferencváros újra a BL-be jut, akkor újra lesz pénz stadionfejlesztésre. Egyszer már jutott. Nem tudom, hogy hová lett az a pénz, amit akkor kaptak a BL-ből meg az államtól stadionfejlesztésre. Valahová eltűnt. Szóval, a Fradinak van még mit fejlődnie. Ezt csak azért is mondom, mert nemrég még az én városom csapatával, Mezőkövesddel játszott egy osztályban. De elismerem, hogy jobb volt a Fradi, úgyhogy szurkolok önöknek, hogy utolérjék a Debrecent.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 72 2010.11.17. 2:10  1-251

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Volt Önkormányzati Miniszter Úr! Hát, önnek is az őszinteségét kell hogy nagyra becsüljem, és azt, hogy ellenzéki képviselőként sokkal nagyobb aggódással van az önkormányzatok irányában, mint amikor miniszter volt. Mert az ön minisztersége alatt kellett az önkormányzatoknak elszenvedni azt a csúfságot, hogy 120 milliárd forinttal lett nominálisan kevesebb az önkormányzatok költségvetése.

Ön ehhez a nevét adta. Most én elfogadom, hogy önnek jogi értelemben van lehetősége itt felállni ellenzéki képviselőként, és kérni azt, hogy márpedig mi most ezt azonnal adjuk vissza. (Varga Zoltán: Ti ígértétek.) Ilyet mi nem ígértünk, hogy azonnal visszaadjuk.

Azt mondtuk, hogy egy működőképes önkormányzati rendszert fogunk létrehozni. És ezt meg is fogjuk tenni, majd fogja ön is látni.

Tehát úgy gondolom, hogy jogi értelemben, politikai értelemben önnek van lehetősége, de erkölcsi értelemben annak szólni ebben a parlamentben, aki a legtöbbet ártott az önkormányzatoknak mint miniszter, úgy gondolom, hogy ezt inkább másnak kellene, mélyen tisztelt miniszter úr, követelni.

Egyébként valóban, az önkormányzatok az elmúlt évek alatt pénzügyi értelemben nagyon nagy hátrányt szenvedtek, hiszen több gond és baj is van. Egyrészt több dologból tevődik össze az önkormányzatok adósságállománya. Részint a fölvett hitelek miatt, másrészt a kifizetetlen számlák miatt, harmadrészt a bevállalt, hosszú távú kötelezettségeik miatt, és vannak olyan önkormányzatok, amelyek egyszerűen a működésüket nem tudják nullára hozni, tehát minden évben mínuszt termelnek, külső forrásból kell a működésüket biztosítani.

Azt kell látni, hogy ha ezt a négy dolgot együtt fogjuk látni, hogy ez mit jelent, és mit jelenthet a jövőben, akkor lehet belekezdeni az önkormányzati rendszer teljes átalakításába, és a működőképes önkormányzati rendszer létrehozásába. Mert ez most valóban egy veszélyhelyzet, egy csődhelyzet felé visz, amit önök hoztak létre.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 160 2010.11.17. 8:16  1-251

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Folytassuk akkor a délelőtti vitát. Úgy látszik, nem sikerült meggyőznöm a volt miniszter urat.

Úgy gondolom, hogy felszólalását nagy ellenzéki ambícióval, annál kevesebb erkölcsi alappal kellett hogy elmondja. Tehát hangsúlyozom ismét, hogy az ön személyében egy olyan képviselő szólalt föl a parlamentben, akinek a minisztersége alatt az önkormányzatok a legnagyobb vesztséget szenvedték el. Önnek nemhogy egy költségvetési évre nem volt koncepciója, igazából semmilyen koncepciója nem volt, csak a felszólalásának a végén négyéves koncepciótervezettel, annak hiányával mondta el, illetve bírálta a kormányzatot.

Én úgy gondolom, hogy ha ön a számokat használja, ami a költségvetésben van, azt illene pontosan elmondani. Tehát a 2010. évi irányszám 1164 milliárd forint. Az módosításra kerül, hiszen több feladat átkerül más minisztériumhoz, más módon lesz megvalósítva, és nem az önkormányzati fejezetben. Ez 80 milliárd forint, ezt vonjuk le. Az 1085 milliárd forint. Ami az önkormányzati fejezetben megjelenik, az 1134 milliárd forint, tehát a 2010. évi bázisszámhoz képest 50 milliárd forinttal nagyobb összeg. Ha önnek ez tetszik, ha nem tetszik, ha ezt vonja le, ha azt adja hozzá, ez akkor is annyi, ez akkor is 50 milliárd forinttal több.

Mindez úgy több, hogy 2009-ben, ami alapján a személyi jövedelemadó-részesedést számoljuk ki az önkormányzati ágazatnak, 47 milliárd forinttal kevesebb jut. Tehát ha azt a számot tennénk be a 2011. évi költségvetésbe, akkor ennyivel kevesebbet kapnának az önkormányzatok. Ehelyett nem kevesebbet kapnak, hanem a 47 milliárd kompenzálásra kerül, és még azon fölül kapnak 50 milliárd forintot. Ezt egyébként a részletes indokolásnak az egyik táblázata ki is hozza, ön ezt bizonyára nem nézte meg. Állami támogatások és hozzájárulások 2010. évi irányszám, bázis, 2011. évi irányszám közötti különbség 95 milliárd 931 millió forint, 23,6 százalékos növekedés. Ez egyébként a normatívákban is alapvetően föllelhető, illetve a központosított előirányzatban, tehát visszaszámolható, hogy ez az összeg az önkormányzati fejezetben, illetve az önkormányzati támogatásokban megtalálható.

Azt a bírálatot persze el lehet mondani, hogy jó lett volna ettől sokkal több, jó lett volna 100 milliárd, 200 milliárd vagy 500 milliárd, vagy nem tudom, mennyi, de ahhoz önöknek a 2010. évi költségvetést tisztességesen meg kellett volna tervezni, és nem úgy átadni a következő kormánynak májusban, hogy 500 milliárd forintos eltérés van a költségvetésben.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha nincs a kormányváltás és nincs a költségvetésben a valóság felfedése, hogyha önök nyerték volna meg a választást, akkor év végére be kellett volna jelenteni, hogy nem 3,8 százalékos a hiány, hanem ki tudja, mennyi, 5 vagy 6 százalék, mint ahogy azt az előző nyolc évben minden évben megtették. Egyetlenegy évben sem tudták teljesíteni a költségvetési hiány tervezett mértékét, mindig nagyobb volt. Ebben az évben is így lett volna, ha önök nyerik meg a választást, de hála istennek, nem önök nyerték meg a választást, hanem egy olyan kormány tudott megalakulni, amely az önök által kiszámolt, az önök által az Európai Uniónak megígért, beígért hiányszámot tartani tudta. Igaz, hogy ehhez nagyon kegyetlen döntéseket kellett hozni, lásd különadók, válságadó és más egyéb döntések.

Persze, önök olyan helyzetbe hozták az országot, hogy mikor átadjuk a kormányzást, akkor majd úgyis jön a Fidesz, és az első intézkedése majd a lakosság megsarcolása lesz. Én elhiszem, hogy önök csalódottak, hogy nem ez történt, mert ezt várták. Azt várták, hogy már az első fél évben a Fidesz olyan politikai helyzetet fog teremteni, hogy bele fog bukni a kormányzásba. Én elhiszem, hogy csalódottak önök, hogy nem ez történik.

Ha pontos költségvetést készítettek volna, akkor úgy gondolom, hogy az önkormányzatoknak is több juthatna a következő évi költségvetésből. Először az önök rossz számolását, a felelőtlen gazdálkodását, a felelőtlen költségvetését kell a Fidesznek rendbe tennie, és bizony ennek nagyon nagy ára van. Az önkormányzatok tekintetében az a nagy ára, hogy nem tudjuk reálértéken emelni most még az önkormányzatok költségvetését, de legalább a csökkenést már megállítottuk. Úgy állítottuk meg a csökkenést, hogy 500 milliárd hiányzik a költségvetésből, úgy állítottuk meg a csökkenést, hogy 50 milliárddal egyébként kevesebb személyi jövedelemadó-rész jutna az önkormányzatoknak. Mindamellett a fejlesztések tekintetében pedig lényeges előrelépés van, mert ön azért a többleteket rendszeresen kihagyta, például hogy 5,5 milliárd forint jut majd ebből a fejezetből az önkormányzati kötelező feladatok ellátására, vagy hogy a 10,6 milliárd forint európai önerőalap megmarad és az önkormányzati kötelező feladatok ellátását fogja biztosítani.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét
dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)

Volt miniszter úr, elmondok önnek egy történetet, és talán ez igazolja, hogy önnek nincs erkölcsi alapja bírálni semmilyen költségvetést, amit az új kormány készít el. Ön kihagyott egy tételt a költségvetésből, 2,7 milliárdot. Miért nem mondta azt el, hogy az ön minisztersége alatt 50 millió forinttal a saját választókörzetében és még a környékén elindítottak egy belvízprogramot, meghívásos pályázattal meghívtak tíz, ön által ismert és érintett, a saját választókörzetében található önkormányzatot, 50 millió forintot az ön minisztersége alatt beírtak a költségvetésbe, ennyivel kötelezettséget vállaltak, majd azt is beírták a költségvetésbe, hogy 2011-ben jöjjön az új kormány és adja oda a 2,7 milliárd forintot? Ezt miért nem mondja el a költségvetési vitában? Miért nem dicséri meg az új kormányt, hogy azt, amit én kitaláltam, hogy milliárdokat adok kilenc önkormányzatnak, most ez a költségvetés tartalmazza? Egyébként ez szégyen, mert ez az összeg az európai uniós forrásokból kellene hogy megvalósuljon. Ha mindig kilenc önkormányzatnak tisztán nemzeti forrásból 3 milliárd forintot tudunk adni, ez az ország hol lenne?

Úgy gondolom, hogy ön felelőtlen volt e tekintetben, és vállalnia kell érte a felelősséget. Ha így gazdálkodna ez az ország, és ilyen emberek irányítanák az önkormányzati fejezetet, mint ön, hogy 50 milliókkal beszáll a ringlispílbe és a következő kormányra pedig ráhagy 3 milliárd forintot, akkor ez az ország hová jutna? Mutatja a szocialista politikusok és az ön gondolkodását az önkormányzatok terén, hogy nem érdekli önt egyébként, nem érdekelte miniszter korában az, hogy a magyar önkormányzatiság hová jut, az, hogy milyen állapotban fogja átadni a következő miniszternek vagy az államtitkárnak az önkormányzatok feladatellátását, illetve az adósságát, csak egy érdekelte, hogy a saját körzetébe milliárdokat tudjon vinni. Szégyen, amit művelt, és nem fogadom el az önkormányzatok iránti kritikáját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 12 2010.11.23. 5:23  9-12

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ön a napirend előtti felszólalás témáját, tárgyát még tegnap, az ülés kezdete előtt egy órával határozta meg, és bizonyára nem számított arra a hírre, amely tegnap este jelent meg, amely szerint a devecseriek nem fognak tüntetni, azért, mert a kormánytól megfelelő válaszokat kaptak arra vonatkozóan, hogy hogyan történik a kármentesítés a térségben. (Gőgös Zoltán: Nem is mondtam egy szóval se!) Én egyébként azt javaslom a képviselő úrnak is, hogy tényleg valóságos tájékoztatás, információ alapján mondja el a parlamentben a véleményét, mert véleményem szerint sok kérdésben nem tájékozott kellőképpen, és nem ismerte meg az ott élő emberek véleményét, kéréseit. (Gőgös Zoltán: Én ott élek!)

Ami a kártalanítást illeti, a kártalanítás tekintetében a lakosság teljes kártalanításban fog részesülni. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Ennek természetszerűleg van egy üteme, amely nyilván ésszerűen átgondolt és kellően megalapozott. Az embereknek először a sorsukról, tehát a lakóingatlanjukról kell dönteni, ugyanis miután meghatározták azt, hogy hol fognak élni és hogyan, milyen formában, milyen lakásban, új lakásban, vásárolt lakásban, illetve egyáltalán abban a térségben, azt követően következhet a teljes kártalanítás meghatározása, az ingóságok, a melléképületek megépítése, azon túl a vállalkozások elmaradt hasznának (Gőgös Zoltán: Ezt kell leírni kormányhatározatban!) a megtérítése, amit szintén kormányhatározatban vállalt a kormányzat. Mi több, egy használt gépjármű biztosítását is vállalta a kormányzat. Az ingóságok tekintetében személyenként 200 ezer forint került meghatározásra, illetve lakóingatlanonként pedig további 500 ezer forint. Ezen túl természetesen, hogyha az érintett családoknak további káruk van, semmi nem zárja ki azt, hogy további kártérítésben részesüljenek. Tehát nem igaz az, hogy az érintett családok nem részesülnek teljes kártalanításban.

Ami az információhiányt illeti, én azt gondolom, példaértékű az, amit a kormány, a kormányzati szervek e tekintetben tesznek, hiszen az érintett térségben hetente, de szükség szerint hetente több lakossági fórumot is tartanak. Például Devecseren én magam is voltam lakossági fórumon, ahol 500 ember vett részt, és a televízió egyenesben közvetítette a lakossági fórumot, az új információkat, és ezek az információk természetesen eljutnak a két másik érintett településre is.

Úgy gondolom, nem biztos, hogy valóságos információn alapul az sem, hogy a gazdák elégedetlenek, hiszen miniszteri biztos került kinevezésre, a miniszteri biztos napi szinten van ott a térségben (Gőgös Zoltán: Így van!), és tárgyal a gazdákkal, több mint 70 tulajdonossal, és ezenfelül még körülbelül 50 olyan érintettel, aki az adott területen földterületet bérel.

(8.30)

A miniszteri biztos tájékoztatása alapján egyébként minden személlyel külön, egyenként tárgyal a jövőről és arról, hogy a mezőgazdasági területek tekintetében hogyan fontos és hogyan kell, a három felajánlott variáció közül melyiket fogja választani: tehát hogy marad és megtartja a földterületét, és további gazdálkodást folytat; vagy földcserét szeretne; vagy pedig szeretné értékesíteni. Úgy gondolom, hogy ez is jó úton halad, és valóban 30 napjuk van a gazdáknak arra, hogy eldöntsék, hogy hogyan tovább a mezőgazdasági területek tekintetében.

Én úgy vélem - és nemcsak én, hanem nemzetközi szinten is -, hogy a kormány lehetőség szerint mindent megtett annak érdekében, hogy a térségben minél kisebb legyen a kár, ezekbe természetesen a lelki és az erkölcsi károkat is beleértjük. A kármentő alap tevékenységét érte kritika, ön szerint lassan végzik a tevékenységüket. Mi úgy gondoljuk, hogy kellően megalapozott döntést szükséges hozni a térségben. Egyébként most már harmadjára fizetnek az embereknek, az érintett családoknak közvetlen segélyt, és elkezdődött a hosszú távú kártalanítás jogi hátterének a kidolgozása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Megköszönve a figyelemfelhívását és az észrevételeit, azt gondolom, hogy a kormány jó úton halad e tekintetben a teljes kártalanítás irányába.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 184 2010.11.30. 1:42  171-209

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt előterjesztő Képviselőtársaim! A törvények gyakorlása során sokszor előfordul, hogy felszínre kerülnek olyan ellentmondások, jogértelmezési problémák, törvényen belüli belső ellentmondások, amelyek az életben nagyon furcsa helyzeteket teremtenek, ezért fontos az, hogy az önkormányzati tapasztalattal rendelkező képviselők ezt észrevegyék, és összefogva, átgondolva az Országgyűlés elé terjesszék. Úgy gondolom, három tapasztalt polgármester, mint Tarlós István, Kósa Lajos és Kovács Zoltán nem tett mást, mint azt tette, hogy a munkája során tapasztalt ellentmondásokat idehozta az Országgyűlés elé. Két törvényben, törvényjavaslatban megfogalmaztak három problémát, és arra kérik az Országgyűlést, hogy ezt vitassa meg, tárgyalja meg, és a végén döntsön róla.

A kormány álláspontja e tekintetben az, hogy az előhozott három értelmezési problémát támogatjuk, a megoldási módok a törvényjavaslatban leírtak szerint helyesek. Arra kérjük az Országgyűlést, hogy vitassa meg. Mi úgy ítéljük meg a kormány szempontjából, hogy mind szakmai, mind politikai szempontból ezek elfogadhatóak, támogathatóak. Azt javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy természetesen a szükséges módosító javaslatokkal a törvényjavaslatokat fogadja el, hogy azokat a gyakorlatban mielőbb alkalmazni lehessen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 84 2010.12.13. 2:04  81-88

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Felvetése jogos. Valóban, egy több mint hatéves problémáról van szó, hiszen 2004. május 1-jén, az európai uniós csatlakozással kezdődött a kérdés. Az első perek, munkaügyi perek már 2005-ben elindultak, tehát nem is az ezt megelőző kormányzat előtt, hanem már 2005-ben, amikor szintén Gyurcsány Ferenc volt a kormányfő.

Sajnos az előző kormánynak öt év kevés volt ahhoz, hogy leüljön a tűzoltókkal, a tűzoltó-szakszervezetekkel, és megállapodjon abban, hogy mi is a követelés. Megállapodjon abban, hogy a túlóradíjat, a szolgálatot teljesítők túlórajuttatását, túlórapótlékát hogyan is kell kiszámolni. Valóban, egy kormányrendeletben szükséges szabályozni.

Erre vonatkozóan a jelenlegi kormány, a Belügyminisztérium tárgyalásokat folytatott a négy szakszervezettel, és a négy szakszervezetből kettő elfogadta azokat az elveket, amelyeket a kormánnyal végigtárgyaltak, és ez a kormányrendelet kihirdetés előtt van. A kormányrendelet kihirdetését követően lehet nyilvánvalóan megállapítani, meghatározni azt az összeget, hogy egy-egy tűzoltónak, összességében a munkavállalóknak, akikből közel ötezren most is perben állnak, pontosan milyen juttatás az, ami a járandósága. Természetesen, amikor a pontos járandóság összegét tudjuk, az után beszélhetünk majd kamatról és egyéb terhekről, azt követően lehet majd meghatározni azt, hogy ez mikor és milyen forrásból kerüljön kifizetésre. Való igaz, jogi értelemben ma a munkáltatót, közvetve a fenntartót, az önkormányzatokat terheli ez a kifizetés.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 88 2010.12.13. 0:57  81-88

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Szeretném megismételni, hogy azt követően, miután a kormányrendelet kihirdetésre kerül, és van jogi alapja valóban az egyes tűzoltóknak és a tűzoltóság egészének járó juttatásnak, azt követően lehet arról beszélni, hogy a kifizetés módja hogyan fog megtörténni. Természetesen a kormány szándéka az, hogy a tűzoltóknak a járandóságát kifizesse, és hogy végre ezt az ügyet, az egyik legnagyobb peres ügyét a volt kormányzatnak rendezze.

Azt hiszem, a kormány érzi annak a felelősségét, hogy ezt a járandóságot a tűzoltóknak elő kell teremteni, és úgy gondolom, hogy a 2011. évi költségvetés tartalmaz olyan lehetőségeket, amelyekből ezt az adósságát az államnak a tűzoltók felé rendezni tudjuk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 12 2010.12.14. 5:12  9-12

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, egy új szemszögből közelítette meg a vörösiszap-katasztrófa következményeit, hiszen nagyon sok szó esik, sok gondolat születik arról a tényről, hogy milyen anyagi károk érték az ott élő lakosságot. Viszont a károkhoz képest kevés szó esik arról, hogy milyen lelki bántalmak, milyen stressz érte a károsultakat, a károsultak családjait.

Azt gondolom, hogy a kormány odafigyelt az ilyen jellegű károkra is, hiszen több mint százan szorultak pszichiátriai kezelésre az elmúlt időszakban. Az Országos Mentőszolgálat 286 személyt látott el, akikből 120-at kórházba kellett szállítani, 166-ot pedig a helyszínen láttak el. December első hetében már az utolsó sérült is elhagyta a kórházat. Valóban, elsődleges feladat természetesen a károsultak emberiélet- és vagyonbiztonságának a megmentése, azonban ez nem lehet sikeres akkor, hogyha nem figyelünk az emberek egyéb félelmeire, egyéb bántalmaira, amelyek anyagi javakban, pénzben nem fejezhetők ki.

Az Országos Katasztrófavédelmi Központ már az első napokban krízisprevenciós központot hozott létre, amelynek több pszichológusa is segítséget nyújtott a helyszínen a rászorultaknak. A kormány maga is próbált személyesen is megjelenni a térségben, és természetesen kifejezni az együttérzését az ott élőkkel, hiszen kihelyezett kormányülés is volt, a miniszterelnök maga is többször volt a térségben, de több miniszter, természetesen államtitkár is járt ott. Jómagam is részt vettem egy lakossági fórumon, amely több mint négy órán keresztül tartott, és valóban, nekem is az volt a tapasztalatom, hogy az anyagi károkon túl, amit az emberek átéltek, az egészen bizonyos, hogy hosszú életük során sokkot hagyott bennük, és meghatározza a további életüket.

Nekem is az volt a tapasztalatom, hogy az embereknek elsősorban a félelmüket kell legyőzni, a félelmüket a tekintetben, hogy ennek nincsenek egészségügyi következményei az elkövetkező életükre, esetleg a gyermekeikre, hogy maga a település, illetve a térség életképes, képes arra, hogy az embereket kiszolgálja, és képes arra, hogy befektetéseket ösztönözzön, befektetők érkezzenek a térségbe, hogy a munkahelyeiket meg tudják őrizni, meg tudják óvni.

Nagyon fontos tevékenységet végeztek a civil és a karitatív segélyszervezetek, civil humanitárius koordinációs központot hoztak létre, ahonnan irányították a karitatív szervezetek tevékenységét. De valóban, ahogy ön is mondta, fontos az egyházak és a civil szervezetek szerepe is, hiszen a lelki segítségnyújtás nélkülük nem létezhet.

Ami nagyon fontos hír, hogy a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság novemberi kezdeményezésére a kormányzat egy egészségügyi szűrőközpontot hozott létre annak érdekében, hogy folyamatosan vizsgálja az ott élők egészségügyi állapotát, és meggyőzze őket arról, nem kell félniük attól, hogy tartós egészségkárosodás lehetséges a vörösiszap-katasztrófa következményeként. Éppen a holnapi napon fog megnyílni a kormányzati egészségügyi szűrőközpont Devecserben.

Szeretném még kiemelni, nagyon fontos kezdeményezés a devecseri önkormányzat és a térségben lévő önkormányzatok részéről, hogy önálló kistérségi társulást hoznak létre annak érdekében, hogy a saját gazdaságfejlesztési sorsukat a kezükbe vegyék, és ezt a parlament egyhangúlag támogatta, hiszen ennek az általános vitája éppen tegnap zajlott le a parlamentben. És a parlament remélhetőleg ellenszavazat nélkül fogja elfogadni azt, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat az ott élő önkormányzatok, az ott élő civil szervezetek.

(8.30)

Azt gondolom, hogy sikeres kármentést, egy új életet csak akkor tudunk ott létrehozni, ha valóban közösen összefogunk, a kormány, a civil szervezetek, az egyházak és a gazdálkodó szervezetek.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 74 2010.12.20. 4:11  71-77

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a Magyar Kármentő Alapba összegyűlt pénzt nem tudja felhasználni semmire, hiszen a 252/2010. kormányrendelet alapján ezt egy Kármentő Bizottság osztja föl, amelynek elnöke a megyei védelmi bizottság elnöke, tagjai: a megyei önkormányzat főjegyzője, a katasztrófavédelmi szervezet állományába tartozó egy személy, Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely település polgármestere. A Kármentő Bizottságban ők vannak, ők döntik el, hogy az összegyűlt pénzt mire költötték el.

Tisztelettel tájékoztatom önt, hogy a Kármentő Bizottság immár több döntést is hozott a pénz felhasználásával kapcsolatban. December 14-ig 1 586 414 578 forint gyűlt össze. A Kármentő Bizottság döntése alapján első körben a 334 érintett család, akik kárt szenvedtek, devecseri és kolontári lakosok, kaptak összesen 100-100 ezer forintot, ez 33 millió 400 ezer forint. Ezen túl a Kármentő Bizottság 20 millió forintot adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára, amelyből biztosítják azon családoknak az albérleti költségét, akik elvesztették lakásukat, így nem tudnak saját lakásukban lakni.

További döntés alapján a Kármentő Bizottság újabban ugyanazon 334 családnak egy december 3-ai döntés alapján 150 ezer forint további juttatást biztosított az alapból, és ugyanezen alapból azon, 8 napon túli sérülést szenvedett lakosok, akik kórházi ápolást is kaptak, ez több, mint 90 fő, szintén fejenként 100 ezer forint támogatásban részesültek. Döntött a Kármentő Bizottság arról is, hogy az érintett vállalkozásoknak, amelyek bizonyítják azt, hogy az árbevételük 30 százalékkal csökkent az adott katasztrófaesemény miatt, vállalkozásonként 200 ezer forint támogatást ítélt meg, szintén a december 3-ai döntés alapján. Ez a számítások szerint, hiszen ez még most is folyik, Devecserben körülbelül 150 vállalkozást, Kolontáron pedig 5 vállalkozást érint. Szintén a Kármentő Bizottság döntése alapján egy vállalkozónak külön támogatást biztosítottak, aki a devecseri piac üzemeltetője, hiszen nem tudta a bérleti díjat fizetni. Háromhavi bérleti díjnak megfelelő támogatásban részesült, ennek összege 4 millió 70 ezer forint.

Tisztelt Képviselő Úr! Így a mai napig mintegy 155 millió forint került kifizetésre. A Kármentő Bizottság döntése alapján hasonló célokra a bevétel 10 százalékát lehet fordítani, ezt követően az összegyűlt pénzt a károsultak javára ingóságok, illetve további épületkárok biztosítására fogják fordítani. Azt is tudni kell, hogy a kormány átvállalta a károsultaktól a lakásépítés költségét, és azt követően, hogy milyen döntést, megoldást, lakást választ az érintett, lehet azt eldönteni, hogy milyen ingóságokat szeretne megvásárolni. Nyilvánvaló, amikor megvan, hogy az érintett család hol fog lakni, azt követően fogja tudni, hogy milyen ingóságokat szeretne vásárolni. Hiszen először mégiscsak azt kell tudnunk, hogy hol lakunk, utána lehet azt eldönteni, hogy milyen szőnyeget, bútort vagy televíziót szeretnénk a lakásba. Ez nyilván későbbi döntést igényel. A Kármentő Bizottság a jövőben az érintettek ingóságait fogja finanszírozni a megmaradt forrásból.

Köszönöm a figyelmét, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 98 2010.12.20. 4:14  95-101

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először az interpellációjának néhány megjegyzésére szeretnék reagálni. Az a megjegyzése, hogy az előző kormányok működtették a kormány és az önkormányzatok egyeztető fórumát, enyhén szólva is valótlanság (Moraj az MSZP soraiban.), hiszen 2006 decemberében született róla kormányhatározat, tehát 2007-ben kezdte el a működését, és jó esetben is elmondható, hogy 2009 első feléig, tehát a nyolcéves kormányzásukból két és fél évig ha működött a kormány és az önkormányzati szövetségek közötti együttműködés.

Azonban itt szeretném elmondani, hogy valóságos együttműködés nem volt az önök kormánya és az önkormányzati érdekszövetségek között, mert rendszerint egy vitába torkollott, amelynek se eleje, se vége nem volt. Ezt azok mondták el, akik ezeken az egyeztetéseken részt vettek.

A másik megjegyzése szerint erről a módosító javaslatról nem tudott senki. Szeretném elmondani, hogy az ön frakciótársai, a szocialista képviselők az alkotmányügyi bizottságban megszavazták ezt a módosító javaslatot, tehát joggal hihettük azt, hogy önök azzal, hogy a bizottságban megszavazták, egyetértenek a módosító javaslattal, egyetértenek azzal, hogy igenis öt csoportot, országos érdek-képviseleti csoportot, érdekszövetséget kíván létrehozni, illetve kíván a kormány tárgyalni az önkormányzati kérdésekben.

(15.30)

A harmadik megjegyzése pedig tipikusan szocialista módszeres felszólalás, ne haragudjon, hogy ön idézi a törvényt, csak egyetlen szót hagy ki belőle. Azt mondja, hogy az önkormányzati törvény előírja, hogy az érdek-képviseleti szövetségek véleményét ki kell kérni. Azt a szót hagyja ki belőle, hogy az "országos", az országos önkormányzati érdekképviselettel.

Azt gondolom, hogy az elfogadott törvényjavaslat kimondja, hogy melyik az országos. Az országos a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, a főváros és kerületei. Az, hogy önnek nem tetszik, hogy nem jött létre a főváros és kerületeinek az érdekszövetsége, ne haragudjon, ez minket nem zavar. A jövő évben ez létre fog jönni.

A negyedik, szintén szakmai alapon, a körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzatoknak a szövetsége, ez kimondottan szakmai alapú megközelítés, és az ötödik, amit ön sérelmez, azt nem tudom, hogy honnan feltételezi, hogy ebbe az ötödik csoportba nem feltétlenül kormánypárti vezetőkkel rendelkező önkormányzati szövetségek tartoznak. Ezek szerint ön tudja, hogy melyik önkormányzat milyen beállítottságú, különösen a kistelepülések tekintetében. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Meg kell nézni! Nagy fantázia nem kell hozzá!) Én úgy látom, hogy a kisebb önkormányzatoknál jellemzően független polgármesterek ülnek, de nyilván ön nagyobb tapasztalattal és rálátással bír e tekintetben.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ez a törvénymódosítás helyére teszi a kormány és a önkormányzatok szövetségeinek együttműködését. A jövőben nem politikai alapon és nem összevissza; hiszen a mai viszonyok között egy önkormányzatban lehet akár nagyvárosnak az érdekképviselete és százfős településnek az érdekképviselete is. Mondja meg őszintén, hogy egy nagyvárosnak az érdeke és egy kistelepülésnek az érdeke egy érdekszövetségben hogyan érvényesíthető a kormánnyal szemben? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Rájuk kell bízni!) A kistelepülések igenis hozzák létre a kistelepülések érdekszövetségét, szerveződjenek meg országosan, legyen hangjuk, legyen elképzelésük, és azt a kormánnyal ismertessék.

Erre ad lehetőséget ez a törvényjavaslat, semmilyen érdekszövetséget a jövőben sem kívánunk kizárni. Aki az országos kategóriába nem fér be, természetesen azokkal is folytatni kívánunk párbeszédet, és érdemi párbeszédet, nem úgy, mint az ön idejében, hiszen 2009-től az ön minisztersége alatt megszűnt a kormány és az érdekszövetségek közötti kapcsolat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mi ezt nem szeretnénk. (Taps a kormánypárti padsorokban, közbeszólások ugyanonnan: Úgy van! Bravó!.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 194 2010.12.20. 2:14  191-194

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy a károsultak alapvetően három forrásból kapnak segítséget. Az egyik forrás: a kormány határozata alapján minden család 500 ezer forintot kap az ingóságai után, azt követően minden károsult személy 200 ezer forintot kap az apróbb ingóságait tekintve, tehát ez minden személyt érint.

(17.00)

A karitatív szervezetek, amelyeket a Civil Humanitárius Koordinációs Központ szervez, kétféle módon kapnak segítséget: természetbeni segítséget kapnak, nagyon-nagyon sok felajánlás érkezett már a térségbe, és pénzbeli segítséget kapnak. És a segítség harmadik eszköze valóban a Magyar Kármentő Alap, amit a magyar kormány hozott létre. Az elmúlt években nem volt erre példa, hogy ilyen alapot létesítsen kormány. (Simon Gábor: Be is fizettünk! - Dr. Varga László közbeszólása.) Ön egy kicsit rosszul tudja a számokat, hiszen már nagyobb összeg érkezett a Kármentő Alap számlájára.

Én azt gondolom, hogy itt egy elvi kérdést kell feltenni: hogyha önök lennének kormányon (Simon Gábor: De nem mi vagyunk kormányon! - Dr. Nyitrai Zsolt: Szerencsére!), a Kármentő Alapba beérkezett forrásokat hogyan osztanák el? Talán úgy, hogy beérkezik a pénz, elosztják a károsult családoknak, és odaadják nekik egyenként. Ekkor egyébként már felvehettek volna családonként 5 millió forintot, és utána kérdeznék, hogy most mi történik tovább? Mert ebből se házat nem lehet építeni, se az ingóságok értéke nem térült meg.

Ehelyett a Kármentő Alapban a Kármentő Bizottság úgy döntött, hogy előbb az embereknek segélyt ad, most már kétszer adott segélyt, egyszer családonként 100 ezer forintot, azt követően pedig 150 ezer forintot, illetve 90 személy kapott közvetlenül úgy segélyt, hogy sajnos 8 napon túl gyógyuló sérülés érte; a vállalkozók is kaptak már segélyt, sőt egyedi támogatást is megítélt már vállalkozási szempontból ez a Kármentő Bizottság. S ha majd eldől az életük sorsa, hogy hol, milyen lakásban folytatják az életüket, akkor fog kiderülni az, hogy az ingóságok hogyan lesznek számukra megtérítve.

Megnyugtatom önt: teljes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) kártérítést fognak kapni a károsult családok. (Simon Gábor: És mi lesz a felajánlott pénzzel?)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 16 2010.12.23. 5:05  14-17

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, annak okán, hogy néhány óra múlva szenteste lesz, a szeretet és a béke ünnepe, nem kívánom fölsorolni az ön pártjának, a Magyar Szocialista Pártnak és önnek személyesen mint volt önkormányzati miniszternek a ténykedését, amelynek következtében a magyar önkormányzatok idejutottak, hogy az önkormányzatok többségének likviditási gondjai vannak, hogy az önkormányzatok többsége nem tudja ellátni vállalt feladatait, sajnos most már a kötelezően vállalt feladatait sem.

(11.30)

Ezért aztán úgy gondolom, hogy az ön felszólalása ilyen tekintetben mindenképpen hiteltelen.

Ha megengedi, inkább a tényekről beszélek. A 2011. évi költségvetést az új kormánynak úgy kellett megterveznie, hogy azzal kellett szembesülni, hogy a 2010-es költségvetés 500 milliárd forinttal van elszámolva. Ha nem történik kormányváltás, a magyar költségvetés 2010. évi hiánya nem 3,8 százalék lenne, hanem körülbelül 7 százalék. Hogy ez milyen következményekkel lett volna az önkormányzatok számára, arról jobb nem beszélni, hiszen beláthatatlan.

A 2009. évi személyi jövedelemadó-bevételek sajnos csökkentek az azt megelőzőekhez képest, így aztán a költségvetés tervezése során sajnos újabb nehézséggel kellett szembenéznie a kormányzatnak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Sajnos.) Összességében az önök által hátrahagyott hagyaték olyan nehézséget okozott, amelyben mégis eredményt tud fölmutatni az új, második Orbán-kormány, hiszen nem engedi, hogy tovább csökkenjen az önkormányzatok támogatása. A normatívák nem csökkennek, és összességében az önkormányzatok támogatása a GDP-hez mérten is megtartja a szerepét, százalékát.

Azt gondolom, a 2011. évi költségvetésnek vannak eredményei is. Az ön figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a működésképtelen önkormányzatok számára, illetve önkormányzati tartalékként az eddigi évekhez képest mintegy háromszoros összeg kerül megtervezésre, hiszen ez a 2011-es költségvetésben összesen 36 milliárd forintot jelent, míg az önök 2010-es költségvetésében ez nem érte el a 12 milliárd forintot. Úgy gondolom, 2011 lesz az önkormányzatok számára az az év, amikor valójában elkezdjük a valóságos problémák felszámolását. Szembe fogunk nézni azzal a ténnyel, hogy a megyei önkormányzatok milyen nehéz sorba jutottak az önök négyéves áldásos tevékenysége által. Szembe fogunk nézni azzal, hogy a kistelepülések milyen nehéz sorsúak, hiszen az oktatási intézményeik fenntartása milyen nagy nehézséget okoz. Szembe fogunk nézni a felgyülemlett számlatartozásokkal, amelyek a közüzemek és a közszolgáltatók felé keletkeztek. Szembe fogunk nézni azokkal a működési zavarokkal, amelyek a kötelező feladat ellátását sem biztosítják már az önkormányzatoknak. Úgy vélem, hogy ez a 2010-hez mérten háromszoros összeg, a 36 milliárd forint elegendő lesz ahhoz, hogy ezt a problémát elkezdjük felszámolni.

Az ön kérdésére pedig, hogy mit tesz a kormány az önkormányzatok asztalára karácsonykor, azt tudom mondani, hogy a miniszter úr hétfői döntése értelmében 542 önkormányzat részesült mintegy 1362 millió forint rendkívüli támogatásban, így összesen az év során közel 1800 pályázatot bíráltunk el, ez 1500 önkormányzatot jelent, és így 5,9 milliárd forint rendkívüli támogatásban részesültek. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a problémákat alapvetően nem oldja meg, de némi segítség ahhoz, hogy túléljék a telet, túléljék az ünnepeket.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy 2011 a rendrakás és a megújulás éve lesz önkormányzati téren is. Ehhez azt kívánom, hogy önök is támogassák az elképzelésünket. Mielőtt azonban ez megtörténik - nyilván a mai ülésnapot követően mindenki ünnepel -, engedjék meg, hogy önnek is, de természetesen elsősorban az országnak békés, nyugodt karácsonyt, a családoknak, a magyar családoknak pedig szeretetteljes ünnepet kívánjak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 184 2011.02.14. 2:14  181-188

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdésének az a címe, hogy kivel egyeztetett a miniszter úr a Magyar Kármentő Alapról. Ha azt a kérdést tette volna fel, ami a címben van, akkor az lett volna a válasz, hogy senkivel, mert a 2052/2010. (X. 21.) kormányrendelet valóban a Magyar Kármentő Alap létrehozásáról, annak tagjairól, működéséről és az alap forrásainak a céljairól szól.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának a kármentesítése, a károk megtérítése igen összetett kérdés és hosszadalmas folyamat. Azt kell mondjuk, hogy sokkal, de sokkal bonyolultabb, mint mondjuk, egy árvíz okozta katasztrófa, hiszen ott a víz elmegy, a károk ugyan maradnak, de azokat pénzből helyre lehet hozni. Itt azonban jóval összetettebb károkról van szó, hiszen azon túl, hogy a családok házai és ingóságai elvesztek, az egész térséget újra kell építeni, újra kell fejleszteni. Nyilvánvalóan komplex gondolkodás szükséges ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni.

Amikor a magyar kormány vállalja azt, hogy újjáépíti a károsult családok lakását vagy megtéríti, megelőlegezi a károkat a tekintetben, hogy az ország más részén vásárolhat vagy ott, azon a településen, ahol a kár érte, az igen komoly - és emberi - döntése a kormánynak. A további károk tekintetében három forrás létezik: valóban, ahogy ön mondja, a Magyar Kármentő Alap, a karitatív szervezetek adománya, amely - ne felejtsük el - több száz millió forint, valamint a magyar kormánynak az ingóságokra vonatkozó kormányhatározata. E tekintetben három forrás áll rendelkezésre, és e három forrásból kell a térségnek, a családoknak, az embereknek a teljes kártalanítását elvégezni. Ez van most folyamatban. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 188 2011.02.14. 1:14  181-188

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ha megmondja a család nevét, természetesen kint, a folyosón, természetesen válaszolok önnek, hogy hol tart ez az ügy. Csak arra kérem, nehogy úgy járjon, mint a belügyminiszterhez intézett kérdésében, amely így szólt, hogy igaz-e, hogy a nagy értékű adományok eltűnése miatt rendőrségi vizsgálat folyik Devecserben. És ismeri a választ: a belügyminiszter úr válasza az, hogy a híresztelés nem igaz, a nagy értékű adományok eltűnése miatt nem folyt rendőrségi vizsgálat Devecserben. (Gőgös Zoltán: De folyt!)

Arra kérem önt, hogy attól, hogy a térségben képviselő, és a képviselői tevékenységét végzi, ne hergelje az embereket, ne vezesse félre az embereket, csak a tényeket és a valóságot mondja (Gőgös Zoltán: Ezt képviselem!), mert úgy fog járni, mint ezzel a kérdésével, ez már a sajtóban is megjelent. Tehát először tájékozódjon, a tényeket és a konkrétumokat mondja, és akkor valóságos, tényszerű választ fog kapni. Ön bírálhatja, kritizálhatja a kártalanítás folyamatát vagy a menetét, de még egyszer arra kérem önt, hogy a térségben élő embereket ezzel ne bosszantsa, ne keltsen indulatokat.

Most pedig legyen szíves, adja ide a család nevét, holnap választ fogunk adni, hogy hol áll az adott család ügye. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 204 2011.02.14. 2:16  201-204

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kérdéséről az a példa jut eszembe, hogy ágyúval lőni verébre, körülbelül. Én azt gondolom, hogy az alkotmány elfogadását követően is, és a kétharmados törvények megváltoztatását követően - benne az önkormányzati törvényt értem, azt követően is - egyértelműen biztosíthatom arról, hogy bármilyen kistelepülésen az önkormányzatiság és az önkormányzati demokrácia meg fog maradni.

Az általam föltett - hangsúlyozom, elméleti - kérdés olyan kistelepüléseknek szólt, példaként mondom, mint Magyarország legkisebb települése, Iborfia, amelynek 11 lakosa van jelenleg, mind a 11 lakosnak van választójoga. Csak kérdezem én, hogy ha nem költöznek arra a településre, és nem születnek gyermekek, és a lakosság száma tovább csökken, ne adj' isten, mondjuk, két ciklus múlva ketten vagy hárman maradnak a településen, akkor - fölteszem a kérdést - lehet-e képviselő-testületet, lehet-e polgármestert választani, kell-e az ilyen településekre jegyző, vagy kell-e az ilyen településekre hivatal. (Kovács Tibor közbeszól.) Tehát eleve a kérdés elméleti, ez az egyik része a dolognak. A másik része pedig, ha már itt tartunk, hogy azért Magyarországon 119, mondjuk, száz fő alatti település van.

(18.20)

Én az önkormányzati demokráciát nemcsak a jelen formájában tudom elképzelni, hogy vannak a hagyományos testületek, van a polgármester, és vannak a bizottságok, hanem például úgy is el tudom képzelni, hogy egy kistelepülésen egyetlen embert válasszanak vezetőnek, mert azért a demokráciában ismerünk ilyet, hogy egy vezető még nagyobb települést is, mondjuk, egy országot vagy egy fővárost is adott esetben el tud vezetni.

Tehát azt gondolom, hogy az önkormányzati demokráciának sokféle válfaja létezik, és akkor, amikor az ember föltesz egy ilyen elméleti kérdést, ne arra gondoljon, képviselő úr, hogy bárki is, a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel bármilyen önkormányzati demokráciát is szeretne megszüntetni, hanem valós kérdésekre szeretnénk válaszokat adni, példaként elmondtam belőle egyet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 335 2011.02.14. 3:30  334-357

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 2011. január 15-én Budapest egyik, a hírekből már jól ismert szórakozóhelyén a feltorlódott óriási tömegben meghalt három fiatal. A tragikus esemény rávilágított a rendezvényszervezésre vonatkozó hatályos szabályozás hiányosságaira és a jogalkalmazás elégtelenségére. Ezért a kormány a jogszabályok felülvizsgálata érdekében munkacsoportot állított föl. A vizsgálat eredménye szerint a jelen törvényjavaslat elfogadásával a rendezvények és általában az építmények biztonságosabbá tétele érdekében két területen, a tűzvédelem, illetve az építésügy területén is jelentős előrelépést érhetünk el.

A hatályos jogi szabályozás alapján lehetőség van arra, hogy a tűzvédelmi hatóság megkerülésével folytassanak olyan vállalkozási tevékenységet, ami a tűzbiztonságot hátrányosan befolyásolja. A tűzvédelmi szabályok javaslatban foglalt módosítása révén azonban, amennyiben egy tevékenység folytatása során meghatározott mértékű kapacitásnövelési igény lép fel, akkor ezt kötelező lesz bejelenteni, így a tűzvédelmi hatóság arról tudomást szerezhet, és ellenőrzést tud lefolytatni az adott helyen. Az ellenőrzés keretében a hatóság megvizsgálja, hogy a megnövekedett kapacitásigénynek megfelelően hogyan alakítható át az építmény, a terület úgy, hogy a tűzvédelmi előírásoknak is megfeleljen.

A módosítás szükségességét jól példázhatja egy olyan eset, amikor egy szórakozóhely tulajdonosa a raktározandó anyag elhelyezése érdekében növeli a raktárhelyiségek méretét, és így lecsökkenti a vendégek számára nyitva álló teret, bezsúfolva őket egy korábbinál kisebb területre, vagy esetleg a raktárak méretének növelésével leszűkíti a menekülési útvonalakat, eltorlaszolja a kijáratokat. Ennek megelőzése érdekében még a tervezett változások kialakítása előtt indokolt a tűzvédelmi hatóság előzetes tájékoztatása, amely a bejelentés alapján ellenőrizni tudja a tűzvédelmi feltételek betartását.

A másik paragrafusban a tűzvédelmi bírság végrehajtásával kapcsolatos szabályozás módosítása lehetővé teszi, hogy a jogsértést követően a kiszabott bírság valóban behajtható legyen, és így kellő visszatartó erőt jelentsen a jogsértőkkel szemben, azaz adók módjára lesz behajtható, amennyiben a parlament elfogadja a törvényi szabályozást.

A harmadik mondat és a harmadik szabályozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az építésügyi hatóság mint szakhatóság meghatározhassa a hozzá benyújtott dokumentáció tartalmi követelményeit, és így megalapozott szakhatósági állásfoglalást tudjon adni. Ez a törvényben egy egyszavas változást jelent.

Tisztelettel kérem önöket, hogy e nagyon rövid, de annál nagyobb jelentőségű törvényjavaslatot szavazataikkal, véleményükkel támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 343 2011.02.14. 1:59  334-357

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Elnézést kérek az Országgyűléstől, hogy két percre a vita közben szót kértem, csak valószínű, hogy a képviselő úr nem tudja, mert nem is tudhatja, mert még nincs kihirdetve az a kormányrendelet, ami külön erre az esetre történt zenés-táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. A napokban fog megjelenni a Magyar Közlönyben. Egyébként minden magyar médiában legalább ötször elhangzott, hogy készül egy ilyen kormányrendelet, ami valójában szabályozza azt, amit ön mondott.

Húsz paragrafusból áll, meghatározza, hogy mi a zenés-táncos rendezvény, meghatározza, mi az, amikor egy beltéri helyen rendeznek ilyet, meghatározza, mi az, amikor kültéri helyen, és meghatározza azt, hogy a jövőben nem elég a bejelentés, hanem előzetes engedélyek szükségesek ahhoz, és meghatározza, hogy milyen hatóságok, és meghatározza, hogy milyen esetekben kell egyébként bezárni a helyiséget.

A magyar jogrend ilyen, hogy az egyiket éppen az önök miniszterelnöke egy kormányrendeletben szabályozta, és van, ami ezt kiegészíti, ezt a húszparagrafusos kész kormányrendeletet, amit törvényben lehet szabályozni. Tehát ez, ami az Országgyűlés elé került, valóban egy kiegészítő rendelkezés. Tehát nyilvánvaló, hogy a képviselő úr nem mondott volna ilyeneket, ha ismerné a kormányrendelet tervezetét, de azt gondoltam, hogy aki a magyar parlamentben ebben a kérdésben fölszólal, az nyilván legalább elolvassa a napi sajtót, és a napi sajtóból tájékozódik, hogy egy önálló kormányrendelet ezt az egész ügyet - kimondottan a zenés-táncos rendezvényekre - szabályozza.

Ezért elnézést kérek, amiért az expozéban ezt nem mondtam el. Feltételeztem, hogy a hozzászóló képviselő rendelkezik ezzel a tudással. Persze nem ön a hibás, képviselő úr, hanem én vagyok. Még egyszer elnézést, de itt van a rendelet, odaadom, nyugodtan tekintse át.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 357 2011.02.14. 3:29  334-357

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nagyon furcsa jogalkotási helyzetben vagyunk, hiszen egy alacsonyabb rendű jogszabály módosítása fogja rendezni alapvetően a fölvetődött hiányosságokat, ami egyébként még nem jelent meg, de a törvényjavaslatot, ami a kormányrendeletnek egy kiegészítő jogszabályi módosítása a jelen helyzetben, már tárgyalja az Országgyűlés. Úgy látom, ez okozott némi zavart. Egyébként egy önálló kormányrendelet is lesz, de néhány paragrafusa több más kormányrendeletet is fog módosítani.

Megértem azt az igényt, hogy a képviselők arra törekednek, hogy komplexen rendezzük a föltárt hiányosságokat - alapvetően egyet is értek vele -, de jelzem, hogy még egy kormányhatározat is születhet, amely az ügynek egy teljesen más vetületére is ki fog majd terjedni, ifjúságpolitikai szempontokat is figyelembe véve, hogy a 18 év alattiak szórakozási szokásai egyáltalán hogyan alakulhattak így Magyarországon, és arra is próbál majd a jogalkotás során választ adni, és egy jelentős szigorítást megtenni.

Nem értem meg viszont azt a kínos magyarázkodást, amit a szocialista képviselők tesznek. Attól, mert az önök idején született a kormányrendelet, még el kell fogadni, hogy az rossz. Rossz az a jelenlegi szabályozás, hogy valaki reggel bemegy a polgármesteri hivatalba, leadja a bejelentő nyomtatványát, és este többezres rendezvényt szervezhet. Ez a szabályozás rossz, ezt szüntetjük meg. Ez meg fog szűnni ebben a kormányrendeletben. Be kell jelenteni, a hatóságok előre ki fognak menni, és ha valamennyi hatóság megadta az engedélyét, a jegyző akkor adhatja ki az engedélyt.

Ráerőszakolása a dolgoknak, hogy az adott kerületi jegyző tudott a dologról. Nem tudott arról, hogy oda aznap este egy többezres rendezvényt szerveznek. Ne akarjuk a jegyzőre ráverni! Egy háromszáz fő befogadóképességű kávéházra volt engedély. A jegyző azt nem tudhatta, hogy a második, harmadik és negyedik emeletre, ahová egyébként felújítási engedélyt kértek, aznap estére mindenféle engedély nélkül egy többezres bulit szerveznek. Ebben a kérdésben valóban súlyos hibákat követtek el a rendezvény szervezői, ők ezzel tisztában is vannak, ezt beismerték a nyilvánosság előtt is, a büntetőeljárás el is kezdődött, s ennek majd megfelelő szankciói lesznek, mert sorozatban annyi jogszabályt és törvényt szegtek meg, amiért vállalniuk kell a felelősséget, különösen a következményekért.

Megköszönöm mindannyiuk véleményét, és a részletes vitában - hiszen ne felejtsük el, ezután ez fog következni - folytatni fogjuk, és nagyon bízom benne, hogy egy olyan jogszabályt tudunk elfogadni, amely a feltárt hiányosságokat valóban kezelni fogja, és helyre teszi a dolgokat. Még egyszer köszönöm a véleményeket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 361 2011.02.14. 6:13  358-361

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat mindenekelőtt Magyarország eddig teljesítetlen jogharmonizációs kötelezettségeinek végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosításának fő indoka az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol létrehozásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által hozott határozat átültetése. Ez javítja a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságát, továbbá hozzájárul más súlyos bűncselekmények eredményes üldözéséhez, ezáltal segíti a közrend és a közbiztonság megerősítését.

A törvényjavaslat, Magyarország európai uniós kötelezettségének eleget téve megszünteti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben azt a kötelező előírást, amely szerint személy- és vagyonvédelmi rendszert tervező-szerelő, valamint magánnyomozói tevékenységet csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamara tagjai végezhetnek. Szintén európai uniós kötelezettségnek tesz eleget a törvényjavaslat akkor, amikor markánsan elkülöníti a személyi és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói tevékenységekre vonatkozó szabályozást. A két utóbbi tevékenység a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá tartozik, ezért a tervező-szerelő, valamint magánnyomozói tevékenységet folytatókat csupán bejelentési kötelezettség terheli, tevékenységük megkezdése előtt. Ezzel szemben a személy- és vagyonvédelmi tevékenység továbbra is engedélyköteles tevékenység marad.

A pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló irányelv átültetése korszerű, a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet implementáló, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelő szabályozást vezet be a pirotechnikai tevékenységek piacán. Az implementáció törvényi szabályozást igénylő elemei, amelyeket a törvényjavaslat a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosításával alkot meg, biztosítják azt, hogy a pirotechnikai tevékenység annak biztonsági kockázatai miatt továbbra is szoros hatósági kontroll alatt, engedélyhez kötött tevékenységként legyen végezhető.

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelv módosulása miatt a törvényjavaslat a szükséges és indokolt módosításokat is átvezeti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényben.

A törvényjavaslathoz az általános vita lezárásig 15 képviselői módosító javaslat érkezett, és több bizottsági módosító javaslat is érkezett. A kormány a bizottsági ülések során nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a törvényjavaslat jogalkotói szándékával. Támogatta azonban azokat a javaslatokat, amelyek a törvényjavaslat koncepciójába illeszkedő pontosítást, kiegészítést hajtanak végre, valamint azokat is, amelyek kiteljesítik, elősegítik a törvényjavaslat szerinti szabályozás nyújtotta jogvédelmet. Néhány módosító javaslat arra irányult, hogy a törvényjavaslat által megállapított egyes rendelkezések tartalmát a jogalkotó igazítsa az adott szabályozási területen már hatályban lévő, rendeleti szintű joganyaghoz. A kormány ezeket a javaslatokat a jogforrások hierarchiájára vonatkozó megfontolások miatt nem támogatta.

A kormány nem támogatta azt a módosító javaslatot sem, amely arra vonatkozott, hogy a jogalkotó kodifikálja önálló törvényben a polgári célú pirotechnikai tevékenység törvényi szintű szabályozást igénylő elemeit. Magyarország e tárgyban fennálló jogharmonizációs kötelezettsége csak viszonylag kis számú rendelkezés törvényben történő megállapítását teszi szükségessé, és a rendelkezések csekély mennyiségére tekintettel nem indokolt önálló törvény alkotása. A jogharmonizációs feladatok döntő többségét a kormány a rendelet megalkotásával végzi el.

Számos módosító javaslat indokolatlanul szűkítette volna a törvényi szabályozás tárgyi hatályát, például a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény módosításával csökkentette volna a fegyvernyilvántartás adattartalmát, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályainak átalakításával szűkítette volna a tevékenység korlátozását, megtiltását eredményező szabályszegések körét. A kormány nem támogatta ezeket a módosító javaslatokat.

A törvényjavaslatnak az Europolra vonatkozó rendelkezéseihez fűzött több módosító javaslat a polgárok információs önrendelkezési joga jobb érvényesülését, illetve az Europolnak történő információszolgáltatás hatékonyabb ellenőrzését szolgálta. Ezeket a kormány támogatta. Nem támogatja ugyanakkor az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény olyan módosítását, amely az Europolra vonatkozó közösségi joganyag implementációja keretében más tagállamra is kötelező szabályokat állapítana meg, ez ugyanis nem egyeztethető össze a magyar joghatósággal.

A törvényjavaslat a Magyar Köztársaság jogharmonizációs kötelezettségének végrehajtását szolgálja, és hozzájárul Magyarország közbiztonságának megerősítéséhez, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot és a kormány által támogatott módosító javaslatokat fogadják el, azokat támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 64 2011.02.28. 4:24  61-67

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, a válaszom első részében arra a hét konkrét kérdésre válaszolnék, amit az interpellációjában föltett.

Az első, hogy miért kell háromhetente pályázatot benyújtani. Ezt rosszul tudja, nem háromhetente kell benyújtani, csak akkor, ha megtörténik a katasztrófa, és valaki közpénzt akar igénybe venni a védekezésre vagy a helyreállításra, tehát egyszer kell, és nem háromhetente.

Miért kell a településeknek több tízezer forintért a földhivatalból a tulajdoni lapot kikérni? Nem kell kikérni a földhivatalból, hiszen a TakarNet-rendszerből lekérhetik, és a pályázatnál egyébként ezt a pályázat elbírálója, tehát a Belügyminisztérium elfogadja.

Miért csak a köztulajdonban lévő ingatlanra lehet pályázni a vis maior alapból? Az állam alapvetően az önkormányzati és a saját állami tulajdonú infrastruktúrában tud segíteni, tehát a magántulajdonú ingatlanoknál elsősorban a tulajdonosnak kell ezt megteremteni, hiszen az állam a magántulajdonú ingatlanra nem szedi a javait az ingatlannak, és nem viseli a terheit, tehát a magánszemélynek alapvető a felelőssége káresemény esetén is. Természetesen vannak egyedi döntések a kormány részéről jelentős katasztrófa esetén.

Van-e esély arra, hogy a kormányzat a Magyarországon tevékenykedő, belvíz esetén a különböző jogi formulák mögé bújó biztosítókat bevonja a belvíz okozta károk rendezésébe? Igaza van ebben, sajnos jelenleg erre lehetőség nincs, hiszen a biztosítók nem kötnek biztosítást belvízkárokra, nemzetközi jogi hivatkozásokkal - úgy gondolom, ezen a téren valóban van tennivaló. A katasztrófavédelmi koncepció tartalmaz egy olyan alternatívát, amely a nemzeti veszélyhelyzeti ingatlanbiztosító pénztár felállítását tenné lehetővé; azt gondolom, hogy ez lehet a megoldás azokra az ingatlankárokra, ahol elkerülhetetlen a károknak a bekövetkezése, tehát itt jövőbeni feladataink vannak.

Van-e esély arra, hogy az adminisztrációs terhek csökkenjenek a pályáztatás során? Jó hírem van, hiszen megjelent az új katasztrófavédelmi kormányrendelet, ebben több adminisztrációcsökkentő intézkedés is történt, nem kell annyi példányban beadni, és más egyéb bürokráciacsökkentő intézkedések történtek.

És végül, hogy az EU-hoz benyújtott pályázat hol tart: itt rossz hírem van, hiszen a belvízhez hasonló katasztrófák enyhítésére az Európai Unió nem tud támogatást biztosítani. Az árvízkárokra az elmúlt év nyarán benyújtottuk a pályázatunkat, 6,5 milliárd forintot nyerhet Magyarország. Reményeink szerint hónapokon belül megérkezik a döntés, amely támogatni fogja Magyarországot e tekintetben.

(14.50)

Egyébként a belvízről mint problémáról általában: szeretném jelezni, hogy 2009 októbere és 2010 decembere között 1149 milliméter csapadék esett le Magyarországon, ami a sok évi átlagnál 60 százaléknál több, és a problémát alapvetően ez okozza. Például a belvízszint magassága az 1971 és 2000 közötti átlagértéknél jelenleg 95 centiméterrel, tehát közel egy méterrel magasabban van. Egyébként a belvízzel elöntött területek nagysága 380 ezer hektár.

S hogy mit lehet tenni az országban? Előre gondolkodni, ami az elmúlt nyolc évben nem történt meg. Alapvetően ki kell tisztítani a csatornákat, ami nagyon könnyű feladat, csak figyelmet és pénzt igényel. Ezt teszi a jelenlegi kormány. 3 ezer kilométer hosszan lenne szükséges azonnali beavatkozásra; azon dolgozunk, hogy ezt megtegyük. Rendbe kell hozni a szivattyútelepeket, mert egyszerűen nem működnek. Az elmúlt években nem voltak használatosak, és százmilliót költöttünk az elmúlt időszakban rá, hogy működjenek. Végül megemlítem a belvíztározás problémáját: 133 belvíztározó van, ezeket rendbe kell tenni. Ehhez új jogszabály, új törvény szükségeltetik.

A problémafelvetésben igaza van, bőven van teendőnk a belvíz terén Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 180 2011.03.07. 2:11  177-181

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet értékelésével alapvetően egyet kell hogy értsek, hiszen az elmúlt nyolc év a szocialisták vezetésével az önkormányzatok számára valóban azt jelentette, hogy egyre több feladat, egyre kevesebb állami támogatás, aminek nem lehetett más a vége, mint a jelentős számlatartozások és az eladósodás.

Ami talán jó hír 2011-re, az egyik relatív jó hír, hogy a 250 milliárdos stabilitási tartalék nem fogja érinteni az önkormányzatok finanszírozását. Ami már majd pénzben is, támogatásban is érzékelhető jó hír, hogy a költségvetésben 31 milliárd 137 millió forint került elfogadására az önkormányzatok egyedi támogatására, amit a belügyminiszter rendelete alapján fognak megkapni.

Alapvetően öt olyan feladat van, amire kaphatnak az önkormányzatok: így a 60 napon belüli közüzemi és élelmezési számlatartozásokra; a kötelező feladataikhoz kapott állami támogatás kiegészítésére, ezen belül az alapfokú oktatás kiemelten fog szerepelni; egyedi támogatásban fognak részesülni a megyei önkormányzatok, azok az önkormányzatok, amelyek adósságrendezési eljárás alá kerülnek; illetve szintén egyedi támogatást kaphatnak majd azok az önkormányzatok, amelyek jogerős bírósági végzés vagy közigazgatási határozat miatti fizetési kötelezettség okán a működésképtelenség határára kerülnek vagy működésképtelenné válnak.

Ez egy teljesen új rendszer, teljesen más elvek és más módszerek alapján lesznek megítélve a támogatások, könyvvizsgálók vehetnek részt majd a pályázatok elemzésében, és természetesen ki fogjuk szűrni azokat az önkormányzatokat, amelyek felelőtlenül gazdálkodtak, és valóban önhibájukból kerültek fizetésképtelen helyzetbe. Szeretném a képviselő urat megnyugtatni, hogy a 2011. évi 31 milliárd forint teljesen más elvek alapján, igazságosan (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) azoknak az önkormányzatoknak fog jutni, amelyek nem saját hibájukból kerültek nehéz működési helyzetbe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 218 2011.03.07. 2:21  217-237

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2010. október 6-án rendeletben veszélyhelyzetet hirdetett Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megye területén a vörösiszap-katasztrófára tekintettel. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezése szerint a veszélyhelyzet és a rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, de legfeljebb 15 napig vannak érvényben.

(19.50)

Meghosszabbításukra az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Az Országgyűlés két ízben is felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet 2010. december 31-éig, illetve 2011. március 31-éig meghosszabbítsa. A külterületi mentesítés, a sérült vörösiszap-tározó kazetta falának a kiszakadás helyén történő helyreállítása és a csurgalékvizek kezelésének befejezéséig azonban indokolt a folyamatos helyszíni jelenlét és a veszélyhelyzet további, 2011. június 30-áig történő meghosszabbítása.

A másik határozati javaslatról, ami Borsod megye területére vonatkozik, a kormány 15/2011. (II. 21.) rendeletével, az árvizek által veszélyeztetett települések védelme érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére is veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az év eleje óta tartó mérsékelten csapadékos időjárás hatására a vízgyűjtők nagy részén ugyan az átlagosnál kisebb a hóban tárolt vízkészlet, de ez alól kivétel a Sajó-Hernád vízgyűjtő területe, ahol a február végi érték a megszokottat meghaladja, és a vízgyűjtőn belül főképp a Hernád vízrendszerében található még jelentős vízmennyiség.

A kormány által ismételten elrendelt veszélyhelyzet oka az árvízi veszélyeztetettség, amely az egész tavasszal fennáll, ezért indokolt a veszélyhelyzet április 30-áig történő meghosszabbítása. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy járuljon hozzá a veszélyhelyzet fenntartásához Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. április 30-áig, Veszprém megyében pedig 2011. június 30-áig.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 236 2011.03.07. 2:13  217-237

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a Jobbik- és az LMP-frakciónak, hogy támogatni fogja mindkét határozati javaslatot. Én is úgy vélem vagy nagyon bízom benne, hogy a kormánynak nem kell többet kezdeményezni a veszélyhelyzet meghosszabbítását illetően, hiszen elegendő lesz az az idő, hogy ezeket a munkákat elvégezzük. Persze azt nem tudjuk, hogy még az időjárás mit fog okozni, mondjuk, Borsod megyében.

De úgy látom, a felszólalások leginkább nem az előterjesztéssel foglalkoztak, különösen az MSZP részéről. Én elfogadom azt, hogy értékelni kell mindkét katasztrófát, és a tanulságokat és a következményeket le kell vonni, hogy nyilván lehetőleg ne forduljon elő még egyszer ilyen az országban.

Azt tudom mondani a lakosság ingóságainak a kifizetésére, hogy minden készen áll most már, hiszen megszületett a kormányhatározat még az elmúlt évben, a felméréseket elvégezték a kormányzati szervek, a pénzforrás a katasztrófavédelmi célelőirányzatban rendelkezésre áll, a felmérés a lakosság körében el van végezve, úgy vélem, hogy az utolsó momentumok vannak, amikor a szerződések aláírásra kerülnek, és az önkormányzatok is a rendeleteket megalkották, tehát valóban már csak a kifizetés van hátra.

Tisztelt Képviselők! Akik felszólaltak a vitában, mindegyikre külön nem szeretnék reagálni, az egészségügyi mérésekre, figyelmébe fogom ajánlani az egészségügyi államtitkár úrnak; illetve különösen itt a katalógusfelvetésekre, nyilvánvaló, hogy meg kell vizsgálni, történtek-e ilyenek. Én magam sem értek egyet ezzel egy közbeszerzésen belül, ha úgy igaz, ahogy a képviselő úr ezt elmondta.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer köszönöm a felszólalásokat, a figyelemfelhívásokat, a kritikákat esetleg, de különösen azt a támogatást, amit a határozati javaslat megszavazására megígértek. Tisztelettel kérem a parlamentet, fogadja el mindkét országgyűlési határozatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 162 2011.03.21. 2:10  159-162

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a konkrét önkormányzat költségvetésére vonatkozó kérdéseit illeti, engedje meg, hogy azt javasoljam önnek, menjen el a zuglói önkormányzat testületi ülésére, és ott ezeket a kérdéseket tegye fel az önkormányzatnak, a hivatalnak, a polgármesternek (Dr. Józsa István: Onnan jött!), biztos megfelelő válaszokat fog kapni.

A másik, a konkrét kérdésre válaszolva: azt sugallja, mintha a fideszes önkormányzatoknak egy külön hitelfelvételi szabályt szeretne a kormány vagy az Országgyűlés készíteni. Ezt én visszautasítom, olyannyira, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormány az, amelyik egy önkormányzati típusra egy más finanszírozási rendszert dolgozott ki, hanem éppen önök. Önök bosszúból, miután a megyei önkormányzatok mertek nyerni az országban mind a 19 megyében, bosszúból egy saját finanszírozási rendszert dolgoztak ki a megyei önkormányzatoknak, amelyeknek az volt a célja, hogy négy év alatt teljesen tönkremenjenek, és ne tudjanak működni. Hála istennek egyébként ezt a megyei önkormányzatok túlélték, sajnos jelentős eladósodással.

Ami a konkrét kérdését illeti, örülök, hogy abban egyetértünk, hogy valamit tenni kell ezen a területen. Én is úgy gondolom, hogy az önkormányzatok finanszírozása terén mindenképpen lépni kell és egy új szabályozást kell elfogadni. Ennek az új finanszírozásnak az lenne a lényege, hogy sokkal átláthatóbb és sokkal kiszámíthatóbb, mi több, az önkormányzatok számára elfogadható kell hogy legyen, hiszen a kötelező feladataikat a saját bevételből és az állami támogatásból az önkormányzatok el kell hogy tudják látni, nem szükséges a jövőben hozzá semmilyen hitelfelvétel.

Azt gondolom, hogy a hitelfelvétel korlátozására a magyarországi önkormányzati rendszer már megérett, hiszen ha megvizsgáljuk a nemzetközi példákat, azt látjuk, hogy minden országban van valamiféle korlátozás, csak éppen Magyarországon nincsen. Tehát a lényeg a következő. A jövőben valóban elkészül egy új finanszírozási törvény, és abban vélhetően tovább fog szigorodni a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 72 2011.03.25. 5:47  1-139

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ma és az elmúlt napok során már nagyon sok szó esett arról, hogy az alaptörvény-tervezetben mi a helye az önkormányzatoknak. Úgy gondolom, hogy egyrészt a médiában folyó, másrészt az ellenzéki képviselők közötti polémia végére pontot kell hogy tegyen az alaptörvény megfogalmazása.

Véleményem szerint az alaptörvény-tervezet az önkormányzatok helyét és szerepét pontosan rendezi. Az alaptörvény-tervezet kimondja azt, hogy Magyarországon minden településen kell hogy működjön helyi önkormányzat, az önkormányzat szervei között fölsorolja azt, hogy minden településen képviselő-testületet kell választani, és a képviselő-testületeket minden településen a polgármester irányítja, a polgármester vezeti. Véleményem szerint nagyon újszerű megközelítés és mindenképpen helyes, hogy az új alaptörvény meghatározza a helyi közhatalom fogalmát, és meghatározza azt, hogy a helyi önkormányzatnak melyek az alapvető feladatai, melyek a hatáskörei.

Az önkormányzatok működése során valóban új elemként jelenik meg az alkotmányban, hogy az alkotmány maga kimondja, hogy törvényességi felügyelet szükséges az önkormányzatok számára - úgy érzem, hogy a képviselőtársaim alapvetően ezzel a javaslattal egyetértenek. A törvényességi felügyelet egy sokkal erősebb rendszer lesz, mint amely az elmúlt években kialakult, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt években lényegében a törvényességi ellenőrzés megszűnt az önkormányzatok számára. Én azt gondolom, hogy a törvényességi felügyelet biztosítása az önkormányzatok számára is biztonságot jelent, hiszen egy esetleges döntést, egy olyan rendeletet, amely más törvényekkel vagy jogszabályokkal ellentétes, a törvényességi felügyeletnek kötelező lesz kiszűrnie, és nem hagyhatja, hogy az önkormányzatok, a képviselő-testületek ezt a rendeletet bevezethessék.

Fontos meghatározás, és ugyanakkor az önkormányzatok felelősségi kérdésének a felvetését jelenti, hogy a jövőben a gazdálkodásukat sokkal felelőssebben kell hogy végezzék az önkormányzatok. Az alaptörvényben ez abban a formában jelenik meg, hogy a jövőben a kötelezettségvállalásaikhoz, illetve a kölcsön- és hitelfelvételeikhez bizonyos állami szervezeteknek, az alaptörvény szerint a kormányhivatalnak a hozzájárulása szükséges. Véleményünk szerint az elmúlt időszakban néhány önkormányzatnál - annak révén, hogy korlátlan volt a kötelezettségvállalás mértéke - bizony rossz irányba indultak el az önkormányzati költségvetések, azon belül a kötelezettségvállalások. Úgy gondoljuk, hogy az alaptörvénynek ez a része egyértelműen meghatározza azt, hogy az önkormányzatok a jövőben sokkal felelősségteljesebben és az állam közreműködésével vállalhatnak hosszú távra hitel-, illetve esetleg kötvénykibocsátási kötelezettséget.

Úgy gondolom, hogy az alaptörvénynek az öt szakasza, amely az önkormányzatok tevékenységével foglalkozik, a jövőre vonatkozóan alapvetően meghatározza azt a munkát, amely az önkormányzatok számára szükséges.

(13.30)

Egyszer s mindenkorra lezárja azt a kérdést, hogy szükséges-e Magyarországon minden településen önkormányzat, vagy nem, az alaptörvény kimondja, hogy igen.

Ez a törvény egyértelműen megmondja, hogy szükséges a törvényességi felügyelete az önkormányzatoknak, és úgy gondolom, ehhez az önkormányzatoknak is alkalmazkodni kell.

Kimondja azt, hogy a gazdálkodásuk során azok az önkormányzatok, amelyek nem így gondolkodtak, a jövőben nagyobb felelősséget kell hogy vállaljanak.

Úgy gondolom, egyrészt az alaptörvény biztosítja az önkormányzati alapjogokat, tehát megerősíti az önkormányzatok helyzetét, a feladat- és hatáskörét, megerősíti az alapjogait, ugyanakkor egyértelműen rendezi azt, hogy a jövőben a tevékenység során, a jogalkotás során, a rendeletalkotás során, illetve a napi munkavégzés, a gazdálkodás során sokkal nagyobb felelősséggel és figyelemmel kell az önkormányzatoknak lenni annak érdekében, hogy az önkormányzatok eladósodásának véget vessünk, másrészt pedig az önkormányzatok gazdálkodása olyan legyen, ami a helyi lakosság érdekét szolgálja, és nem jellemző rá a hosszú távú, esetleg több ciklusra való eladósodás.

Véleményem szerint az önkormányzatok ezzel az alaptörvénnyel erősödnek, az önkormányzatok helyzete egyértelműen és tisztán kerül meghatározásra, és ha egy jó sarkalatos törvényt, tehát egy új önkormányzati törvényt tudunk majd itt elfogadni a tisztelt Házban, akkor egyértelművé válik az új önkormányzati rendszer, amelyben minden önkormányzatnak megvan az egyértelmű helye, szerepe és felelőssége.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 22 2011.03.28. 5:10  19-22

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a felszólalását, így legalább tudok beszélni a magyar önkormányzati rendszer nehézségeiről és az előttünk lévő feladatokról.

Mielőtt azonban ebbe belekezdenék, szeretném önt megcáfolni: sem a kormány, sem az Országgyűlés többsége nem készül arra az alaptörvényben, az alkotmányban, hogy bármiféle önkormányzati jogokat is csorbítana, bármelyik településtől is elvenné az önkormányzás jogát, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy minden településnek joga képviselő-testületet és polgármestert választani a jövőben is és bizottságokat létrehozni, és az önkormányzatok ugyanígy, ugyanebben a szellemben működhetnek tovább. Tehát ez a fajta vádaskodás teljesen alaptalan a kormánytöbbség irányába.

Ami az önkormányzatok helyzetét illeti, azt gondolom, hogy az elemzésével egyet kell hogy értsek: valóban nagyon nehéz helyzetben vannak a magyar önkormányzatok, szinte kivétel nélkül mindegyik. Ennek azonban az az oka, ami az elmúlt 8 évben történt. Az elmúlt 8 évben az önkormányzatok irányába a szocialista-szabad demokrata kormány egy dolgot tett, azt, amit az egész országgal: eladósította.

Először eladósították az országot, és természetes következmény volt, hogy ez a fajta szemléletmód kiterjedt az önkormányzatokra is, hiszen miután egyre több feladattal terhelték meg az önkormányzatokat, ezzel szemben egyre kevesebb állami támogatást nyújtottak az önkormányzatok felé. Egyenes következmény volt az, hogy az önkormányzatok a megnövekedett feladatukat nem tudták a kevesebb forrásból ellátni.

(14.20)

Próbálták először vagyonfeléléssel, adókivetéssel, végül hitelekkel és kötvényekkel. Ezt a számok is teljes mértékben alátámasztják, hiszen például 2002-ben, a kormányváltáskor lényegében az önkormányzatoknak még nem volt adósságuk, 2005-ben ez az adósság már 300 milliárd volt, és azt kell mondjam, hogy a napokban már meghaladja az 1100 milliárdot a magyar önkormányzati rendszer hitel- és kötvényösszege.

Sajnos, azt kell látni, hogy jelenleg a magyar önkormányzati rendszer nem tud működni. Amely önkormányzatok működnek még, nagyon komoly likviditási nehézségekkel bírnak, és az önkormányzati vezetők, a polgármesterek napi feladatainak a többsége azzal telik el, hogy hogyan tudják a likviditását, a működőképességét biztosítani az önkormányzatoknak. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer így tovább nem működhet.

Az első és legfontosabb feladat, hogy a 2011. évre biztosítsuk, hogy az önkormányzatok legalább a kötelező feladataikat el tudják látni azon a színvonalon, mint ahogy azt eddig is tették. Erre szolgál az a 31 milliárd, ami a 2011. évi költségvetésben rendelkezésre áll az önkormányzatok számára.

A következő feladat, úgy gondolom, az, hogy átalakítsuk az önkormányzati rendszert. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a jövőben az egyes feladatokat az állam vagy az önkormányzat lássa el. Ez a munka már elkezdődött. Ennek a munkának a része az oktatási rendszer teljes átalakítása. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az egészségügyi rendszer működőképes-e ebben a formában, mi az, amit az állam tud ellátni a jövőben az egészségügyi szolgáltatásból, és mi az, amit az önkormányzatok.

Természetesen a kormányhivatalok és vélhetően a járási kormányhivatalok megjelenésével azt is meg kell majd vizsgálni - és ez a munka is már a háttérben folyik -, hogy az államigazgatási feladatok közül melyek azok, amelyeket a jövőben az önkormányzatok lássanak el, és melyek azok a feladatok, amelyek visszakerülhetnek az államhoz, mert egyszerűen ésszerű, racionális és költségkímélő, ha az állam szervezi meg azt az adott közszolgáltatást.

Úgy gondolom, hogy emellett az önkormányzatok teljes finanszírozási rendszerét is át kell alakítani, egy jóval egyszerűbb, átláthatóbb, feladatorientált finanszírozási rendszert kell kialakítani. Például 1991-ben összesen 14 normatíva alapján finanszírozták a magyar önkormányzati rendszert. Egyébként 1995-ben sem érte még el a 30 normatívát, amiből ma sajnos több száz van.

Azt gondolom, a legfontosabb feladat, hogy az önkormányzatok a jövőben a működésüket hiány és adósság nélkül tudják tovább folytatni. Olyan önkormányzati rendszer kialakítása a cél, amelyben nem létezik a működési hiány, hiszen ez az ország, az állam költségvetésére is nagyon káros és nagyon rossz hatással van. Úgy gondolom, a munka elkezdődött, és remélhetőleg ezen célok alapján el is tudjuk ezt végezni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 138 2011.03.28. 2:00  135-142

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, ön egy általános kérdést tett föl, majd egy konkrét példát mondott saját városából, önkormányzatából. Azt gondolom, hogy az ön példája is jól bizonyítja azt, hogy milyen nagy jelentősége van az ellenőrzésnek, a belső ellenőrzésnek, másrészt az önkormányzatoknál kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottságoknak. Azt gondolom, hogy az ilyen egyedi eseteket, amelyek egy-egy önkormányzatnál fellelhetők, ahol a polgármester visszaélésére mutatnak rá, úgy hiszem, hogy azoknak az önkormányzati képviselőknek, pénzügyi bizottsági tagoknak kell felfedni és megtenni a megfelelő lépéseket, mint ahogy ön is az adott esetben vagy több esetben Ajkán ezt megtette.

Ha azonban összességében valóban az önkormányzatok ellenőrzési tevékenységét vizsgáljuk, akkor azt kell mondjam, jogos és valós a felvetése, hiszen lehetne sokkal hatékonyabb. Az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán azt tervezzük, hogy az önkormányzatok gazdasági ellenőrzését megerősítjük, és rendszeressé tesszük. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése elég ritkán jut el az önkormányzatokhoz, vannak olyan önkormányzatok, amelyeket több cikluson keresztül nem ellenőriz az Állami Számvevőszék. Az Államkincstár ellenőrzése elég szűk körű, hiszen csak az állami normatívák jogosságát tudja ellenőrizni, de valójában célszerűségi vizsgálatok az önkormányzatoknál nincsenek, hacsak a független könyvvizsgálót meg nem bízzák, vagy a belső ellenőrzést nem alakítják ki.

(16.50)

Úgy gondolom, hogy más országokhoz hasonlóan, európai uniós példák is vannak, hogy gyakorítani és erősíteni kell az önkormányzatok gazdasági ellenőrzését, éppen azért, hogy az ön által elmondott példák a jövőben ne fordulhassanak elő.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 142 2011.03.28. 1:02  135-142

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Úgy gondolom, hogy ha konkrétan a közbeszerzési visszaélésekre kérdez rá a képviselő úr, akkor azt hiszem, hogy a jelenlegi közbeszerzési törvény szabályozása megfelelő arra, hogy az ilyen eseteket szankcionálja. Nyilván a Belügyminisztérium azt nem garantálhatja, hogy a jövőben bármilyen törvényt is alkotunk, ettől szigorúbb törvényt is alkotunk, és ahogy mondtam, rendszeresen fogjuk az önkormányzatokat gazdaságilag ellenőrizni, hogy az ne fordulhasson elő, ne lehessen olyan közszereplő vagy bárki, akinek a fejében megfordul, hogy megszegi a törvényeket, és megpróbál a közpénzből lenyúlni. Tehát én azt nem tudom önnek ígérni, hogy a jövőben olyan szabályokat fogunk hozni, hogy az nem fordul elő.

Azt viszont megígérem, hogy ha fölfedik és megteszik a följelentést, a rendőrség megfelelő szigorral, a törvények betartásával fog eljárni, mint ahogy az ön három feljelentése esetén is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 178 2011.03.28. 2:02  175-178

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Valóban nagyon csúfos hagyatéka a szocialista kormánynak a tűzoltók iránti távolléti díj ki nem fizetett összege. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ennél csak az rondább, ami most van.) Amit a jelenlegi kormány tett ennek érdekében, az valóban az, hogy elfogadott az elmúlt évben 371/2010. számon egy kormányrendeletet, amelyben meghatározta a távolléti díj számításának módját. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kifizetés megtörténjen.

A következő feltétel az, hogy a szakszervezetekkel megállapodás szülessen a kormány és a szakszervezetek között a kifizetett összegre vonatkozóan. Sajnos ez még nem történt meg. Folyamatos a tárgyalás, azonban a kompromisszumos megoldás az összegre vonatkozóan még nem jött létre. Ez azért szükséges, mert természetesen a kormány nem szeretné azt, hogy félmegállapodás szülessen, és azt követően, ha elkezdődik a kifizetés, mégis újabb munkajogi perek kezdődjenek. Azt hiszem, hogy ez jogos elvárás a kormány részéről, hogy egy egységes és teljesíthető megállapodás szülessen.

Ha ez a megállapodás létrejön, akkor szakaszosan kezdődik a tűzoltók számára a kifizetés.

(17.20)

Elsőként az állami fenntartású tűzoltóságoknál tervezzük, hogy rendezzük a megállapodásban szereplő összeget, azt követően pedig nyilván a források megkeresésével az önkormányzati tűzoltóságok, tűzoltók részére történik a kifizetés. Természetesen a források feltárásában többféle javaslatunk is lesz, többek között például a 2010. évi pénzmaradványt is adott esetben szeretnénk ebbe bevonni, de a költségvetésben szereplő, jelenleg az önhikis összeg 31 milliárd forintjából is tervezzük, hogy kifizetések történnek ebben a kérdésben.

Nagyon bízom abban, hogy a megállapodás megszületik, és a kifizetés mielőbb elkezdődhet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 36 2011.04.04. 5:03  33-36

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Lám, az élet bizonyítja, hogy ha elvégeznék önök a munkájukat mint országgyűlési képviselők, bejönnének a parlamentbe, és az alaptörvény negyvenórás általános vitájában részt vennének, akkor most a képviselő úrnak nem kellett volna összesen öt perc arra, hogy az alkotmányt bírálja és az alkotmány tartalmáról beszéljen. Az a helyzet, képviselő úr, hogy be kell jönni a parlamentbe, és el kell végezni a munkát, el kell mondani a véleményt, vagy ha nem ért egyet valamivel, akkor módosító javaslatot kell benyújtani. Nem értjük, hogy akkor most akarnak önök a parlamentben az alkotmányról vitázni vagy nem akarnak, mert az ön felszólalása azt jelzi, hogy mégiscsak akarnak vitázni. (Taps a Fidesz soraiban.)

Egyébként két dolog jutott eszembe a felszólalásáról. Az első az, hogy riogatás, a második pedig az, hogy hiteltelenség. Riogatás azért, mert ön olyanról beszél, ami nem létezik. De önök ezt nem először teszik. Emlékezzünk csak vissza: 2002-ben önök 23 millió románnal fenyegették Magyarországot. Nem lett belőle semmi. (Folyamatos zaj.) De ez év januárjában az önök pártja az összes nemzetközi kapcsolatát fölhasználva a sajtószabadság megszűnéséről beszélt Magyarországon. Tehát a riogatás a Magyar Szocialista Párt eszköztára. Most pedig az önkormányzatok megszűnéséről, az önkormányzati demokrácia csorbításáról beszélnek.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek felolvasni az alaptörvény 31. cikkét: "Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek." Tehát Magyarországon, s ebbe minden település beleértendő, és nem csak Szegeden, és nem csak Debrecenben, és nem csak a fővárosban. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak minden településén önkormányzatok működnek, még a 13 fős Zala megyei kisközségben, Iborfián is van és lesz is önkormányzati demokrácia; van polgármester, van képviselő-testület, és a helyi közügyeket a helyiek gyakorolják, összesen tizenhárman. Tehát ez riogatás.

A hiteltelenség pedig szintén a Szocialista Párt tulajdonsága. Ön arról beszélt, hogy a közigazgatást majd politikai igazgatás fogja fölváltani. Elmondom önnek, képviselő úr, az önök idején történt az, hogy APEH-vizsgálatokat politikusok megrendelésére bosszúból indítottak vállalkozások ellen. Az önök idejében történt az, hogy vagyonosodási vizsgálatokat politikusok rendeltek meg az adóhatóságtól, és azok a mai napig folynak, azzal a céllal, hogy azt a politikai ellenfelet tönkretegyék. Tehát aki most az átalakuló közigazgatást politikai igazgatással vádolja, az egyszerűen hazudik, azaz hiteltelen.

De ön egyébként abban is hiteltelen, amikor az önkormányzatok gazdálkodásáról beszél, hiszen ha az önkormányzatok gazdasági jogosítványait csorbítani akarta valaki, azok éppen önök. Először is azzal, hogy folyamatosan csökkentették az önkormányzatok normatíváját, az állami támogatását, ezáltal a gazdasági ellehetetlenülésüket készítették elő. Másodszor: az iparűzési adó beszedését - az ön szavazatával is - megvonták az önkormányzatoktól; ez a legjobb példája annak, hogy az önkormányzatokat hogyan lehet gazdaságilag ellehetetleníteni. De ezt tették egyébként akkor is, amikor az illetékek beszedésének a jogától megfosztották a megyei önkormányzatokat, és sorolhatnánk tovább, tovább, tovább.

Egyébként hadd kérdezzem meg, képviselő úr, hogy amikor az önkormányzatok gazdasági önállóságáról beszél, akkor melyik önkormányzatra gondol: arra, amelyet Hagyó Miklós vezetett, vagy arra, amelyet Hunvald polgármester úr vezetett? Éppen az említett két példa bizonyítja, hogy szükség van az önkormányzatok gazdálkodásának az átalakítására, szükség van az önkormányzatok törvényességi felügyeletére, és szükség van egy szigorúbb önkormányzati gazdasági ellenőrzésre is.

Egyébként pedig az alapvető cél az, hogy egy olyan új önkormányzati rendszer jöjjön létre, amelyik feladatfinanszírozott: annyi finanszírozást kapjon egy önkormányzat, amennyi feladatot ellát. Azt viszont kapja meg az államtól, hogy azt el tudja látni.

Önök nyolc év alatt teljesen eladósították az önkormányzatokat, ezt nekünk kell a következő években rendbe tenni, és rendbe is fogjuk tenni, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 121 2011.04.04. 4:04  118-124

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Kezdeném azzal, hogy attól, hogy az Országgyűlésben vagyunk, és mondjuk, ön ellenzéki képviselő, jobbikos ellenzéki képviselő, még a tények tények maradnak. Az első. A Pest megyei önkormányzatnál minden közalkalmazott időben megkapta a fizetését. Tehát ez riogatás. A második. A dabasi gimnázium építése nem állt le, az azóta is folyamatos, és rendben történik. A harmadik, ami az étkezéssel kapcsolatos kijelentését illeti, valóban, egy középiskolában néhány napig hideg élelmet kaptak a diákok, de egyébként az összes többiben, az említett tizennyolcban rendesen megkapták az élelmet. Tehát ezen állítása sem igaz.

Ami a luxusautót illeti, önre bízom, hogy luxusautó-e, vagy sem: egy hatéves, középkategóriás, 200 ezer kilométert futott autóval jár a közgyűlés elnöke. Véleményem szerint ez nem luxus.

Abban azonban igaza van, amire szeretné a figyelmet fölhívni, a Pest megyei önkormányzaton keresztül egyrészt a teljes önkormányzati rendszer gondjaira-bajaira, de különösen a megyei önkormányzatokat illető gondokra és problémákra. Sajnálom, hogy nem próbálta föltárni az okait annak, hogyan jutott ide a Pest megyei önkormányzat és rajta keresztül a teljes megyei önkormányzati rendszer. Hiszen tudjuk, hogy 2006-tól, amikor a Fidesz bátor volt és megnyerte a megyei önkormányzati és önkormányzati választásokat, akkor a Szocialista Párt, ugye, Gyurcsány Ferenccel az élen bosszút forralt, és azt mondta, hogy meg fogja büntetni a megyei önkormányzatokat.

Ezt olyan formában tervezte, hogy a pénzügyi szabályozókat úgy alakította, hogy a lehető legkorábban a megyei önkormányzatok menjenek csődbe, hogy ki lehessen jelenteni, hogy lám-lám, a megyei önkormányzatok fideszes vezetői alkalmatlanok az önkormányzatok vezetésére, ezért le kell őket váltani. De hát egy biztos, hogy ez a fajta politikai cél nem jött be, hiszen 2010-ben mind a 19 megyei önkormányzatot a Fidesz nyerte, és ma mind a 19 megyei önkormányzat élén fideszes közgyűlési elnök áll. Azonban a terv valóra vált egy szempontból: pénzügyi szempontból. Pénzügyi szempontból lényegében minden megyei önkormányzat csődben van vagy a csőd szélén áll. Ez igaz. És a megyei önkormányzatokon bizony segíteni kell.

Például Pest megyében ez a módszer azt jelentette, hogy 2006-tól 2010-ig a költségvetésük egyharmadát vesztették el. Míg például 2006-ban 18 milliárd forint volt a bevételük, addig a pénzügyi rendszer átalakításával, amihez minden évben hozzájárult a szocialista-szabad demokrata többség a parlamentben, 6 milliárd forinttal csökkent a költségvetése, miközben Pest megye az összes megye közül a legnagyobb intézményhálózatot tartja fenn. Ma is 55 intézményt tart fenn, ezek közül 7 egészségügyi intézmény.

Egyetértek önnel abban, hogy meg kell segíteni a magyar önkormányzati rendszert, erre szolgál a 2011-es költségvetésben létrehozott 31 milliárd forint. Ez valóban egy pillanatnyi segítség. Át kell alakítani a teljes önkormányzati rendszert, amelynek lényege az, hogy egy átlátható feladatfinanszírozást kell bevezetni, minden önkormányzat annyi feladatot lásson el, amennyit tud az állam részére, illetve a saját bevételeivel finanszírozni. Olyan önkormányzati rendszert kell kialakítani, amely nem a problémákat, az adósságot és a hiányt halmozza, hanem a vállalt feladatait meg tudja valósítani, azt az emberek szolgálatába tudja állítani, az emberek javára fordítani.

Ez a véleményem, képviselő asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 127 2011.04.04. 4:13  124-130

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, belügyminiszter úr távollétében én szeretnék választ adni. Önnek is azzal kell kezdenem a választ, hogy most akkor az MSZP-nek van véleménye az alkotmányról, vagy nincs. Van javaslata, vagy nincs? (Zaj az MSZP soraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.) Hölgyeim és uraim, ha bejárnának a parlamentbe, és az alaptörvény vitájában elmondanák a véleményüket, mi több, módosító javaslatokat adnának be, akkor egy egész komoly szakmai vitát tudtunk volna folytatni abban a kérdésben, hogy például a képviselő úr miért nem találja az alaptörvényben a helyi önkormányzatok megjelenését, illetve azoknak az alapjogait. Ha önök nem kívánnak részt venni az alkotmány vitájában, akkor a napirend előtti felszólalásukban és interpellációikban se foglalkozzanak az alaptörvény kérdéseivel. Be kell járni a parlamentbe, és itt kell elmondani a véleményüket (Taps a kormánypártok soraiban.), mert most az interpellációk közepette kell az alkotmány szakmai vitáját lefolytatni.

Képviselő úr, olvassa el az Alaptörvény 31. cikkének (1) bekezdését, amely kimondja: "Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek." Ön szerint ez mit jelent? Mert az én véleményem szerint azt jelenti, hogy Magyarországon minden településen önkormányzat kell hogy működjön; tehát minden településen, s nemcsak a fővárosban, nemcsak a kerületeiben, nemcsak a megyei jogú városokban, nemcsak a kis- és nagyközségekben, hanem minden településen. Innentől kezdve arra a kérdésére, hogy a kormány vagy a parlament többsége föl akarja-e számolni az önkormányzatiságot, a válaszom egyértelműen az, hogy nem.

Azt javaslom önöknek, hogy ezt a fajta riogatást fejezzék be, mert ezzel semmiféle politikai hasznot nem tudnak elérni, hiszen a leendő alkotmány és az azt kiegészítő majdani sarkalatos törvény, az önkormányzati törvény önökkel is egyértelműen meg fogja értetni, hogy minden településen létrejönnek az önkormányzatok, minden településen képviselő-testület fog dönteni a helyi közügyek kérdésében, és a képviselő-testület, illetve a polgármester fogja gyakorolni a közhatalmat. Tehát ezeket a politikai vádakat a Szocialista Párt frakciója egyszer s mindenkorra fejezze be, mert ez nem minősül másnak, mint egyféle riogatásnak.

Ami pedig az önkormányzati rendszer lényegét illeti: azt, amit önök elmulasztottak az elmúlt nyolc évben, a parlament kétharmados többségének ebben a ciklusban végre kell hajtania. Az önkormányzati rendszert valóban át kell alakítani, az önkormányzatok feladatrendszerét nagyságuktól, erejüktől és attól függően, hogy hány embert tudnak kiszolgálni, hány embernek tudnak szolgáltatni, át kell alakítani. Egy önkormányzatnak csak annyi feladatot szabad meghatározni, amit az állammal közösen képes finanszírozni.

Az elmúlt nyolc évben a magyar önkormányzati rendszer átvette az akkori kormány gyakorlatát, nevezetesen, hogy a közügyeket csak az ország eladósításával volt képes megszervezni.

Az utolsó négy évben, 2006 és 2010 között arra bírták rá az önkormányzatokat, hogy ők is adósodjanak el, ugyanúgy, mint ahogy azt önök is tették. De ezt a rendszert a választás megállította, s a jelenlegi kormány és parlament helyre fogja tenni, és olyan önkormányzati rendszert fogunk létrehozni, amely finanszírozható, s nem az önkormányzatok és az ország adósságállományát fogja növelni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 145 2011.04.04. 3:58  142-148

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A történet ott kezdődik, hogy a választásokat követően az elmúlt évben a Fidesz-KDNP-többség a parlamentben módosította az ön által is elmondott törvényt, amennyiben a jövőben a fővárosban csak intézmény, illetve százszázalékos tulajdonú önkormányzati cég láthatja el a parkolást mint közszolgálati tevékenységet. Ezt a törvényt megismerve és betartva a IX. kerületi önkormányzat megalapította a százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégét erre a tevékenységre.

Ez a cég - eszköze nem lévén - közbeszerzést írt ki, amit egyébként a törvény előír számára, hiszen közszolgáltatásról van szó, tehát ezt neki is meg kell közbeszereztetni. Ezt a szolgáltatást, ahogy ön is elmondta, több gazdasági társaság nyerte el. A közbeszerzési eredmény kihirdetését követően az egyik gazdasági társág, amelynek - ön elmondta - két magánszemély a tulajdonosa, az egyik magánszemély egy másik gazdasági társaságban, aminek semmi köze egyébként az elnyert közbeszerzéshez, valóban egy ilyen céget alapított. Miután ezt az önkormányzat észlelte, a polgármester felháborodását fejezte ki; igaz, hogy gazdasági viszony nincs a társaságok között, de kérte, hogy ezt szüntesse meg. Ezt az adott személy megszüntette. Tehát ma abban a gazdasági társaságban, amelynek egyébként semmi köze a szolgáltatáshoz és az elnyert közbeszerzéshez, nincsen ismeretlen tulajdonú cég, tehát nem off-shore cég.

Innentől kezdve az a vizsgálandó kérdés, hogy jogszerű és törvényszerű volt-e a IX. kerület eljárása. Ez teljesen megállapítható, hiszen ön sem mondta, hogy nem az. A kérdés az, hogy a rendszer maga január 1-jétől a lakosság megelégedésére működik-e. A polgármester úr tájékoztatása alapján a lakosság ezzel a közszolgáltatással, a parkolással maximálisan meg van elégedve.

Ami pedig az alapkérdését illeti, hogy ennek a bevétele hová folyik be, erre a válasz nagyon egyértelmű: el kell olvasni a szerződést, a közbeszerzés alapján történt meg a szerződéskötés, a parkolás összes bevétele tehát nem a szolgáltató céget, nem az önkormányzat gazdasági társaságát illeti, hanem magát az önkormányzatot illeti meg. Tehát a parkolásból befolyó napi bevétel az önkormányzat számláján jelenik meg, és ha hiszi, ha nem, először az önkormányzat teljesít a saját gazdasági társaságának ebből, és később a saját gazdasági társasága annak a szolgáltatónak.

Tehát úgy gondolom, hogy ön egy olyan példát talált, amiben nemhogy jogszerűtlenség és törvénytelenség van, hanem azt lehet mondani, hogy a fővárosban is a szolgáltatás megszervezése példaértékű lehet, ahogy a IX. kerületben történt. Nagyon köszönöm, hogy ezt az interpellációt elmondta, mert elmondhattam önnek, hogy egy fideszes vezetésű önkormányzat a fővárosban milyen jól szervezi meg a parkolási közszolgáltatást.

Ami pedig azt a kérdését illeti, hogy mit tesz a Belügyminisztérium vagy a kormány vagy a parlament annak érdekében, hogy átlátható cégek kapjanak megbízatást és dolgozzanak minél többen, szolgáltassanak Magyarországon, azt tudom mondani, hogy az alaptörvény tervezete kimondja, hogy a jövőben az államtól csak átlátható tulajdonú cég kaphat megbízást. Úgy gondolom, ez egy fontos lépés annak érdekében, hogy valóban ilyen cégek működhessenek, dolgozhassanak és szolgáltathassanak Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 225 2011.04.04. 2:12  220-231

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön egy példán, egy sajnálatos intézménybezárási példán mutatta be az önkormányzati rendszer nehézségeit és nagyon súlyos gondjait. Ha megengedi, én nem az adott példára, hanem inkább az egész rendszer átalakításának a szükségességére hívnám fel a figyelmet, és azt szeretném indokolni.

Való igaz, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása a jelen kormányzat egyik legnagyobb feladata, úgy gondoljuk. Viszont ehhez megvan a politikai háttér, megvan a parlamentben a kétharmados többség, amit az elmúlt 20 évben nem sikerült megszerezni a rendszer javítása érdekében. Én úgy gondolom, hogy hat olyan területe van az önkormányzati rendszer átalakításának, amit végig kell vennünk, végig kell vitatnunk; meg kell csinálni a törvényjavaslatokat, és a végén a parlamentnek ezt jóvá kell hagynia természetesen.

Az első és legfontosabb: az önkormányzati és az állami feladatok újragondolása és a megfelelő arányok megtalálása. A második: az önkormányzati rendszernek a belső átalakítása, hiszen itt is vannak még javítanivalók. A harmadik: a finanszírozási rendszer teljes átalakítása. A jelen finanszírozási rendszer, teljesen egyértelmű, hogy nem folytatható. Ennek több eleme is lesz majd természetesen. A negyedik: az adósságrendezési folyamatnak, az adósságrendezési eljárásoknak a kérdésköre. Itt is úgy gondoljuk, hogy sokkal keményebb változatot kell elfogadnunk, és esetleg szankcionálni azokat az önkormányzati vezetőket, akik egyébként felelőtlenül bánnak a közpénzekkel. Az ötödik: az önkormányzatok törvényességi felügyeletének és gazdasági ellenőrzésének megteremtése kell hogy a cél legyen. Végül a hatodik: egy új összeférhetetlenségi törvényjavaslatot kell a parlament elé hozni. És ha ezt a hatot végig tudjuk venni és meg tudjuk csinálni, akkor elindulhat az új önkormányzati rendszer működése.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoriban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 229 2011.04.04. 1:08  220-231

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Én egy rendszer átalakításáról beszéltem, ön pedig egy rossz polgármesteri döntésről. Szóval a kettő szerintem nincs összhangban. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Hegedűs Lorántné tapsol.) Véleményem szerint nem az V. kerület döntése a rossz, hanem a rendszer a rossz. Olyan rendszer a rossz, amit itt hagytak nekünk a szocialisták; Steiner úr természetesen ezen mosolyoghat. (Dr. Steiner Pál: Jaj, istenem!) A következő kérdésben majd meg fogjuk beszélni.

Én azt gondolom, hogy az a rendszer rossz, hogyha olyan feladatokat kell az önkormányzatoknak gazdasági szempontból vizsgálniuk, amiket egyszerűen nem lehet vizsgálni gazdasági szempontból. Sok esetben szociális és oktatási kérdéseket nem lehet gazdasági szempontokból vizsgálni, és a döntést az alapján meghozni.

Az új rendszer, amikor arról beszéltem, hogy az állam és az önkormányzat között újra kell szabályozni a feladatokat, ez erről fog szólni. Egyszerűen vannak olyan feladatok, amikre az államnak azt kell mondania, hogy bármilyen fenntartásban is van, legyen államiban, azt az államnak kötelessége finanszírozni. Az említett példa is, azt gondolom, ilyen kell hogy legyen.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Taps! - Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 16-18 2011.04.27. 5:09  13-19

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban kicsit meglepő, hogy a Magyar Szocialista Párt, amely nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban, annak parlamenti vitájában, többször a kormányzó pártra olvassa, hogy sokkal fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni, mint egyébként az Alaptörvény elfogadása, ami minden magyar ember életét érinteni fogja. Ugyanakkor napirend előtti felszólalásában egy önkormányzati döntési jogosítvánnyal, terek átnevezésével foglalkozik.

Egyébként a Házszabály azt mondja, hogy a napirend előtti felszólalás országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben szükségeltetik. Elővettük, hogy mit ír erről Tóbiás József frakcióigazgató, mivel indokolja az ön napirend előtti felszólalását: "A felszólalás tárgya országos jelentőségű, mert ez mindenkit érdekel. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) A felszólalás halaszthatatlan, mert most kell erről szólni. (Dr. Józsa István: Ma van napirenden.) A felszólalás tárgya rendkívüli, mert a frakció annak ítéli meg." Gratulálok! (Derültség a Fidesz padsoraiban. - Dr. Józsa István: Mi a válaszod?)

Ha a Magyar Szocialista Párt jól érzékelhető módon most is keresi még az ellenzéki helyét...

ELNÖK: Elnézést, államtitkár úr. Tisztelettel arra kérem pontosan a felszólalót, hogy ne kiabáljon közbe. Majd, amennyiben problémája van, akkor ügyrendben jelentkezhet fölszólalásra. (Dr. Józsa István: A bekiabálás parlamenti műfaj! Nézze meg az angol parlamentet!)

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Keresi a helyét a Magyar Szocialista Párt, ez a napirend előtti felszólalás is jelzi ezt, hogy a valós problémák felvetéséig sem tud egyébként eljutni.

Ami pedig felszólalása tartalmát illeti, egyszerűen elképesztő. Tehát öntől kell megtudnunk, hogy a magyar exportkivitel Oroszországba, a volt Szovjetunióba azért növekedett a tízszeresére, mert a Moszkva teret Moszkva térnek hívják? (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ön ezt mondta. (Dr. Józsa István: Nem ezt mondtam. A szavakat sem érti, államtitkár úr!) Egyszerűn elképesztőnek tartjuk azt, hogy önök nem tanultak a mellébeszélésből, nem tanultak a hazugságból, hiszen ön visszatér ahhoz a Kovács László-i gondolathoz, amikor azt mondta, hogy Magyarországra majd 23 millió román fog érkezni. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Jaj!)

Amikor azt mondja, hogy azért, mert a Moszkva teret Széll Kálmán térnek fogják hívni - egyébként valóban ezekben a percekben dönt erről a közgyűlés -, akkor ön azt állítja, hogy ez azt fogja jelenteni, hogy Magyarországnak a gazdasági lehetőségei csökkennek Oroszország irányába. (Dr. Józsa István: Igen! Nézzék meg a számokat!) Azt gondolom, hogy ugyanolyan fikciót és hamis állítást mond, és riogatja egyébként a magyar közéletet ezzel, mint ahogy azt az elmúlt 8 évben önök jó néhányszor már megtették.

Azt gondolom, hogy sokkal többet árt egy olyan kijelentés, mint például amit az arab terroristákról, a focistákról mondott az ön miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, vagy sokkal nagyobb károkat okoz az országnak az, amikor Gyurcsány Ferenc kimegy Putyin elnökhöz Oroszországba, és arról beszél, hogy szükséges annak a gázvezetéknek a megépítése (Dr. Józsa István: A tárgyhoz sok köze van!), amihez Oroszországnak egyébként semmi köze nincsen, majd csodálkozik, hogy azt követően Putyin elnök nem áll szóba a magyar miniszterelnökkel.

Na, ezek az igazi gazdasági károkozások, és nem pedig az, amikor egyébként egy önkormányzati jogosítványt... - egy kizárólag önkormányzati döntési jogban ön kételkedik, és lényegében el akarja vonni a fővárostól. De ha az ön gondolkodásán végigmegyünk, ha jól értem, akkor ma Dunaújvárost Sztálinvárosnak kellene hívni (Dr. Józsa István: Nem! Nem!), mi több, a vasművet is Sztálin Vasműnek. Mondok más példát. Az ön gondolkodása alapján Tiszaújváros ma nem Tiszaújváros lenne, hanem a régi nevén Leninváros. (Dr. Józsa István: Pétervárt is úgy hívják, hogy Szentpétervár!) Vagy soha nem lehetett volna Csepel Művek, mert egyébként az Rákosi Mátyás Művek volt.

Ha tehát az ön félelmetes gondolkodásával és logikájával történtek volna az elmúlt évtizedekben is az országban a dolgok, akkor ez az ország még mindig ott állna, ahol mondtam: Sztálinváros, Leninváros és Rákosi Mátyás Művek. (Dr. Józsa István: Majd odajutunk!)

Azt gondolom, hogy kár volt ezt a napirend előtti felszólalást elmondani, mert ezzel újra azt bizonyította be a Magyar Szocialista Párt frakciója, hogy fogalma nincs, hogy ebben az országban mit kell tenni és hogy mi történik.

Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István: Nézzétek meg a következményeit! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 86 2011.05.02. 4:03  81-89

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Parlament! Úgy gondolom, egyre jellemzőbb az, hogy a Jobbik képviselőcsoportja interpelláció címén helyi ügyeket hoz a parlament elé ahelyett, hogy országos kérdésekben kérdezné esetleg a kormányt.

Ez még rendben is lenne, ha legalább a valóságot kérdezné. Azt nem minősítem, hogy ön adótitkokat, cégeket idehoz a nyilvánosság, a parlament elé, mert ez nyilván az ön felelőssége, azonban arra mégiscsak felhívnám a figyelmét, hogy az ön által említett tanulmány nem azt tartalmazza, amit ön a parlament előtt elmond. Az adott város adóügyeire a 16. pont a következőt mondja: "Közvetett támogatások között szerepeltetett adó-, pótlék-, bírságtörlések, méltányossági elengedések, mérséklések az adóalanyok erre irányuló kérelme alapján az önkormányzat jegyzőjének elrendelő határozatával kerülnek engedélyezésre."

Ehelyett ön azt állítja, hogy a polgármester testületi felhatalmazás nélkül adott ilyen bírságelengedéseket, tehát ez valótlanság. Már csak azért is valótlanság, mert sem a polgármesternek, sem pedig a képviselő-testületnek semmilyen joga nincs helyiadóügyben döntést hozni. Ezzel egyébként egy valamire való önkormányzati vezető teljesen természetes, hogy tisztában van, tehát az ellenőrzés megállapítása sem ezt tartalmazza.

Ön az interpellációjában kicsit bátran minősítget. Tehát én nem nevezném azt hűtlen kezelésnek és hatalommal való visszaélésnek, hogy egy önkormányzat a saját városában működő fürdőnek a tulajdonrészét, 50 százalékos tulajdonát megvásárolja. Hogy ön sokallja a vételárat, azt persze lehet minősíteni, de hűtlen kezelésnek és hatalommal való visszaélésnek minősíteni semmiképpen nem lehet, hiszen ugyanez a vizsgálat megállapítja, hogy ezt testületi felhatalmazással tette az adott város önkormányzata és nem a polgármestere. (Közbekiáltások a Jobbik és az MSZP soraiból.)

Ami pedig az ellenőrzéseket illeti, az elszámoltatásért felelős kormánybiztosnak nincs joga önkormányzatokat ellenőrizni. Az általa adott tájékoztatás alapján öt ilyen kérelmet utasított vissza az elmúlt hónapokban, öt ilyen kérés érkezett az önkormányzatoktól, tehát az adott rendelet, amely őt felhatalmazza, nem ad számára lehetőséget; lehetőséget, sőt kötelezettséget ad viszont a belső ellenőrnek, a helyi pénzügyi bizottságnak, a képviselő-testületnek, természetesen - ha van - a könyvvizsgálónak, az állam részéről az Államkincstárnak, és az Országgyűlés ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek, mert amennyiben ezek a szervek vagy ellenőrzések törvénytelenséget állapítanak meg, akkor kötelességük, hogy ezt jelezzék a nyomozó hatóságok felé. Egyébként az egyik képviselő ezt meg is tette, és a nyomozó hatóság tájékoztatása alapján az interpellációban elhangzó vádak az adóelengedésre és az önkormányzat gazdálkodására megalapozatlanok a nyomozás mostani adatai és állapota szerint.

Tisztelt Képviselő Úr! Arra a kérdésére pedig, hogy a kormány kívánja-e megsegíteni azokat az önkormányzatokat, amelyek nehéz helyzetben vannak, azt gondolom, ezt már volt lehetőségem többször elmondani a parlamentben, de újra elmondom, hogy igen. Ennek többféle módja van: az egyik a 31 milliárd forint, amit megszavaztunk a költségvetésben a működésükre; a másik pedig az, hogy az önkormányzati rendszer átalakításával meg kell állítani az önkormányzatok eladósodását, meg kell állítani a csődhelyzetét, az adósságra vonatkozóan pedig egy komplex koncepciót kell kidolgozni. Ez a feladat áll előttünk, és ez fogja az önkormányzatokat segíteni abban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy ne kerüljön a teljes önkormányzati rendszer csődhelyzetbe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 239 2011.05.02. 0:12  236-266

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A kormány nevében azt szeretném mondani, hogy a kormány támogatja a bizottság előterjesztését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 267 2011.05.02. 6:33  266-314

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározta azt a két speciális, úgynevezett kiemelt térséget, ahol a területfelhasználás rendjének és szabályainak megállapításához, a természeti erőforrások védelméhez és hosszú távú fenntartható hasznosításához országos érdek fűződik, ezért az e térségekre vonatkozó területrendezési tervek törvénnyel kerülnek jóváhagyásra. E törvényi kötelezettségnek az Országgyűlés először 2005-ben tett eleget, amikor a 2000. évi Balaton-törvényt követően elfogadta a budapesti agglomeráció területrendezési tervét.

Az agglomerációs tervre azért volt és van nagy szükség, mert az ország legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, ahol minden egyes településfejlesztési döntésnek kihatása van a térség egészének fejlődésére. Mindez szükségessé teszi a területfelhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózat térbeli rendjének koordinált, keretjellegű meghatározását. Mivel a területi folyamatok előrevetíthetően nem lassulnak le - ez be is igazolódott -, az Országgyűlés egyúttal előírta az agglomerációs terv rendszeres, ötévenkénti felülvizsgálatát. További változást jelentett az, hogy 2008-ban módosult az országos területrendezési terv, amely jelentősen érintette az agglomeráció térségét is.

(21.20)

A budapesti agglomeráció területrendezési tervének jelen módosítása nem változtatja meg a 2005. évi törvény alapkoncepcióját, a mintegy hat évvel ezelőtt lefektetett tervezési elveket máig érvényesnek tekintjük. A munka alapvetően az elmúlt hat évben bekövetkezett változások átvezetésére és a térségi szabályozás hatékonyságának növelésére irányul. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az agglomerációs terv módosítása továbbra is biztosítja a térbeli fejlődés lehetőségét, de koordinált módon, minél jobban biztosítva a természet- és környezetvédelem, a kulturális örökség, az egészséges élethez való jog szempontjait.

A terv összhangban van a települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, mert a tervben átvezetésre kerültek mindazok az elmúlt időszakban bekövetkezett területi átsorolások, amelyeket a települési önkormányzatok jogszerűen elfogadtak. Marad tehát mozgástér az egyes területfelhasználási elképzelések, beruházások megvalósításai számára, de csak olyan mértékben és feltételekkel, hogy a már említett szempontok ne sérüljenek.

Hosszas előkészítő munka után 2010 májusában készült el a törvény módosítására vonatkozó dokumentum első változata, amelyet a Belügyminisztérium széles körű szakmai egyeztetésre bocsátott. Az egyeztetési rend szerint a térségben érintett 135 szervezetet, így a minisztériumokat, az országos önkormányzati érdekszövetségeket, az érintett szakmai kamarákat, a regionális, térségi, megyei és kistérségi területfejlesztési tanácsokat, az érintett területi államigazgatási szerveket, az érintett megyei önkormányzatokat és végül, de nem utolsósorban a 80 érintett települési önkormányzatot is, és természetesen külön a fővárost vontuk be az egyeztetésbe.

A törvény módosítását társadalmi egyeztetés keretében közzétettük a VÁTI Kft. honlapján is.

A véleményeltérések többsége a közlekedési hálózatok, illetve az intenzív beépítést lehetővé tévő települési térségek és a védett természeti területek, azon belül is a Natura 2000-es területek viszonyában volt tapasztalható. A települési önkormányzatok véleményeinek és módosító javaslatainak meghatározó többsége a térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolásának pontosítására és a területfelhasználások következetes érvényesítésére vonatkozott.

Az el nem fogadott vélemények tekintetében számos egyeztetést tartottunk. Mivel az agglomerációs terv az országos, helyi és ágazati érdekeket egyaránt szem előtt tartó terv, így szükségképpen akadtak a tervnek olyan elemei, amelyeket egyes önkormányzatok, ágazatok vitattak. A közigazgatási egyeztetés során viszont a területrendezési terv koordináló szerepének is köszönhetően ezen érdekellentéteket sikerült feloldani. A közigazgatási egyeztetés során a főváros külső kerületeivel külön is egyeztettünk.

Az agglomerációs törvényjavaslat összhangban van az Európai Unió, valamint az Európa Tanács által elfogadott területfejlesztési dokumentumokban foglaltakkal, továbbá az Európai Tanácsnak a természetes élőhelyekre, konkrétan a Natura 2000-es területekre vonatkozó irányelvével, amelynek keretében a külön jogszabály szerinti környezeti értékelést és a Natura 2000 területekre hatásbecslést is készítettünk.

Összefoglalva az elmondottakat, szeretném még egyszer hangsúlyozni: a budapesti agglomeráció a fővárost és 80 város környéki agglomerálódó települést magában foglaló, térszerkezetileg összefüggő, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme, az ország leggyorsabban és legjobban fejlődő térsége, amelyben a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez egy koordináló, területfelhasználási döntéseket keretjelleggel meghatározó területrendezési tervre van szükség.

A fentiek alapján kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a tervet, a módosítást vitassa meg, tegyen módosító javaslatokat, és végül az Országgyűlés többsége azt fogadja el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 317 2011.05.02. 0:10  314-330

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által elmondott érvek alapján a kormány az előterjesztést támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 333 2011.05.02. 0:09  330-362

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem fogok meglepetést okozni, hiszen ma már ezt mondtam többször, de a kormány támogatja az előterjesztést. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 90 2011.05.10. 6:48  49-90

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az agglomeráció számos gonddal küzdő térség, amelynek problémái nem oldhatók meg egyetlen törvénnyel, egyetlen eszközzel. Bár az egyszerűség kedvéért agglomerációs törvényről beszélünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy tulajdonképpen az agglomerációs térség területrendezési tervéről beszélünk, egy olyan műszaki, fizikai, ökológiai alapokon álló tervről, amely a területek célszerű és rendeltetésszerű felhasználásáról, valamint a műszaki infrastruktúra-rendszerek jövőbeni, optimálisnak tekinthető hálózatáról szól; egy olyan célállapotról, amely felé az érintett önkormányzatok hathatós segítségével törekednünk kell, hogy működő és élhető környezetben éljünk, és jövőbeni leszármazottaink is ilyenben éljenek majd. A terv adott eszközrendszerrel dolgozva adott problémák megoldására szolgál, tehát csak annyiban várhatunk megoldást a tervtől, amennyiben azt már az adott eszközrendszer megengedi.

Ennek előrebocsátásával néhány szót szeretnék szólni a módosító indítványokról.

(11.40)

A törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig 45 módosító javaslat érkezett, ezek közül 2 visszavonásra is került. A végső 43 módosító javaslat elbírálásáról a kormány az alábbi megfontolások alapján döntött.

Nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a normaszöveg, jellemzően az egyes övezetekhez rendelt határértékek szigorítására vonatkoztak. Az agglomerációs törvénynek kettős igénynek kell ugyanis megfelelnie. Egyrészt biztosítania kell az önkormányzatok fejlődésének területi feltételeit, másrészt meg kell határoznia ennek korlátait is. Az érvényes törvény által korábban meghatározott határértékek beváltak. Ezek közül csak néhány esetben látszott indokoltnak a további szigorítás. Ezeket a javaslatokat azonban a jelen felülvizsgálat megtette, az ezeken felüli további szigorítás olyan mértékben merevítené le az agglomeráció szabályrendszerét, amely már az eredeti cél elérését, a kiegyensúlyozott térbeli fejlődés elősegítését veszélyeztetné.

Nem támogatta továbbá azokat a javaslatokat, amelyek azon eszközöket vennék ki a törvényből, amelyek az alkalmazás rugalmasságát segítenék elő. Ilyen eszköz az úgynevezett területcsere intézménye vagy az állami főépítész területrendezési eljárása, amelynek alkalmazását a törvényjavaslat kivételes - tehát kivételes - esetekben engedi meg. Ezek az eszközök szükségesek ahhoz, hogy ebben a bonyolult térszerkezeti rendszerben bizonyos korábbi területkijelölési döntéseket, hibákat korrigálni lehessen, vagy előre nem látható körülmények miatt egy szabályozott eljárással ésszerű döntéseket lehessen hozni a koncepció alapvető sérelme nélkül. Ezek az eszközök nem úgynevezett kiskapuk, ahogy azt egyes képviselők nevezték, hanem arra szolgálnak, hogy egyedi esetekben lehetővé tegyék az újbóli mérlegelést, természetesen az érintett államigazgatási szervek állásfoglalását követően.

Nem támogathatók azok a javaslatok, amelyek jellemzően infrastrukturális elemek szükségességét kérdőjelezték meg, vagy éppen új elemek beillesztését kezdeményezték. Ilyen javaslatok voltak például az M0-s autópálya északnyugati zárásának elhagyása, az új térségi jelentőségű kikötők kijelölése, a településelkerülő utak fejlesztése. Egy olyan összehangolt és kiegyensúlyozott térbeli koncepcióról beszélünk azonban, amelyek esetében nemkívánatos belenyúlni a rendszerbe, és a következmények előzetes felmérése nélkül ez nem is indokolt. Az M0-s autópálya északnyugati szektorával kapcsolatban szakmai indokok mellőzésével külön szeretnék rámutatni arra, hogy ez a hálózati kapcsolat a 2003-ban elfogadott országos területrendezési terv óta minden területrendezési tervben következetesen szerepel, és törvényi szinten is megerősítést nyert.

Természetesen voltak a törvény céljával és szabályrendszerével összeegyeztethető, a megfogalmazásokat érthetőbbé tévő javaslatok, amelyek támogathatóak.

Nagyon röviden ki kell térnem a törvényjavaslatnak az úgynevezett történelmi sportterületek és egyes honvédelmi területek tekintetében megengedőbb szabályára. Ennek lényege az, hogy ha az ökológiai hálózat részét képező úgynevezett magterületen a törvényben körülírt jellemzőkkel bíró területek találhatók, akkor ezek területe beépítésre szánt területté jelölhető ki. A kivételes lehetőséget ezek településszerkezeti elhelyezkedéséből fakadó sajátos fejlesztési igényei indokolják. A természet- és környezetvédelmi érdekek maximális figyelembevételét a törvénynek azon garanciális szabálya biztosítja, amely szerint a kijelölés csak úgynevezett területrendezési hatósági eljárás alapján történhet, amelynek során vizsgálni kell, hogy a beépítésre szánt területté való minősítés esetén is biztosított marad-e a természet közeli élőhelyek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

Végezetül szeretném megköszönni, hogy a néha igen kritikus hangon megfogalmazott észrevételek ellenére szinte egyöntetűen elismerték a térségi szabályozás szükségességét és irányvonalának helyességét, amit a törvény lassan hatodik éve következetesen képvisel. Meggyőződésünk szerint a mostani törvényjavaslat megtette azokat a szükséges és lehetséges lépéseket, amelyek a térségi érdekek jobb érvényesítését és a területi folyamatok hatékonyabb szabályozását eredményezhetik.

Az elmondottak alapján kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatot támogassa, és a későbbiek során szavazatukkal is tegyék ezt meg.

Köszönöm a vitában való részvételüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 110 2011.05.16. 2:03  105-114

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon figyeltem az azonnali kérdésére, de nem értettem meg a lényeget, hogy most mit is kér számon a rendeleten, melyik passzusa az, amelyik miatt attól retteg ön, hogy esetleg egyetlenegy fesztivál is elmarad. Remélhetőleg nem azért, mert bizonyos képesítéseket ír elő a rendelet bizonyos nagyságú rendezvények megszervezésénél; hiszen ezt éppen a szakmai szervezetek kérték, hogy legyen ilyen a kormányrendeletben.

(15.40)

Egyébként a rendelet megalkotását megelőzően több szakmai szervezettel is egyeztettünk. Való igaz, hogy a rendelet megjelenését követően többen nem tudták értelmezni, és értelmező állásfoglalásokat kellett kiadni, de tudomásom szerint ez ma már a szakmában nem okoz bizonytalanságot a rendezvény szervezését illetően.

Ön azt tudja, és azt gondolom, egyet is ért azzal, hogy az a bizonytalanság és az a túlliberalizált szabályozás, amit az előző, szocialista kormány vezetett be, nem volt fenntartható, hiszen ezt megelőzően 2009 őszén egy olyan kormányrendelet került elfogadásra, hogy az ilyen, hasonló vagy ettől nagyobb rendezvények vonatkozásában nem kellett igazából semmilyen engedély, valaki befáradt a polgármesteri hivatalba, bejelentette a rendezvényt, és délután, este vígan tarthatta a többnapos rendezvényt, hiszen 30 napja volt a hatóságnak arra, hogy leellenőrizze a helyiséget, és végül az engedélyt kiadja, de ha ügyes volt a szervező, akkor ezt megelőzte, és a 29. napon visszavonta a kérelmet, majd újra bejelentette. Tehát nyilván ezt az állapotot meg kellett szüntetni.

Egyértelmű célja a rendelkezésnek az, hogy biztonságossá tegye azokat a rendezvényeket, a tömegrendezvényeket, amelyek a rendelet hatálya alá tartoznak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 114 2011.05.16. 1:08  105-114

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Azt nem tudom megígérni, hogy olyan jogszabályt fogunk alkotni, hogy név szerint bele fogjuk írni, hogy kinek nem szükséges a rendezvényszervezői képzettséget megszerezni. Tehát sem Gerendai Károlyt, sem mást nem tudunk jogszabályba tenni, hogy nekik felmentést adjunk. Viszont azt önnek is meg kell értenie, hogy ha több ezer fős rendezvényt szervez valaki, akkor igenis, vagy neki, vagy az alkalmazottjának, vagy a megbízottjának, vagy a gazdasági társaság más tagjának, vagy az egyéni vállalkozónak rendelkezni kell valamilyen képesítéssel. Egyébként, úgy gondolom, ez egy rendezvényszervezésnél ma már alapkövetelmény, hiszen láthatjuk, hogy milyen veszélyhelyzetek teremtődnek. És igenis, annak az illetőnek is tudni kell, mi az, hogy biztonsági terv, tudni kell, mi az, hogy tűzvédelmi szabályzat, és tudni kell például azt, hogy egy rendezvénytartási engedélyt hogyan lehet megszerezni. Ezek az alapfeltételek ahhoz, hogy valaki ezután Magyarországon rendezvényt szervezzen. Kérem, hogy ezt a szabályozást értse meg, és engedje meg, hogy ezt alkalmazzuk a kormányrendelet értelmében.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 170 2011.05.16. 2:12  167-170

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Folytathatta volna a felsorolást a városok közül, de nyilván nem tudta, hiszen a 23 megyei jogú város közül csak egy, Szeged szocialista vezetésű, amely az eladósodottság szempontjából szintén ebbe a sorba illik.

(16.30)

A másik dolog, amire szeretnék rátérni, milyen érdekes ez a munkamegosztás közöttünk. Az önkormányzatok 2005-2010 között négyszeres adósságállományt hoztak össze az önök kormányzása alatt - egyébként ön ez idő alatt állami vezető, államtitkár is volt, és döntéshozó országgyűlési képviselő -, és íme, most azt kérdezi tőlem, hogy mit teszünk mi azzal, amit önök csináltak az önkormányzatokkal. Persze, önnek joga van ezt megkérdezni, nekem pedig kötelességem válaszolni. Csak milyen sajátos munkamegosztás ez, nem? A szocialisták eladósítják az országot, eladósítják az önkormányzatokat, eladják az ország vagyonát, aztán jön egy jobboldali konzervatív kormány, és tőle pedig azt várják, hogy hozza helyre az önök tetteit.

Hát azt tudom önnek ígérni, hogy nem tudunk mást tenni, helyre fogjuk hozni, a következőképpen. Először is szeretnénk, hogyha működőképesek maradnának még ebben az évben is az önkormányzatok, ezért a költségvetésben 31 milliárdot tettünk félre az úgynevezett új önhikire, tehát reméljük, hogy ebből ezt a kérdést meg tudjuk oldani.

A másik kérdés a teljes önkormányzati és állami feladatrendszer átszabása, és ezzel egy új finanszírozási rendszer kialakítása, amelynek a lényege az, hogy feladatfinanszírozást fogunk bevezetni, amelynek a következménye az lesz, hogy nem lesz ismert a költségvetési hiány az önkormányzati szférában.

A harmadik dolog pedig az, hogy valóban szigorítani kell az önkormányzatok hitelfelvételét és kötvénykibocsátását. Erre vonatkozóan az elfogadott alaptörvény is most már kimondja, hogy ezt 2012. januártól a sarkalatos törvényben meg kell tenni. De egyébként az összes többi döntésünket is a sarkalatos törvényben fogjuk majd megfogalmazni, bízva abban, hogy önök is támogatják majd ezt a törvényjavaslatot, és az önök által elkövetett hibákat így közösen fogjuk helyre tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 16 2011.05.17. 4:11  13-16

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a Fidesz-frakciónak és önnek, hogy felhívta a figyelmet erre a valóban különleges és egyedi eseményre, gyakorlatra, hiszen az országban először fog történni ilyen.

Ahogy ön is elmondta, a 2010. évi CLXXXV., médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény fogadta el ezt a kötelezettséget a médiák részéről és lehetőséget a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről. Való igaz, Magyarországon nem alakult ki a lakosság riasztásának megfelelő gyakorlata. A régi gyakorlat az volt, hogy már csak akkor riasztották az embereket, amikor rendkívüli állapot, szükségállapot volt, de akkor sem volt megfelelő hatékonyságú, nem volt eredményes. Ez az új lehetőség mindenképpen felhívja a közvélemény figyelmét az elmúlt években történt katasztrófaeseményekre, amelyek Magyarországon történtek. Említhetnénk a ciánszennyeződést, ami korábbi történet, hatalmas károkat okozott az országban, de sajnos a most már évente megjelenő árvizeket vagy a nagyon sajnálatos vörösiszap-katasztrófát és a szinte negyedévente előforduló ipari katasztrófákat, vagy az utóbbi időben sajnálatos módon a tömegrendezvényeken előforduló katasztrófahelyzeteket is. Ezek az események rávilágították arra a figyelmet, hogy szükséges megelőző lépéseket tenni, és a médiát bevonni a katasztrófa elleni eredményes küzdelembe, katasztrófaelhárításba.

Azt gondoljuk, hogy ez az országos katasztrófavédelmi kommunikációs gyakorlat eredményes lesz, nagyon bízunk benne, hogy negatív hatásai a közvéleményben nem lesznek, ezért fontos az, hogy a parlament nyilvánosságát is felhasználjuk arra, hogy minél több emberhez eljusson, hogy a holnapi nap során a képviselő úr által is elmondott médiákban, tehát a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban, a Duna Televízióban, a Magyar Távirati Irodában és a TV2-n elhangzó, katasztrófa jellegű felhívások az eseményekre nem valósak, és a lakosságnak valójában semmit nem kell tennie, csak tudomásul venni, hogy a jövőben, ha sajnálatos módon esetleg egy valós helyzet áll elő, akkor a médiának ilyen lehetősége lesz, és ilyen formában fogja tudni tájékoztatni a lakosságot. A médiában elhangzó helyszínek valóban fiktív helyszínek lesznek, nagyon bízunk abban, hogy a közvélemény, Magyarország lakossága ezt megértéssel fogadja.

Úgy gondoljuk, reméljük, hogy az akció sikeres lesz, és a sikeres akció hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok olyan tapasztalatot szerezzenek, hogy egy éles, sajnálatos katasztrófahelyzetben hatékonyabb módon tudjanak részt venni a katasztrófaelhárításban. Ahogy el is hangzott, persze a legjobb módszer a védekezés, azonban azt is tudjuk, hogy minden katasztrófát nem tudunk megelőzni. Nagyon bízunk benne, hogy ez az eszköz, ez a teszt is hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben az állampolgárokat időben értesítsük a katasztrófahelyzetről, és megvédjük életüket, megvédjük testi épségüket, és megvédjük a magyar emberek értékeit.

Még egyszer köszönöm szépen a képviselő úrnak a figyelemfelhívó napirend előtti felszólalását és a parlament figyelmét is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 92 2011.05.23. 2:06  87-96

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom őszintén, én nagyon-nagyon figyeltem az ön kérdését, a felszólalását, de nem igazán értettem meg, hogy most ön mit is kérdez tőlem az önkormányzati koncepció kapcsán, merthogy mi az önkormányzati koncepció munkaanyagát az önök pártjának, a Jobbiknak is megküldtük a múlt héten, lett volna ideje esetleg olvasni, és abból kérdezni, hogyha nem ért valamit. De az, hogy összevissza vádaskodik itt olyanféle dolgokkal, amelyek egy-egy önkormányzattal történtek az elmúlt néhány év alatt, az elmúlt 20 év, de különösen az elmúlt 8 év finanszírozási gondjai miatt, mondjuk, Heves megyével, de az egész önkormányzati rendszerrel, vagy nem tudom, milyen adat nem került nyilvánosságra, nem is igazán értem, valójában miről beszél.

Egy biztos: abban az anyagban, ha lett volna ideje elolvasni az újságok helyett, és elolvasta volna, abból a koncepciótervezetből kitűnik, hogy a Belügyminisztérium egy erősebb törvényességi ellenőrzést, törvényességi felügyeletet szeretne az önkormányzatok irányában, emellett szeretne egy erősebb gazdasági ellenőrzési rendszert is kiépíteni. Ha ön az adósságról beszélt, akkor az adósságrendezési eljárással kapcsolatban is van egy nagyon komoly elképzelésünk, hogy az önkormányzatok ne kerülhessenek a jövőben ilyen helyzetbe, mi több, ha mégis ilyen helyzetbe kerülnek, és egyértelműen megállapítható, hogy ezt a felelőtlen döntések sorozata miatt tették, annak a közéletben is legyen megfelelő szankciója.

Mi tudjuk, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatai egyértelműen igazolják azt, hogy egy erősebb törvényességi, gazdasági, adósságkezelési és -rendezési jogszabályt kell megalkotni. Kérjük, hogy majd önök is támogassák ezt az elképzelésünket, ha ide fog kerülni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 96 2011.05.23. 1:10  87-96

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Szerintem a rémálom az ön azonnali kérdése és az egy percben adott válasza (Hegedűs Lorántné: Érdemi választ akartam!), mert ha két percben elmondja, hogy azt szeretné megtudni, Heves megye miért került adósságrendezési eljárás alá, akkor válaszoltam volna. Azért került adósságrendezési eljárás alá, mert a szocialista vezetés még 2001-ben felmondott egy vállalkozói szerződést, amit később a bíróság jogerősen úgy ítélt meg, hogy vissza kell fizetni. 100 millió helyett most közel 300 milliót kell visszafizetniük, és Heves megyének erre nincsen pénze.

Ha azt kérdezi tőlem, hogy mi történt Esztergomban, és mi az, amit a kormányhivatal törvénytelennek minősít, természetesen arra is válaszolok, de akkor legyen szíves az azonnali kérdésében ne önkormányzati koncepció címén, hanem konkrétan elmondani, hogy erre és erre a konkrét eseményre, történésre, jelenségre szeretnék választ kapni, ne pedig itt hebehurgya módon ide is kap, oda is kap, amoda is kap, érthetetlen módon közelíti meg a kérdéseket.

Nyilvánvaló, erre csak az lehetett a válasz, ami az önkormányzati koncepcióban van, azt ajánlom a figyelmébe, és akkor választ fog kapni ezekre a kérdésekre is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 100 2011.05.23. 2:09  97-104

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom önt, hogy semmiféle centralizáció, semmiféle felülről irányítás nincs az új önkormányzati koncepciós munkaanyagban. Attól, hogy az állam bizonyos feladatokat maga kíván elvégezni vagy szeretne elvégezni, amelyek eddig is államigazgatási, hatósági ügyként jelentek meg az önkormányzatnál, ez nem jelent semmiféle felülről irányítást. Attól, hogy mondjuk, a legnagyobb szolgáltató ágazatban, az oktatásban, ami egyébként az önkormányzatok legnagyobb terhe, és az elmúlt időszakban a legtöbb önerőt, saját bevételt kellett az önkormányzatoknak az oktatás szervezéséhez kitermelniük, és ebből a jövőben az állam átvállal feladatokat, ez nem jelent centralizációt és felülről irányítást.

(15.40)

Az új alaptörvény értelmében és a majdan megszületendő kétharmados, önkormányzati sarkalatos törvényben is minden önkormányzatnak, a legkisebb önkormányzatnak is Magyarországon megmarad a saját döntési joga a saját településéről, így lesz minden településen képviselő-testület, és lesz polgármester.

Úgy gondoljuk, hogy azzal, hogy az önkormányzatok feladatellátását ésszerűsítjük, hatékonyabbá tesszük és adott esetben költségkímélőbbé tesszük, ez nem jelenti az önkormányzati rendszerről alkotott véleményünk megváltoztatását, hanem éppen az ésszerűbbé tételét. Azt a folyamatot, ami az elmúlt 8-10 évben kialakult, hogy az önkormányzatok nem tudják ellátni a kötelező feladataikat és az önként vállalt feladataikat, mert nincs hozzá elég állami forrás, ezt egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni, az eladósodást meg kell állítani, és egy olyan rendszert kell kialakítani, amely működőképes lesz, finanszírozható, és amely a választópolgároknak rövid és középtávon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a színvonal, a szolgáltatás színvonalának emelését fogja jelenteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 104 2011.05.23. 1:13  97-104

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A képviselő-testület 1000 vagy 2000 főhöz kötése valami félreértésen alapul. Ez soha semmilyen hivatalos anyagban nem jelent meg. Talán a médiában ön olvashatott róla, valószínűleg újságíró szüleménye lehetett.

Ami a társulásokat illeti, egyetértek abban önnel, hogy meg kell teremteni azokat a feltételeket, azt a teret, amikor az önkormányzatok közössége láthat el egy-egy feladatot, egyszerűen azért, mert ez a település érdeke, mert a településnek így olcsóbb, azért, mert ha térségben gondolkodunk, ne adj' isten, leendő járásokban gondolkodunk, akkor egy járás területén bizonyos szolgáltatásokat úgy ésszerűbben lehet ellátni.

Ennek a formája és módja nyilvánvalóan majd a törvényjavaslat benyújtásakor fog véglegesen kialakulni, és az Országgyűlés fogja kimondani, hogy legyenek-e olyan kötelezően ellátandó feladatok, amelyeket társulásban kell ellátni, vagy az önkormányzatokra fogja bízni teljes egészében a társulás lehetőségét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérem, hogy várja meg az önkormányzati koncepció végleges tervezetét, abban erre egyértelmű választ fog kapni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 165 2011.06.06. 2:08  162-166

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A válaszomat azzal kezdem, hogy éppen önök - többek között az ön szavazatával - szavazták meg 2010-ben, hogy az iparűzési adó beszedését vegyék el az önkormányzatoktól, és azt a jövőben az állam szedje be. Nyilvánvaló, hogy ennek mi volt a célja: az iparűzési adó központosítása. Az új parlament megalakulását követően az első döntések egyike volt, amikor a Fidesz-KDNP-s többség ezt a lehetőséget azonnal visszaadta az önkormányzatoknak, és 2011. január 1-jétől újra az önkormányzatok szedik be az iparűzési adót.

Amit most az iparűzési adó lefölözéséről és nem tudom még, miről mondott, nos, ezt a gyakorlatot ön is jól ismeri, hiszen önök nyolc költségvetést csináltak a kormányzásuk alatt, és mind a nyolcszor - többek között az ön szavazatával - szavaztak meg egy hasonló rendszert, hiszen az iparűzési adóból most is működik egy kiegyenlítő rendszer. 2011-ben például 33 milliárd folyik be ebből az államkasszába, 142 önkormányzat fizet be így, és segíti meg ezáltal azokat a településeket, amelyek nem tudják finanszírozni a működési kiadásukat.

(18.00)

Tehát ön egyrészt arról beszél, amit önök megszavaztak, hogy az állam szedje be, másrészt pedig arról beszél, amit egyébként önök is működtetnek. Ez a koncepció valóban tartalmaz egy új fordulatot is, hogy ebből a forrásból a jövőben a megyei területfejlesztési alap bővüljön, és egy-egy olyan településnél, amelyik jelentős iparűzési adót tud begyűjteni, abból a megye területére is jusson a területfejlesztési alapon keresztül. Tehát egyáltalán nem új ez a rendszer, és nem az a célja, hogy az önkormányzatoktól elvegyük, lefölözzük, hanem az, hogy egy igazságos, mindenkinek kedvező rendszert hozzunk létre az iparűzési adó működtetésével.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 133 2011.06.14. 2:11  130-137

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön fölvetette, de most már nemcsak az önkormányzati koncepció munkaanyaga tartalmazza, hanem ahogy ön is említette, a kormány által benyújtott T/3499. számú törvényjavaslat is kimondja azt, hogy 2012. január 1-jétől a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakulnak át, és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszerbe tagozódnak be. Ez összesen 112 önkormányzati tűzoltóságot fog érinteni, ebből 16 csak hatósági feladatot lát el, tehát nem vonul, és 96 tűzoltóság az, amely lényegében vonulós tűzoltóság, és hatósági feladatot is ellát.

Úgy gondolom, hogy az ön által felvetett kérdésekre a törvényjavaslat, amelynek a vitája az Országgyűlés előtt van, és amelynek az általános vitája a bizottságokban már elkezdődött, részben választ ad. Azt hiszem, jelen helyzetben először azt kell tisztázni, hogy jó döntés-e az, hogy állami feladattá válik teljes egészében a tűz elleni védekezés és a tűzoltóság tevékenysége, vagy esetleg jobban meg kell fontolni, és az Országgyűlés hozzon olyan döntést, hogy mégsem.

Itt elöljáróban szeretném elmondani, hogy az érintett önkormányzatok által ez egy jelentősen támogatandó döntés, és az önkormányzatok ezt a feladatot, hogy úgy mondjam, szívesen átadják az államnak, hiszen elismerik, hogy alapvetően - például úgy, mint a rendőrségnek a megszervezése is - ez tisztán állami feladat kell hogy maradjon. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat vitája során kell a vagyoni, az ingatlanokról, az ingóságokról szóló kérdéseket tisztázni, de még egyszer hangsúlyozom: erre a törvényjavaslat egyébként részben választ ad. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 137 2011.06.14. 1:06  130-137

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Én úgy gondolom, hogy kettő plusz egy percben ilyen alap pénzügyi-forrásmegosztási kérdésekre nehezen lehet válaszolni. Azt javaslom a képviselő úrnak, hogy a törvényjavaslat általános vitájában vegyen részt, és azt a parlament ülésén vitassuk meg.

Egy azonban bizonyos: úgy gondoljuk, hogy az eszközök jobb hatásfokú kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével nemcsak hatékonyabbá válik a tűz elleni védekezés és a tűzoltási, tehát katasztrófavédelmi munka, hanem lényegesen tervezhetőbbé és ugyanakkor finanszírozási kérdésekben is lényegesen kiszámíthatóbbá, adott esetben még megtakarítást is el tudunk képzelni ebben a rendszerben. Mi azt gondoljuk, hogy az állami és önkormányzati feladatmegosztásnak ez az egyik alapköve, és ennek mentén kell haladni. Bárcsak minden kérdésben azt tapasztalnánk, hogy az önkormányzatok ennyire támogatják ezt a döntést, mint a tűzoltóság esetében.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 169 2011.06.14. 2:12  166-169

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha a Fidesz-KDNP-kormány megszorító politikájára gondol, amikor csődbe jutott önkormányzatokról beszél, akkor valószínűleg nagy vitánk lesz, mert mi úgy gondoljuk, hogy ha valamiről ez a kormány nem tehet, akkor az önkormányzatok jelentős likviditási nehézségéről biztosan nem, hiszen ha megnézi az elmúlt kilenc év folyamatait, azt látja, hogy az előző szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt kerültek az önkormányzatok lehetetlen helyzetbe, mi több, csődhelyzetbe.

Azért is nem tudom a kormányunkra venni a kritikáját, hiszen két dolgot szeretnék kiemelni, amivel remélem, hogy tudom bizonyítani, hogy a 2011. évben a lehetőségekhez képest azért ez a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az önkormányzatokat megsegítse. Ön ugyan lebecsüli ezt az összeget, 30 milliárdot mond ön, de az 31 milliárd valójában; azért szeretném elmondani, hogy az előző évekhez viszonyítottan ez az összeg háromszoros forrást jelent az önkormányzatok számára. Való igaz, hogy minden bizonnyal ezt a kérdést ennyi pénzből nem lehet majd megoldani, azonban jelentős segítséget fog jelenteni különösen a kis önkormányzatok számára, de egyébként a nagyobbak, ugyanakkor bajba jutott önkormányzatok számára is. Ezt a támogatást első fordulóban június 30-áig fogjuk odaítélni és remélhetőleg pénzügyileg is rendezni az önkormányzatok számára.

A másik. Azért ne felejtsük el azt, hogy a sajnálatos zárolás, a 250 milliárd nem érinti az önkormányzatokat, lényegében minden államigazgatási szervet érint, de az önkormányzati szektort nem. Tudom, hogy ez kis öröm, de akkor is, igenis mutatja a kormányzat gondolkodását, hogy az önkormányzatok irányában nem tett ilyen megszigorító lépéseket.

A harmadik pedig, kevés idő maradt, de ön is tudja, hogy elkezdtük az önkormányzati rendszer átalakítását (Az elnök csenget.), amelynek az egyik legfontosabb célja az, hogy működőképes és finanszírozható önkormányzati rendszert hozzunk létre. Bízom benne, hogy az ön támogatását (Az elnök csenget.) is fogjuk majd élvezni e tekintetben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 445 2011.06.15. 0:09  442-482

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A legrövidebben úgy tudom kifejezni a kormány véleményét, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslatot. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 42 2011.06.20. 4:09  39-44

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük, hogy ilyen értelemben az Országgyűlés elé hozta ezt a kérdést, hiszen valóban az ország legnagyobb ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én, és igen nagy és súlyos feladatot rótt természetesen a kormányra, de minden ott élőre, önkormányzatokra, vállalkozásokra, minden, a katasztrófát megélt családra, emberre.

Az első és legfontosabb feladat a védekezés volt. Az kell hogy mondjam, hogy a helyiek, a helyi önkormányzatok szervezésében, természetesen a katasztrófavédelem irányításával hősiesen helytálltak. A kormány helytállt a védekezési költségek tekintetében is, hiszen a 2010-11. évre a vis maior rendeletek alapján mintegy 1 milliárd 951 millió forintot utalt ki a három település önkormányzatának, Devecsernek, Kolontárnak és Somlóvásárhelynek. Természetesen emellett más feladatokat is el kellett végezni, kiemelkedő feladat volt például a bontás megszervezése, és azt kell hogy mondjam, itt is helytálltak a helyiek, a helyi önkormányzatok az állam, a katasztrófavédelem irányításával. 332 ingatlant kellett elbontani, ebből 256 teljesen megtörtént, az elszállítása is, és a hátralévő ingatlanok bontása folyamatosan történik.

A 2010. november 4-ei kormányhatározat értelmében minden károsultat teljes mértékben kártalanítani szükséges. 562 károsult jelezte igényét pénzben, illetve természetben, ezzel kapcsolatosan a mai napig 385 szerződés került megkötésre, a többiek egyedi elbírálást kértek; ezek elbírálása, illetve a szerződés megkötése folyamatban van. Kiemelkedő feladat volt a lakások újjáépítése, és azt gondolom, hogy ebben is a kormányzat kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen Kolontáron 21 lakás építése már teljes mértékben befejeződött, Devecserben 87 új lakás épül, amely néhány héten belül teljes mértékben befejeződik és átadásra kerül, illetve Somlóvásárhelyen egy lakást kellett újraépíteni.

Azt gondoljuk, hogy a kormányhatározat végrehajtása szinte tökéletesen sikerült, illetve folyamatban van. A kormány azt az ígéretét, hogy teljes kártalanítást biztosít mind a vállalkozások, mind a magánemberek számára, úgy gondolom, teljes mértékben teljesítette, illetve teljesíteni fogja. Példaként mondanám el azt az esetet, hogy az agrármentesítés olyan jól sikerült, hogy előzetesen 104 igénybejelentő ajánlotta föl az államnak megvásárlásra a földterületet, és miután a földterületek újra hasznosíthatóak, csak közel 30 ember kíván élni ezzel az igényével. Az ön által fölvetett kérdésre is, a vállalkozók kártalanítására vonatkozóan is valóban közel állunk a végleges megoldáshoz, hiszen az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, ami reményeink szerint e héten meg fog történni, és ezt követően történhet meg a szerződéskötés, illetve a kifizetés. (Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen még egyszer az elismerő szavait, és örülök, hogy a parlamentben ilyen értelemben is beszélhettünk erről. Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz részéről: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 48 2011.06.20. 4:02  45-51

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Először is köszönöm szépen, az interpellációja, úgy gondolom, fölhívta arra a figyelmet, hogy a régi típusú közmunkaprogramokat el kell felejteni, amelyekben az állam 95 százalékos támogatást ad azért, hogy az önkormányzatok mindenkit foglalkoztassanak, és valójában emellett semmilyen értéket ne hozzanak létre. Nyilvánvalóan túl kell azon lépnünk, hogy olyan közfoglalkoztatást szervezzünk meg, ahol egyetlen cél, mondjuk, a szemét összeszedése vagy a település központjában a fű lenyírása.

Azt gondoljuk, hogy olyan közfoglalkoztatási programot kell megszerveznünk, amely az ön által mondott településeken is már működik. Valóban kiemelkedő összefogás és gondolkodás jellemző Rozsályon és Ináncson a tekintetben, hogy ott az önkormányzat a polgármester vezetésével azon emberek számára, akiknek a piacon nem jut munka, hogyan tud olyan értékelhető munkát megszervezni, amelyet a falu lakossága is élvezhet, ugyanakkor pedig mind a közpénz felhasználása tekintetében, mind pedig az elért érték tekintetében hatékonyan és eredményesen működik.

Mi teljesen azonosan gondolkodunk, hiszen például az ez évi közétkeztetési program pályázata a szociális államtitkárság által már abban a szellemben került meghirdetésre, amilyet éppen ön is említ.

(14.30)

De a parlament előtt lévő új közfoglalkoztatási törvényjavaslat is megfogalmazza ezt a lehetőséget, mi több, az önkormányzatoktól el is várja, hogy olyan rendszereket, helyben termelő önellátó modelleket hozzanak létre, amelyben valóban a kistelepülés vagy akár a nagyobb település saját maga termeli meg az élelmezési alapanyagot, és ezt a saját konyhájában saját maga a lakosa, az ellátott számára fogja majd megfőzni. Természetesen ehhez szükséges az ösztönzés, szükséges az, hogy megfelelő földek álljanak rendelkezésre, éppen ezért a Nemzeti Földalapról szóló hatályos törvényt a szociális földprogram hasznosítása tárgyában lényegesen konkrétabbá kell tenni, elérhetővé kell tenni valóban az önkormányzatok számára.

Mi úgy gondoljuk, hogy akkor teszünk jót, ha egyrészt közpénz ösztönzésével, másrészt pedig a helyi adottságok figyelembevételével a helyi közösség számára teremt értéket a kis közösség az önkormányzat irányításával, amit az új közfoglalkoztatási törvényjavaslattal és programunkkal lehetővé teszünk. De ezt a programot el tudjuk képzelni úgy is, hogy nemcsak egy-egy településen, egy-egy önkormányzat szervezésében működik, hanem akár települések összefogásával, tehát térségekben, mai szóhasználattal kistérségekben is meg tudják szervezni, és az egész kistérség javára tudják fordítani. Az erőforrások és a közpénz koncentrálásával, összevonásával, úgy gondoljuk, nagyon komoly eredmények érhetők el ezen a területen. Ahhoz azonban, hogy ez valóban gyakorlattá váljon, először el kell fogadni a parlament asztalán lévő közfoglalkoztatási törvényjavaslatot, és tisztelettel kérem a képviselőtársamat, aki az interpellációt felvetette, és a frakciótársait, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és az ön által elmondott célok ezáltal meg fognak tudni valósulni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 164 2011.06.20. 2:05  161-164

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Bevallom őszintén, eddig erre még nem gondoltam, hogy a hungarikum a fővárosi önkormányzati rendszert jelenti. Bevallom őszintén, előbb gondolnék esetleg a tokaji aszúra vagy a Pick szalámira vagy esetleg a magyar gyümölcspálinkára, de ha ön szerint ez hungarikum, akkor beszéljünk róla ilyen értelemben.

Azt gondolom, az önkormányzati rendszer átalakításával a fővárosi önkormányzati rendszernek is át kell alakulnia, hiszen ön a rövid felszólalásában is három helyen említette ennek szükségességét. Talán az egyik legfontosabb, amikor a döntéshozatal nehézségéről beszélt. Én azt gondolom, hogy a magyar önkormányzati rendszer átalakulásával a fővárosban is a döntéseknek sokkal gyorsabbnak és hatékonyabbnak kell lenniük, a teljes Fővárosi Önkormányzatnak sokkal költségtakarékosabbnak, és úgy gondolom, hogy a fővárosban és az agglomerációban, bizonyos tekintetben az agglomerációban élő polgárok igényeit kell minél színvonalasabban, minél költségkímélőbben, gyorsabban szolgálnia.

Én azt, hogy a fővárosi önkormányzati rendszer egyszintű vagy kétszintű lesz, másodlagosnak tartom. Elsősorban azt tartom megoldandónak, hogy egy új feladat- és hatáskör jöjjön létre, és természetesen azokhoz a célokhoz kell igazítani az új fővárosi önkormányzati rendszert.

A megjelenő munkaanyagunkban lehetséges irányokat határoztunk meg. Úgy tűnik, a kerületek vezetői és a főváros vezetői leginkább azt az alternatívát tudnák támogatni, amelyben egy jelentős feladat- és hatáskör-átcsoportosítás történne meg. Mi ezt meg fogjuk fontolni, meg fogjuk gondolni, az említett célok érdekében fogjuk az előterjesztést a parlament elé hozni, és végül a parlament fog ebben a kérdésben dönteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 198 2011.06.22. 18:45  1-199

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálok reagálni az elhangzottakra, véleményt mondani, kicsit értékelni, különösen az ellenzéki pártok által elmondottakat, hiszen a kormánypártok alapvetően támogatták az előterjesztést (Vágó Gábor: Hogyhogy? - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mert egyetértenek!), amit ezúton is megköszönök nekik. Úgy látom, Vágó Gábor visszajött a terembe; a hat és fél órás vitán nem nagyon láttuk itt a képviselő urat, de örülök, hogy humoránál van.

A Magyar Szocialista Párt, azt gondolom, teljesen egyértelmű, hogy kiállt az úgynevezett "Út a munkába" program mellett, és a Magyar Szocialista Párt azt tartja üdvösnek, amit azzal a kormánnyal próbáltak végrehajtani, ami csúfosan megbukott. (Dr. Varga László: Nem emiatt!) Higgyék el, hogy abban, hogy úgy szerepelt a pártjuk a választáson, ez a program is benne van.

Három szempontból szeretnék értékelni: az állam, az egyén és az önkormányzat szempontjából. Nyilvánvaló, hogy az egyén szempontjából ez a program egy teljesen jónak tűnő program, hiszen kötelezően oda kellett menni az önkormányzathoz, elmondták, hogy meg fogja kapni a minimálbért, aztán vagy jutott neki munka, vagy nem jutott neki munka, a lényeg az, hogy szerződést kötöttek vele, rendesen kapta a fizetést; a legnagyobb probléma az, hogy azzal hitegették az embereket, hogy egész életük során így most már megoldódott a munkahelyi problémájuk. Ezért azt gondolták, hogy bekerültek ebbe a rendszerbe, és innentől kezdve nekik nem kell azon gondolkodni, hogy egy jobb munkahelyre menjenek, hiszen ennél jobbat nem is találhattak.

Bocsánat, polgármesteri példának hozom föl: Mezőkövesden éppen ekkor polgármester voltam, és azt hittük, rosszul látunk, amikor azt láttuk, hogy 250 embert kell a törvény szerint foglalkoztatni az önkormányzatnak. Akárhogy osztottunk-szoroztunk, ennyi munka nem volt a városban, hiszen alapvetően önkormányzati feladatok szempontjából le volt fedve a város. Nem volt mese, beraktuk például a hölgyeket az intézményekbe a fölvett takarítónők mellé, gondoltuk, hogy úgy jobb minőségben meg fogják csinálni a munkát, és majd el fogják tanulni, és esetleg takarítónő válhat belőlük. Nem jött be a dolog, ugyanis a következő történt: az a takarítónő, aki fel volt véve az intézménybe, azt mondta, hogy ő hogyan csinálja meg a munkát, amikor most már van egy beosztott takarítónő. Az a hölgy, aki a közmunkaprogram keretében bekerült az intézménybe, igazán nem tudta, hogy ezt a munkát hogyan kell megcsinálni, és egyébként is azt mondta, hogy fel van véve erre a munkára az önkormányzat által egy személy, akinek a dolga ez. Mi lett ennek a vége? A munka se lett elvégezve, annak a munkamorálja, aki fel volt véve, romlott, annak pedig, akit a közmunkaprogram keretében fölvettünk, sajnos nem javult, és nem vágyakozott másik munkahely iránt, mert - még egyszer mondom - ennél jobb állást az életben nem talált volna. És sorolhatnám a számtalan példát, nem mondom, hogy mind a 250 emberrel így voltunk, de azt kell mondanom, hogy a nagyobbik részével sajnos így. Persze, mi nyugodtak voltunk, hiszen megvolt a fedezete, ilyet nem is láttunk még, hogy az állam egy ilyen munkára a 95 százalékát odaadja a költségeknek. Köszönjük szépen, a polgármester népszerű, hiszen munkát ad az embereknek, igaz, hogy azoknak körülbelül az egyharmada végez effektív olyan munkát, ami egyébként, mondjuk azt, értékteremtő, de inkább csak azt mondom, hogy hasznos, de a többit meg kifizeti az állam.

Ilyen rendszert működtetni az egyén szempontjából persze hogy rendben volt, jó volt, hiszen - még egyszer mondom - minimálbér, nem túl megfeszített munka, és rendben van az életünk. Az önkormányzat szempontjából is jó volt, hiszen egyébként a törvényben és a költségvetésben meghatározott feladatra kapott az államtól pluszforrásokat - igaz, hogy nem pénzben, hanem adtak neki munkaerőforrást, munkaerőt adtak neki pluszban. Teljesen át is állt az önkormányzatok gondolkodása egy év alatt erre, hogy mondjuk, a településüzemeltetési feladatokat próbáljuk meg így megoldani, de azért azt nem tudom elfogadni, hogy állami pluszforrásból kötelező önkormányzati feladatokat kelljen megoldani, és hogy a közmunkaprogram ezt a célt szolgálja. Az önök gondolkodásában ezt a célt szolgálta. (Szűcs Erika közbeszól.)

Végezetül, az állam szempontjából nézzük meg a dolgot - itt vannak a gondjaim és a problémáim. Egyrészt, úgy gondolom, a 150 milliárd forintnak, nem tudom, hányad része növelte nyilvánvalóan az államadósságot, tehát ennek a közmunkaprogramnak egy része - vagy lehet, hogy mind - az államadósság növeléséből lett finanszírozva. És ha így rakjuk össze a történeteket, akkor hogy is van ez? Persze, munkát adunk az embereknek, csinálnak valamit, egyébként tényleg senki nem kontrollálja, az önkormányzat lelkiismeretén múlik, hogy hogyan szervezi meg, de a legjobb lelkiismerettel sem tudta úgy megszervezni, hogy az mind értékteremtő és hasznos munka legyen.

(14.30)

Most erre mondják önök azt, hogy az a rendszer volt a jó. Nem véletlen, hogy nem a nyolc év kormányzás első évében találták ezt ki, mert ez teljesen finanszírozhatatlan. És még nem is a választást megelőző év január 1-jétől, hanem az év közepétől, áprilistól indult, mert ki volt számolva, hogy a következő választásokig, körülbelül egy évig valahogy majd csak kinyögjük, egyébként meg, ha elvesztjük a választást, 2010-ben meg egye meg a fene a költségvetést, kit érdekel az államadósság. Ezért csinálták önök, politikai hasznot szerettek volna belőle húzni. És nem mondom, hogy nem húztak belőle politikai hasznot, mert valószínű, ha ezt a programot nem csinálják meg, még ennyi szavazatot sem kapnak. Tehát igenis sikeres volt.

Hogy a választópolgároknak az önök programja mennyibe került, úgy gondolom, ezt a kérdést így is kellene vizsgálni, és akkor mindjárt megvonjuk a mérleget, hogy az "Út a munkába" program nem ért semmit, drága volt, haszontalan volt. És most felteszem a kérdést: hány ember került vissza a munkába? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Senki!) Ha önöknek hinni lehet, hogy még nagyobb Magyarországon a munkanélküliség, akkor ez valószínűleg úgy van, hogy az önök által szervezett "Út a munkába" programból nagyon sokan visszatértek a munkába, de jött az a fránya Fidesz, amely viszont a munkahelyeket megszüntette. Szóval, az egyenleg úgy jön ki, hogy persze ezt a Fidesz csinálta. (Szűcs Erika: Mert gazdasági válság volt! Államtitkár úr, ezt nem kellene figyelmen kívül hagyni!) Ezt nyilván ön sem hiszi el. Az a gyanúm, ha megvizsgálnánk azt, hogy valójában mennyien kerültek vissza a munkába, egy nagyon alacsony számot kapnánk (Szűcs Erika: Gazdasági válság volt!), és valószínűleg a program nélkül is visszakerültek volna ugyanezek a munkába, mert igenis azok az emberek akarják azt, hogy dolgozzanak.

Bírálatot kaptunk azért, mert nagyobb állami szerepvállalás lesz a jövőben a közfoglalkoztatás szervezésében. Azt gondolom, az, hogy a Belügyminisztériumba került a közfoglalkoztatási program, ennek az alapvető oka az, hogy a belügyminiszter felügyeli az önkormányzatokat, és ha most megnézzük, akkor a közfoglalkoztatás nagyobbik részét valóban az önkormányzatok szervezik. Azt kell hogy mondjam, egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy elsőként helyben kell megvizsgálni azt, hogyan lehet kezelni a munkanélküliséget. Egyetértek azzal, hogy ebben az önkormányzatok nagyobb feladatot kell hogy kapjanak. Még azzal is egyetértek, hogy az önkormányzatok fogják össze a civil társadalmat, a gazdasági társaságokat és a vállalkozásokat, és kvázi, mai mondás szerint kistérségi, lehet hogy később járási szinten gondolkodjanak abban, és készítsenek egy programot, hogyan tudják a mindenkori munkanélkülieket értékteremtő munkába bevonni.

Tudom, hogy ez túlmutat a törvényjavaslaton, amiről ma tárgyalunk, de szeretném azért azt hangsúlyozni, hogy ez nem zárja ki azt, hogy egy ilyen gondolkodás, összefogás és egy ilyen új, önálló önkormányzati közfoglalkoztatási program megvalósuljon. És szeretném jelezni, hogy az önkormányzati koncepció munkaanyagában a területfejlesztésnek a megyei szintre való helyezése ezt teljes mértékben alátámasztja, hiszen ha a területfejlesztést megyei vagy később járási szinten tudjuk megszervezni, és ahhoz hozzá tudjuk rendelni a közmunkaprogramot, azt gondolom, hogy ennek az elvárásnak - amivel, még egyszer hangsúlyozom, egyetértek, hogy kistérségi szinten csináljunk önálló közfoglalkoztatási programot - sokkal jobban meg fogunk tudni felelni.

Az is igaz, hogy támogatni kell azokat a jó példákat... - elnézést, Varga Lászlóval nem értek egyet, tehát azzal nem értek egyet, hogy az a jó példa, hogy Miskolcon lefestették a játszóteret. Azzal viszont egyetértek, hogy egy faluban megszervezték azt, hogy az élelmiszereket hogyan állítják maguk elő, legyen az zöldség vagy élő állat vagy bármi más, és azt a közmunkásokkal gondoztatják, és a végeredményt, a terméket beviszik a település saját konyhájára. Ezekkel a példákkal egyetértek. És még sok más jó példa is van e tekintetben. Tehát úgy gondolom, hogy ez szorgalmazandó, és meg kell tudni határozni ennek a feltételeit.

Összességében azt látom, azon kívül, hogy az MSZP kimondja, hogy munka és nem segély, minden véleménye és minden döntése, ami eddig volt, pont az ellenkezőjét támasztja alá. Tehát ez jó szlogen. Higgye el nekem, képviselő asszony, az "Út a munkába" program nem volt más az embereknek, mint egy más formába öntött segély, semmi másról nem szólt, merthogy gondolkodni az embereket, hogy dolgozni kell, az egészen bizonyos.

A Jobbik véleményének alapvetően örülök, legalábbis én úgy hallom - nem minden képviselő felszólalásában -, hogy alapvetően támogatják azt a célkitűzést, amit mi kitűztünk a törvényjavaslattal. Természetesen a tartalmával vannak gondok. Én egyet vettem ki, és azt kell mondjam, azzal is egyetértek, hogy bizonyos tekintetben munkanélküli és munkanélküli között differenciálni kell. Tehát egyetértek azzal, hogy egy képzett, diplomával rendelkező emberrel, aki átmenetileg munkanélkülivé lett, igenis ne nyírassunk füvet vagy ne építtessünk gátat adott esetben, vagy legalábbis a munkafolyamatban olyan munkát kapjon, ami a képzettségének, a végzettségének megfelel. Ezzel maximálisan egyetértek. Szeretném azt is jelezni, hogy szerintem ez a törvényjavaslat ezt nem zárja ki, hiszen valójában ez a munka első lépcsője, de arról egy kicsit később szeretnék majd beszélni. Úgy gondolom, a Jobbik elfogadta azt az elvet és azt az irányt, hogy igenis munka nélkül jövedelemhez, adott esetben még segélyhez sem lehet jutni. Való igaz, hogy az államnak ezeket a feltételeket meg kell tudni teremteni.

Az LMP véleményét igazából nem tudtam megismerni, hiszen nem nagyon vettek részt a vitában, bár a frakcióvezető úr a végén, a hatodik óra után próbálkozott egy kétperces kérdéssel, akkorra már bekapcsolódott ő is vitába, és Vágó Gábor mondta el a frakció álláspontját. Én ebből egy dolgot tudtam kivenni, hogy a közfoglalkoztatott ugyanannyi munkáért miért kap kevesebb bért, miért nem kapja meg adott esetben a minimálbért. Azt gondolom, hogy elvi szinten ez a felvetés valós, csak visszakérdezek: hogyan lehet elérni azt Magyarországon, hogy ne érje meg segélyen lenni, jobban megérje a közfoglalkoztatásban részt venni, de még jobban megérje rendes munkát vállalni, és rendes, határozatlan idejű munkavégzésében részt venni, bárhol, vállalkozói szférában vagy akár közszférában? Azt gondolom, a célja érthető ennek a szabályozásnak és ennek az elképzelésnek.

Az a vita, hogy az a pénz mire elegendő, ez is egy valós vita, azonban emellé szerintem oda kell tenni azt, hogy milyen színvonalon él az ország, és milyen helyzetben van most az ország. Tehát nem gondolom azt, ha minimálbértől kevesebb összegből kell valakinek megélni, ezzel nem ösztönözzük ebben a rendszerben arra, hogy ezt a munkát mégis vállalja. Az önkormányzatoknál felvetett kérdésekkel pedig alapvetően - az előbb elmondtam - egyetértek.

Sok kérdés vetődik fel, hogy a források... Arra kérek mindenkit, hogy ne a 2011. évi költségvetésben gondolkodjunk. Ez a peremszabályozás és a keretszabályozás, amit most a közfoglalkoztatásnál remélhetőleg meg fogunk alkotni, több évig működni fog. Készen lesz a szabályozás, a második félévre ez hatályos lesz bizonyos értelemben, de csak ezt követően fogjuk csinálni a 2012. évi költségvetést.

(14.40)

Nem gondolnám, hogy a közfoglalkoztatás kapcsán ezek a számok, amelyek 2011-re most igazak, 2012-re is igazak lesznek. Itt nyilván történik egy olyan szabályozás, ami a jövőnek szól; egy olyan szabályozás, ami eljárási szabályokat és alapvetően a juttatásokat fogja majd szabályozni. Azt gondolom - egyetértve sok esetben a felszólalásokkal -, hogy ez csak akkor ér valamit, ha ehhez több forrást tudunk teremteni. Úgy gondolom, hogy ehhez a közfoglalkoztatási rendszerhez forrást tenni már sokkal jobban meg fogja érni, hogy úgy mondjam, az egész országnak.

Ugyanez vonatkozik a négyórás foglalkoztatásra is. Teljes mértékben elfogadom azt, hogy ez nem optimális megoldás. A négyórás foglalkoztatásnál csak egy rosszabb van: ha abszolút nincs foglalkoztatás. Egyetértek azzal, hogy nyilván ennek a programnak az kell hogy a célja legyen, hogy ez emelkedjen, növekedjen, növekedjen attól függően, hogy egyébként hogyan tudjuk a vállalkozói kört bevonni ebbe a programba, a költségvetésen belül milyen forrásokat tudunk megteremteni. Nagyon sokféle változás van az előterjesztésben, és úgy gondolom, annak anyagi vonzatai is jelentősek lesznek majd.

Összességében: végül is senki nem támadta a törvényjavaslat célját, a koncepcióját, mégpedig azt, hogy egy munkaalapú társadalmat kell teljes mértékben kiépítenünk, és akkor működik jól egy ország, ha minél többen munkából szerzik meg a jövedelmüket. Azt látom, hogy a törvényjavaslat elfogadása után ezt a programot tartalommal föl kell majd tölteni, és ott fognak eldőlni egyébként, hogy milyen arányban jut majd forrás az önkormányzati programokra, és milyen arányban jut majd forrás például az itt nagyon támadott állami beruházásokban való részvételre. Azt gondolom, hogy a munkának az izgalmasabb része majd akkor fog megtörténni, és persze ezt a programot majd tovább kell fejleszteni, tovább kell fejleszteni a jövő évi költségvetés elfogadásakor és ősszel a parlament elé kerülő egyéb törvények kapcsán is.

Hiszem és bízom abban, hogy a parlament többségének egyetértésével ezzel a törvényjavaslattal egy olyan közfoglalkoztatási programot tudunk kialakítani, amelyre a rendszerváltozás óta nem volt példa, és bízom abban, hogy mindenki meg fogja benne találni a számítását, az állami, társadalmi célok is valóra válnak, a gazdaság motorját is kicsit elő fogja lendíteni, és az önkormányzatok is megfelelő feladatot kapnak majd ebben a programban.

Köszönöm mindenkinek a felszólalását, és a részletes vitában folytatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 46 2011.06.27. 4:14  43-49

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, először az interpellációjából szeretnék kiemelni, hiszen azt gondolom, tanulságos. Az első részben megállapítja, hogy az önkormányzatok eladósodottak, hogy a finanszírozásuk zavaros, és hogy nem egyértelmű az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztása, tehát ez szükséges. Ez igazából fölfogható önkritikának is, az önök vagy személy szerint az ön kormányzása önkritikájának.

Azt gondolom, van miért kijelenteni az önkritikát, hiszen az önök nyolc éve alatt az önkormányzatok csak egyre több feladatot kaptak, egyre nagyobb lett az adminisztráció, egyre nőtt a bürokrácia, és lassabb lett emiatt az ügyintézés. A többletfeladattal nem párosult az állami támogatás, az állami támogatás csökkentésének önök mindenféle módszerét kipróbálták az önkormányzatokon, nem finanszírozták az inflációt, megemelték az áfát, a feladatot kiadták, de állami támogatást nem tettek hozzá, végezetül pedig elvonták, csökkentették a normatívákat.

Mi lett a következmény? Fizetési nehézségek, kifizetetlen számlák, az önkormányzatok eladósodása. 2002-ben még az önkormányzati szektornak lényegében nem volt adóssága, 2005-ben ez a szám már 330 milliárd forint, s 2010-ben, a kormányzás nyolcadik évében már meghaladta az 1200 milliárd forintot. Működésképtelenség jellemző nagyon sok önkormányzatra, és bizony az önkormányzatok jelentős része sajnos csődhelyzetbe került. Ez az önök hagyatéka az önkormányzati rendszerre.

Ha megengedi, az interpellációból idéznék még, amikor azt mondja, hogy egyetlen világos és egyértelmű irányt jelző javaslat sincs az anyagban, mármint a koncepció munkaanyagában, majd a következő mondat így szól: "Az önkormányzati és állami feladatok szétválasztása szintén jó irány." Most akkor van olyan az anyagban, ami jó, vagy nincsen? Ráadásul azt mondja, hogy szintén, tehát akkor nem az az első olyan megállapítás, amely az anyagban jó. Tehát önmagával is ellentmondásban van az ön interpellációja.

Azt gondolom, hogy az a megállapítás pedig teljes szakmaiatlanságra vall, hogy megszűnnek a 2 ezer fő alatti községekben, településeken a hivatalok. Hiszen ön is tudja, ha mondjuk, körjegyzőségben van megszervezve, igaz, hogy önálló hivatal ott nincsen, de a körjegyzőség által az ügyfélszolgálat, a szolgáltatások biztosítása teljesen rendben van, és folyamatos egy-egy önkormányzatnál.

Teljesen érthetetlen számomra az a kijelentése, hogy elfogadhatatlan az iparűzési adó részleges elvonása. Az jelenleg van az önök rendszerében, hiszen ma 142 önkormányzattól 33 milliárdot von el a költségvetés. Mi egy olyan rendszert szeretnénk csinálni, kiépíteni, ahol egy kiegyenlítő modell fog működni, ahol azok az önkormányzatok, amelyek több iparűzési adót szednek be, hozzájárulnak a teljes rendszer működtetéséhez.

Végül azt gondolom, hogy a koncepcióban a föltett kérdéseire a válaszokat megtaláljuk, hiszen semmiféle önkormányzatiság elvének gyengülése nem következik be, a döntések továbbra is helyben fognak megszületni, az alaptörvény biztosítja minden település számára a képviselőtestület-, polgármester-választást; az önkormányzatiság, a rendeletalkotás, a határozathozatal, az önálló gazdálkodás milyen önkormányzat számára megmarad. Budapest vonatkozásában pedig egyértelműen az a célunk, hogy egy jobban, hatékonyan működő fővárosi önkormányzati rendszert hozzunk létre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ahhoz minimum a feladatok és a hatáskörök átszabása szükséges.

Végül köszönöm, hogy az interpellációjában üdvözli a reformot, kérem, hogy támogassák is majd azt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 364 2011.06.28. 6:50  287-364

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a hozzászólásokat és a benyújtott módosító javaslatokat. A részletes vita során úgy éreztem, hogy a felszólalók többször visszatértek az általános vitához, és inkább koncepcionális kérdésekkel foglalkoztak - nem mondom, hogy mindig, de többnyire -, mint a benyújtott módosító javaslatokkal. Én vagyok olyan szerencsés, hogy Czomba Sándor államtitkártársam a vita során a szakmai kérdésekre elmondta a kormány álláspontját, ezért nekem a végére igazából nem sok dolgom maradt.

(17.20)

De szeretném hangsúlyozni azt, hogy a vitában nyilván a törvényjavaslat mellett is és ellene is szóltak érvek, és az fogalmazódott meg az ellenzéki pártokban is, hogy a törvényjavaslat céljával egyetértenek. A törvényjavaslat alapvető célja az, hogy azok, akiknek nincs munkájuk, a jövőben alapvetően munkából éljenek. Nem volt érzékelhető olyan vélemény, amely kiállt volna amellett, hogy a munkájukat elveszített emberek megélhetése a segély, életformája pedig a társadalmi haszontalanság érzete lenne. Azt gondolom, ez a cél vezérelte az ellenzéki pártok felszólalását, természetesen a kormánypártok is egyetértenek ezzel. Alapvetően tehát a közös cél az, hogy a munkanélkülieket munkához juttassuk, azonban azt kell látnunk - végighallgatva az ellenzéki pártokat -, hogy ezt a célt egészen másképp, más formában kívánják elérni. Magyarul, a célhoz vezető útban van közöttünk eltérés.

Többen azt választják, hogy az államtól, az önkormányzatoktól kevesebb munkabefektetést igénylő, a közmunkásokat kimondottan csak köztisztasági vagy hóeltakarítási, parkfenntartási feladatok ellátására szánt, úgynevezett szociális jellegű munkában tudnák elképzelni. Hozzáteszem, ezek a munkák is nagyon fontosak. Létesíthetünk továbbra is jelentősebb értékteremtéssel nem járó munkaviszonyokat, ahol az állam 70-100 százalékkal járul hozzá a költségekhez, azonban fokozatosan fel kell ismernünk, hogy ez az irány nem jó. Olyan munkát kell az embereknek találni, ahol igazából sikerélményük van, az a sikerélmény, hogy értéket hozott létre, és ugyanakkor pedig önbizalmat kap, önbizalmat szerez a tekintetben, hogy valóban a munkaerőpiacon fogja megtalálni saját maga számára a munkát. Úgy gondolom, ez a mai Magyarországon nem kis feladat. Nem kis feladat egy olyan országban, ahol hosszú évtizedek óta nem az volt a jellemző, hogy az embereket munkára neveljük, és arra szoktassuk, hogy alapvetően munkából tud megélni. Alapvetően munkából tud megélni.

Azt gondolom, hogy több kritikát kapott a törvényjavaslat, kiemelnék közüle néhányat. Az első, hogy a felszólalások során kritika érte azt, hogy a közfoglalkoztatási bér kevesebb, mint a minimálbér. Itt arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a 4 órás munkavégzés nem kötelező, tehát a legkevesebb a 4 óra, amit munkában kell hogy töltsön, és az általános vita végén elmondtam, hogy természetszerűen döntés kérdése egy kormányzat részéről egy költségvetés tárgyalásakor, hogy egyébként az olyan munkára, amely eléri azt a célt, amit az előbb mondtam, egy költségvetési kereten belül milyen forrást tud fordítani. A jelenlegi munkavégzés vagy az "Út a munkához" program ezt a célt nem szolgálta.

A törvényjavaslathoz összesen 44 módosító javaslat került benyújtásra, a kormány minden olyan módosító javaslatot támogatott, amely a közfoglalkoztatási lehetőségek kiszélesítésére irányult. Így támogatta az erdőgazdálkodók, szociális szövetkezetek és a pályafenntartók esetében egyes közcélú vagy jóléti tevékenységek ellátására a közfoglalkoztatói jogállás biztosítását. Támogatta továbbá azt a módosító javaslatot is, amely az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentésével a munka világától való időbeni eltávolodás megakadályozását segítette elő, és természetesen támogatta a szociálpolitikai vagy gyermekvédelmi szempontból szakmailag indokolt módosító javaslatokat is; azokat, amelyek a normaszöveg egyértelművé tételére vagy az eljárási határidők csökkentésére irányultak.

Nem támogatta ezzel szemben a kormány azokat a javaslatokat, amelyek az álláskeresési támogatásban részesülőkre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályok hatályban tartására irányultak. A folyósítás időtartamának meghosszabbítását célzó javaslatok is erre irányultak. Nem támogatta továbbá a kormány azokat a jó szándékú módosító javaslatokat sem, amelyek a munkaerőigények kielégítését biztosító szervezési feladatok elvárt operativitását, rugalmasságát akadályozták; itt elsősorban a munkaidő bekorlátozására vonatkozó javaslatokra utalok.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer megköszönöm a képviselőtársaknak az aktivitásukat, megköszönjük a módosító javaslatokat, és amennyiben az elérendő célt tartják fontosnak, nem pedig az odavezető utak különbözőségét, akkor bizonyára támogatni fogják ezt a törvényjavaslatot a szavazás során.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 36 2011.06.29. 20:23  35-63

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A mai napon hosszas szakmai előkészítés után az Országgyűlés megkezdi és le is zárja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat elfogadása jelentősen javítja a Magyarország területén élők életének, vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos fenntartását, rendkívüli események bekövetkezése esetén is.

A már bekövetkezett katasztrófákkal kapcsolatban a védekezés vezetésének megújításával, az egyszemélyi vezetési elv bevezetésével, a világos felelősségi és hatáskörök meghatározásával lehetőség nyílik a még be nem következett, de előre látható vagy valószínűsíthető természeti katasztrófákkal kapcsolatos felkészülési tevékenység kellő időben történő megkezdésére, amely a védekezés hatékonyságát nagyban növeli, és ezzel az emberéletben és az anyagi javakban esett károk nagyságát jelentősen csökkenteni képes.

Mi tette szükségessé ezt a törvényjavaslatot? 12 évvel ezelőtt, 1999 márciusában itt a Ház előtt hangzott el az expozé a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan.

Az akkori törvényjavaslatot 302 jobboldali és MSZP-s igennel, az akkori SZDSZ-es nemekkel és 4 tartózkodással fogadta el a Magyar Országgyűlés.

Mi történt az elmúlt bő évtizedben a katasztrófavédelem területén? A katasztrófavédelmi törvény 2000. január 1-jei hatálybalépése óta megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti, ökológiai katasztrófák száma, illetve bonyolultabbá váltak a civilizációs veszélyforrások. Sajnos, az elmúlt nyolc év kormányzati politikája háttérbe szorította a katasztrófavédelem ügyét is, a hivatásos szervek erőteljesen leépültek.

A 2010. május-júniusi árvízi tapasztalatok és az októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa egyértelműen igazolta, hogy szükség van a katasztrófák elleni védekezés rendszerének felülvizsgálatára és megújítására. A társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett eseményeket szakszerűen, emberségesen és az adott szituációban összehangoltan végezzék az erre hivatott szervek.

Csak néhány számadat a polgári kormány döntéseiről, a károk helyreállításáról. A 2010. május-júniusi árvizet követő központi kárenyhítés során 1 milliárd 780 millió forint támogatást utaltunk ki, a károsultak elemi, lakhatási feltételeit biztosítottuk. Összességében 8 megye 49 településén 271 ingatlan tulajdonosa részesült állami támogatásban. Az 1028/2011-es kormányhatározat rendelkezik a Sajó völgye egyes településeinek biztonságát hosszú távra megteremtő beruházások elvégzéséről, amelyre a kormány a 2011. évre 7,3 milliárd forintot biztosít, és a munkálatok lassan befejeződnek.

(10.40)

A kolontári vörösiszap-katasztrófa védekezési, helyreállítási, újjáépítési költsége a mai napig 17,2 milliárd forintot tesz ki.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A megújítási folyamat első lépéseként a katasztrófavédelmi rendszer javításáról és fejlesztéséről koncepció készült, amely egy egységes szemléletű szabályozás előkészítésének kialakítását szolgálja a természeti, ipari és civilizációs veszélyhelyzetek hatékony megelőzése, az azokra történő állami és önkormányzati reagálás összehangolása érdekében. A koncepció tartalmazza a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések hatékonyságának fokozása céljából kidolgozandó jogszabály-módosítások főbb irányait, amelyet a kormány is megtárgyalt. A törvény elfogadását követően nagy volumenű végrehajtási jogszabály, kormányrendelet és miniszteri rendelet megalkotására kerül sor, ezek hatálybalépése a törvény hatálybalépéséhez fog igazodni.

Külön szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés által a 2011. április 18-ai ülésnapon elfogadott alaptörvény alapján, arra épülve készült el, annak terminológiáját alkalmazza, struktúráját, eljárási szabályait követi, és az abból következő feladatok végrehajtását szabályozza. A törvényjavaslat tehát az új alaptörvénnyel összhangban, a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságának, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos fenntartását.

A szükségállapot és a veszélyhelyzet fogalmának az alaptörvényben történő megjelenítésével párhuzamosan szükség volt a katasztrófavédelmi törvény olyan mértékű módosítására, amellyel biztosított a bekövetkezett katasztrófa vagy az azt közvetlenül megelőző katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi rendszer megfelelő aktivizálása, illetve a szükséges intézkedések bevezetése.

A fentiek figyelembevételével a változások főbb területei az alábbiak szerint foglalhatók rendszerbe:

Az első: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítése. A Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta, hogy az ipari, biológiai, illetve vegyi tevékenységet végző üzemek komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínűségének csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenységek kiterjesztésével és racionalizálásával érhető el. Az elmúlt időszakban több baleset következett be a veszélyes anyagokkal foglalkozó, úgynevezett alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoznak a jelenleg hatályos Seveso II. irányelv szabályozása alá. Ezért az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokat szükséges kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is. A törvényjavaslat tartalmazza az engedélyezések és ellenőrzések kiterjesztéséhez szükséges törvényi szintű szabályozást; az eljárási részletszabályok a Seveso-engedélyezési eljáráshoz hasonlóan kormányrendeleti szinten kerülnek kidolgozásra.

A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértéseket - például belső védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszere felülvizsgálásának elmaradását - szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése. A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. Emellett fontos az illegálisan, engedély nélkül működő üzem megfelelő szankcionálása is. A törvényjavaslat alapján a katasztrófavédelmi bírság legalacsonyabb összege 300 ezer, míg a legmagasabb összege 3 millió forint.

Az elmúlt évben több ipari érdek-képviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében, hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb legyen. Ennek keretében az olaj- és gázipari, a vegyipari és a gyógyszeripari üzemek, valamint az üzemeltetői érdek-képviseleti szervezetek is támogatták azt az elképzelést, hogy a Seveso II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek engedélyezési és hatósági tevékenységét egyszerűsítsék, tehát azt szakhatósági közreműködés nélkül kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve lássa el, így hatékonyabbá téve az ügyintézést.

A törvényjavaslat a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakításával megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi és vasúti szállítását is ellenőrizze és szankcionálja, egyidejűleg felhatalmazást ad a részletszabályok, így különösen az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek kormányrendeletben történő kidolgozására.

A törvényjavaslat az ipari üzemek biztonságos működésének ellenőrzésére iparbiztonsági hatósági eszköz- és intézményrendszert vezet be a BM-OKF bázisán önálló iparbiztonsági tevékenységet végző szervezet működtetésével. A szervezet nem veszi át az ágazati biztonsági szakterületek - környezetvédelem, munkaegészségügy, bányafelügyelet - hatósági tevékenységét, kizárólag a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletét teszi hatékonnyá, többek között az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenőrzéseinek koordinálásával.

Második rész: a polgári védelem szerepének erősítése. A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet-, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentősen csökkent, a polgári védelmi tevékenység, a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének hangsúlya áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák kezelésére. Az új katasztrófavédelmi törvénybe beépítésre került a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, így a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok a katasztrófák elleni védekezés szerves részeként, a modern kor kihívásaihoz igazodva és a koncepció tartalmának megfelelően kerültek megfogalmazásra.

A polgári védelem szabályainak a katasztrófavédelmi törvényben való megjelenésével párhuzamosan az új honvédelmi törvény teszi egyértelművé, hogy a polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség részeként fog megvalósulni fegyveres összeütközések idején. Ennek megfelelően a fegyveres összeütközések esetén ellátandó polgári védelmi feladatok meghatározása a honvédelmi törvény szabályozási körébe tartozik. Az alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi kötelezettség tartalma is meghatározásra került, kiegészült a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre kerülnek a kötelezettségek részletes szabályai. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerül a polgári védelmi szervezetek működése is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek részvétele.

A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási részletszabályok teszik majd teljessé.

(10.50)

A végrehajtási rendeletben kerülnek majd szabályozásra a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő valamennyi önkéntes mentőszervezet tevékenysége, védekezésbe történő bevonása, támogatása és az alkalmazandó költségtérítés, valamint a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének szabályai is.

Harmadik rész: a katasztrófaveszélyre, valamint a veszélyhelyzetre vonatkozó irányítási szabályok változása. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylő esemény bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének jelentős mértékű aktivizálására és a kormányzati intézkedések meghozatalára.

A törvényjavaslat az új alkotmányos szabályozással összhangban, még nem különleges jogrendként, a veszélyhelyzet megelőzése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a katasztrófaveszély fogalmát. Katasztrófaveszély esetén az országos katasztrófavédelmi főigazgató, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint, azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében.

Az alaptörvényben definiált veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseményeket a tervezet részletesen, de példálózó módon határozza meg. Ha a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a veszélyhelyzet fennállásáig miniszteri biztost nevezhet ki, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása.

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy veszélyhelyzetben szükség van a helyszíni irányítási jogkört egy szakmailag felkészült vezetőre ruházni, így a törvényjavaslat értelmében veszélyhelyzetben a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a településen a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.

A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kormány a katasztrófa károsító hatása által érintett területen is bevezethessen veszélyhelyzetben irányadó rendkívüli szabályokat. A védekezési feladatok ellátásának elsőbbsége, valamint a mentendő személyek és az anyagi javak biztonsága érdekében pontosan meghatározásra kerültek a kimenekítés és a kitelepítés szabályai, a veszélyeztetett terület elhagyásának kötelezettsége, továbbá a csak engedéllyel történő belépést biztosító rendelkezések.

Negyedik rész: egységes állami tűzoltóság létrehozása. A tűzvédelem állami kézbe történő helyezésével egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kerül kialakításra, amely hatékonyabb tűzvédelmet eredményez. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe az egységes katasztrófavédelemi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép, megőrizve és továbbfejlesztve a mentők tűzvédelmi hatékonyságát, amit a jövőben is kiegészítenek majd az önkéntes tűzoltóságok.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon a tűzoltóságok által végzett közfeladathoz igazodik, ezért az a közfeladat átvételével együtt térítésmentesen az állam tulajdonába kerül, hasonlóan az 1996-os térítésmentes vagyonátadáshoz. Ekkor az állam adta át ingyen a tűzoltóságokat.

Ötödik rész: finanszírozási kérdések. A manapság egyre gyakoribbá váló, nem tervezett, de azonnali beavatkozásokat igénylő katasztrófahelyzetek megoldása pénzügyi forrást igényel, melyek fedezetéül a katasztrófaelhárítási célelőirányzat szolgál. Azonnal lehívható forrásfedezetet biztosít a szakszerű és hatékony beavatkozáshoz hiányzó anyagi-technikai feltételek pótlásához, valamint az állam általi helytálláshoz. A célelőirányzat bevételeit a katasztrófavédelmi bírság, a veszélyes áruszállítással kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóság által kivetett bírság, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó összegek képezik.

A törvényjavaslat alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, valamint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerint a veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek az éves tárolt, gyártott és feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó éves nettó árbevétel 0,1 százalékát kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulás címén befizetni a központi költségvetésbe.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat beterjesztésekor arra törekedtünk, hogy kihangsúlyozzuk az általunk legfontosabbnak ítélt kérdéseket, azokat, amelyeket a jövő szempontjából meghatározónak tartunk a katasztrófák elleni védekezés irányításában, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elkerülése érdekében.

Nyitottak vagyunk minden javaslatra, amely arra irányul, hogy jobbítsa a törvényben megfogalmazottakat, a katasztrófák elleni védekezést a jövőben hatékonyabbá és még eredményesebbé tegye. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, támogatni és majd elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 62 2011.06.29. 7:21  35-63

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nem bíztam a vita ilyen gyors lezárásában. Lassan megszokjuk, hogy a Belügyminisztérium által előterjesztett törvényjavaslatok nagy vitát váltanak ki a parlamentben, az Országházban a képviselők között. Ez a törvényjavaslat talán nem ilyen, hiszen amellett, hogy a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP frakciója alapvetően támogatja az előterjesztést, a három ellenzéki párt padsoraiból is - különösen a Jobbikéból - elismerő és támogató képviselői felszólalások hangzottak el a parlamentben, de ugyanez volt a jellemző a Szocialista Párt hozzászólóira is.

Viszont nem így volt ez az LMP részéről. Úgy látszik, mégsem lehet más a politika, hiszen '99-ben a szabad demokraták nem szavazták meg az akkori katasztrófavédelmi törvényjavaslatot. Most azt halljuk, hogy a Lehet Más a Politika frakciója sem igazán ért egyet a leírtakkal. Nagyon bízom abban, hogy nem igazak azok a kijelentések, amelyeket a frakció képviselője elmondott a mai parlamenti vitában. Ez az az eset, amikor az ellenzék is vitatkozik egymással, hiszen homlokegyenest mást mondott az MSZP ugyanarról a kérdésről, mint az LMP, de ezzel természetesen nincs semmi probléma. Tudomásul vesszük, hogy a parlament legkisebb frakciójának ez a véleménye a kérdésről.

Ami kritika elhangzott az ellenzék részéről, arra néhány gondolattal szeretnék reagálni. Azt gondolom, a Magyar Szocialista Párt szakmai kritikái egy feltételezésen, egy leendő állapoton, helyzeten alapulnak, alapvetően arra vonatkoztak, amikor a törvény alapján majd működni fog az új katasztrófavédelmi rendszer. Ezen nyilván csak vitatkozni lehet, hiszen azok nem tények, amiket itt elmondtak, hanem feltételezik, hogy lesznek olyan elemei, amelyek esetleg rosszul fognak működni, nem érik el azt a hatást, amit mi remélünk ettől az egységes szabályozástól.

A politikai kritikák nem újak, hiszen ma mást sem hallunk a Magyar Szocialista Párttól, mint azt, hogy az állam erősödik, az állam centralizál, az önkormányzatok, a polgármesterek pedig gyengülnek. Én azt gondolom, hogy szó sincs erről. Egy kormányzatnak, egy parlamenti többségnek vállalnia kell, hogy az államnak van felelőssége, és az államot sokkal jobban és hatékonyabban kell megszervezni a költségtakarékosság és a költséghatékonyság szempontjából, nem beszélve a működésről, hogy legyen gyorsabb, szabályozottabb és hatékonyabb a rendszer. Az adott kérdésben nem az a fontos, hogy a polgármester döntési kompetenciája erősödik vagy nem, hanem az a fontos, hogy azt a feladatot, amit abban a helyzetben el kell látni, adott esetben megmenteni az emberek életét vagy vagyonát, a lehető legjobb szakemberre bízzuk, aki a legjobb döntéseket tudja hozni. Szó sincs arról, hogy ebben az önkormányzatoknak, adott esetben a polgármestereknek vagy a helyi lakosságnak nem kell részt venni; a szakmai irányítást és annak a felelősségét fogja átvenni majd az új törvényjavaslat alapján.

Ahogy 1999-ben az akkori törvényjavaslatot is tudta támogatni a Magyar Szocialista Párt, bízom benne, hogy a módosító javaslatok megtárgyalása után a törvényjavaslat az önök szavazatát is meg fogja kapni.

A Jobbikkal kapcsolatban csak egy félreértést szeretnék eloszlatni: a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértéke nem 1 százalék - ez valóban nagyon sok lenne -, hanem 0,1 százalék. Ilyen értelemben az egytizede az ön által elmondottaknak.

Köszönjük szépen az elismerő gondolatokat. Koncepciójában, alapelvében teljes mértékben egyetértünk, az elhangzott kritikákat pedig természetesen meg fogjuk fontolni. A képzésre tett véleményét kimondottan jónak és megfontolandónak tartjuk.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Valóban fontos a vagyon kérdése. Ebben bizonyosan lesznek viták. Úgy vélem, hogy itt koncepcionálisan más a gondolkodás közöttünk. Nem mondom, hogy nincs igazságalapja annak, amit mondanak, de mi úgy gondoljuk, hogy az önkormányzati vagyon, az önkormányzati pénzforrás is közvagyon és közcélokat szolgál. Amikor az önkormányzat a forrásokat a jobb tűzoltóság megszervezésére, az eszközök színvonalának az emelésére fordította, akkor közvagyont fordított közcélra. Ezt ne úgy fogjuk fel, hogy az én házam az én váram, és ha a közfeladat ellátása most már nem az önkormányzatot, hanem az államot fogja terhelni, akkor az a forrás, amit - lehet, hogy - állami forrásból költött az önkormányzat az adott feladatra, azonnal visszajár és kártérítés jár érte. Úgy gondolom, a törvényhozónak - természetesen, ha az az alkotmánnyal egyezik - joga, felelőssége és lehetősége, hogy egy ilyen új szabályozást hozzon létre.

Nagyon bízom abban, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb egyetértés fog létrejönni a részletes vitát követően a parlamentben a törvény végszavazását illetően. Az a cél pedig, hogy egy sokkal szabályozottabb, egységesebb, hatékonyabb és gyorsabb katasztrófavédelmi rendszert hozzunk létre, ami természetesen mindannyiunk érdeke, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával majd valóra válik, és az élet fogja igazolni ennek a szabályozásnak a jogosságát és a valóságát.

Még egyszer köszönöm szépen a parlamentben elhangzott véleményeket és a közös munkát. (Taps.)

(13.10)