Készült: 2020.07.16.17:02:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 160 2010.11.16. 1:04  119-335

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, nem irigylem a szocialista képviselőket, de úgy látom, hogy memóriazavarban szenvednek. Szeretném önöket arra figyelmeztetni, hogy valóban, a világválság két éve kezdődött el, de a magyar válság nem két éve kezdődött el. Miről szólt az őszödi beszéde Gyurcsány Ferencnek? Hazudtunk éjjel-nappal. Tehát meghamisították a statisztikai adatokat, meghamisítottak mindent. Kóka miniszter úr azt mondta, hogy dübörög a magyar gazdaság, minket irigyel mindenki a világon, és aztán kiderült, megtörtént a választás, a választás után elhangzott az őszödi beszéd, az megint külön legenda kategóriája, hogy hogyan kerülhetett az nyilvánosságra, de az az igazság, hogy az önök tehetségtelen kormányzása vitte ide az országot, hogy a gazdasági válság legnagyobb vesztesei mi vagyunk ma az Európai Unión belül. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És ma azért növekszik a gazdaság.)

Az, hogy önök most itt fel mernek állni, az önök bátorságát dicséri, én úgy gondolom, hogy a rinocérosz sokszor irigykedik önökre az arcukon lévő bőr miatt, mert nekik nincs ilyen erős a bőrükön. (Dr. Józsa István: Ez a költségvetés fontos része, igen.)

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 240 2010.11.16. 6:29  119-335

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Úgy gondolom, hogy muszáj beszélnünk azokról a kedvezményekről, illetve támogatási rendszerekről, amit a nemzeti összefogás kormánya eltökélten végig akar vinni. Ezeknek a legfontosabb eleme nem a költségvetésben, hanem az adókkal kapcsolatosan jelenik meg.

Úgy gondolom, hogy amikor a társasági adó 19-ről 10 százalékra történt csökkentéséről döntött a kormány, ezzel jelentősen segíti a kis- és közepes vállalkozókat. Ennek a döntésnek a célja, hogy kiszámíthatóságot és stabilitást teremtsen, mert az embereknek, a vállalkozásoknak, a gazdasági szereplőknek erre van szüksége ebben az országban. Radikális adócsökkentés a kormánynak ez a döntése, és ezt kiegészíti a második tervben előterjesztett javaslat is, amely a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millió forintról 100 millió forintra emeli. A kormány a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet ezzel a rendszerrel azért korrigálja, hogy könnyebb és kiszámíthatóbb legyen, illetve az adóhatárok följebb kerüljenek. Így a társasági adóban feltöltésre kötelezett vállalkozások köre az árbevétel szempontjából a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások körével egyezően kerülne megállapításra. A feltöltésre kötelezett adózóknak a várható adó erejéig kell december 20-áig kiegészíteni az év során már befizetett adóelőleget.

A vállalkozási piacot szeretnénk megtisztítani. Létrehozzuk az egyszerűsített végelszámolást, amellyel megtisztítható a piac. A vállalkozási piac tisztítása érdekében a kormány lehetővé teszi a tartozással nem rendelkező, legalább öt éve nem működő, illetve árbevétellel nem rendelkező vállalkozások egyszerűsített végelszámolását. Jelenleg egymilliót meghaladó regisztrált vállalkozás létezik hazánkban. Közülük közel félmillióan tényleges tevékenységet évek óta nem folytatnak. Az intézkedés célja, hogy a piac szereplői a gazdasági szervezések, az üzleti kapcsolatok során a létező szereplőkkel számolhassanak csak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Eltökéltek vagyunk egy versenyképes adócsökkentés végrehajtásában. Az egykulcsos, 16 százalékos családi adózás ezt jelenti. A kormány elkötelezte magát, hogy bevezeti az arányos, egyszerű családi adózást. Az egykulcsos, 16 százalékos családi adózás az adójóváírás fokozatos kivezetésével már 2011. január 1-jétől életbe lép. A térség legversenyképesebb adórendszere jön ezzel létre.

Arányos adózást vezetünk be, amellyel mindenki jobban jár. Közérdek, hogy a kormány megteremtse az adófizetés becsületét; ezt csak arányos adózással lehet elérni. A kormány minden idők legalacsonyabb adórendszerét vezeti be. Ezentúl, aki tízszer annyit keres, az tízszer annyi adót fizet, aki több gyermeket nevel, az kevesebbet adózik. Nem családi adókedvezményt tartalmaz, mint az korábban volt, hanem sokkal többről van szó. Az új családi adózással az állam olyannyira elismeri a gyereknevelést, hogy nem elvonja avagy kedvezményt állapít meg a gyermekek után, hanem bizonyos összegnél és bizonyos gyerekszámnál az állam egyszerűen nem nyúl a jövedelmekhez. Erre azért van szükség, mert csak azok az államok képesek demográfiai fordulatot végrehajtani, ahol kiszámíthatóvá tették az adórendszert. Ahol kiszámíthatóvá tették az adórendszert, ott az emberek elhitték, hogy egy el nem vehető és az állam által elismert joguk a gyermeknevelés. Először az adórendszert kell rendbe tenni, a szabályokat kell helyreállítani, de ahogy a gazdasági helyzet arra lehetőséget ad, a járulékcsökkentést is végre fogjuk hajtani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos területe az adócsökkentésnek a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosítások köre. Több kisadót szüntetett meg a kormány az elmúlt öt hónapban, és szüntet meg 2011-től is, köztük a vállalkozások kommunális adóját. Emlékeztetném önöket rá, az előző időszakban is több vitát váltott ki például a vendéglátóipar területén a szállodákat terhelő, többszörösen kifizetett tévéadók köre.

(18.10)

Nagyon nagy segítséget jelent az a törvény is, amely az egyszerű foglalkoztatást alkotta meg. Fontos eleme ez a munkahelyteremtésnek és a munkahelyek megtartásának. A kormány az egyszerű alkalmi foglalkoztatást azért vezette be, hogy egyszerűsítse azokat a rendszereket, amelyeken keresztül az alkalmi munkában, a mezőgazdaságban és a turizmusban több embert tudunk legálisan alkalmazni. Most elég egyetlen telefonhívás a munkavállaló bejelentéséhez, és decembertől elég lesz egy SMS-ben bejelenteni az adóhatóság felé az ilyen foglalkoztatást. A kormány ezzel az intézkedéssel 800 millió forintos megtakarítást érhet el.

Nagyon fontos eleme az adópolitikának a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Ez segít a gyermeket nevelő anyáknak is. A kormány bevezeti a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők foglalkoztatásának javítása érdekében. A négyórás foglalkoztatásnál 27 százalék helyett 20 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell majd fizetni a munkaadóknak. A törvény már itt van az Országgyűlés előtt.

Bevezette a kormány az adózás alá nem volt kereset fogalmát a magántulajdon védelme érdekében. Aki az adózott jövedelméből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, az után a jövedelem után nem kell újra adót fizetnie.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos elemének tartom azt a részét is a Fidesz kormányzásának, amely lehetővé tette azt, hogy a helyben termelt áruk, helyben termelt élelmiszer-alapanyagok közbeszerzés nélkül juthatnak el azokra a helyekre, ahol eddig csak közbeszerzéssel lehetett beszerezni. Én úgy gondolom, hogy ezzel a vidék lakosságmegtartó erejét növeltük, és a biztonságos élelmiszer-ellátás hosszú távú alapjait raktuk le.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 266 2010.11.16. 2:15  119-335

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én először is Veres képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy a központi költségvetésünkből kiolvashatóak azok a számok, amelyekben igenis vannak megszorítások, és vannak megspórolások az állami bürokrácia területén. Mi nem az emberekre kívánjuk hárítani a felelőtlen kormányzásnak azt a bűnét, amely alapján az egész ország gyakorlatilag majdhogynem padlóra került. 5 százalék lesz a központi bürokrácia megszorítása, és körülbelül 15 százalékos elvonás történik meg a háttérintézmények területén. Ezt önök is ki tudják olvasni a költségvetési adatokból, adatsorokból.

Kovács Tibor képviselő úrral - igaz, kiment már - nem értek egyet, és gondolom, azért vagyok én ennek a politikai oldalnak a politikusa, ő pedig annak, mert van egy régi, szép magyar mondás, amely azt mondja, hogy azt a tehenet, amit fejni szoktak, etetni szokták, nem pedig nyúzni. Tehát én úgy gondolom, hogy amikor azoknak az embereknek megadjuk a lehetőséget, akik munkaképesek, agilisek és aktívak, akiknek van annyi kreativitásuk, hogy pluszpénzt tudnak önmaguknak és családjuknak termelni, igenis az esélyegyenlőség kapcsán legyen esélyük, hogy többet is tudjanak keresni. Ha többet keresnek, ők többet fognak az államnak befizetni, nagy valószínűséggel munkahelyeket is fognak teremteni. Tehát ez egy szándékos politikai koncepció, hogy helyzetbe hozzuk a magyar vállalkozói réteget, akik még alkalmasak rá.

Én úgy gondolom, kicsit meg vagyunk csúszva, meg vagyunk késve, de ezt szolgálja például a Széchenyi-kártyának a kiterjesztése most már a vállalkozások mellett a mezőgazdasági vállalkozókra is ahhoz, hogy ezek a vállalkozók, ha nincs forgóeszközük, nincs hitelük, valamilyen kedvezményes formában hozzájuthassanak ezekhez.

A megyei önkormányzatok kapcsán már nagyon átmentünk megyei finanszírozásba. Én csak Gelencsér Attilát szeretném megerősíteni. Uraim, azért volt nonszensz a megyei önkormányzatoktól a pénzelvonás, mert tisztán állami feladatot végzünk el: szerencsétlen sorsú, beteg embereket gondozunk, beteg embereket kell hogy ellássanak a kórházakban, a szociális otthonokban idős embereket kell gondozni, a gyermekvédelmi intézményeinkben pedig olyan emberkék vannak, akik valami ok folytán az élet peremére sodródtak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ez az állam feladata, és ezt az államnak kötelessége lett volna és kötelessége is lesz finanszírozni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 282 2010.11.16. 2:04  119-335

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Higgyék el, és ezt elsősorban a szocialista képviselőknek mondom, hogy a családi adóztatás kitalálása a Fidesz-KDNP-pártszövetség részéről pont azt a célt szolgálja, hogy azoknak a családoknak is legyen valamilyen adókedvezménye, akiknél kiesik egy vagy akár két ember a termelőmunkából, az aktív pénzkereset lehetőségéből. Úgy gondolom, a családi adóztatás a legelegánsabb formája annak, hogy érvényesíteni tudjuk a szociálpolitikai elvárásokat is.

Ez egy teljesen másfajta közgondolkodás, másfajta gondolkodás, mint ahogy önök közelítik meg általában a szociálpolitikát és általában az adópolitikát.

Veres képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy gyakorlatilag a megyei kormányhivatalok kialakításával fog létrejönni az a lehetőség, hogy valóban egy olcsóbb, áttekinthetőbb és a lakosság számára jobban elérhető közszolgáltatást nyújtson az állami bürokrácia azoknak, akik hozzá fordulnak. A cél az, hogy hosszú távon megoldjuk véglegesen Magyarországon azt a problémakört, hogy az a sok-sok dekoncentrált szervezet ne függetlenként lebegjen hol itt, hol ott egy-egy irodában, ne az embereknek kelljen utánuk bolyongani, hanem egy egyablakos rendszeren keresztül eljussanak a legfontosabb információkhoz és az ő problémáik megoldásához.

Valóban, ha figyelemmel követik a parlament munkáját, láthatták azt, hogy nem úgy van, mint a gyurcsányi kormányzás idején, amikor Gyurcsány Ferenc minden egyes parlamenti napon bejelentett valami lépést, amelyet utána az égvilágon semmi nem követett. Most kezdtük el a második akcióprogramunkat, és azt már önök is tapasztalhatták, sokszor rosszallóan fogalmazták meg irányunkban, hogy mi ez a nagy kapkodás, miért ez a rengeteg törvény, minek alkotunk újabb és újabb törvényeket. Azért alkottuk meg gyorsan az első akcióterv mellé a törvényeket, hogy tartalommal tudjuk megtölteni.

A kormányhivatal törvényét ma fogadta el a parlament a napirendre vételével, és reméljük, hogy a második akcióterv aktuális programjait is a lehető leggyorsabban meg tudjuk tárgyalni, és el tudjuk fogadtatni a parlamentben azért, hogy ezzel is az embereket szolgáljuk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 319 2011.04.04. 0:57  264-324

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt figyelemmel követők, akik figyelik az alkotmányozási munkánkat! Engedjék meg, hogy örömömet fejezzem ki azért, hogy itt van Lelovics Pál úr, a brünni magyarok szövetségének elnöke a páholyban, ugyanis a határon túli magyarok kérték tőlem, feltétlenül figyeljünk oda, hogy alkotmányosan is legyen rendezve az alapjog, amely az itt élő nemzetiségek jogait rendezi. Valóban nagyon fontos ez, ugyanis mi csak annyit várhatunk el a határon túli magyarokkal szemben, amit mi kapunk, a magyar nemzet tagjai kapnak a határon túl is. Úgy gondolom, ezért nagyon fontos, hogy bekerült az alaptörvényünkbe az, hogy a nemzetiségeknek joguk van mindazokra a lehetőségekre, amelyeken keresztül nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat megőrizhetik, ezzel is tovább boldogíthatják és gazdagíthatják hazánkat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 172 2011.04.11. 2:16  171-174

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg, hanem a lakosság egészségi állapota is. Ez visszahat a gazdaságra. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése, és ennek egyik legfontosabb eszköze a munkahelyteremtés mellett az egészségmegőrzés érdekében kifejtett tevékenységek köre.

Az első Széchenyi-terv által elindított szálláshely-fejlesztéseket követően az elmúlt években európai uniós forrásokból, illetve magántőkéből jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely-kapacitás, ugyanakkor a kapacitások bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom növekedési üteme, amelynek eredményeképp a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább esett. A hazai turizmust meghatározó belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság első évének, a 2008-as évnek a szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre és ezen belül a szállodákra is.

Egy kutatás szerint a magyar lakosság 2010. évi belföldi utazásainak 9 százaléka volt egészségturisztikai motivációjú és célpontú. Tudom, hogy a kormány céljai között szerepel az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelése, bővítése, és a Széchenyi-pihenőkártya lehet az az eszköz, amely egyaránt orvosolja a belföldi turizmus visszaesését, valamint hatékonyan segíti az egészségmegőrzési programokat, a prevenciót.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezúton kérdezem tehát, milyen lehetőséget jelent a Széchenyi-pihenőkártya a belföldi turizmus fejlesztésében. Milyen érvek szólnak az új kafetériaelem választása mellett? Mivel ösztönözhető felhasználása, miért lesz kedvezőbb a Széchenyi-pihenőkártya választása az üdülési csekknél?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 78-80 2011.10.26. 2:20  1-179

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm. (Leesik a mikrofonja.)

ELNÖK: Majd kérem képviselő úr óráját visszaigazítani, megvárjuk, amíg felteszi a mikrofont. Rendben van.

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Túl gyorsan jött, igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat gondolkodtam, hogy elmondjam-e azt a gondolatsort, amelyet hétvégén volt módom megismerni, Mindszenty József gondolatait, amelyet 55 évvel ezelőtt, október 30-án a magyar Kossuth Rádióban mondott el.

Azt mondta akkor: "A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek látszótól, Isten azonban az egyénnek és a nemzetnek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó holnapba rejtette el. Nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk, és a megmaradt kevésből újra kell építenünk a hazát. Ez a dolgunk ezen a világon. Ettől megszabadulni nem tudunk, csak elbújni előle."

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy bár nem abban a helyzetben vagyunk, mint 1956. október 23-án volt az ország, de gazdaságilag és erkölcsileg nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz. A közöttünk lévő világ, magát fejlett demokráciának tekintő világ olyan válságát éli át, amelyben valóban keresnünk kell azt az új utat, amely hazánknak és a magyar nemzetnek adja meg a lehetőségeit. Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés, a költségvetés-tervezet biztosíték lehet arra, hogy itt 2013-14-ben elindulhasson egy olyan folyamat, hogy mindenféle igényt, legalábbis alapjaiban, minimális szinten rendezni lehessen.

Engem megdöbbent az, amikor az előző nyolc év kormányzati felelősséget vállaló politikusai a mostani költségvetést merik messzebb távlatokból kritizálni. Ugyanis ez a helyzet részben az előző, kétszer négyéves MSZP-SZDSZ-kormányzás működése során állt elő. A felelősség azonban nem ment minket attól, hogy ne próbáljuk újragombolni a kabátunkat. Igenis, ez közös felelősségünk, valamennyiünké, akik itt a parlament patkójában, akár jobboldalt, akár baloldalt ülünk, mert ez a felelősség a jövőé, a jövő, utánunk következő generáció életteréé.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 242 2011.12.12. 4:23  215-245

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Ez az indítvány rendezi az első öt hónap jogalkotási, jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé váló szabályozást, amely elsősorban a támogatási rendszer működőképességére, valamint az átláthatóság biztosítására vonatkozik.

Melyek ezek? A sportcélú ingatlan fogalmát, amelyre a támogatásból megvalósuló fejlesztés vonatkozhat, a javaslat az eddigi jogalkalmazási tapasztalatok alapján szigorúbb, közvetlenül és kizárólag a sporttevékenység céljait szolgáló módon határozza meg.

Másik ilyen tétel: a javaslat egyértelművé teszi a támogatási igazolás kiállításának időpontját, az azt kérelmező egységesen a sportfejlesztési program jóváhagyását követően igényelheti, függetlenül attól, hogy a jóváhagyott program elő- vagy esetleg utófinanszírozott elemeket tartalmaz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az utófinanszírozott támogatások az elszámolást követően lehívhatóak lennének, ellenkezőleg, a törvény végrehajtási rendeletének módosítása egyértelműsíti, hogy az utófinanszírozott támogatási elemek kizárólag akkor érvényesíthetőek az adózó oldalán adókedvezményként, ha a támogatott szervezet az utófinanszírozott program egészének vagy egy részének megvalósításával elszámolt az ellenőrzést végző nemzeti sportigazgatósági intézet felé. Az NSI az elszámolás elfogadásáról szóló záradékkal ellátott igazolást a támogatott szervezet felé kiállíthatja.

Másik ilyen tétel: a tárgyieszköz-beruházás, felújítás jogcímmel kapcsolatos támogatási intenzitás tekintetében a javaslat a brüsszeli jelzésekre figyelemmel sávos meghatározást vezet be, ahol az intenzitások önerőhöz viszonyított aránya fordított ahhoz képest, hogy a támogatott szervezet milyen mértékű közcélú hasznosítást vállal a tárgyieszköz-beruházással, felújítással megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés eredményeként.

(20.10)

Ahol a közösségi, közcélú használat aránya a napi üzemidő legalább 20 százalékára és legalább évente 10 napra vonatkozik, ott marad a 70 százalékos támogatási intenzitás igénybevételi lehetősége. Ahol ez az arány 16 százalékos és évente legalább 8 nap, ott a támogatási intenzitás 50 százalékos lehet, ahol ez az arány 12 százalék és évente legalább 6 nap, ott a támogatási intenzitás 30 százalék lehet.

A javaslat az eddigi jogalkalmazási tapasztalatok alapján a támogatási program alapvető, eredeti céljainak megőrzése érdekében előírja, hogy a következő támogatási időszaktól kezdődően csak olyan sportszervezet jogosult a támogatás igénybevételére és ennek a státusára, amelyik a kérelem benyújtásának időpontjában legalább 2 éve már működött.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a módosítással, illetve az új sporttámogatási rendszer egészének brüsszeli jóváhagyásával a magyar sport jelentős szegmensének fejlődését alapozhatjuk meg a szűken értelmezett versenysport támogatása mellett úgy, hogy az elfogadott komplex intézkedés a diák- és iskolai sporttevékenység, valamint a szabadidősport feltételrendszerének javítását, a sport és az egészséges életmód népszerűsítését, az egészség megőrzésének tudatosítását is szolgálja, közvetett hatásai által az illetékkedvezmény vonatkozásában pedig, közvetlenül is, a nem látvány-csapatsportágak fejlődése is biztosítottá válik.

Mindehhez kérném az önök támogatását, kérném, hogy a jelen törvényjavaslat támogatása révén segítő közreműködésük legyen abban, hogy egy egészségesebb, egészségtudatosabb magyar nemzet megteremtődhessen, és ennek érdekében valóban olyan törvények születhessenek, amelyek a sport további fejlődését szolgálják.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 223 2012.03.19. 2:09  210-256

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót és a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmúlt több mint egy év tapasztalatai egyértelműen azt igazolják, hogy a mostani kormány igenis felelősségét érzi annak, hogy legyen egy olyan sportkoncepció, amely a közoktatástól a látványsportágakon keresztül a minőségi, tehát a világszínvonalat megcélzó sportig egy egységes, biztos alappal rendelkezzék. Ennek része volt az adótámogatási rendszerre vonatkozó törvénynek a megalkotása is, aminek a korrekcióját most hajtjuk végre az első év tapasztalatai alapján. Úgy gondolom, hogy nagyon nagy szükség volt erre a törvényre, és nagyon nagy szükség van azokra a pénzekre, amelyeket a cégek támogatásaikon keresztül a sport rendelkezésére tudnak bocsátani.

Varga László képviselő úrral azért vitatkoznék egy picit, mert úgy gondolom, hogy nemcsak központokban, nemcsak régiós centrumokban lehetne szervezni a sportokat, hanem vannak olyan helyszínek és olyan kisebb-nagyobb települések, ahol tradicionálisan vannak olyan sportágak, és léteznek nagyon magas színvonalon űzött versenysportok, ahol olyan hagyományok alakultak ki, hogy szinte természetes, hogy egy-egy gyerek bizonyos sportágban megméreti magát. Engedje meg, hogy csak egy Vas megyei példát hozzak fel. Van egy kis, tízezer fős város, Körmend, ahol a kosárlabdázásnak hihetetlen hagyománya van, olyan szakembergárda nevelődött fel az évtizedek folyamán, akiknek a keze alól folyamatosan kerülnek ki kiválóbbnál kiválóbb fiatal sportemberek, akik számos magyarországi első osztályú kosárlabdaklubot is elértek már tudásukkal, sőt, többen külföldi csapatokban is meg tudták mérettetni magukat nagy, magasabb színvonalú bajnokságokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért szeretném ismertetni önökkel, hogy az elmúlt egy évben a látvány-csapatsportok támogatási konstrukciójában milyen pénzek jelentek meg a fontosabb, kiemelt sportágak háta mögött. Labdarúgásban az emelkedés a támogatásoknak köszönhetően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 109 216 főről átment 13 ezer fővel magasabb létszámba, 122 418 főre.

Köszönöm szépen, majd folytatom később. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 231 2012.03.19. 1:44  210-256

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, Magyarországon a legeslegnagyobb baj az, hogy elmúlt húsz év a rendszerváltás óta, és azok a sportágak, amelyek önmagukat is képesek lennének eltartani - és erre tőlünk nyugatabbra lévő nagy sportegyesületek példáit felsorolva látjuk, hogy van is rá mód, lenne is rá eszköz, és lenne a sportoláson keresztül egy olyan bevételi forrás, amelyik önmagában finanszírozná ezt a tevékenységet -, Magyarországon valami csoda oknál fogva nem alakultak ki.

Úgy gondolom, hogy ez a támogatási rendszer - lehet bírálni innen, lehet bírálni onnan - alapvetően azt szolgálja, hogy legyen világszínvonalú sportunk is. Nagy, komoly támogatások nélkül biztos, hogy nem lenne a győri kézilabdacsapat ilyen erős, mint amilyen erős, ha nem lenne mögötte olyan komoly szponzoráció, olyan támogatási rendszer. És ha nem lenne győri kézilabdacsapat, akkor sok kislány nem menne el gyerekkorában, akár általános iskolás korában kézilabdázni, ami viszont egy másik felelőssége a kormányzásnak, és a kormányzati technikának egy teljesen más feladatkört ró fel.

Úgy gondolom, hogy a minőségi sport sokszor pusztán azért kell hogy sok pénzt kapjon, hogy emberekben kedvet támasszon a sportolás utáni igényre, ugyanis az olimpiai helyezések, az olimpiai aranyérmek egyben azt is jelentik, hogy egyes sportágakra felhívják a figyelmet. Teljesen mindegy, hogy ez éppen agyaggalamb-lövészet vagy éppen úszás, vagy akár vízilabda, vagy éppen kézilabda, ezzel kedvet teremtenek a fiataloknak arra, hogy ők is beálljanak sportolni, és szabadidejükben megpróbáljanak olyan, példaképeik által követett sporttevékenységet folytatni, ami önmaguknak is egészségük érdekében hasznos, de a társadalom számára rendkívül fontos.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 237 2012.03.19. 2:18  210-256

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az első kétperces felszólalásomban elkezdtem ismertetni azokat a számokat, amelyek visszaigazolják, hogy igenis itt egy sikeres támogatási rendszer felállításáról beszélhetünk, amelyet, az a kérésem, mindenki gondoljon át újra és újra. És mint a sport- és turizmusbizottság többségi véleményének előadója, azt tolmácsolva, itt is kérem önöket, hogy önök is támogassák ezeket az előterjesztéseket, ezeket a módosításokat, ugyanis azt a célt szolgálják, amit mindannyian szeretnénk, egy egészségesebb, jóval jobb kondícióval rendelkező magyar népességet.

A kiemelt látványsportágak közül a labdarúgás számait ismertettem. Kosárlabdában az igazolt sportolók száma is emelkedett 2 ezer fővel, jégkorongban is emelkedett az igazolt sportolók száma, vízilabdában is emelkedett az igazolt sportolók száma. A kézilabdában volt a legkevésbé jelentős az emelkedés, de itt is 10 százalékos emelkedést könyvelhetünk el. Ha a 2010-2011. évet tekintjük 100 százaléknak, és a 2011-2012. évet viszonyítjuk hozzá, akkor látható, hogy az igazolt sportolók száma 113 százalékkal növekedett. Tehát ez a támogatási rendszer közvetve valóban visszahozta a sportpályákra, a sportpályák környékére a fiatalokat, és talán nemcsak a fiatalokat, hanem másokat is.

Szilágyi képviselő úrnak azért szeretném elmondani, hogy a szponzorációt kétféleképpen kell nézni. Én mint falusi sportegyesület vezetője, egészen pontosan látom azt, hogy van egyszer az üzleti érdekből támogatott sportolási lehetőségek köre, ahol valamilyen üzleti cél alapján remélik azt, hogy az ott kirakott reklámhordozókon keresztül piaci helyük erősödik azoknak a szolgáltatóknak, akik megjelennek ezeken a szponzorációs lehetőségeken, amit a sport biztosít számukra. Ennél sokkal fontosabb, elsősorban a kis egyesületek számára a személyes elkötelezettség, mert sokszor valóban a szülők azok, akik saját cégük jövedelméből biztosítanak arra lehetőséget, hogy különböző támogatásokat nyújtsanak a sportegyesületek részére. Tehát ez két teljesen másfajta támogatási, szponzorációs technika és lehetőség.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 243 2012.03.19. 2:07  210-256

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szilágyi képviselő úrral nem értek egyet. Ha ön aktív sportlátogató, akkor pontosan tudja, hogy minden jelentősebb sporteseményen, amely nagy közönségvonzattal bír, sajnos annyira elharapódzott az úgynevezett ultra szurkolási mód, amely gyakorlatilag elriasztotta a tisztességes embereket a stadionokból, ami miatt muszáj volt - és már most is késő van - a beléptető rendszerek építése. Valamikor 2000 körül volt először kitalálva ez a rendszer, hogy legyen minden olyan nagy látogatottságú rendezvény helyszínén beléptető rendszer és kontrolláló rendszer, amely alapján pontosan tetten érhető, hogy kik azok, akik randalíroznak, kik azok, akik a balhé miatt mennek el a sportrendezvényekre, kik azok, akik elriasztják onnan a tisztességes, jó érzésű embereket.

Nem véletlen az, hogy amikor megjelentek ezek a biztonsági rendszerek, egyre inkább háttérbe szorulnak a biztonsági emberek feladatkörei, egyre inkább hátrébb szorulnak ezeken a helyszíneken a rendőrök feladatkörei, és a kulturált körülményeket valóban ezen keresztül tudják igazából garantálni a stadionokban, illetve azokban a sportcsarnokokban, ahol nagyon-nagyon rossz volt a hangulat, azért, mert szélsőséges elemek úgy gondolták, hogy a sportszurkolás a balhé helyszíne.

Úgy gondolom, minden egyes beruházást és minden egyes elképzelést egységében kell áttekintenünk, mert - ahogyan az előbb mondtam - nincs minőségi versenysport utánpótlás nélkül. Ugyanígy azt gondolom, hogy ha nincs megfelelő nézőtéri kiszolgálás, amelynek része az illemhely, amelynek része a beléptető rendszer is, akkor valóban, a közönség sem fog elmenni azokra a rendezvényekre, amelyekre akár a szponzorok, akár az önkormányzatok, akár az állam nagyon-nagyon sok pénzt áldoznak. Ezek között az egyensúlyt megtalálni a mai nagyon pénzínséges világban nagyon nehéz, de úgy gondolom, a prioritások kijelölésével, és a prioritások melletti kiállással egyértelműen a biztonság mellett tette le a voksot a kormány és ezen belül (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) a sportért felelős államtitkárság is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 52 2012.05.22. 13:16  17-155

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Visszatérnék azért a napirendi pontunkhoz, a T/7028. számú törvényjavaslathoz, amelynek a vitájában veszünk most részt. Egészen biztos, hogy mindenki előtt tiszta az a külső és belső gazdasági, illetve pénzügyi válságot követő körülmény, ami mentén kell újraszabályoznunk egyes törvénycikkelyeket.

Gyakorlatilag a 22 év alatt született törvényekből 21 tételben módosítunk. Én pontosan kigyűjtöttem, hogy 1990 és 1997 közötti törvénycikkely 6 darab, amit módosunk ma, 1997 és 2004 között 5 törvénycikkelyt módosítunk, 2006 és 2010 között született törvényekből 6 tételt módosítunk, és a 2010 után született törvényekből 4 tételt módosítunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, mindenki előtt világos, hogy a jogharmonizáció és a megváltozott feltételrendszer indokolja azt, hogy hozzányúljunk ehhez a 21 törvényhez.

A legelső pontban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt módosítjuk. A jogszabály rendelkezéseit pontosítjuk, az egyértelművé tételt szolgálja a jogharmonizáció mellett az, hogy ezt most mindenképpen módosítanunk kell.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi törvény a következő cikkely. Ez a központi szervert üzemeltetők monopolhelyzetének megelőzése érdekében kizárja az azonos társaság által egyidejűleg több központi szerver üzemeltetésének, valamint a részben azonos személyi kör által több gazdasági társaságon keresztül több központi szerver üzemeltetésének a lehetőségét. Ez a törvénymódosítás biztosítja továbbá majd az auditáló szervezet szakmai és személyi függetlenségét a központi szervert üzemeltető társaságtól. E törvényjavaslat szabályozza a központi szerverhez való csatlakozási szerződések időtartamát is, alakszerűségét és rendes felmondását.

A 3. pontja ennek a 21 pontból álló törvénymódosításnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása. Itt az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételi szabályt pontosítjuk. A javaslat a szociális szövetkezet tagja által személyes közreműködés ellenértékeként kapott élelmiszer, termény, élő állat formájában megszerzett bevételt mentesíti a személyi jövedelemadó alól. Tehát itt egy adócsökkentésről számolhatunk be a módosítás kapcsán. Mentesül az adó alól a 341/2011. (XII. 29.) kormányrendelet szerinti feltételekkel az a hitelintézet által elengedett kötelezettség, a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás, amelyet az érintettek kaptak.

Az 5. pontban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítását végezzük el. Ezt az új európai irányelvre való hivatkozással tesszük, hatályon kívül helyező és szövegpontosító részeket tartalmaz a módosítás.

A 6. pontban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítását hajtjuk végre. Ez a módosítás egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülők nem kötelesek egészségügyi járulékfizetésre.

A 7. a regisztrációs adóról szóló pontunk, amit módosítunk, 2003-ban született, ez a CX. törvény. A jogszabályok közötti összhang biztosítását szolgálja a beterjesztett módosító javaslat. Kérem azt, hogy képviselőtársaim ennek az értelmében próbálják követni és támogatni.

Itt már áttértünk a 2000-es évek adóinak a módosítására; a 8. pontban a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása szerepel.

(11.40)

Ezzel a módosítással hatályon kívül helyezzük a visszavont 2011/545/EU számú bizottsági végrehajtási határozatra vonatkozó harmonizációs hivatkozást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 9. pontban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítását hajtjuk végre, ez az adóigazgatással kapcsolatos tapasztalatokon alapszik, és a törvény gyakorlati alkalmazását segítő rendelkezéseket tartalmaz, emellett a javaslat keretében jogértelmezést egyértelműsítő és szövegpontosító javaslatokat teszünk. Bevezetésre kerül e módosítás kapcsán a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások egymás közötti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozása is.

A 10. pontban a 2003. évi CXXVI. törvényt módosítjuk, amely a közösségi vámjog végrehajtásáról szól. A módosításra azért kerül sor, mert szükségessé vált a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának biztosítására vonatkozó részletszabályok, kivételek és értelmezési rendelkezések meghatározása.

A 11. pontban az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítását hajtjuk végre. Az elszámolások érdekében lehetővé teszi ez a módosítás, hogy az önkormányzatok meghatározott befolyás alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként közlekedésszervező, valamint a közlekedési szolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató az adóhatóságtól kérelmezhesse csoportos adóalanyiság létrehozását. Ezzel a témakörrel még a 21. pontban is fogunk foglalkozni.

A 12. módosítás a cégnyilvántartásról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szól. Ez azért indokolt, mert a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásával kapcsolatos rendelkezések 2012. január 1-jétől módosultak, azonban a 2006. évi C. törvénnyel való összhang megteremtésére eddig nem került sor; ez orvosolja ezt a problémakört.

A 13. pontban a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt módosítjuk. Ez a módosítás arról szól, hogy az alacsony árbevétellel, bevétellel rendelkező, ugyanakkor nagy adminisztrációs költséggel járó gyógyszertári szolidaritási díj megszüntetését hozzuk létre 2013. január 1-jétől. Én úgy gondolom, ez is a kisadók kivezetésének köréhez rendszerezhető, gyakorlatilag az adócsökkentéshez sorolható.

A 14. pontban az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a járadékokról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítását hajtjuk végre. Itt a Bankszövetséggel kötött megállapodás okán, az egységes értelmezés elősegítése érdekében van szükség a módosítás végrehajtására. A fogyasztóval kötött devizaalapú, Magyarország területén fekvő lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződésből eredő követelés részleges elengedése esetén a követelésből elengedett részt figyelembe lehetne venni a pénzügyi intézmény idei különadójának csökkentésekor. A pénzügyi intézmények levonhatják az idei különadó-alapjukból az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek növekményét. A deviza-jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg, és a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíthetné. Én úgy gondolom, hogy ez is könnyítés lesz a jelenlegi gazdasági környezetben.

A 15. pontban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt módosítjuk. A belföldi összesítő jelentésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség végrehajthatósága érdekében ez a módosítás előírja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az adóalany vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Én úgy gondolom, hogy ez a módosítás elsősorban az adózási fegyelem betartását segíti majd elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 16. pontban a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi CLVII. törvényt módosítjuk. Ennek alapján az energiaellátók jövedelemadójában a jövőben történő fenntartásáról rendelkezik. (Sic!) Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, és az adóalanyok köre újabb vállalkozói csoportokkal egészül ki.

A 17. pontban a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény módosítását hajtjuk végre. Ez a módosítás a jogszabály egyértelművé tételét szolgálja annak rögzítésével, hogy az illeték visszatérítésére kizárólag az adózó 2012. szeptember 30-ig előterjesztett kérelme alapján van lehetőség.

A 18. pontba érkezünk el, a 2010. után született törvények módosításához. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása kiegészíti a devizakölcsön-törvényben szabályozott állami szerepvállalást, a mentesített követelésrész 100 százalékának állami átvállalásával. A módosítással egyszerűbbé, átláthatóbbá, egyértelműbbé válnak a banki elszámolások, miközben az állami bevételek azonos szinten tudnak maradni; ez a 18-as módosításunk.

A 19. pontban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt módosítjuk. Ez a módosítás az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallási határidejének tárgyévét követő február 25. napjáról február 12. napjára történő módosításával, e rendelkezés hatálybalépésétől a bevallást nem önálló nyomtatványon, hanem a havi adó- és járulékbevallás részeként kell majd teljesítenie az adózóknak.

A 20. pontban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybalépését módosítjuk. Az általános forgalmiadó-alany nyilatkozni köteles e módosítás alapján a kibocsátott és befogadott számlákról. A javaslat annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse, az összesítő jelentésben részletesen jelentendő adatokat értékhatárhoz köti, továbbá az adózók felkészülését úgy segíti, hogy törvényi szinten írja elő a részletszabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakorlatilag a 11. pontnál már említettem, hogy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt is módosítjuk, amely összefüggésben van a 11-essel, a 21. és a 11. pont értelmében. Úgy gondolom, hogy ez egyértelmű jogharmonizációról szól, ez sem jelent pluszterhet senki számára.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 108 2012.05.22. 1:57  17-155

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor gondolkodtam már rajta, hogy mennyire Janus-arcú a mostani politikai ellenzékünk, és a mai nap is többször elhangzottak olyan dolgok, amik nem tartoznak a napirendhez konkrétan, de igazából a magyar kormány bírálatát fogalmazzák meg politikai haszonszerzés céljából. Számtalanszor elhangzott az a mai nap is, hogy miért vásárolta meg a magyar állam a MOL-ban a részvényeket, hogy mennyit bukott a magyar állam a MOL-részvényeken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ismeri a tőzsdézés működését, az pontosan tudja, hogy a részvények nyereséghozama és a részvények tőzsdén jegyzett árfolyama köszönő viszonyban sincs egymással. Ha a részvényeket akkor adják el, amikor alacsony az árfolyama, akkor bukik rajta az állam, de a magyar állam nem adta el, a magyar állam részesként, résztulajdonosként (Babák Mihály: Azt a Veres csinálta.) ott van benne, és nyereséget termel a magyar állam számára.

Méltánytalan az, hogy számos esetben mondják, hogy államosítunk. Kérem szépen, nekünk kötelességünk visszaszerezni azoknak a közszolgáltatóknak a felügyeletét valamilyen szinten, akár önkormányzati, akár állami szinten, amelyeken keresztül hatással tudunk lenni a lakossági fogyasztásra, a lakossági fogyasztást végző szolgáltatók áraira.

Ezt én élő példával tudnám igazolni. Például a villanyáramot szolgáltató cégek mind-mind külföldi tulajdonban lévő cégek. Amikor az Őrségben, Zala megyében 59 faluban nem volt áram, bizony majdnemhogy kegyet gyakoroltak nekünk a német tulajdonosok, hogy hajlandók voltak két-három plusz villanypóznát venni, mert a koncessziós idejükbe nem fért már bele az a számítási metódus, amely alapján megérte volna új hálózatot kiépíteni.

(13.10)

Amennyiben ez a magyar állam tulajdonában van, egészen biztos vagyok benne, ott a teljes hálózatot felújították volna. Sajnos, ki lettek ezek árusítva, és a mostani nemzeti kormánynak felelőssége, hogy ahol csak tud, a stratégiai pontokon, szerezzen vissza tulajdont, és ezzel szolgálja a magyar lakosságot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 180 2012.10.29. 2:17  179-182

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, hogy a gépjármű-számlálási adatok alapján a 85-ös Csorna-Győr közötti és a Csorna-Szombathely közötti útszakaszok Magyarország talán legforgalmasabb, járművel terhelt szakaszai. A Csorna-Szombathely közötti szakaszon naponta 12 ezer gépjármű fordul meg, ennél kicsivel több a Csorna-Győr közötti szakaszon.

Még az előző kormány idején, 2006-ban ígéretet tett dr. Ipkovich György, a 86-os út fejlesztési kormánybiztosa, hogy 2010-re elkészül a kétszer kétsávos, összesen négysávos nyomvonalú autópálya - amit később autóútra módosítottak - Győr és Szombathely közötti szakasza. 2010 márciusában elkezdték építeni az első szakaszokat, részben folynak a munkálatok, részben pedig leálltak. Egy biztos, hogy az elmúlt ciklusban mindössze egy körülbelül öt kilométer hosszúságú szakaszt építettek meg, ez gyakorlatilag a Szeleste-Vát elkerülő szakasz, amelynek folytatása lenne a Váttól Szombathelyig tartó útnak a kiépítése. 2010 márciusában kezdték el építeni a 6,2 kilométer hosszú nyomvonal építését Vát és Szombathely között, 3 kilométer hosszon pedig melléképítéssel kétszer két sávon főutat alakítottak volna ki a kivitelezők. Az összesen 11 milliárd 636 millió forintos beruházás 85 százaléka uniós támogatásból, 15 százaléka pedig hazai forrásból lenne finanszírozva, melyet az operatív programokon keresztül kapnának meg az építők.

A kormányváltás után, 2010 őszén tehát úgy tűnt, hogy a késés ellenére sikerül 2011 őszére befejezni a projektet, ám ekkor váratlanul olyan hírek érkeztek, hogy a munka lassul, a kivitelezés áll. A kivitelező konzorcium egyik tagja állítólag az esőzések miatt, mint később kiderült, fizetésképtelenség okán kiszállt a projektből, innentől kezdve bizonytalanná vált az építkezés befejezésének határideje.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy mikorra várható ennek az útnak a befejezése, amely nagyban megkönnyítené az ott élő emberek életét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
288 89 2013.06.11. 4:06  88-90

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Hölgyek! Tisztelt Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénymódosítás gyakorlatilag nagyon szűk területét érinti hazánknak, a világörökségi helyszíneken működő, 22 óra és hajnali 6 óra között nyitva tartó, szeszes italt árusító üzletekre vonatkozik.

A javaslat ötlete az úgynevezett romkocsmákat üzemeltetőktől származik, akik kérték azt, hogy próbáljunk egy olyan megoldást találni, amelyen keresztül nincsenek kiszolgáltatva folyamatosan feljelentéseknek, zaklatásoknak azért, mert a vendégeik hangosan viselkednek az utcán, illetve amikor távoznak, kicsit vidámabban közlekednek az utcán, a közterületeken.

A javaslat lényege az, hogy minden egyes vendég után 20 forint/fő adót fizetnének be az önkormányzatok számlájára. Ennek az adónak a kivetése magának az üzletnek a nagyságától, illetve az üzlet engedélyében szereplő létszámtól függene. Amelyik üzletben nincsen létszám kötve, ott gyakorlatilag 3 négyzetméterenként lenne egy fő felszámítva, ahol pedig egyértelmű a vállalkozási engedélyben meghatározott vendéglétszám köre, ott pedig ez lenne a döntő tényező. Úgy gondolom, hogy ezzel azért végérvényesen nem tudjuk megoldani azokat a problémákat, amelyeket az ott lakók érdekében mindenképpen az önkormányzatoknak felelősséggel kell kezelniük, azonban egy kis eszköz, egy kisebb lehetőség is segít az önkormányzatoknak abban, hogy orvosolni tudják a felmerülő problémákat.

S miért pont a világörökségi helyszínek jöttek elő? Közismert tény, hogy Magyarországon jó pár világörökségi helyszín van, és ezek közül, gondolom, nem Aggteleket, nem Pannonhalmát és nem a Hortobágyot érinti ez a törvénymódosítás, hanem elsősorban a budapesti belvárost, ezen belül a VII., V. kerület és a budai Vár területén működő vendéglátóegységeket.

Több anomália is felmerült természetesen, mert vannak olyan problémakörök, amelyek a dohányzók védelmében hozott törvényeink miatt adódnak, ugyanis a dohányzásra a vendéglátóhelyek elé kivonuló vendégek egy közepes hangnemű beszélgetéssel is zavarhatják az ott lakó, esetleg éjjeli álmukat töltő lakók nyugalmát. Tehát ezt a törvénykezést még tovább kell majd gondolnunk, mert mindenképpen oda kell figyelnünk arra, hogy van egy lakókörnyezet - és itt egy kiemelt lakókörnyezet -, amelyben amellett, hogy vannak turisztikai látványosságok, vendéglátó-ipari üzletek, azért ott egy lakóközösség életterét is biztosítani kell, az ő nyugodt éjszakájukat is biztosítani kell, és a pihenéshez való alapvető emberi jogukat is biztosítania kell részben a törvényeknek, részben a hatóságoknak, részben pedig az önkormányzatoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a módosító javaslat nem kezeli véglegesen ezt a témakört. Úgy gondolom, hogy át kell tekintenünk majd teljeskörűen az egész területet, amely részben a vendéglátóegység működését érinti, és az éjszaka működő vendéglátóegységeket különösképpen érinti, ugyanis ez a problémakör fel fog merülni akár Balatonon a szállodasorokon, vagy olyan helyeken is, ahol lakókörnyezet közelében nagy éjszakai mulatóhelyek működnek, többségükben idényjelleggel. És az egy teljesen külön kör, amit az előbb említettem, azoknak a vendéglátóegységeknek a köre, amelyek nem tudják megoldani saját kerthelyiségekben a dohányzás lehetőségét a dohányzó vendégeik számára, tehát nincs erre helyiségük, ezért kénytelenek a vendégek kimenni a közterületre, és ott kicsit hangosabban viselkednek.

Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez a törvénymódosítás egy lépés lesz ahhoz, ami alapján elindulhatunk egy komplex áttekintésére ennek a szakmai területnek.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 261 2013.10.28. 1:38  256-271

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki előtt közismert a volt KISZ-, szakszervezeti, úttörő- és egyéb ingatlan vagyon sorsa és helyzete. Úgy gondolom, hogy a zánkai üdülővárosról, gyerekvárosról történő döntésünk egy olyan előremutató példa, amely a még megmaradt ilyen jellegű épületek hasznosítását is megcélozza. Nagyon fontos kereskedelmi eszköz lesz az, hogy nemcsak abban a szezonban, amikor a diákok ráérnek, szabadságukat, tanidei szünetüket töltik, akkor lesz ebben az épületegyüttesben, komplexumban forgalom, hanem más vendégekkel is meg tudja tölteni a Nemzeti Üdülési Alapítvány, mert a folyamatos kihasználtság lehet a garancia arra, hogy a működtetés során a lehető legkevesebbet kelljen erre áldozni. Ha végigtekintünk azon a vagyonon, amely még a Balaton partján ma is rendelkezésére áll a magyar államnak, és ezekről felelősségteljesen tudunk gondolkodni, azt hiszem, akkor tudunk egységében egy olyan nemzeti üdülési, szociális üdülési hálózatot kialakítani, amelyen belül a kínálat minden korosztály részére megtalálható lesz, és ez a kínálat valóban szolgálni fogja az emberek felüdülését, nyugdíjasok pihenését és a gyerekek nyaralását is egyaránt.

Én mindenképpen támogatom, és azt kérem az egész parlamenttől, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, és akinek bármilyen információja van ilyen jellegű ingatlanokról, amelyek még köztulajdonban vannak, kérem, tegyenek javaslatot, hogy ezek is kerülhessenek be a későbbiek során abba a körbe, amely valóban a közjót szolgálja.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 172 2013.11.19. 4:22  171-179

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 1994. évi 46. számú határozata alapján beadta a módosító javaslatát a 2012. évi CIII. törvény módosítására, amely az Erzsébet-programról szól.

A bizottsági módosító javaslat egy pluszpont beemelését javasolja az eredetileg megállapított tervezethez, amelyben az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény a következő 6. §-sal egészülne ki. "A mellékletben meghatározott állami vagyon vagyonkezelője az Erzsébet Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik." Ez a pont így szól: "A 2. mellékletben meghatározott állami vagyon vagyonkezelője az Erzsébet Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A vagyonkezelői jog létesítése ingyen történik."

Ez a pont tartalmazza öt különböző ingatlannak a programba történő beemelését, melyek Balatonőszödön találhatóak. Egyik a balatonőszödi 619-es helyrajzi számú, másik a balatonőszödi 620/2-es helyrajzi számú üdülő, amely 27 darab üdülőépületet, 15 darab gazdasági épületet és egyéb épületet 6 darabot tartalmaz. Következik a balatonőszödi 622-es helyrajzi számú, ez egy kivett gazdasági épület udvarral. A következő Balatonszemes, 44-es helyrajzi számú kivett üdülőépület udvarral, és ugyanitt Balatonszemesen az 1430-as helyrajzi számú kivett transzformátorház kerül be a program rendszerébe.

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény és ennek módosítása legfontosabb célkitűzése a családi, a szociális üdültetés, az ifjúságvédelmi programok helyszínéül szolgáló ingatlanok vagyonkezelésbe adása, amely a szociális üdültetés, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi programok térben és időben koncentrált megvalósítását eredményezi. Ezzel továbbgondolt, továbbfejlesztett formájában létrehozza az állami szociálpolitikai ellátórendszer új elemeit.

A javaslat a fenti célokhoz további ingatlanok vagyonkezelését bízza az Erzsébet Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságra. Ezen közösségi ingatlanegyüttesek a hátrányos helyzetű célcsoportok számára és szociálisan rászorulók részére biztosítanak üdülési, táborozási lehetőséget. Ezáltal a program nem csupán azt teszi lehetővé, hogy olyan érintettek is részesülhessenek és részesüljenek üdülési lehetőségben, gyakorolhassák a turisztikai szolgáltatásokhoz való jogaikat, akik önerejükből nagy valószínűséggel soha nem tudnának utazni, hanem azt is, hogy a társadalom különböző szegmenseiből a gyerekek együtt vegyenek részt a táborokban, támogatva ezzel a hátrányos helyzetűek korai társadalmi integrációját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Reméljük, hogy ez a folyamat nem fog itt megállni, az Erzsébet-program programkerete további lehetőséget fog biztosítani arra, hogy még szélesebb társadalmi köröket tudjunk bevonni az Erzsébet-program által biztosított fedezettel a közösségi célú üdültetésekre, a szociálisan hátrányos helyzetű emberek nyaraltatására, pihentetésére, ezzel is próbáljuk kiegyenlíteni a társadalmi feszültségeket, illetve a szociális olló összébb zárását talán segíti ez a rendszer. Reméljük, hogy további olyan állami ingatlanépületek is bekerülhetnek majd a szolgáltatási körökbe, amelyek a mostani helyszínek mellé újabb és újabb lehetőségeket biztosítanak nemcsak Balaton környéki, hanem hazánk számos helyén lévő üdültetésre.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 178 2013.11.19. 1:36  171-179

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak annyit szeretnék kiegészíteni, hogy államtitkár úr gyakorlatilag teljes részletességgel elmondta azt a gondolatsort, amit nekem is el kellett volna mondanom az LMP-s képviselő asszony részére. Csak szeretném megjegyezni, hogy sokszor ilyen déj vu érzésem van. Képviselőtársaink sokszor úgy nyilatkoznak meg itt a Parlament falai között, mintha az ő parlamentbe jutásukkal kezdődött volna el itt az élet. Itt van egy kontinuitás, folyamat, amelyről néha kapunk negatív, néha pozitív jelzéseket, de azért higgyék el, hogy ennek a kormánynak a szándéka a szociális ellátás területén is abszolút más gondolkodásra épül, és abszolút pozitív. Én úgy gondolom, hogy ezért csak köszönet jár, és nem nekünk, hanem azoknak, akik ott teszik a dolgukat, ahol ezek a táborok működnek, és azoknak a támogatóknak, akik önkéntesen jönnek és segítenek ebben a munkában.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy hátrányos helyzetű térségből származó gyerekeknek neves sportolóink tartottak oktatásokat, tartottak neveléseket, sportra szoktatási programokat ezekben a táborokban, és én úgy gondolom, hogy ha ez a folyamat valóban hosszú távon biztosan fog tudni működni, és ennek a garanciája maga az állami tulajdonlás, akkor egy olyan rendszert tudunk kiépíteni, amely segít az általunk már előbb említett ollót összébb zárni, a társadalmi rétegek közötti különbséget szorosabbra zárni, illetve felzárkóztatást biztosítani.

Köszönöm szépen, és kérem, hogy támogassák ezt az előterjesztést. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)