Készült: 2024.03.29.10:12:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

268. ülésnap (2005.11.21.), 20. felszólalás
Felszólaló Dr. Magda Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselő urak! A reformkor nagy egyéniségei a tanulást, a tudást határozták meg az ország fejlődésének alapjaként. Így a vita nem arról szólt, hogy ki kit rágalmaz meg, ki kit járat le a Monarchián belül, hanem arról, hogy út épüljön-e vagy híd Pest és Buda között, falusi iskolák épüljenek-e, vagy a Magyar Tudományos Akadémia épüljön-e fel. És akik vitatkoztak, nem koruk patópálúrjai voltak, hanem Eötvös és Széchenyi. Vitájuk eredményeként tekinthető az, hogy az elmúlt napokban, november 10. és 15. között megrendeződött a Magyar Tudományos Akadémián a tudományos világfórum, amely a tudás, az etika és a felelősség összefüggéseivel foglalkozott.

Fontos ez, mert a tudományos tudás a modern társadalom hajtóereje. A tudomány eredményei tették lehetővé, hogy hosszabb életet éljünk meg, hogy egészségesebben éljünk, hogy életminőségünk alapvetően javuljon. Mindemellett azt is tudjuk, ha a tudomány eredményeit nem kellő körültekintéssel alkalmazzuk, akkor abból gondok fakadhatnak. Tudjuk azt, hogy alapvető etikai normákat sértene az emberklónozás, miközben azt is tudjuk, hogy a biotechnológia eredményei nélkül a súlyos betegségek kezelhetetlenek lennének ma.

Tisztelt Országgyűlés! Nem kaphat jó választ az a tudós kutatásaitól, aki rossz kérdést tesz fel. Nem kaphat jó választ a társadalom tudósaitól, ha nem fogalmaz meg kérdéseket, avagy rossz kérdéseket tesz fel. Ezért az az Országgyűlés, az a kormány, az az ország fejlődik, amely a kutatásnak célirányt tud meghatározni, célt tud meghatározni. A fejlődésünk alapja az, hogy tudjuk, milyen célt kell Európában és a világban megtennünk.

Ma a társadalomban négy érdekcsoport különíthető el: a nagyközönség, a tudósok, a politikusok és a média. Ahhoz, hogy Magyarország mihamarabb a tudás társadalma legyen, sokkal több tudományt, hiteles információt közvetítő műsort kell adni a közszolgálati médiáknak, mert arról, hogy milyen károkat okozhat a tudatos avagy csak a hozzá nem értésből fakadó félretájékoztatás, hisztéria- és rémhírkeltés, van elegendő példa. Ilyen napjainkban az atomenergia békés alkalmazása körüli megalapozatlan nyilatkozatok. Ezért figyelemre méltó Lax Péter Ábel-díjas matematikus előadása, aki a nukleáris energiában rejlő lehetőségek kihasználásáról szól.

A nukleáris energia emberi célokat szolgáló felhasználása mellett a tudományos kutatás feladataként határozható meg az alternatív energiaforrások hasznosításának, a biomassza-termelés hatásfokának fokozása, a globális felmelegedés káros következményeinek lokális és globális megválaszolása, a társadalmi-gazdasági szerkezetünk korszerű változtatásának kimunkálása, a versenyképes agrárstruktúra meghatározása, avagy napjaink igazán kiemelkedő kérdése, a GMO elterjesztésével kapcsolatos szakmai, etikai kérdések vizsgálata.

 

(14.00)

Tisztelt Országgyűlés! A XXI. század akkor lesz sikeres, ha minél nagyobb tömeghez juttatja el a tudást, a tudományt. Ma már kijelenthetjük, hogy azoké lett a XX. század, ahol a legmagasabb volt a század elején az iskolázottság. A XXI. században ez a törvényszerűség még inkább igaz lesz. Ezért kijelenthető, hogy a politikusok, a tudósok, a média felelőssége soha nem volt fontosabb, mint napjainkban. De azt is kijelenthetjük, hogy Széchenyi azon megállapítása sem volt sohasem előbbre való, ami úgy hangzik: a következő nemzedéknek a fényhez egy lépéssel közelebb kell jutnia.

Szerintem nekünk, a politikusoknak, a tudományban részt vevőknek azon kell munkálkodni, hogy ehhez a fényhez minél közelebb juthasson mind fiatal, mind idősebb.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai