Készült: 2020.02.24.22:32:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2019.06.18.), 110. felszólalás
Felszólaló Izer Norbert
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 22:42


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A miniszterhelyettes úr az expozéjában, illetve a kormánypárti képviselők a felszólalásukban nagyon jól összefoglalták a kormány gazdaságpolitikai eredményeit, amiket elért az elmúlt néhány évben, illetve a családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv egyes elemeit is, illetve az adócsomag részleteit is gyakorlatilag visszahallottuk a vitában. Úgyhogy én most arra tennék kísérletet, hogy a vitában elhangzott olyan egyes szakmai kérdésekre reagáljak, amiket úgy érzem, hogy szükséges helyre tenni, mert pontosításra szorulnak. Ha nem is logikai sorrendben, időrendi sorrendben szeretnék menni, hogy végig tudjunk menni az egyes fontosabb pontokon.Először is szeretném megköszönni a konstruktív hozzászólásokat. Potocskáné képviselő asszony visszajelzéseiből, illetve hozzászólásából is azt olvastuk ki, hogy a mostani adócsomag valóban egy olyan, ami akár konszenzust is tud teremteni itt a Házban. Valóban egy jelentős adócsökkentést valósít meg úgy, hogy egyébként nem alapjaiban forgatja át az adórendszert, tehát egy stabil, kiszámítható adórendszer mellett tudunk egyébként az adócsökkentésekkel operálni évről évre.

És akkor néhány olyan szakmai kérdés, amiket, úgy érzem a visszajelzésekből, hogy érdemes helyre tenni. Többször is volt egyébként szó a tb-járulék és a szocho rendszeréről, Z. Kárpát képviselő úr is hivatkozott rá, illetve képviselő asszony is jelezte, hogy itt van egy visszásság, hogy ami korábban járulék volt, most egy adóról beszélünk. Itt szeretném pontosítani, hogy a szochotörvényben definiálva van egyébként, hogy milyen társadalombiztosítási alapok bevételeit képezi ez az adónem, tehát címkézett, a törvényben nevesítve van, hogy melyik alapokhoz kerül ez a bevétel. Csak a pontosság kedvéért, 70,22 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti, 27,31 százaléka az Egészségbiztosítási Alapot, és 2,47 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti. Tehát szó sincs arról, hogy ezek bármilyen célra elkölthető összegek lennének, ezek célzott társadalombiztosítási célokat szolgáló bevételek.

És egy másik pontosítás, hogy korábban sem alapozott meg egyébként ellátást a korábbi tb-járulék sem, tehát itt van egy szakmai félreértés, hogy annak ellenére, hogy járulék volt, ellátást mindig is az egyéni járulékok alapoznak meg, ahogy mai napig is ezek az egyéni járulékok alapoznak meg ellátást. Ez a válasz egyébként arra, hogy miért nem az egyéni járulékok oldalán csökkent a kormány adókat. Ezért a munkáltatói oldalon csökkentünk adókat, hogy ne veszélyeztessük ezeket a későbbi ellátásokat, sem a pénzbeli, sem a természetbeni ellátásokat, de erre még egy későbbi pontban kitérnék részletesebben.

Szintén elhangzott Potocskáné felszólalása kapcsán, hogy a nemzetközi sportszervezetek számára biztosított ekhomód egy túlzott kedvezményt biztosít, és hogy költségvetési kieséssel járhat. Itt szeretném megerősíteni, hogy ez az adózási mód egy olyan körnek lesz biztosítva, akik jelenleg nincsenek Magyarországon, tehát többletbevételt fog hozni minden esetben ez a módosítás, és kiemelt gazdaságpolitikai cél egyébként, hogy ha nagy nemzetközi szervezetek központja Magyarországra kerül, ezzel jóval több nemzetközi szintű, nagy esemény is kerülhet Magyarországra, illetve Budapestre. Azt gondoljuk, hogy ennek a turisztikai, gazdaságfejlesztési hatásai vitathatatlanok.

És még egy pontosítás, hogy a sportinfrastruktúra kapcsán van most egy módosítás a jelenlegi adócsomagban. Itt annyit pontosítanék, hogy nem annyi történik, hogy az 50 százalékos határérték kerül 80 százalékra megemelésre, hanem megváltozik az elszámolás alapja. Tehát már nem a működési veszteség finanszírozása történik meg, hanem az elszámolható költség 80 százaléka lesz biztosítható adókedvezmény formájában. Mindezt a csoportmentességi rendelet szabályrendszere miatt alakítjuk át, tehát egy sokkal gördülékenyebb, egyszerűbben adminisztrálható rendszert fogunk így megvalósítani, tehát nemcsak adómérték- vagy adókedvezménymérték-emelés történik, hanem gyakorlatilag átalakul az egész rendszer alapja is.

Tóth Csaba képviselő úr visszajelzései közül, ami a legmarkánsabban kijött, hogy a multik kapják a szochocsökkentést, és gyakorlatilag ez majdnem minden ellenzéki képviselő visszajelzésében elhangzott, hogy a szochocsökkentés a multiknak kedvez. Itt hadd emlékeztessek mindenkit, hogy a foglalkoztatottak kétharmadát a magyar kkv-k foglalkoztatják, tehát a szochocsökkentés mindenkinek, a legkisebb foglalkoztatóknak is segít, és egyébként mivel a kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalóknak, tipikusan a kkv-knak segít a szochocsökkentés. Tehát ezt ne felejtsük el, amikor azt mondjuk, hogy ez a 2 százalékpont milyen segítséget nyújt a vállalkozásoknak.

Picit pontosítanám a számokat is, hogy milyen összeget hagy egyébként ott a gazdaság szereplőinél. Elhangzott, hogy az idei évben már 150 milliárd forintot ott hagy a gazdaságban, és a következő évben is gyakorlatilag még 150-155 milliárdos támogatást nyújt. Azt pontosítsuk, hogy egy évre több mint 310 milliárd forintot hagy ott. Azért van az a megbontás, mert idén már egy féléves hatást kell mérnünk, tehát idén egy 145-150 milliárd forintot hagy a gazdaságban, jövőre egész évre 310 milliárd forintot hagy a gazdaságban ez a csökkentés. Tehát egy rendkívüli gazdaságélénkítési lehetőség előtt állunk.

Azt is hadd emeljem ki, hogy…  bocsánat, még visszajeleznék arra is, hogy a szocho elviszi az adócsökkentés egészét. Kritikaként kaptuk, hogy az egész adócsomagból ez elviszi az összeget. Én ezt inkább előnynek értékelem, hogy volt lehetőség arra, hogy egy 310 milliárdos adócsökkentési programot a mostani nagyon feszes költségvetési tervezés során meg tudtunk valósítani, tehát én ezt inkább pozitív kritikaként veszem, hogy sikerült ezt a 2 százalékpontos csökkenést beletenni a rendszerbe.

Szintén képviselő úrtól érkezett a felvetés, hogy a dohánytermékek árának emelése belekerült a csomagba, és hogy a magyar kormány adóemelésekkel operál. Valóban adóemelésről beszélünk, viszont itt azt látni kell, hogy az Európai Bizottság kényszeríti ezt az adóemelést. Az Európai Bizottság egy összegben gyakorlatilag már tavaly év elején kényszerített volna minket arra, hogy ezt az adóemelést meglépjük, ehelyett a magyar kormány úgy döntött, hogy egy hatlépéses elhúzott adóemelést választ ehelyett, egyébként kockáztatva ezzel a kötelezettségszegési eljárást is, amit meg is indított a Bizottság ellenünk, de azt gondolom, hogy be fogjuk tudni bizonyítani, hogy ezzel a hat lépéssel sokkal inkább tudjuk védeni a piacot, és a feketegazdaság elburjánzását meg tudjuk állítani. Egy egylépéses radikális adóemeléssel, amit a Bizottság elvár, ugyanis az lesz az uniós adóminimum, amit el kell érnünk, azt gondoljuk, hogy az egyértelműen a feketegazdaság előretörését támogatná, úgyhogy mi hiszünk abban, hogy ebben a hatlépéses változatban kell ezt a módosítást megtennünk.

Itt elhangzott szintén a felszólalásban, hogy akár kétezer forint is lehet a cigarettának az ára. A NAV átlagos adatait, tehát az átlagos cigarettaadatokat ha megnézzük, akkor most egy átlagos doboz cigaretta 1274 forintba kerül. A hatodik lépés, tehát a most előttünk lévő három lépés után is, tehát az utolsó lépés után is 1391 forint lesz vélhetően ennek a cigarettának az ára, tehát még az 1400 forintot sem éri el egy átlagos cigarettának az ára. Úgyhogy azt gondolom, egy enyhe túlzás volt képviselő úr részéről ez a kétezer forintos jelzés.

(16.20)

Varju László képviselő úr hozzászólása kapcsán szintén nem tudtam eldönteni, hogy pozitív vagy negatív kritikaként elmondta, hogyan fognak emelkedni az adóbevételek a következő időszakban. Nemrég a költségvetés számaiból is láthattuk, hogy nagyon impresszív, nagyon látványos a fejlődés, ahogy az adóbevételek évről évre nőnek. Kritikaként próbálta meg Varju képviselő úr beállítani, hogy egyre több pénzt von el az állam a magyar gazdaság szereplőitől. Itt szeretnék pontosítani: épp hogy fordítva van, egyre kevesebb adót vonunk el a gazdaság szereplőitől, hiszen csökkentjük az adókat, de az igaz, hogy mindenkitől megpróbáljuk beszedni. Tehát azoktól is megpróbáljuk beszedni ezeket az adókat, akik az elmúlt időszakban a szürke- vagy a feketegazdaság részeként nem feltétlenül voltak ebben partnerek.

Tehát egy olyan nagyon erős gazdaságfehéredés van most Magyarországon, ami a GDP-nek akár több mint egy százalékában mérhető. Tehát több száz, 300-400 milliárdos összegek folynak be úgy a költségvetésbe, hogy ez a gazdaság fehéredésének számlájára írható. Azt gondolom, hogy ez egy kifejezetten pozitív fejlemény. Nyilván annak, hogy ilyen összegekben, ilyen mértékben tud nőni az adóbevétel, a másik hatása pedig az, hogy egy nagyon erős gazdasági növekedés van mögöttünk. Ahogy elhangzott a hozzászólásokban is, a gazdasági növekedés, a fogyasztás bővülése miatt egyre több a fogyasztási bevétel, a bérdinamika miatt, most is 10 százalékos bérdinamikával számolhatunk, a járulék- és az szja-bevételek is egyre jelentősebben tudnak növekedni. Tehát azt gondoljuk, hogy az adószint és az adómértékek csökkennek, de a beszedett adó összegszerűségében, nominálisan nagyon jelentősen nő. Mi ezt abszolút egy sikersztorinak, egy sikertörténetnek értékeljük, semmiképpen nem érzem, hogy ez kritizálható lenne.

Varju képviselő úr azt is jelezte, hogy a versenyképességi csomagnak, amit a pénzügyminiszter úr összeállított a tavasz folyamán, az elemei nem jelennek meg a mostani adócsomagban. Gyors lista alapján én öt olyan elemet is látok, amely egyébként a versenyképességi csomagból megjelenik a mostani adócsomagban. A szochokulcs csökkentése is ennek keretében valósult meg, a kivakulcs hozzáigazítása a szochokulcs csökkentéséhez szintén a parlament által már elfogadásra is került. A csoportadózási rendszer finomhangolása, illetve a bevezetése szintén a versenyképességi csomagból került be a javaslatok közé. Az adóelőleg-feltöltés eltörlése szintén benne volt a versenyképességi javaslatban, és az, hogy az adórendszer egyszerűsítésén belül vagy annak egy elemeként az adónemek számát is szeretnénk csökkenteni 60-ról 40-re, ez is benne volt a versenyképességi csomagban, és ennek az idei kvótáját próbáltuk meg ebben a törvényjavaslatban megvalósítani, ahol öt adónemmel lesz majd kevesebb, ha a parlament megszavazza ezt a javaslatcsomagot.

Csárdi képviselő úr felvetésére is reagálnék. Gyakorlatilag itt is az hangzott el, hogy a szochokulcscsökkentés a nagyvállalatoknak jó, és a kkv-knak semmilyen kedvezményt nem ad az adócsomag. Hadd emlékeztessek rá, hogy a kkv-knak nem a társasági adóban kívánunk egyre cizelláltabb és egyre bonyolultabban igénybe vehető kedvezményeket biztosítani. Ha van ilyen kedvezmény, azt nyilván finomhangoljuk, ahogy ez meg is történt a fejlesztési adókedvezménynél, de a kkv-knak, azt gondoljuk, sokkal erőteljesebb és sokkal hatásosabb kedvezményeket tudunk adni a kifejezetten rájuk fókuszált adószabályokban, a katában, illetve a kivában.

Hogy nem hozunk új szabályokat ennek a körnek, azt gondolom, ez azt jelenti, hogy vélhetően jól eltaláltuk ezeket a szabályokat. Ugyanis a népszerűsége folyamatosan nő ezeknek az adónemeknek. A katában most már több mint 330 ezren szerepelnek, a kivát pedig 40 ezren választották már, annak ellenére, hogy első években úgy hatezer cég választotta ezt az adózási módot.

Tehát mindkettő kedvező adónem kifejezetten népszerű és kifejezetten jól nő az adózók száma. Azt gondolom, hogy ebben az esetben nem feltétlenül kell további finomhangolásokkal és szabálymódosítással bonyolítani a rendszert. Az kell, hogy ezeket az adónemeket megismerjék a vállalkozások. A kiva kapcsán hiszünk abban, hogy van is még ebben tájékoztatási feladatunk, ugyanis azt látjuk, hogy akik még jogosultak lennének a kiva választására, azoknak legalább 80 százaléka jobban is járna a kiva használatával. Tehát vélhetően itt egy erősebb tájékoztatási kampányt is kell indítanunk, hogy a vállalkozásokhoz, illetve a könyvelőkhöz eljusson ez az információ, hogy a kiva előnyös adónem is lehet a számukra.

Csárdi képviselő úr még úgy fogalmazott, hogy ne várjunk csodát az adónemek összevonásától. A kormány nem hisz a csodavárásban. Mi megpróbáljuk megteremteni azoknak a feltételeit, hogy egy pozitív gazdasági fejlődést támogassunk. Tehát nem csodavárás van, hanem teszünk érte aktívan, és azt látjuk, hogy nagyon erős korreláció van az adónemek száma és az adóadminisztráció nagysága között, nemzetközi kitekintésben egy nagyon egyértelmű egyenes arányosság van a kettő között. Tehát ha tudjuk csökkenteni az adónemek számát, tudjuk csökkenteni az adórendszer töredezettségét, akkor ezzel adminisztrációt tudunk csökkenteni, és ez megtakarítás a cégeknek.

Hogy egy szemléletes példát mondjak, nemzetközi szinten egy OECD-tanulmányban megmérték, hogy egy kkv-nak mekkora az adóadminisztrációs terhe, és az az árbevétel 2-3 százalékát is ki tudja tenni. Ez nem magyar szám, ez egy OECD-s tanulmány. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy adócsökkentésnek felel meg, ha adóadminisztrációt tudunk csökkenteni. Tehát aki katával vagy a kivával gyakorlatilag le tudja minimalizálni az adóadminisztrációját, az gyakorlatilag egy olyan adócsökkentésnek felel meg, mintha mondjuk, a helyi iparűzési adót nem kéne megfizetnie egy vállalkozásnak. Tehát azt gondolom, hogy az adóadminisztráció-csökkentésben óriási potenciál van mind időráfordításban, mind anyagiakban is.

Szintén kritikaként hangzott el, hogy nem kell munkahelyeket teremteni az adókedvezmény igénybevételéhez, tehát fejlesztési adókedvezményt már úgy is lehet a jövőben igénybe venni, hogy nem teremt munkahelyet a cég. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaságnak volt eddig egy olyan szakasza, ahol extenzíven tudott növekedni, tehát nagyon sok munkaerőt be tudtunk integrálni a munkaerőpiacra. El is hangzott, hogy lassan 800 ezer fölött van az új munkahelyek száma. Viszont azt látni kell, hogy a potenciál szűkül. Még mindig vannak olyan munkaerőpiaci tartalékok, amiket ki tudunk aknázni, de azt gondolom, el kell lépnünk egy olyan irányba, ahol már nem feltétlenül a mennyiségi, hanem a minőségi bővülés irányába haladunk.

Tehát el kell mozdulnunk a termelékenység javítása és a hatékonyságjavulás felé. Ezért fogja ezt támogatni a taorendszer is, hogy egy olyan beruházás is kaphasson támogatást, ahol esetleg a technológiai váltás miatt nincs szükség többletmunkaerőre, de megtartja a cég nyilván a meglévő munkavállalóit. Viszont így egy olyan technológiát tudunk behozni, ami termelékenység-, illetve hatékonyságnövelést tud támogatni.

Szintén órákat lehetne beszélni róla, de csak egy perc erejéig hadd emlékezzek meg arról, hogy elhangzott az is a képviselő úrtól, hogy a kkv-kat az adóhatóság szigorú marka gúzsba köti, és hogy a nagyvállalkozásokat nem, míg a kicsiket negatívan diszkriminálja. Azt gondolom, hogy a legjobban ennek a helytelenségét az mutatja, hogy az adóhatóság megítélése minden korábbinál jobb. Tehát akármilyen felmérést nézünk, a kereskedelmi kamaráét, a német kamaráét, az adóhatóság, az adóigazgatási rendszer megítélése korábbi években nem látott magasságokban van. Tehát belátja a gazdaság azt, hogy a szolgáltató adóhatóság egy valós érték, tényleg tud az adóhatóság szolgáltató jelleggel fellépni. Hadd emlékeztessek a támogató eljárásokra, a mentorálásra, arra, hogy az adóhatóság nem feltétlenül automatikusan bírságol, hanem először felszólít, hogy az adózó tegye helyre az adóügyeit, és ha ez nem vezet eredményre, ez után jön a bírságolás.

Mindezek eredményeképpen egy nagyon pozitív kép alakult ki egyébként az adóhatóság szolgáltató jellegével kapcsolatban, viszont fontos emlékeztetni arra, hogy nem minden adózói körben. Tehát az adóhatóság átalakításánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy az adóhatóság cizelláltan tudjon kommunikálni. Az a kör, aki egyébként jogkövető, ott csak szolgáltatásokkal és támogatással találkozik az adóhatóság részéről. Aki esetleg véletlenül téveszt, ott segítő magatartást fog az adóhatóság biztosítani, és segíti az önkéntes jogkövetést. Aki pedig adóelkerülésben érintett akár szándékosan, akár csalárd jelleggel, ott viszont a nagyon hatékony beavatkozás és az eltávolítás a cél. Tehát az adóhatóságnak megvan az a képessége, hogy a valós idejű adatok alapján egyre célzottabban tudjon kiválasztani adózókat, és azokat az adózókat vegzálja úgymond vagy azokat az adózókat vonja vizsgálat alá, akiket tényleg szükséges. Akiket viszont nem, azokat az adóhatóság szolgáltató jelleggel próbálja támogatni.

Burány képviselő úr szintén az adók számát említette, hogy a magyar kormány növelte az adók számát. Szintén elhangzott a kormánypárti felszólalásokban, hogy ez nem volt véletlen. Tehát a magyar gazdaság állapota a 2010-es években a katasztrófa szélén volt gyakorlatilag, tehát muszáj volt különadókkal megtenni azokat a költségvetési konszolidációkat, amelyeket megtett a Fidesz-kormány. Ezeket válságadókkal, olyan szektorok adózásával tudtuk elérni, amelyek bírták ezt a közteherviselést, és ezeknek a nagy része egyébként ki is lett vezetve 2012-ben és a következő években.

Amik megmaradtak adók ebből az időkből, tipikusan a tranzakciós illeték, a neta, a távközlési adó és a biztosítási adó, az pedig annak az adórendszer-átalakításnak az eredménye, amit évek óta hangoztatunk, hogy olyan adókat képzelünk el Magyarországon, amelyek nem jövedelemadók, tehát nem a profitot és a beruházást büntetik, hanem inkább a szolgáltatásra, a termékekre, tehát a fogyasztásra terhelődik. Ezért gondoljuk azt, hogy ezek sokkal inkább beruházás- és fejlődésbarát adónak minősülnek.

(16.30)

Ezért maradtak meg ezek az adók a mai napig is a rendszerben.

A szochocsökkentéssel és a munkát terhelő adók csökkentésével, illetve a taocsökkentéssel egy nagyon markáns adócsökkentés indult meg az azt követő években, és most már az egész adócsökkentésnek a szaldója a GDP 2-3 százaléka közé tehető. Tehát egy nagyon masszív adócsökkentésben van már a Fidesz-kormány 2010 óta, és azt gondolom, hogy ennek a pozitív hatásait már a kormánypárti képviselők is nagyon jól kiemelték.

Végül hadd térjek ki Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak a felvetésére, hogy nincs garancia arra, hogy a szochocsökkentés átmegy a munkavállalók zsebébe. Itt azt kell látni, hogy amikor korábban nagyon nagy arányú minimálbér-emelések voltak, akkor látszódott, hogy mondjuk, a minimálbér duplájáig elment a béremelésnek a hatása, tehát volt egy ilyen tovagyűrűző hatás. Most viszont, amikor a 2017. évben a hatéves bérmegállapodás miatt egy masszív, erőteljes minimálbér-emelés volt, 500-600 ezer forint környékén is volt még egy nagyon jelentős béremelési hatás. Tehát egészen eddig a bérkategóriáig elhúzódott ennek a minimálbér-emelésnek a hatása, ami azt jelenti, hogy rendkívüli módon ki van feszítve a munkaerőpiac, tehát rá vannak kényszerítve a munkáltatók, hogy bért emeljenek, akkor is, ha a legalacsonyabb bérkategóriákban kellett úgymond hivatalból bért emelni, de mégis minden egyes bérkategóriában szükség volt a béremelésre, mert a piac kikényszerítette ezt a béremelést.

Ebben a gazdasági környezetben kellett úgymond a kormánynak döntést hoznia, hogy hogy támogatjuk mi, hogy tudjuk a cégeknek a versenyképességét támogatni, és ezért született meg az a döntés, hogy a munkáltatói oldalon, tehát a munkáltatóijárulék-oldalon tesz lépéseket a kormány, ott csökkentjük a járulékokat. Tehát gyakorlatilag a munkaerőpiacnak a feszessége automatikusan kikényszeríti, hogy a bérekbe átvándoroljon ez a szochocsökkentés, hiszen egyébként nem tudnák finanszírozni a cégek ezeket a béremelkedéseket. Azt gondoljuk, hogy be is igazolták a várakozásainkat a tények, az látszódik, ahogy mondtam is, hogy nagyon magas bérkategóriákig elhúzódott egyébként a béremelés, tehát a cégek valóban átadták a szochokulcscsökkentés hatását a munkavállalóknak.

Szintén a szochocsökkentés kapcsán vetette fel a képviselő úr, hogy a kormány késve adta át ezt a csökkentést a munkaadóknak. Itt szeretném rögzíteni, hogy a hatéves bérmegállapodás szó szerinti betartását tartotta fontosnak a kormány eddig is, és most is ez történt. Tehát az első adandó alkalommal, amikor megtörtént egyébként a reálbér-emelkedés teljesítése, tehát amikor megtörtént ez a 6 százalékos reálbér-emelkedés teljesítése, a kormány az első adandó alkalommal, és látszódott, hogy kivételes eljárásban a parlament elé hozta ezt a törvénymódosítást, és így van arra lehetőség, hogy július 1-jétől már csak 17,5 százalékot kell fizetni ebben a teherben.

Egy utolsó megjegyzés, szintén Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetésére. A kata kapcsán említette meg, hogy a katásoknak a nyugdíjvárakozásai nem túl magasak. Én azt gondolom, hogy ez is egy olyan innovatív megoldás, amit mi a katában bevezettünk a bevezetés évében már, hogy valóban, 50 ezer forintos a katának az alapmértéke, de van egy választási lehetőség: tehát minden katás vállalkozó már a mai nap is és a kezdetektől fogva eldöntheti, hogy nem 50 ezer forintot, hanem 75 ezer forintot fizet, tehát egy magasabb díjat fizet havonta, ezért cserébe viszont egy jóval magasabb, egy sokkal magasabb ellátási jogosultságot szerez.

Tehát akinek ilyen szempontból fontos az öngondoskodás, és fontos az, hogy egy magasabb ellátási alapot és magasabb nyugdíjvárományt biztosítson magának, már a mai nap is élhet ezzel a lehetőséggel. Én azt gondolom, hogy az összes katás vállalkozónak úgymond a bölcsességére bízhatjuk, hogy éle ezzel a lehetőséggel. Több ezren élnek is ezzel a lehetőséggel, tehát ez egy ismert jogintézmény. De egyébként köszönöm is, hogy a képviselő úr felhozta ezt a kérdést, ugyanis ezen a fórumon is én erre szívesen ráerősítek, hogy továbbra is van ez a lehetőség, tehát aki az öngondoskodást fontosnak tartja, továbbra is fizetheti ezt a 75 ezer forintos adótételt.

Én úgy érzem, hogy a legkritikusabb vagy olyan pontokat, amiben talán nézeteltérés volt, azokat felsoroltam. Ha összességében nézem a felszólalásokat, én úgy ítélem meg, hogy összességében pozitív volt a visszajelzések szaldója, ezért én nagyon bízom benne, hogy a zárószavazáskor több képviselőcsoport is támogatni fogja a javaslatokat, úgyhogy én ezt kérem önöktől, és köszönöm szépen a figyelmet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai