Készült: 2020.02.20.15:11:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2019.06.18.), 108. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:58


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem egy coming outtal! A személyes komfortérzetemet nagyban növeli, hogy tudok is reagálni az elhangzottakra, hiszen van erre technikai lehetőségem. Lehet, hogy meglepő leszek: majdnem mindenben egyetértünk. A helyzet az, hogy itt Magyarország Kormányának ugyanakkor egy bizonyítványt kell magyaráznia. Mindig az aktuális kormánynak kell megmagyarázni azt, hogy az adócsomagnak a költségvetés tekintetében a magyar jövendőt illető bizonyítványa példás, elégséges-e, vagy éppen ezt a szintet sem éri el.Mik a legfontosabb mutatószámok? Már beszéltem az élveszületések számáról. Itt a bizonyítvány nem tekinthető példásnak, a termékenységi arányszám tekintetében sem az, a halálozások tekintetében különösen nem.

Bérekről beszéltünk. Jó, tegyük meg, bár igen furcsa, béreket illető statisztikákról vitatkoznunk úgy, hogy az önök által emlegetett statisztika módszertanából kimaradnak az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, illetve társaságok. Tehát ebben a statisztikában… (Böröcz Lászlónak:) De, ne ingassa a fejét, nézzen utána, hogy a KSH hogyan csinálja ezeket az összesítéseket. Ebből a statisztikából, amit önök emlegetnek, kimaradnak az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások. Tehát a bérek statisztikáját, az átlagbérekét úgy állítják össze, hogy ez a mikroszint kimarad belőle.

Ha lesz Böröcz képviselőtársamnak vagy bárkinek egy olyan módosítója, amely ezt a módszertant kiigazítja, vagy elérhetővé tesz másfajta, teljesebb statisztikát, én meg fogom azt szavazni, semmiféle politikai ellenérvem, aggályom nem lesz a kérdésben, de jelen pillanatban ez a helyzet.

Ha megvizsgáljuk ezeket a béreket vagy egyáltalán szélesebb spektrumban a képet, azt látjuk, hogy az uniós csatlakozás óta, amit számtalan kritikával illettem, hiszen egy EU-mérleg a mai napig nincs, nem tudjuk, hogy melyik területeken lehetünk haszonélvezői, és hol fizetünk rá a tagságra, mert rengeteg ráfizetési terület van, de a csatlakozás óta a visegrádi országok tekintetében az egy főre jutó GDP nálunk 57 százalékkal növekedett. Ez az 57 is egy impozáns számnak tűnik, mint a tíz év alatti 70 százalékos növekmény. A gond az, hogy ez a legalacsonyabb mutatószám az egész régióban. Lengyelország tekintetében 100 százalékkal növekedett az egy főre jutó GDP.

Az a helyzet, hogy bérek tekintetében is, ha euróra számoljuk át a magyar béreket  nem szeretem euróra átszámolni, de az összevetést ez teszi lehetővé a környező országokkal , akkor azt látjuk, hogy becsült órabérek 2018-as statisztikája tekintetében az EU 28-akat illetően Magyarország a 25. helyen áll 9,2 euró/órával. Azt is látjuk, hogy a régió országai jellemzően előttünk vannak, a lettek, lengyelek, horvátok, észtek, csehek és mindenki más, aki a környéken megtalálható, majdnem mindenki, előttünk van ebben a rangsorban, és sajnos nem közeledünk hozzájuk, hanem a távolság állandó, vagy pedig bizonyos országoktól távolodunk is, tehát gyorsabb a bérnövekményük, mint azon magyar gazdaságé, amelyről most éppen dicshimnuszokat hallhattunk. Nem azt akarom mondani, hogy nincsenek pozitív irányú elmozdulások, dehogy nincsenek, sőt támogatjuk is ezeket. Csak a valós, őszinte bizonyítvány értékelését kérem és várom el önöktől.

A kiva és a kata csökkentése tekintetében, egyáltalán a kata bevezetése tekintetében én támogató voltam. De hát, képviselőtársaim, nem az lenne a felelős hozzáállás, hogy a csökkentések mellett elmondjuk, hogy ezeknek az embereknek, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor miből lesz nyugellátásuk? Senki nem válaszol ezekre a kérdésekre, pedig itt a nemzetstratégiai vetület egyik legfontosabb része az, hogy 30-40 év múlva leszneke járulékfizetőink, illetve a mostani járulékfizetők számíthatnake ellátásra, aki pedig egy ilyen nagyon kedvezményes forma miatt nem tud vagy nem szeretne elegendő járulékot fizetni, arra mi vár idősebb korában. Életfogytig munkálkodás? Mert akkor ezt mondják ki! Vagy lesz majd valami szociális ellátási forma, amely kompenzálja ezt a hiányosságot? Mert akkor ezt mondják ki! Hosszú távú stratégiai vízió kell tehát, és ezt hiányolom ebből a vitából.

A tíz év alatti bérnövekmény kiszámolásánál pedig nem szabad az inflációs rátát figyelmen kívül hagyni. Ez szerencsésen alacsony volt nagyon hosszú évekig. Ugyanakkor Böröcz képviselőtársam figyelmébe ajánlom, hogy egész más inflációs rátával találkozom a maginfláció vizsgálatakor, és akkor, ha egy tipikus nyugdíjas házaspár vagy nyugdíjas-háztartás fogyasztási kosarát vizsgáljuk. Azt látjuk, hogy az alapvető élelmiszerek és a tipikusan fogyasztott cikkek inflációja, annak a növekménye sokkal-sokkal magasabb, mint ami a statisztikákban megmutatkozik. Ezek figyelembevételével érdemes az amúgy létező bérnövekedést értékelni. Nem vitatom el ezeket az eredményeket, csak még többet, még szebbet, még jobbat szeretnénk elérni Magyarország számára.

Végül pedig van még egy nagyon kis vitánk bizottsági tagtársammal a munkaerő-mobilitás tekintetében. A munkaerő-mobilitást bizonyos szegmensben jónak tartom, van, ahol viszont elfogadhatatlannak.

(16.10)

Ha a családom egyik részének származási megyéjéről beszélünk, Szabolcs-Szatmár-Beregről, ha azt mondjuk, hogy ott a faluban élő inaktív magyar fiatalt a kollégiumi rendszer segítségével szakmához juttatjuk, kiképezzük, és adott esetben megtalálja a számítását az országon belül máshol, nem örülök feltétlenül, mert a szülőföldön való boldogulás, a szülőföldön történő boldogulás lenne a leginkább kívánatos cél, de ha történik ilyen, legyen. Ugyanakkor jelen pillanatban idegen munkaerő tömeges importjának ad teret, ad lehetőséget, nem azt mondom, hogy a Veszprém megyei intézmény, hanem azt mondom, hogy mondjuk, az Árpád Kórház újpesti bezárását követően cirill betűs feliratok találhatók az ottani úgynevezett munkásszállón, nyilvánvaló módon nem a magyar dolgozók számára, hiszen magyar munkavállalókat nem kell cirill betűs táblákkal eligazítani.

Tehát még egyszer mondom, van itt egy olyan vetület, amit el tudunk fogadni, támogatni tudjuk a szakképzés átalakítását, a kollégiumi rendszert, a tömeges munkaerőimportot viszont semmiképpen sem. A gazdaságvédelmi akciótervben lévő munkásszálló-építési program jellemzően és az én véleményem szerint az idegen munkaerő könnyebb importjának enged teret. Van közöttünk egy vita, amit talán el lehetne simítani azzal, hogy konkrét százalékos adatokat szeretnék látni, szeretnék megismerni, azt illetően, hogy a munkásszálló-építési tervezetek mögött az új lakók tekintetében hány százaléknyi idegen munkaerő lelhető fel, aki mondjuk, 90 napos engedélyekkel rotációs rendszerben vagy hosszabb tartózkodási, munkavállalási engedélyekkel van itt az országban.

Szeretném megkérdezni: Törökországban nem pont ugyanígy kezdődött, mint ahogy Magyarországon most cirill betűs felirat jelenik meg a volt Árpád Kórházon, most már idegenek munkásszállóján? Nem pont ugyanezek a folyamatok voltak a szemünk előtt pár évtizeddel ezelőtt? Nem kellene tanulnunk tehát a történelemből? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai