Készült: 2020.09.27.10:01:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

240. ülésnap (2001.11.12.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Az elmúlt hetekben a külső üzletrészekkel kapcsolatban már szó volt itt a parlamentben azokról a fondorlatokról és huncutságokról, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek menedzsmentje - akkor itt az egyszerűség kedvéért elnök elvtárséknak neveztem őket - milyen fondorlatokkal tudta megrövidíteni több százezer termelőszövetkezeti tag kis vagyonkáját. E módszerekből elmondtam néhányat, ami kezdődött a nevesítésekkel kapcsolatos trükkökkel, folytatódott aztán azzal, hogy hogyan vitték át a vagyont társaságokba, hogyan szerezték meg minimális összegekért - mondjuk úgy, bagóért - a részaránytulajdonokat, és miután elég volt már belőlük, meghaladta a rendelkezésükre álló 50 százalékot, akkor hogyan vitték be a gazdasági társaságokba, és tüntették el végül is így a mezőgazdasági termelőszövetkezetek földjét.

Ez egy újabb adalék és konkrét ügy, amit meg is fogok majd nevezni, meg fogom nevezni azt a mezőgazdasági szövetkezetet, amelyről szó van. Ez még jelenleg is mezőgazdasági szövetkezet, Budapest határában van, és itt a következő játszódott le. Az 1992. évi II. törvény szerint kellett meghatározni a földalapokat, mégpedig a törvény szerint négyféle címen kellett meghatározni. Ebből egy rész a kárpótlásra jogosultaké, másik rész a részarány-tulajdonosoké lett volna, azoknak kellett volna elkülöníteni. Azt is meghatározza ez a jogszabály, hogy pontosan megjelölt helyrajzi szám szerint minden olyan földet be kell vinni a földalapokba, amely az adott mezőgazdasági szövetkezet használatában van, illetőleg bármilyen címen a tulajdonába került volna.

A törvény hatálybalépése óta kilenc év telt el, és ennek a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek mind a mai napig nincs jogerős földalapképzése. Ezt úgy tudta elérni, hogy egyszerűen elfelejtett több helyrajzi számon szereplő ingatlant felvenni a földalapokba - mintegy negyvenhetet, csekélység. Az is csekélység, hogy ez majdnem megközelíti a száz hektárt, és nem akárhol, hanem Budapest környékén, ahol tudvalevő, hogy a mezőgazdasági földterületeket sem szántóföldértékben, hanem telekértékben számolják. Ezeket teljes egészében elfelejtették, több bírói ítélet is született már erre, mindenkor megállapítva azt, hogy a kárpótoltak és a részarány-tulajdonosok érdekeit ez rendkívüli módon sérti. Ráadásul hat alapot ügyeskedett össze a négy helyett ez a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az egyik alapnak az volt a címe, hogy "Értékesítésre váró ingatlanok". El is adták azóta ezeket az ingatlanokat; természetesen nem mezőgazdasági ingatlanként használják, építési teleknek adták el, nagy területeket Budapest határában, ahol azóta nem mezőgazdasági termelés folyik, hanem már épületeket építettek rá, és mindezzel csökkent a mezőgazdasági szövetkezet teljes földalapja, amiből lehetett volna juttatni a 2., illetve 3. címen, vagyis a kárpótoltaknak és a részarány-tulajdonosoknak.

Igaz, hogy az is megtörtént, hogy bizonyos járadékot és földbírságot fizettek ezek után a földek után, de abban az esetben, ha ezek az emberek földhöz szeretnének hozzájutni, mert mezőgazdasági tevékenységgel szeretnének foglalkozni, akkor mit ér ez a földjáradék, amit egyébként nem is ők kapnak, hanem a termelőszövetkezet nagy kalapjában valószínűleg az elnök elvtársék prémiumát képezi és nem a tagság bevételét.

Így értik tulajdonképpen a társas gazdálkodást azok, akik mostanság itt a parlamentben is olyan hevesen tiltakoznak a családi gazdálkodás ellen és a nemzeti földalap létrehozása ellen, mert úgy képzelik el a társas gazdálkodást - mint ahogy ez a példa mutatja -, hogy övék a pénz, a paripa, a fegyver, a tagságnak meg semmi, a kárpótoltaknak, a részarány-tulajdonosoknak még annyi se. Úgyhogy éppen időszerű meghozni azokat a törvényeket itt a parlamentben, amelyek teljes egészében véget vetnek ezeknek a huncutságoknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyek sok százezer ember érdekét sértik. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai