Készült: 2020.02.21.22:23:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2019.06.18.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önnel szemben én szeretném meg is köszönni ezeknek az embereknek a munkáját, amit nap mint nap végeznek. Tudja, ilyen felszólalásokat, hogy holnap összeomlik a szociális rendszer, a magyar gazdaság és a többi, és a többi, ezt kilenc éve itt, a parlamentben sokaktól hallottunk. Eltelt jó pár esztendő, és többletforrásokat tudtunk most már biztosítani minden ágazat számára, így a szociális ágazat számára is. Az elmúlt két esztendőben az átlagbér 50 ezer forinttal nőtt a szociális szférában is azon többletforrásoknak köszönhetően, amiket idejuttattunk, és szerencsére nem az következett be, amivel ön és a kollégái félévente itt mindig riogatnak, felállnak, és ugyanezt a mantrát elmondják, amit ön is elmondott.Tisztelt Képviselő Úr! Furcsa a szociális szférában a juttatások, bérek alacsony színvonalával kapcsolatos felszólalást hallgatni olyan politikai frakciók, politikai pártok képviselőitől, akik itt a parlamentben a tavalyi év végén, amikor megszavazhatták volna az ápolási díjak radikális emelését nem salátatörvényként, hanem egyértelmű törvényjavaslatként, akkor inkább dudálgattak, sípolgattak, és önön kívül a többiek még szelfizgettek is, mert az fontosabb volt nekik, hogy botrányt keltsenek, fontosabb volt, hogy egy jó képük legyen az internetre, mintsem hogy mondjuk, az ápolási díjat 100 ezer forintra megemeljék idén, és aztán 2022-ig pedig a minimálbér szintjére megemeljék, vagy egy 30 százalékos emelést, nem a gyodban, hanem a korábbi ápolási díjban levő konstrukcióban levők számára 30 százalékos emelést adjanak. Amikor itt volt a lehetőség, hogy a szociális szférában díjakat, juttatásokat emeljenek, akkor önök inkább sípoltak és inkább botrányt keltettek, és bármit megtettek azért, hogy a médiában a hangoskodásukkal lépjenek be, és nem tették meg azt a lépést, szó szerint fizikailag azt a lépést, hogy odalépjenek a szavazógombjukhoz és megnyomják az igen gombot.

Az is kicsit furcsa, hogy azok követelnek még nagyobb arányú szociális béremelést, akik éppen szorosabbra akarják fűzni a politikai viszonyukat azokkal a politikai erőkkel, amelyek bért csökkentettek a szociális szférában.

Akik minden szociális dolgozótól elvettek egyhavi bért 2008-2009-ben, most önöknek az a legfontosabb politikai célkitűzésük, hogy szinte már jogilag is, de politikailag mindenképpen egyesüljenek velük. Önök tehát azt mondják, hogy legyen még magasabb a szociális béremelés, és azzal kötnek politikai szövetséget, aki egyedül a rendszerváltás után csökkentette a szociális béreket. Elsőre ez egy testidegen dolognak tűnne, de úgy látszik, az önök számára az belefér, hogy ugyanazt és ugyanannak az ellenkezőjét egyszerre teszik meg.

(9.20)

Ha megnézi, hogy a szakmai dolgozóknak miként változott a bére, és miként változott a létszáma, ott is egyaránt növekedést tapasztalhat, hiszen a szakmai dolgozók létszáma 67 ezerről 80 ezer főre emelkedett, és az átlagos jövedelem, tisztelt képviselő úr, az átlagos jövedelem emelkedésében  amire természetesen ön is utalt, és valljuk meg, hogy ez is része az emelkedésnek  benne van az, hogy a kormányzat a rendszerváltás óta a legradikálisabb mértékben emelte meg a szakképzettséggel rendelkező emberek minimálbérét. Ez is benne van természetesen ebben, de összességében 72 százalékkal emelkedtek így a szociális ágazatban a jövedelmek, együtt a minimálbér, a szakmunkás-minimálbér emelésével, és együtt azokkal a pótlékokkal, amelyeket ön mindig kritizált, tisztelt képviselő úr. De ezek a pótlékok azért jobbak, mintha az önök javaslata szerint alapbérbe épültek volna be ezek az emelések, mert akik pontosan annak a határértékén keresnek, ahol a radikálisan megemelt szakmunkás-minimálbér található, nekik erre még rárakódik a bérpótlék és a bérkiegészítés, és nem nyeli el az alapbérük ezeket az összegeket.

2014-ben 90 ezer dolgozónak 12 milliárd forint értékben, az alapbérük arányában adtunk bérpótlékot, a következő évben 7,6 milliárd további forrásból bérkiegészítést adtunk a szakmai munkakörben dolgozóknak  ez 66 ezer főt érintett, s átlagosan 16 ezer forint emelkedést jelentett , és a következő év, mivel az már egy teljes év volt, 16 milliárd forintnyi többletet hozott. 2017-ben és ’18-ban további emelések következtek 9 milliárd forint értékben. A kisgyermeknevelők részére a bölcsődei pótlék formájában 1,5 milliárd forint pluszt beépülő jelleggel biztosítottunk, és 7,5 milliárd forintot a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Itt 14 ezer fő számára átlagosan bruttó 35 ezer forint emelést tudtunk ezzel kínálni.

Nem valós az a probléma, amit képviselő úr mondott, hogy az egészségügyi végzettségűeknek és egészségügyi munkakörben foglalkoztatottaknak más lenne a bére, mint annak, aki az egészségügyi rendszerben dolgozik. Itt 3300 munkavállalóról beszélhetünk, és 2,1 milliárd forint többletből 2018 óta kiegészítjük az ő fizetésüket az egészségügyi szintre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Aki a szociális szférában, tisztelt képviselő úr, szakképzettséggel gyermekfelügyelőként hosszú pálya után 108 ezer forintot keresett, az most 224 ezer forintot keres, aki 2012-ben főiskolai végzettséggel pályakezdő családgondozóként 122 ezer forintot keresett, az 240 ezer forintot keres most.

Érezhető az előrelépés, de természetesen azon fogunk dolgozni, hogy ez tovább növekedjék. Sajnáljuk, hogy önök soha nem támogatták ezeket a növeléseket. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai