Felszólalás adatai

Kevesen tudják szerintem elmondani, hogy mi az a konkrétum, ami nekik abban a nyolc évben pozitívumként a saját, egyedi hétköznapi életükben megjelent, ugyanakkor nyilván nagyon sok mindent lehet negatívumként mondani abból az időszakból. Azt is mondta Mesterházy Attila itt a saját kampányuknak az újabb, erősebb sebességbe kapcsolása kapcsán, hogy itt most egy népszavazásra fog sor kerülni jövő tavasszal a választáskor: egy népszavazásra Orbán Viktor személyével kapcsolatban.

Én úgy gondolom, hogy sok minden másról fognak dönteni a választók. Egy népszavazás lesz a bankadóról: vajon a bankok viseljék a közterheket vagy ismételten a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok vállalják ezt nagyobb arányban? Ez egy népszavazás lesz, nem Orbán Viktor személyéről, hanem például a rezsicsökkentésről. Megmarad vagy visszaadja a magasabb árszabás lehetőségét a szocialista kormány Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal az élén, ugyanúgy, mint ahogy megtette nyolc éven keresztül?

Fontos, hogy megtartjuk-e azt az adósságplafont, amit most már alaptörvényi szinten is rögzítettünk, vagy pedig újra az IMF uralhatja-e Magyarországot, és ők szabhatják meg a gazdaságpolitika irányát. Fontos, hogy például ugyanabból az étkezésijegy-forgalomból három francia cég viszi ki a nyereséget, vagy összességében 250 ezer ember tud pihenni szociális üdültetés keretében. Fontos népszavazás lesz a jövő évi választás olyan szempontból is, hogy a közmunka lehetőségét kínáljuk azoknak az embereknek, akik nehéz helyzetben vannak, vagy pedig a munkanélküliség reménytelenségét; és fontos az a szempont is, amivel frakcióvezető úr kezdte, hogy vajon meg tudjuk-e őrizni a családi típusú adózást, hiszen 2002 után két év alatt - akárcsak az otthonteremtési támogatást - ezt is szétverte az akkori szocialista kormányzat.

Tudja, erről egy rövidke kis kínai mese juthat az eszünkbe a skorpióról és a békáról. A skorpió arra kéri a békát, hogy vigye át a víz túloldalára, de a béka azt mondja, hogy nem viszlek át, hiszen skorpió vagy, és meg fogsz marni. Győzködi, győzködi a skorpió: de hát miért ne vinnél át? Hiszen ha megmarlak, akkor mindketten elsüllyedünk. Én nem tudok úszni; azért kérlek, hogy vigyél át, mert nem tudok úszni, és én is megfulladnék. Nincs veszélye annak, hogy átvigyél a víz túlpartjára. Miután egész nap győzögeti, a béka ráun, és azt mondja: gyere, mássz fel a hátamra, átviszlek a víz túloldalára. Úsznak, úsznak, már túl vannak a felén, és akkor egyszer csak a skorpió beledöfi a fullánkját a békába, és mind a ketten elkezdenek süllyedni. Megkérdezi a béka: de hát miért tetted? Megígérted, hogy nem fogsz megdöfni. Mire azt mondja a skorpió: skorpió vagyok, ez a természetem, nem tehetek róla.

Én úgy gondolom, hogy akik már egyszer szétverték Magyarországon mindazt a családtámogatási rendszert, mindazt az otthontámogatási rendszert, ami működött, jól működött, azok talán még egyszer megteszik. Jól tudjuk, hogy mit hozott a szocialista kormányzás nekünk korábban is: a tizenharmadik havi illetmények elvételét, adóemelést, a bankárok uralmát a köz uralma felett, a megélhetési költségek radikális megemelését, a korrupció elharapózását és az általános privatizációt minden téren, legyen szó nyugdíjkasszáról, legyen szó közműszolgáltatásokról; IMF-et hozott be, adósságnövelést és megszorítást. Ahogy már itt a Ház falai között elhangzott, attól, hogy fáj, még nem biztos, hogy jó, nem biztos, hogy hasznos, bár a szocialisták csak ezt a fájdalmat tudják ígérni.

Jól láthatjuk, hogy a túloldalon semmifajta politika, programalkotás nincsen. Nem szakpolitikát látunk, szinte csak HR-politikát, személyzeti politikát: azon viaskodnak, hogy ki milyen pozíciót töltsön be. Ezzel szemben a polgári oldalon, a Fidesz-KDNP oldalán, mindenki jól láthatja, hogy miben sikerült a közteherviselés rendszerét átrendeznünk, a nemzet közösségét, a nemzeti közösséget újra közjogi alapokra helyezni a határon túli magyarokkal együtt, és nem egyfajta személyi vívódás vagy áskálódás, ki-be ülögetés vagy frakciószakadás volt az elmúlt három és fél év a polgári oldalon.

A másik oldalon azonban szinte mintha minden reggel egy ilyen margarétavirággal kelnének fel, és "szeret, nem szeret", húzogatnák annak az egyes sziromleveleit, hogy aznap éppen mi az ellenzéki pártok kommunikációja: éppen egységre szólítják föl egymást, vagy a különbségeket hangsúlyozzák, és külön indulásra indítják a többieket - ez mintha mindennap véletlenszerűen változna.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)