Készült: 2020.02.25.17:42:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2019.06.18.), 94. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:41


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt azt hallottuk, hogy nagyon jó volt ez a törvény, amit behoztak, és gyakorlatilag csak elvétve, egy-két száz esetben voltak problémák, és milyen dicső, hogy csak 177 esetben kellett visszavonni ezt az állampolgárságot. Valóban tényadat, és benne van a törvényjavaslat indokolásában is, hogy eddig 177 esetben került ilyenre sor, és ez önök szerint nem tömeges és ez elenyésző. Itt csak az a probléma, hogy ez, ami a felszínre került, ahogy Bencsik János képviselőtársam is elmondta, nemhogy nem a jéghegy csúcsa, hanem a jéghegy csúcsának egy nagyon-nagyon picinyke kis töredéke. Mert az még nem hangzott el talán a mai vitában, hogy miért is jön ide ilyen sok olyan állampolgár, aki megkapja a magyar állampolgárságát, de tulajdonképpen semmilyen köze nincsen Magyarországhoz, nincsenek magyar felmenői, nem akar tartósan ebben az országban élni, és tulajdonképpen csak bizonyos haszonszerzés végett jön ebbe az országba. Ezek a személyek azok, akik nem is tudnak magyarul, mert nincsen kötődésük ehhez az országhoz, pusztán anyagi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ők idejöjjenek.

Amikor megnézzük egy-egy választáskor azt, hogy egy-egy lakásba, egy-egy házba, egy-egy ingatlanba mennyien vannak bejelentkezve a választás előtt néhány héttel, akkor furcsa számokat fogunk megkapni Magyarország északkeleti határvidékein. És itt elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről beszélek, különös tekintettel a Beregre, ahol bizony évről évre változik a lakosság létszáma, hol növekszik, hol csökken, és bizony van olyan, amikor egy-két év alatt nemhogy a duplájára, hanem majdnem háromszorosára növekszik a lakosság lélekszáma. Ilyet mondok például Kispalád esetében, ahol 2013-ban 605 lakosa volt Kispalád településnek, 2017-ben pedig 1347.

Mondhatnák önök, hogy ez nyilván a fideszes családvédelmi politika non plus ultrája, hogy ilyen jól mennek a dolgok Kispaládon, csak sajnos nem ez az igaz, hanem az az igaz, hogy ide bizony betelepítenek olyan külföldi állampolgárokat, akik azért kapják meg a magyar állampolgárságot, hogy eljöjjenek majd szavazni, és bizony be kell húzni az X-et. Kire? Nyilván a jelenlegi kormánypártokra; és hogy ez nem száz, és nem kétszáz, és nem ezer, hanem tízezres nagyságrendű ezek száma.

Kikértük az adatokat a helyi önkormányzatoktól, és bizony azt láttuk, hogy sorozatban van olyan, hogy egy-egy lakásban 100-an, 150-en, 200-an, 250-en vannak bejelentkezve. 66 négyzetméteren 170 ember lakik, akik közül valamennyi ukrán nevű, tehát semmi köze nincsen, még fel sem lehet fedezni, hogy valamilyen magyar eredete lenne a neveknek, valamennyien ukrán nevűek, és egy-egy településen 20-30-40 ilyen ingatlan szerepel, ahol száznál nagyobb létszámban vannak bejelentkezve ezek a személyek. Amikor beszélnek velük a szomszédok, vagy beszél velük a postás, akkor kiderül, hogy nem tudnak velük beszélni. Amikor bejönnek a nyugdíjat felvenni Magyarországra havonta egyszer  mert ez is egy nagyon lényeges szempont, amit önök szintén elnéznek becsukott szemmel, hogy sok ezren, akár tízezren felveszik a magyarországi nyugdíjat, és nem annyit kapnak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyugdíjasok, akiknél bizony 80-90 ezer, esetleg 100 ezer forint az átlagnyugdíj, hanem ennek a többszörösét, kétszeresét és háromszorosát veszik fel, és amikor ezeket a nyugdíjakat felveszik ezek az emberek, akkor bizony hoznak magukkal egy tolmácsot, hogy tudjanak beszélni a postással, hogy át tudják venni ezeket a nyugdíjakat. És ezeknek az embereknek itt van állandó bejelentett lakcíme, van magyar útlevele, van magyar állampolgársága, csak éppen semmilyen közük nincsen Magyarországhoz, csak éppen egy szót nem tudnak magyarul, nem is akarnak megtanulni, és ahogy a szomszédok elmondják, ők nem is látnak ilyen mozgást, hogy ebbe az ingatlanba százan, kétszázan járnának nap mint nap, nem jön ide senki. Nem jön senki, legfeljebb, amikor a nyugdíjfelvétel van, akkor jönnek ide, egyébként pedig magyarul nem tudnak.

Én ezt döbbenetesnek tartom, hogy önök még beleírják ennek a törvénynek az indokolásába azt, hogy már 177 esetben visszavonásra került az állampolgárság. Nem 177 esetben, hanem több ezer esetben kellene. És nyilván az is egy nagyon fontos dolog, hogy ennek a törvénynek egy csomó pozitív vonzata van. Igenis szükség volt annak idején arra, hogy megadjuk az állampolgárságot a határon túli magyar testvéreinknek, igen, azt gondolom, hogy ezzel minden józan gondolkodású magyar ember egyetértett, és igenis hiszek abban, hogy ez annak idején a Jobbik nyomására történt meg.

(15.00)

Az, hogy előtte mik voltak: megosztottak voltak a Fideszen belül az álláspontok. Egy biztos: itt egy párt volt 2010-ben, amelyiknek mindig következetesen egységes volt az álláspontja, az pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Mindig leszögeztük azt, hogy igenis meg kell adni az állampolgárságot.

Én emlékszem a 2004. december 5-ei népszavazásra, amikor a Magyarok Világszövetsége hozta a plakátokat, a szórólapokat. És hová hozták? Csak az akkori MIÉP-esekhez vagy más nemzeti radikális személyekhez hozták, mert azt mondták, hogy sajnos a Fideszben nem tudunk megbízni, ők nem fogják biztosan, teljes szívvel támogatni ezt a népszavazást. Talán ha támogatták volna, akkor eredményes lett volna a népszavazás, de sajnos akkor nem lett eredményes, és ez pontosan Magyarországnak az egyik szégyenfoltja is. De innentől kezdve a Jobbik, a megalakulásától kezdve teljesen következetesen kiállt emellett.

Önök voltak azok, akik például a szavazati jogot sem akarták megadni a határon túli magyaroknak, csak amikor a politikai haszonszerzést látták benne, akkor, amikor látták, hogy a határon túli magyarok a felmérések alapján majd önökre fognak szavazni, persze, egy kicsit megtámogatva a helyi médiát, hogy itt bizony a Fidesz az egyetlen olyan párt, amelyik nemzeti párt, az összes többi hazaáruló  ezt kellett fújni mindenütt, mindenkinek azért, hogy önök mögött meglegyen a támogatottság. Nyilván ezzel szerezték meg a határon túli magyar szavazatoknak a többségét, és ez hozta azt, hogy bizony itt a réseken átsurrantak ezek az ezrek, adott esetben akár tízezrek is, akik jogosulatlanul jutottak hozzá a magyar állampolgársághoz.

Ezt a törvényjavaslatot, ami most módosításra és benyújtásra került az önök részéről, már az elején be kellett volna nyújtani, ez már nem tudom, hány évet, de nagyon sok évet késett az önök részéről. Hiába mondják, hogy miért nem a Jobbik mondta, miért nem mondtuk. Mi akármit mondtunk önöknek az elmúlt kilenc esztendőben, mondhattunk bármit, egy biztos: 99,9 százalékban önök azt minden esetben leszavazták, bármilyen javaslatunk volt, önök mindent leszavaztak.

Ha már itt a kereszténységet szóba hozta Nacsa úr, akkor hadd mondjam el, hogy például önök voltak azok, akik az Alaptörvény vitájában leszavazták azt a jobbikos javaslatot is, ami szerint belekerült volna az Alaptörvénybe, hogy Magyarország keresztény állam. Nagy felháborodással szavazták le annak idején, mégpedig 2010. november 16-án  mert azt fogják mondani, hogy ez nem is történt meg , az akkori alkotmány-előkészítés során szavazták le. Tehát ilyen dolgok történtek annak idején, és a Jobbik volt az, amelyik mindig következetesen ugyanazon politikát folytatta.

Felhozta még Nacsa úr, Nacsa képviselőtársam azt is, hogy bizony mi nem szoktuk megnézni, hogy ez a kormány mennyit segít a határon túl. Hogyne néznénk már meg? Nálunk sok képviselő foglalkozik ezzel, sőt külön kabinet van, amelyik pontosan ezzel foglalkozik, a határon túli magyarsággal. Önök nagyra vannak, hogy ilyen programot indítottak be, olyan programot indítottak be. Persze, igen, mindent állami pénzből. A mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből. A Jobbik még nem volt kormányzati pozícióban, nyilván nem tudják megítélni, hogy mi milyen segítséget nyújtanánk a határon túli magyaroknak, mi milyen programot dolgoznánk ki a határon túli magyarok számára.

De mi egyet tudunk, és egyet tettünk eddig is: az erőnkhöz képest mindig maximálisan segítettük a határon túli magyarokat, de mi nem az állam pénzéből, hanem a saját pénzünkből. Annak idején például, amikor a beregszászi főiskola felújítása volt, minden egyes jobbikos országgyűlési képviselő 50 ezer forintot fizetett be a saját pénzéből azért, hogy cserepeket vásárolhasson a főiskola, és folyamatosan segítettük akár a középiskolákat, akár a helyi iskolákat, akár az óvodákat  nem állami pénzből, nem európai uniós pénzből, hanem a saját fizetésünkből, amit mi adtunk össze. Erre önöktől még soha nem hallottam semmifélét, hogy önök is ugyanígy tettek volna, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Vitányi István: Nem dicsekszünk vele.) Vagy például nem kérkedni akarunk vele, de folyamatosan segélyszállítmányokat szerveztünk és vittünk, amit megint nem állami pénzből, nem állami finanszírozásból oldottunk meg. Tehát ha valaki igazán próbál tenni az erejéhez képest, akkor azt elvitatni, Nacsa képviselőtársam, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól egyáltalán nem lehet.

(Az ülés vezetését Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)

Mindezek alapján, visszatérve a törvényre, mert egy kicsit tágra nyúlt ez a vita és egy kicsit nemtelenné is vált szerintem, azt kell látni, hogy valóban fontos az, hogy szigorítsunk ezen a jogszabályon. Valóban szükség van arra, hogy próbáljuk meg lezárni a kiskapukat, csak ezt nem most kellene, hanem sokkal korábban és sokkal keményebben kellene lezárni ezeket a kiskapukat. Igenis, aki jogosult a magyar állampolgárságra, aki jogosult arra, az igenis kapja meg, és méltóan kapja meg, ne méltatlan körülmények között. Mert ha azt nézzük, ott van például, felemlegették a kárpátaljai magyarokat: aki megkapja a magyar állampolgárságot, hogyan kell neki átjönni a határon? Milyen méltatlan körülményeket biztosítanak a határon, amikor háromórás várakozás van odafelé, háromórás visszafelé? Néha nyolc-tíz órába kell belecsúszniuk, amikor olyan módon kutatják át az autókat, hogy gyakorlatilag mindenki bűnözőnek érzi magát, aki odakerül, és rettegve megy a határra, ugyanúgy, mint annak idején a szocializmus idején. Nyilván ezen is változtatni kellene.

Sok olyan dolog lenne még, amelynél csak politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar-magyar kapcsolatok tovább javuljanak a határnak a két oldalán. Sokszor azt látom, hogy pontosan ezek azok, amelyek nem kerülnek pénzbe, hanem éppen csak szándéknak kellene rá lenni, azok nem valósulnak meg ma sem.

Azt gondolom, hogy ma is sokat tehetnénk a határon túli magyarokért. Többek között nem azzal, hogy kinyitottuk, hogy akár bűnözők és mindenféle elemek beköltözhessenek Magyarországra és megkaphassák a magyar állampolgárságot, hiszen azok, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, akinek a nagyapja, a dédnagyapja, a nagymamája magyar volt, az nyilván jogosult rá, és meg is fogja kapni a magyar állampolgárságot. Hanem itt azokkal van probléma, akik tömegesen, ezrével kapták meg, akár tízezrével kapták meg az állampolgárságot úgy, hogy semmilyen közük nem volt, semmilyen magyar felmenőjük nem volt, és semmilyen magyarnyelv-ismerettel nem rendelkeztek.

Én örülök neki, hogy legalább egy picit most módosul a törvény. Nyilván támogatni fogjuk, mert bármennyiben is javít, ha csak egy kicsit is javít egy törvény, akkor azt támogatandónak tartjuk, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom azokat meg szokta szavazni, nem úgy, mint a Fidesz, amelyik a jobbikos javaslatokat, hogyha egyetértene is vele, akkor is leszavazza. Mi szoktuk azért támogatni a jó javaslatokat, de erre már sokkal hamarabb lett volna szükség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai