A felszólalás szövege:
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat arról, hogy ezekben a napokban is folyik a Belügyminisztérium által szervezett egyeztetés és tájékozódás, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény átfogó reformját kívánja elősegíteni. Ennek keretében az ország valamennyi polgármesterével, önkormányzati tisztségviselőjével, önkormányzati érdekszövetségekkel, köztisztviselőkkel tárgyalást folytat a Belügyminisztérium annak érdekében, hogy a lehető legmegalapozottabb és legeredményesebb legyen ez a szabályozás.
Ilyeténképpen azt tudom mondani az ön által felvetett azonnali kérdésre, hogy az Ötv.-reform keretében meg fogjuk vizsgálni ezt a kérdést, nevezetesen, hogy miért szigorúbb a helyi népszavazásra vonatkozó törvényi szabályozás, mint az országos népszavazásra vonatkozó szabályozás. Tehát abban bízom, és a magam nevében azt tudom mondani, hogy indokoltnak tartom e szabályozás átgondolását, és az Ötv. módosítása során, amelynek - még egyszer mondom - az előkészítése jelenleg zajlik, minden esély megvan arra, hogy ezt a munkát elvégezzük.
Köszönöm a figyelmét. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a jelenleg hatályos szabályozás 1990-ben, az Ötv. megalkotása során alakult ki oly módon, hogy akkor a törvény a helyi önkormányzati rendeletre bízta a helyi népszavazásra vonatkozó szabályok megalkotását; majd a jelenleg érvényes formájában, a '93-as alkotmánybírósági döntésekre tekintettel az 1994-es Ötv.-módosítás határozta meg.
Azt gondolom, hogy ez a szabályozás megérett a változásra a budakeszi tapasztalatokra is tekintettel. Abban bízom, hogy a tekintélyes részvételre és állásfoglalásra tekintettel a budakeszi önkormányzat képviselő-testülete ebben az ügyben kellő bölcsességgel jár el.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is egy jó hírrel szeretnék szolgálni: szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy a rendőrség eredményes szakmai intézkedéseinek és a pénzszállítást végző vagyonvédelmi cégek összehangolt együttműködésének eredményeképpen megakadt ezeknek a rablásoknak, ezeknek a fegyveres rablásoknak a sorozata. Nem szeretném elkiabálni, le is kopogom, de azt tapasztaljuk, hogy eredményesek voltak ezek az összehangolt intézkedések, amelyek részleteiről én most nem akarok beszélni, pontosan azért, hogy ezek az intézkedések a jövőben is eredményesek maradjanak, mert én azt gondolom, össztársadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ezeket a fegyveres rablásokat megakadályozzuk a jövőben is. Azt gondolom, hogy az ehhez nyújtott rendőri segítség indokolt volt, célszerű volt és eredményes volt.
Ami pedig ennek a költségeit illeti, szeretném elmondani, szeretném tájékoztatni önt, hogy ezért a rendőrség költségtérítést eddig nem kért a vagyonvédelmi cégektől, de a jövőben, ha ilyen segítséget nyújt, akkor ezeket a szolgáltatásokat természetesen megtérítik ezek a vagyonvédelmi, pénzszállítással foglalkozó cégek. Azt gondolom, jó okunk van azt feltételezni, hogy ezek az intézkedések - amelyeknek a részleteit most nem szeretném feltárni - a jövőben is kellő garanciát jelentenek arra, hogy az ilyen bűncselekményt elkövetni szándékozókat visszatartsák a bűncselekmények elkövetésétől, hogy az az állapot, mármint hogy megszakadt, megakadt ez a fegyveres rablássorozat ebben az országban, a jövőben is fennmaradjon, hogy ilyen bűncselekményeket egyáltalán ne vagy a lehető legkisebb számban kövessenek el.
Nyilvánvalóan kérdésének az a része is indokolt, amely a pénzszállítást végző cégek személyzetének felkészültségére vonatkozik, az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat el kell végezni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni önt abban a vonatkozásban, hogy ez a fontos kérdés, ennek a megoldása jó kezekben van, jó irányba indultunk el. A pénzszállítást végző cégek személyzetének a megfelelő képzése nyilvánvalóan nagyon fontos feladat, és ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Ami pedig a rendőrség szerepvállalását illeti ebben a kérdésben, azt gondolom, az eredmények indokolják, hogy ez indokolt volt, hiszen össztársadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az ilyen bűncselekmények is visszaszorításra kerüljenek, hogy az ilyen bűncselekmények is megszűnjenek.
Azt gondolom, hogy a rendőrség által elért eredmények, amelyek a 2000. évre vonatkoznak, kellő önbizalmat és erőt adtak a rendőrségnek ahhoz, hogy az ilyen jellegű tevékenységbe is besegítsenek, ebben is eredményesen tudjanak szerepet vállalni. Abban bízom, hogy ez a rendőri fellépés elrettenti az ilyen bűncselekményeket elkövetni szándékozókat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg nekem, hogy én is az előzmények felidézésével kezdjem az interpellációjában feltett kérdésekre adandó válaszomat.
Engem úgy tájékoztattak, hogy 1996 közepén a Hszt., az 1996. évi XLIII. törvény elfogadása során, e törvény végrehajtási rendeletének - a 140/96. (VIII.31.) számú kormányrendelet - előkészítése során alakult ki egy olyan helyzet, amelynek következtében tárgyalások folytak az akkori tűzoltó érdek-képviseleti szervezetekkel, és ezek a tárgyalások végződtek egy megállapodással, egy olyan megállapodással, amelyet nem írtak alá a felek, és amelyek végül is alapját képezték azoknak a peres eljárásoknak, amelyek következtében a tűzoltók bírósághoz fordultak.
Szeretném tájékoztatni önt, hogy a Belügyminisztérium a jogerős bírósági ítéleteket tudomásul veszi, és azokat a maga részéről teljesíti. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy ennek keretében 279 állami tűzoltó részére kifizette a Belügyminisztérium a nekik járó műszakpótlékot.
Ami pedig a többi, önkormányzati tűzoltó műszakpótlékát illeti, a bíróság - úgy, ahogy ön nagyon helyesen és pontosan idézte, tisztelt képviselő úr - a munkáltatót kötelezi a pótlék kifizetésére. Úgy, ahogy a korábbi interpellációjára válaszolva elmondtam, a kormány segítséget nyújt az önkormányzatoknak a műszakpótlék kifizetéséhez. A Belügyminisztérium, illetőleg a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői tárgyalásokat folytattak, illetőleg folytatnak a 95 vonulási területtel rendelkező önkormányzati tűzoltóság vezetőivel, illetőleg az érintett önkormányzatok vezetőivel; a mai napig 85 településsel, annak vezetőivel folytattak tárgyalásokat. E települések közel fele önhibáján kívül hátrányos helyzetű település, illetőleg egy része ennek a kifizetésétől lesz önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat. Ilyen módon 29-en már kifizették vagy kifizetik a műszakpótlékot, és 22-en a saját költségvetésükből bizonyos kompenzációt vállalnak ebben a kérdésben.
Úgy ítéljük meg, hogy átlagosan 80 százalékos mértékű állami hozzájárulásra volna szükség - tehát átlagosan -, amely szakmai szempontok szerint differenciálható például a vonulási szám vagy a működési területen élő lakosság száma szerint. Bízom abban, hogy ez a kormányzati segítség eredményes lesz, és a tűzoltók ilyen módon egyébként az önkormányzatok kötelezettségvállalásával is hozzájuthatnak a műszakpótlékhoz.
Egyébként engedje meg, hogy egy problémára felhívjam a figyelmet, nevezetesen arra, hogy nagyon sok önkormányzat felfelé eltérítette a tűzoltók illetménypótlékát, tehát saját maguk is felelősek azért, hogy ilyen nagyságrendű pótlékot kell kifizetni. Ezzel együtt az a probléma is megvizsgálandó, amit ön fölvetett, nevezetesen, hogy azok a települések, amelyek úgymond, csak a tűzoltóság előnyeit élvezik, tehát nem tartanak fönn önkormányzati tűzoltóságot, nem járulnak hozzá sem a tűzoltóság fenntartásához, sem a műszakpótlék kifizetéséhez. Szeretném elmondani, hogy úgy, ahogy egy azonnali kérdésre adott válaszomban elmondtam, most zajlik az önkormányzati törvény és a kapcsolódó jogszabályok átfogó reformja, és ennek keretében megvizsgáljuk azt, hogy lehetőséget adjunk azoknak az önkormányzatoknak is a kötelezettségvállalásra, amelyek nem tartanak fönn tűzoltóságot, de élvezik ezek szolgáltatásait.
Tisztelt Képviselő Úr! Bízom abban, hogy el tudja fogadni a válaszomat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 1999 telén, 2000 tavaszán a rendkívüli időjárás miatt az ország mintegy 700 települése kényszerült védekezésre, 1249 iskola, óvoda, szociális, egészségügyi, kulturális és igazgatási építmény, valamint több mint 30 ezer lakóépület szenvedett kárt. A védekezési költségeken túl az épületkárok enyhítése közel 10 milliárd forintot emésztett fel.
A kormány eltökélt szándéka volt, hogy minél több munkanélküli foglalkoztatására kerülhessen sor az árvíz sújtotta településeken. Ennek érdekében a Munkaerő-piaci Alapot irányító testület programot indított, amely azt célozta, hogy az önkormányzat olyan gazdasági társaságokat foglalkoztasson, ahol lehetőség nyílik a munkanélküliek minél nagyobb számban való alkalmazására. A meghirdetett programot összességében több mint 400 települési önkormányzat valósította meg 17 megyei munkaügyi szervezet bevonásával. A megyei munkaügyi központok az önkormányzatokkal kötött megállapodásokban vállalták az élőmunkaköltség kifizetését, illetve az igényeknek megfelelő munkanélküliek kiközvetítését. A helyreállítási munkálatokban több mint 4700-an vettek részt, 64 százalékuk regisztrált munkanélküli volt.
Az elmúlt évi tapasztalatok is azt mutatták, hogy jól vizsgázott a rendszer, így méltán bízhatunk abban, hogy az idei évben még inkább eléri célját a kormány azon szándéka, hogy minden településre - beleértve a legkisebbeket is - eljusson ez a segítség.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, néhány észrevételt most is szeretnék megtenni. Először is szeretném megköszönni a vitában felszólaló azon képviselők nyilatkozatait, akik a támogatásukról biztosították ezt a törvényjavaslatot, hiszen - ahogy azt Kovács képviselő úr is említette - ez az EU-s csatlakozásunk folyamatában, a jogharmonizáció területén egy nagyon fontos lépés. Kérem a tisztelt Házat, hogy a szavazásnál ezt a törvényjavaslatot vagy ezeket a törvényjavaslatokat támogassák.
Ami a képviselő urak hozzászólásait illeti, Kelemen képviselő úr a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényjavaslat vonatkozásában vetette fel, hogy összhangba kellene hozni a két törvényjavaslatot, illetőleg a migrációs csomagot a státustörvény - ahogy ő fogalmazott - rendelkezéseivel. Szeretném elmondani, hogy a benyújtott törvényjavaslat, mármint a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényjavaslat rendelkezései szerint az érintett, határon túli magyarok számára az általános beutazási és tartózkodási feltételek teljesítése mellett a törvényjavaslat biztosítja a Magyarországon igénybe vehető támogatásokat. A státustörvény alapján kiadandó úgynevezett magyarigazolvány önmagában nem jogosít beutazásra, az továbbra is csak érvényes útlevéllel lesz majd lehetséges. Az igazolvány birtokosának igazolnia kell a magyarországi tartózkodás feltételeinek meglétét.
Ami a névviselés problémáját illeti, köszönöm szépen, hogy ezt felvetette, ez valóban egy fájó és érzékeny pont az érintettek számára. De engedje meg, hogy elmondjam: a névváltoztatáshoz komoly joghatások fűződnek például az öröklési jog területén, ezért fontos, hogy arra csak kérelem alapján kerülhessen sor, és hogy a kérelmező a kérelmét okirattal vagy szakvéleménnyel támassza alá. Azt gondolom, ez nincsen ellentétben azzal, amit a képviselő úr mondott.
Bauer képviselő úr felvetette, hogy a menekültügyi hatóság által elismert menekültek emberi jogait milyen módon lehet védeni, illetőleg milyen módon védi a törvényjavaslat. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy álláspontunk szerint ezeknek a személyeknek az emberi jogait a hatályos menedékjogi törvény és a módosításra vonatkozó javaslat is maximálisan védi. Az elismert menekült szinte azonos jogokat élvez, mint a magyar állampolgárok. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy a menedékjogi védelemért folyamodók 10 százalékát részesítjük védelemben a jelenlegi gyakorlat szerint; azért "csak" ennyit, mivel az eljárás ideje alatt a kérelmezők jelentős része eltűnik, nem várja meg a döntést, több mint felét teszi ki ez a szám az eddigi tapasztalatok vagy gyakorlat szerint. Az elismerési arány, ha azt más országokéval hasonlítjuk össze, nem rosszabb az európai átlagnál, és a védelemben részesítettek jogai sem térnek el az EU-tagállamokban általában biztosított jogoktól.
Még egy észrevételt engedjenek meg nekem! Bauer képviselő úr úgy fogalmazott: "a zámolyi romák menekülése", ezt a kifejezést használta. Szeretném felhívni a tisztelt Ház és a képviselő úr figyelmét is arra, hogy a menekülés a magyar emberek agyában nem ezt jelenti, tehát nem a zámolyi romák távozásával azonosítják ezt a fogalmat, hiszen ők útlevéllel, társasutazás keretében, hatályos úti okmánnyal lépték át a magyar határt. A határőrök fogadták őket, ellátták őket a szükséges felvilágosítással, kávéztak, teáztak, igényük szerint, ha kellett, még táncoltak is - azt gondolom, ez nem menekülés. A menekülést a legutóbbi időket említve 1948-tól ismeri a magyar történelem, aztán az '56-os menekülést, amelyről Gyimesi képviselő úr tett említést. Azt mondom, képviselő úr: ön vagy nem ismeri a tényeket, hogy a zámolyi romák milyen módon hagyták el az országot, vagy pedig félrevezették.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok nagyobb volumenű, 200 millió forint feletti egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és vízgazdálkodási beruházásainak megvalósításában immáron tizedik esztendeje jelentős szerepet tölt be a címzett támogatási rendszer. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a kormány ez évben is benyújtotta a 2001. évben induló új címzett támogatásokat tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amelyben néhány folyamatban levő beruházás helyzetének rendezésére is javaslatot tesz.
A törvényjavaslat benyújtását két szakaszból álló döntés-előkészítés előzte meg. Az első szakaszban a kormány a szakminisztériumok javaslata és a Belügyminisztérium előterjesztése alapján előzetesen állást foglalt arról, hogy az önkormányzatok által benyújtott beruházási koncepciók közül melyek 2001. évi indítására tesz javaslatot. A kormány ezen előzetes állásfoglalása 3l fejlesztés 2001. évi indítását tartalmazta. E beruházások esetében az érintett önkormányzatokat felhívtuk a beruházások részletes előkészítésére, amelynek eredményeképpen elkészítették az építési terveket, és megkérték a szükséges hatósági engedélyeket.
Fontosnak tartom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a döntés-előkészítés során milyen alapvető szempontokat vettünk figyelembe.
A szakminisztériumok javaslatán túlmenően lényeges kérdés, hogy csak azok indítását javasoljuk, amelyek költségigénye reális. Ez évben különös hangsúlyt helyeztünk a területi kiegyenlítés elvére, így törekedtünk arra, hogy csaknem valamennyi megye legalább egy önkormányzata részesüljön támogatásban.
A területi kiegyenlítés elvénél maradva megjegyzem, hogy a leginkább elmaradott megyék nagyobb arányban jutnak címzett támogatáshoz. A támogatásra javasolt beruházások 10 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valósul meg, az edelényi kórház és a tokaji szociális otthon fejlesztésével; közel 10 százaléka pedig Nógrád megyében, a balassagyarmati kórház rekonstrukciójával; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely szintén a leginkább elmaradott megyék közé tartozik, Tisztaberek 720 millió forintos összköltségű, belterületi vízrendezését szolgáló beruházása járul hozzá a térség fejlesztéséhez. Ezen elvek alapján a beruházások összértékének közel egynegyede az elmaradott megyék lakosságának jólétéhez járul hozzá. Megemlítem még, hogy a támogatásra javasolt beruházások fele az elmúlt évtizedben még nem részesült címzett támogatásban.
A döntés-előkészítés második szakaszában az önkormányzatok 2000. december 15-éig 40 beruházás esetén nyújtottak be címzett támogatási igénybejelentést. A kormány a benyújtott igények közül 30 beruházás támogatására tett javaslatot az Országgyűlésnek, amelyeket egyébként már a döntés-előkészítés első szakaszában is támogatott. A javaslat alapján 2004-ig több mint 23 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amelyekből közel 21 milliárd forint a címzett támogatás. E támogatás közel 50 százalékát javasoljuk kórház-rekonstrukcióra fordítani, hiszen az egészségügy fejlesztése rendkívül fontos cél ma is. Szintén vitathatatlan a szociális beruházások indítása, mivel ezen intézmények esetén minőségi és mennyiségi hiányról egyaránt szó van. A közoktatás területén halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények fejlesztésének támogatása élvezett elsőbbséget.
Fontos még hangsúlyozni, hogy a kormány minden lehetséges központi pénzforrás felhasználása során különös figyelmet fordít a belvízzel sújtott települések helyzetének hosszú távú rendezésére. A javaslat a korábbi éveket meghaladó mennyiségű, négy darab, összesen 2 milliárd forint összköltségű, belterületi vízrendezést szolgáló beruházást tartalmaz.
A benyújtott törvényjavaslat tíz igény elutasítását tartalmazza. Az elutasításra javasoltak egy része szakmai indokoltságuk ellenére, a pénzügyi források szűkössége miatt nem támogatható, másik részénél a beruházások előkészítettsége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Néhány szót szeretnék szólni a folyamatban lévő beruházások helyzetének rendezésére tett javaslatról. A törvényjavaslat 3. számú mellékletében néhány címzett támogatással folyamatban levő beruházás megvalósítása során felmerült probléma orvoslására tett javaslatot a kormány a tisztelt Országgyűlésnek. A címzett és céltámogatás rendszeréről szóló törvény szerint ugyanis a címzett támogatással folyamatban levő beruházások jogszabályi változásából eredő többletfeladatához kapcsolódó eredeti döntés módosításáról az Országgyűlés dönt. E jogszabályi változás miatt elsősorban a kórház-rekonstrukcióknál és az oktatási beruházásoknál van szükség a korábbi parlamenti döntések módosítására, hiszen az egészségügyi minimumfeltételeket, illetve a nevelési-oktatási intézmények tárgyi feltételeire vonatkozó új előírásokat a már folyamatban lévő beruházások esetében is követni kell.
Mindezek alapján a kormány hét folyamatban lévő beruházás esetében javasolja a korábbi parlamenti döntés módosítását, amelyből négy beruházás esetében a műszaki tartalom megváltozásával, három beruházás: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház, a Nógrád Megyei Kórház, valamint a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola esetében 582 millió forintos többlettámogatással biztosítható a megnyugtató befejezés.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot, amelyet ez úton is elfogadásra ajánlok. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Igen.
ELNÖK: Államtitkár úr, öné a szó.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Legelőször is szeretném megköszönni a tisztelt Háznak, a képviselő uraknak, hogy támogatták a benyújtott törvényjavaslatot összességében. Azt lehet mondani - ahogy én a nyilatkozatokat figyeltem -, hogy ez közel háromnegyedes támogatottságot jelent majd reményeink szerint a zárószavazásnál, amit ezúttal is kérek. Azt gondolom, ez azt is jelenti, hogy megalapozott törvényjavaslatot terjesztett elő a kormány. Én szeretnék köszönetet mondani a képviselő urak mellett mindazoknak, akik a törvényjavaslat előkészítésében dolgoztak.
A konkrét kérdésekkel kapcsolatban: Lentner képviselő úr Abony pályázatáról érdeklődött. Szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat: azért nem jelenik meg sem a támogatottak, sem az elutasítottak között az abonyi pályázat, mert a beruházási koncepciót sem támogatta a kormány, ezért nem nyújtottak be igénybejelentést; tehát ennek ez az oka, nem más.
(10.50)
Ami pedig az önkormányzati finanszírozást, illetőleg az önkormányzati reform igényét illeti - implicite a hozzászólásában ez fogalmazódott meg -, szeretném tájékoztatni önt is és tisztelt Házat is, hogy a Belügyminisztérium vezetésével jelenleg folyik egy Ötv.-reformot előkészítő munka, amikor is valamennyi önkormányzati tisztségviselővel, jegyzővel, önkormányzati érdekszövetséggel tárgyal a Belügyminisztérium az Ötv. módosítását, illetőleg az önkormányzatra vonatkozó jelentős szabályok - itt a hatásköri szabályra, akár a választási törvényre gondolok - előkészítését illetően. Abban bízunk, hogy ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő ciklustól még inkább eredményes lesz az önkormányzatok finanszírozása.
Egyébként tényként szeretném elmondani, hogy a kétéves költségvetés elfogadott számai azt mutatják, hogy 2001 vonatkozásában átlagosan, országos átlagban 13,4 százalékkal nő az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrása, 2002-ben pedig 2001-hez viszonyítva 9,4 százalékkal. Tehát azt mondhatjuk, hogy ez reálérték feletti támogatásnövekedést jelent. Én abban bízom, és az eddigi adatok azt bizonyítják 2001 vonatkozásában, hogy jó költségvetési év elé néznek az önkormányzatok. Utalnék arra, amit Font képviselő úr is említett kétperces hozzászólásában: például a 61,5 milliárd forintos gázközmű-privatizációs bevétel is egy olyan bevétel, amit zömében beruházásokra tudnak majd fordítani az önkormányzatok.
Bauer Tamás képviselő úr vetette föl, hogy bizony 50 éve így van, hogy a folyamatban levő beruházásoknál lehet változtatni így van úgy. Én szeretném tájékoztatni a képviselő urat a tényekre támaszkodva: 1997-ben módosította az akkori parlament a '92. évi LXXXIX. törvényt, tehát a cél- és címzett támogatási törvényt, akkor tette lehetővé, teremtette meg a folyamatban lévő beruházások többlettámogatását. Tehát ez a gyakorlat '97-ben a Horn-Kuncze-kormány idején valósult meg, akkor vezették be. Ebben a Belügyminisztériumban dolgozó munkatársaim erősítettek meg, de ez egyébként a jogszabály áttekintése során bebizonyítható. Tehát azt gondolom, hogy ezt figyelembe kellene venni Bauer képviselő úrnak, aki egyébként általában precízen szokott nyilatkozni ilyen kérdésekben. (Bauer Tamás: Másról beszéltem.)
Kis Zoltán képviselő úr szintén a többlettámogatások kérdését vetette fel. Szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy csak jogszabályváltozás esetén van erre lehetőség, amikor is ez a jogszabályváltozás többletterhet jelent az önkormányzatoknak. Oktatási és egészségügyi intézmények esetén többletfeladatokat írtak elő az ágazati jogszabályok, és ezért kellett ezt a lehetőséget a folyamatban levő beruházások esetén biztosítani.
Ami pedig a Jauernik képviselő úr által fölvetett kérdést illeti, nevezetesen, hogy a nulla százalék önrész miért van, illetőleg ez egy új gyakorlat: tényekre támaszkodva azt mondhatom, hogy ez két önkormányzat vonatozásában van így, Balassagyarmat és Edelény önkormányzata vonatkozásában. Ezek önhikis önkormányzatok, tehát önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok, ezért, azt gondolom, méltányos ez a kezelés. Egyébként tárgyszerűen elmondom, hogy az előző években is az előterjesztő tekintettel volt erre, tehát ez nem egy új gyakorlat.
Tisztelt Ház! Én szeretném megköszönni a mai vitában elhangzott hozzászólásokat, és arra kérem a tisztelt képviselő urakat, hölgyeket, hogy a további vita során is támogassák a törvényjavaslatot, és a zárószavazásnál pedig fogadják el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MIÉP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Összességében a határozathozatalt megelőzően kívánok válaszolni, de Hack Péter képviselő úr lakcím-bejelentési kötelezettséget kifogásoló hozzászólására a tisztelt Házat mégis tájékoztatom, hogy a schengeni végrehajtási megállapodáson alapul ez a rendelkezés, mindenhol be kell jelentkezni Európában. Abból fakad a tévedés, hogy ezt nem az érintett teljesíti, hanem általában a szálloda. Ha valaki például a barátjánál száll meg, a rendőrségnél vagy más hatóságnál be kell jelenteni a lakcímet, tartózkodási helyet.
A többi kérdés vonatkozásában pedig a határozathozatalt megelőzően kívánok szólni. Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Most kívánok válaszolni. A kiutasítási jogkör biztosításával kapcsolatban hangzott el kérdés. Tehát a kiutasítási jogkör biztosítása azért szükséges, hogy csökkenjen az eljárás időtartama, úgy, ahogy erre az előbb utalás is történt. Jelenleg ugyanis egymást követi a két eljárás, a menekültügyi döntéshozatali eljárás, majd a menedékjogi kérelem jogerős elutasítása esetén az idegenrendészeti eljárás, amelynek eredményeként a külföldi kiutasítására sor kerülhet. Mindkét eljárásban mód van a jogorvoslat igénybevételére, melynek következtében több évet, általában három évet is eltarthat, mire az ügy jogerősen lezárul.
A módosítás arra irányul, hogy egy eljárásban, lényegesen rövidebb idő alatt kerüljön sor a döntéshozatalra.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a vitában felszólaló képviselőknek azt a támogatást, amelyet a törvényjavaslat, illetőleg - engedtessék meg nekem, hogy a négy törvényjavaslatról egyben nyilatkozzam - törvényjavaslatok támogatásához megadtak.
Itt is szeretném megerősíteni azt a kormányzati szándékot, hogy ennek a törvénycsomagnak az elfogadása érdekében a kormány a legszélesebb konszenzusra törekedett és törekszik jelen pillanatban is, annak érdekében, hogy a lehető legjobb, az ország érdekeit a legjobban kifejező és az EU-s csatlakozásunkat elősegítő törvénymódosításokat fogadjon el a tisztelt Ház.
Még egyszer szeretném megköszönni a képviselők támogatását. Köszönöm szépen. (Keller László tapsol.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ez úton is szeretném megerősíteni a kormány azon szándékát, hogy fontos céljának tekinti azt, hogy a be nem fejezett cél- és címzett támogatásokat a befejezéshez segítse, és úgy, ahogyan Keller képviselő úr is utalt Perlaki Jenő képviselő úr önálló indítványára, amit a tisztelt Ház elfogadott, ebben jelentős számú céltámogatás és címzett támogatás befejezésére ad reális lehetőséget, és erre akkor 3,5 milliárd forintot biztosított a tisztelt Ház. Ezt a szándékát a kormány a jövőben is fenntartja, az ehhez szükséges forrásokat biztosítani fogja. De nyilvánvaló, hogy az új címzett támogatásoknál alapvető, fő követelmény, hogy azokból az összegekből, amelyeket a beruházási koncepcióban, illetve a parlament a döntése során megjelölt, ezek gazdaságosan, hatékonyan megvalósíthatók legyenek a tervezett, illetőleg a megjelölt határidőre.
Szeretném itt is megerősíteni azt, hogy aki jól ismeri ezeket a beruházásokat, ezeket a címzett támogatásokat, az tudja, hogy az önkormányzati döntéshozatalkor, tehát amikor a képviselő-testület eldönti, hogy a beruházási koncepciót a törvény szabályai szerint benyújtja, a szalagátvágásig általában négy-öt év telik el. Ennek több oka van. Egyrészt az 1992. évi LXXXIX. törvény, amely a cél- és címzett támogatási rendszert létrehozta és működteti - egyébként megjegyzem, amit elég gyakran módosít a tisztelt Ház -, kétszakaszos döntéshozatalt írt elő a címzett támogatások vonatkozásában.
(0.20)
Ezt követően közbeszerzési eljárásokra kerül sor, és ennek eldöntése után indulhat a beruházás. Ezek a jelentős meghatározó okai annak, hogy ez több évre elhúzódik. Jelentős ok még az is, hogy azért van ütemezve és szakaszolva, mert általában soha nincs annyi támogatási összeg, nem áll rendelkezésre annyi, amennyit a kormány szeretne vagy tud erre a célra biztosítani. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy általában egy kis induló évi ütemmel indulnak ezek a címzett beruházások, és a következő években hirtelen megnőnek a támogatási összegek. Sajátosság még az is, hogy ehhez a 2001. évi vonatkozásban sem ír elő a törvény önkormányzati kötelező önrészt. Ezt is figyelembe kell venni. Nyilván egy részüket az önkormányzatok saját erővel is támogatják.
Tehát úgy gondolom, ezek a címzett támogatások, ha a parlament elfogadja - és kérem a tisztelt Házat, az Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el -, a megvalósulásuk esetén a területükön élő polgárok magasabb színvonalon történő korszerűbb kiszolgálását jelentik akár az egészségügy területén, akár a szociális ágazatban, akár az oktatás, a kultúra vagy a belterületi vízrendezés területén. Azt gondolom, ezzel is bizonyítható, hogy ezek a döntések az adott területen élő polgárok érdekeit szolgálják. Az, hogy ezek áthúzódnak 3-4-5 évre, és - amiről még nem beszéltünk - ezek a beruházásuk megvalósulásuk esetén 30-40-50 vagy 70 évre szólnak, azt gondolom, azt erősítik meg, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé, amely a legnagyobb mértékben támogatható lesz a képviselők részéről. Ezt a támogatást kérném, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szinte alapigazságként került a köztudatba az a jelszó, hogy magyar árut magyar hajóval. Első hallásra valóban úgy tűnik, hogy a magyar agrárium érdeke, az agrártermelők exportcéljainak támogatója a magyar hajózás lehet.
Ezzel szemben a magyar agrártermelők exportsikereinek elősegítése az, ha a magyar áru gyorsan, pontosan, megbízhatóan eljut a megrendelőhöz a szerződés szerint. A magyar mezőgazdasági exporttermékek közül a gabona és az olajos magvak klasszikusan vízi szállításra termett termékek. 1998-ban az Al-Dunán és a román Fekete-tengeri kikötőkön keresztül óriási mennyiségű magyar gabona exportjára került sor olcsón, megbízhatóan. Ennek a rekordforgalomnak nevezhető mennyiségnek a megismétlésére elsősorban hajózható Al-Dunára van szükség. Jelentős szabad kapacitás várja az Al-Dunán a kiszámítható, tervezhető hajózási feltételek megteremtődését, aminek akadálya ma már nem is a folyóban levő romok, hanem a Szerbiában lebombázott hidak helyén levő pontonhidak. A hajóvonták áthaladásához azok ideiglenes elbontása szükséges. Mivel ezek megtörténte nem tervezhető, a gyakorlat az, hogy 8-10 naponként nyitják meg az utat, a hajóstársaságok nem tudnak határidőt vállalni, ilyen feltételekkel pedig az exportőrök nem tudnak szállítási megbízást adni.
Megoldásként felmerülhet az a lehetőség, hogy a folyami áruszállítás a Tiszán folyjék, kikerülve ezzel az Újvidéknél lévő és legfőbb akadályt jelentő pontonhidat. Ez a megoldás azonban nem egyszerűen a szegedi kikötő és a gabonatároló kapacitás rekonstrukciójának és fejlesztésének kérdése. A Tisza Szegedtől felfelé közép- vagy nagyméretű uszállyal maximum négy hónap időtartamban hajózható évente. A jegesedés, illetve a vízállás a többi hónapban akadálya a hajózásnak, és csak nagyon nagy összegű beruházással lehetne ezen változtatni. Mint azt a képviselő úr is biztosan tudja, a szegedi kikötő szerepel az országos kikötőfejlesztési programban.
Azzal kapcsolatban, amit a Mahart élén történt személyi változást érintően a tisztelt képviselő úr felvetett, engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassam. A felmentett vezérigazgató úr komoly lépéseket tett a folyami hajózás érdekében, többek között korszerű folyami hajók biztosításával. A tulajdonos ÁPV Rt. mindamellett úgy ítélte meg, hogy a társaságuk egészét érintő, a tulajdonos elvárásainak megfelelő lépéseket elmulasztotta megtenni.
(0.30)
Biztosíthatom képviselő urat, hogy az ÁPV Rt. ezen személyi döntését egyáltalán nem befolyásolták az ellenzéki képviselők közelmúltban elhangzott, Mahartra vonatkozó interpellációi, kérdései, sajtónyilatkozatai.
Mindezek mellett köszönöm képviselő úrnak, hogy egy olyan fontos kérdésre szakított időt ezen a késői vagy talán korai órán, mint a magyar folyami hajózás. A gazdasági bizottság által már megvizsgált, a vízi úti szállítások helyzetének és a magyar lobogójú hajókkal történő vízi úti szállítások gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló előterjesztés parlamenti megtárgyalása biztosíthatja azt, hogy minden részletre kiterjedően a magyar folyami hajózás elemzése megtörténjen. Ez szolgálja az ország érdekeit.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A Magyar Szocialista Párt kormányprogramot támogató népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos kormányálláspontot Orbán Viktor miniszterelnök úr már kifejtette, úgy, ahogy azt ön a napirend előtti felszólalásában ismertette.
Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy a Magyar Köztársaság jogrendje értelmében az április 25-én benyújtott aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről az Országos Választási Bizottság harminc napon belül dönt. Ez a döntés tudomásom szerint még nem született meg, és én nem szeretnék ezzel a döntéssel kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni, de szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Országgyűlést arról, hogy abban az esetben, ha a törvényes feltételek és az az eljárás, amelyet a törvény ezzel kapcsolatban előír, fennállnak, és a köztársasági elnök úr döntése értelmében esetleg sor kerülhet erre a népszavazásra, akkor a mai számítások vagy becslések szerint ennek az előrelátható költsége, amelynek egyébként a központi költségvetésben kell a forrásait biztosítani, 3 milliárd forintot érne el.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Sajnálom, hogy ön a napirend előtti felszólalásában valótlanságok sorozatát állította, és rendőrség- és rendőrellenes hangulatot szít itt, a tisztelt Házban és az országban. (Közbekiáltások a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Persze, ha visszatekintek a '94 és '98 közötti időszakra, arra az elmúlt négy esztendőre, amikor a Belügyminisztériumot Kuncze Gábor szabad demokrata politikus vezette, és amely időszakot Horn Gyula akkori miniszterelnök úgy minősítette, hogy ez minden, csak nem közbiztonság, nos, ha visszaemlékezem erre a négy évre, akkor azt mondhatom, hogy ez nem idegen önöktől: önök azt folytatják most itt, a parlamentben, illetve ön azt folytatja, amit '94 és '98 között kormányon műveltek - tehát a rendőrség és a rendőrök ellen próbál hangulatot teremteni. (Nagy taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) És teszi ezt csak azért, mert úgy gondolja, hogy ebből némi politikai hozadék származhat, és ez az önök politikai céljainak talán megfelel, mert önöket az ország érdekei most sem érdeklik, mint ahogy '94 és '98 között sem nagyon érdekelték. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban. - Dr. Pető Iván: Szép volt! Még egyszer!)
A népszámlálással kapcsolatban, ha elmondhatom, erről a 2001. évi népszámlálásról a parlament 1999-ben döntött. Ezt a népszámlálást számlálóbiztosokkal, számlálóbiztosok közreműködésével kellett végrehajtani. (Horn Gábor: Elképesztő!) A belügyminiszter nyilvánosan megjelent BM-utasításában, amely 2001. január 19-én jelent meg - még egyszer mondom, nyilvánosan a 2001. január 19-én, 3600 példányban megjelent BM-közlönyben tette közzé -, rendelkezett azokról a szabályokról, amelyeket az általánostól eltérő módon kellett a népszámlálás során alkalmazni. Így az utasítás rendelkezett a szabadságuktól ideiglenesen megfosztottak, a határőrség közösségi szállásain, a menekülteket befogadó állomásokon levők, a rendészeti iskolák kollégiumaiban levők, valamint a védett személyek összeírásáról.
Tekintettel arra, hogy a védett vezetőkkel kapcsolatos minden információ államtitkokat képez, gondoskodni kellett arról, hogy az összeírás során szükséges biztonsági intézkedéseket meg lehessen tenni. Államtitok birtokába csak a legmagasabb szinten ellenőrzött, megbízható személy juthat. Az ilyen ellenőrzés nem olcsó, időigényes, mivel a teljes életvitelre kiterjed.
A védett személyek által lakott számlálókörzetekben foglalkoztatott számlálóbiztosok ugyanolyan megbízási szerződés alapján dolgoztak, mint minden más biztos. Ennek megfelelően azonos munkavégzési szabályok vonatkoztak rájuk is. Megbízási szerződésük rögzítette, hogy tevékenységük során nem végezhettek semmi más adatgyűjtési, kereskedelmi vagy ügynöki tevékenységet. Az adatgyűjtés során tudomásukra jutott adatokat semmi más célra nem használták, azt senkivel meg nem osztották.
A Központi Statisztikai Hivatalhoz óriási tömegben, jelentős mértékben érkeztek a népszámlálással kapcsolatos észrevételek, többek között a mindenki által ismert, ingyenesen hívható telefonszámon is. De köztük egyetlenegy sem volt, amely szerint a népszámláláshoz nem tartozó kérdéseket tettek volna fel, vagy az összeírási tevékenységen túlmenő viselkedést tanúsítottak volna az érintett körzetek számlálóbiztosai. Ilyen bejelentés nem érkezett, ilyen bejelentésről senki nem tudott, ilyen bejelentéssel kapcsolatban sem napirend előtti felszólalás, sem azonnali kérdés, sem pedig interpelláció nem hangzott el a parlamentben.
A védett személyek körzetében dolgozó számlálóbiztosok a többi számlálóbiztossal vettek részt oktatáson, felkészülésük ugyanolyan módon történt; ugyanazokat a korábban már nyilvánosságra hozott kérdőíveket töltötték ki a Központi Statisztikai Hivatal ellenőrzése mellett.
Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném tehát itt is, a tisztelt Ház falai között kijelenteni, hogy sem konspiratív népszámlálás nem volt, sem pedig álruhás rendőrök ebben nem vettek részt.
(14.50)
A társadalmat és a magánéletet nem a tisztességesen, a köz érdekében eljáró néhány rendőrtől kellene talán félteni, hanem olyan, az '50-es éveket idéző félelmektől és hangulatkeltéstől, amelynek sem alapja, sem pedig támogatottsága nincsen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Répássy Róbert: Anarchisták! - Horn Gábor közbeszól.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat benyújtását megelőzően lefolytatott hatpárti politikai egyeztetéseknek köszönhetően olyan törvényjavaslat elfogadására nyílik most lehetősége a tisztelt Háznak, amely úgy tesz eleget jogharmonizációs kötelezettségeinknek, hogy a magyar nemzeti érdekek alkotmányos védelmét is biztosítja egyben, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat elfogadásával teljessé válik az ország felkészülése az EU-s csatlakozásra ezen a területen. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban itt, a tisztelt Házban, az ország nyilvánossága előtt szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, mindazon személyeknek, akik a 2001. évi népszámlálásban részt vettek. Ez a népszámlálás törvényes, sikeres és eredményes volt. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
A népszámlálást számlálóbiztosok közreműködésével kellett végrehajtani. A belügyminiszter nyilvánosan megjelent utasításban szabályozta a szabadságuktól ideiglenesen megfosztottak, a határőrség közösségi szállásain, a menekülteket befogadó állomásokon lévők, a rendészeti iskolák kollégiumaiban élők, valamint a védett személyek összeírását. Ez a belügyminiszteri utasítás 2001. január 19-én, 3600 példányban jelent meg, és tisztelt képviselő úr, ön az írásban benyújtott interpellációjában nagyon helyesen és pontosan idézi is a kérdéses belügyminiszteri utasítás számát. Tehát nyilvánvalóan ön is ismerte korábban ezt az utasítást.
Tekintettel arra, hogy a védett vezetőkkel kapcsolatos minden információ államtitkot képez, gondoskodni kellett arról, hogy az összeírás során szükséges biztonsági intézkedéseket meg lehessen tenni.
(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Államtitok birtokába csak a legmagasabb szinten ellenőrzött, megbízható személy juthat. Az ilyen ellenőrzés nem olcsó, időigényes és a teljes életvitelre kiterjed.
Bármely magyar állampolgár lehetett számlálóbiztos. Nincs olyan kizáró rendelkezés, amely szerint köztisztviselő vagy hivatásos szolgálatot teljesítő - tűzoltó, katona vagy rendőr - ne láthatna el biztosi feladatokat. Ez a számunkra nyilvánvaló is volt, hiszen a felsoroltak megbízható, jól felkészült tagjai a társadalomnak, és nem másodrendű állampolgárok.
A jogszabály a számlálóbiztosoknak nem tette kötelezővé, hogy a foglalkozásukról, a munkahelyükről a felkeresetteket tájékoztassák. Így semmilyen jogszabályt nem sértett az, aki a belépéskor nem közölte, hogy ő újságíró, ének-zene szakos tanár, riporter vagy bármely más foglalkozást űző személy.
A védett személyek által lakott számlálókörzetekben foglalkoztatott számlálóbiztosok ugyanolyan megbízási szerződés alapján dolgoztak, mint minden más biztos. Ennek megfelelően azonos munkavégzési szabályok vonatkoztak rájuk is. A megbízási szerződésük rögzítette, hogy a tevékenységük során nem végezhettek semmi más adatgyűjtési, kereskedelmi vagy ügynöki tevékenységet. Az adatgyűjtés során tudomásukra jutott adatokat semmi más célra nem használták, azt senkivel meg nem osztották.
A Központi Statisztikai Hivatalhoz nagy számban érkeztek a népszámlálással kapcsolatos észrevételek, többek között a mindenki által ismert, ingyenesen hívható zöld számokon is, de köztük egyetlenegy sem volt olyan, amely szerint a népszámláláshoz nem tartozó kérdéseket tettek volna fel vagy az összeírási tevékenységen túlmenő viselkedést tanúsítottak volna az érintett körzetek számlálóbiztosai.
A társadalmat és a magánéletet talán nem a tisztességesen, a köz érdekében eljáró rendőröktől kell féltenünk, hanem az olyan, az ötvenes éveket idéző félelmektől és hangulatkeltéstől, amelynek sem alapja, sem támogatottsága nincsen.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön interpellációjának a címe sem valós, de ennek ellenére bízom abban, hogy az általam elmondott tényekre tekintettel a válaszomat elfogadja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőségű törvényjavaslat módosító indítványainak a szavazásához érkeztünk. Ennek a törvényjavaslatnak a kiemelt fontosságát a vita is igazolta. Engedjék meg nekem, tisztelt Országgyűlés, hogy a vita súlyponti kérdéseire most reagáljak. E kérdések a főtisztviselői rendszer bevezetése, a vagyonnyilatkozati rendszerhez kapcsolódó garanciák, valamint az illetményreform bevezetésének gyorsítása.
Tisztelt Országgyűlés! Éles megfogalmazások hangzottak el a főtisztviselői kar kialakításával kapcsolatban, amelyhez kötődően az ellenzéki képviselők klientúra létrehozásáról és politikailag függő rendszer kialakításáról beszéltek. Hangsúlyozom, hogy itt nem valamilyen magyar újításról van szó, a főtisztviselői kar intézménye a Lajtán túl számos országban ismert, elfogadott és szükségesnek ítélt jogintézmény. A stratégiai gondolkodású, szakmailag kiemelkedően felkészült közigazgatási szakemberekből verbuválódó főtisztviselőkre, s a hasonló funkció miatt a központi tisztikarra ma már minden modern és hatékonyan működő közigazgatásban szükség van. Mindezek alapján a magas színvonalú szakmaiság igénye fogalmazódik meg velük szemben, nem pedig a politikai lojalitás kívánalma.
A rendelkezési állomány a szakmai elit stabilitását hivatott biztosítani. Egyetlen közigazgatás sem engedheti meg magának, hogy a drága pénzen kiképzett, felkészült szakmai elitet négyévenként lecserélje. A miniszterelnök szerepe a főtisztviselői kinevezésekben nem példa nélküli, több országban, ahol ezt már korábban bevezették, hasonló szerepköre van.
Az előzőekhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy többen kifogásolták a főtisztviselői díjazás tervezett mértékét. Az iparban, a kereskedelemben, a bankszférában szinte senki nem vitatja a meghatározó menedzseri réteg kiemelt anyagi megbecsülését. Ne feledjük azt sem, hogy ez az egyetlen személyi kör a magyar közigazgatásban, akiket egyetértésük nélkül egyik napról a másikra át lehet helyezni a különböző kormányhivatalok között. Ezt a szigorú kötelmet, tisztelt Országgyűlés, álláspontunk szerint megfelelően honorálni kell.
Az általános és a részletes vita során, valamint a bizottsági vitákban visszatérően elhangzott, hogy nem tisztázott, hány embernek kell majd ténylegesen vagyonnyilatkozatot tennie, emellett többen felvetették a rendszer működéséhez kapcsolódó garanciák hiányát. Úgy gondolom, hogy az érintettek számát 300-400 ezerre - tehát 300-400 ezerre - becsülők nem voltak figyelemmel arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem általános kötelezettség a törvényjavaslat szerint, nem terjed ki mindenkire, csak a törvény által taxatíven felsorolt körre és a velük közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozókra vonatkozik. Arra figyelemmel, hogy vagyonnyilatkozatot csak a döntéshozatalban érintetteknek kell tenniük, e kötelezettség mintegy 22 ezer vezetőt, valamint döntést hozó köztisztviselőt, továbbá közel 3400 rendvédelemben dolgozó vezetőt érint. Ha a családtagok számát is figyelembe vesszük, még így is töredéke ez a szám annak a számnak, ami az ellenzék több képviselője részéről a vitában helytelenül, pontatlanul elhangzott.
Az ellenzéki képviselők legfőbb kifogása a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban, hogy ez feltehetően nem alkalmas a korrupció felszámolására, így nem éri el célját, miközben alkotmányossági aggályokat vet fel. A vagyonnyilatkozat, tisztelt Országgyűlés, valóban nem csodafegyver a korrupció elleni harcban, csupán egy eszköz, de úgy gondoljuk, elég hatékony, és az első komoly lépés ez irányban. Társadalmi igény van arra, és ez a társadalmi igény érezhető, hogy a törvénymódosítással érintett személyi kör vagyoni viszonya, vagyongyarapodása átlátható legyen, s ennek a társadalmi igénynek meg kell felelnünk. Vagyis nem öncélú az új jogintézmény bevezetése. Nem véletlen, hogy ennek intézményesítésére számos OECD-országban sor került, ott is korrupcióellenes eszközként vezették be. Mi is azt valljuk, amit az egyik ellenzéki képviselő mondott a vita során, hogy a köztisztviselők túlnyomó többsége tisztességes, ezért azt gondolom, hogy nincs mitől tartani a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség miatt.
A garanciák tekintetében szeretném kiemelni, hogy több e körbe tartozó módosító indítvány támogatásával az e körbe tartozó követelmények még tovább erősödtek. Szűkült a vagyonnyilatkozat-tételben érintettek köre, s eljárási határidők beiktatásával érvényesülnek a jogbiztonság követelményei.
(19.30)
Azt is szeretném megjegyezni, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába a munkáltató nem tekinthet be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban olyan ellenvetések, ellenvélemények is felvetődtek, amelyek a közszolgálati ellenőrzési hivatal tervezett létrehozását bírálják. Ehhez kapcsolódóan arra szeretnék rámutatni, hogy új feladatként országosan nagyszámú nyilatkozat kezelése válik szükségessé. A köztisztviselők munkáltatóitól nem várható el, hogy bizonyítékokat, adatokat szerezzenek be, ha indokolatlan vagyongyarapodás gyanúja merül fel. Az ellenőrzés lefolytatását egy független, felkészült szakmai apparátussal rendelkező hivatalra kell bízni.
Több képviselő is felvetette a vita során, hogy gyorsítani kellene az illetményreform bevezetését. A kormány az e körbe tartozó javaslatokat kellő alapossággal mérlegelte, és olyan döntés született, hogy a korábbi négy lépcsőből álló bevezetés ütemezése kerüljön felgyorsításra. Ennek eredményeként már az első lépcsőben, 2001. július 1-jétől bevezetésre kerül az összes szorzóemelési intézkedés 70 százaléka, és a fennmaradó rész bevezetéséről az Országgyűlés ez év végéig fog dönteni. Ennek köszönhetően ez év július 1-jétől az illetményszorzók átlagosan közel 50 százalékkal és a teljes körű bevezetést követően csaknem 70 százalékkal emelkednek. Úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy e gyorsítással már rövid távon is érdemben érzékelhető lesz az életpályaprogram kedvező hatása mind a köztisztviselők, mind a rendvédelem személyi állománya körében.
Tisztelt Országgyűlés! Minderre a központi költségvetés bruttó kiadásként mintegy 150 milliárd forintot fordít.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak a tisztelt Háznak azért, hogy felelősségteljes indítványaikkal és hozzászólásaikkal segítették a kormány által benyújtott törvényjavaslat megalkotását. A kormány bízik abban, hogy a törvénymódosítás elfogadásával hazánk európai uniós csatlakozása előtt megteremtődnek és stabilizálódnak az egységesebb, hatékonyabb közszolgálati rendszer alapjai.
Tisztelt Országgyűlés! Biztosak vagyunk abban, hogy az új intézmények bevezetésével, valamint az illetményrendszer reformjával megteremtjük a köztisztviselői kar számára a kiszámítható és tervezhető, anyagi és szellemi értelemben egyaránt megbecsült közszolgálati életutat.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, azt támogassák és fogadják el.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: A kormány támogatja.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat arról, hogy a kérdésében érintett ügyeket nem a rendőrség vizsgálja, hanem az illetékes ügyészségi nyomozó hivatal, hiszen kizárólagos hatásköre van ezekre az ügyekre. A nyomozás elrendelését megelőzte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata.
Érthetetlen számomra, hogy a képviselő úr miért éppen az eljáró rendőri szervet gyanúsítja bizonyos információ vagy információk kiszivárogtatásával, hiszen egyetlen nyomozó hatóságnak sem fűződik érdeke ehhez. Bizonyos adatok idő előtti nyilvánosságra kerülése a nyomozás érdekeit sértheti, jelentősen megnehezítve ezzel a tényállás tisztázását. Nem véletlen, hogy a folyamatban lévő konkrét ügyekhez kapcsolódó kérdésekre itt a parlament falai között magunk sem adhatunk minden részletre kiterjedő választ.
A rendőrségnek természetesen van a nyilvánosság felé tájékoztatási kötelezettsége, amelynek eleget is tesz. Így történt ez az ön által említett ügyben is. Május 24-én, illetve 25-én az ORFK hivatalos közleményt adott ki arról, hogy büntetőeljárás folyik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt az Agrárinnovációs Kht. volt vezetői ellen, akiket a rendőrség őrizetbe vett. E tényszerű közlésen kívül a rendőrség semmilyen adatot, információt nem hozott nyilvánosságra. Ez az ügy is átkerült az Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz.
A büntetőeljárásnak az eljáró hatóság tagján kívül még számos szereplője van: a védő, a sértett, a tanúk és még sorolhatnám tovább. Fontos eljárási szabály továbbá, hogy a nyomozás során keletkezett iratokból a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján a terhelt és védője másolatokat kérhet és természetesen kap is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Fontosnak tartom felhívni a tisztelt figyelmét az Alkotmánybíróság egyik közelmúltban hozott határozatára, nevezetesen a 13/2001. (V.14.) AB-határozatra, amely alkotmányellenesnek minősíti az elítélt, az előzetesen letartóztatott, illetve az elzárást töltő elkövető sajtó útján történő nyilatkozattételének korlátozhatóságát. A gyanúsítottak, a védők, de sok esetben még a tanúk is a kihallgatást követően azonnal nyilatkoznak, és igyekeznek nagy nyilvánosság előtt kifejteni álláspontjukat az adott üggyel kapcsolatban.
Mindezek alapján remélem, tisztelt képviselő úr számára sem meglepő, hogy miért állok értetlenül a kérdésfeltevése előtt.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, ön ellentmondásba keveredett az azonnali kérdése feltevése során, hiszen azt mondta, hogy úgy tudja, hogy a Belügyminisztériumot úgymond fideszes szakértők szállták meg, de nem tudja, hogy igaz-e, illetve az elején azt mondta, hogy választási csalás történik, amikor a közvéleményt felvilágosította, hogy mi is az a választási földrajz, és már csalást kiáltott.
Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy önnek rémálmai vannak, ha ezt így gondolja, ha ezt komolyan gondolja. Semmiféle csalásról nincs szó (Dr. Kis Zoltán: Csak egyszerűen átírjátok.), és ön sem erősítette meg, sőt tőlem kérdezi, hogy igaz-e ez a történet. Ha nem tudja, ha ön sincs meggyőződve ennek valóságtartalmáról, akkor miért ítélkezik előtte, tisztelt képviselő úr? (Zaj, közbeszólások az SZDSZ soraiban. - Dr. Kis Zoltán: Kérdezte. Majd ismertetem a magyar nyelvtan szabályait.)
Elnök úr, kérem a válaszadás feltételeinek a biztosítását!
ELNÖK: Államtitkár úr, önnél van a szó. Kérem, válaszoljon! (Zaj. - Dr. Kis Zoltán: Kezdd el a választ, akkor csendben leszünk. Még nem mondtál semmit, okostojás!)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 152. §-a rendelkezik arról, hogy a kormány felhatalmazást kap az országgyűlési egyéni és területi választókerületek kialakítására. Az elmúlt tíz év során a választókerületek kisebb módosítására három alkalommal került sor: 1993-ban, '98-ban és '99-ben. Ezekre a változásokra azért volt szükség, mert olyan területszervezési döntések születtek, amelyek alapján több település került közigazgatásilag más megyéhez a parlament döntései alapján. Az ilyen döntések nem nevezhetők választási földrajzi praktikáknak, egyrészt azért, mert a képviselő-testületek döntöttek ebben a kérdésben, másrészt azért, mert több esetben helyi népszavazással a polgárok közvetlenül nyilvánítottak véleményt a kérdésről.
A területszervezési eljárásról szóló '99. évi törvény szerint az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésekről az Országgyűlés dönt évente egy alkalommal. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az 1990-ben elfogadott országgyűlési egyéni választókerületi beosztáson változtatás csak jogszabályi felhatalmazás alapján, a hatályos rendelkezéseknek megfelelően történt eddig.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy aki figyelte, hogy mit mondtam az ön azonnali kérdésére adott válaszomban, annak a számára világos, hogy a kormányzat semmiféle választási földrajzi praktikákat nem folytatott.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Kis Zoltán: Praktikákat nem, csak átalakításokat.)
KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett szervezettel 1996-ban - tehát 1996-ban! - kötött szerződést az ORFK. A megállapodás aktualizálására 2000. október 18-án került sor. A rendőrség és az egyesületként bejegyzett BSA együttműködési megállapodása igazságügyi szakértői tevékenységre nem terjed ki. Ezt a szervezetet a rendőrség sem korábban nem tekintette, sem jelenleg nem tekinti szakértői szervezetnek, így igazságügyi szakértői tevékenységre sem kérte fel. A szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekmény nyomozásához speciális ismeretekre van szükség, e speciális ismeretek megszerzéséhez nyújt segítséget a BSA az általa szervezett és lebonyolított továbbképzéseken.
Az ismertté vált bűncselekmények és a gyanúsítottként felelősségre vont személyek száma az elmúlt években valóban növekedett, ennek oka a rendőrség felderítő munkájának eredményességi növekedése volt. Az egyes bűncselekmények miatt folytatott nyomozások során az eljáró hatóságok, a hatályos jogszabályoknak megfelelően igazságügyi szakértőt rendelnek ki. Az ön által említett szervezet szakértői alkalmazására tudomásom szerint nem került sor.
Tisztelt Országgyűlés! A rendőrség bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén köteles eljárni, függetlenül attól, hogy magánszemély, jogi személy, illetve egyesület vagy szervezet ismeri-e fel a törvénysértéseket és tesz feljelentést. A szoftvereket legálisan használók érdekeit ez nem sérti, az illegális felhasználók elleni fellépést pedig a jogszabály kivételt nem tűrően írja elő. Ezen a tényen a felhasználók érdekeit képviselő szervezetekkel való kapcsolattartás sem változtat. A rendőrség nyitott, az ilyen kapcsolatoktól nem zárkózik el. Az együttműködési megállapodás az ön által említett szervezet egyesületi jogosítványain nem terjeszkedik túl, további felhatalmazás nem származik a megállapodásból. Az együttműködő felek a megállapodásban foglaltak teljesítéséért költséget egymásnak nem számolnak el és nem fizetnek. A BSA-t az együttműködési megállapodás nem hatalmazza fel arra, hogy a felhasználókat adatszolgáltatásra kötelezze.
Tisztelt Képviselő Úr! Házkutatásra csak a törvényben meghatározott szigorú feltételek alapján kerülhet sor, nem pedig "javaslatra". E kérdésben minden esetben a nyomozó hatóság dönt, nem pedig a feljelentő. Erre a kényszerintézkedésre, ha a törvényi feltételek hiányoznak, nem kerülhet sor.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen, aki Josip Tot horvát állampolgár útlevelét jogosulatlanul felhasználva ezen a néven több magyar gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot.
A Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete alatt álló nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a szerződések megkötésekor Josip Totként kik jártak el. Mivel az eljárás továbbfolytatásától sem várható eredmény, ezért a nyomozást a büntetőeljárásról szóló törvény 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2000. november 23-án megszüntették. A nyomozó hatóság érdemben helytálló és megalapozott határozatának indoklási részét a Fővárosi Főügyészség felügyeleti jogkörében eljárva a 2000. december 21-én kelt határozatában részletekbe menően kiegészítette. A határozat ellen érkezett panaszokat 2001. február 7-én a Legfőbb Ügyészség elutasította.
Közokirat-hamisítás és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt rendeltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki Kaya Ibrahim adatainak és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. A nyomozás során Kaya Ibrahim török állampolgár kihallgatása, valamint a beutazásaival kapcsolatos iratok eredeti példányainak beszerzése érdekében a magyar hatóság két esetben is jogsegély iránti kérelmet terjesztett elő. A nemzetközi jogsegélyek alapján tett megkeresések teljesítése hosszú időt vesz igénybe. Ezt a magyar hatóságoknak nincs lehetőségük befolyásolni.
A büntetőeljárás során az ön által megnevezett személyt 2001. május 11-én gyanúsítottként hallgatták ki adó- és társadalombiztosítási csalás bűntette, valamint csődbűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt. A gyanúsítás ellen a kihallgatott személy panasszal élt. A panaszt a nyomozó hatóság felterjesztette a Fővárosi Főügyészségre. Az ügyészség a panaszt 2001. május 28-án elutasította. A nyomozás az előbb elmondottak szerint folyamatban van, és az továbbra is a büntetőeljárási törvény szabályainak megfelelően folyik.
Kérem a képviselő urat válaszom elfogadására.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm képviselő úrnak, hogy felhívta a kormány figyelmét egy olyan újabb esetre, ahol a korrupció veszélye vagy gyanúja fennállhat. A polgári kormány programjában nagy hangsúlyt kap a korrupció elleni küzdelem, ezért is fontos, hogy minden olyan ügy, amely lehetőséget teremt a visszaélésre, minél nagyobb nyilvánosságot kapjon.
A konkrét ügyben arról tájékoztatom a tisztelt képviselő urat, hogy az ön által említett piac a Fővárosi Önkormányzat vagyonának része, és - ahogy azt ön is mondta - a Csarnok- és Piacigazgatóság által működtetett; ön CSAPI-nak rövidítette a fenti intézményt, ha jól értettem. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint az önkormányzat a vagyonával a vonatkozó rendelkezések keretei között szabadon rendelkezik. A tulajdonos kötelezettségei közé tartozik a vagyonvédelem is. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a piaci építmények állagának megóvása a Fővárosi Önkormányzat kötelezettsége.
Amennyiben konkrét gyanú merül fel akár pazarló gazdálkodásra, akár korrupcióra, természetesen megindítható az eljárás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál.
Még egyszer leszögezem, hogy ebben az esetben a Fővárosi Önkormányzat közgyűlésének van lehetősége dönteni a piac rekonstrukciójáról, eldönteni azt, hogy a saját költségvetése terhére milyen beruházást engedélyez.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elnök úr által részletesen felemlített Veszprém megyei települések képviselő-testületei minősített kétharmados többséggel kérték Győr-Moson-Sopron megyéhez való csatlakozásukat. Valamennyi képviselő-testület a kezdeményezést a Győrhöz való kisebb távolsággal, a már kialakult munkaerő-foglalkoztatási kapcsolatokkal, az egyes intézményi szolgáltatások (Általános zaj. - Az elnök csenget.) kedvező Győr-Moson-Sopron megyei igénybevételével indokolta.
A kormány az érintett községek érveit és indokait elfogadva támogatja a községi képviselő-testületek kezdeményezését, figyelemmel arra is, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat közgyűlése fogadja a községeket a megyében.
Tisztelt Országgyűlés! Az Ötv. 56. § (3) bekezdése szerinti eljárás alapján javasoljuk, hogy a tisztelt Országgyűlés a határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés mind a hat község kezdeményezéséről most egyszerre döntsön.
Köszönöm a figyelmüket. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jó voltál! - Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a jelen előterjesztésben szereplő települések megfelelnek az Ötv. 56. § (3) bekezdésében előírt feltételeknek, ezt az alkotmányügyi bizottság is megállapította, és támogatta a települések átcsatolását, nevezetesen, nem alakul ki egy enklávia, hanem teljes mértékben határosak Győr-Moson-Sopron megyével ebben az esetben.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy megköszönjem, hogy a problémára itt, a tisztelt Ház falai között is fölhívta valamennyiünk figyelmét.
A polgári kormány hivatalba lépése óta, köszönhetően a megtett erőfeszítéseknek, jelentős mértékben csökkent a bűncselekmények száma; azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon újra van közbiztonság. Ennek részeként jelentős mértékben csökkent a személygépkocsi-lopások száma is. Az egységes ügyészségi, rendőrségi statisztikai adatok szerint 1998-ban 15 258 személygépkocsi-lopást regisztráltak, míg 2000-ben 10 024-et. A csökkenés mértéke az országos adatokat tekintve 34 százalékos. Míg 1998 májusában 1024 személygépkocsit loptak el, ez a szám 2001 májusában mindössze 636 darab személygépkocsit jelentett. A csökkenés mértéke 37 százalék.
Az ön által felvetett probléma elsősorban Pest megyében jelentkezik, mivel az áruházak zömében a főváros határain kívül találhatók. A legfontosabb feladat annak a helyzetnek a feloldása, hogy a rendőrség alapvetően a közterület biztonságáért felelős, a parkoló azonban magánterület.
A vásárlók, az áruházak és a rendőrség közös érdeke, hogy ezeket a cselekményeket megelőzzük. A gépkocsilopások csökkentése érdekében az illetékes rendőr-főkapitányság vezetője szakmai megbeszélést kezdeményezett a bevásárlóközpontok képviselőinek részvételével. A megbeszélésen a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kereskedelembiztonság új terület Magyarországon, de erre reagálni kell. Ennek gyakorlatát a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével az áruházaknak kell kialakítaniuk, a rendőrség segítségével.
Amennyiben az együttműködés napi gyakorlattá válik, úgy gondolom, jó esély van arra, hogy a gépkocsilopások a bevásárlóközpontok parkolóiban tovább csökkenjenek. A Belügyminisztérium messzemenően támogatja az ez irányú erőfeszítéseket.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megdöbbenéssel hallottam az azonnali kérdésében föltett kérdést, illetőleg az abban, annak előtte sorolt tényeket, hiszen úgy, ahogy ön említette, az önkormányzatokat megillető gázközművagyon utáni igények kérdése közel tízéves múltra tekint vissza, és úgy, ahogy ön említette, az igazi érdeksérelem az önkormányzatokat az előző kormány idején érte, amikor nem kapták meg teljes mértékben az őket megillető vagyonrészt.
A polgári kormány az Alkotmánybíróság 1998. szeptemberi döntését követően úgy határozott, hogy törvényi úton rendezi ezeket az igényeket. Ez a törvényjavaslat elkészült, benyújtásra került, és a mai napon fog a törvényjavaslat zárószavazása megtörténni. Ezt megelőzően a kormány megkereste az érintett önkormányzatokat, és 624 önkormányzattal kötött megállapodást, amelynek eredményeképpen 16,8 milliárd forint előleget fizetett ki készpénzben az érintett önkormányzatokat megillető gázközművagyonrész után. A parlament mai döntésének megfelelően a kormány teljesíteni fogja, programjának megfelelően, az önkormányzatokat megillető gázközművagyonrész teljes mértékben történő kielégítését. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés, a tisztelt képviselő urak és hölgyek támogatását a mai zárószavazásnál.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány ezt a döntést teljes mértékben - az Alkotmánybíróság döntésének végrehajtása alapján - a saját akaratából hozta, ehhez a TÖOSZ semmit nem tett hozzá. Úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, a MÖSZ indította meg az alkotmánybírósági eljárást, és a kormány ennek alapján nyújtotta be a törvényjavaslatot.
Én bízom abban, hogy minden önkormányzatnak megvan, meglesz az a felelőssége, hogy olyan teljesítmény után, ami nem történt meg, ami nem realizálódott, nem fizet sikerdíjat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Annak idején az akkori Országgyűlés az 1990. évi LXV. törvény, tehát az Ötv. megalkotásakor annak a 107. §-át azért hozta létre és azért juttatott az önkormányzatoknak vagyont, hogy az Ötv.-ben és a különböző törvényekben rájuk bízott feladatokat a településeken élő polgárok érdekében tudják teljesíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én abban bízom, hogy a kormány javaslatára benyújtott törvényjavaslatot a parlament elfogadja, és a parlament által megszavazott törvény szerint az önkormányzatokat teljes mértékben megillető gázközművagyonrészt a településeken élő polgárok érdekében használják föl, teljes mértékben. És ez az önkormányzatok felelőssége. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm azt a kiemelt és megtisztelő figyelmet, amelyet ön egy vezető köztisztviselő iránt tanúsít a tisztelt Ház falai között, immár huzamosan. (Derültség a Fidesz padsoraiból.)
Szeretném tájékoztatni önt arról, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének személyét illetően a belügyminiszter úr személyi javaslatot egyelőre nem kíván tenni. Amennyiben ebben a helyzetben változás lesz, a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.
Kérem a parlamentet, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Dr. Kis Zoltán: Ez volt a válasz?!)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A polgári kormány a képviselő úr által is jelzett probléma megoldására megtette a szükséges lépéseket. A tisztelt Ház a közelmúltban tárgyalta a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását. A javaslat részét képezte, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó személy egyben kérheti a saját vagy felmenői egykori magyar családi nevének viselését, valamint a nemre utaló végződés, illetve névelem elhagyását. A törvényjavaslatot az Országgyűlés 2001. május 29-i ülésnapján elfogadta, ennek következtében az eljárás egyszerűsödik.
Szeretném fölhívni a figyelmet azonban arra is, hogy alapvető érdek, hogy a név megváltoztatása dokumentált és követhető legyen. A gyakorlatban számtalan példa található arra, hogy például az öröklési jogi érvényesítésénél milyen jelentősége van annak, hogy az örökös tudja igazolni a neve megváltoztatásának vagy megváltozásának körülményeit.
Ami pedig a tisztelt képviselő úr által említett szlovákiai példát illeti: szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a szlovák anyakönyvi jogszabály lehetővé teszi, hogy a nem szlovák nemzetiségűek nevét az anyanyelvükön jegyezzék be az anyakönyvbe.
(16.50)
Tehát ma már mindazok, akik vállalják magyar nemzetiségüket, egyszerű írásbeli bejelentéssel kérhetik a szlovák anyakönyvi hatóságtól a családi nevük magyar helyesírás szerinti bejegyzését.
Kérem a képviselő urat, hogy az interpellációjára adott válaszomat fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Hogy röviden válaszoljak az ön kérdésére, azt mondhatom, hogy senkinek nem érdeke Kazincbarcika tönkretétele. Ön ezt nagyon jól tudja, hiszen több alkalommal tárgyalt a belügyminiszter úrral Kazincbarcika város ügyeinek érdekében. Azt gondolom, arra nem térek ki, amit ön ismertetett, hogy hogyan alakult ki a helyzet, de szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a berentei polgárok 1996. március 10-én érvényes és eredményes népszavazáson döntöttek a saját sorsukról, a parlament pedig - úgy, ahogy ön mondta - 1999-ben alkotta meg a területszervezési eljárásról szóló törvényt. Ezt a törvényt ön is megszavazta, ezúton is köszönjük a támogatását, tehát szeretném leszögezni, hogy senkinek nem érdeke Kazincbarcika tönkretétele.
A Belügyminisztériumnak, a kormánynak, az országnak az az érdeke, hogy a települések, az önkormányzatok jól, eredményesen működjenek, az ott élő polgárok érdekében lássák el feladataikat, és itt is azt tudom mondani, hogy a Belügyminisztérium ennek érdekében a törvény adta lehetőségeket kihasználva mindent meg fog tenni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A gázközművagyonnal kapcsolatos, törvényes önkormányzati igények kielégítését az előző kormány elmulasztotta, azt örökségül a polgári kormányra hagyta. Ennek a problémakörnek az időrendjét, időrendi felvázolását frakcióvezető-helyettes úr elvégezte, arra nem térnék ki, de szeretném én is aláhúzni, hogy az Alkotmánybíróság 1998. szeptember 16-i döntését követően a polgári kormány vállalta azt, hogy ezeket a kérdéseket, ezeket a jogos, törvényes önkormányzati igényeket törvénnyel rendezi.
A törvényjavaslat kidolgozása haladéktalanul megkezdődött, és megkezdődött a kormány-előterjesztés benyújtását követően az egyeztetés is az önkormányzatokkal.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzatokkal a kormány képviseletében a Belügyminisztérium egyeztetett, és 624 önkormányzattal született megállapodás, melynek eredményeképpen az önkormányzatok és a kormány képviseletében eljáró Belügyminisztérium rögzítették az egyes települési önkormányzatokat megillető gázközművagyon mértékét, a fizetés módját és az előleg nagyságrendjét is. Ennek eredményeképpen, tisztelt Országgyűlés, ennek a 624 önkormányzatnak 16,8 milliárd forintot fizettünk ki annak előtte, hogy a parlament az elmúlt hét keddjén elfogadta volna a törvényt.
Tisztelt Országgyűlés! Én abban bízom, hogy a mostani napirend előtti hozzászólás, illetőleg a múlt hét keddjén Kósa Lajos képviselő úr azonnal kérdése következtében az ország valamennyi települése és valamennyi önkormányzati tisztségviselője előtt nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben, tehát az önkormányzatok részére járó gázközművagyon kielégítésének kérdésében a TÖOSZ nem tett semmit. Ezek után már kettőn áll a vásár, tehát ha az önkormányzatok még ezek után is kifizetik a 2 százalékos vagy a 2,5 százalékos - nem tudom, az egyes szerződéseket én magam nem ismerem - sikerdíjat, akkor ez a felelősség őket is terheli, hiszen tudnivaló, hogy ezért a pénzért a TÖOSZ nem dolgozott meg.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a Belügyminisztérium fölajánlja a szerződött önkormányzatoknak azt a segítséget, hogy ezeket a tényeket és az egyeztetéssel kapcsolatos tényeket az önkormányzatok részére - megkeresésük esetén - föltárja, és segítséget nyújt ahhoz, hogy az önkormányzatok meg tudják ítélni, hogy ebben a helyzetben miként járjanak el.
Tisztelt Országgyűlés! Én bízom abban, hogy nyilvánvalóvá vált a napirend előtti fölszólalás és az arra adott válasz, valamint a múlt heti azonnali kérdés kapcsán, hogy az önkormányzatok érdekeit a gázközművagyonnal kapcsolatos kérdésekben nem a TÖOSZ, hanem a kormány képviselte.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy ön is említette, ez év március elején a beregi öblözetet, a beregi öblözet településeit, az ott élő polgárokat és anyagi javaikat soha nem látott méretű és mértékű tiszai áradás, árvíz támadta meg.
Szeretném hangsúlyozni itt is és köszönetet mondani mindazoknak, akik ebben közreműködtek, hogy emberéletben az árvíz során nem esett kár. Az anyagi javakban viszont jelentős károsodás történt, de a védekezésben közreműködő katasztrófavédelmi szakemberek, vízügyi szakemberek, az önkormányzatok emberei, az önkéntesek összefogásának köszönhetően a kár, a károsodás mértékét a lehető legkisebbre próbálták szorítani.
Úgy, ahogy ön mondta, a kormány ebben a helyzetben gyorsan döntött, gyorsan lépett, és gyorsan meghozta a döntéseit. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt hónapokban feszített ütemű újjáépítés indult meg a helyi erők bevonásával, a helyi szakemberek munkájának igénybevételével. A kormány arra tett ígéretet, hogy az árvíz következtében fedél nélkül maradtakat otthonhoz juttatja. Ezt az ígéretét be fogja tartani.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy az árvíz levonulását követően egyre kiterjedtebb területekről mind több lakos jelentette be háza károsodását. Érthető talán a törekvésük, a reményeik, de a kormány az árvízi károkat szenvedett épületek helyreállítását és újjáépítését vállalta. A közpénzek felelősségteljes felhasználása megköveteli az évek óta elhanyagolt állapotú, de árvíztől elkerült épületek kiszűrését.
A felmérések jelenlegi ismeretei szerint 41 településen közel 3 ezer ingatlan sérült meg: 2770 magán-, 130 önkormányzati és 61 egyházi és egyéb tulajdonú, illetve műemlékingatlan. Várhatóan a sérült építmények mintegy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) harmadát kell lebontani, kétharmad részük még helyreállítható. Ez a munka folyik.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét péntekén valóban átadtuk az első házat, és a károsultak beköltözhettek otthonukba. Bízom abban, hogy ez a munka, ez a folyamat folytatódik, és egyre több átadott házról tudósíthatjuk a közvéleményt és a tisztelt Országgyűlést.
Az idő rövidségére is tekintettel szeretnék néhány tényadatot is elmondani. Eddig 606 magán- és 7 önkormányzati épület került lebontásra. A lebontott lakóépületek közül 455 tulajdonosa döntött egyértelműen: 347 újjáépítésre kötött szerződést, 59-en lakást vásároltak és 49-en kérnek pénzbeli kártérítést.
(13.30)
Eddig 240 lakóház építése kezdődött meg, a többi esetben is megkezdődött a kivitelezés előkészítése.
Köszönöm az Országgyűlés és a tisztelt képviselők megkülönböztetett figyelmét. Több képviselő járt a helyszínen, többen segítséget is nyújtottak. Kihelyezett bizottsági ülést tartott ott az önkormányzati bizottság rendészeti albizottsága és a gazdasági bizottság építési albizottsága is. A tisztelt Országgyűlést folyamatosan tájékoztatni fogjuk a helyreállítás és az újjáépítés aktuális helyzetéről.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy megköszönjem, hogy sokoldalú, sokrétű képviselői munkája részeként ilyen különös figyelmet szentel ennek a problémának. Azt gondolom, hogy ez valóban jelentős probléma, amellyel foglalkozni kell, és szeretném biztosítani önt és a tisztelt Országgyűlést is arról, hogy a Belügyminisztérium és szervei, a rendőrség kiemelt figyelmet fordít ezeknek az eseteknek a megelőzésére, a színesfémlopások megelőzésére, az elkövetők felderítésére, a felelősségük megállapítására.
Az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi és közbiztonsági főigazgatója együttes intézkedést adott ki a színesfém illegális begyűjtésével, felvásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos bűncselekmények felderítésére. A rendőrség a közúti közlekedési ellenőrzések során megkülönböztetett figyelemmel ellenőrzi a szállító járművek rakományait és a hozzá kapcsolódó menetokmányokat.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel közösen gyakrabban ellenőrzik a színesfémbegyűjtéssel, -forgalmazással foglalkozó telepeket, a feldolgozást végző vállalatokat, vállalkozásokat.
A legálisan működő telephelyek mellett megjelentek a vidéki nagyobb településeken az illegális mozgó felvásárlók. Ezek kiszűrését, ellenőrzését a rendőrség folyamatosan végzi. A gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozások felügyeletét ellátó szervezetek is gyakran végeznek ellenőrzéseket; ezeken a rendőrség területi-helyi szerveinek munkatársai is részt vesznek.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ez a Belügyminisztérium kompetenciáját érintő része ennek a problémának, de a dolog eredője ezeknek a felvásárlótelepeknek, egyáltalán az engedélyezési eljárás áttekintésében van megítélésem szerint, és úgy gondolom, hogy ezzel ezt a problémát át kell gondolni, és egy munkacsoport felállítása mindenképpen indokolt a területre vonatkozó szabályok áttekintését illetően. Bízom abban, hogy meg fognak szűnni ezek a lopások.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő-testület információink szerint augusztus végén tárgyalta a XVIII. kerületi MSZP-szervezet ingatlanvásárlási ügyét, a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz a tárgyalás jegyzőkönyve még a mai napig nem érkezett el, ezért annak törvényességi ellenőrzését a mai napig nem végezhette el.
Az ön által feltett két kérdésre a következő választ adom. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 14. §-a szerint a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A törvény konkrétan nem definiálja a személyes érintettséget. Ez lehetséges abban az esetben is, ha a települési képviselő valamely szervezetet képvisel és azt közvetlenül érinti az ügy. A képviselő személyes érintettségéről és kizárásáról a képviselő-testület jogosult dönteni. A kizárás nem kötelező, de nyilvánvaló, hogy a Szocialista Párt kerületi szervezetének elnöke nem nevezhető elfogulatlan képviselőnek ebben az ingatlaneladási ügyben.
A második kérdésére: az önkormányzati törvény, tehát az 1990. évi LXV. törvény 19. §-a kimondja, hogy a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Ez a törvényi kötelezettség, valamint az ésszerű gazdálkodás követelménye, a jó gazda gondossága azt kívánja az önkormányzat vezetőjétől, a képviselő-testület valamennyi tagjától és magától a képviselő-testülettől, hogy az ingatlan értékesítése - tekintet nélkül a vevő személyére - az önkormányzat szempontjából minél kedvezőbb feltételekkel történjen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és bízom abban, hogy válaszomat elfogadja. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem az Országgyűlést a határozati javaslat elfogadására.
Köszönöm. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az igazságszolgáltatással együttműködő tanúk, sértettek és bűnelkövetők programszerű védelmét lehetővé tevő új szabályok kialakítását a hazai bűnügyi helyzet további javítása mellett a nemzetközi elvárások is halaszthatatlanná teszik.
Az európai uniós jogharmonizáció és a szervezett bűnözés elleni fellépés területén az uniós államok között érvényesülő európai joggyakorlat szempontjából e törvény megalkotásának kiemelkedő jelentősége van. A Phare-Twinning-program keretében az Európai Unió irányában a magyar fél elkötelezte magát arra, hogy még ebben az évben megalkotja a védelmi program működéséhez szükséges jogszabályt, és létrehozza az ennek ellátására hivatott egységet. Német partnereink vállalt kötelezettségeiknek megfelelően elvégezték a leendő szolgálat szakembereinek kiképzését.
Ugyanakkor fontos kriminálpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a rendőrség - elsősorban a szervezett bűnözés elleni küzdelmében - a programszerű védelem jogintézményeit minél hamarabb teljes körben alkalmazhassa. Ugyanilyen érdek fűződik ahhoz is, hogy Magyarország mihamarabb olyan különleges, a programszerű védelemre hivatott rendőri egységgel rendelkezzék, amelyik a nemzetközi tanúvédelemben képes együttműködni a külföldi hatóságokkal.
Tisztelt Országgyűlés! A program keretében alkalmazható egyes különleges intézkedések az érintettek legalapvetőbb jogait és kötelezettségeit érinthetik, ezért szükséges a törvényi szintű szabályozás. A törvény elfogadásával a veszélyhelyzet mértékéhez arányosan igazodó, kétfokozatú védelem modellje teremtődhet meg. A jelenlegi szabályok a komplex védelmi rendszer első fokozataként tekinthetők. A kiemelt súlyú, elsősorban a szervezett bűnözéshez tartozó ügyekben perdöntő bizonyítékokkal szolgáló, ezáltal igen komoly veszélybe kerülő személyek védelme a jelen javaslat szerint folytatódhatna.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnüldöző, illetve az igazságszolgáltatási szervekkel együttműködni kész, komoly veszélyben lévő, sokszor atrocitásoknak kitett személyek bizalmatlanok a jelenlegi védelmi rendszerrel szemben. Szándékunk ezért az, hogy a jelenlegi lehetőségeken messze túllépő, új jogintézményeket felsorakoztató szabályozás révén az igazságszolgáltatást segíteni kész személyeket bátorítsuk az együttműködésre.
A program a konkrét büntetőeljárásokkal párhuzamosan vagy azt követően akkor kezdődhetne, ha a hagyományos védelmi formák már nem vezetnek eredményre. A program személyi hatálya a büntetőeljárásban részt vevő tanúkra, sértettekre és az igazságszolgáltatással együttműködő bűnelkövetőkre terjed ki. A programba - egyben az érintettekre tekintettel - más személyek, elsősorban a közeli hozzátartozók is felvehetők.
A tanúvédelmi programba való belépés feltételeinek sorában szerepel, hogy a védelemre okot adó büntetőeljárásnak kiemelkedő súlyú bűncselekményekkel kell összefüggésben állnia. A program alapvető feladata az érintett megóvása, segítése, sorsának figyelemmel kísérése. Alapvető követelmény, hogy a programba való bekerülés nem szolgálhatja az érintett vagyoni gyarapodását, természetszerűen a korábbi, esetenként luxusszintű életkörülményeket sem kell számára biztosítani. A program keretében nyújtott támogatás kizárólag csak az érintett létfenntartásához, társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.
Tisztelt Országgyűlés! A felhatalmazó rendelkezések szerint a kormány az érintett szociális, gazdasági támogatásának szabályait határozhatná meg rendeletében. Az igazságügy-miniszter rendeletben állapítaná meg a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott érintett programszerű védelmének részletes szabályait.
A szolgálat működésének részletes, technikai jellegű szabályait a belügyminiszter állapíthatná meg utasításban. Az e törvényben meghatározott különleges óvintézkedések részletes szabályait a rendőrség és az intézkedés végrehajtásában vagy támogatás nyújtásában érintett szervek között megkötendő együttműködési megállapodások rögzíthetnék.
Tisztelt Országgyűlés! Az új tanúvédelmi törvény egy átfogó, jobbára a maffia típusú bűncselekmények elleni fellépést szolgáló, már több éve folyó komplex jogalkotási folyamat része. E törvényjavaslat szerves összefüggésben áll a módosuló büntető anyagi jogi, de elsősorban büntetőeljárás-jogi szabályokkal. Ugyanakkor a közelmúltban megszületett új idegenrendészeti törvény már tartalmazza a tanúvédelemmel is összefüggő szabályokat.
A törvényjavaslatban foglalt szabályok hatályosulásával a tanúvédelem intézményrendszere végre teljes körűvé válhatna. A programszerű védelem jelentős mértékben hozzájárulhatna a kiemelt súlyú bűncselekmények felderítéséhez, bizonyításához, visszaszorításához. Ennek érdekében a büntetőeljárásban részt vevő, fenyegetett helyzetben lévő személyek védelmében mindazon eszközt, lehetőséget biztosítaná, amelyeket a jelenleg érvényesülő védelmi mechanizmus még nélkülözni kénytelen. Ezek a szabályok egyúttal jelentős mértékben oldanák az érintetteknek a hatósági védelemmel szembeni, jelenleg még fennálló bizalmatlanságát.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tovább növelheti a nyomozó hatóságok, az igazságszolgáltatás szerveinek esélyeit a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A szervezett bűnözés elleni küzdelemben jóval tapasztaltabb nyugati államok példái kétségtelenné teszik számunkra, hogy a szervezett bűnözés elleni harc a szabályok alkalmazása során kezdődik. A tapasztalatok nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy a különleges rendelkezések nem alkalmasak a megszüntetésre, csupán arra szolgálnak, hogy a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem esélyeit, eredményeit növeljék.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a beregi újjáépítéssel kapcsolatban tett ígéreteit megtartja, pénzhiány a beregi újjáépítést nem fogja hátráltatni.
Ha bővebben kifejthetem az álláspontomat, akkor engedje meg, hogy elmondjam, a kormány határozatában kötelezettséget vállalt arra, hogy az elpusztult vagy megrongálódott lakásokat legalább a veszélyhelyzet bekövetkeztét megelőző minőség és komfortfokozat szerint újjáépíti. Ennek százszázalékos fedezetét a költségvetésből biztosítja. A kormányhatározat kimondja, hogy az újjáépítés során a települések hagyományos szerkezetét és faluképét megőrizve el kell érni azt, hogy a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra és élettér alakuljon ki. Ennek megtervezése is száz százalékban a központi költségvetést terheli. Ez egyben azt jelenti, hogy a kor követelményeinek megfelelő építési anyagokból kell helyreállítani az épületeket, tehát nem vályogházakat építünk.
Ezenkívül, függetlenül attól, hogy közművesítve volt az adott ház vagy nem, az állam vállalja most azt is, hogy közművesítve adjuk át a házakat, központi fűtéssel, fürdőszobával felszerelve. Ez azt is jelenti, hogy az országnak egy meghatározott részét, az egyik, korábban legelmaradottabb részét, a beregi térséget nemcsak újjáépítjük, hanem modernizáljuk is. Emellett az addigi kusza, bonyolult tulajdoni viszonyok rendezése is megtörténik egyben. Ezen a területen sokszor több évtizedes elmaradást sikerül most bepótolni.
A kormány következetesen tartja magát önként vállalt kötelezettségéhez. A helyreállítási és újjáépítési munkák azonnali megkezdése mindenképpen jó döntésnek bizonyult, hiszen már eddig mintegy 400 magánház építésével végeztünk. Mindezek ellenére vannak olyan objektív körülmények, amelyek miatt az újjáépítés további gyorsítása nem lehetséges. A rendelkezésre álló munkaerő és építőanyag elégséges, megfelelő, viszont ettől még a cement nem köt gyorsabban. Egyes házak korábban alapvető építési és technológiai követelmények és előírások hiányában épültek fel.
Sem a kormány, sem a munkájáért garanciával felelő kivitelező nem vállalhatta csak a közvetlen árvízi károk helyreállítását. Ezeket az épületeket utólag kellett alapozni, megerősíteni. Ez a vártnál lényegesen nagyobb idő- és pénzigényt jelentett. Ennek ellenére több mint ezer ház helyreállítása már megtörtént, 90 lakást vásároltunk, és 143 pénzbeli kártalanítási szerződést kötöttünk meg ez idáig. A később jelentkező építési igények természetesen nem fejezhetők be szeptember 30-áig. Ugyanígy természetes az is, hogy az időben megállapított és a kivitelező felé időben jelzett károk kijavítását határidőre be kell fejezni. Erre a Bereg Újjáépítési Közkereseti Társaság kötbérrel terhelt kötelezettséget vállalt.
A felajánlott elhelyezési formák közül sokan a sátor mellett döntöttek, illetve volt, aki itt kapott elhelyezést. Az ősz beköszöntével úgy döntöttünk, hogy októbertől sátorban történő elhelyezés nem engedélyezhető. A megyei helyreállítási és újjáépítési bizottság útján további kulturált elhelyezés felkutatására, ha kell, a károsultak albérleti elhelyezésének megoldására teszünk intézkedéseket, fizetve a 10 ezer forint/hó/család hozzájárulást és a 600 forint/fő/nap elhelyezési hozzájárulást. Fenntartjuk a 90 százalékos utazási költségtérítés intézményét is.
Tisztelt Képviselő Úr! Kérem önt, hogy továbbra is segítse közös érdekünk megvalósítását, a beregi károk felszámolásának megnyugtató befejezését. Köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy a válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nyomozó hatóság a Btk. 274. § (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki magát Kaya Ibrahimnak kiadva, annak adatai és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. A nyomozás során nagy számban történtek tanúkihallgatások, emellett beszerzésre kerültek a nyomozáshoz szükséges adatok és tárgyi bizonyítékok. A magyar hatóságok két esetben is jogsegély iránti kérelmet terjesztettek elő a felkutatott Kaya Ibrahim török állampolgár kihallgatása, valamint a beutazásaival kapcsolatos iratok eredeti példányainak beszerzése érdekében.
A nemzetközi jogsegély keretében történt megkeresések a nyomozás elhúzódását eredményezték. A büntetőeljárás során beszerzett adatok alapján az interpellációjában megnevezett személyt először 2001. május 11-én hallgatta ki a nyomozó hatóság gyanúsítottként, adó- és társadalombiztosítási csalás bűntette, valamint csődbüntett elkövetésének alapos gyanúja miatt. A gyanúsított a kihallgatás ellen panaszt jelentett be, amelyet a Fővárosi Főügyészség mint alaptalant elutasított. A nyomozást a nyomozó hatóság fokozott ügyészi felügyelet mellett, a büntetőeljárási törvény szabályai szerint folytatta, továbbá adatok beszerzésére és tanúkihallgatásokra is sor került. Ezt követően 2001. szeptember 10-én a Fővárosi Főügyészséggel történt egyeztetés eredményeképpen a nyomozást megszüntették.
A nyomozás során beszerzett adatok nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a gyanúsított vonatkozásában bűncselekmény elkövetését kétséget kizáróan bizonyítani lehessen, és a keletkezett iratokat az ügyészségnek vádemelési javaslattal küldjék meg. Az ügyben érintett cégek vonatkozásában olyan büntetőjogilag értékelhető körülményeket megállapítani, bizonyítani nem lehetett, amelyek kimerítették volna valamely törvényi tényállás összes szükséges elemét.
Kérem a képviselő urat válaszom elfogadására. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2000. február 24-én, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2000. május 2-án különösen nagy értékben elkövetett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt állampolgári feljelentések alapján büntetőeljárást indított két húsipari cég vezetője ellen. A büntetőügyekben mutatkozó összefüggések miatt a két eljárást egyesítették, a nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja.
1998 márciusában az előzőekben említett két húsipari rt. több száz milliós hitelt vett fel. Tartozásuk lejárta után a bank követeléseit nem tudták visszafizetni, ezért a cégek ellen végrehajtási eljárás indult. A végrehajtás megkezdését követően 2000 februárjáig törvénytelenül folytatták a felvásárlást magánszemélyektől, illetve gazdasági társaságoktól, tartozásaikat nem egyenlítették ki. 2000. december végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság két személyt előzetes letartóztatásba helyezett. Egy személy előzetes letartóztatását a Szolnoki Városi Ügyészség 2001 júliusában megszüntette, és egyben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A másik személy jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Csalás bűntettének és más bűncselekmények - hitelező jogtalan előnyben részesítése, csődbűntett, számviteli fegyelem megsértése - alapos gyanúja mindkét személy esetében fennáll.
A második kérdésére tájékoztatom, hogy a büntetőeljárás várhatóan vádemelési javaslattal fejeződik be 2001. október hónapban. Az eljárás során közel 2000 tanút hallgattak ki. A büntetőeljárást a nyomozó hatóság a Szolnoki Városi Ügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett folytatja.
(15.20)
A büntetőeljárás során a kármegtérítés érdekében zár alá vételt rendeltek el, amelynek során három nagy értékű személygépkocsi, állampapírok, bankbetétek, részvények, valamint egy irodaház és frekventált helyen levő családi ház került bűnügyi zárlat alá mintegy 300 millió forint értékben.
Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A polgári kormány eddigi működése során az illegális migráció megfékezése és az ebből eredő bűncselekmények megszüntetése érdekében tett intézkedései azt bizonyítják, hogy a képviselő úr kérdésében megfogalmazott aggodalmak nem teljesen megalapozottak.
Hadd utaljak arra, hogy az illegális migráció elleni eredményesebb fellépés érdekében az úgynevezett maffiatörvénnyel módosítottuk az idegenrendészeti és menekültügyi törvényeket. Kétoldalú visszafogadási egyezményeket kötöttünk, amely garanciát nyújt a kiindulási államba vagy a származási országba történő visszajuttatáshoz. Eddig több mint 30 országgal került sor a szervezett bűnözéshez kötődő ember-, kábítószer-, fegyvercsempészés, terrorizmus elleni együttműködés tárgyában nemzetközi szerződés megkötésére.
Az Országgyűlés nemrégiben fogadta el a migrációs törvénycsomagot, amely tovább bővíti az illegális bevándorlás elleni harc eszközeit.
Az elmúlt két évben megtörtént a határőrség szervezeti korszerűsítése, állományának az európai uniós igényeknek megfelelő képzése. Ebben az évben közel 600 fő többletlétszámmal rendelkezik a határőrség az előző évhez képest.
Megkezdődött a technikai fejlesztés. A mobilitás növelése érdekében 883 darab új járőrkocsi kezdte meg a szolgálatot.
Kiépült a határregisztrációs rendszer. Speciális, az okmányhamisítást felfedő berendezések, a járművekben elrejtőzött személyek felderítésére alkalmas eszközök, továbbá az éjjellátást biztosító, illetve hőérzékelő berendezések kerültek rendszeresítésre.
A képviselő úr utalt a szeptember 11-ei New York-i, illetőleg washingtoni terrortámadások következményeire. Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy a belügyminiszter úr utasításában intézkedett a zöldhatár megerősítése érdekében és annak érdekében, hogy az embercsempészet, illetőleg az illegális migráció visszaszorításra kerüljön.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat általános vitájának első részében elhangzott lényegesebb felvetésekre most válaszoljak.
A szervezett bűnözés elleni fellépést szolgáló szabályozás a rendőrségi törvény elfogadásával kezdődött. A kormány programjában nagy hangsúlyt kap a szervezett bűnözés elleni határozottabb fellépés. Ennek végrehajtására születtek az újabb szabályok és az erre épülő intézményfejlesztés. A szervezett bűnözéssel kapcsolatos fogalmak megalkotása során az egész világon törekednek arra, hogy a jogalkalmazás számára is alkalmazható módon képesek legyenek megfogalmazni a szervezett bűnözést. Ugyanez mondható el a kiemelkedő súlyú bűncselekmény fogalmáról is.
Tisztelt Országgyűlés! A tanúvédelmi programban való részvétel olyan magánjogi szerződésen alapul a javaslat szerint, amely alapján a felek jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket érvényesíthetnek éppúgy, mint bármely más polgári jogi szerződés esetében. Nem szerződésszerű vagy késedelmes teljesítés esetén jelentősen sérülhetnek nemcsak a szerződő felek, de akár harmadik személyek jogai is, ezért nem látjuk megalapozott indokát a bírói út kizárásának.
(16.20)
A védelmi programban való részvétellel összefüggő mindenfajta adat a javaslat szerint államtitoknak minősül, ennek megismerőjét pedig a titokvédelmi szabályok kötik. A törvényjavaslat számos olyan szabályt fogalmaz meg, amely szerint a védett személy részint fiktív adataival, részint valódi adataival vehetne részt a hatósági eljárásokban. Ezt nemcsak az érintettek, de a harmadik személyek védelme érdekében is célszerűnek látjuk.
A programszerű védelmet eredményező szerződés megkötése a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára épül. A rendőrség és az érintett is nyilatkozhat úgy, hogy nem kívánja a program alkalmazását. A problémák legfeljebb a szerződések teljesítéséből és elsősorban az érintett védelmét szolgáló, a részére javasolt és a szerződésben vállalt magatartási szabályok önkényes megszegéséből fakadhatnak. A védett személy a szerződést saját érdekében nem tarthatja magánál. Ha e szerződés bármely oknál fogva illetéktelenek kezébe jutna, az érintett, illetőleg a családja, továbbá mindazok a személyek, akik valamilyen szerepben közreműködnek a védelemben, komoly veszélybe kerülhetnének; annak azonban nincs akadálya, hogy az érintett, ha ezt igényli, bármikor megtekinthesse a szolgálatnál.
Tisztelt Országgyűlés! A tanúvédelemről szóló törvényjavaslat mielőbbi benyújtását az uniós kötelezettségvállalásunk is indokolja. A programszerű védelem által igényelt legalapvetőbb eljárásjogi módosításokat ugyanakkor a törvényjavaslat következetesen elvégzi. A büntető törvénykönyvet, illetőleg a büntetőeljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatok nem tartalmaznak olyan tanúvédelmi rendelkezéseket, amelyek hatálybalépése befolyásolná a javaslat elfogadását. Az a vád ért bennünket, hogy a törvényjavaslat legalizál egy, a rendőr és a bűnbánó maffiózó közötti ellenőrizhetetlen és elfogadhatatlan kapcsolatot. Ennek feltételezése méltatlan a magyar rendőrséghez, ilyen alapon a magyar rendőrséget a titkos nyomozás teljes eszköztárától is megfoszthatnánk, ad absurdum akár a bűnüldözéstől is eltilthatnánk. Nem értek egyet azzal a felvetéssel, hogy a védelmi program egészét jóval erősebb ügyészi kontroll alá kellene helyezni. Véleményünk szerint a javaslatba épített ügyészi szerepkör megfelelő garanciát nyújt. Csak megemlítem, hogy további elemek beépítését maga a Legfőbb Ügyészség sem igényelte. A szervezett bűnözés visszaszorítását szolgáló szabályok egy része megfelelő törvényességi garanciák kiépítésével áttöri a klasszikus jogelvek korlátait. A fejlett jogállamok szinte mindegyike belátta: a szervezett bűnözéssel szemben kizárólag a klasszikus büntetőjogi jogelvekre épülő büntetőpolitika nem lenne elegendő.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában már eddig is több tucat észrevétel hangzott el; most az idő rövidsége miatt csak néhányra, az általam legjelentősebbnek tartottakra reagáltam. És végezetül, engedjék meg, hogy megköszönjem valamennyi képviselőnek, hogy ezt az uniós csatlakozásunk szempontjából is jelentős javaslatot a jobbítás szándékával kezelik, és hozzászólásaikkal elősegítik a leginkább használható szabályozás alkalmazását. Kérem önöket, hogy ezt tegyék a mai nap során és a részletes vita során is.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok 200 millió forint feletti egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és vízgazdálkodási beruházásainak (Általános zaj. - Az elnök csenget.) megvalósításában több mint tíz éve jelentős szerepet tölt be a címzett támogatási rendszer. (Balczó Zoltán: Államtitkár úr, várjon még, mert nem tudunk figyelni!) 2002-től a címzett támogatás rendszere további forrásokat biztosít az önkormányzatoknak, nevezetesen az 1 milliárd forint feletti szennyvízközmű, illetve szilárdhulladék-kezelő rendszerek létesítését szolgáló beruházásokhoz.
Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/5154. számú törvényjavaslatról.
A címzett támogatással megvalósítani tervezett beruházások mielőbbi megkezdése fontos társadalmi és gazdasági érdek, hiszen így az érintett települések polgárai hamarabb hozzájuthatnak a magasabb színvonalú szolgáltatásokhoz.
(15.30)
Az Országgyűlés már döntött a 2002. évi költségvetésről, a címzett és céltámogatások jövő évi előirányzata ismert, így lehetőség van a szokásosnál, a korábban megszokottnál előbb javaslatot tenni az új 2002. évi címzett támogatásokra.
A mielőbbi parlamenti döntést szükségessé teszi, hogy a kormány által támogatásra javasolt fejlesztések közül öt környezetvédelmi beruházás esetében a címzett támogatás biztosítja az ISPA-támogatások állami társfinanszírozását. Az állami társfinanszírozás elmaradása, illetve késedelem esetén e regionális fejlesztések elveszíthetik a Brüsszelben jóváhagyott ISPA-támogatást, ami kedvezőtlen fényt vethetne Magyarországra.
Kérem, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az új címzett támogatásokat tartalmazó T/5159. számú törvényjavaslatról! A törvényjavaslat benyújtását megelőzően ez évben a beruházási koncepciókat május 5-ei határidőig kellett elkészíteni. A döntés-előkészítés során az érintett minisztériumok megvizsgálták az önkormányzatok által készített megvalósíthatósági tanulmányokat, beruházási koncepciókat.
Az előkészítettséget mutatja, hogy az önkormányzatok jelentős része már a beruházási koncepció benyújtásakor rendelkezett jogerős építési engedéllyel vagy vízjogi létesítési engedéllyel. Ezen elképzelések megismerését követően a kormány, a szakminisztériumok javaslata és a Belügyminisztérium előterjesztése alapján, előzetesen állást foglalt arról, hogy az önkormányzatok által benyújtott beruházási koncepciók közül melyek támogatására tesz javaslatot. A kormány ezen előzetes állásfoglalása alapján a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat 43 fejlesztés 2002. évi indítását tartalmazza.
Tisztelt Országgyűlés! Címzett támogatásban 2002-től csak azon önkormányzatok részesülhetnek, amelyek 2001. december 15-ig a jogszabályi feltételeknek megfelelő igénybejelentést nyújtanak be. Az ehhez szükséges teendőkre a Belügyminisztérium és az érintett ágazati minisztériumok felhívták az érintett önkormányzatok figyelmét. Fontosnak tartom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a döntés-előkészítés során milyen alapvető szempontokat vettünk figyelembe. Az ágazati minisztériumok szakmai javaslatán túlmenően lényeges kérdés volt, hogy csak azon beruházások indítását kezdeményezzük, amelyek költségigénye, megvalósíthatósága reális. Ez évben is különös hangsúlyt helyeztünk a területi kiegyenlítés elvére, így törekedtünk arra, hogy valamennyi megye és a főváros egy-két önkormányzata részesüljön támogatásban.
A címzett támogatással megvalósuló beruházások esetében jellegüknél fogva érvényesül a regionalitás elve, ugyanis a fejlesztések többsége regionális, megyei, térségi feladatokat szolgál. A támogatásra javasolt 43 beruházásból 10 megyei közintézményre, kórházra, szociális otthonra, múzeumra, több megyei jogú városi, két fővárosi kerületi, illetve több városi beruházásra vonatkozik. Tekintettel a megyék, megyei jogú városok és a városok feladatellátási kötelezettségére, a 2002-ben induló beruházások az ország lakosságának több mint fele, 6 millió ember számára eredményezik a szolgáltatások színvonalának a javítását. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kormány olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a 2002. évi új címzett támogatásokról, amely nem terheli túlzottan nagy mértékben a következő évek központi költségvetését, és a későbbi években is lehetővé teszi új beruházások indítását.
A javaslat alapján több mint 54 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amelyből több mint 35 milliárd forint a címzett támogatás összege. E támogatás közel 40 százalékát javasoljuk vízgazdálkodási célokra fordítani, hiszen az Európai Unió követelményrendszerének megfelelő kiemelkedő cél: Magyarország szennyvízelvezetésének javítása.
Szintén vitathatatlan a kórházi beruházások indításának szükségessége; a javasolt beruházások az összes támogatás közel 30 százalékát teszik ki, hiszen a polgárok megfelelő színvonalú egészségügyi szolgáltatással való ellátása fontos nemzetpolitikai érdek.
A közoktatás területén halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok kapcsán az egyedi, speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények fejlesztéseinek támogatása élvezett elsőbbséget.
A hulladékgazdálkodási ágazat beruházásai kivétel nélkül az ISPA társfinanszírozásában valósulhatnak meg, amelyek mielőbbi megkezdése, illetve az Európai Unió követelményeinek megfelelő megvalósítása a Magyar Köztársaság kiemelkedő érdeke, tekintettel arra, hogy az állami társfinanszírozás hiányában elveszne a már jóváhagyott uniós támogatás. A szociális intézmények esetében minőségi és mennyiségi hiányról egyaránt szó van, ezért a beruházások támogatása szintén fontos cél.
Néhány szót szeretnék szólni a folyamatban lévő beruházások helyzetének a rendezésére tett javaslatról is. A T/5159. számú törvényjavaslat 3. számú mellékletében néhány címzett támogatással folyamatban lévő beruházás megvalósítása során felmerült probléma orvoslására tesz javaslatot a kormány a tisztelt Országgyűlésnek. A kormány három folyamatban lévő beruházás esetében javasolja a korábbi parlamenti döntés módosítását, amelyből a Fejér megyei Szent György Kórház többlettámogatást nem igénylő beruházása esetében a műszaki tartalom megváltoztatásával, két beruházás, a Bács-Kiskun Megyei Kórház, illetve a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház kakasszéki osztálya esetén összesen 311 millió forintos többlettámogatással biztosítható a megnyugtató befejezés.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott két törvényjavaslatot, amelyeket elfogadásra ajánlok a tisztelt Háznak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szomorúan hallom az MSZP-s és SZDSZ-es felszólalók kormánybíráló szavait, amikor arra utalnak, hogy az 1999-es, 2000-es és 2001-es címzett támogatások, úgymond, politikai alapon dőltek el, és a kormány ezt így vagy úgy eldöntötte.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról és felhívni a figyelmet arra, hogy az 1999-es új címzett támogatásokról szóló törvényt a Magyar Országgyűlés 88 százalékos szavazataránnyal fogadta el; 88 százalékos többsége sajnálatos módon a polgári koalíciónak akkor sem volt és most sincs. 2000-ben 92 százalékos támogatottsággal fogadta el, hölgyeim és uraim: 92 százalékkal, még egyszer mondom! 2001-ben pedig 66 százalékkal. Akkor nem tudom, miről beszélünk! Akkor a kormány nem dönthette el ezeket politikai alapon, mert ha nem lettek volna ezek megalapozott, korrekt előterjesztések a címzett támogatásokat illetően, akkor a parlament ilyen többséggel, amely a kétharmadot is meghaladja - négyötödös többségről van szó -, nyilván nem támogatta volna.
Ami pedig a büntetést illeti, hogy különböző büntetéseket alkalmazott ez a kormány, szeretném a tényeket elmondani. Például a '99-es új címzett támogatásra pályázott Mosonmagyaróvár városa a városi kórház felújítása tárgyában. Akkor az nem nyert. Ha a tisztelt ellenzéki, MSZP-s és SZDSZ-es képviselők megnézik az előterjesztést, amit a kormány támogatásra beterjesztett a tisztelt Ház elé, akkor ott találják a mosonmagyaróvári városi kórházat. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a város polgármesterének személye, pártállása nem változott. Ez a kormány tehát nem büntet, ez a kormány azt szeretné elérni a címzett támogatásokkal, egyrészt az eljárási szabályok megváltoztatásával - úgy, ahogy például Gémesi képviselő úr is nagyon helyesen látta -, hogy a beruházások elindulhassanak, kihasználva azt az előnyt, amit a kétéves költségvetés nyújt az önkormányzatoknak. Ha ezeket az eljárási szabályokat ez a parlament megváltoztatja az önkormányzatok érdekében, akkor ez a döntés még decemberben megszülethet; azok a közbeszerzési eljárások, amelyekre például Tóth képviselő úr is utalt, még a télen, illetve a kora tavasszal lefolytathatók lesznek, és a beruházások legkorábban, optimális időben elindulhatnak. Tehát ez is bizonyítja, hogy ez a kormány olyan szabályokat kíván a parlament elé terjeszteni, amelyek az önkormányzatok, a település polgárainak az érdekeit, az ott élő családok érdekeit szolgálja.
Még arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez több mint hatmillió magyar ember részére nyújt magasabb színvonalú szolgáltatásokat. Ezért ajánlom a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmébe azt, hogy támogassák ezt a javaslatot, amely - még egyszer mondom - nem politikai alapon született meg, nem politikai alapon terjesztettük a Ház elé, hanem az ország, a polgárok érdekében.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr felvetésére azt válaszolom, reméljük, hogy megadja nekünk a sors, hogy a következő évi új címzett támogatásoknál már tízmillió magyar polgár érdekeit tudjuk megjeleníteni, és olyan összegű címzett támogatást tudunk benyújtani, amely ennek a kritériumnak is megfelel; hiszen valóban, ha mérlegre tesszük a tényeket, azt mondhatjuk, hogy 43 pályázat támogatását tartalmazza ez a javaslat, és 468 pályázat érkezett, tehát ilyen módon ez valóban csak töredéke. De még egyszer mondom, azt tartom a vita legnagyobb hibájának, hogy politikai mederben vizsgálja ezt a kérdést, hiszen ez a kérdés alapvetően nem az.
Engedjék meg nekem, hogy egy példán megvilágítsam ezt a kérdést! (Keller László: Alcsúton világítsd meg! - Derültség az MSZP soraiban.) A Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés pályázott a csornai Arany János Általános és Szakiskola címzett támogatására. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Áder János!) Ha az MSZP logikáját figyelembe veszem, akkor azt mondhatnánk, hogy ez úgymond kormánypárti pályázat, de mégis valamennyien tudjuk, hogy Csorna város polgármestere MSZP-s, tehát nem lehet azt mondani, hogy ez a gondolatmenet (Bauer Tamás: A képviselője a házelnök!) végigvihető. Ugyancsak mondhatnám, hogy korábban a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés pályázott a győri Bartók Béla Művelődési Központra, amely szintén egy ellenzéki vezetésű városban, Győrben működik, ahol MSZP-s polgármester van. Tehát ez a gondolatmenet nem jó, ez a gondolatmenet hibás - mondhatnék még más példákat is.
Azt gondolom, akkor hozza meg a tisztelt Ház a legjobb döntést, ha úgy, ahogy több képviselő úr is ezt felvetette, ezeket a javaslatokat támogatják, hiszen ezek valamennyi településen, valamennyi érintett pályázónál az adott település, az adott térség, az adott régió valamennyi polgárának érdekeit szolgálják. Ez nem pártalapon működik, hiszen tessék egy olyan példát mondani, hogy valaki, mert úgymond a másik félhez tartozott, nem lett kiszolgálva abban a kórházban (Bauer Tamás: Még szép, már csak az kellene!), abban a szociális otthonban, abban az iskolában vagy művelődési házban. Tehát azt gondolom, ad absurdum nem kellene idáig eljutni, hanem azt kérem a tisztelt Háztól, hogy az általános vitában mindkét törvényjavaslatot támogassa.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném elmondani Veres képviselő úrnak, hogy azok a kérdések, amelyeket ő felvetett, illetőleg amelyek a vitában már eddig elhangzottak, már a részletes vita tárgykörébe tartoznak, de ezzel együtt hadd válaszoljak Bereg kérdésére.
Valóban találkoztunk a képviselő úrral, és örömmel találkoztam önnel is és a többi képviselőtársával a Beregben a legnehezebb pillanatokban és később is, és remélem, hogy fogunk találkozni most már az átadások hosszú sorozatán is, de szeretném elmondani - és remélem, ön is egyetért abban velem -, hogy a Bereg a tiszai árvíz kapcsán lefolytatott védekezés, helyreállítás és újjáépítés során több mint 20 milliárd forint értékű támogatást kapott, és ez a helyreállítás olyan színvonalon és olyan ütemben valósult meg, ami, azt gondolom, az európai átlagot meghaladja, és ez a helyreállítás, ez az újjáépítés a korábbi állapotoknál, a korábbi ház-, lakásviszonyoknál sokkal jobb állapotot eredményez az ott élőknek. De nyilvánvaló, hogy a Bereggel való törődés, a Bereggel való foglalkozás nem fejeződik be ezzel az újjáépítéssel a helyreállítást követően, hanem folytatódik, de úgy gondoltuk, a javaslatban azért nem szerepelt, mert nyilvánvalóan ezeket a jogos igényeket is ki kell elégíteni.
Hadd utaljak arra, tisztelt Országgyűlés, hogy a címzett támogatások rendszerében pontosan az elmúlt tíz év gyakorlata alapján azt mondhatjuk, hogy három-négy év alatt kerülnek átlagosan - persze vannak kivételek, voltak '94-98 között is és most is vannak kivételek, amelyek gyorsabban kerülnek be a rendszerbe - nyertes pozícióba vagy javaslatba a pályázók, és így dönt a parlament.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány rendelkezése értelmében 2002 tavaszán országgyűlési képviselői választásokra kerül sor. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 50. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 5. §-a értelmében a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit az Országgyűlés által meghatározott mértékben a központi költségvetésből kell biztosítani, amelynek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A választási eljárásról szóló törvény 91. § (1) bekezdése szerint minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. A kampány költségvetési támogatására fordítható összeget szintén az Országgyűlésnek kell meghatároznia.
A kormány az önök előtt fekvő országgyűlési határozati javaslat benyújtásával törvényi kötelezettségének kíván eleget tenni azzal, hogy javaslatot tesz a választási költségek mértékére. A kormány megítélése szerint az országgyűlési képviselők választásának lebonyolításához 6 milliárd 370 millió 700 ezer forintra van szükség. Ezt az összeget a választás lebonyolításában közreműködő Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala rendelkezésére kell bocsátani.
A kormány az országgyűlési képviselők kampányának támogatására a független jelöltek és jelölő szervezetek részére mindösszesen 100 millió forintot javasol megállapítani. Ezen összeg az 1998. évi országgyűlési választás alkalmával megállapított támogatási összeggel azonos mértékű. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy az elmúlt országgyűlési választás alkalmával a kampány állami támogatására elkülönített pénzösszegből egy jelöltre mintegy 25 ezer forint jutott.
Tisztelt Országgyűlés! A választások lebonyolítása Magyarországon az elmúlt tíz évben magas szakmai színvonalon valósult meg. A feladatok biztonságos és jogszerű végrehajtása mintegy 80 ezer szakember, választási bizottsági tag, köztisztviselő összehangolt munkáját, korszerű technikai eszközök alkalmazását, az igazgatási folyamatok informatikai támogatását igényli. Követelmény a választási eljárás áttekinthetősége, a bel- és külföldi közvélemény folyamatos, gyors és pontos tájékoztatása.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottakra is tekintettel a beterjesztett határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én szeretném megköszönni a tisztelt Háznak, hogy alapjában véve az általános és a részletes vitában is támogatta ezt a törvényjavaslatot.
Nagyrészt a benyújtott módosító indítványok is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a program eredményesen, hatékonyan működjön. Én bízom abban, hogy a részletes vita ezen szakaszában felmerült nézeteltérések a zárószavazás előtt még orvosolhatók, akár új egyeztetéssel is - erre az előterjesztő hajlandó. Én még egyszer szeretném megköszönni a törvényjavaslat eddigi támogatását, és kérem a tisztelt Házat, hogy a zárószavazásnál is támogassa a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Sajnálom, képviselő asszony, hogy ebben a ciklusban ön már nem első alkalommal mond kellő tájékozódás nélkül egy belügyi intézményről véleményt. Bízom abban, hogy az interpellációjában feltett kérdéseire adandó válaszom hozzásegíti önt a valós tények megismeréséhez. Mikola miniszter úr egyébként segített nekem abban, hogy addig, míg ön a kérdéseit megfogalmazta, mondta, hogy a BM Központi Kórház az ország egyik legjobb kórháza. Azt gondolom, hogy nincs okunk ezzel a véleménnyel vitatkozni. De szeretnék válaszolni a kérdéseire is.
A belügyminiszter úr a közigazgatási államtitkáron keresztül, annak közvetlen alárendeltségében látja el a kórház irányítását és felügyeletét. A szakmai felügyelet ellátásában segíti a személyügyi főosztály keretében működő egészségügyi koordinációs osztály, amelynek vezetője a BM vezető főorvosa. A Belügyminisztérium kórházában működési zavar nem tapasztalható. A személycserék révén az elmúlt három évben a kórház orvos szakmai színvonala emelkedett. Az orvos szakmai kollégiumok és a Magyar Orvosi Kamara támogatása mellett az újonnan kinevezett osztályvezetők már valamennyien tudományos minősítéssel rendelkező, országosan elismert szakemberek. Műszerbeszerzésre és felújításra 500 millió forintot fordított az intézmény. Vizsgálatokkal győződtünk meg az intézmény orvos szakmai, ápolási és gazdasági helyzetéről, valamint a személyi változások jogszerűségéről. Az ápolási és betegforgalmi adatok, valamint az ellenőrzési főosztály adatai alapján megállapítható, hogy sem vezetési mulasztás, sem szakmai vagy gazdálkodási hiba nem történt. A betegellátás stabil, és a kórház valamennyi dolgozója odaadó, kiemelkedő munkát végez.
A kórház nincs csőd közeli helyzetben. A kórház pénzügyi helyzetét a már korábban bejelentett kormányzati intézkedések tovább stabilizálják. A kórház vagyona a végrehajtott fejlesztések folytán növekedett, privatizációs elképzelések a speciálisan ellátandó betegkör miatt nincsenek. A minisztérium vezetése a nyilvános pályázaton győztes főigazgató munkájával elégedett. Meggyőződésünk az, hogy a kórház változó, magasabb követelmények teljesítésére alkalmas vezetői stábja képes a betegek hatékony kiszolgálására. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Belügyminisztérium Központi Kórházában dolgozó valamennyi munkatársunknak odaadó munkájukért, és szeretném itt, a tisztelt Ház előtt elmondani, hogy a jövőben is számítunk rájuk, mint ahogy ők is számíthatnak ránk.
Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy meghívjam a Belügyminisztérium Központi Kórházába, hogy saját szemével is meggyőződhessen arról, hogy az intézményünkben rend, fegyelem és tisztaság mellett az orvosi ellátás minősége is magas színvonalú. Bízom abban, hogy mind meghívásomat, mind pedig válaszomat elfogadja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lamperth Mónika képviselő asszony felszólalására kívánok reagálni, amikor is az önkormányzatok támogatását tette szóvá.
Szeretnék visszautalni arra, hogy az önkormányzatokat 1995-ben olyan csapás érte a Bokros-csomag bevezetésével, amelynek stabilizálása a polgári kormány első feladata volt (Közbeszólások az MSZP és a Fidesz részéről. - Kósa Lajos: Elloptátok a gázközművagyon privatizációját az önkormányzatoktól.), hiszen olyan helyzetbe kerültek ennek következtében az önkormányzatok, ami önkormányzati csődök sorozatát indította el. Tehát elsődleges feladatunk az önkormányzatok gazdálkodásának a rendbetétele volt. Ennek kiemelkedő feladatát jelentette a kistérségek, a kistelepülések támogatása.
Szeretném kiemelni az úgynevezett községi normatíva emelését, amelyet konkrétan nyomon lehet követni, az oktatási normatíva emelését, valamint a társulások, a körjegyzőségek és az egyéb társulások ösztönzését.
Ezen túlmenően a különböző fejlesztési pénzeszközök, úgy a céltámogatások, másrészt a címzett támogatások vonatkozásában ez a kormány olyan támogatási rendszert dolgozott ki, illetőleg működtet, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az általuk meghirdetett programoknak megfelelően és ne politikai alapon - úgy, ahogy '94-98 között - juthassanak címzett támogatásokhoz.
Tisztelt Országgyűlés! E gazdálkodási támogatások mellett szeretném kiemelni a közélet megtisztítása érdekében hozott kormányzati erőfeszítéseket. Elfogadta a parlament az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényt. Nem úgy, ahogy eredetileg a kormány szerette volna, de mégis jelentős lépés volt ennek a törvénynek az elfogadása.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A parlament által ez évben elfogadott köztisztviselői életpályatörvény, meggyőződésünk szerint, a XXI. századi magyar közszolgálat történetében mindenképpen mérföldkő lesz, hiszen annak tartalma és az abban rögzített feltételek lehetővé teszik, hogy a köztisztviselők teljesítsék mindazokat a feltételeket, mindazokat a kihívásokat, amelyeket egyrészt a XXI. század, másrészt pedig az európai uniós csatlakozás jelent számukra, és elérhetővé válik az a cél is, hogy most, a XXI. század elején megvalósuljon a hatékonyabb, eredményesebb polgárbarát közszolgálat a polgárok érdekében.
(14.10)
Ami az eskü szövegét érinti, teljesen egyetértek az ön napirend előtti hozzászólásával. Szeretném rögzíteni, hogy nem meglepő az MSZP ilyetén való viszonyulása ehhez a törvényhez, hiszen a törvényt nem is szavazta meg az MSZP, ellene szavazott, és most úgy látszik, hogy ez az álláspontja az esküvel, illetőleg az eskü szövegével kapcsolatban sem változott.
A magyar nyelvben és a történelmi hagyományban a lelkiismereti, belső meggyőződésen alapuló hitvallás, az eskü hagyományos formája az "Isten engem úgy segéljen!" kifejezés. Az eskü ilyen megfogalmazása nem idegen a magyar gondolkodástól, nem sérti mások meggyőződését, és közvetlenül nem utal az eskütevő vallásos meggyőződésére sem, hagyományosan az erkölcsi azonosulás kifejezése. A köztisztviselői eskü a köztisztviselői életpálya alapvető dokumentuma.
Tisztelt Országgyűlés! Maga a törvény valamennyi rendelkezése, így az eskü és az eskü letételének módja, az eskü szövege megfelel a magyar alkotmány valamennyi rendelkezésének.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának munkatársai a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütköző, emberölés bűntette alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárásban a Budapest VII. kerület Dob utca 11. szám alatti lakóházban a bűncselekmény bizonyítékainak beszerzése, valamint az elkövető vagy elkövetők felderítése és elfogása érdekében október 12-én előre megtervezett akciót hajtottak végre. Az akció során a rendőrségi törvényben meghatározott, egyes titkos információgyűjtési módszer is alkalmazásra került, amelyet az arra illetékes bíró előzetesen engedélyezett. Az akció eredeti célját tekintve sikeres volt, a bűncselekmény elkövetőit a rendőrség ennek köszönhetően elfogta. Bíróság előtt fognak felelni az elkövetett bűncselekményük miatt.
Az akció során törvénysértés nem történt. Az akciót követően soron kívüli vizsgálatot rendelt el a belügyminiszter úr, amelyet a Belügyminisztérium felügyeleti főosztálya hajtott végre. A vizsgálat során az ügyhöz kapcsolódó rendőri intézkedések valamennyi részletét körültekintően megvizsgálva azt állapították meg, hogy a nyomozás elrendelésére és a különleges eszközök alkalmazására törvényesen került sor.
Ugyanakkor a vizsgálat megállapította azt is, hogy a végrehajtás során belső szakmai szabályokat sértettek meg, és az akció emiatt érdeksérelmet okozott az érintett lakóknak, amiért tőlük ezúton is elnézést kérek. Lényegében ugyanerre a megállapításra jutott az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálata is. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője október 25-én sajtótájékoztatót tartott a kérdésről, és a szükséges tájékoztatást megadta. Döntés született arról is, meg kell állapítani, hogy az elkövetett hibákért kit milyen mértékű felelősség terhel, és ennek megfelelő felelősségre vonást kell alkalmazni. Ez utóbbi vizsgálatot az állományilletékes parancsnok elrendelte, és az jelenleg folyamatban van.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, az ügynek vannak tanulságai, és ezeket a tanulságokat le kell vonni. De szeretném hangsúlyozni, hogy az eljárás során törvénysértés nem történt, a törvényeket az eljáró rendőri szervek betartották. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból.) Hibát követtek el, a felelős megállapítása folyamatban van, és szeretném fölhívni arra a tisztelt képviselő asszony figyelmét, hogy a bűncselekmények elkövetőit, akik emberöléssel gyanúsíthatók, elfogták. Úgy gondolom, ez nagyon fontos érdek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy azonnali kérdése feltevésével lehetőséget ad számomra, hogy ismertessem, ahogy a kérdéseiben is megfogalmazta, a probléma előzményeit.
A Hszt. 1996-os elfogadását, illetőleg ennek végrehajtásáról szóló 140/1996. kormányrendelet hatálybalépését követően az akkori kormány megállapodást kötött a tűzoltó-szakszervezetekkel arról, hogy éjszakai és délutáni műszakpótlék helyett állandó veszélyességi pótlékot kapnak havi rendszerességgel.
Három év múlva az újonnan alakult fővárosi tűzoltóság szakszervezete munkaügyi perek sorozatait indította el a délutáni és éjszakai műszakpótlék megfizetése érdekében. Miután egy perben jogerős ítélet született, a kormány 6 milliárd 796 millió forintot biztosított az önkormányzatok és a tűzoltók részére az elmaradt műszakpótlékok kifizetésére. Volt olyan tűzoltó, tisztelt Országgyűlés, aki 1995-ben már tűzoltó volt, egymillió forintot fizettek ki számára.
Ugyanakkor aktuálissá vált a veszélyességi pótlék jogszabályi rendezése, hiszen a megállapodás alapján ekkor még minden tűzoltó megkapta ezt az éjszakai és délutáni pótlék mellett. A szakszervezetek elfogadták, tehát hangsúlyozom, a szakszervezetek elfogadták a minisztérium javaslatát, hogy csak a ténylegesen tűzoltási, mentési, kárelhárítási feladatot ellátó tűzoltók részesüljenek veszélyességi pótlékban.
A pótlék csak a ténylegesen ilyen körülmények között végzett tevékenység időszakára adható. A felek a tárgyalás lezárásaként 2001. június 19-én megállapodást kötöttek ezzel a tartalommal. Ezt a megállapodást a szakszervezetek felrúgták.
Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy a veszélyességi pótlék nem került megvonásra, módosítva lett megállapodással, a szakszervezetek ezt a megállapodást aláírták, majd most megtámadták.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, a tűzoltási, kárelhárítási és mentési feladatokat végző tűzoltók vonuláskor ennek a tevékenységnek az időtartamára a továbbiakban is meg fogják kapni a veszélyességi pótlékot.
Ami pedig a kérdése további részét illeti, engedje meg, hogy néhány adatot ismertessek. A polgári kormány hivatalba lépésekor egy beosztott tűzoltó havi illetménye 57 590 forint volt, ez ma, 2001-ben 98 ezer forint; a szerparancsnok illetménye 1998-ban 73 710 forint volt, ma ez 126 900 forint; a csoportvezető illetménye 84 ezer forint volt, most 155 ezer forint; a szolgálatparancsnok esetében az illetmény 123 ezer volt, most pedig több mint 200 ezer forint lett. Úgy gondolom, hogy ez a 70 százalékos illetményemelés megfelelő válasz az ön kérdésére.
A polgári kormány tiszteli, elismeri a tűzoltók tevékenységét mind az illetmény vonatkozásában, mind pedig a szolgálati feltételek javításában.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, ön kitűnő kérdést adott az interpellációjának, csak egy hiba van ezzel, hogy ezt némi fáziskéséssel tette, mert ezt a kérdést négy-öt évvel ezelőtt kellett volna feltenni, hiszen az előző kormány belügyminisztere nem szerette a tűzoltókat (Taps a kormánypárti oldalon.), sőt az a kormány sem szerette.
De nézzük a tényeket! Önök 1996-ban hoztak egy rendeletet a Hszt. végrehajtására, a 140/1996. számú kormányrendeletet, amelynek alapján megállapodtak a tűzoltókkal, hogy nem fizetnek műszakpótlékot, hanem helyette veszélyességi pótlékot fizetnek a tűzoltóknak. Nem tartották be a megállapodásokat, ennek következtében a polgári kormánynak ez év nyarán, július 10-én kellett döntenie, hogy visszamenőlegesen 6,7 milliárd forintot fizet ki a tűzoltóknak. Ez a kifizetés egyébként már megtörtént, és van olyan tűzoltó - aki már 1995-ben is hivatásos tűzoltó volt -, aki egymillió forintot kapott a kormány döntésének köszönhetően. És folytathatnám a sort. Önök miért nem szerették akkor a tűzoltókat, amikor nem biztosítottak a számukra megfelelő illetményt, amikor nem biztosították a szükséges technikai felszereltséget, a gépkocsifecskendő-állományt? Önök ezekben az ügyekben jelentős, terhes hagyatékot hagytak a polgári kormányra.
Most térek rá azoknak a tényadatoknak az ismertetésére, hogy mit is tettünk mi az elmúlt három és fél esztendőben a magyar tűzoltók érdekében, pontosabban a magyar polgárok élet- és vagyonbiztonsága érdekében. Az elmúlt három és fél évben 13 milliárd forint értékben vásároltunk 173 gépjárműfecskendőt, laktanyákat újítottunk fel, beindítottuk kilenc műszaki mentőbázis kiépítését és háromnak a felszerelése is megkezdődött. 5500 darab európai színvonalú védőfelszerelést vásároltunk a tűzoltóknak, védőkesztyűket vettünk. Ma adtam át 95 önkormányzati tűzoltóság képviselőjének 590 darab világszínvonalú légzőkészüléket 1,1 milliárd forint értékben, térítésmentesen. Ezek a tények megcáfolják az ön állítását, hogy mi nem szeretjük a tűzoltókat. Ez a kormány, ez a Belügyminisztérium, a jelenlegi belügyminiszter tiszteli a tűzoltókat, és biztosítja számukra az eredményes működésükhöz szükséges feltételeket.
Ami pedig a veszélyességi pótlékot illeti: valóban köttetett egy megállapodás 2001. június 19-én a belügyminiszter úr és az érintett három reprezentatív szakszervezet között, amelynek az a lényege, hogy a veszélyességi pótlék 2001. július 1-jétől csak a ténylegesen tűzoltási, kárelhárítási, mentési tevékenységet végző tűzoltók részére jár, és csak arra az időszakra, amikor ezt a tevékenységet végzik. Ezt a megállapodást a tűzoltó-szakszervezetek aláírták, a belügyminiszter úr szintén aláírta, és a Belügyminisztérium teljesíti is az ebben a megállapodásban rögzítetteket.
Nagyon sajnálom, hogy önök, baloldaliak a tűzoltók kérdését politikai választási kampánycélokra próbálják felhasználni. Önök nem a tűzoltók érdekeit és nem a polgárok biztonságát nézik, hanem választási céljaik teljesülését. Úgy gondolom, a tűzoltók különbséget tudnak tenni aközött, hogy milyen volt az irántuk meglévő "szeretet" 1994-98 között és aközött, hogy milyen 1998. július 8-ától a mai napig. Az elmúlt három és fél év tényadatai az ön megállapításait cáfolják.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a képviselő úrnak, hogy ezt a fontos kérdést az interpellációjában itt, a parlament előtt is felvetette.
Valóban, az elmúlt időszakban olyan gyakorlat indult el ezen a területen, amelynek következtében ezeket a kérdéseket meg kell vizsgálni, és az ön által ismertetett dömösi példa is jól példázza azt, hogy a népakarat megismerése nagyon fontos egy ilyen döntés meghozatalánál. Ugyancsak ilyen döntés történt - szeretném tájékoztatni a parlamentet - Veszprém megyében Malomsok község esetében is, amikor a képviselő-testület döntését a helyi népszavazás megváltoztatta, és ennek megfelelően más döntés született, amelynek értelmében Malomsok Veszprém megyében maradt.
De visszatérve az ön által felvetett kérdésre, én a magam részéről egyetértek azzal, hogy az erre vonatkozó törvényeket át kell tekinteni, és az önkormányzati reform során felül kell vizsgálni magának az eljárásnak a szabályait - egyrészt, ahogy ön helyesen említette, az 1999. évi XLI. törvény, a területszervezési eljárásról szóló törvény tartalmazza -, de még inkább az alapvető szabályokat, azt, hogy ki is dönthet ebben, és milyen arányban vagy milyen módon, azt pedig az Ötv., tehát az 1990. évi LXV. törvény 93. § (4) bekezdése határozza meg.
Tehát a magam részéről azt tudom mondani, hogy én az önkormányzati reform során támogatni fogom az ön által felvetett javaslatot, nevezetesen, hogy más megyéhez való csatlakozás esetén a jelenleginél szigorúbb szabályok kerüljenek az Ötv.-ben meghatározásra, szigorúbb szabályok kerüljenek alkalmazásra, és mindenképpen a helyi népszavazás döntsön ezekről. De mindenképpen fontos érdek az, összességében, és nemcsak Dömös vagy Malomsok esetében, hanem az egész országra vonatkozóan is, hogy a településszerkezet stabil legyen, és ily módon is járuljon hozzá az önkormányzati rendszer eredményesebb működéséhez. Bízom abban, hogy a képviselő úr el tudja fogadni a válaszomat.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr helyett válaszoljak az interpellációjában feltett kérdésekre.
A polgári kormány a 2002-es új címzett támogatásokra vonatkozó javaslatának benyújtásánál az ágazati minisztériumok szakmai javaslatait, a területi kiegyenlítés szempontjait, valamint a központi költségvetési lehetőségeket együttesen vette figyelembe, és ennek alapján nyújtotta be a tisztelt Ház elé azt a támogatási javaslatot, amely 43 beruházási koncepciót javasolt támogatni, és amelynek elfogadása esetén - ha a parlament elfogadja ezt a 43 beruházási koncepciót - közel 6 millió polgár részére nyújtható magasabb színvonalú egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális vagy infrastrukturális szolgáltatás.
Ami pedig az ön interpellációjában feltett kérdéseket illeti: a Váli-víz völgyének hat települése belterületi vízrendezésének megoldását a vízkárok megelőzése, a vízmosás kialakulására hajlamos völgyoldalak, valamint a mélyebben fekvő belterületek csapadékvíz elleni védelme érdekében tartjuk indokoltnak, ezért Perlaki Jenő képviselő úrnak az Országgyűlés plenáris ülésén e tárgyban elhangzott indokolását meg tudom erősíteni.
Alcsútdoboz Tabajd községgel társulva 2000-ben kapott céltámogatást szennyvízcsatorna-hálózat építésére, a beruházás összköltsége a két település vonatkozásában együttesen 653 millió forint volt, ebből céltámogatásként 418 millió forintot kaptak. Szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét, hogy a céltámogatás az Ötv., illetve az 1992. évi LXXXIX., a cél- és címzett támogatásokról szóló törvény szerint az éves pénzügyi lehetőségek keretei között alanyi jogon illeti meg az önkormányzatokat, ha megfelelnek a pályázati feltételeknek. Véleményem szerint az alanyi jogon járó és az európai uniós környezetvédelmi előírások teljesítését szolgáló céltámogatás megalapozottságát nem lehet megkérdőjelezni. Megjegyzem, Alcsútdoboz és Tabajd fejlesztése egyike a 2000-től céltámogatásban részesült százötven szennyvízberuházásnak.
Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény megalkotása, illetve későbbi módosítása során úgy döntött, hogy a szennyvízberuházások megvalósítása olyan fontos társadalmi cél, amelyet a központi költségvetésnek kiemelten kell támogatnia. Ezt bizonyítja, hogy az éves céltámogatási keret jelentős részét e fejlesztésekre kell fordítani, továbbá 2002-től az 1 milliárd forint feletti szennyvízberuházásokra címzett támogatás is igényelhető. A kormánynak ezt a szándékát alátámasztja, hogy a céltámogatás segítségével 2000-ben 150 szennyvízberuházás indult, 2001-ben pedig 71, összesen 27,3 milliárd forint összköltségű fejlesztés indítására volt lehetőség. A kormány 2002-ben 9 darab, összesen 19,2 milliárd forint összköltségű szennyvízberuházás címzett támogatását javasolja az Országgyűlésnek.
Ha figyelembe vesszük, hogy a beruházások jellemzően társulásos formában valósulnak meg, úgy e beruházások révén több száz településen valósulhat meg a csatornázás.
Bízom abban, hogy a címzett és céltámogatások segítségével az ország egyre több települése, illetve települések társulásai juthatnak támogatásokhoz, és akkor a szennyvízcsatorna-építés területén meglévő lemaradás csökkenthető lesz, illetve a belterületi vízrendezés területén meglévő feladataink is egyre nagyobb számban megoldhatók lesznek. Arra kérem a tisztelt képviselő asszonyt, hogy szavazatával támogassa a 2002-es új címzett támogatási javaslatot, és bízom benne, hogy ez is hozzásegíti az országot az előttünk álló feladatok megvalósításához.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és bízom abban, hogy a válaszomat elfogadja. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden engedjenek meg nekem néhány gondolatot. Legelőször is szeretném megköszönni a mai részletes vitában hozzászóló képviselők érvelését, hiszen nagyon reálisan szóltak az általuk támogatott módosító indítványok kérdésében. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok beruházási koncepcióinak támogatása közügy, és ha lehet azt mondani, reálisan értékelték a pályázatokat és a támogatás kérdését, ezt köszönöm.
Külön is szeretnék reagálni Csabai Lászlóné képviselő asszony hozzászólására, amikor is megítélésem szerint nem teljesen pontosan idézte a nemrég elfogadott 2001. évi LXXI. törvényt a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény módosításáról, amikor is arról szólt, hogy a vízgazdálkodási törvény új rendelkezése anélkül írja elő az önkormányzatok számára a szennyvíztisztítást mint kötelező feladatot, hogy a forrásokat nem rendeli hozzá vagy nem biztosítja.
Nos, ennek a törvénynek a 8. § (1) bekezdése azt mondja, hogy ez a rendelkezés 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a finanszírozás módjáról, ezen belül a központi költségvetés tehervállalásáról törvény rendelkezik. Tehát ez így pontos.
A másik, amire részletesen reagálnék, Tóbiás képviselő úrnak a nagykőrösi ivóvízprojekt támogatása kapcsán elhangzott hozzászólása, illetőleg Czira képviselő úr felszólítása (Latorcai János: Említése!) - említése, köszönöm szépen. Szeretném tájékoztatni Tóbiás képviselő urat, hogy Czira képviselő úr tudomásom szerint támogatja ezt a beruházási koncepciót, illetőleg ezt a nagykőrösi ivóvíz-beruházást, és ennek érdekében közbenjárt.
Kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a címzett támogatásokról szóló előterjesztést, és fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott határozati javaslatot fogadják el.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! (Szili Sándor: Kezdd a Bokros-csomaggal! - Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) A Belügyminisztérium nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a felelősségi körébe tartozó tényekről a közvéleményt tájékoztassa. Ezt tettük november 8-án is a tűzoltó-demonstráció idején. (Bauer Tamás: Ott a Millenniumi Országjáró!)
Arról kívántuk tájékoztatni a közvéleményt, hogy a tűzoltó-műszakpótlék ügyében a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével, a Fővárosi Tűzoltó Szakszervezettel és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetével 2001. június 19-én megállapodást kötöttünk a műszakpótlék kérdéséről. Ebben megállapodtunk az érdekvédelmi szervezetekkel, hogy veszélyességi pótlék azoknak a tűzoltóknak jár, akik ténylegesen tűzoltási, kárelhárítási és mentési feladatokban vesznek részt, ennek a tevékenységnek a teljes időtartamára. Tehát a veszélyességi pótlék, tisztelt Országgyűlés, a továbbiakban is megmarad, július 1-jétől is, csak igazságosabb lett a korábbiaknál.
Úgy gondolom, arra a kérdésre, hogy mikor kér a Belügyminisztérium bocsánatot a tűzoltóktól, bocsánatot önöknek kellene kérniük az előző kormány által végzett tevékenységért, hiszen önök nem fizették ki 1997 novemberétől kezdődően a műszakpótlékot. Ezt a műszakpótlékot a polgári kormány 2001 júliusában fizette ki, mindösszesen 6,7 milliárd forint összegben. Tehát úgy gondolom, hogy azzal, hogy megállapodtunk a tűzoltó-szakszervezetekkel a veszélyességi pótlék kérdésében, és azzal, hogy a korábbi műszakpótlékot utólagosan kifizettük, valamint hogy a tűzoltók bekerültek a köztisztviselői életpálya hatálya alá, sokkal többet tettünk a tűzoltók érdekében, mint önök (Dr. Világosi Gábor: Ezt kétlem!), és nincs emiatt okunk arra, hogy elnézést kérjünk, sem a tűzoltóktól, sem pedig önöktől.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Igen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a tűzoltó-szakszervezetek, amelyek aláírták ezt a megállapodást, azzal a megfontolással is írták alá, hogy mégsem igazságos az a szabályozás, hogy az a tűzoltó, aki naponta tizenhat vonulásban vesz részt, ugyanannyi veszélyességi pótlékot kapjon, mint aki egyetlenegy vonulásban, egyetlen mentésben sem vesz részt. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, ez a megállapodás olyan tény, amelyet az aláíró felek magukra kötelezőnek ismernek el, és a Belügyminisztérium mint törvénytisztelő állami szervezet tartja magát a megállapodáshoz, és mi így teszünk a jövőben is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megragadom most az alkalmat, hogy itt az ország nyilvánossága előtt és a tisztelt Ház előtt köszönetet mondjak a magyar tűzoltóknak a 2001-ben végzett munkájukért. Úgy gondolom, ezzel is kifejezem azt a hozzáállást, amivel a Belügyminisztérium a tűzoltóság problematikáját kezeli.
(14.00)
Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmet és ismét utaljak arra, hogy 2001. június 19-én megállapodás született a tűzoltó-szakszervezetekkel a veszélyességi pótlék ügyében. Ehhez a megállapodáshoz, amely 2001. július 1-jén lépett hatályba, a Belügyminisztérium tartotta magát, és tartja magát a jövőben is.
Ennek a megállapodásnak köszönhetően azok a tűzoltók, akik sokkal több vonulásban vettek részt - az imént mondtam egy számot, hogy vannak olyan tűzoltók, akik napi 16 vonulásban vesznek részt -, nyilván sokkal több veszélyességi pótlékot kapnak, mint a korábbi egységesen 13 770 forint, hiszen ha összevetjük, a korábbi műszakpótlék a tűzoltóság személyi állománya mintegy 90 százalékának járt, és ez a mostani veszélyességi pótlék ténylegesen csak a vonulós tűzoltóknak a kárelhárítási, mentési és tűzoltási feladatok idejére jár. Úgy gondoljuk, és nemcsak mi gondoltuk úgy, hanem az aláíró érdekképviseleti szervezetek is, hogy ez szolgálja a tűzoltók érdekeit.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Itt is szeretném rögzíteni, hogy tárgyalásban volt a Belügyminisztérium a tűzoltókkal a további tűzoltóigényeket érintően is, és ez a megállapodás nem egész három-három és fél hónapja volt hatályban, amikor a tűzoltók a demonstráció eszközéhez nyúltak. Ha például összehasonlítom a műszakpótlék, tehát a délutáni és az éjszakai pótlék ügyével, az a vita közel öt évig zajlott, és nem nyúltak a demonstráció eszközéhez, most pedig egy rendezett állapotnál, egy általuk aláírt megállapodásnál nyúltak a demonstráció eszközéhez, illetőleg csak az egyik aláíró fél, mert a másik két tűzoltó-szakszervezet nem demonstrált.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Arra is szeretnék utalni, hogy ez a kormány nagyon sokat tett a tűzoltóság technikai feltételeinek javítása érdekében: 174 gépjárműfecskendőt, 6 ezer védőruhát, védőkesztyűt, valamint légzőkészülékeket biztosított.
Itt a tisztelt Ház előtt megerősítem a tárgyalási szándékunkat a tűzoltó érdekképviseleti szervekkel. Bízunk abban, hogy a szabályozás és a majdani megállapodás még inkább megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy leginkább a veszélyhelyzetben lévő tűzoltóknak kell több veszélyességi pótlékot fizetni. Kérem önöket, hogy a Belügyminisztérium ilyen irányú törekvéseit támogassák.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én megkötött történelmi megállapodás fogadtatása példaértékű volt. Szeretnék köszönetet mondani a parlamenti bizottságoknak, hogy soron kívül vették napirendre a megállapodás tárgyalását és támogatták is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy most a szavazáskor is erősítsék meg ezt a határozati javaslatot, és fogadják el.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék köszönetet mondani a tisztelt Országgyűlésnek a törvényjavaslat támogatásáért és külön is az önkormányzati és rendészeti bizottságnak, hogy módosító javaslatot, illetőleg csatlakozó módosító indítványt nyújtott be, melynek értelmében 2003-tól kezdődően a szociális feladatok ellátásában közreműködő egyházi szervezetek és civil szervezetek is jogosultak lehetnek címzett támogatás elnyerésére.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a benyújtott törvényjavaslatot támogatja. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szintén támogassa a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabály 119. § (2) bekezdése kimondja, hogy bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel.
A tárgy megjelölése a kérdés tartalmára való utalás, a cím formai elem. Ezt azért szeretném az ön szíves figyelmébe ajánlani, mert ha utalt volna erre a problémára, akkor utána tudtam volna nézni, és akkor a kérdést nem is nekem kellett volna megválaszolnom, hanem a kollégámnak, mert az ön által említett Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság jelenleg nem a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezet. De ezzel együtt - tehát még egyszer mondom, a Házszabály betartásának felhívásával - megpróbálok válaszolni az ön által föltett kérdésre.
Ön is tudja, tisztelt képviselő úr - és nagyon pontosan idézte -, hogy a Ház ma dönt a '92. évi LXXXIX. törvény, a cél- és címzett támogatási törvény módosításáról, illetőleg a 2002. évi új támogatások módosító indítványairól. Tehát a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság még érvényes döntésről nem volt jogosult megítélésem szerint - annak alapján, amit az ön azonnali kérdésében hallottam - értesítést küldeni, hiszen a parlament még a módosító indítványokról sem szavazott, és nem volt zárószavazás ennek a törvényjavaslatnak a tárgyában sem.
Szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy ebben a kérdésben a Belügyminisztérium nem hibázott. Bízom abban, hogy az Országgyűlés sem fog ebben a kérdésben hibázni, és a módosító indítványokról való mai döntésnél és a zárószavazásnál is megfelelő döntést hoz.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! (Keller László: Kérj elnézést!) A nyugalom nagyon fontos kelléke annak, hogy megfelelő döntéseket hozzon az illető, akár országgyűlési képviselő is, illetőleg megfelelő higgadtsággal és tárgyszerűen nyilatkozzon az adott kérdésekről.
Szeretném elmondani, hogy a Belügyminisztérium semmiféle törvénysértést nem követett el, hanem a kormánydöntésnek megfelelően, a kormány által támogatott, támogatási koncepciókban érintett önkormányzatok képviselőit tájékoztatta erről a dologról, hiszen ez nem volt... (Keller László: És milyen alapon? Hol van a parlamenti döntés? - Zaj az MSZP padsoraiból.), ez nem volt titkos, ez nyilvános döntés volt. (Közbeszólások, zaj.) Elnök úr, szeretném a válaszomat folytatni! (Bauer Tamás: Nyugodtan! - Varga Mihály: Nyugalom, Keller úr, nyugalom!)
Szeretném a tisztelt képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy az 1999-es új címzett támogatásokat, ha jól emlékszem, 84 százalékos aránnyal fogadta el a parlament, a 2000. évi új címzett támogatásokat 92 százalékos többséggel, a 2001. évi címzett támogatásokat pedig 66 százalékos többséggel fogadta el a parlament. Abban bízom, hogy ez a tendencia most is folytatódik, és ugyanilyen konszenzus lesz az idén a 2002. évi címzett támogatások elfogadásánál is (Dr. Kis Zoltán: Prejudikál! - Dr. Kóródi Mária: Ez egyperces?!), hiszen hatmillió polgár részére nyújthatnak ezek az új címzett támogatások magasabb szintű szolgáltatást, ha a parlament elfogadja.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valamennyi természetszerető emberrel együtt magam is mély megdöbbenéssel értesültem erről az esztelen pusztításról, ami közel 12 ezer védett és különösen védett madár elpusztítását eredményezte. Talán nem túloznak azok, akik azt mondják, hogy a tiszai ciánszennyezés óta ilyen mértékű természetkárosítás nem volt.
Engedje meg, hogy önt és a tisztelt Házat tájékoztassam a nyomozás állásáról. Úgy, ahogy ön elmondta, ez év november 5-én a vám- és pénzügyőrség feljelentést tett két olasz állampolgár ellen, akiknél 2001. november 5-én 38 különféle fajú, összesen 11 668 darab védett, illetőleg különösen védett madár fagyasztott tetemét találták meg. Az elejtett vadak eszmei értéke 303 millió forint volt. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság természetkárosítás és közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt még aznap nyomozást rendelt el az ügyben.
A nyomozás jelenlegi szakaszában házkutatást tartottak, szakértői véleményeket, valamint az összes magyarországi telefontársaságtól híváslistákat szereztek be. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egy olasz állampolgárt természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja miatt már őrizetbe vettek. Vele kapcsolatban az eljárás lefolytatásáig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, míg társával szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az ügyben érintett magyar állampolgárral szemben természetkárosítás és közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt szintén lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.
Az ügy tisztázása érdekében további szakértői vélemények beszerzése folyamatban van, emellett a hatékony felderítés érdekében külön háromtagú nyomozócsoportot állított fel a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, amelyben ornitológiai ismeretekkel is rendelkező rendőrtisztek és a vadászkamara szaktanácsadói is segítik a munkát.
Tisztelt Képviselő Úr! Bízom abban, hogy ez a példátlan bűnügy teljes mértékben felderítést nyer, és a bíróság a kellő súlyú büntetéseket fogja kiszabni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tehát úgy, ahogy mondtam, minden esély megvan arra, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozása eredményes lesz.
Emellett szeretném tájékoztatni önt arról is, hogy ennek az ügynek az egyéb tanulságait is célszerű levonni, ami a Belügyminisztérium kompetenciáját meghaladja. Itt a vadászati szabályok szigorítására és a vadászattal kapcsolatos eljárások áttekintésére is gondolok, hiszen ezzel kapcsolatban is fontos, hogy ezeket a lépéseket megtegyük.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és az MDF soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosítást fogadják el, hiszen a T/5154/10. számon benyújtott módosító indítvány révén a szociális feladatok ellátásának vonatkozásában az egyházak és civil szervezetek is nyújthatnak be címzett támogatási igényt. Ezzel a lehetőséggel, ha a parlament ezt a módosító indítványt elfogadja, a polgárok és a családok számára az egyházak is nyújthatják ezeket a szolgáltatásokat; tehát ez a módosító indítvány nem önmagában való, hanem a polgárok érdekeit szolgálja arra tekintettel, hogy az önkormányzatok mellett a nem állami fenntartók is, tehát az egyházak és a civil szerveztek, egyesületek, alapítványok is nyújthatnak be címzett támogatás iránti kérelmet.
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a módosítással, ha ezt a módosítást elfogadja a tisztelt Országgyűlés, akkor az önkormányzatok lehetőségei semmiképpen nem csökkennek, hanem a polgárok lehetőségei javulnak, hiszen nő azon intézmények száma, amelyek a szociális ellátás területén magasabb színvonalú ellátást nyújthatnak.
Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy mind ezt a módosító indítványt, mind pedig a kormány által benyújtott '92. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló javaslatot fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedje meg, tisztelt elnök úr, hogy én a jelenlegi napirendhez csatlakozva fejtsem ki a kormány álláspontját.
A kormány álláspontja az, hogy a kormány támogatja dr. Kovács Zoltán képviselő úr önálló indítványát, amely a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvényt módosítaná, arra is tekintettel, hogy bár két év telt el a törvény hatálybalépése óta, az elmúlt két év tapasztalatai alapján mégis indokolt és célszerű ez a módosítás. Köszönjük a képviselő úrnak, hogy ezt az indítványt előterjesztette.
Engedje meg, elnök úr, hogy ezen túlmenően nagyon röviden reagáljak a tárgyhoz nem tartozó, de mégis elhangzott és a kormányt érintő megnyilvánulásokra.
Wiener György képviselő úr azt mondta, örül annak, hogy az önkormányzatokat érintő törvényjavaslat van a Ház előtt, ezt hiányolta korábban is. A képviselő úr valóban precíz, pontos ember, és nem is értem, miért kerülte el a figyelmét, hogy a Ház napirendjén szerepelt az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény, amelyet a Ház elfogadott. Ami az Ötv.-módosítást illeti: napirenden szerepelt Latorcai János képviselő úr önálló indítványa Esztergom megyei jogú várossá nyilvánításáról, amely szintén Ötv.-t érintő indítvány volt.
(10.50)
Ami pedig magának az önkormányzati törvénynek a reformját illeti, illetőleg a módosítását, a Belügyminisztérium még 1999-ben az összeférhetetlenségi törvénnyel egyidejűleg hatpárti egyeztetést tartott az Ötv. módosításáról, és az MSZP teljes mértékben elzárkózott az elől, hogy ezt a parlament elé terjesszük, illetőleg pontosabban ennek a támogatásától. Önnek nem kell elmondani, hogy az Ötv. kétharmados törvény, és a jelenlegi parlamenti erőviszonyok nem tették volna lehetővé, hogy eredményesen a Ház elé terjesszük ezt a módosítást.
Ami pedig a közigazgatás reformját illeti, a kormány dolgozik ezen. Az Ötv.-t illetően az elmúlt egy esztendőben önkormányzati tisztségviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, köztisztviselők részére hetven helyszínen lefolytatott egyeztetés és fórum zajlott le, ami az önkormányzatokat érintő szabályozások és nem csak az önkormányzati törvény reformját készíti elő. Ennek a tapasztalatai alapján a Belügyminisztériumban megindult a munka az Ötv.-t érintő módosításokról, de nemcsak erről, hanem az eljárási törvényről, a területszervezési eljárásról szóló törvényről, a választási törvényről és egyéb, a közigazgatás reformját érintő törvényekről is.
Ami pedig már meg is született és nagyon fontos a közigazgatás eredményes és hatékony működését illetően, az az, hogy a parlament az idén nyáron fogadta el a köztisztviselői életpályatörvényt, mert úgy gondoljuk, hogy hatékony, eredményes, a kor kihívásainak megfelelő közigazgatást úgy lehet működtetni, ha ott a köztisztviselők megfelelő illetménnyel, megfelelő életpályaprogrammal, életpálya-lehetőséggel rendelkeznek, a szükséges technikai feltételeket biztosítjuk, és természetesen az eljárási szabályokat is meg kell alkotni.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a legjobb úton haladunk afelé, hogy ezek a reformjavaslatok elkészüljenek, és a 2002. év őszi ülésszakán vagy azt követően a Ház elé kerüljenek tárgyalásra. Abban bízom - hiszen ez az egész ország érdekeit szolgálja -, hogy a szükséges többség létrejöhet e fontos törvényjavaslatok támogatása mellett.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (A mikrofonja nem működik.)
ELNÖK: Kérem, hogy az államtitkár úr gépét kapcsolják be! Kérem, hogy egy mikrofonnal segítsék az államtitkár urat! (Megtörténik.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten Magyarország vendége volt az Európai Unió bel- és igazságügyi főbiztosa, Antonio Vittorioni úr, aki hangsúlyozta az Europol egyre bővülő jelentőségét, és erre tekintettel elismeréssel szólt az Europollal való együttműködés megkezdéséről. Úgy gondolom, hogy a megállapodás megerősítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bel- és igazságügyi fejezetet lezárhattuk.
Kérem, hogy a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt együttműködési megállapodás kihirdetése tárgyában benyújtott törvényjavaslatot a tisztelt Ház vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy héttel ezelőtt is azonnali kérdést intézett a belügyminiszter úrhoz, melyet módomban volt megválaszolni. Ugyanahhoz a módszerhez folyamodott, nevezetesen, a Házszabályt nem tartotta be, amikor nem jelölte meg az azonnali kérdése tárgyát. Úgy gondolom, ahhoz, hogy korrekt választ lehessen adni, a Házszabályt talán illene figyelembe venni. Ezzel együtt remélem, jó választ tudok adni erre a kérdésére, hiszen úgy gondolom, az elmúlt három és fél évben a polgári kormány a közbiztonságért olyan intézkedéseket tett a Belügyminisztérium és a Belügyminisztérium irányítása alatt álló szervek, elsősorban a rendőrség révén, amelyek kedvező hatásait ön is érzékeli.
Ezzel együtt köszönöm a tippjeit. Azt szeretném elmondani, hogy van egy magyar közmondás: ki mint él, úgy ítél. Ezeket a tippeket - amelyeket öntől kaptam - ilyen módon, ezt a magyar közmondást figyelembe véve fogjuk alkalmazni. Egyébként bízom abban, hogy a magyar önkormányzatok, amelyek eddig is partnerei a polgári kormánynak a közbiztonság javításában, ebben a pályázatban is partnerek lesznek és részt vesznek, hiszen a közbiztonság fönntartása nemcsak állami feladat, hanem az önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok is kötelesek ehhez hozzájárulni.
Bízom abban, hogy ez az együttműködés a polgári kormány, a Belügyminisztérium és az önkormányzatok révén eredményes lesz, és ennek az eredményeit a polgárok érzékelik, annak figyelembevételével, hogy a közbiztonság a Magyar Köztársaság területén tovább fog javulni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! Az igaz, hogy nagy adósságállományt örököltünk önöktől '98. június 8-áig, hiszen jelentős adósságot hagytak a tekintetben is, hogy a rendőröket nem fizették meg. De hadd hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét, hogy a köztisztviselői életpályaprogram, amely ez év július 1-jétől lépett hatályba, az illetménytábla vonatkozásában a rendőrökre is vonatkozik, és ennek az első 70 százaléka már július 1-jétől bevezetésre került, a fennmaradó 30 százalék pedig 2002. január 1-jétől a hivatásos állomány valamennyi tagjára kiterjed. Tehát úgy gondolom, hogy a rendőrség anyagi elismerése nem összehasonlítható a mostani polgári kormány... - illetőleg a Horn-Kuncze-kormány idején. (Sic!)
Engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy felhívjam a figyelmét: azt sajnálom, hogy ezeket a nagyon jó ötleteit nem a korábbi kormány idején mondta el, hiszen ha ezeket akkor elmondta volna, talán hasznosíthatták volna, és akkor sokkal kedvezőbb helyzetből indultunk volna a közbiztonság javítását illetően.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm, hogy az interpellációjuk benyújtásával lehetőséget adtak arra, hogy a tisztelt Házat és az ország nyilvánosságát tájékoztathassam a beregi újjáépítés állásáról. Engedjék meg, hogy felidézzem a történteket!
Egy héttel a márciusi tarpai gátszakadást követően, miután sikerült a 12 ezer veszélyeztetett beregi lakost biztonságba helyezni, kezdődhetett meg a károk előzetes felmérése. A kormány meghatározta a helyreállítás és újjáépítés irányelveit, az egyes tárcák feladatait. Erre a célra közel 23 milliárd forintot biztosított a központi költségvetés. A kormány határozata szerint a munkákat úgy kellett szervezni, hogy azok lehetőség szerint 2001. szeptember 30-áig befejeződhessenek.
Az árvíz levonulása után a talaj süllyedése és a vályogfalak kiszáradása újabb károkat idézett elő. Az építkezéseket csak a tulajdonviszonyok tisztázása és a szükséges engedélyek beszerzése után lehetett megkezdeni. Így talán érthető, hogy miért volt szükség a folyamatos, több körben összesített kárfelmérésre.
A lakóépületek lebontása következtében átmenetileg fedél nélkül maradt családok száma folyamatosan változott. A kormány minden lakás nélkül maradt polgárnak naponta 600 forint étkezési támogatást biztosított. Ezen felül a családok elhelyezését havonta átlagosan - létszámtól függően - tízezer forinttal támogatta.
A magyar társadalom áldozatvállalásához és összefogásához hasonló nemzetközi példát nem ismerünk. Az 1999. évi törökországi földrengés nyomán otthontalanná váltak többsége jelenleg is barakkokban él. Az épülő sorházak lakóit sorsolással választják ki, és a lakások árát törleszteni kell. A múlt évi olasz árvíz károsultjai a mai napig nem kapták meg az ígért állami támogatást, a károsultak saját tartalékaikból és biztosítói kifizetésekből oldották meg lakhatásukat.
Visszatérve a beregi újjáépítésre. A kivitelezésben mintegy 240, zömmel helyi alvállalkozó vett részt. A csúcsidőszakban közel tízezer ember dolgozott az építkezéseken. Közhasznú foglalkoztatásra 860 millió forintot biztosított a kormány. Ennek köszönhetően a térségben az előző év hasonló időszakához képest 22 százalékkal, mintegy 1500-1600 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Ezen túl a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségben három közhasznú program támogatására biztosítottak a szaktárcák mintegy 431 millió forintot.
A károsodott 9,7 kilométer hosszú gátszakasz helyreállításán túl a fejlesztés keretében 51 kilométer gátszakasz megerősítése van folyamatban. Emellett intenzív kormányzati szintű tárgyalások folynak a régió országainak együttes árvízvédelmi rendszerének megvalósítására.
A beregi térségbe az állami támogatással együtt közel 60 milliárd forint, tisztelt Országgyűlés, 60 milliárd forint támogatás irányult. A kormány ígéretet tett a közösségi létesítmények, az infrastruktúra és a szociális hálózat fejlesztésére is. Javulnak a helyi közlekedési feltételek, a közműellátottság, készül a kistérség vidékfejlesztési terve. Bővült a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő pályázati lehetősége az árvíz sújtotta beregi településeken működő kisvállalkozások fellendítése érdekében.
November végére - néhány kivételesnek tekinthető esettől eltekintve - gyakorlatilag befejeződött a lakóépületek helyreállítása és újjáépítése. Jövő év tavaszán, nyarán kerülhet sor az önkormányzati és egyházi ingatlanok, műemlékek helyreállítására, az új szociális létesítmények felépítésére. (Folyamatos zaj.)
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak az újjáépítésben részt vett valamennyi személynek és szervezetnek a végzett munkájáért. Szeretném megköszönni az Országgyűlés munkáját, valamennyi országgyűlési képviselő munkáját, aki közreműködött a beregi újjáépítésben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy reményeink szerint az árvíz sújtotta beregi polgároknak boldog karácsonyuk lehet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Ha röviden válaszolnék az ön kérdésére, akkor azt mondanám, hogy igen, és azt is mondanám, hogy a magyar határátkelőhelyek fejlesztése az ország érdekeinek megfelelően, az uniós követelményekre is tekintettel és a kormány határozatában meghatározott ütemterv szerint folytatódik ebben az évben is. Engedje meg, hogy néhány részletre is kitérjek.
Jelenleg Bács-Kiskun megyében három közúti és egy vasúti határátkelőhely működik. Tompa közúti határátkelőhelyen Phare-támogatás igénybevételével átépül a személyforgalmi kezelőterület, a tervek elkészültek, a tenderkiírás megtörtént. Az építkezés a terveink szerint júniusban megkezdődhet, így még ebben az évben igénybe vehető lesz az új létesítmény. (Megszólal és hosszan csörög egy mobiltelefon.)
Hercegszántó határátkelőhely fejlesztésére tanulmányterv készült, az első szakértői egyeztetések megtörténtek, jelenleg a kiviteli tervek készülnek.
Ami pedig Bácsalmást illeti, szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy szakértői tárgyalások folynak annak érdekében, hogy Bácsalmás határátkelőhely alkalmas legyen nemzetközi forgalom lebonyolítására. Az átkelőhely átminősítését a Jugoszláv Köztársasággal történő általános határforgalmi egyezmény létrehozásával kívánjuk megoldani. A térség fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű lehet ez a megállapodás.
Kelebia vasúti határátkelőhelyének korszerűsítése a határőrség és a vám- és pénzügyőrség költségvetési eszközeiből valósul meg. Az év végéig a munkák befejeződnek, a korszerűsítés után megteremthető a menet közbeni ellenőrzés lehetősége is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bízom abban, hogy ön a jövőben is figyelemmel kíséri e határátkelőhelyek építésének fejlődését, és abban is bízom, hogy ezek, úgy, ahogy a válaszomban elmondtam, ez év végéig elkészülnek.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy mielőtt az ön által feltett kérdésekre válaszolok, a közvéleményt és a tisztelt Házat tájékoztassam az ön által felvetett és az interpellációban kérdezett ügyről.
2000. január 18-án előzetes telefonbejelentkezést követően a budapesti XV. kerületi általános iskolában megjelent a BRFK akciószázadának három polgári ruhás beosztottja azzal a céllal, hogy a rendőrhatóság által körözött személy tartózkodási helyét megállapítsa. Információik szerint a körözött személy lánya az iskola tanulója. Az osztályfőnök és az igazgatóhelyettes megtagadták a magukat jogszerűen igazoló rendőrök azon kérését, hogy mutassák meg nekik a gyanúsított leányát. A rendőrök ezután igazoltatni kezdték az iskolából távozó tanulókat. A megkezdett adatgyűjtést az iskola dolgozói akadályozták, amely végső soron oda vezetett, hogy az osztályfőnök az igazoltatást végző nyomozót arcul ütötte. A további támadás megakadályozására, kényszerítő eszköz alkalmazására, majd előállítás foganatosítására került sor.
A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a rendőrök ellen hivatali visszaélés miatt indított eljárást, amit a budapesti IV. és XV. kerületi ügyészség 2002. január 10-én bűncselekmény hiányában megszüntetett. Az eljárás során a tanárnőt megrovásban részesítették hivatalos személy elleni erőszak bűntette, kollégáját pedig bűnpártolás vétsége miatt. A nyomozást megszüntető határozat tudomásom szerint nem jogerős.
Rátérve a képviselő asszony kérdéseire:
1. A rendőrség kötelessége a törvények betartása. Azt, hogy mit tehet a rendőr vagy a rendőrség, pontosan előírják a törvények és a jogszabályok. A rendőrség jelenlegi vezetése mindent megtesz azért, hogy tagjai, a rendőrség személyi állománya a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően végezzék feladataikat, lássák el szolgálataikat.
2. Nem értem, hogy a képviselő asszony mire alapozza azt a feltevését, hogy nem bűnhődnek azok a rendőrök, akik vétenek a hatályos jogszabályok ellen. A rendőri vezetés minden jogszabálysértés ellen keményen fellép.
3. Az oktatási miniszter nem az egyes intézmények tevékenységéért, hanem az oktatási rendszer működéséért tartozik felelősséggel. Az oktatási intézmények nem vonhatók ki abból a társadalmi környezetből, amelyben működnek.
Bízom abban, hogy a képviselő asszony elfogadja a válaszomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Kovács Kálmán: Cinikus volt a válasz.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a szóban forgó négy országgyűlési határozati javaslatot vitassák meg és fogadják el.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps.)