Készült: 2020.04.06.02:24:04 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 67 1998.09.14. 1:40  64-94

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság szeptember 9-én tartott ülésén megtárgyalta és megvitatta a dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által benyújtott, a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség rendjének megváltoztatásához szükséges törvénymódosításról szóló T/40. számú törvényjavaslatot. A költségvetési és pénzügyi bizottság a vitát követően 14 igen szavazattal, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta, és azt általános vitára alkalmasnak találta.

Tisztelettel bejelentem én is, hogy a bizottság kisebbségi előadót is állított.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket a törvényjavaslat általános és részletes indokolására, továbbá a mellékletként becsatolt kormányrendelet és kormányhatározat tervezetére. Fontosnak vélem megemlíteni, hogy a T/40. számon benyújtott törvényjavaslat összhangban áll a kormány elfogadott programjával. Pusztán emlékeztetőül szeretném megemlíteni: a kormányprogramban a "Gondos gazdálkodás az állami vagyonnal" cím alatt többek között ez olvasható: "a kormány közös szervezeti keretekben akarja ellátni a magánosításhoz és a tartós állami tulajdonban maradó bizonyos vagyontárgyak kezeléséhez kötődő feladatokat". Megítélésünk szerint a törvényjavaslat ezt a célt kívánja szolgálni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 72 1998.10.27. 3:00  26,28,67-119

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság 1998. november 21-én megtárgyalta a kormány által benyújtott, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló, T/274. szám alatt jegyzett törvényjavaslatot.

A gépjárműadó 1992. évi bevezetése, mely ebben az adónemben az eddig egységes adómértéket megbontotta, jelentős változást jelentett több tekintetben.

Az adótörvény módosítása az általános indokokon túl, mint például a valorizáció, a következőkben foglalható össze:

1. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal járó jogharmonizációs kötelezettségekből adódik, hogy a gépjárművek adóterhelése a minimális adószintet a csatlakozásig el kell hogy érje.

2. Az adó mértékének alsó, felső határa 1996. január 1. óta nem változott. Az eltelt három adóév indokolja az értékek valorizációját, mint mondtam. Az önkormányzatokat természetesen csak az alsó szint megváltoztatására kötelezi a törvényjavaslat. Az alsó, felső szint közötti adómérték helyi meghatározásában saját belátásuk szerint járhatnak el az önkormányzatok, mint eddig is tehették. A bevételek reálértékének megőrzésére a módosítás lehetőséget ad a javasolt mértékeken belül.

3. A törvénymódosítás és a kormányprogram kapcsolatára kell még hogy utaljak. A kormányprogramban rögzített környezetvédelmi szempontok érvényesítését is szolgálja a törvényjavaslat, igaz, közvetett módon ugyan, azzal, hogy elősegíti a környezetbarát gépjárműállomány kialakulását adókedvezménnyel.

4. Az éves adóztatás szabályainak módosítását a jogalkalmazás tapasztalatai, az élet, a gyakorlat követeli; például azokban az esetekben, amikor a tulajdonváltás az adómentességre is kihatással van.

5. Az átlagos adóteher-növekmény az üzemeltetési költségekhez képest elenyésző volumenű a tervezetben. A nemzetközi forgalomban fuvarozók versenypozícióját a korszerű gépjárművekre vonatkozóan a változtatás, a változás nem befolyásolja.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság 19 igen szavazattal, 16 nem szavazat ellenében a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. számú törvény módosításáról szóló, T/274. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Tisztelettel bejelentem én is, hogy a bizottság kisebbségi vélemények előadására is állított előadót.

Köszönöm a szót elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 180 1998.11.16. 4:20  173-206

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága 1998. november 12-én megtárgyalta a T/338. számú törvényjavaslatot, ami a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szól.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról az 1998. évi XXXVI. törvény rendelkezik, illetve az határozza meg. A minisztériumok, illetve a minisztériumi struktúra átalakításával új kormányzati munkamegosztás alakult ki. Tudjuk, hogy a központi közigazgatás szervezeti változásai több törvényileg rögzített hatáskört is érintettek. Ezért több törvény, törvényben foglalt feladat-, illetve hatáskör változtatása, átszabása vált szükségessé. Mint Stumpf miniszter úr elmondta az imént, harminc törvény módosítása vált szükségessé.

A minisztériumok feladatainak módosítására, hatáskörök megosztására a kormány 120 napot kapott, ez a határidő vonatkozott a szükséges törvénymódosító javaslatok benyújtására is. A törvényjavaslat a szervezeti változásokkal összefüggő hatásköri kérdéseket érzésem és véleményem szerint megnyugtatóan rendezi. Jelen törvényjavaslat elfogadásáig az új struktúrának megfelelő hatáskörgyakorlást az eltérő törvényi előírások akadályozzák. Ezeket az intézményi reformokat a kormányprogram is felvázolta, ezt meg kell említenem.

Ismét utalva a kormányprogramra, kiemelt jelentőséget tulajdonít az ifjúságpolitikának, a népegészségüggyel összefüggő sportélet fejlesztésének. A sportszféra átalakítását a piacgazdasággal összeegyeztethető formációban kívánja rendezni. A sport főhatóságot minisztériumként, azaz Ifjúsági és Sportminisztériumként kívánja a kormány működtetni 1999. január 1-jétől.

Az állami ifjúsági munka szervezetrendszerének átalakítása kapcsán a rendszer egyes elemeire vonatkozó törvényi szabályozások is természetszerűen módosultak a javaslatban. Itt hívom fel szíves figyelmüket a sport területén a közalapítványok már korábban is és itt a teremben is említett tervezett módosításaira, változtatásaira, továbbá arra a törekvésre, amelyben a sportcélú források központosításra kerülnek, és természetesen egyben bővülnek is. Például megemlítem a totó adóbevételeinek 100 százalékos sporttámogatásokra történő rezerválását az új egységes közalapítvány bevételi forrásainál. Tehát valós feladatok és bővített források lettek az új minisztériumba rendelve.

Pusztán pénzügyi szemlélettel, kis kitérőként hadd említsem meg azt, hogy a költségvetés oldaláról vizsgálva, a Sportminisztérium létrehozásánál és az ifjúságpolitikánál az Ifjúsági és Sportminisztérium 1999. évi kiadási előirányzata 14 milliárd forintra módosult. Ez 94 százalékos többletforrást jelent az 1999. évben.

A többlettámogatás a sportágazatban 3,9 milliárddal nő, amely 87 százalékos emelkedést jelent az 1999. évben. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy az ifjúság ügye, az ifjúsággal kapcsolatos kérdések, a sport ügye, a sporttal kapcsolatos kérdések állami szintre emelkedtek véleményem szerint. Súlyának, fontosságának megfelelő állami figyelmet, gondoskodást kap mindkét terület.

Tisztelt Ház! Tájékoztatásul elmondom, egyebekben bejelentem, hogy a bizottságban a törvényjavaslattal szemben érdemi vita nem bontakozott ki. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság a törvényjavaslat tárgyalását követően a Házszabály 9. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően vizsgálva, 17 igen szavazat, 6 tartózkodás, 0 nem szavazat mellett a T/338. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Keller László: Ügyrend!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 197 1998.11.16. 0:50  173-206

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy szót adott. Ugyanis azt szeretném kérni öntől, hogy reparáljuk az előző problémát, hiszen Keller úr kifogásolta hozzászólásom tartalmát. Az a vélekedésem, hogy összekevertem - valószínűleg gyakorlatlanságomból - a bizottsági véleményt a saját véleményemmel, bár ha Keller úr figyelt volna, akkor pregnánsan különvált a kettő. Azt is elmondtam, és nem kívánom a Házat azzal bosszantani, önt pedig büntetni, hogy elmondom újfent hozzászólásomat, de annyit engedjen meg, hadd mondjak el, hogy ezt mondtam: tájékoztatásul előadom, egyben bejelentem, hogy a bizottságban a törvényjavaslattal szemben érdemi vita nem bontakozott ki. Igen, bocsánatot kérek, hogy összekevertem a két dolgot, de ha lehetséges, ez ne legyen önnek gondja, de a szólásszabadságomat ön se korlátozza. Köszönöm a lehetőséget.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 40 1999.02.09. 5:20  33-55

BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 1999. február 3-án megvitatta a T/626. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot, mely a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény legsürgősebb módosításait van hivatott megejteni.

Elöljáróban megemlítem, hogy a munka világának törvényi szabályozása, illetve a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata, az azt követő módosítása a kormányprogram része. Jelen törvényjavaslat csupán megelőzi az átfogó felülvizsgálatot, és a legsürgősebb módosítandó részeket tartalmazza a most beterjesztett javaslat. Tehát a javaslat halaszthatatlan kérdések megoldását irányozza elő a törvényjavaslatban. A bizottsági vita hosszasan arról szólt, hogy a halaszthatatlanság milyen mértékben áll fenn, és mennyire indokolt a törvénymódosítás, a beterjesztett javaslat mértéke és tárgyköre. Abban vita nem volt, hogy az Alkotmánybíróság 4/1998.(III.1.) alkotmánybírósági határozatában megszabott határidőben, mely 1999. május 1-je, hatályba kell léptetni a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó felülvizsgált és átalakított szabályozást.

 

(10.30)

 

A polgári perrendtartásról szóló törvény az 1997. évi módosítások kapcsán szintén módosításra szorul, és indokolt a munka törvénykönyve módosítása is.

Két nagyobb lélegzetű módosítási javaslat került kidolgozásra, amely időszerű volt, ilyenek: a leltárfelelősség részletes szabályozása, a vezető állású munkavállalók jogállására vonatkozó szabályok több ponton való pontosítása. Egyebekben régen indokolt változások ezek.

Felhatalmazás szükséges az egészségügyi ágazatban az ügyelettel kapcsolatos speciális szabályok megalkotására, több, a javaslatban felsorolt törvény tekintetében pedig indokolt a munka törvénykönyvének alkalmazására vonatkozó utalás, szabályaira való hivatkozás beépítése.

Az alkotmánybírósági határozatra való tekintettel történő módosításokkal kapcsolatban teljes egészében egyetértés volt a bizottságban, viszont az azon túlmutató módosítások kérdésében vita bontakozott ki a bizottságunkban. A bizottság többségi véleménye azt tükrözte, hogy a törvényjavaslatban beterjesztett módosítások szükségesek és időszerűek, azok elhalasztása egy átfogó felülvizsgálatig indokolatlan és felesleges, mihamarabb szükséges a változtatás.

A bizottság meghallgatta a munkavállalói oldal és a munkaadói oldal megjelent képviselőinek véleményét a törvénymódosító javaslattal összefüggésben. A többségi vélemény által leszögezetteket szeretném sommásan, pontokba szedve megfogalmazni:

1. Az alkotmánybírósági döntés szabta határidőn belül szükséges a módosítást törvénybe iktatni.

2. Csökkenteni kell azon jogviták területét, amelyek a bírósági pereket generálják, indítják a közéletben.

3. A leltárfelelősség kérdését pontosabban szükséges szabályozni, mint ahogy az eddig volt a törvényben.

4. Az egészségügyben az ügyelettel kapcsolatos speciális szabályok kidolgozására felhatalmazást szükséges adni, mivel a neuralgikus pontok megszüntetése hosszú ideje várat magára.

5. A munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb jogszabályokban a munka törvénykönyvére való hivatkozást, az általános szabályok alkalmazását és az arra való hivatkozást lehetővé kell tenni, azaz be kell emelni más törvényekbe a munka törvénykönyvére való hivatkozást.

6. Ahol nem működik szakszervezet, ott a munkástanácsoknak meg kell adni a lehetőséget a munkahelyi kollektív szerződések megkötésére. (Dr. Nagy Sándor: A munkástanács egész más!)

7. A munkahelyi kollektív szerződések intézményét erősíteni szükséges.

A jogilag tisztázatlan helyzetekből adódó konfliktusok számát csökkenteni indokolt, amire kiváló módot ad a jelen törvényjavaslat. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó törvényi fejezet újrafogalmazása szükséges és indokolt. A munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát és az ezzel kapcsolatos törvénymódosító javaslatokat 2001-ig el kell végezni.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mint kiemelt bizottság a T/626. számú törvényjavaslatot 11 igen szavazattal, 9 nemmel, 0 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a Ház figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 78 1999.03.01. 5:57  77-87

BABÁK MIHÁLY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy néhány gondolatomat elmondjam a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény - a későbbiekben: Hpt. - módosításáról szóló T/760. szám alatt jegyzett törvényjavaslathoz.

(18.30)

Az elmúlt időszakban a pénz- és tőkepiacon bekövetkezett változások szükségessé teszik, hogy a hitelintézet felszámolásakor ne érje további kár a betéteseket, ne érje további kár mindazon ügyfeleket, akiknek pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásokból származó követelésük van a felszámolásra kerülő hitelintézettel szemben.

Az Országgyűlés az előző parlamenti ciklusban fogadta el a most kissé módosítani szándékozott Hpt.-t, amely lehetővé teszi azt, hogy a hitelintézetek felszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvényt - a csődtörvény - a Hpt. XXVI. fejezetében foglalt eltérésekkel lehessen és kell alkalmazni.

Ehelyütt kell megemlíteni, és lényeges eltérés, hogy a hitelintézet felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik, a felszámolónak pedig csak az Állami Pénz- és Tőkepiaci felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki. Mint említettem, a speciális szabályok alapján a közhasznú társaság jelölhető ki a felszámolási eljárásra. A speciális szabályok alapján a közhasznú társaság kizárólag annak érdekében jár el, hogy a betétesek kielégítési hányada minél magasabb legyen. Az ügyfelek minél magasabb kielégítési hányadát azzal is elősegíti, hogy megállapítja a felszámolási díj összegét. Mégpedig úgy, hogy jóval alacsonyabb értékben, mint más vállalkozások esetében, ezzel is deklarálva a felszámoló társaság közhasznú jellegét. Az előző parlamenti ciklusban a korábbi kormány által beterjesztett csődtörvény-módosítás idézte elő azt a helyzetet, hogy a befektetőknek a hitelezői követelések nyilvántartásba vételéért a követelés 1 százalékát, legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 ezer forintot be kell fizetniük. Ennek bármilyen okokból való elmaradása esetén a felszámoló nem veszi nyilvántartásba a követelést.

A törvényjavaslat célja: megakadályozni, hogy a betétesek újabb veszteséget szenvedjenek el a pénzintézeti felszámolás esetén. A módosítás elfogadása nagyon sürgős, mivel csak úgy tudunk segíteni a betéteseken, ha a módosítást március elején el lehet fogadtatni a parlamenttel. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1999. január 14-én, mint ismeretes, visszavonta a Realbank engedélyét, kezdeményezte vele szemben a felszámolási eljárás megindítását. A média is érzékenyen reagált a Realbank Rt. felszámolásával kapcsolatos eseményekre, mivel itt kellett először a betéteseknek befizetéseket teljesíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítás nemcsak a Realbanknál kialakult helyzet kezelését szolgálja, mint ahogy azt a költségvetési és pénzügyi bizottságban néhány szocialista képviselőtársam feltételezte, hanem a javaslat a hitelintézetek felszámolására vonatkozó speciális eljárást tovább erősíti, és kihangsúlyozza a felügyelet által létrehozott kht. közhasznú jellegét. Az ellenzéki képviselőknek értékelniük kellene azt a törekvést, hogy amit az előző kormány idején elfogadott törvényjavaslat elrontott, azt most ez a javaslat kijavítja. A betétesek védelme pártsemleges ügy. Kérem szépen tehát önöktől, hogy ne a szokásos reagálással fogadják a kormánypárti indítványt, hiszen annak elfogadása hiányában a betétesek joggal fogják firtatni, hogy melyik párt hibájából kell plusz költségbe verniük magukat.

A betétesek mentesülnek azon kötelezettségek megfizetése alól, amennyiben konszenzust lehetne elérni itt, a Házban abban, hogy egyik párt sem ad be a törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító javaslatot, és így március elején el lehessen fogadni azt. Amennyiben a beidézett ellenzéki magatartás úrrá lenne, és emiatt mégis módosító javaslatok kerülnek benyújtásra, úgy a törvény csak a tizenhárom hetes parlamenti átfutással kerülne elfogadásra. Ez megakadályozná, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a csődtörvényben lévő negyvennapos határidő miatt a Realbank befektetői mentesülhessenek a befizetés alól.

Tisztelt Ház! Javasoljuk, hogy a már befizetett nyilvántartásba-vételi díjra, továbbá a későbbi elfogadás esetére is tartalmazzon a hitelintézet ügyfelei részére - azaz a betétesek részére - visszafizetési lehetőséget a törvényjavaslat. De ebben az esetben először be kell fizetniük az 1 százalék nyilvántartásba-vételi díjat, és csak a módosítások elfogadását követő harminc napon belül, azaz rosszabb esetben öt hónap eltelte után kaphatnák vissza befizetéseiket a betétesek.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az előadottakat figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat mielőbbi sürgős elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 86 1999.03.01. 2:23  77-87

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm Lentner Csaba és dr. Veres János képviselőtársaim vélekedését. Végül is arról van szó, hogy a kis követelőknek, a hitelezőknek be kelljen-e fizetni az egy százalékot vagy sem, pusztán erről szól a törvényjavaslat. Azt mondta a jó anyám, "hogyha tudsz, akkor segíts gyorsan, aki gyorsan segít, kétszer segít". Úgy gondoltam, hogy ezek az egyeztetések csak rabolják az időt, és oly nyilvánvaló, hogy mi a szándékunk. Ha a felszámoláskor kevés lesz az az összeg, amely járna, és nem kaphatják meg a teljes összeget, a kisbefektetők tényleg kárt fognak elszenvedni, és a befizetett, nyilvántartásba-vételi díj kifejezetten káruk lesz. Ettől szeretnénk megóvni ezeket a kisbefektetőket. Biztosan Veres képviselőtársam is látta a televízióban, hogy nem igazán szőrmebundákba öltözött hölgyek és urak álltak ott a bankok előtt. Úgy gondolom, hogy tényleg segíteni kell rajtuk.

Még annyit hadd mondjak el, hogy a különbséget nem mi tesszük ezzel a törvényjavaslattal, hanem a törvényben van ez a különbség, a pénzintézeti követelésnél a felszámolás és az eljárási díj tekintetében különbséget tesz már a korábbi törvény. Mi ezzel nem tetézzük tovább a különbséget, pusztán csak arról van szó, hogy indítványozzuk, ne kelljen befizetniük. Látom elnézését e tekintetben, ezért el kell mondanom azt - még van pár másodpercem -, hogy maga a törvény teszi ezzel az eljárással, hogy a pénzintézetek felszámolása esetén ilyen összeget tesz. Úgy gondolom, hogy az egyeztetés reális kifogás, viszont meg kell értenie a gyorsaságot, és ilyen kisebb kérdésekben a parlament lehet színtere az egyeztetésnek, és nem jelenhet gondot.

Az "r" betű pedig pusztán csak egy gépelési hiba. Miután gyorsan csináltuk, és magam gépeltem, ezért esett meg. Nem vagyok gépíró, ezért ugrott be ez a hiba. Elnök úr! Ha lehetne, akkor szíveskedjék kijavíttatni, ezt meg lehet tenni törvényesen.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(19.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 416-418 1999.04.13. 4:03  391-478

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr; mi az előző reflexiókra (Révész Máriusz: Én is be voltam jelentkezve! - Lezsák Sándor: Én is!) voltunk bejelentkezve. Valószínű, hogy a gombok nem jól működtek. (Közbeszólás: Nyomtál gombot?) Nyomtunk, és ki is írta a gép a két percet, úgyhogy köszönöm.

ELNÖK: Lehet, hogy ott kiírta, képviselő úr, az én gépemen nem írta ki, külön megkérdeztem. (Babák Mihály: Nincs semmi gond!) Nem vagyunk olyan sokan, kérem akkor hangjelzéseket adni (Derültség.), ha valaki hozzá akar szólni. Azt gondolom, hogy ezt meg lehet tenni. Arra kérem, hogy ha mindenképpen el akarja mondani a mondanivalóját, mondja el, ugyanúgy Révész Máriusznak is meg fogom adni a szót... - most jelent meg Révész Máriusz neve a monitoron (Babák Mihály: Akkor Máriusz kezdje!), amikor már lezártam az előző szakaszt.

Természetesen azt gondolom, a többi képviselő úr tolerálni fogja ezt, és meghallgatja még az előző szakaszhoz a hozzászólásukat.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Akkor én kezdem. Köszönöm szépen az elnök úr toleranciáját, és azt, hogy szót kaptam.

Tisztelt Ház! Szeretnék reflektálni Horn Gábor és Tóth Károly képviselő urak iménti hozzászólására, mégpedig arra a szakaszra, hogy szakmai érveket kívántak a Tessedik Sámuel Főiskola, a Szarvas székhellyel létrehozandó intézménnyel kapcsolatban emlegetni. Sajnos az az igazság, hogy jó lenne, ha képviselőtársaim tényleg szakmai érveket hoztak volna fel, és nem fikciókat, nem politikai kitalációkat és találgatásokat. Ugyanis én úgy tudom, hogy semminemű politikai verseny nem volt, önök voltak azok, akik a sajtóban provokálták kormánypárti képviselőtársaimat a tekintetben, hogy nyilatkozzanak erről a kérdésről.

Úgy gondolom, van itt egy tévedés, és ezt a múltkor is el szerettem volna mondani Horn Gábor úrnak, miután azt próbálta a tisztelt Háznak elmondani, hogy több a hallgatók létszáma Békéscsabán, mint az integrálódó három, illetve négy intézményben, amelyek szarvasi vagy mezőtúri székhelyűek. El kell mondanom önnek, hogy több százzal több a hallgató Mezőtúron és a két szarvasi intézményben.

A másik pedig az, hogy nem volt semminemű kötélhúzás a fideszes képviselők között, hisz a kormány előterjesztése autentikus volt, azt elfogadta a Fidesz, nem volt köztünk ebben semmi vita sem. Önök próbáltak esetleg köztünk vitát gerjeszteni, de ez nem sikerült. Nyilatkozatháborúkra ugyan sor került, de nem a mi sorainkban, hanem az önök soraiban.

El kell mondanom azt: tévedés, hogy három intézményről van szó a Tessedik Sámuel Főiskola tekintetében, hisz valójában négy intézmény az, amely itt integrálódna. Ezeket el kell mondanom: a Debreceni Agrártudományi Egyetem főiskolai kara, Szarvas; a Körös Főiskola szarvasi kara, amely a Brunszvik Teréz Főiskola, szintén Szarvas; és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai kara, Mezőtúr. Úgy gondolom, nagyon fontos volt a kormány előterjesztésében az, hogy a három tagintézmény - közte a két szarvasi és a mezőtúri - tanári kara és hallgatói jelezték az előterjesztőknek, miszerint teljes a konszenzus az integrációt illetően, és Szarvast választják székhelyükül.

A létszámról már ejtettem szót.

Még az is nagyon fontos kérdés, tisztelt Horn Gábor és Tóth Károly képviselőtársaim, hogy Szarvas a középpontban helyezkedik el Mezőtúr és Békéscsaba vonatkozásában. Arról már, azt hiszem, túl sokat nem kell beszélni, hogy ott hagyománya van a felsőoktatásnak, azonkívül kutatóbázisok helyezkednek el a központ környékén: a Körös-Maros Nemzeti Park és sok egyéb más, mondjuk, az arborétum és a meteorológiai obszervatórium is, amely mind integrálódhat a felsőoktatásba, mégpedig abba az intézménybe, amelyet a törvény létrehozni javasol.

Úgy gondolom, megjegyzéseik sértők voltak, elnézést kérünk, de ebből nem kérünk önöktől; mindazok a dolgok, amelyeket emlegettek, fikciók és nem szakmai érvek, sorolhatnám még ezeket az érveket.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy lehetőséget adott a reflexióra. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 29 1999.09.10. 2:01  1-122

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vojnik Mária kedves és aggódó szavait én magam is aggodalommal hallgattam, és úgy voltam, hogy meg kell ijednünk, és Magyarországon tragédia van, hiszen az egészségügyi ellátás humán szolgáltatás, amely embert, családot érint, a legfontosabbat: az egészségünket, a biztonságunkat.

Megmondom őszintén, hogy egyből előjöttek a huncut gondolataim: Mária hol volt négy éven keresztül? Akkor, a saját kormánya idején nem tudott aggódni hasonló vehemenciával (Taps a MIÉP padsoraiban.), hasonló gondolkodással?

Kedves Kökény volt miniszter úr, úgy gondolom, hogy nem a választási ígéretek dőltek ránk, hanem az önök által hátrahagyott gondok, problémák, meg nem oldott kérdések. Ne próbáljunk farizeus módjára mást mondani, mint ami van! Az egészségügyben dolgoznak az emberek, dolgoznak a szolgáltatók, az orvosok becsületesen és lelkiismeretesen. Nem egy éve, nem két éve és nem ez alatt a kormány alatt gyűltek össze azok a problémák és feszültségek, amelyek jelenleg feszélyezik az ottani légkört és a szolgáltatást.

 

(9.50)

 

Nagyon köszönöm a magyar egészségügyben dolgozóknak azt, hogy ezeket a viszonyokat elviselik; a kormánynak vannak elképzelései a szolgáltatások színvonalának javítására és a finanszírozására is.

Remélem, rövidesen elő fogunk tudni állni konkrét, kőkemény javaslatokkal, véleményekkel és intézkedésekkel. De ez a munka nem oldható meg egyszerre, mert ha most az egy év türelmet, amit Mária itt megszavazott nekünk, és azt mondta, hogy türelmes volt az egy év alatt... - hát nem egy év gondja dőlt össze, és nem egy év gondja dőlt ránk, hanem sok év gondja! Kérem, nekünk, állampolgároknak is volt türelmünk önökhöz, amikor elvonták a fogászati ellátást és sok egyéb mást!

Úgyhogy nagyon szépen kérem önöket, hogy egy kis türelemmel legyenek, és gondolom, a kormánynak határozott lépései lesznek a problémák megoldását illetően.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 403 1999.09.28. 0:38  390-412

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Béki Gabriella hozzászólására szeretnék reflektálni, ugyanis nem lep meg Gabriella véleménye és az SZDSZ vélekedése.

Én értékként csak a konzekvenciát és a következetességet tudom benne értékelni. Én úgy gondolom, hogy ha az igazságtalanságot emlegeti Béki képviselő asszony, akkor el kellene számolni a Bokros-csomag egész társadalommal szembeni igazságtalanságával, és nem tudom, ezzel hogyan tud elszámolni. Úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás ellehetetlenült, így feltétlenül fontos ebben segíteni ott, ahol lehet.

Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 64 1999.09.30. 2:09  1-427

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Az imént több alkalommal elhangzott az, hogy reform-e vagy sem, amit a kormány beterjesztett. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen tényleg lehet vitatkozni, hogy milyen mértékben reform a reform. Úgy gondolom, a kormány által beterjesztett 142 oldal egy reform része, és több alkalommal, több éven keresztül lesz lehetőség arra, hogy ezeket a szabályokat még jobban az élethez igazítsuk. Tehát 142 oldalról azt mondani, hogy semmi és nincs reformelem benne, úgy gondolom, ez nem igazán helytálló.

Az adócsökkentés kérdésében pedig szintén lehet vitatkozni, hogy mennyit tudott már megvalósítani a polgári kormány az adók csökkentéséből, lehet róla tényleg. De Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Az imént is szóba került az, ha nem sújt minket a természeti csapások oly sok ága és ha nem maradtak volna a védművek, a gátak ilyen állapotban, akkor úgy gondolom, kevesebb kár ért volna és több pénz maradt volna a költségvetésben arra, hogy segítsük a magyar családokat és csökkentsük az adóterheket. Azt azért el kell mondanom önöknek, hogy az országban járva az emberek jó szívvel vették tudomásul, hogy a kormány nem hagyta magukra a bajbajutottakat úgy, ahogy ezt önök esetleg várták volna tőlünk, tettük a magunk dolgát.

Nos, több adócsökkentésről lehetett volna szó, ha a tb-tartozások nem ilyen magas szinten vannak. Nagyobb arányú adócsökkentésre lehetett volna lehetőség, ha nincsenek APEH-tartozások, ha nincsenek bajban a nyugdíjalapok, nincsenek túlterhelve a tb-alapok. Nos, önök azt mondják a javaslataikban, hogy a családi támogatást a családi pótlék keretein belül oldjuk meg. Úgy gondolom, hogy önök ezzel államháztartási kiadásokat kívánnak növeltetni velünk, mi pedig pontosan az ígéretünket tartjuk be azzal, hogy a családoknak az adókedvezményt biztosítjuk. Úgy gondolom, hogy az ígéreteink betartása felé haladunk és úgy gondolom, hogy emellett ki is kell tartanunk és folytatni fogjuk az adók csökkentését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De kérem, önök azt hagytak ránk, amit hagytak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 104 1999.09.30. 1:56  1-427

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Pál Béla képviselő úrhoz szeretnék szólni, ugyanis Pál képviselő úr azt mondta, hogy ez a csomag csúcs. Most el kell dönteni, hogy reform, vagy nem reform; csúcs, vagy nem csúcs. Mi úgy gondoljuk, hogy nem csomag - amit ön mondott - az adótörvények módosítása. A csomag kifejezést meg kell hagynunk a másik oldalnak. Ezt ők már eljátszották. Nálunk törvénymódosításról van szó, úgy gondolom, a kormány ezt terjesztette be. Az ön szavai hallatán azt kell gondolnom, a nyuszi viccének esete jut eszembe, amikor akár sapkát visel, akár nem visel sapkát, mindenféleképpen pofont érdemel.

Kedves Keller László képviselő úr, köszönöm a felmentését e tekintetben, de el kell mondanom önnek, hogy én Magyarországon éltem, bár nem koptattam a parlament padjait. Megtapasztaltam, hogy hogyan lehetetlenült el az országban a közép réteg, a családok sorsa az önök kormányzása alatt. Viszont ön ezzel azt mondta, hogy ön tudott a Postabankról és a CW Bankról. Ez számomra furcsa. De lehetséges, hogy önök valójában tudtak ezekről az ügyekről, amiket hátrahagytak számunkra. Én erről beszéltem. Úgy gondolom, hogy ebben sem a miniszterelnök úrra, sem az államtitkár úrra nem lehet neheztelni. (Csige József: Melyik módosítóról van szó? - Kovács Kálmán: Melyik módosító indítványról van szó?) Ők valószínűleg erről nem tudtak úgy, mint ön bennfentesként.

Hadd mondjam el, Bauer képviselő úr, hogy hibás a számítása, ugyanis 150 milliárdnál állt meg. Ön vegye hozzá még ehhez a számításhoz a Postabank összegét, a háború dolgát, a CW Bank dolgát és az adósságszolgálatot. Mindjárt más szám fog kijönni, mint amit ön meghagyott és igeként hirdetett számunkra. Úgy gondolom, hogy ha ezt a számítást pontosabban és alaposabban elvégzi, akkor megérti azt, hogy kevesebb adócsökkentésre tudunk lehetőséget biztosítani a törvénymódosítások kapcsán, mint amit szívünk szerint tennénk. Szeretnénk, és meg fogjuk tenni, amint lehetőség nyílik rá. De kérem, tetszettek volna ne ilyen sok problémát ránk hagyni! (Dr. Takács Imre: Édes Istenem!) Ez alól kivételt képez a természeti katasztrófa és a háború.

Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 316 1999.10.21. 2:04  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Engedtessék meg, hogy reagáljak Üszögi-Bleyer képviselő úr szavaira. Hozzászólását figyelmesen hallgattam, hisz úgy gondolom, hogy az idősek, a nyugdíjasok megtiszteltetése, megbecsülése anyagiakon keresztül is megnyilvánulhat.

El kell mondanom, hogy magam sem kibicként és kívülállóként beszélek erről a dologról, nem azért, mert én lennék nyugdíjas, hanem mert a szüleim, sőt a feleségem szülei is nyugdíjasok, és ismerem, különösen az egyedül élő nyugdíjasok nehéz terheit. Aki az életét ledolgozta, annak nyugdíjat kell kapnia. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjrendszerünk alapvetően olyan igazságtalanságokat rejtett magában sok éven keresztül, amelyet édesanyáméknak kell most viselniük. Ezeket az igazságtalanságokat nem ők csinálták, nem ők tették, tisztességesen dolgoztak, de következményeit nekik kell viselniük, ők kapnak kevesebbet.

Hogy a tárgyra térjek, el kell mondanom az egyéni nyugdíj reálértékének változását. Most szeretnék számokat mondani, Üszögi úr. 1991-ben mínusz 8 százalék, '92-ben mínusz 2,4 százalék, '93-ban mínusz 3,7 százalék, '94-ben 5,1 százalék pluszban, '95-ben 10 százalék mínusz, '96-ban 8,9 százalék mínusz, '97-ben plusz 1 százalék és '98-ban 6,4 százalék plusz. '98-ban a nyugdíjak reálértéke 4,6 százalékkal emelkedett, és 2000-re pedig 1,6 százalékot tervezünk.

(19.40)

Ez azért fontos, mert én nagyon komolyan venném Üszögi úr vélekedését, hogy mit kell tennünk. De ön is tudja azt, hogy kevés erre a pénz, és erről nem mi tehetünk - a nyugdíjalapokból a pénzt nem mi vándoroltattuk ki a bankokba és a kasszába.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 324 1999.10.21. 2:04  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Üszögi képviselő úr, amikor ön 12,5-12,65 százalékos nyugdíjemelésről tesz említést, akkor a fogyasztói árindex sajnos 123,6 százalék volt. Nos, úgy gondolom, ehhez képest, ekkora elértéktelenedés mellett ez túl kevés volt! Nagyon furcsállom, hogy ön megérti azokat a viszonyokat, amelyek voltak - a mostanival kapcsolatban pedig semmit toleranciát nem tapasztalunk.

Azt biztosan tudja a képviselő úr is, hogy a nyugdíj fedezetét elsősorban a nyugdíjbefizetések adják. Amikor arról volt szó, amit én magam is nagyon helyesnek tartok, hogy legyenek magánnyugdíjpénztárak, önkéntes nyugdíjpénztárak, úgy gondolom, azt egy picit vissza kellett volna fogni, hiszen az öregeinknek, apámnak, anyámnak szüksége van nyugdíjra - és nem kell ezt a bankokhoz kivinni! Akkor ön szintén szót emelt és a pártja is szót emelt, hogy növekedjék a trendje a bankokba kivihető nyugdíjaknak. Nem, önöknek van rá szüksége, és ezért tudunk csak annyit emelni, mert ennyi a befizetés! Én úgy gondolom, ez kevés, több kellene, de nincs több forrás hozzá.

Azt pedig végképp nem értem, hogy amikor a nyugdíj és a nyugdíjfolyósítás a szolidaritás elvén működik, ön hogyan mondhatja azt az egyik szavával, hogy az egyedülálló nyugdíjasnak nagyon nagyok a terhei, hiszen egymagának kell a lakását, az életvitelét fenntartani, és amikor ezt differenciáltan tette meg a kormány - hát akkor ön nem ért egyet azzal, hogy a szolidaritás elvének itt is érvényesülnie kell? Én úgy gondolom, amit mi tervezünk a nyugdíjemelés reálértékének kapcsán, az az, hogy többet tudjon vásárolni a nyugdíjas érte, ne kevesebbet, mint ahogy az elmúlt négy-öt évben. Ezt a trendet szerettük volna megfordítani, és úgy gondolom, erre minden esélyünk megvan.

Az inflációt pedig igyekszünk majd minél lejjebb szorítani. Nem érdekünk az infláció feljebb vitele. Tudják, kinek jó ez? Nem nekünk!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 346 1999.10.21. 2:03  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenkitől, aki esetleg figyeli a mostani vitánkat, bocsánatot kell kérnem, mert nem alkudozunk a nyugdíjasok nyugdíjáról, pusztán azt vesszük számba, hogy mi lehetőségünk van, mi maradt. Mert nem hiszem, hogy bárki, aki ebben a teremben ül, valahol nem érintett a szülei kapcsán abban, hogy minél többet kaphassanak, pontosan azért, mert megfizették.

 

(20.10)

Viszont abban vitatkoznom kell Üszögi képviselő úrral, hogy a nyugdíjasok rovására történt a differenciált nyugdíjrendezés, a magasabb jövedelmű nyugdíjasok kárára, tehát tényleg velük szemben. Nem a nyugdíjasokkal szemben történt ez az atrocitás, hanem pont amiatt, mert a nyugdíjasok 70 százaléka alacsony jövedelmű nyugdíjas volt, úgy gondoltuk, a 30 százalék sérelme kevesebb, mint a 70 százaléké. Úgy gondolom, az elvi alapokban nincs köztünk vita.

Nagyon fontosnak tartom, hogy visszaálljon a magánnyugdíjpénztár, amiről mindannyian beszélünk. Itt arról van csak szó, és ebben van köztünk vita, hogy ennek a bevezetésnek a mértéke ne ugorjon fel százalékokat, mert ezt nem tehetjük meg, hiszen a nyugdíjemelésnek csak az a korlátja, hogy a befizetett nyugdíjak összege nem magas, ugyanakkor az államháztartás viszont nem bírja a magasabb nyugdíjemelést.

Úgy gondolom, Béki Gabriella képviselő asszonynak nincs igaza, mi nem megyünk egymással szembe! Mi nem szemben állunk a nyugdíjügyekben, hanem azt nézzük meg, hogyan tudjuk beosztani, és minél igazságosabban minél többet adni. De nincs rá lehetőségünk! Nem értem, miért mondja a képviselő asszony, hogy szembemegyünk egymással a nyugdíjasok esetében, sőt mi több, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban - szó nincs róla! Miután a mostani 20 éveseknek még 40 évük van arra, hogy magánnyugdíj-befizetésként, jobb gazdasági körülmények között többet tehessenek be, van idejük, ezért nem kell ezt a folyamatot felgyorsítani. Ezt lassítottuk le a befizetett százalékok csökkentésével, pontosan azért, hogy a nyugdíjasoknak több jusson. Úgy gondolom, ez nagyon tisztességes dolog.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 362 1999.10.21. 2:05  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Béki képviselő asszony olyat mondott, hogy jogbizonytalanságot jelent a (Közbeszólás: Így van!) 8 százalékról 6 százalékra való áttérés. Nem tudom, hogy egy trendet jelentő befizetési lehetőség miért jelent jogbizonytalanságot egy húszévesnek, hogy most nem 10 vagy 20 százalékot fizet be, hanem x százalékot.

Úgy gondolom, hogy ez mindenféleképpen a nyugdíjalapok teherbírásával van összefüggésben. A szemben lévő oldal minden tekintetben - bármilyen kérdésben eszközölünk változtatást - a jogbizonytalanság kérdését veti fel. Úgy gondolom, hogy ez nem igaz. Önök nem mondanak igazat. Nem mondanak igazat, mert úgy gondolom, hogy a szemben lévő nyugdíjas képviselőtársam is pontosan azt fogja reklamálni, hogy miért nem adunk többet. Hát adni úgy lehet többet a mai nehéz gazdasági körülmények között - mert nem állunk jól -, ha visszafogjuk a nyugdíjalapokból való kivándoroltatott pénzt.

A képviselő úr azt mondta, hogy ez kormányzati szándék, és nemzetgazdasági összefüggésekben nem igazán érti. Most azt mondja, hogy teljesen és kormányfüggő a nyugdíjemelés. Természetesen igen, ha döntésről beszélünk, de a döntés nem lehet felelőtlen. Nem értem, mit mondott akkor, amikor azt mondta, hogy kormányzati szándékon múlik csak az, hogy milyen mértékű lesz. Akkor úgy látszik, nem költségvetésben gondolkodik. Lehet, hogy félreértettem önt, de ezt a szót használta, hogy kormányzati szándék csak az, hogy milyen nyugdíjemelésről lesz szó.

Úgy gondolom, hogy a privatizációról még annyi szót kell ejtenünk, hogy a privatizáció szükséges volt a magyar gazdaságban, és ebben nagyon sok buta, elhibázott döntés született, ami a döntések közt persze mint hibaszázalék számításba jöhet. Viszont azok a privatizációk, amelyek nem a magyar embert szolgálták, hanem más érdekeket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) szolgáltak, azokat vétkes felelőtlenség volt... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 376 1999.10.21. 2:09  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Azért arra a kérdésre még ismételten reflektálnom kell, hogy a kormány nem tartja be a törvényeket. El kell mondanom, és őszintén mondom, hogy ez nem igaz. Mégpedig azért nem, mert előttem a képviselő úr is azt mondta, hogy ez így képtelenség, hisz a magyar jog nem 12 táblás törvény. Úgy gondolom, ha az élet elmegy egy törvény mellett, módosítani kell, vagy szűkösebb évek vannak, akkor módosítani kell.

Úgy gondolom és az a véleményem, hogy a törvénymódosítás nem egyenlő a törvény sértésével. Béki képviselő asszony, akkor ön minek nevezi például a Bokros-csomagot? Akkor az nem törvények sértése volt? Az rengeteg embernek okozott keserűséget, és rengeteg bajt csinált ebben az országban. Úgy gondolom, hogy ha nem tudunk olyan léptékben nyugdíjalapokat a magánnyugdíjpénztárban emelni, akkor az nem elsősorban egy szekatúra. A nyugdíjasok és a nyugdíjasok nyugdíja nem halmazelmélet, az nem halmaz, hanem nyugdíj. Igaz, hogy ebben az országban vagyon van és pénz van.

Önök kifogásolnak minden egyes prioritásban minket, ha változtatni akarunk. A nyugdíjasok mellett számunkra nagyon fontos a magyar család. Szükségeltetik, hogy a gyermekvállalás esélyeit és lehetőségeit növeljük. Önök pont ezt vették el. A nyugdíjas mellett fontos a gyermek megszületése, a nevelés támogatása, a neveltetés támogatása, és ezért mindent meg kell tennünk, hisz majd minket sem lesz, aki eltartson, ha a magyar népesség úgy csökken. Úgy gondolom, olyan kiadásokat terveztünk be a költségvetésbe mint prioritásokat, amelyek ezt és az ország érdekeit szolgálják.

(20.40)

Önök ezzel nem értenek egyet. Miért nem tették annak idején másként? Én úgy gondolom, hogy ezek a prioritások számunkra fontosak. Önök minden egyes prioritásváltozásra azt mondják, hogy nem ez kell, sőt, bele akarnak hajtani még több (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kútba, még több beruházásba. A nyugdíjról és a családról is gondoskodni kell. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 398 1999.10.21. 2:03  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Meg kell követnem Béki Gabriellát, ha véletlenségből nem megfelelő hangnemben és olyan kifejezést használtam, hogy nem mond igazat. Ez valószínűleg ingerültség volt, hiszen a rádióban-tévében mindig azt hallom a kormánnyal szemben az ellenzéki oldalról, hogy törvényt sért, nem mond igazat és ehhez hasonlók. Ez az arrogancia indukálta ezt, és ezért bocsánatot kell kérnem Gabriellától; nem sértegetni szándékoztam.

Hegyi képviselő úr, igen, önök hoztak egy rendkívüli nyugdíjemelésről szóló törvényt, önök hátrahagytak egy törvényt. Úgy gondolom, a lelkiismeretüket bántotta a nyugdíjasok ügye - de mögé pénzt nem hagytak, nem voltak szívesek hagyni! Ezt önök is tudták. Úgy gondolom, nem törvényt kell csak a nyugdíjemelésről alkotni, hanem pénzt kell hozzá biztosítani, tisztességes nyugdíjat.

A jogszerűség és a jogbiztonság kérdéséről: úgy gondolom, Magyarországon és a jelenlegi kormány ideje alatt is a jogszerűség és jogbiztonság biztosított. De mondom még egyszer - el kell önöknek mondanom, mert úgy látszik, nem tudjuk egymást megérteni -, hogy a magyar jogrendszer nem a tizenkét táblás törvény, mert lényegesen jobban változnak a viszonyaink.

Bauer képviselő úr előadása tényleg élvezetes volt, és jó volt hallgatni mindazt, amit mondott. Úgy gondolom, nem a magánnyugdíjpénztár és nem a tőkefedezeti nyugdíjrendszer vitája folyik most, de egy dolgot azért el kell hinniük a magyar állampolgároknak: a magánnyugdíjpénztárba kiáramló pénz jelenleg csökkenti az ő nyugdíjtőkéjüket, kevesebb nyugdíjemelést kaphatnak azért, mert ez a pénz kivándorol a magánnyugdíjpénztárakba. Úgy gondolom, ezzel kevesebb jogsérelem éri egyelőre a 20-25 éves fiatalokat - és lesz majd módunk pótolni ezt a kiesést, hogy igazából ezt a félretett pénzüket a nyugdíjalapokba később befizethessék -, mint hogy az idős nyugdíjasok ne kapjanak megfelelő nyugdíjemelést.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 428 1999.10.21. 2:07  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Köszönöm, elnök úr a szót. Bauer úr azt mondta, hogy nem lesz gyógyszer, és negyven évvel ezelőtti ellátás és hasonló. (Bauer Tamás: Nem lesz korszerű és jó gyógyszer.) Itt nem arról van szó, hogy kapitalizmus, nem kapitalizmus, privatizáció vagy sem. Azt mondtuk, és a képviselők azt mondták, hogy nem kellett volna ilyen ütemben egy ilyen profitot hozó nemzeti iparágat teljes egészében a piacra dobni. Ez a dolog lényege és nem az, hogy nem kell privatizálni.

Hadd mondjam el még a nyugdíjra visszatérve, mert úgy gondolom, Hegyi képviselő úr azt mondta, gazdasági növekedés egyenlő csakis nyugdíjemelés. Azt mondta a képviselő úr, hogy a GDP növekedése egyenlő nyugdíjemelkedés, nyugdíjemelés. Ez így nem lehet igaz. Nyugdíjemelés is, mint ahogy minden egyéb.

Nézzük, mire költi a kormány a jövedelmeket! A kormány 8 százalékos nyugdíjemelést tervez, a közoktatásra 50 milliárddal költ többet, mint eddig. A gyed 36,3 milliárdba kerül az országnak, és nagyon fontos kiadásról van szó. Az önkormányzatok 8 százalékkal kapnak több forrást, mint eddig kaptak. A honvédelem a GDP 1,51 százalékát költi el a jövő évben többletben, amely 89 milliárd. A gyorsforgalmi útra 80 milliárdot fog elkölteni az állam. (Béki Gabriella: Ez a tb költségvetése!) És az adójóváírásra pedig, ami nagyon fontos, a családok után szintén jelentős összeget fordít. Azért beszélek arról, mert nemcsak nyugdíjemelésre futja ebben az országban. Úgy nem való, ahogy ezt Hegyi képviselő úr mondta.

Még annyit hadd reflektáljak: Béki úrasszony, képviselő asszony azt mondta, hogy letett a Fidesz az adók és járulékok csökkentéséről. 6 százalékot már csökkentettük, és úgy gondolom, nem tett le a polgári kormány arról, hogy az adókat és a járulékokat csökkentse. (Bauer Tamás elhagyja az üléstermet.) A jövő évben jelentős adócsökkentés a gyermekek utáni adójóváírás, és ez lényeges kérdés. Úgy gondolom, nagyon korrekt és tisztességes szándéka van a kormánynak az adók és járulékok csökkentésében.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 450 1999.10.21. 2:06  301-453

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, Vojnik Mária képviselő asszony véleményét tiszteletben tartva azt kell mondanom, hogy a zárt gyógyszerkassza nem okozott kárt és nem okozott ellátási zavarokat a magyar egészségügyben. Mondom ezt azért, mert tudom, hogy a társadalombiztosítási alapoknál több forrásra lenne szükség és a nyugdíjakhoz is, a gyógyszerkasszába is több pénz kellene. Akkor tudunk többet költeni, ha több a bevételünk. Úgy gondolom, ebben teljesen egyetértünk. A bevételek hogy növelhetők? Ha a munkajövedelmek járulékait befizetik. Úgy gondolom - ellentétben Hegyi Gyula képviselő úrral -, a polgári kormány megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek során azt mondjuk, hogy meg kell emelni a minimálbért - ez a jövő évben is emelkedik -, hogy ezzel is a befizetési kötelezettségek nőjenek. Ezenkívül be kell hajtani. Önöknek volt lehetőségük! Ugyanakkor nagyon sok lett a kintlévőség. Ne mondják azt, hogy nem tettünk meg mindent! Mindenben bíráltak amikor ebben lépni kívántunk.

Úgy gondolom, az nem igaz, hogy nem költünk eleget a gyógyszerre, hisz az infláció plusz 10 százalékot mindig rákalapolunk a gyógyszerkiadásokra. Azt is meg kell persze néznünk, hogy jól hasznosul-e, rendben van-e az utalványozása, az ártárgyalások, és sok egyéb más, a szokások megváltozása, tehát tényleg szakmai kérdések ezek. Erről beszélnünk és tárgyalnunk kell. Az viszont nem helyes, hogy amint a gyógyszerkasszával kapcsolatban bármilyen lépést igyekszik tenni pontosan jól megfontolt szándékok miatt a kormány, akkor önök azt harsogják mindenhol az országban, depresszióba zúdítva az embereket, hogy veszélyben az ellátás. Én most hallottam Máriától először olyan kifejezést, hogy kockázatosnak tartja. De nem azt mondta, hogy veszélyhelyzet van, vész van, és nem kapnak a magyar emberek megfelelő gyógyszert, amikor segíteni kell. Úgy gondolom, hogy az egészségügyben és a társadalombiztosításban egyaránt jelen van a szegénység (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a pazarlás is. Ezt meg kell szüntetni! (Bauer Tamás: Ez igaz! - Hegyi Gyula: Így van!)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 64 1999.10.22. 1:43  1-193

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kóródi Mária képviselő asszony hevesen, propagandisztikusan próbálja szidni a kormányt (Dr. Kis Zoltán: Mert hisz abban, amit mond! - Dr. Kóródi Mária közbeszólása.), és én abban bízom, hogy a magyar nép felnőtt, és nem hiszi a demagóg érveket.

Képviselő asszony, ön azt mondta (Dr. Toller László közbeszólása.), hogy tényleges segítséget kíván a magyar nép katasztrófák esetén. Önt nem érdeklik a tények, és nem tudja azt, hogy ez a polgári kormány a katasztrófák idején elsőként állt a károsultak mellé, segített a lakáshoz jutásukhoz, a lakásuk helyreállításához, és rengeteg pénzt vont el különböző tárcáktól, pont azért, hogy az állampolgárok feje felett tél idején tető legyen, az intézmények el tudjanak kezdeni dolgozni, és mindenhol működjön az óvoda és az iskola.

Én nem tudom, hogyan tud ön ezek mellett a konkrét tények mellett úgy elmenni, hogy közben azt mondja, hogy tényleges segítségre van szükség! Ha lenne szíves megindokolni, ugyanis úgy gondolom, ön nem szakmai érveket mond a költségvetésnél! Szívesen cáfolnám sorban és elmondanám mindazokat az érveket, amelyek bizonyítják, hogy a költségvetés igenis polgárbarát, önkormányzatbarát, népbarát (Dr. Kis Zoltán: Föl, föl, ti rabjai a földnek!), ugyanis ez a dolgunk, hogy minden egyes igényt igyekezzünk a lehetőségek szerint kielégíteni. Viszont azt tudni kell, hogy a költségvetésben csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, ami befolyik a kasszába!

Kóródi képviselő asszony, úgy gondolom, a költségvetés vitájánál én jobban tudnám használni szakmai érveit, amivel azt mondja, hogy valamely ponton itt sántít a költségvetés, javítsuk ki, mint azt, ha ezek helyett politikai lózungokat és frázisokat hallanánk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 228 1999.10.22. 0:55  193-247

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Szeretném rosszallásomat kifejezni Hegyi Gyula kiszólásával kapcsolatban, amikor párhuzamot vont a civil szervezetek és a szakszervezetek, valamint a történelmi egyházak állami kártalanítása között. Ezt a kifejezést, egyáltalán ezt a témát, a történelmi egyházakkal kapcsolatos vagyonvisszaadást napirendre hozni és egyáltalán megemlíteni, azt hiszem, nem volt méltányos és helyes.

Úgy gondolom, meg is látszott az elmúlt kormány szándéka, hogy a történelmi egyházak kárpótlását és kártalanítását elhalasztotta. Ezt is megörököltük, és úgy néz ki, szeretném tájékoztatni, teljes konszenzussal sikerül elrendezni az egyházak vagyoni kérdéseit. Ez nem lehet egyenlő a civil szervezetek és a szakszervezetek kártalanításával és kárpótlásával. Ebben szerettem volna, elnök úr, tiltakozni.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 102 1999.11.11. 2:10  1-176

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy az önkormányzatok finanszírozásához elmondjak még néhány gondolatot. Véleményem szerint a települések differenciált jövedelemtermelő képességűek, helyesebben: a bevételszerző lehetőségeik különbözőek. Úgy gondolom, hogy ezekben a kérdésekben helyben nem tudnak túl sokat tenni az önkormányzatok, ezért ezt a különbözőséget és igazságtalanságot valamilyen úton-módon mindenféleképpen fel kell oldani.

Úgy gondolom, a településeknek és az önkormányzatok finanszírozásának három fontos feladata van, amely az előttem elhangzott hozzászólásokban is jelentőséget kapott. Fontosnak tartom azt, hogy a normatívák emelkedése megközelítse a 100 százalékos költséget. Azt is megtapasztalhatjuk a költségvetésben, hogy a kormánynak nagyon korrekt szándékai vannak, a normatívák emelésével mind jobban a 100 százalékos finanszírozást akarják megközelíteni. A kiegyenlítés kérdése pedig szintén nagyon fontos kérdés, hisz elöljáróban utaltam arra, hogy nem lenne igazságos - sőt szerintem bűn volt eddig elhanyagolni ezt a lehetőséget -, ha például a területi különbözőségeket figyelmen kívül hagynánk. Erre már régen nagyobb figyelmet kellett volna fordítani, hisz - hangsúlyozom - az országnak különböző fejlettségű területei vannak, és ezeknek az önkormányzatoknak az esélyei, a lehetőségei is különbözőek.

A kiegyenlítés tehát mindenféleképpen szükséges, azt magam mint gyakorló polgármester is fontosnak tartom, a forrásbővítés pedig a legfontosabb fejlesztési feladatok mint központi forrás biztosításához szükségeltetik, mégpedig azért, mert úgy gondolom, hogy az országnak vannak olyan térségei, ahol a közművek terén és sok egyéb másban nagyon elmaradtak a települések. Ezért a forrásbővítés e harmadik feladatnál csakis a gazdaság jövedelemtermelő képességével hozható összhangba, annak fejlődése kapcsán nyílik rá lehetőség.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 128 1999.11.11. 2:06  1-176

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Takács képviselő úr valahogy úgy mondta az imént, hogy miért kell huzakodni a kormánnyal egy nagyon fontos ágazat, az üdülés, a turisztika, az idegenforgalom fejlesztése tárgyában. Azt hiszem, tisztában vagyunk azzal mindannyian, hogy egy ágazat kiemelt fejlesztése elsősorban a gazdaság jövedelemtermelő képességétől, az állami bevételektől függ.

Nagyon sok helyen többet szeretnénk szánni, gondolom, mindannyian, különböző kiadásokra, de a bevételek ennek korlátait szabják. De valószínű, hogy Takács képviselő úrral nem egy költségvetést olvasunk, ugyanis a turisztikai célelőirányzat a tavalyi évben 6 milliárd volt, az idén pedig hét soron összesen 8 milliárd 180 millió szerepel erre. Úgy gondolom, ez a fejlesztés, ez a fejlődés e tekintetben jelentős és fontos.

De azt hiszem, egy másik ügyet kellene ebben a kérdéskörben emlegetnünk, mégpedig a belföldi turizmus fejlesztésére biztosított lehetőséget. A kormány elfogadta a képviselői indítványokat és javaslatokat a tekintetben, hogy a belföldi turizmusban elsősorban saját hazánkfiait, a magyarokat, az üdülni szándékozó családokat kell támogatni.

A kormány elfogadta, hogy üdülési csekkeket, amelyek járuléktól mentesek, a munkáltatók ne 10 ezer forintért tudjanak adni a belföldi turizmus fejlesztésére, hanem 20 ezer forintos összegben. Úgy gondolom, ez is kellő lépés a tekintetben, hogy ne csak a fejlesztésben, hanem a meglévő turisztikai lehetőségeink, sőt a belföldi turizmus fejlesztésében is lényeges előrelépést tudjunk tenni e tekintetben.

Fontos, hogy ez az üdülési csekkel kapcsolatos kiadás a költségvetés bevételeit nagyon szűkíti az egyik oldalról, a másik oldalról pedig elősegíti az ágazat belföldi forgalmának a fejlődését, ezáltal az adóbevételeket is. Úgy gondolom, erre a következőkben még több lehetőségünk lesz, és netán elérhetjük azt is, hogy ez az üdülési csekk, amelyet a munkáltató kedvezményesen biztosíthatna, mondjuk, 40 ezer forint is lehetne a következőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 90 1999.11.30. 2:00  21-159,419-437,440-456

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy örüljek annak, hogy Szabóné képviselő asszony azt mondta, hogy céljaink sok tekintetben egyeznek. De, képviselő asszony, ön igent mondott, majd utána azonnal azt is mondta, hogy nem; ugyanis azt mondta, hogy a munka, az ilyen közmunka megalázó és látszat.

Ez a munka és a munka általában nem megalázó és nem lehet látszat. Ez mindazokon múlik, akik ezt a közmunkát majd szervezik. Engedtessék meg arra vonatkozólag is megjegyeznem, amit dr. Juhászné képviselő asszony mondott: értelmes munkát, hasznos munkát minden településen lehet szervezni, és munka van bőven. Ezt higgyék el nekem, mert nem két napja foglalkozom közmunkák szervezésével. Van értelmes munka, csak megfelelő emberek kellenek hozzá.

Viszont osztom azt a véleményét dr. Juhászné képviselő asszonynak, amelyben arra hivatkozik, hogy a közmunkák szervezése nem biztos, hogy hivatali szervezetnek való tevékenység. Ez tényleg így igaz. De úgy gondolom, hogy nem éppen értelmes az az önkormányzat, amely nem oldja meg ezt a problémáját. Kistelepüléseknél a hivatal is megteheti ezt, hiszen nem túl sok emberről van szó.

Viszont ha nagyvárosokról van szó, ajánlom figyelmükbe az itt jelen lévő képviselőknek is, hogy a közhasznú társaságok pontosan erre a munkára alkalmasak, ennek a megszervezésére. Rengeteg papírmunkával és adminisztrációval jár a közhasznú munkák szervezése, de úgy gondolom, hogy amit Kiss Péter úr mondott, hogy 30 nap - nem tudom, ki beszél csak 30 napról? (Kiss Péter: Önök!)

(11.50)

Ugyanis lehet ezt rugalmasan értelmezni, és lehet akár 12 hónapig is közhasznú munkát szervezni (Kiss Péter: Miből?), és ennek a forrásai is megvannak. (Kiss Péter: Hol?) Úgy gondolom, ha csak kisarkítjuk, és nemet mondunk minden olyan kérdésre, amely értelmes és hasznos, akkor nem jutunk előre. Viszont ha sok kérdésben, a részletekben is egyetértünk (Közbeszólás az MSZP soraiban: Kizárt dolog!), akkor, azt hiszem, sikerül ezt a komoly gondot kezelni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 108 1999.11.30. 1:57  21-159,419-437,440-456

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Filló Pál úrral abban egyetértünk, hogy a közhasznú munkák kapcsán keletkezett és létrehozott munka időleges megoldás, hisz azt tudjuk, hogy mindenkinek hosszú távú munkahelyre van szüksége, hogy a létbiztonsága meglegyen. Viszont azt Filló úr sem vitathatja el, hogy ha közmunkák nagy számban lesznek az országban, akkor ezek kvázi ne jelentenének munkahelyeket, még ha időlegesen is, tüneti kezeléseként a munkanélküliségnek.

Úgy gondolom, Filló úr, nem lehet érdeke egyetlenegy önkormányzatnak sem, hogy eltitkolja a munkanélküliséget - én legalábbis így gondolkodom -, azért, mert ez után kapja az önkormányzat a normatívát, tehát kifejezetten célom és érdekem, érdeke a településnek, hogy nyilvántartson minden egyes munkanélkülit. Szerintem nem igazán jól gondolkodik, aki el kívánja ezt a számot titkolni!

Csabainé asszony, hadd mondjam, képviselő asszony, hogy ön nagyon furcsa dolgot mondott, hisz valahol, ahol a törvény valamit előír, azt ön kényszernek minősíteni. Ám legyen szíve joga szerint kényszer az, amit ön állít, de akkor már eljutunk odáig, amit Kósáné asszony a bizottság jelentésében is megfogalmazott, hogy "kényszermunka". Bocsássanak meg, de én tiltakozom ez ellen! Sőt, az ellen is tiltakozom, hogy a munkanélkülit lefessük holmiféle bűnözőnek! Kérem, tiltakozni kell ez ellen - a munkanélküliek nem bűnözők! (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Béki Gabriella: A következményekről beszéltünk!)

Hadd mondjam el még azt is, hogy úgy gondolom, a közmunka nem egyéb, mint a jövedelempótló támogatás, a segély átkonvertálása munkabérré, a segélyből fizetés lesz a munka kapcsán, ami, úgy gondolom, tisztességesebb és emberhez méltóbb, és úgy gondolom, passzív eszközből aktív eszközzé tesszük a segélyt. Ez nagyon fontos kérdés.

Még dr. Juhászné asszony kiszólására, hogy ez a kormány uralkodik: Juhászné asszony, nem uralkodik! Ez a kormány kormányoz és szolgál, szolgálja a magyar népet. (Felzúdulás és derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Közbeszólások: Szolgálunk és védünk! - Derültség.) Többek közt magam is mint képviselő.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 138 1999.11.30. 2:12  21-159,419-437,440-456

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vargáné képviselő asszonnyal megint egyet kell értenem, amikor problémákat vet fel a közhasznú foglalkoztatás kérdéskörében.

Megvallom, képviselő asszony, nagyon sajnálom azt az önkormányzatot, amelyik tíz év után most kezd ezzel foglalkozni és most okoz számára gondot a közmunkák megszervezése és ennek a szervezeti problémája. Kérem, az már régen tudvalévő, hogy sajnos - még egyszer hangsúlyozom: sajnos - mindig lesznek olyanok, akik a munkájuktól meg kell váljanak, mert megszűnik a cégük, és ehhez hasonló problémák elé kerül a munkavállaló. Hosszú távon tehát sajnos kell munkanélküliségre számítanunk és ezekről az emberekről így is gondoskodnunk.

Visszatérve arra, amit Vargáné asszony mondott, hogy baleset is lehet ezeken a munkahelyeken - persze, hogy lehet! Az élet minden területén lehet baleset, amikor valaki dolgozik. Úgy gondolom, úgy kell megszervezni a munkát, hogy az egészsége ne károsodjon senkinek.

El kell mondanom önnek, Vargáné asszony, hogy Szarvas városban tíz éve foglalkozom közhasznú munkával, és megteremtettük annak a tárgyi feltételeit. Ugyanis az előző kormányok is adtak lehetőséget arra, hogy fűnyírókat, szerszámokat, munkaruhákat, védőruhákat, fűrészeket, s hadd ne soroljam tovább, miegymást sikerült rezerválni, sőt még gereblyéket, kapákat és sok más ilyen felszerelést is. De az sem okoz gondot, ha a fűnyíróhoz benzint kell venni, hiszen minden település működik, és a működtetéséhez vannak költségek. Nagy baj van ott, ahol már erre sem tudnak pénzt fordítani! Szerintem ilyen település nincs is az országban.

 

(12.40)

 

Márpedig azt a véleményt, amelyet a képviselő úr megfogalmazott, hogy ezek a munkahelyek el vannak foglalva, kérem, lehet, hogy munkahelyek el vannak foglalva, de munka még mindig van a településeken. Hadd soroljak olyanokat, hogy belvízrendezés, környezetvédelem, szociális gondoskodás, közbiztonsággal kapcsolatos munkakörök vagy munkák, amelyek ott várnak az önkormányzatoknál, és rengeteg feladatot adnak e tekintetben.

Úgy gondolom, hogy... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Még egy nagyon fontos gondolat, hogy a közmunka jogszerző munka...

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 140 1999.11.30.  21-159,419-437,440-456

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 360 1999.12.07. 1:41  315-447

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az 1. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, hogy a többi kérdésben is kapják meg a jogot az orvosok.

Én nem értem - megvallom őszintén - Kökény képviselő úr és Bauer képviselő úr türelmetlenségét, hiszen úgy gondolom, a nagy ugrásoknak nincs meg ma a lehetősége, hiszen ha határozott lépéseket tesz a kormány akármelyik kérdésben, és nemcsak az egészségügyben, akkor "túl radikális", "agresszív", "arrogáns" és "átgondolatlan" megjegyzéseket kapunk, és úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nagy ugrások nem igazán jók a politikában, sőt, a gazdaságban sem; a megfontolt lépések ajánlatosak. És úgy gondolom, ez is egy megfontolt lépés az előző, a háziorvoslást érintő lépés után, és ez a lépés nagyon fontos a háziorvoslásban. Egy kérdést megold.

Azt önök is nagyon jól tudják, hogy a járóbeteg-ellátás, a szakellátás több olyan problémát vet fel, amelyhez idő és pénz kell. Azért kell, mert lényegesen eszközigényesebb és több problémát vet föl. Úgy gondolom, hogy a funkcionális privatizáció mint lehetőség megadatott a szakellátásban, és ott, ahol ezt az önkormányzatok, a szakellátásban dolgozók kívánják, mint városunkban, Szarvason is például, ott megtették ezeket a kezdeti lépéseket. De a szakellátás- és járóbeteg-privatizációhoz több kell. Többek között bizonyára önök előtt a szakmában ismert az a fogalom, hogy a minimumfeltételek biztosítása. Ez jelenleg megoldható a háziorvoslásban, de a szakellátásban komoly gondokat vet még fel.

Éppen ezért kérem, hogy mellőzzék a nagy ugrásokat, türelmes lépések kellenek egymás után, és gondolom, ebben kíván a kormány továbbra is előrelépni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 482 1999.12.07. 2:05  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szívesen mondok ellent Béki Gabriellának, de meg kell tennem, különösen abból az aspektusból, amikor a közhasznú és az önkormányzatoknál végzendő munkát kényszermunkának nevezi. Elnézést, képviselő asszony, de úgy gondolom, hogy a kényszermunka az nem most lesz, hanem volt valamikor és másutt. Kérem, ezt a szót, ha lehet, akkor ne emlegessük!

Azért mondom, hogy ne emlegessük a kényszermunkát, mert önök is küszködtek az elmúlt kormányzás alatt a jövedelempótlósok tartós munkanélkülisége kapcsán, azaz a jövedelempótlós ügyekkel. Ugyanis nagyon sok ember van ezen a kényszerkenyeren, és ez szomorú sors. Kérem, ne higgye azt, hogy nem értünk hozzá valamelyest, hogy nem vagyunk a munka közelében. Magam tíz éven keresztül foglalkoztam munkanélküliekkel, nagyon nehéz velük, és sok nyomorúságot lát az ember.

Önök hogyan szabályozták ezt a kérdést? Önök írták elő azt, hogy 90, majd 180 nap jogszerző munkanapot kell szerezni. Ezt mivel lehetett megszerezni? Az önkormányzatoknál lehetett munkával. Önök is küszködtek vele, s tudják, hogy ebben eredményeket lehet elérni, mert valahogy megpróbálták megszerezni az időtartamot, de azt is megtették, hogy magára hagyták azt, aki nem szerezte meg. Akkor ott milyen felelősség volt, képviselő asszony? Ugyanis, ha valaki nem szerezte meg a 90 napot, akkor nem kaphatott semminemű ellátást. Ha a 180-at nem tudta megszerezni, hasonló mód nem kapott. Én úgy gondolom, hogy akkor hagyták igazán magukra a munkanélkülieket, a jövedelempótlósokat, s nem most e törvény kapcsán!

Azt kérem, legyenek szívesek azért megfontolni, van értelmes munka az önkormányzatoknál, s nagyon sok emberrel találkoztam, aki azt mondta, hogy mérnök úr, ha lenne szíves, inkább munkát adjon nekem, mint segélyt, és szívesen vállalta a közhasznú munkát, mert az munka. Nagyon sok ilyen tisztességes ember él a munkanélküliek között... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) jövedelempótlón.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 494 1999.12.07. 2:09  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Pusztán csak az ügyben kívánok szót ejteni, hogy kedves szemben lévő és ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaink közül a múltkor eljutott hozzánk az a vélemény is, hogy az ellenérvek nem jutnak el az agyunkig. Ezt Kósáné úrasszony mondta a múltkori ülésnapon. Ön is azt mondja, Béki Gabriella képviselő asszony, hogy kényszermunka. Hogyan kívánják és milyen ötletük van a tekintetben, amivel az előző kormány is küszködött, amikor bejön például a jövedelempótlós, a segélyezett, és ő kéri a munkát, és mondja, hogy mérnök úr, munkát adjon, ne segélyt. És hogy kezelik azt a problémát, amikor bejön a polgár a városházára és azt mondja, kedves polgármester úr, nincs ebben a városban kellő mennyiségű munka tereken, a környezetvédelemben vagy máshelyütt? Nem tud ön ilyen munkát szervezni?

Ezt azért mondják, hogy a városházán ne osztogassák a segélyt, hanem a köz pénzét lehetőleg közmunkákra és munkára fordítsuk. A társadalomban ez az igény megvan egyrészt a munkanélküliek, a segélyezettek oldaláról, ami nagyon tisztességes szándék, és a polgárok oldaláról is megvan az igény, hogy tegyenek valamit a közért, azokért, akik segélyre szorulnak. Ez mindenkinek jó: jó magának a segélyezettnek és jó a közpénzeknek is. Azt gondolom, nagyon korrekt megoldás az, ha munkát is ajánlhatunk, sőt az sem baj, ha a törvény elrendeli, hogy adni kell munkát. Van értelmes munka a településeken, ezt állítom, s higgye el, Béki Gabriella, hogy nem kényszer az embereknek a munka. Magyarországon tudják, hogy dolgozni kell a pénzért. S lehetőleg ne hagyjuk marginalizálódni az embereket, hanem akármilyen pici esélyt is adjunk nekik arra, visszakerüljenek a munka világába. Köszönöm.

(22.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 500 1999.12.07. 1:57  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közhasznú munka sosem volt piaci jellegű foglalkoztatás, az előző kormány ideje alatt sem, és most sem lesz az. A munka a városokban tényleg nem a földön hever, és a boríték nem hever a városháza kasszájában, de a segély helyett kérik a jövedelempótlósok a munkát, és nagyon sokan. Hadd mondjak el önnek egy példát, miután nem blöffölök, hanem annak idején, az önök kormányzása alatt, a Kiss Péter úr által kezdeményezett törvény kapcsán előjött a 90 és 180 nap.

Hadd mondjam el önnek, és nem fogom az ezzel kapcsolatos véleményemet dramatizálni - ez körülbelül három éve volt -, hogy Szarvas városban 840 jövedelempótlós volt, és ez a szám lecsökkent 240-re. A munkanélküliségi ráta 13-14 százalék között mozgott, most pedig 7-8 százalék között van. Kérem, vonják le önök a konklúziót!

Hozzá kell tennem, hogy amikor önök elrendelték ezt a 90 és 180 napot, személyesen álltam ennek a törvénynek a végrehajtása kapcsán a város elé, és mindenkinek tudtunk adni munkát, mind a 840 embernek. Tessék elhinni, lehet munkát adni, és ezért nem volt kibúvó sem a munkavállalás lehetősége alól. Döntsék el, hogy miben játszott közre az önök intézkedése, de úgy gondolom, a pozitív tapasztalatok még nem múltak el.

Gondolom, ha egy kicsit megszigorodik vagy feltételt támaszt a segélyezés, és munkát ad helyette, akkor valószínűsíthető, hogy akik nem tudnak elhelyezkedni, azok továbbra is jövedelempótlón lesznek és segélyezettek lesznek, de van egy kör, amivel kapcsolatban kedvező hatásokat fejthet ki ez a tervezett törvénymódosítás.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 518 1999.12.07. 2:02  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Imre képviselő úr azt mondja, hogy ezzel a törvénnyel otthon ülésre kényszerítik a munkanélkülit és nem csinálhat semmit. Ön pedig azt mondja még, hogy attól is megvonjuk a lehetőséget, hogy valamilyen tevékenységet folytasson. Úgy gondolom, hogy a törvény nem ezt mondja. Azt mondja, hogy foglalkoztathatja bárki a munkanélkülit, de legalizált formában. Ön meg azt mondja, hogy nem kell legalizálni, dolgozzon bármit, legyen törvénysértő a munkanélküli, és ne bejelentett munkaviszonya legyen.

Szó nincs arról! Arról van szó, hogy bárki dolgozhat, de akkor kettős ellátásban nem részesülhet, mert ha munkabére van, akkor nem jár neki segély. Dr. Juhászné képviselő asszony olyan kifejezéseket használ, amit már a múltkor az általános vitában megéltünk; abból is tudok idézni, mert fölírtam pontosan, hogy mik hangzottak el: "kártékony, rázúdítja az önkormányzatra, ártalmas, sorsára hagy, törvénysértő, kényszermunka". Ezt mind Kiss Péter képviselőtársam mondta.

Ön pedig azt mondja ennek a sornak a folytatásaként - kellő arroganciával -, hogy rombol, a konstruktív látásmódot mellőzi. (Dr. Juhászné Lévai Katalin bólogat.)

Kedves Képviselő Asszony! Ön az imént rombolt, mégpedig morálisan rombolt, amikor milyen kifejezéseket használt. Úgy gondolom, hogy mellőzni kellene a frázisokat és a demagógiát. Az pedig tárgyi tévedése, kedves képviselő asszony - bocsásson meg, hogy erre fölhívom a figyelmét -, hogy a segély aktív eszköz; úgy tudom, hogy passzív eszköz.

Pontosan az a különbség a kettő között a mostani ellátásban, hogy a passzív eszközt átfordítja aktív eszközzé, mégpedig munkabérré.

Nos, úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos kérdés. És ha már a rombolásnál és a konstruktív látásmódnál tartunk, akkor képviselő asszony pontosan megfogalmazhatná, hogy mit tanácsol a kormánynak azon kívül, hogy szidja.

Köszönöm szépen, ha ezt megteszi. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 524 1999.12.07. 1:59  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Juhászné képviselő asszony megint többet vár el ettől a törvénytől, mint amiről szó van. Jó lenne koncentrálni a törvényre, hisz többször elhangzott ma este és a múltkori vita kapcsán is, hogy foglalkoztatáspolitika és sok egyéb más... - ezek reális elvárások. Kérem, ezek nem találtak süket fülekre, és ezzel foglalatoskodik a kormány.

De önök is foglalatoskodtak vele annak idején, és különböző megoldásokat találtak, próbálták terelni, módosítani a viszonyokat. Úgy gondolom, hogy ez egy szelete annak, mégpedig a tartósan munkanélküliek, az önkormányzatnál segélyért jelentkező, sanyarú sorsú munkanélküliekkel kapcsolatban egy olyan intézkedés, amelynek kedvező hatását reméljük, és erre vonatkozólag, úgy gondolom, megkapták a hatástanulmányt is, hisz a kormány produkálta az önök számára, a törvény vitájához ezt mellékelték.

Nos, úgy gondolom, hogy nem süketek párbeszéde, és ha megint arroganciával válaszol minden kérdésre, akkor mindig el kell mondanom azt, hogy nem értem: önök minden törvénynél többet kérnek. Az imént tárgyalt háziorvosi kérdéskörnél már a szakorvosit is belevonták.

Ugrásokról beszélt Bauer képviselő úr - holott úgy gondolom, hogy az ugrás Kínában járt különböző problémákkal -; ne ugrándozzunk, hanem megfontoltan lépkedjünk. Úgy gondolom - és gondolom, ez konkrét szándéka a kormánynak -, hogy megfontolt lépéseket tegyen. Ez egy pici lépés egy bizonyos kérdéskörben, amiről most tárgyalunk, és ebben lehetnek konstruktív javaslataik. De azzal az arroganciával, amivel ezt a törvényt kezelik - és azzal a demagógiával - sajnos kezelhetetlen a vélekedésük.

(22.50)

Úgy gondolom, hogy konkrét, használható javaslatokra mindenkor fogékony a polgári kormány. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 542 1999.12.07. 2:09  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Megint sandaságot gyanítanak képviselőtársaim, többek közt Farkas Imre is és Kiss Péter úr is, hisz úgy tudom - és ha nem így van, akkor kérem, javítsanak ki -, a rendszeres szociális segélyben részesülők az önkormányzatnál nem regisztrált munkanélküliek. Ezt a szabályt önök vezették be.

Viszont mi azt mondjuk most, hogy ezeknek a rendszeres segélyben részesülőknek a munkáltatására megállapodást kell kötni a munkaügyi központtal, így tehát lehetőség van arra, hogy semmi sandaság ne legyen ebben, és ezek az emberek regisztrálva legyenek.

Másik kérdés: kérem, gyakorló polgármesterként nem fűződik hozzá érdekünk, sőt senkinek sem, hogy ne regisztráltassa a munkanélkülit. Sőt, ha segélyezett, akkor elküldi a munkaügyi központba, nyilvántartásba veteti, hogyha segélyt kér valaki, azért, mert egy település szociális ellátása attól függ a normatívák kapcsán, hogy mennyi a regisztrált munkanélküli.

(23.30)

Így kap rá költségvetési normatívát - nincs itt ellenérdekeltség! Sőt eléggé furcsán viselkedik az a polgármester, aki nem küldi el regisztrálásra a munkanélkülit.

Farkas Imre képviselőtársamtól azt kérem, hogy ne tegye, mert az tényleg egészpályás letámadás, amiről Szabó Sándorné beszélt. Ha erre kell utalnom, hadd mondjam el azt, hogy mást sem hallok egy törvénytervezet kapcsán önöktől, csak azt, hogy törvénysértő, alkotmánysértő, nyomorba taszítja az országot és ehhez hasonló dramatikus megjegyzéseket. Nem sikerpropagandáról van szó, hanem intézkedésekről. A kormánynak ez a dolga, tessenek ezt elfogadni tőlünk. És semmi sikerről nincs szó, hanem arról, hogy dolgozni kell. Önök is dolgoztak annak idején a kormányzáskor, mi is igyekszünk ezt tenni, mégpedig tisztességgel és jó szándékkal.

Annyit még engedjenek elmondani, a nénik ne féljenek, a polgármesterek nem kérnek kesztyűket. Ne rémisztgessük a kedves, idős nyugdíjasokat azzal, hogy kötniük kell majd a polgármestereknek kesztyűt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 566 1999.12.07. 2:13  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Jauernik képviselő úr hozzászólását nem tudtam teljes egészében végighallgatni, de valami olyasmi ütötte meg a fülemet, hogy ön 500 jövedelempótlósról beszélt.

A jegyzőkönyvből is megállapíthatja, hogy három éve 840 volt Szarvas városában, és most, hosszú idők óta 240. Hadd mondjam el, hogy nincsenek aggályok a finanszírozást illetően, mert azok a rendszerek nem szűnnek meg, amelyek eddig is lehetőséget adtak számomra és a település számára, hogy közmunkát szervezzünk, a jövedelempótlósoknak közhasznú munkát szervezzünk.

Ugyanis a következő a helyzet: evidencia számomra, hogy a munkaügyi központtal együtt kell működni, hiszen egy településen a munkanélküliség kezelése, igaz, nem elsősorban az önkormányzat feladata - mint ahogy a munkahelyteremtés sem, mert az a reálszféra dolga és a kormány dolga, hogy elősegítse; mint ahogy számtalan példa van a kormányprogramban és a döntéseinkben is arra vonatkozóan, hogy hány tárcánál van mindarra lehetőség, hogy lehetőség szerint növeljük a munkahelyek számát.

Tehát nem kell kalkulálnom, hisz elmondok egy olyan kalkulációt, amit körülbelül fél éve végeztem el. Ha a munkaügyi központból sikerül szereznem forrást ezeknek a munkanélkülieknek a foglalkoztatására, akkor 70 százalékos támogatást kapunk a költségekre. Minimálbér mellett lehet őket foglalkoztatni, ami jövőre 25 ezer forint lesz.

Még annyit hadd mondjak el gyorsan, hogy a kalkuláció annyit jelent, hogy Szarvas város önkormányzata minden egyes jövedelempótlós foglalkoztatásánál, a saját szociális kiadásainál egy főre esően 1250 forintot spórol meg minden hónapban, mégpedig azért, mert kihasználja ezeket a lehetőségeket.

Azzal kapcsolatban, kedves képviselő asszony, amikor azt mondta, hogy mit tudok mondani - Szabó Sándorné úrasszony mondta - az 1100, önhibájukon kívül elnehezült település esetében. Higgye meg, hogy vannak módszerek! Idáig nem vették igénybe ezeket a lehetőségeket, amelyeket korábban már önök is felkínáltak. Nagy hibát követtek el.

Nos tehát, visszatérve, nem szűnnek meg azok a lehetőségek, amelyekkel a munkaügyi központ ajtaján lehet kopogtatni, csak ezekkel a forrásokkal élni kell. A számokat pedig szíveskedjék megnézni a jegyzőkönyvben: 240 főt mondtam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 572 1999.12.07. 2:06  447-579

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Bocsánatot kérek, tisztelt elnök úr, az ismételt szólásért, de úgy gondolom, arra pontot kell tenni, hogy a saját érvelésemnél példákat használok saját településünkről, de tudom, hogy ez nem általános minden településen az országban. Egyet viszont meg kell érteni, hogy minden településnek gondoskodnia kell a polgárokról, és úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos követelmény. Sorolhatnám példáját annak, de azt hiszem, nem kell a Ház türelmével visszaélnem, hogy milyen lehetőségek vannak kistelepülések számára is. Többek között nem az, kedves képviselő asszony, ha egy 500 fős település, mondjuk, Pusztaotlaka például a sajtóban paláverezik és dózerezést, falurombolást emleget, amikor valaki azt mondja a kormányoldalról, hogy a körjegyzőség talán spórolósabb megoldás lenne egy 500 fős településnél, mint önálló jogász alkalmazása. Tehát vannak módszerek arra, hogy az elnehezült körülmények között lévő, pénzügyi gondokkal küszködő településeken is módszereket találjanak arra, hogy előrébb jussanak.

A lényeg ebben a kérdésben, úgy gondolom, az, hogy a rendszerből nem kerül ki pénz, és nem von el a kormány, ezek a forintok, amelyek eddig is a rendszerben voltak, benne maradnak. Ezekkel a forrásokkal élni kell tudni, azt viszont tudni kell, hogy Békés megyében sem mindenki vette eddig igénybe. Kényelmesebb egy hivatalban ülni, hiszen nem is igazában a hivatalok dolga a munkákat megszervezni, de erre is számtalan példát mondhatnék önnek és önöknek, hogyan lehet megoldani a települési közmunkák szervezését, egy településnek el is lehet vitetni olyan munkahelyekre, városokba, nagyobb településekre a munkaerőt. Ezt meg lehet szervezni, rá lehet bízni közhasznú társaságokra, és hadd ne soroljak példákat, amivel segíteni lehet az elnehezült körülmények között lévő munkanélkülieket, csak ezért rengeteget kell dolgozni, és a hivatalban nem mindig szeretnek ebben a kérdéskörben mozgolódni. Kérem, mindenki a saját helyén keresse meg (Az elnök csenget.) a boldogulását!

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 65 1999.12.08. 2:07  37-294

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim. Először is szeretném megköszönni T. Asztalos Ildikó nagyon korrekt hozzászólását, ugyanis nem azzal kezdte, hogy a törvényjavaslat felháborító, alkotmánysértő, törvénysértő, hanem elismerte - amiért hálával tartozom számára -, hogy a kamarák eddigi tevékenysége ellenszenvet, ellenérzést váltott ki a gazdaság szereplői körében, különösen a kisvállalkozók és az egyéni vállalkozók körében. Mégpedig azért, mert kötelező a számukra, a tagdíj pedig megterhelte a vállalkozásaikat - ezt nem ő mondta, csak hozzáteszem és kibővítem.

Úgy gondolom, nem az a kérdés, amit itt kedves képviselőtársaim felhoztak - többek között Takács Imre úr is -, hogy gyengíteni kell a kamarát, mert nem ez a szándéka a törvényjavaslatnak. A kamarákat nem gyengíteni kell. Bocsásson meg, Takács képviselő úr, de nem erős kamarákra van szükség, hanem jó kamarákra, amelyek befolyásolják a gazdasági szereplőket, segítik a munkájukat. Tudniillik amiről ön beszél, az "erősről", az jelenleg is megvan. Az erővel szemben van tiltakozás, hogy csak a közhatalmi jogosítványokkal bombázzák a saját tagjaikat. A kötelezőséggel van baj, amely erőből származott. Jó kamarákra van szükség a gazdasági szereplők érdekképviseletében.

Abban igaza van T. Asztalos Ildikónak, hogy a preambulumból a köztestületi formát valószínűleg nem kellett volna kivenni a módosító indítvánnyal, ugyanis a köztestületi formának számos eleme van. Valószínű, hogy itt nem igazán helyes a javaslatunk, de az a kérdés, amely felmerült a közigazgatási és államigazgatási funkciókkal kapcsolatban, az annyiban reparálható - ellentétben képviselőtársammal -, hogy az angolszász modellben a területi kamarák megállapodást kötnek az állammal, és államigazgatási feladatokat látnak el. Erre megvan a lehetőség.

Köszönöm. Majd folytatom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 79 1999.12.08. 2:16  37-294

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy tudom, és úgy gondolom, hogy egy komoly feladat van a parlament előtt, mégpedig a kamarákkal kapcsolatban a törvényt módosítja vagy sem. És kár beszélni arról, hogy erősíteni vagy gyengíteni kell, politikai vagy nem politikai ügyek mozognak mögötte.

Kérem, a következő kérdésekben kell nekünk állást foglalnunk: a tagság kérdésében, hogy kötelező vagy nem kötelező. Tehát önkéntes vagy nem önkéntes a kamara? Ezt a kérdést kell felülvizsgálni.

A tagdíj: kötelező tagdíj vagy nem? Tagdíj vagy sem, vagy differenciált? Elmondta képviselőtársam, hogy a differenciált tagdíjfizetésnek rengeteg anomáliája és problémája lehet.

A köztestületi tevékenység: mi és mennyi legyen a köztestületi tevékenység, mi legyen a száma? Államigazgatási feladatokat kap, vagy nem kap, és ott milyen mértékben, milyen formában kapja, törvény erejénél fogva vagy szerződéses kapcsolatok tekintetében?

Én úgy gondolom, hogy az egyikünk előtt sem vitatható, hogy fontos a kamara a magyar gazdaságban, és fontos a világban, de egy a lényeg, hogy a gazdaság szereplőinek kell érezniük azt, hogy fontos számukra, mégpedig azért, mert szolgáltatásokat nyújt, érdeket képvisel és ehhez hasonló. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos például a gazdaság szereplői számára egy, kamarában megalkotott etikai kódex, a választottbíróság, a képzés kérdése, az érdekképviselet és a belső szabályozása a piacnak. Én úgy gondolom, hogy eurokonform a kötelező kamarai tagság is, és eurokonform a nem kötelező kamarai tagság is, az önkéntes. Tehát ebben nem kell vitát folytatnunk, mert mind a kettő megtalálható.

A regisztráció kérdése a négyes számú problémakör, amelyben tárgyalnunk és vitatkoznunk lehet. Úgy gondolom, a regisztrációnak, a gazdasági szereplők regisztrációjának számtalan lehetősége van, és lehet a kamaráknál regisztrálva, lehet a tb-nél, lehet az APEH-nél és a KSH-nál. Hány helyen akarjuk még regisztráltatni? Ez megint vitatkozásra, megvitatásra alkalmas kérdéskör.

Köszönöm hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 107 1999.12.08. 1:59  37-294

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végtelenül szomorúvá tett Farkas Imre képviselő úr megjegyzése és hozzászólása, hisz' ahelyett, hogy szakmai vitát folytatnánk ebben a kérdésben, sandaságot gyanít.

Szeretném leszögezni, hogy a kormány meg kívánt felelni az országgyűlési határozatnak, amely arról szólt, hogy vizsgálja felül a kamarák tevékenységét és a kamarai törvény hatályosulását. Négy pontban van e kérdésben feladatunk: a tagság, a tagdíj, a köztestületi jelleg és a regisztráció kérdésében. Ebben kell előrébb jutnunk. Az is szóvá tehető, hogy kérdezzük meg a kamara tagjait, a gazdasági szereplőket a tekintetben, hogy ők mit akarnak.

Szeretném jelenteni a tisztelt parlamentnek, hogy Domokos László képviselő úrral a megyei sajtóban az elmúlt év folyamán megkérdeztük a vállalkozókat, és egyetlenegy pozitív válasz sem érkezett. Szeretnék röviden idézni azokból a levelekből, amelyek ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánítottak ki: "Ellenzik a kötelező tagságot; nem felelt meg a várakozásainak a vállalkozóknak; díjért nem kapnak semmit; csak a tagdíjat kérik, és semmit nem kapnak", mint képviselőtársam is mondta, csak az újságot alkalmasint. És épp ezért ellent kell mondanom Lotz Károly vélekedésének, amelyben azt mondja, hogy talán nincs szükség a kamarákra.

Kérem, szerintem ki kell jelentenünk azt, hogy ebben köztünk nincs vita, és szerintem a parlament egyetlenegy tagja közt sem; a kamarákra szükség van. Itt a kérdés csak az, hogy milyen kamarákra van szükség, hogyan építkezett kamarákra, milyen feltételek mellett működjenek, és milyen tartalommal működjenek a kamarák. Én úgy gondolom, ezt a kérdést deklarálni kell, ebben pedig nem politika van, hanem próbálunk helyes megoldást keresni, és olyat, amelyet elfogadnak. Én azt szeretném, hogy a kamarai törvény módosítása kapcsán a magyar gazdaság, a gazdaság szereplői is elfogadják a kamarát, és jó kamarák működjenek Magyarországon. Ebben munkálkodjunk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 231 1999.12.08. 2:06  37-294

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szalay Gábor képviselőtársam vélekedése és kinyilatkoztatásai két esetben hozzászólásra késztettek. Mégpedig azt kérdezi, hogy talpon maradnak-e a kamarák. Ugyanakkor most nemrégiben azt a kérdést tette fel nekünk, hogy meg akarjuk-e szüntetni.

Úgy gondolom, kedves Szalay képviselő úr, hogy az önkéntesség nem jelenti a megszüntetést is. Az ön számára az önkéntesség a megszűnést jelenti? Tehát csak erőszakkal, kötelező tagsággal lehet fenntartani a kamarákat? Nagyon szomorú lenne. Szerintem a magyar gazdaság szereplői ennél korrektebbek és érettebbek.

 

(13.30)

Keller képviselő úr azt mondja, hogy jó tisztáznunk, hogy kit képviselünk. Természetesen, képviselőtársaim ezt jó tisztázni. Úgy gondolom, hogy kormánypárti oldalon is a kormány képviseli a vállalkozókat, a gazdaságot és az ország érdekeit.

Ez nemcsak szólam, hanem a hétköznapokban is kívánjuk ezt bizonyítani.

Az nagyon fontos kérdés, hogy milyen értéket is képviselünk: képviseljük az önkormányzatiságot, az EU-konformitást, a versenyképességet, a piacra jutást, a közfunkciók bizonyos részét, a tisztes szakmát és a korrekt gazdasági szereplőket. De mit nem képviselünk? Hadd mondjam el konkrétan, és ebben jó leszögeznünk az álláspontunkat. Mi, kormánypártiak nem képviseljük a menedzsment önálló, elkülönült érdekeit, nem képviseljük a vezetés érdekeit, ezt nem tehetjük, nem helyezhetjük a vezetést a kamarai tagok fölé, de itt a hozzászólásokban sajnos, sokszor ez érződött.

Azonkívül Németh Imre kedves képviselőtársam azt mondta, hogy megdrágítjuk a kamarai tagságot. Képviselő úr, ezt ön sem gondolja komolyan, azt hiszem, tudja, hogy ebben nincs igaza, szó nincs arról a kérdésről. Úgy gondolom, hogy a választói levelek bizonyították azt, hogy mohók voltak a kamarák. Megtehették volna korábban is, hogy mérlegelik, milyen tagdíjakat szabnak ki, és a maximumot követelték minden esetben. Azt hiszem, hogy a mohóságnak most az ellenszenv az ára, következménye.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 195 2000.02.01. 2:01  172-346

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én egyetértek Béki Gabriella képviselő asszonnyal, amikor azt mondja, hogy a preambulum ízlés dolga. De el kell mondanom azt is, hogy nem ez a legfontosabb, ahogy képviselőtársam már ezt szóvá tette.

A törvény benyújtójának volt egy szándéka, hogy elismerje a háziorvoslást, az orvost. Ennek a szándékának ad hangot, hisz másról sem szól a törvény, hanem erről az elismerésről. Egy háziorvos, egy orvos elismerést szerzett, bizalmat szerzett a kerületében. Ezt a munkáját, azt, hogy vele szemben bizalommal vannak a betegek, akiket ellát, ennek a praxisnak a jogát ismeri el a törvény. A törvény benyújtójának tehát az volt a szándéka, hogy hangsúlyozza, hogy elismeri az orvostársadalomban a betegek bizalmát megszerző háziorvos munkáját, még egyszer mondom, azt a munkát, amivel bizalmat szerzett, amivel hozzá fordulnak.

Úgy gondolom, a preambulum hangsúlyozza továbbá mindennek a fontosságát, tehát a háziorvoslásnak és a bizalomnak a fontosságát. Hangsúlyozza a preambulum a felelősséget.

Többet akarunk ebbe a preambulumba belebeszélni, mint amiről szó van! Hangsúlyozom, a törvény arról szól, hogy elismeri a háziorvost. Azt mondja, hogy amit megszerzett, az most egy joghoz, egy jogosultsághoz is kapcsolódik. Nagyon tisztességesnek tartom a benyújtó szándékát, hogy ezeket a szempontokat vette figyelembe a preambulumnál.

Azt is hangsúlyozza, hogy közügy. Magyarországon az egészségügyi ellátás közügy. Miért van ezzel gond? Azt, hogy hogyan fogjuk tovább csinálni, az nem ebbe a törvénybe tartozik, hogy milyen reformja lesz az egészségügynek - jelzi a törvény ezt is természetesen. Úgy gondolom, hogy a háziorvoslás jelentőségét ismeri el, amelyre régen várnak már a háziorvosok.

Köszönöm a tisztelt Háznak, hogy meghallgatott; úgy gondolom, hogy valahol itt kell keresni a preambulum lényegét.

Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 239 2000.02.01. 2:05  172-346

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Béki Gabriella, Keller képviselő úr és Bauer professzor úr többször emlegeti, hogy szűkíti-e vagy sem a szabad orvosválasztást a törvény, kiszorítja-e a térből az ellátási kötelezettség nélküli orvosokat. Kérem, ez a kérdés nagyon fontos! Tisztában vagyok a szándékkal, hogy miért beszélünk erről, de úgy gondolom, a helyére kell tennünk a kérdést, hisz nem dezinformálhatunk.

A válasz erre a két feltett kérdésre az, hogy nem szűkíti. Mégpedig azért nem, mert jelenleg is megvan és meg is marad a választási lehetőség. Közbevetőleg hadd mondjam el, hogy számomra nagyon szimpatikus az ön által szabadúszónak nevezett orvosok egyike-másika a szakmában, hisz el kell mondanom azt a pozitív tulajdonságukat, hogy piackonform a magaviseletük, a magatartásuk a beteggel, és azért nagyon sok becsületes, lelkiismeretes orvos dolgozik a szabadúszó körben is.

A válasz arra, hogy miért nem: azért, mert jelenleg is 6500 területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi kerületben választhat a polgár. Választhat a szabadúszó háziorvosok közül, és a kettőjük között a differencia, a különbség a törvény szándékai szerint, ahogy én értelmezem - kérem, javítsanak ki, ha nem -, hogy pluszkötelezettsége van a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosnak. Ezért a törvény azt mondja, hogy az ő praxishoz fűződő jogát elismeri, ennek értékét is elismeri; vagyis elismeri azt, hogy ezt létrehozta, és ezt a pluszkötelezettséget is vállalta.

De a szabadúszónál - hangsúlyozom még egyszer az imént emlegetett terminus technicus szerint - lehet értéke ezeknek a praxisoknak is. Van is jelenleg a piacon, és a piac majd eldönti, hogy mennyi értéke lesz. Kérem, nehogy azt higgyék, hogy ha valaki elköltözik egy településről és van egy szabadúszó praxisa, amit gyakorol, azt nem tudja értékesíteni a piacon - fogja tudni!

 

(18.20)

Tehát még egyszer: nem szűkíti a lehetőséget, és nem szorít ki senkit sem a piacról. Kérem, fogadják el ezt a tételt! Nem ez a szándéka a törvény beterjesztőjének!

Köszönöm szépen, elnök asszony.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 84 2000.02.07. 1:56  29-117

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ott folytatom, ahol Tállai képviselőtársam abbahagyta. Valami másról folyik a vita ebben a Házban. Göndör István képviselőtársam már egészen más utakra ment, jogtechnikai kérdésekre, előzőekben pedig a célokról beszéltünk, és egyáltalán a törvénymódosítás célját is elkezdtük vitatni.

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, tavaly decemberben a költségvetési bizottságban az elnök úr élt azzal az indítvánnyal, hogy országgyűlési határozatot kell hozni azonnal e tragikus esemény kapcsán a károk mielőbbi enyhítésére, az újjáépítésre. Nos, én úgy gondolom, hogy általános vitánál tartunk, és nem érthető az a vélekedés sem, amely Béki Gabriella részéről fogalmazódott meg, miszerint ez a lehetőség elveszi másoktól a pénzt. Kedves képviselő asszony, engedjük már meg a polgárainknak, hogy eggyel többől választhassanak, és akik fontosnak tartják a helyreállítást, azok választhassák azt, amit ők fontosnak vélnek, képviselő asszony! És ha többek között a Sportcsarnok helyreállítására szeretnék fizetni az 1 százalékukat, akkor hadd tegyék azt!

Nem értem pont a szabad demokraták részéről az ilyen lehetőségeket korlátozó javaslatokat. Tiszteljük meg a polgárokat azzal, hogy megadjuk ezt a lehetőséget! Úgy gondolom, hogy valójában a célok vitatása után már a jogtechnikai kérdéseket is belekeverjük ebbe az ügybe. Az általános vitánál elsősorban azt kellene kifejtenünk, hogy tegyük-e és tehetjük-e azt, hogy e lehetőséget biztosítjuk az állampolgáraink számára.

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves szemben lévő képviselőtársaim, egyszerre két táncot járni nem lehet! Decemberben még a sportnak kedveztünk, most pedig a társadalmi szervezeteknek igyekszünk bókolni. Kérem, két tánc nem megy egy parketten!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 100 2000.02.07. 2:02  29-117

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Csizmár Gábor Úr! Önnek nem kívánja megmondani senki sem, hogy mikor adjon be és mikor ne módosító indítványt, és azt hiszem, hogy ehhez önnek teljesen joga is van. Ne próbálja bemagyarázni a tisztelt parlamentnek azt, hogy ezért mi önt szekáltuk, de azt ön tudja pontosan parlamenti képviselőként, hogy ha ön most módosító indítványt bead, akkor Magyarországon, itt, ebben a hazában most, az adóbevallások időszakában a magyar állampolgár nem választhatja azt a neki beígért célt, hogy a sportcsarnok helyreállítására ajánlhassa fel az 1 százalékát. (Bauer Tamás: Hetente kell üléseznie a parlamentnek és kész!) Ön ezzel teljesen tisztában van. Ne mondja azt, hogy ilyen meg amolyan megoldás kell!

Vissza kell térnem, még egyszer el kell mondanom, hogy tavaly decemberben lázas tempóban javasolta a költségvetési bizottság elnöke, hogy azonnal országgyűlési határozatot hozzunk.

 

(17.00)

Mondtuk, hogy egy picikét hűtsük le a dolgot, és gondoljuk át, mert hiszen még a hamu sem hűlt ki a sportcsarnokban. Nos, utána a hat párt megállapodott, hogy igen, a magyar társadalomnak, a polgároknak felkínálja azt a lehetőséget, hogy élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az 1 százalékot pontosan a sportcsarnok újjáépítésére felajánlják.

Azt ön is tudja, Csizmár Gábor képviselőtársam, hogy nem ebből fog felépülni a sportcsarnok, de azt is nagyon jól tudja, hogy ha az emberek 1 vagy 10 forintot is felajánlanak, hozzájárulnak, befizetnek, akkor szívvel-lélekkel teszik, és a sport mellett teszik le a hitüket, és az újjáépítés mellett.

Kérem, én úgy gondolom, hogy nem illik arcul csapni a magyar társadalmat azzal, hogy ha fel akarja ajánlani az 1 százalékát, ezt a lehetőséget nem kínáljuk fel a számára a törvényhozás oldaláról. Én tiltakoznék az ellen, és józan ésszel meg sem tettem volna azt, amit ön megtett, hogy ne akadályozzam ezt a nagyon nemes folyamatot, hogy felajánlhassák az állampolgárok az 1 százalékukat. Kérem, most már ez az ön felelőssége.

Köszönöm, elnök asszony. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 4 2000.02.11. 5:22  1-41

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony, hogy megkaptam a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság február 2-án tartott ülésén megtárgyalta a kormány által T/2061. szám alatt beterjesztett törvényjavaslatot, mely a vámjogról, a vámeljárásról, a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szól. A bizottsági ülésen elhangzottakról szeretnék pár gondolatban tájékoztatást adni.

Az Európai Közösségekkel aláírt 1994. évi I. törvényben kihirdetett társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeink értelmében a csatlakozás időpontjára meg kell valósítanunk a vámjogi szabályozás teljes harmonizációját. A közösségi előírásokkal való összevetések az elmúlt években elkészültek. Jelentősebb eltérések a következőknek vannak: az úgynevezett gazdasági vámeljárásról, az egyszerűsített vámeljárásról, és a vámfizetés, a vámbiztosíték-nyújtás szabályai. A csatlakozás előkészítésének érdekében a nemzeti program rögzítette a feladatokat, melyekben szerepel többek között az e területre vonatkozó törvényi szabályozás harmonizálása.

A jogharmonizáció tervezett üteme, mint az expozében is elhangzott, minimum három ütemből, három szakaszból fog állni, mely ütemek figyelembe veszik a nemzeti érdekeinket, a fokozatosságot, a folyamatosságot, így a felkészülést, a kieső bevételeket, és ehhez hasonló kérdésköröket. Jelen törvénymódosítási javaslat célul tűzte ki a gazdasági vámeljárások szabályainak átvételét, az egyszerűsített vámeljárások körének bővítését, a kötelező tarifális és származási felvilágosítás bevezetéséhez a jogszabályi háttér megteremtését, a vámbiztosítékokra vonatkozó előírások egységes, átláthatóbb szerkezetének kialakítását. További feladata még jelen törvényjavaslaton túl a vámszervezet felkészítése a tagállami vámadminisztrációs feladatok átvételére, a szervezet átalakítása, a kapcsolódó eljárási szabályok átvétele, továbbá az ellenőrzés feltételeinek kialakítása.

(9.20)

Megjegyzem, tisztelt Ház, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság az elmúlt évben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán tartott kihelyezett ülésén az erre az alkalomra készített tájékoztató anyagból, sőt a helyszínen is tájékozódott az uniós felkészülésről, az integrációs folyamat törvényalkotási követelményeiről.

A bizottsági tárgyalás során több kérdés hangzott el a törvénymódosítás költségvetési bevétel-kiesési hatásait és makrogazdasági hatásait illetően. A kieső bevétel a csatlakozók számától függően 27-39 milliárd forintra fog rúgni 2003-ban; ez természetesen attól függ, hogy hány csatlakozó állam lesz. A kieső bevételre vonatkozólag a jövedéki törvény adóharmonizációja ad majd fedezetet 2002-ben és 2003-ban. A jövedéki törvény módosítása, a jövedéki termékek adójának megemelése 100 milliárddal növelheti majd az adóbevételt. Ez az összeg kompenzálja majd a kieső bevételeket.

Többek között élénken érdekelte a bizottságot a vámszabad terület kérdésköre, mely vámszabad területen a forgalom 40 százaléka bonyolódik le Magyarországon, és a felhalmozott működő termelőeszközökből mintegy 200 milliárd forint értékben van jelen az elmúlt évi felmérések adatai alapján. Az Unió markánsan kifogásolta a sajátos magyar szabályozást, melynek módosítása az enyhülő kritika mellett egyelőre jelen törvényjavaslatból kimaradt. 2001-től a szerződéses partnerekkel nincsen vám, az Unióval és a szabadkereskedelmi partnerekkel kötött megállapodás értelmében. Ennek és ezeknek a bevételeknek a pénzügyi hatásaival számolt a kormányzat 2004-ig, különös tekintettel a költségvetés tervezése során. Más hatástanulmány az eljárási szabályok módosítása során nem nagyon dolgozható ki, hiszen az eljárási szabályoknak nincsen anyagi konzekvenciája.

A törvénymódosítás további ütemével kapcsolatban elhangzott: az ideiglenes behozatal részletes szabályozása válik szükségessé, 2001-ben a vámszabad-területi szabályozás harmonizálását kell előkészíteni, majd a vámfizetés rendjével kapcsolatos utolsó lépéseket, melyek megduplázzák a hatályos szabályozás terjedelmét is.

A bizottság kérte a törvénymódosításhoz a hatástanulmányt és a háttéranyagot, amit az ülés előtt kapott meg a tisztelt Ház. Viszont azt is el kell mondanom, hogy időközben a bizottság megkapta az előterjesztőtől az 1-96. §-ra vonatkozó hatályos törvényi szöveg és törvényjavaslat összehasonlító elemző adatait. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Elnök asszony, elmondom a bizottság döntését - bocsánatot kérek az idő túllépéséért -: a bizottság a tisztelt Háznak egyhangúlag általános vitára ajánlja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 200 2000.03.01. 7:29  193-205

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szólás lehetőségét. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram és annak végrehajtása kapcsán tett intézkedések eredményeként az elmúlt évben a munkanélküliek száma 270 ezerre csökkent az előző évi 290 ezerről. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalékról 6,6 százalékra csökkent. A Munkaerő-piaci Alapon 152,6 milliárd forint állt rendelkezésre a munkanélküliek ellátására, melyből aktív eszközökre mintegy 65,8 milliárd forintot fordítottak. A munkahelyteremtés támogatási formái között működik a vállalkozóvá válás támogatási formája is mint lehetőség. Magyarországon az elmúlt tíz évben drasztikusan, 5 millió főről 3,6 millióra csökkent a foglalkoztatottak száma.

A munkanélküliség sokkoló emelkedése mellett, azzal párhuzamosan - mint a képviselőtársaim is elmondták - megjelent a tömeges önfoglalkoztatás. A rendszerváltást követően kialakult egy olyan vállalkozói réteg, amely munkahelye megszűnése, elvesztése miatt csak kényszervállalkozás útján tudta maga és családja megélhetését biztosítani. Az önfoglalkoztatókra, az úgynevezett kényszervállalkozók körére nem terjed ki a társadalom védelme, az állami szociális védőháló. Miután számunkra nagyon fontos a maguk foglalkoztatásáról gondoskodók rétege is, ezért időszerű róluk egységes elveken alapuló, átfogó, munkanélküli-ellátást biztosító szabályozás kidolgozása.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ezért nyújtotta be a H/1681. számú bizottsági önálló indítványt, melynek új változata a H/2246. szám alatt lett előterjesztve a tisztelt Ház elé. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. számú törvény, azaz a foglalkoztatási törvény jelenleg csak a bérből és fizetésből élők, a munkaviszonyban állók részére biztosít munkanélküli-ellátást, ha elvesztik munkájukat. Nagyon fontos kiemelnem, hogy a munkanélküli-járadék fedezetét a Munkaerő-piaci Alap biztosítja, melynek fő bevételi forrása a munkaadók és a munkavállalók kötelező járulékbefizetése.

A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt az egyéni társas vállalkozások száma. A kialakult nehéz munkaerő-piaci helyzetben sok munkanélküli vált kényszervállalkozóvá. Egyéb lehetőség hiányában ily módon igyekeztek jövedelemhez jutni. A vállalkozás eredménytelensége esetén azonban az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók nem munkaviszony keretében dolgozó tagjai a vállalkozásban töltött évek után a munkanélküli-ellátó rendszerben nem juthatnak támogatáshoz. A kötelező munkanélküli-biztosítás ugyanis az egyéni vállalkozókra nem terjed ki. 1993-ig a foglalkoztatási törvény még tartalmazott olyan lehetőséget, hogy a járadékrendszerbe nem tartozó munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján önként fizethetnék a munkanélküli-járadékot. Ennek feltételrendszerét azonban nem sikerült kialakítani. Megjegyzem viszont, hogy az egyéni vállalkozások társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe és súlya egyre jobban nő.

Ennek igazolására hadd mondjam el azt, hogy a KSH adatai szerint 1999 novemberében 465 ezer egyéni vállalkozás működött az országban. Ez a szám az év végére tovább emelkedett. Ez a nagyságrend önmagában is elegendő ahhoz, hogy megoldást találjunk ezeknek az embereknek a helyzetére, ha a vállalkozásuk csődbe megy.

A potenciális védelem nélkül maradók száma azonban ennél is magasabb, tisztelt Ház. Nem kaphatnak ugyanis munkanélküli-járadékot azok sem, akik megbízási jogviszony alapján végzik munkájukat, mint már erről szó is volt. Időszerű tehát a határozati javaslatban megfogalmazott feladat, mely szerint meg kell vizsgálni, milyen feltételek mellett, hogyan juthatnak munkanélküliségük esetén ellátáshoz azok, akik számára a hatályos rendelkezések nem teszik ezt lehetővé. Hogyan teremthető meg az esélyegyenlőség a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókkal? Úgy gondolom, hogy több lehetőség is szóba jöhet annak érdekében, hogy az érintett réteg munkanélküli-ellátáshoz juthasson.

Meg kell vizsgálni, hogy beépíthető-e az érintett kör a járulékfizetési, a foglalkoztatási törvénybe. Milyen feltételek mellett vonhatók az egyéni vállalkozók és más önfoglalkoztatók kötelező munkanélküli-biztosítás alá? Milyen mértékű járulékfizetés lenne szükséges ahhoz, hogy a kialakult rendszer működőképessége ne kerüljön majdan veszélybe?

A másik lehetséges megoldás, tisztelt Ház, a másik irány az, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján megalakított segélypénztárak, munkanélküli-pénztárak működtetésével kerüljön sor a tönkrement vállalkozók és más önfoglalkoztatók átmeneti segítésére. Jelenleg a kölcsönös segélyezetteket támogató alapítvány az OFA pályázata alapján dolgozik egy olyan önkéntes munkanélküli-biztosítási rendszer feltételeinek kidolgozásán, az önfoglalkoztatók, önsegélyezők pénztárának megtervezésén, amelynek ismeretében az érintettek maguk dönthetnek a csatlakozásról, a járulékfizetésről. Meg kell említenem, hogy a zárótanulmány várhatóan ez év végére áll rendelkezésre.

 

 

(16.00)

 

Felmerülhet továbbá az üzleti biztosítás is mint lehetőség, amely az előző formával azonosan az érintettek önkéntes elhatározása alapján működhetne. Mindegyik változat esetén alapvető a biztosítási matematikai modellezés, amely eligazítást ad az érintettek oldalán jelentkező, a kifizetések fedezetét biztosító befizetések nagyságáról, a kifizetendő munkanélküli-ellátás mértékéről, folyósításáról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önfoglalkoztató munkanélküliek ellátásának a megteremtése, szociális biztonságuk erősítése hozzájárulhat a foglalkoztatási helyzet javításához is, mivel az egyéni biztonságérzet fokozza a vállalkozói kedvet is hazánkban. A vállalkozások fellendülése pedig a foglalkoztatottak számának növekedését is eredményezheti hazánkban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért támogatom a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság indítványát, mert meg kell vizsgálni, milyen módon és milyen feltételekkel lehet a munkanélküli-ellátó rendszeren jelenleg kívül rekedők körét bevonni az ellátásba; lehetőséget teremteni arra, hogy munkájuk elvesztése, a vállalkozás ellehetetlenülése esetén munkanélküli-ellátáshoz jussanak. Ugyanakkor szükségesnek tartom a határozati javaslatban megfogalmazott feladatok pontosítását, a határozat végrehajtására megjelölt határidő átgondolását, meghosszabbítását. Erre vonatkozóan megfontolandónak érzem egy módosító javaslat benyújtását is.

Tisztelt Ház! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Filló Pál tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 356 2000.04.11. 2:13  337-361

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha megengedi, elnök úr, egypár szóban szeretnék reagálni az imént elhangzottakra. Ugyanis olyanról esett szó Tóth Sándor képviselőtársam felszólalásában - aki közben elhagyta a termet -, hogy nem fogadta el a bizottság, ezért ő maga adta elő a bizottság véleményét Békés megyei létére. Mi, Békés megyeiek nagyon jól tudjuk, hogy a rendkívüli időjárás és a belvízkár katasztrófát jelentett számunkra. Ellenzéki barátaink és parlamenti képviselőtársaink mentőövért kiáltottak, rendkívüli napot kívántak annak idején, de a kormány ezt megelőzően döntött. A kormány nem mentőövet dobott ezeknek a környékeknek a nyakába, hanem konkrét segítséget nyújtott, és úgy gondolom, hogy nagyon korrekt segítséget nyújtott.

Tóth Imre képviselőtársam aggályoskodott a tekintetben, hogy lehetett volna szervezettebb a kárelhárítás elszámolása és a helyreállítási munkák. Igaz, képviselő úr, de megvallom őszintén, hogy a katasztrófahelyzet nem tervezett, és gyorsan kellett intézkedni, gyorsan kellett helyreállítani, gyorsan kellett felmérni. De úgy gondolom, az önkormányzatok többsége szakértőket, szakembereket fogadott, erre is megvolt a megfelelő költség, és alapvetően szakszerűen folytak ezek a kárelhárítási munkák.

Úgy gondolom, hogy a védekezés költségeit nagyon korrekt módon rendezte a kormány az elmúlt évben, azon kívül az önkormányzati kötelező feladatok, ingatlanok helyreállítása korrekt módon megtörtént, a kormány a legsürgősebb, legfontosabbak feladatok elvégzésében segített. És amire nem volt példa, tisztelt képviselőtársaim, egy kormány a lakossági károk enyhítésében feladatot vállalt.

Kérem, ezt úgy élte meg Békés megye lakossága, hogy ezen megütköztek az emberek, és nagyon jó szívvel vették. És tényleg, aki gyorsan ad, az kétszer ad. Ezek az emberek jó néven vették a segítséget. Ezért köszönet illeti a kormány minden képviselőjét, minden tagját, aki ebben intézkedett. Gyors volt a segítség, de felhívta a figyelmünket a tartós megoldásokra is, mert a belvízzel kapcsolatban terveket kell készíteni, rendezni kell a csatornák sorsát.

Én köszönöm a kormány gondoskodását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), gyors segítségét. Ott segítettek, ahol a legnagyobb baj és kár volt (Az elnök ismét csenget.), és ahol a legnagyobb szükség volt erre.

Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 74 2000.05.22. 2:01  33-175

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni Géczi József képviselőtársamnak a magyarázatot arra vonatkozóan, hogy hogyan volt '89-90-ben. Úgy gondolom, hogy ez volt, és ezen változtatni kell.

Mi volt valójában, kedves képviselőtársam? Az volt, hogy egyes pártok kaptak állami tulajdont - törvény rendelte melléjük -, a többiek pedig helyben - mert a helyi ügyekről beszélek - mentek kuncsorogni az önkormányzathoz, hogy kapjanak valami ingatlant.

Úgy gondolom, kedves Göndör képviselő úr, hogy nem kívánunk mi senkit sem lehetetlenné tenni, hiszen ez puszta nem igaz vád - mondhatnám másként is. Arról van szó, hogy ebben az ügyben is rendet kell tenni, és úgy gondolom, hogy ebben konszenzust kell találnunk. Persze, aki nagyobb székben vagy nagyobb ingatlanban ül, annak ez sérelmes.

Úgy gondolom, hogy a Tóth Károly úr által elmondottakat meg kell vétóznom. Nem mondta helyesen! Ha Békés megyében csak azt a kis települést nézem, azt a kisvárost, ahol dolgozom és lakom magam is - Szarvast -, a következő a helyzet. Van egy Lengyel-palota nevű ingatlan, amelynek egyik felét a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól megkapta a Magyar Szocialista Párt.

A másik felében pedig az összes többi szarvasi párt van elhelyezve, többek közt a nyugdíjasokkal és a nagycsaládosokkal, de a Fidesznek és a MIÉP-nek nyolc éve nincs helye. Ezt valószínűleg rendbe kell tenni. Nem lehet egyes pártoknak törvény által állami vagyont biztosítani, mások pedig tartsák a markukat, kuncsorogjanak, és csak civódjanak a helyi önkormányzatokkal.

Kérem, helyben úgy tudnám az ügy elrendezését elképzelni, hogy önkormányzati tulajdon az egész Lengyel-palota, és helyben gondoskodik az önkormányzat a pártok elhelyezéséről. Rendet kell ebben az ügyben tenni, és nem vádaskodni, hanem valami megoldást kell keresni, mégpedig reálisat.

Köszönöm kedvességüket, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 100 2000.05.22. 2:06  33-175

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, Kiss Péter képviselőtársam nem igazán a dolog lényegénél jár, amikor azt mondja, mert így értettem szavait, hogy a kincstári vagyon, amelyet törvény biztosított a pártoknak, helyesebben: akkor az MSZP-nek, az egyenrangú az önkormányzati szívességi használattal. Úgy gondolom, hogy teljesen nem egy dologról beszélünk. Elmondtam azt a példát, hogy van Szarvason egy Lengyel-palota, amelynek felét a Magyar Szocialista Párt használja, bérbe adja különböző tevékenységekre, és a másik felét az összes többi helyi párt, a Fidesz és a MIÉP kivételével, sőt helyi civil szervezetek használják. Hol van itt az igazságosság? Hol van itt a realitás? Önök arról beszélnek, hogy ingatlannélkülivé akarjuk tenni a szocialistákat. Szó nincs erről! A Számvevőszék is megállapította, hogy ezt rendezni kell, mert aránytalanságok vannak az ingatlanoknál.

Nem tudom, hogy mire gondolnak, mert itt tényleg reálisan kellene értékelni. Teljesen mindegy, hogy most jó-e a statisztikája a Kincstárnak vagy nem jó, és mennyit használnak az önkormányzatok és mennyit nem használnak; egy a lényeg, hogy lényegesen több ingatlannal rendelkeznek a szocialisták, mégpedig olyan ingatlanhasználattal, amelynek különböző jogosítványai vannak. (Kiss Péter: Nem igaz!) Dehogyisnem! Akkor miért tudja, és bele sem szólhat a helyi társadalom abba, hogy mire használja a Szocialista Párt az ingatlanát. Nem szólhat bele, mert bérbe adja. A másik oldalon pedig, mint mondtam, a többinek már a fele sem marad.

Úgy gondolom, az sem helyénvaló, amit Lévai képviselő asszony mondott, hogy ki akarjuk semmizni a pártokat, és virtuális pártokról van szó, és az önkormányzatoknál ez nem megoldható. Úgy gondolom, hogy helyben igazán demokratikusan meg lehet oldani, a helyi társadalomban, ezeket a problémákat. Én bízom a helyi társadalomban, hogy ezt mindenkor elrendezi.

Köszönöm szépen a szót. (Vincze László tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 386 2000.06.13. 1:28  361-423

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bauer képviselő úr, kérem, felszólalásra buzdított azokkal a megjegyzéseivel, amelyeket ön szokott tenni. Ön mindig rombol, és meg kell mondanom, hogy nem mond igazat. Hogy tudja ön összehasonlítani a vasutasnapot a helyi önkormányzatokkal?! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj!)

Kedves Bauer Képviselő Úr! Ön a törvény szövegét sem ismeri, hiszen a törvény azt mondja, hogy az önkormányzat helyben a választópolgárok összessége. Ön most azokat sértette meg, akik helyben a demokráciát művelik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Helyes!) Én a helyi önkormányzatok nevében kikérem az ön sértését! Mi verőlegények napját nem fogunk csinálni! (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) De önkormányzatét igen!

Én úgy gondolom, hogy a helyi társadalom legfontosabb eleme az önkormányzatiság. Ezt tisztelni és becsülni kell! Úgy gondolom, hogy ön egyáltalán nem érti az önkormányzatiságot és a helyi demokráciát. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Ezt akartam önnek elmondani, és nagyon sajnálom, hogy így vélekszik rólunk, helyi önkormányzatokról.

Kedves Képviselő Úr! Még hadd mondjak el annyit önnek, Csurka úr, hogy az iskolákat nem zárjuk be, hanem pont a Bokros-csomag kapcsán nem születnek gyerekek (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jaj!), és sajnos ezért nem kell annyi óvoda és iskola. Ez nagyon szomorú!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Éljen!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 40 2000.09.06. 2:09  19-225

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálok empátiával lenni ellenzéki képviselőtársaim iránt (Varga Mihály: Nagyon nehéz!), hiszen az tényleg nagyon bosszantó dolog, ha egy kormánynak lehetősége van az állampolgárok egészének az életkörülményeit javítani. Ez nekünk megadatott.

Megadatott azért, mert... (Béki Gabriella: Megadatott!) - miben különböznek a kormányok? Különböznek a kormányok abban, hogy milyenek a gazdasági lehetőségeik, és milyen értékeket preferálnak bizonyos kormányok. Úgy gondolom, a polgári kormány abban különbözik, hogy más az értékrendje. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!) Az értékrendet pedig nekünk kell meghatároznunk. Az értékrendünk más, kedves Veres János és Keller képviselő urak! Úgy gondolom, meg kell találniuk a költségvetésben és az adótörvényben mindazokat a lehetőségeket és azokat az értékrendeket, amelyeket a magyar polgári kormány preferál. Hadd soroljam fel: értékrend számunkra, és ez a kormányprogram része is volt, a család és a családok életkörülményeinek a javítása, a gyermekvállalás.

Nem tehetjük meg azt, amit önök lehet, hogy kényszerűségből tettek - s ezt most hadd ne minősítsem -, de önök ellehetetlenítették a helyzetet, mert Bokros-csomagot fogadtak el (Szabó Sándorné: Abból osztogatsz te!), mi pedig adótörvénycsomagot szeretnénk a családok érdekében elfogadtatni.

A gyermekvállalás lehetőségeit kívánjuk elősegíteni; a gyermekek neveléséhez kívánunk hozzájárulni az adótörvényekkel és a költségvetés kapcsán, amit önök leszűkítettek; a tanulásra adunk több lehetőséget és nagyobb esélyt minden polgárnak. S nem kívánunk közöttük különbséget tenni.

Igaz, nagyon bosszantó lehet, hogy az önök ideje alatt nem épülhetett Magyarországon lakás. A miniszterelnök úr beszámolt arról, hogy növekszik az építési engedélyek száma, és igyekszünk a magyar családokat lakáshoz juttatni. (Moraj az MSZP padsoraiból.) Megértem, hogy bosszantja önöket a szociálislakás-építési program. (Dr. Vojnik Mária közbeszól.) Megértem, az is bosszantó, hogy a kis- és középvállalkozások lehetőségeit kívánjuk erősíteni. Az is bosszantó lehet, hogy a gazdaság fejlődésének adókedvezményekkel és lehetőségekkel teret nyitunk. (Szabó Sándorné: Ki teremtette meg az alapját?) S az is bosszanthatja önöket, hogy egy kormány tudott segíteni a polgárain a nagy bajban, az ár- és belvíz esetében.

Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 98 2000.09.06. 2:20  19-225

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Szeretnék két kérdésre reagálni, mégpedig Bauer Tamás képviselő úr kitételeire, hogy nem igaz, hogy az adóterhek csökkentek. A képviselő úr összekeveri, azt hiszem, mint ahogy szokta, és rombol megint a véleményével; az adóbevételek Magyarországon nőttek. Miért nőttek? Azért nőttek, mert a gazdaság eredményei erre lehetőséget adtak.

A második nagyon fontos intézkedés pedig az, hogy az adók behajtásra kerültek, képviselő úr, azért, mert nem folyt szét az országban, intézkedett rá a kormány, és fegyelmezett e tekintetben. A fegyelem tekintetében, engedje meg a tisztelt Ház, hadd köszönjem meg itt az adóalanyok önkéntes jogkövetését, az adóhatóságok, a törvényhozás munkáját, a gazdasági partnerek munkáját, és az is jelentősen hozzájárult az adóbevételek növekedéséhez, hogy a munkanélküliség is csökkent és a minimálbér emelkedett.

Én úgy gondolom, hogy az adóterhek csökkentek, és csökkenni is fognak, az adóbevételek nőttek, és nőni is fognak. És szeretném azt a tévedést eloszlatni, hogy az adóbevételek növekedése nem egyenlő az adóterhek növekedésével, tisztelt képviselő úr.

Még egy kérdést említett: a kormányprogram kérdését. Én úgy gondolom, hogy a kormányoknak kötelessége a kormányprogramjaikat betartani. Vannak körülmények, amelyek hátráltatják, és egy kormánynak általában normál körülmények között négy éve van. Kérem, nyugodjon meg, hogy a négy év alatt forgatni fogjuk a kormányprogramot, és végrehajtjuk. Van még rá időnk, jó az irány, jó a teljesítés aránya, és tesszük a jobbítás hitével, tiszta szívvel ezeket az intézkedéseket, ésszel és hozzá még tudással is.

Én azt szeretném még elmondani, hogy nem csökkent a kormányprogram eredményeként - szeretném a felsorolást folytatni - a nyugdíjak reálértéke, nőtt a nyugdíjak reálértéke. Tudom, hogy önöket zavarja a minimálbér kérdése, mert ez is jó sok embernek lehetőséget ad. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Zavaró az is, hogy csökkent a munkanélküliség és a népesség fogyása megállt.

Én úgy gondolom, az ország bízik ebben a kormányban, és hagyják meg ebben a hitében; mi szeretnénk ezt a bizalmat fokozni.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 313 2000.12.06. 1:21  279-396

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy régóta sok gonddal terhelt a magyar agrárium, és ezzel küszködik a magyar mezőgazdaság. Úgy gondolom - és elnézést kérek -, azért ülök itt a Ház padjában, hogy tisztában legyek azzal a szakmai problémával, amely az agráriumot terheli, és ezt önöktől szeretném hallani.

Felszólalásra az késztetett, hogy Mayer Bertalan úr olyan megjegyzéseket és olyan szavakat használt, ami, úgy gondolom, nem hangzott el a bizottsági ülésen. Úgy tudom, hogy ilyen szavakról nem esett szó, úgy gondolom, hogy illetlen, tiszteletlen, és a stílus jellemzi az embert, hiszen így nem illik a másik embert megszólítani.

Sőt mi több, engedje meg, tisztelt elnök úr, hogy megfogalmazzam azt, hogy méltatlan a hangnem, a stílus az agráriumhoz, az agrárgazdasághoz, a magyar parasztemberhez. Az agráriumot sok minden sújtja manapság, és sújtotta régen is, de mostanság a belvíz, az aszály, a piaci viszonyok és - hölgyeim és uraim - az ilyen politikai acsarkodások.

Kérdezem én, elnök úr és tisztelt miniszter úr, hová vezet ez? Köszönöm szépen a szót. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 473 2001.03.06. 2:28  386-606

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg messziről indult a 161. ajánlási pontnak a vitája, ugyanis arról volt szó, hogy egyáltalán van-e ilyen, és működik-e. De higgyék el, hogy működik, és a jövő azt fogja hozni, hogy ha a munkaadóknak, helyesebben a foglalkoztatóknak szükségük van munkaerőre, akkor kölcsönvesznek a csúcsok levezénylésére munkaerőt.

Azért azt tisztázni kell, hogy ki a munkáltatója a kölcsönvett munkavállalónak. A kölcsönadó a munkáltatója; a kölcsönvevő pedig csak foglalkoztatója. Tehát kivel van munkajogi jogviszonya? A kölcsönadóval. Éppen ezért hogyan lehet a munkajogi bérgaranciát összekötni egy igénybe vevő feltételeivel; hát ez rém nehézkes! Ezt lehet majd egy szerződésben megoldani, de azért azt higgyék el, hogy a munkavállaló itt szerződést a kölcsönbeadóval köt. Ez a kettőjük munkajogviszonya. Hogyan lehet harmadik pólusúvá tenni az ügyet? (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Nagyon nehezen megoldható.

Én értem azt a tisztességes szándékot, ezzel azt szeretnék mondani, hogy ha valakit kölcsönvesznek, az hasonló munkabért kapjon, mint ahova kölcsönvéve dolgoztatják. Ez nagyon helyes szabály - csak ezt az élet nem fogja tudni megoldani, azzal a szabállyal sem, amelyet önök javasolnak. Tehát az a szabály azért nem jó, mert nem lehet garantálni; ez két munkáltató, egy foglalkoztató és egy kölcsönadó polgárjogi szerződése, és a munkaszerződés pedig a kölcsönadónál van. Ott kell biztosítanunk a munkavállalót, és ezért fontos a képviselőtársaim azon véleménye, hogy igenis csak gazdasági társaság legyen a kölcsönbeadó, hogy minden jogi garanciája meglegyen annak a munkavállalónak, aki ilyen helyzetben szerződik és tud vállalni munkát.

A másik kérdés pedig az, hogy azért higgyék el, különböző feltételek és különböző bérek mellett lehet foglalkoztatni embereket, azért, mert az élet így hozza. Lehetséges, hogy pont drágábban fogják kölcsönadni, és több lesz a bére is, mint az ott dolgozóké. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Azért, mert lehetséges, hogy egy munkacsúcsot kell levezetni, és nem bérsztrájkról van itt szó.

Köszönöm szépen - elnézést.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 135 2001.03.26. 2:04  106-184

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedi, kedves Filló úr, elnök úr, én nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy ön mint a foglalkoztatási bizottság elnöke egy olyan törvény módosításánál, amely igazítja, pontosítja a helyzetet, ilyen kifejezéseket használ és bírálja a polgári kormányt. Pontosan azt mondta: sem segélyt, sem munkát nem adott a polgári kormány. Kedves Filló úr, úgy gondolom, hogy ez a depresszió, sőt mi több, ez az igaztalan állítás nem helyes öntől! Hisz ön is elismerte az imént, második hozzászólásában, hogy a foglalkoztatottak száma Magyarországon nőtt a polgári kormány kormányzása alatt. Sőt mi több, a munkanélküliek száma pedig csökkent, kedves Filló úr! Ezek számszerű tények, úgy gondolom, ezt komolyan kell venni, és nem illik róla mást mondani.

Sőt mi több, az is kicsit elszomorított, hogy ön azt mondta, rontotta a munkavállalók helyzetét. Kedves Filló elnök úr, ha lenne szíves megmagyarázni, pontosan miben rontotta a polgári kormány a munkavállalók helyzetét Magyarországon?! Én úgy emlékszem, hogy az önök kormányzása alatt csökkent a munkahelyek száma, csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor nőtt a munkanélküliek száma. Hál' istennek a polgári kormány munkahelyteremtő és gazdaságot élénkítő intézkedései kapcsán nőtt a munkahelyek száma, csökkent a munkanélküliek száma és nőtt a foglalkoztatottak száma.

Úgy gondolom, tényleg komolyan kell vennünk azt, hogy segély helyett munkát és esélyt kell adni a munkavállalóknak, nem alamizsnát. Én úgy gondolom, hogy a jövedelempótló támogatás megszüntetése nagyon pozitívan hatott a foglalkoztatásra. Higgye el, akik a munkanélküliek kenyerét eszik, nem segélyt kérnek, hanem munkát! Én ezt bizonyíthatom önnek azzal, hogy például Szarvason, akik munkanélküliek, találnak munkát a városnál és a szociális foglalkoztatásban.

Úgyhogy kérem, gondolja át mindazt, amit mondott, és tényleg nagyon sajnálom, hogy ön ilyen véleménnyel van. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 403 2001.04.17. 2:07  366-428

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Imre képviselőtársam korábbi hozzászólásával kapcsolatosan szeretnék reagálni, ugyanis bírálta a kormányt és a törvényhozást, a kormánypártiakat, hogy azt mertük mondani, hogy segély helyett munkát, és esélyt a munkanélkülinek arra, hogy újból munkába állhasson.

Nem teljesen értem, képviselő úr, hogy miért cáfolja ezt az állítást, holott ez az életben működik, mégpedig a következőképpen. Ha valaki sorsa elnehezül és a munkanélküliek kenyerét eszi, akkor a munkaügyi központban jelentkezve munkanélküli-ellátásban részesül, tehát segélyt kap. Itt is együtt kell működni a munkaügyi központtal, és jöhet az önkormányzat, hogy ha a munkanélküliekből szervez közhasznú foglalkoztatást, semmi akadálya nincsen, és dolgozhat; azt gondolom, hogy nem korábbi segélyösszegért, hanem minimálbérért, amely jogszerző időt jelent továbbra is.

Úgy gondolom, hogy aki kiesett a munkanélküliek ellátásából, az rendszeres szociális segélyre jogosult az önkormányzatnál. Ennek a feltételeit az önkormányzatok vizsgálják természetesen.

Itt újból van lehetőségünk - az önkormányzatoknál -, hogy közérdekű, közcélú és közhasznú munkát szervezzünk, mégpedig szintén legalább a minimálbérért, azaz 40 ezer forint bruttó bérért.

Minden esetben együtt kell működni a munkaügyi központtal - nem értem, hogy ezzel mi a probléma. Annyit jelent még, hogy a rendszeres szociális segélyen lévők közérdekű, közcélú és közhasznú foglalkoztatása munkajogi jogszerző időt jelent, és újból lehetősége van arra, hogy munkanélküli-ellátásba kerüljön. De azért gyűlnek a ledolgozott évei a munkanélkülinek, és azt hiszem, hogy a segély helyett még mindig százszor jobb a munka. Higgye el, ezt otthon megtapasztalom a munkanélküliek esetében, akik rendszeres szociális segélyen vannak az önkormányzatnál, hogy kérik a munkát és szívesen dolgoznak, és könnyebb visszaállniuk a munka világába.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy szólhattam.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 417 2001.04.17. 1:58  366-428

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Imre úr ismételten három dolgot mondott: mégpedig azt, hogy nincs pénz az önkormányzatoknál a közérdekű, közcélú és közhasznú foglalkoztatásra.

 

 

(22.30)

 

Tisztelt Képviselőtársam! Ehhez informálódnia kellene, ugyanis a költségvetési törvényben az önkormányzatok ezekre a foglakoztatásokra normatív módon kapnak pénzt. Azt is el kell mondanom önnek, hogy ennek a pénznek a felhasználásával az önkormányzatok, sajnálatos módon, nem élnek kellőképpen; a felhasználás körülbelül 40-45 százalékos.

Úgy gondolom, ahol ezt nem szervezték meg az önkormányzatok, nem tekintik fontosnak az ott élők szociális foglalkoztatását, nem találnak feladatot, akkor ott nagyon helytelenül járnak el. Ott valószínűleg le kell váltani a vezetést; egy településen mindig lehet találni kellő számú és kellő mennyiségű munkát, amit értelmesen és munkabérért el kell végezni egy településen. Lehet, hogy szebbek lennének a települések, ha az önkormányzatok e tekintetben többet munkálkodnának.

Tehát munka is van, pénz is van. Azt mi sosem mondtuk, kedves képviselő úr, hogy egy munkanélkülinek nem kell együttműködnie a munkaügyi központtal vagy épp az önkormányzattal. Ha a munkaügyi központtal nem működik együtt, annak szankciói vannak. Sőt mi több, ha nem működik együtt az önkormányzattal a közérdekű munkavégzésre való kiajánlásban, annak is szankciója van. Úgy gondolom, a saját érdekében kell együttműködnie a munkanélkülinek. Higgye el, ezek a tisztességes emberek együtt is működnek! Együttműködnek azért, mert ők is megértik azt ott, helyben, ami, úgy látszik, ebben a Házban nem teljesen nyilvánvaló, hogy ha együttműködnek, van esélyük az elhelyezkedésre, az újbóli munkába állásra.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 423 2001.04.17. 2:07  366-428

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy alapvetően az ön által felvázolt probléma a közhasznú foglalkoztatásnak az egyéves korlátjával van. Ezt is szervezheti az önkormányzat, de az önkormányzatnak lehetősége van közérdekű és közhasznú foglalkoztatásban is dolgoztatni a munkanélkülit a településen - ennél nincs korlát. Minimum harminc nap a foglalkoztatás időtartama, és nincs korlátja a foglalkoztatás futamidejének.

Viszont a közhasznú foglalkoztatásnál az ön által említett probléma egy élő gond. Ugyanis ez a dolgozó a munkaügyi központban nyilvántartott munkanélküli, közben közhasznú foglalkoztatásra egy évre őt kiközvetítik. Amikor az egy éve lejár, akkor vissza kell mennie a munkanélküli státusba, eltölti a munkanélküli-ellátás idejét, és ismételten hozható közhasznú foglalkoztatásba. Itt abban van ellentmondás, Keller képviselő úr, hogy igen, ez a szabály azért van, hogy amikor bent van a munkaügyi központban, akkor lehetőség legyen jobban kapnia állásajánlatokat, és ezért van az egyéves korlát, ezért csak egy évig foglalkoztathatják őt ebben az ellátásban. De amikor a munkanélküli-ellátást kapja, akkor viszont többet kell jelentkeznie, így többet találkozik a munkahely-közvetítőkkel. Úgy gondolom, hogy ez nem jelent jelenleg gondot, és célja, értelme van ennek az egész ügynek, hogy így működik.

Úgy gondolom, az viszont nem egy komoly érv, hogy ott, amelyik településen magasabb a munkanélküliségi ráta, nincs, aki a közhasznú foglalkoztatott munkavállaló helyébe lép, amikor az egy év lejár; higgye el, ez némi adminisztrációs problémát jelent, mert ilyenkor ki kell léptetni a dolgozót a munkaviszonyból, és el kell bocsátani a munkaügyi központhoz, ez papírmunkát jelent. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De sajnos van munkanélküli több helyütt.

Köszönöm szépen, elnök úr.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 10 2001.06.13. 5:33  1-25

BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság folyó hó 5-én megtárgyalta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/4570. számú törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága tekintetében egyhangú döntést hozott szavazatával.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy a bizottsági vita kapcsán pár mondatban tájékoztassam önöket az ott elhangzott véleményekről. A gyermekvédelmi törvény elfogadása óta eltelt négy év tapasztalatai - véleményünk szerint - indokolttá tették annak csomagban történő módosítását, amit most a tárca beterjesztett a tisztelt Ház elé. A módosító csomag 107 paragrafusból áll, melyekben - nagy számuk ellenére - a törvény alapelvei, koncepciója, szerkezete alapvetően nem módosult, de kiegészült.

A módosítás indokoltságát - mint mondtam - az eltelt négy év tapasztalatain túl jelenti: a kormányprogramban megfogalmazott preferenciák érvényesítése a gyermekvédelemben, az ombudsmani ajánlások figyelembevétele, azok módosításokba való átvezetése; az eltelt időszak tapasztalataiban kicsúcsosodott anomáliák eloszlatása és a hiányosságok pótlása.

A törvényjavaslat preferenciájában tartja továbbra is, hogy a gyermek családban történő nevelésének mindenféle lehetőségét biztosítani szükséges. A családban maradáshoz támogató szolgáltatások rendelését, ezek működésének biztosítását tartja fontosnak a törvény. Két új intézmény bevezetése is szóba kerül: a gyermekjogi biztos és a családi gyermekvédelmi biztos mint új intézmény.

A törvény és a törvényjavaslat súlyát adják a következő számok is, ha megengedik, akkor megismételném önöknek, hiszen a veszélyeztetett gyermekek száma '97-ben 420 ezer fő volt, 1998-ban 380 ezer fő, és ha nem folytatom a sort, csak 2000-re térek ki, akkor is 264 ezer fő veszélyeztetett gyermekről szól majdan a törvény. A szakellátásban részesült ellátottak, gyermekek száma: 18 ezer kiskorú és 4 ezer nagykorú. Ebből 45 százalék helyezkedik el nevelőszülőknél, a többi valamilyen gyermekotthonban kap elhelyezést.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvény módosítása kapcsán kiemelnék néhány szempontot, melyek kiemelten fontosak a továbbiakban is: preventív célú ellátások és szolgáltatások fejlesztése, bővítése; a normatív kedvezményekben részesülők körének bővítése, többek között a kiterjesztett gyermekétkeztetéssel. Ez százezer fős növekedést jelent majd az ellátásban. A gyermekjóléti szolgálat feladatainak bővítése; a gyermekek napközbeni ellátásának bővítése, itt különösen a 10 év felettiekre gondolunk, és a bölcsődei ellátás kiterjesztésére, továbbá a családi napközis hálózat bővítésére. Az átmeneti gondozás tekintetében a családok átmeneti otthona feladatainak pontosítása is befért a törvénybe, valamint bővíteni szükséges a válsághelyzetben lévő, várandós anyáknak befogadásának lehetőségeit is.

A törvénymódosítás szerint a szakellátás gyermekelhelyezéshez kötődik, továbbra is preferált az örökbefogadás és a nevelőszülőknél történő elhelyezés. De a nagyon problémás esetekre speciális ellátás lehetőségét is felvázolja a törvény.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A módosítás néhány, nagyon fontos elemére szeretném még felhívni szíves figyelmüket: a nevelőszülői jogviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony törvény szintű elismerésére. Megerősíti a gyermektartási díj megelőlegezését s az erre vonatkozó szabályokat, sőt kiterjeszti azt a továbbtanulók vonatkozásában is. A továbbiakban: a 10 ezer fő feletti lakosságszámtól kötelezővé teszi a bölcsődei ellátást. Meg kell említenem itt azt, hogy a bizottsági ülésen szóba került, hogy 540 bölcsőde van az országban, de ugyanakkor ez a kisebb településeken nem létezik, ezért számítunk a törvény módosítása kapcsán további 50 bölcsőde létesülésével.

 

(9.40)

 

A családok átmeneti otthonának biztosítása a 30 ezer fő feletti lakosságszámnál, a speciális ellátást igénylő gyermekek esetében a nevelési felügyelet köre, a gyermekek jogainak védelmére afféle gyermekjoggal foglalkozó ombudsman beállítása a gyermekjogok biztosítását jelenti, és kiszélesítési a többgyermekes családoknak adható 50 százalékos étkezési térítésidíj-kedvezményt. Megjegyzem, hogy jelenleg az étkeztetési támogatásban 800 ezer gyermek kap ellátást, és emellett az otthonteremtési támogatás mértéke is nő.

A bizottsági ülésen a hozzászólásokban és kérdésekben fontos helyet kaptak a pénzügyi, a normatív, a finanszírozási kérdések és ezek költségvetési megoldása. Figyelemre méltó volt az elnök úr észrevétele a tekintetben, hogy a lakáshoz jutás támogatását is be kellene a törvénybe applikálni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Ház! Bocsánatot kérek, elnök asszony. A bizottság a törvénymódosítást egyhangú szavazattal elfogadta. Köszönöm szépen megértő figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 42 2001.09.06. 2:09  1-84

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Ha megengedik, akkor egy korábbi felszólalásra, vezérszónoklatra szeretnék utalni Kósáné dr. Kovács Magda képviselőtársam vonatkozásában. Képviselő asszony, nekem nincsenek kétségeim a tekintetben, hogy ön szociálisan érzékeny, és ennek számtalan tanúbizonyságát adta. Itt más gondom van e tekintetben mindarról, amit mondott.

Ugyanis én úgy gondolom, a kritikája most, itt nem helytálló, ugyanis a diagnózis fennállt korábban is a szociális ellátásban, helyesebben: tudták azt, hogy milyen gondok vannak. Nem tehették vagy nem tették meg annak idején, és a terápia késett. Késett, mégpedig azért, mert most úgy hallottuk, hogy annak idején nem volt rá anyagi lehetőség. Én úgy gondolom, hogy más a szó a szociális érzékenységet illetően, és más a tett. Én úgy gondolom, a tett a fontosabb, és a törvényjavaslat egy tettet próbál demonstrálni, mégpedig azt, hogy ennek a kormánynak fontos a magyar állampolgárokról való szociális gondoskodás. Úgy gondolom, hogy nem önnel, nem az ön személyével van gondom, hanem elsősorban a pártjáéval.

Többen a szemben lévő oldalról azt mondogatták, hogy osztogat a kormány. Ez egy pejoratív kicsengésű szó, én nem tudom, miért teszik ezt. Úgy gondolom, hogy kedvezőtlen színben kívánnak minket föltüntetni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Egy kormány kormányoz, és amikor bevételei vannak, akkor lehet más szóval mondani azt is, hogy támogat, prioritásokat határoz meg, odafigyel a problémákra, és forrásokat biztosít. Ez, kérem, csak szókincs kérdése, hogyan kívánjuk a kormány eddigi munkásságát, tevékenységét minősíteni. Én úgy gondolom, hogy nagyon sok helyre kell a pénz, és egy kormány maga dönti el alkalmasint, hogy mely kérdéseket ajánl meg a parlamentnek, és mely kérdésekhez biztosít esetlegesen többletforrásokat.

Teszi a dolgát a kormány. Én úgy gondolom, hogy tisztességesebb - az önök szavaival élve - osztogatni, mint fosztogatni. És úgy gondolom, hogy helyesen teszi a kormány. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igen! - Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 46 2001.09.06. 1:38  1-84

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a szociális gondoskodás egy fontos dolog, mégpedig az állam szerepvállalása e tekintetben nagyon fontos és szerteágazó. Sok pólusa van a szociális gondoskodásnak, de úgy érzem, hogy a szociális érzékenység fényében tetszelegni másoknak, akiknek esetleg lehetett korábban erre négy évük... - talán tükör kellene eléjük. (Dr. Vojnik Mária: Maga meg szégyellje magát!)

Én úgy gondolom, hogy szociális gondoskodásnak nevezhető, és azt hiszem, rosszmájúan sem mondhatják az ellenkezőjét, amikor a kormány a lakáshoz jutásban, a családok támogatásában, a szociális bérlakások kérdésében, a diákhitelekben, a tandíj eltörlésében, a kiegészítő családi pótlékban, a nyugdíjasházban és sorolhatnám még a példát, amivel szociálisan érzékeny volt és gondoskodott. Történik ez mindazért, hogy majd lehessen később gyermekeinknek gondoskodni másokról.

 

 

(11.50)

 

Ez nagyon fontos az idősek vonatkozásában is. Úgy gondolom, a törvényjavaslat jelentős lépés azon az úton, hogy ezt a gondoskodást továbbfejleszthessük és tovább bővíthessük, nem elhanyagolva a jogharmonizációs kérdéseket. És az a vád, amivel illetnek minket, hogy miért most és miért későbbi hatályosulással vezetjük be, kérem, ezekre az új jogintézményekre fel kell készülniük az önök által is emlegetett önkormányzatoknak, és egyáltalán, magának a kormánynak is a végrehajtási rendeletek megalkotását illetően.

Nos, fel kell vázolni a jövőt, és ez a törvény azért sok tekintetben jövőt is vázol. Én örülök, hogy megtörtént a törvényjavaslat benyújtása.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 52 2001.09.06. 2:05  1-84

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Dr. Orosz Sándor véleménye a tekintetben, hogy ezekhez forrást is kell biztosítani, mindenféleképpen helyes megjegyzés, és ezzel tisztában vagyunk. Úgy gondolom, költségvetések kérdése az, majdani költségvetések kérdése, hogy mennyit biztosít a kormány ezekhez a feladatokhoz.

Azt külön megköszönöm, képviselőtársam, hogy ön az önkormányzatokról nem olyan elítélő módon beszélt, mint Béki Gabriella képviselő asszony, aki azt mondta, hogy az önkormányzatok 90 százaléka nem látja el az alapvető szociális feladatait. Kedves képviselő asszony, bocsásson meg, de a magyar önkormányzatok, de maradjunk inkább csak abban, hogy a saját nevemben is kikérem ezt a megjegyzést. Higgye el, hogy amit az önkormányzatok tehetnek, megteszik. (Dr. Kökény Mihály: Nem tudják! Nincs pénzük!) És úgy gondolom, az alapellátásban fontosnak vélik azt, hogy az idősekről, a gyerekekről és egyáltalán a szociális kérdésekről megfelelő módon intézkedjenek. Ahol ezt nem teszik, ott valószínűleg a képviselő-testületben és a polgármesterben van a hiba.

Úgy gondolom, a fejlesztések helyett alkalmasint az ott élők biztonságos megélhetését kell előtérbe helyezni. Tesszük ezt sok helyütt az országban és sok eredménnyel. Azt azért tudni kell, hogy az alapellátás az önkormányzat kötelező feladata. Nem könnyű feladat, higgyék el. Azért nem, mert nagyon sok a gond, nagyon sokat megörökölt ebből a társdalom a korábbi időkből, és sok helyre, sok embernek kell a pénz. Ez következik abból, hogy alacsonyak voltak a bérek, alacsony lett a nyugellátásuk, azért, mert nem megfelelő volt az egészségügyi ellátás, ezért rokkantakká váltak, és sok egyéb más társadalmi, politikai, gazdasági összetevője van a jelenlegi szociális helyzetnek.

Kérem, ezt mindig vegye figyelembe, és azt, hogy ott helyben tényleg nekünk kell gondoskodnunk időseinkről és az elesettekről és a szociálisan rászorultakról - tesszük is. És azt pedig nem lehet mondani, hogy ehhez nincs forrás. Van! Nem dúskálunk benne, de ez nem először van így.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 64 2001.09.06. 2:07  1-84

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vojnik képviselő asszony, ne vegye rossz néven, nem minősítek, csak véleményem van arról, amit elmondott, úgyhogy bocsánatot kérek.

Nem értem kristálytisztán, pontosan miről beszél, amikor azt mondja, hogy mit tett a korábbi kormány és miről számoljon be. Képviselő asszony egy költségvetési törvényt kér - hát nem ez van napirenden! Pontosítom magam: nem értem, hogy most akkor rossz napirendnél vagyok jelen? Úgy gondolom, hogy nem erről tárgyalunk. (Béki Gabriella közbeszólása.) Bár összefüggéseket lehet keresni, de az biztos, hogy most nem ez van napirenden. Ön pedig ezt kifejezetten követeli e napirend kapcsán.

Elhangzott az a megjegyzése, hogy előremenekül a kormány. Úgy gondolom, ezt talán még fel is lehetne vállalni. Ugyanis a vezetésnek több módszere van. Van, aki azt mondja, hogy a problémát ad hoc kezeli, tüneti kezelést alkalmaz, a szociális gondoknál is van ilyen, hogy segélyeket osztogat alkalmasint. Én azonban úgy gondolom, fontosabb az, amikor a másik mellett persze, a problémák kezelése mellett, az ember előre igyekszik a problémák számát csökkenteni. Úgy gondolom, a kormány benyújtott törvényjavaslata a rászorultak számának csökkentése tárgyában komoly intézkedéseket hozott, mármint a korábbi szociális intézkedéseire gondolok.

 

 

(12.20)

 

Úgy gondolom, ha alkalmunk és lehetőségünk van, fontosabb előre csökkenteni a problémák számát, a gondot és a rászorultak számát. Képviselő asszony, ez vezetésbeli technika, ebben én egyetértek önnel. A kormány teszi a dolgát aktuálisan, és úgy gondolom, a beterjesztett törvényjavaslattal előremutatva a számát is igyekszik csökkenteni; nem csak ezzel a törvényjavaslattal, mert azt nem mondhatja ön, hogy például a családi adókedvezmény és az idősek nyugdíja reálértékének megőrzése nem egy preventív intézkedés a problémák megelőzését illetően. Úgy gondolom, hogy ennek azért egységben kell lennie, kezelnünk kell a mai problémát, és lehetőleg meg kell előznünk a későbbieket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 87 2001.09.06. 2:51  84-122

BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság augusztus 28-án megvitatta a T/4644. szám alatt beterjesztett, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ha megengedi a tisztelt Ház, felolvasom a bizottság véleményét és ajánlását.

A benyújtott javaslatban a munkaügyi és igazgatási tárgyú törvények módosítását javasolja a kormány; alapvető indoka az európai uniós közösségi joganyaghoz történő jogközelítés, illetve annak megteremtése. A jogközelítés elsősorban a foglalkoztatási törvényre jellemző, ahol is nem kerül most átvezetésre az EU szabályrendszere. Ennek indoka: mivel a csatlakozáskor elsődleges joganyagként épül be a hazai jogrendszerbe az uniós rendelet. Most a törvényjavaslat úgynevezett utaló szabályokkal kerül kiegészítésre, amelyek a hazai és közösségi szabályok egymásra tekintettel való alkalmazását segítik elő elsősorban.

A másik jelentősebb törvénymódosítás a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítása, melynek kapcsán egy bekezdése a csődtörvénynek is módosul. A Bérgarancia Alapról szóló törvény a csődtörvényre való hivatkozással működik a javaslat szerint, annak fogalomrendszerébe épül be. Ennek következtében a támogatás igénybevételét is a felszámolóra telepíti a javaslat, és ezt a bizottságunk helyesnek tartotta.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A munkavédelmi törvény tekintetében szintén jogharmonizációs jellegű módosításokat tartalmaz a javaslat. Fontosnak ítéltük, hogy több szakmai és hatósági ellenőrzési garanciákat nyújtó szabályt módosít, illetőleg kiegészít az előttünk lévő törvényjavaslat. Elhangzott a bizottságban a javaslat értékeléseként, hogy a módosítás a munkavállalók érdekeit kívánja védeni, szolgálni.

Ugyanez vonatkozott a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítására is, hogy a munkavállalók érdekeit és biztonságát szolgálja.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a T/4644. számú törvényjavaslatot 11 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 138 2001.09.06. 9:17  131-149

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! A rendszerváltást követően sokan kerültek utcára, hisz a cégek tönkremenetele, csődje, felszámolása, privatizálása rengeteg embert érintett nagyon keserűen, mégpedig úgy, hogy meg kellett válnia munkájától, nem marad munkája, nem maradt munkahelye.

Sokan úgy próbáltak ezen változtatni, hogy továbbtanultak, képezték, átképezték magukat, és különböző megoldást választottak arra, hogy azt a traumát, amely őket érte, túléljék, biztosítsák családjuk jövedelmét, megélhetését. Sokan voltak és vannak közülük ma is, akik vállalkoznak, vállalkoznak azért, mert - mint mondtam - a családjuk megélhetését biztosítani kívánják. Fontosak számomra, számunkra és a gazdaság számára a vállalkozók, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók is, hisz jelentős a gazdasági haszna, és jelentős, számunkra is fontos azért, mert nagyszámú vállalkozóról van szó. Államtitkár úr említette, hogy nem igazán tudni pontosan - hisz erre vonatkozóan statisztikák és nyilvántartások nincsenek -, hogy hány főt is érint. Becslések vannak és korábbi felmérések, melyek szerint az e körben foglalkoztatottak száma elérheti az 500 ezer főt is.

Sok tekintetben és sokszor mondták azt az elmúlt időszakban, hogy kényszervállalkozók. Igen, kényszervállalkozók, mint elmondtam, de önfoglalkoztatók, ugyanakkor társas vállalkozási formákat is választottak. Saját munkaerejüket próbálták hasznosítani, lakásukat, garázsukat, megtakarított pénzüket, s ezzel próbáltak vállalkozni; és próbálnak manapság is, hisz én úgy gondolom, hogy ami nagyon becsülhető ebben a nemzetben: a túlélés képessége, és úgy gondolom, a magyar ember megtesz mindent azért, hogy megéljen.

Nem mindenkinek sikerült és ma sem sikerül a vállalkozása. Ez adódhat abból, hogy a piaci viszonyok úgy szabályozódnak vagy úgy mozognak, hogy ez nem kedvez a vállalkozásának, nem mindegy, hogy hol lakik a vállalkozó, és emiatt is csődbe mehet vagy éppen fel kell számolni a vállalkozását. Nem biztos, hogy képzett, és lehet, hogy hibákat is követ el, de lehet, hogy önhibáján kívül megy tönkre a vállalkozása. Nagy veszély ez akkor, amikor gyakorlatilag mindent latba vet a vállalkozó, a munkavállaló azért, hogy a jövedelmét és a megélhetését biztosítsa.

Én úgy gondolom, hogy a munkanélküliek ellátásáról a törvény régóta gondoskodik, és ennek megvannak a szabályozott formái is. Viszont amiről most beszélünk, az önfoglalkoztatókról, ez hosszú ideje nem megoldott. Tisztelt képviselőtársaim, több mint tíz éve nem megoldott az önfoglalkoztatók munkanélkülivé válása esetén az ellátás.

Azt hiszem, azt mindenki tudja, hogy a munkanélküli-ellátás forrása elsősorban a Munkaerő-piaci Alap. Az alapot a munkavállalók és a munkáltatók befizetései táplálják, két forrásból táplálkozik. Működése ennek az igénybevételére szabályozott, és a jogosultság is szabályozott. A befizetések, mint mondtam, a munkaadói járulékokból és a munkavállalói járulékokból származnak. Működik ebben a rendszerben - és úgy gondolom, ez nem rossz - a szolidaritás elve, ugyanakkor a biztosítás elve is működik az eddig kialakult rendszerben. Hangsúlyozom, azokról van szó, akiknek munkaviszonyuk van, társadalombiztosítást és egyéb más járulékot fizetnek utána a munkaadók és maguk a munkavállalók is.

Azt mindenki elfogadta, hogy ez így működik, és azt is tudomásul vette eddig a társadalom, hogy csak az részesülhetett ebből az ellátásból, aki befizetett. De úgy gondolom, a szolidaritás elvének valahol a tekintetben is működnie kell, hogy akik nem fizettek be, azok is kaphassanak valamilyen ellátást. E gondoskodás vetette papírra az országgyűlési határozati javaslatot, hogy e rétegről is igyekezzünk gondoskodni mi itt, a törvényhozásban.

Az az állításom teljesen nem igaz, hogy nem vehettek igénybe semminemű támogatást a korábban nem befizető munkanélküliek, hisz szó volt arról, államtitkár úr is említette, hogy a munkaügyi központokban jelentkezve a munkanélkülivé váltak különböző képzésekben részt vehettek, és a foglalkoztatásukhoz a munkáltatóik támogatásokat igénybe vehettek ebből a Munkaerő-piaci Alapból, de konkrétan munkanélküli-segélyt nem.

Nos, fölvetődik a kérdés: mi legyen azokkal, akik nem befizetők, és nem fizettek be a biztosítási alapba? Ezek ellátatlanok, mint mondtam. Két megoldás kínálkozik: az önkéntes vagy a kötelező biztosítás. A kötelező biztosítással kapcsolatban a megkérdezettek, így tehát az érdek-képviseleti szervek is amellett kardoskodtak, hogy ne legyen kötelező. Úgy gondolom, hogy a teher sem szabad, hogy tovább nehezítse ezeknek az embereknek az életkörülményeit, de lehetőséget kell biztosítanunk az önkéntes biztosítási rendszerek kialakítására. Gyakorlatilag ez is nyitott kapukat döngető elképzelés, hisz van jelenleg; ezzel az a gond elsősorban, hogy költséges, és nem igazán barátkoztak meg ezzel az elmúlt 10-11 év alatt a vállalkozók.

Ez a biztosítási forma - tehát az önkéntes - arra az esetre szólna, ha a vállalkozó munkanélkülivé válik. Kik ezek a vállalkozók? Mint szó volt már róla: egyéni, társas és más típusú önfoglalkoztatók.

Arra a kérdésre is választ kell adnunk, hogy milyen, jelenleg is érvényben lévő jogi feltételek vannak arra vonatkozólag, hogy ezek a vállalkozók az önkéntesség alapján biztosításban részesülhessenek. A biztosítópénztárakról szóló '95. évi XCIV. törvény, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárról szóló '97. évi LXXXII. törvény. Megkérdezve a vállalkozókat, drágának tartják ezeket a formációkat, és azt hiszem, a feladatunk a tekintetben van, hogy az önkéntes biztosítás költségeit csökkentsük, és az állami szerepvállalást e tekintetben előtérbe helyezzük.

Nos, mint mondtam, nem alakult ki eddig a formája, és az önkéntesség lehetőségével nem éltek a vállalkozók, pedig a jogi keretek adottak. Én úgy gondolom, hogy meghallgatva az érdekképviseletek véleményét is, velük párbeszédet folytatva, ragaszkodnak ők is az önkéntesség elvéhez, ugyanakkor a kérdés megoldását szorgalmazzák, és az állami szerepvállalás bekanalizálását.

 

 

(16.20)

 

Úgy gondoljuk, hogy a vállalkozók és e kör terheinek nem szabad nőnie, meg kell maradnia az önkéntesség elvének; és az állami szerepvállalásnak e tekintetben lehetőséget kell adnia, hogy ezek a munkanélkülivé váló önfoglalkoztatók ellátásban részesülhessenek arra az esetre, ha munkanélkülivé válnak.

Farkas Imre képviselő úr azt mondta, hogy ez valami teszetoszaság, amit itt most a kormány előterjesztett. Úgy gondolom, hogy ellentétben önnel, meg kell köszönnöm a reális tájékoztatást. Ennek minden feltételét, lehetőségét elénk tárta a kormány, hogy e kérdéssel behatóbban foglalkozhassunk, és megismerhessük a problémát, ha valaki netalántán ezt nem tette volna eddig. A tekintetben, hogy ez valami "majd ráérünk még"-kérdés, úgy gondolom, vád nem érhet, mert a lehetőség, a jogi keretek meg voltak adva, viszont a vállalkozói réteg nem kívánt vele élni. Viszont az nagyon fontos, hogy korábban sem, a korábbi kormányok sem tudták ezt a kérdést megoldani. Remélhetőleg az állami szerepvállalás lesz az a kulcs ebben a kérdésben, amely ezt a kérdést a holtpontjáról elmozdítja.

Hangsúlyozom még egyszer: a polgári kormánynak az a szándéka, hogy az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozásokban lévő önfoglalkoztatók terhei ne nőjenek, ezért ragaszkodunk mi magunk az önkéntesség elvéhez, és szeretnénk mihamarabb az állami szerepvállalást előtérbe helyezni e tekintetben, és biztonságban tudni azokat a vállalkozókat is, akik munkanélküliség esetén eddig ellátatlanok voltak. Szeretnénk, ha ezt a dolgot mihamarabb megvalósíthatnánk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről és a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői részéről a munkanélküli-ellátások körének felülvizsgálatáról szóló jelentés elfogadását támogatom, és ezt kérem önöktől.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 32 2001.09.25. 9:19  23-115

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hadd reflektáljak Bauer képviselő úrnak mindjárt a bizottsági vélemény kapcsán is. A házelnök úr pontosan erre való tekintettel ajánlotta meg a napirendet, és nagyon csodálkozom, hogy ezt önök nem fogadták el. De folytatom.

Bizottságunk, a költségvetési és pénzügyi bizottság folyó hó 20-án megtartott ülésén megvitatta a T/4955. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság feladata az volt, hogy a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága tekintetében foglaljon állást. A bizottsági vita korántsem erről szólt csak, bár végül is eredménnyel zárult. Egy ilyen törvényjavaslat vitája rendkívüli alkalom ellenzéki képviselőtársaink számára, hogy heves támadást intézzenek a kormány irányában, és nyilvánvalóan helyes kormányzati lépéseket is kritizáljanak, bíráljanak, rossz fényben tüntessék fel azokat. Tanú erre a bizottsági ülés jegyzőkönyve, tisztelt képviselőtáraim, ami nem tanulság nélküli. Ezeket nem fogom idézni, mert ez nem feladatom, de nincsenek kétségeim, hogy lesznek, akik megismétlik a támadásokat. Bizonyára bosszantó számukra, hogy a dolgok pozitív változásai, a fejlődés, a haladás, a közmegelégedés kibontakozása jellemzi a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot és a benne lévő számokat.

A zárszámadási törvényjavaslat benyújtásával egy időben megkapta a parlament az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentését, összefoglaló megállapításait és javaslatait is, melyek jelentős mértékben segítik a zárszámadás szakmai értékelését, egyben iránymutatást, javaslatot adnak a további törvényhozói munka feladataira is. Erről később még szeretnék szólni.

A zárszámadás eredményét sok tervezett, valamint előre nem látható folyamat, esemény és hatás is befolyásolta. A pozitív eredmények többségét tudatos kormányzati cél, politikai akarat, végső soron a kormányprogram pontjainak a végrehajtása segítette elő.

Mint ahogy az a bizottsági ülésen is elhangzott, a zárszámadáskor célszerű áttekinteni a beszámolási időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai és pénzügyi folyamatokat. Véleményünk szerint ezek a következők voltak: gyorsuló gazdasági növekedés - ami 5,2 százalék volt az elmúlt évben -, javuló külső-belső egyensúly, mérséklődő infláció, fejlődési pálya, amely egyben az európai felzárkózásunk kezdetét is jelenti, növekedett és bővült a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, nőtt az export és a belső kereslet is bővült, ez utóbbira felhívnám szíves figyelmüket. A beruházások reálértékének növekedése is jellemző volt az elmúlt évben. A folyó fizetési mérleg hiánya 2 milliárd forintról 1,6 milliárdra csökkent. Növekedett a háztartások, a családok jövedelme és - mint már említettem - a fogyasztása is.

Összességében megállapítható, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, hogy az elindult növekedési folyamat tartósnak bizonyult. Az eltelt két év eredménye a stabilitás és a folyamatosság. Jellemző a kormányzati célok és szándékok stabilitása, folyamatossága. A törvényben megfogalmazott célok teljesültek, sőt sok tekintetben túlteljesültek, az ország, a bizakodó nép, nemzet hangulatát tükrözik. Az eredmények, az optimizmus, a bizakodás erőt és lendületet ad a további eredmények eléréséhez, a fejlődés folytatásához. Elmondhatjuk, hogy a két teljes költségvetési év és a kormányzati intézkedések felszámolták az előző kormányzati ciklus összes restrikciós intézményét.

Ha megengedik, megismétlem egyik képviselőtársunk bizottsági ülésen elhangzott véleményét: "Sikerült a Bokros-csomag utolsó elemét is kiirtani." (Bauer Tamás: Nagy marhaság volt.) Ez volt egyik kormánypárti képviselőtársunk vélekedése. Úgy gondoljuk, kibontakozóban van Magyarországon a nemzet egészséges önbecsülése, bizakodása és jövőbe vetett hite. Ez nem kis dolog, annyi terhes, borús és sok nélkülözést jelentő évek után. (Bauer Tamás: Egyes szám!)

A költségvetési politika prioritásai közül kiemelném, tisztelt képviselőtársaim, a következőket: a gyermekes családok támogatásának emelését - mint egyik fontos prioritást -, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az otthonteremtés és a lakásépítés állami támogatását, az agrár-, vidék- és területfejlesztés gyorsítását, az EU-csatlakozásra való felkészülést, a bérek és jövedelmek emelését, a dinamikus gazdasági növekedést, a fejlődés feltételeinek biztosítását és nem utolsósorban az életkörülmények javítását, fejlesztését.

 

(10.20)

 

Eredményként könyvelhetjük el, tisztelt Ház, hogy a központi beruházások 3 százalékkal meghaladták az előző évi volument. Javult a központi költségvetési szervek gazdálkodása, erősödött és szigorodott a gazdálkodás szabályozottsága. A helyi önkormányzatok gazdálkodására jellemző, hogy igaz, nehéz körülmények között, de a kötelező és önként vállalt feladataikat, az intézmények működtetését ellátták az elmúlt évben is. Az elkülönített állami pénzalapoknál a munkanélküli-ellátásra 7,9 százalékkal többet fordítottak.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat három témakörre tagolódik, de erről a miniszter úr szerintem részletesen beszélt, úgyhogy most ezt mellőzném. A 2001-2002. évi költségvetési törvény módosítását kezdeményezi a zárszámadási törvényjavaslat, mintegy ezer előirányzatból 30 megváltoztatását javasolja. Erről jelentős vita folyt a bizottságban, mégpedig azért, mert további forrásokat igényelnek többek között a köztisztviselői és egyéb bérintézkedések, az általános tartalék, az APEH és a VPOP anyagi érdekeltségi rendszere, az ÁPV Rt. forrásbiztosítása - itt megjegyzem, hogy a gázközművagyonnal kapcsolatos kiadásokat is itt kell biztosítanunk -, az önkormányzatok úgymond kártérítése, a korengedményes nyugdíjazás rendezése, a 3 százalékos kezességvállalás változtatása, a diákhitel intézménye, a GM Széchenyi-terv pályázatainak finanszírozása. És akkor vannak még apróbb kérdések is, mint a MÁV-nál ikermotoros kocsik biztosítása, a nemzeti földalap, nyugdíjemelés, gyógyszertámogatás - nagyon fontos kérdéskör -, az egészségügyi alap- és szakellátás forrásainak növelése, a rokkantsági, baleseti, hozzátartozói nyugellátás emelése.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretnék kitérni az ÁSZ zárszámadással kapcsolatos ellenőrző munkájára. Terjedelmes, alelnök úr, beható és konkrét elemzést kaphattunk önöktől. Úgy gondoljuk, hogy megfelelő részletességgel végezték el munkájukat, ön is említette, hogy az EU-ban ez nem szokás. Nagymértékben segített a vizsgálati jelentésük, segítette értékelő munkánkat, és ezt őszintén, hálásan köszönjük önöknek. Némely kérdésben, jogértelmezésben vita keletkezett, de ezekre majd az általános vitában a kormány és a parlament visszatér. Adós maradt még a törvényhozás a megoldandó vagyonmérleg kérdésében, a központi költségvetés és az alrendszerek vagyonkimutatásának mérlegei tekintetében. Meg kell alkotni törvényben az állami számviteli rendet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vitában elhangzott kérdésekre a kormánytól megkaptuk a válaszokat, amit minden képviselőnk kézhez vehetett az elmúlt napon. Remélem, mindannyiuk megelégedésére szolgálnak a konkrét válaszok - ez 12 oldal terjedelmű, csak megjegyzem.

Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság a kormány által benyújtott zárszámadási törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte, 16 igen szavazattal, 4 nem mellett és tartózkodás nélkül általános vitára ajánlja a tisztelt Háznak. Végezetül, tisztelt hölgyeim és uraim, mi, kormánypártiak úgy gondoljuk, hogy a hosszú távú bizalom lényege és záloga a tisztes elszámolás. Nos, a zárszámadási törvényjavaslat tisztes elszámolása a 2000. évi büdzsének, ezért annak általános vitára való bocsátását és elfogadását javasoljuk az előterjesztés szerint.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 148 2001.09.27. 2:03  121-199

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most meg szeretnék valakinek valamit köszönni, mégpedig dr. Takács Imre képviselő úrnak. Úgy gondolom, képviselő úr, hogy mi szót értünk. Úgy gondolom, hogy amikor az idősekről, az elesettekről, a szociálisan rászorultakról beszélt (Dr. Kis Zoltán: Nem Takács úrra gondolt!), akkor elfogadta azt, amit próbálunk három év óta a kormányoldalról megvalósítani: ezekről az emberekről gondoskodni, segíteni őket, támogatni.

Ugye ön szerint is nagyon fontos, hogy a gyermekekről gondoskodjunk? Úgy gondolom, hogy az adó-visszatérítés kérdése, amellyel a családokat jobb pozícióba hoztuk, nagyon fontos lépés volt. Úgy gondolom, ön is egyetért azzal, hogy a nyugdíjak reálértéke emelkedett, és szeretnénk továbbra is a nyugdíjakat emelni. Az is nagyon fontos, hogy az iskolában a tanulók megfelelő körülmények között tanulhassanak. Ezeknek a feltételeit javítjuk. Azonkívül nagyon fontos, hogy a fiatalok lakáshoz jussanak. És ugye nagyon fontos az, hogy akinek nincs munkahelye, az ne a segély alamizsnáján éljen, hanem munkája legyen? De sorolhatnám tovább.

Úgyhogy úgy gondolom, teljesen egyetértünk, és nagyon hálás vagyok önnek, hogy ezekben szót értünk. És akkor tényleg nem is mondtak ellent egymásnak Domokos képviselő úrral, hanem önök tárgyaltak. Engedje meg, hogy ezt őszintén megköszönjem önnek.

Sok a gond és sok helyre kell az a pénz, amit a gazdaság kitermel, képviselő úr. Az a többlet állami bevétel, úgy gondolom, ezekre a területekre kell hogy fordítódjék. Azon tényleg vita lehet, hogy hol kell a legjobban tüzet oltani, hol szorulnak rá a legjobban az emberek, de azt hiszem, azt senki sem mondhatja el a kormányról, sőt rólunk sem, hogy nem ezeket az elveket valljuk. Szeretnénk segíteni ott, ahol a legnagyobb a gond, és ha gyorsan tesszük, akkor úgy gondolom, kétszer tesszük.

Remélem, elkövetkezik az az idő, amikor nem kell tüzet oltani, hanem úgy kialakulnak a szociális ellátórendszerek és úgy tudunk gondoskodni időseinkről, hogy biztonságban élhessenek.

Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 158 2001.09.27. 2:04  121-199

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy majd a termen kívül fogjuk folytatni, tisztelt elnök asszony, Takács képviselő úrral ezt a beszélgetésünket, hiszen megint igazat kell adnom: az idősek világnapja közeledtével, én úgy gondolom, tényleg olyan fontos dolgokat mondott, amelyekben megoldásokat és konkrét intézkedéseket tervez a kormány, többek között a zárszámadási törvény is; többek között a nyugdíjak emelése, amely, úgy gondolom, nem száz forint volt eddig sem, és ebben korrekt módon igyekeztünk elszámolni, amikor az infláció magasabb volt a tervezettnél. És nem százforintos nyugdíjemelést fogunk biztosítani a nyugdíjasoknak, mint ahogy ez korábban volt, és nem repülőjegyet, hanem nyugdíjat.

Én úgy gondolom, nagyon fontos a gyógyszerek tekintetében, bizonyára tudja, hogy itt vita folyik arról, hogy milyen úton-módon oldjuk meg a gyógyszerek árának az emelkedését -, hogy hogyan akadályozzuk meg, hogy tovább emelkedjenek az árak, hogyan tudjuk csökkenteni azokat. A miniszter úr erre több verziót is kidolgozott. Nagyon fontos számunkra, hogy ne terhelje az idősek nyugdíját olyan mértékben a gyógyszer, mint ahogyan terheli. A nyugdíjasok adókedvezményét - amikor életerős és dolgozni tud, eddig adóteher sújtotta a bérét, keresményét - most el kívánjuk törölni a pénzügyi törvények kapcsán.

Amit mondott az élelmiszerek vonatkozásában, arra sajnos én most hirtelen nem tudok megoldást. Azt hiszem, hogy az élelmiszerek árát nem tudjuk befolyásolni a piacon, a krumpli árát, és sok egyéb mást, de ha megfelelő nyugdíjat tudunk biztosítani az időseknek, akkor nem okozhat az élelmiszerek ára gondot, és szeretném, ha nem is okozna, az időseknek.

Én úgy gondolom, ha visszaemlékszik a vitákra és az elhangzott kampányízű beszédekre, amelyeket mondtak az önök soraiból, akkor megérti, hogy miért nem szerettük volna, ha a gáz ára megemelkedik olyan mértékben, mint ahogy esetleg kellett volna, és az áram ára sem; mert pontosan ezeket a rétegeket sújtotta volna.

Képviselő Úr! Tehát szót értünk, egyetértünk, és hogy mi kapjon prioritást még ezekben, erről beszélhetünk.

Köszönöm a kedvességüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 12 2001.09.28. 2:07  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kovács Tibor úr, én az ön hozzászólásának egy részét konstruktívnak fogom föl. Ugyanis ön azt mondta, hogy gondolkozzunk azokon a nemes célokon, amelyek finanszírozására a többletbevételek lehetőséget adnak. Képviselő úr, ezt nagyon köszönöm önnek. De meg kell említenem azt, hogy a kormány által megajánlott, a törvény módosítása kapcsán megajánlott célok közül nem igazán vett sorba egyet sem.

Úgy gondolom, nagyon nemesek azok a célok, amelyeket meghatározott a kormány és megajánlott a parlamentnek. Egypárat hadd emeljek ki, hisz úgy gondolom, ön is fontosnak tartja azokat: a köztisztviselők bérintézkedése, hisz úgy gondolom, el kell mozdulni e tekintetben a korábbi szintről. Az egyéb bérintézkedésekhez szükséges forrásokat is igyekszik biztosítani a kormány. Korkedvezményes nyugdíjaztatás rendezése, ez is egy régi adóssága a kormányoknak; a diákhitel intézménye, úgy gondolom, fontosnak véli ön is.

Kicsit többet szeretnék beszélni a Gazdasági Minisztérium fejezeténél a Széchenyi-terv pályázatainak finanszírozásáról. Ugye, kedves képviselő úr, a szociális bérlakás, amelyet ön is fontosnak tarthat, a lakáshitel, a gazdaságélénkítő támogatások, a kamattámogatás, a pályázati rendszer, a turizmus fejlesztése, a munkahelyteremtésre fordítható források nagyon fontosak ebben az országban. Úgy gondolom, a nemzeti földalaphoz is szükséges forrásokat biztosítani. Ugye, nem tartja ön sem fölöslegesnek a nyugdíjak emelését, a 6 százalékos reálérték-emelkedést, a gyógyszertámogatást, az egészségügyi alap- és szociális ellátás kérdéseiben a szükséges források biztosítását? És van még egy nem csekély dolog: a rokkantsági, baleseti hozzátartozói nyugellátás-emelése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, azt a kérdést kellene tisztába tenni: tavaly önök azt mondták, hogy máris, azonnal intézkedjen a kormány, és ossza szét a többletbevételeket; most, amikor megajánljuk itt, a 2001. évi költségvetésben, hogy mi döntsünk, a tisztelt Ház, akkor pedig nincs ebben konstruktivitás. Szeretném, ha ebben partnerek lennének.

Köszönöm a szót, elnök úr.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 22 2001.09.28. 2:08  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megvallom őszintén, jóleső érzéssel töltött el, hogy Göndör képviselő úr a nyugdíjasok helyzetét ilyen fontosnak ítéli. Úgy gondolom, változás történt a szocialisták ebbéli vélekedésében, hiszen korábban a magánnyugdíjpénztárral a forrásokat vitték el a nyugdíjasok nyugdíjemelése elől, ezt a lehetőséget csökkentve. Úgy gondolom, a nyugdíjak emelése az az egyetlen és nagyon fontos megoldás, amely lényeges változást idézhet ilyen tekintetben elő.

Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a társadalombiztosítás és a gyógyszerellátás tekintetében a tervezett és megajánlott kormányzati intézkedések, az adómentesség beiktatása, és sorolhatnám mindazt, ami itt a nyugdíjasokkal és a rokkantakkal kapcsolatos, ezek megajánlottak a parlament számára.

A tekintetben, hogy az élelmiszerárakat befolyásoljuk - tegnap már tisztáztuk, képviselő úr, hogy ebbéli lehetősége nagyon csekély a kormányzatnak és a parlamentnek -, e tekintetben a megoldás mindenféleképpen csak a nyugdíjak minél további emelése. Talán annak idején, amikor erre több lehetőség lett volna, helyesebben az évek során többet kellett volna önöknek is odafigyelni, akkor nem lennének ilyen súlyosak a gondok. Úgy gondolom, a kormányzati ciklus alatt tisztesen és tisztességesen elszámoltunk a nyugdíjasokkal, és a büdzsé lehetőségéhez képest biztosítottuk a nyugdíjak emelését.

Még egy nagyon lényeges kérdésről szeretnék beszélni. Úgy gondolom, az itt megajánlott célok tekintetében mi tavaly odafigyeltünk az önök vélekedésére, hogy mire osztották volna. Most ezeket a célokat igyekeztünk értékelve behozni a tisztelt Ház elé, de most az a baj, hogy behoztuk. Tessenek már megmondani, mikor jó, ha sapka van a fejünkön, vagy ha nincs sapka a fejünkön! Elhiszem, hogy a források végesek, többre kellene és több pénz kellene, de jelenleg ennyi a többletbevétele a múlt évi költségvetésnek, amelyet tényleg félretettünk arra, hogy itt ma erről beszélhessünk.

Köszönöm a figyelmüket. (Tállai András tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 34 2001.09.28. 2:11  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tudja jól, Imre bátyánk, hogy akkor kellett volna többet tennie, amikor lehetőségük volt. Miért nem tették, amikor az infláció 28-30 százalékos volt?

Még a nyugdíjakról annyit: Göndör képviselő úr egyszerűen valótlant mond, hiszen tudja nagyon jól, hogy a nyugdíjalap befizetését, tehát azt a pénztömeget csökkentették le a magánnyugdíjpénztárral és a bankokba vitték, holott az édesapám, az édesanyám nyugdíját kellett volna, hogy finanszírozza a fiatal korosztály befizetése is. Önök nem így tették, növelték ennek a mértékét, hogy minél több menjen ki a magánnyugdíjpénztárakba, és akik már ledolgozták életüket, azok kevesebb forráshoz juthattak.

A lakásépítés kérdése: Kovács Tibor úr, köszönöm, hogy a lakást ilyen fontosnak tartja. A polgári kormány hasonló módon vélekedik. Úgy gondolom, soha nem látott lakásépítési kampány kezdődött el, tíz éve nem épültek ilyen mértékben lakások Magyarországon.

Kedves Képviselő Úr! Ha az ön körzetében gondot jelent a lakásépítés, akkor felhívnám a figyelmét arra a lehetőségre, hogy az önkormányzatok szociális bérlakást építhetnek. Ehhez kapnak az államtól, ha pályáznak, 70-80 százalékos állami támogatást. Ha a saját forrásuk hiányzik - a saját példámat hadd mondjam el -, akkor felvehetnek hitelt erre a saját forrásra, 7-8 százalékos kamatteher mellett. Higgye el, fontos a lakáskérdés! Ha úgy gondolja, hogy tényleg így van, akkor tegye túl magát azon, hogy népszerűsíti ezt a lehetőséget az önkormányzatok körében, én nagyon hálás leszek önnek érte.

Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a lakásépítésnél milyen egyéb intézkedéseket tett meg a kormány: gondoljanak csak arra, hogy megajánlja a pénzügyi törvények keretében, hogy 240 ezer forintig adómentes a törlesztésre fordított összeg; hogy a hitel kamatainak átvállalása megtörtént; hogy használt bérlakásokat a kedvezményes vásárlási lehetőségek közé tette; a nagycsaládosok lakásszám-növekedéséhez pedig szociális támogatást biztosít. Köszönöm szépen, elnök úr.

 

(9.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 132 2001.09.28. 1:34  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Göndör képviselő úr, úgy gondolom, amikor ön azt mondja, hogy szembe akarjuk állítani a nyugdíjasokat, azt hiszem, nagyon helytelenül beszél, és úgy gondolom, ez semmi egyéb, mint kampánymegnyilvánulás. Göndör képviselő úr, most szembe szeretném állítani azokat a tényeket, amelyeket önök mondanak, azzal, amit mi pedig teszünk.

Önök azt mondják, hogy gázárat kell emelni, mi pedig azt mondjuk, hogy nem kell. (Göndör István: Egy szóval sem mondtuk! - Közbeszólások az MSZP-frakció soraiban.) Ez érinti a nyugdíjasokat, vagy sem? (Szabó Sándorné: Ez hazugság!) Azt mondják, hogy emeljük a nyugdíjakat. Göndör úr, képviselőtársam, azt mondja, hogy 56 milliárd nyugdíjemelésre, az nem emelés? (Kertész István: Tartsuk be a törvényeket!) Úgy gondolom, önök rossz mezőn járnak e tekintetben, mert a nyugdíjasok ezt másként élik meg - másként élik meg -, és azt hiszem, az élelmiszerárak emelkedéséhez is komoly közük volt. Emlékezzenek rá, '98-ban volt a búzabomba! Levitték az árát, és lehetővé tették azt, hogy a következő évben hiány keletkezzék, ezáltal az élelmiszerárak ellóduljanak. Úgy gondolom, hogy a korábbi években eladott gyógyszergyárak és gyógyszertárak hasonló módon megnehezítették a nyugdíjasok helyzetét. Úgy gondolom, a kormány ezeket az ügyeket most, nagyon helyesen, reparálni akarja ezeket az ügyeket, javítani akar ezen a körülményen, hisz erről is folyik a parlamentben vita.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, kár a nem igazságok talaján járni. Próbáljuk meg egy kicsit számba venni a lehetőségeinket, és azokat a dolgokat, amelyeket a kormány tesz, és lehetőleg reálisan. Én ezt elvárnám önöktől.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 152 2001.09.28. 2:06  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kertész István képviselőtársam a felszólalásában valamiféle osztogatásokról beszélt. Kedves Képviselő Úr! A kormány megajánlotta a zárszámadási törvényben azt, hogy mire szeretné fordítani az elmúlt évi többletbevételeket.

Nos, volt egy országjárás. Én úgy gondolom, módszerében is különbözik a polgári kormány e tekintetben az előzőektől, hisz megtapasztalja a helyszínen a problémákat, konkrétan kikéri az ott élők véleményét, tehát kimegy a helyszínre, és utána tesz javaslatot. Szeretném sorolni sorban.

Mi történt Vörsön? A balatoni szennyvízkezelési és szennyvízproblémákkal foglalkozott. Hölgyeim és uraim, régóta nem került erre sor, és itt ténylegesen kormányzati intézkedésekre van szükség, sőt erre forrást is kell biztosítani. Tehát foglalkozott a kormány a Balaton és környékének szennyvíz-csatornázottságával. Ki meri azt vitatni, hogy ez fontos?

Kálócfán a családi gazdaságok támogatásáról, a gazdaságok, a szövetkezeti üzletrészek és a zsebszerződések kérdéséről tárgyalt a kormány a helyszínen.

Budapesten július 24-én a bérlakás-építési programról beszélt a kormány, ez ügyben tárgyalt és szerzett tapasztalatokat.

Hajdúszoboszlón - valószínűleg szocialista képviselőtársam is ott volt - a Széchenyi-terv turizmus- és fürdőfejlesztése volt a téma. Itt kérdezett rá a kormány arra, hogy milyen javaslataik vannak az ott élőknek.

Csarodán pedig az árvízkárosultak lakáshelyzetéről próbált információkat szerezni és a szükséges intézkedéseket megfogalmazni.

Ezenkívül Budapesten augusztus 24-én a kormány a sporttal, a stadionokkal, a labdarúgópályákkal kapcsolatos kérdéseket vette számba.

Úgy gondolom, nagyon tiszteletre méltó a kormánynak ez a módszere, az, hogy nem a Miniszterelnöki Hivatalban vagy a kormányülésen próbálja az ország gondjait enyhíteni, hanem tapasztalatokat szerez kint és megkérdezi az embereket. Gondolom, hogy ez követendő példa, és örülök, hogy a kormány ezt teszi.

Köszönöm a szót, elnök úr.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 160 2001.09.28. 2:02  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két gondolatban még vissza kell térnem Kertész István megállapításaira, mert őszintén szólva nem tudtam őt követni. A gazdaság fejlődése vonatkozásában Kertész képviselő úr három dolgot állított. Egyszer azt mondta, amit a pártja három éven keresztül, hogy a kormány gazdaságpolitikája rossz. Utána azt volt szíves állítani vagy három év után azt mondja, hogy az Orbán-kormány folytatja az önök gazdaságpolitikáját. Aztán később azt mondta, hogy magától megy a gazdaság. Jó lenne, kedves képviselőtársam, eldönteni azt, hogy végül is milyen vélekedése van ebben a tekintetben, és hogy mi a konklúziója.

Még annyit hadd mondjak a letéti számlák vonatkozásában, amit ön is megemlített: hogy ez helyes-e vagy sem, ez, úgy gondolom, vita és vita volt a kormányok és az ÁSZ között. Tegnap az államtitkár úr már megválaszolta e tekintetben Kis Zoltán volt FVM politikai államtitkár úrnak, akinek az esetében úgy tűnt, hogy bagoly mondja verébnek, de nagy fejed van, ez volt a tegnapi történet lényege. Úgy gondolom, hogy ha egy kormány a többletbevételeket mint a családban, úgymond, félreteszi, és azt mondja, hogy tisztelt parlament, dönts arról a javaslataim alapján, hogy mire használod fel, az mindenféleképpen tisztességes. Mondom ezt azért, mert otthon is úgy van: ha többletbevételünk van, ha többet kapunk a munkahelyünkön vagy megtakarításaink vannak, akkor azt régen borítékba tettük, mostanság folyószámlára vagy betétkönyvbe tesszük. Most semmi egyéb nem történt, mint ami a családban is szokott év végén vagy amikor ez aktuális: összegzi az ember, hogy mennyi a többletbevétele, és hogy azt a család mire szeretné fordítani. Most az történik itt a tisztelt parlamentben, hogy többletbevételünk származott, a kormány azt félretette, és azt mondja: hölgyeim, uraim, tisztelt parlament, szíveskedjék ennek az elköltéséről gondoskodni. Én erre gondoltam, semmi egyébről nem szól a történet.

Köszönöm kedves figyelmességüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 203 2001.09.28. 2:06  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Érdekes módon a sajtóban folytatandó vitákat behozzuk a parlamentbe, de ez végtére is nem gond, legalábbis a számomra.

Úgy gondolom, a görögországi parlament költségvetési bizottságánál tett látogatásról és tapasztalatcseréről ön egy kicsikét hiányosan számolt be, ugyanis ön nemcsak jelen volt, hanem ön vezette ezt a delegációt. Az tény és való, hogy e delegáció tagjaként én magam is önnel voltam egy befektetői találkozón, ahol szóba került egy ilyen vállalkozás esetleges magyarországi elindítása.

Arról a kérdésről pedig - ha megengedi a képviselő úr - hadd mondjak valamit, hogy sportszerűtlen módon. Gondolja ön, hogy az a nyílt támadás, az a teljes pályás letámadás sportszerű, amit ön tett tíz vagy tizenöt mondatban, mindent meghazudtolva, sőt tényekkel nem bizonyítva és hamis állításokat téve? Ön most sem mondja a valóságot, hiszen a 2001. évi költségvetési törvény négy fejezetét megnyitja a kormány, és igenis megajánlja azokat a változásokat, amelyek abból keletkezhetnek, hogy a tavalyi évben letéti számlára tett a kormány a többletbevételekből forrásokat. Ma délelőtt arról folyt a vita, hogy ezt a többletbevételt mire fordítsa a kormány. Arra válaszoltam a sajtónak, hogy igen, teljesen korrektnek tartom, hogy van elképzelése a kormánynak és nem osztogat, hanem a helyszínen megtapasztalja, hogy milyen feltételek és milyen körülmények közé kell ezt a pénzt juttatni, és ezt a törvényjavaslat kapcsán megajánlja a parlamentnek, hogy vitatkozzunk róla és majdan döntsünk.

Keller Képviselő Úr! Nem tudom, milyen bizonyítékokkal szolgálhatok én önnek, itt a törvénymódosítás, itt a beszámoló. Úgy gondolom, ebben az évben arról kell itt számot adnunk elsősorban a zárszámadás kapcsán, hogy a tavalyi költségvetési törvényt hogyan hajtotta végre az ország, a kormány és a parlament. Erről kell véleményt alkotnunk. Ön pedig másról beszél. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 207 2001.09.28. 1:23  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Ha megbocsát, Keller képviselő úr, azért még befejezném a reagálásomat, nem magyarázkodva e kérdésben. Úgy gondolom, most arról kell tárgyalnunk, hogyan hajtotta végre az elmúlt évi költségvetési törvényt a kormány, és hogyan hajtotta végre az ország. Én úgy gondolom, ön nem ezekről szokott beszélni és nyilatkozni. Az ön szókincséből hiányzik az, hogy: ezt elismerem, ez jó, vagy ez kevésbé rossz. Az ön kifejezései mindig csak ezek: törvénysértés, alkotmánysértés, bűncselekmény, katasztrófa, fekete és sötét. Ilyenkor mindig az jut az eszembe, és megbocsát a megjegyzésért, az anyám azt mondta egyszer, hogy fiam, vigyázz az emberekre, mert szokott azért olyan is lenni, hogy a zsebtolvaj rendőrért kiabál. Én nem szeretném ezt erre a kérdésre applikálni, bocsásson meg, csak ez a dolog jutott az eszembe.

Még egy megjegyzés, amit ma délelőtt mondtam, hogy bagoly mondja a verébnek, hogy de nagy fejed van. Ez történik a letéti számlával kapcsolatban, de csak arra szeretnék utalni, hogy tegnap ez már elhangzott. Keller úr, én őszintén fogok önnel beszélni, és megmondom mindig a véleményemet is. Ha nem értek egyet, meg fogom önnek mondani, itt, a Házban is.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam, és ezért bocsásson meg. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 239 2001.09.28. 1:30  1-254

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Keller képviselő úr ismételten nem tagadta meg önmagát, hisz úgy gondolom, hogy minket vádol, hogy összehasonlításokat végzünk a múlttal. Kérem, elnézést kérünk, de lehet, hogy sok minden kevés, amit a polgári kormány megtett, és ez indukálja. De úgy látszik, hogy önök amnéziában szenvednek, elfelejtik azt, amit ennek a társadalomnak - nekünk, időseknek, nyugdíjasoknak és fiataloknak - az elmúlt kormányzás ideje alatt át kellett élnünk. Higgyék meg, nem volt örömteli! És csak azért tesszük a párhuzamokat, mert az, hogy valaki úgy követel mástól, mikor a maga idején nem tette meg a szükséges lépéseket, és e társadalom ellen tett, én úgy gondolom, erkölcstelen.

Még egy nagyon lényeges dolgot szeretnénk mondani. Én úgy gondolom, az állandó törvénysértés, alkotmánysértés, büntető feljelentés és hasonló kifejezések hiteltelenek Keller úr szájából, ugyanis semmit konkrétan soha nem állít, csak ezeket a kifejezéseket. Úgy gondolom, komolytalan, és nem jár közel az igazsághoz. Úgy gondolom, és ez ránk vonatkozik, és nem feledjük el ezt a közmondást, hogy aki sokat néz hátra, az esetleg orra bukik. Nos, ezt mi tudjuk, és nem akarunk visszatekingetni, mert ez nem feladatunk. Higgyék meg, nekünk fontosabb, és a polgári kormánynak fontosabb a ma és a jövő. Fogadják el ezt tőlünk. Az, hogy néha kénytelenek vagyunk párhuzamot vonni, csak azért van, mert erre provokálnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

(16.30)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 6 2001.10.19. 2:08  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, elnök úr. Keller képviselő úr, úgy látszik, bal lábbal kelt, és úgy látszik, a mi kedvünket is el akarja rontani, hisz nem értem azt a problémát, amelyről ön beszél. (Bauer Tamás közbeszól. - Keller László: Erről beszéltem! - Tállai András közbeszól.) Biztos, valószínű, mert megint feketére festi az eget. (Keller László: Ne személyeskedj, hanem a törvényről beszélj!) Én úgy gondolom, igaz, ködös az ég, de nem igazán gyűlnek a felhők Magyarország egén, és gondolom, a parlament egén sem. (Bauer Tamás közbeszól.) Ugyanis a letéti számlára helyezés olyan dolog, amit önök is megcsináltak 1997-ben, az önök kormányzása alatt; Kis Zoltánt épp a múltkor itt figyelmeztette Tállai államtitkár úr.

A másik pedig az, hogy egy jó családban is úgy szokott lenni, hogy ha többletbevételünk van, mondjuk, többet keresünk a munkahelyen, ha jutalmat kaptunk vagy valamilyen kiadást megspóroltunk, akkor azt félretesszük. Félretesszük - régen borítékba tették, most folyószámlára vagy bankszámlára -, és utána egy jó család megbeszéli, hogy ezt mire költi el. Mi is megbeszéljük az országgal, a nyilvánossággal, hogy ezek a többletbevételek mire fordítódjanak. Úgy gondolom, hogy ebben semmi fondorlat nincsen. Mit hamisított meg a kormány? Erről szó sem lehet, hiszen nem vitte haza, nem tüntette el, ezt az ország javára, az emberek igényei szerint próbálja majd felhasználni.

Az sem pontosan úgy van, és talán az igazság közelében sem jár, hogy ezt suttyomban csinálhatta volna valaki, hisz a 2333. számú kormányhatározat teljesen nyilvános határozat arról, hogy a kormány milyen szándékkal bír.

Úgy gondolom, a rossz kedvünket ne táplálja Keller képviselő úr, próbáljunk szakmai kérdésekről beszélni (Keller László: Szakmai!), toleránsan beszélni azokról a dolgokról, amelyek a tavalyi zárszámadással történhetnek és történtek. Ebben szívesen meghallgatjuk a kritikát, de én azt kérem öntől, hogy legyünk ebben igazán tárgyaló partnerek, és ne fessük feketére az eget.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 12 2001.10.19. 2:09  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs okunk füllenteni, aztán különben sem olyan fajta a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány, hogy oka legyen, hogy füllentsen, és ne mondjon igazat. Szándékunkban sem áll, hisz úgymond, nyitott lapokkal játszunk, és a hamiskártyások ilyenkor föl szoktak háborodni, mert hogy az igazság az előfordul, meg a nyilvánosság az bántja őket.

Bauer képviselő úr valószínűleg a múlt rendszerek és az elmúlt ciklus gyakorlatából indult ki, és azt feltételezi, hogy a polgári kormány ugyanazt folytatja. Szó nincs róla, kedves képviselő úr! (Bauer Tamás: Nem folytatja ugyanazt.) Tudniillik arról van szó, hogy 1997-ben hasonló módon letéti számlára helyeztek összeget önök, és ezt mindenáron el akarja felejteni. Hát akkor most bagoly mondja verébnek, hogy de nagy fejed van? (Bauer Tamás: Mennyit?) Én úgy gondolom, hogy valahol az igazság környékén kell járni.

A letéti számla kérdése az jogértelmezés kérdése, mégpedig vita van e tekintetben a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék közt. (Bauer Tamás: Mennyi az?) Azt sem pontosan gondolom, hogy ezt a vitát önnek kell eldöntenie, hogy így van-e vagy sem. Tehát miután, mondom, jogértelmezés kérdése, ebben rendet kell tenni, hogy a jogszabály pontosan lehetőséget adjon arra, hogy amit nem költött el egy kormány az adott évben, azt félretehesse, és gondolkozhasson arról a parlament, hogy mire szánja. (Bauer Tamás folyamatosan közbeszól.)

Tisztelt képviselőtársam nem fog zavarba hozni, úgyis elmondom azt, amit gondolok, legfeljebb még egyszer kérek kettő percet. Úgyhogy ha megtisztelne figyelmével, ugyanis én csöndben hallgattam önt, de önnek joga s bárki másnak közbeszólni a parlament nyilvánossága előtt, csak bizonyára az bosszantja önt, hogy valahol az igazság környékén járok. Mi bosszantja önt? Az, hogy van többletbevétele ennek az országnak, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt e források többletével végre tudja hajtani a kormány programját.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 84 2001.10.19. 2:05  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Göndör képviselő úr és Bauer képviselő úr vélekedését egyszerűen nem értem. Mi az az önkéntes, ami kötelező? Mi az, hogy egy rétegnek, egy korosztálynak a biztosítását kötelezővé tesszük? És ön beszél az alkotmányról?! Amikor diszkrimináció van! Önök bekényszerítettek egy korosztályt! Bocsásson meg, de ez felháborító! És ön beszél az Alkotmánybíróságról, a törvénysértésről, amikor egy korosztályt köteleztek valamire? Bocsásson meg, ezt egyszerűen nem tudom felfogni. Merthogy most elképzelésünk van a tekintetben, hogy ne legyen kötelező az önkéntes nyugdíjpénztár - az teljesen nyilvánvaló. És nem értem, hogy kit és mikor bizonytalanítunk el. Mindenki maradjon ott, ami mellett döntött és ahol ő jónak látja a nyugdíjbiztosítását! Ha úgy gondolja, hogy ez önkéntes és a magánnyugdíjpénztárakat választja, akkor tegye ezt, senki sem bizonytalanítja el. De, ne haragudjon meg, a fiatalok érdekében is micsoda diszkrimináció az, hogy egy korosztályt kötelezünk?! Ez milyen törvény volt? (Bauer Tamás: És a másik...?!) Bocsásson meg, de ez számomra egyszerűen érthetetlen, nem kapok levegőt ettől az egész ügytől. (Göndör István: Meg ne fulladj!) Képzeljék el! És akkor még ön azt mondja, hogy az az alkotmányos, hogy kötelező maradjon a fiatalokra! (Bauer Tamás közbeszól.) Tényleg, egyszerűen érthetetlen a vélekedése. Hogy ezt egy szabad demokrata mondja, az egyszerűen kabaré! (Közbeszólások.) Nem is értem, hogy hogy tud ön emellett érvelni.

A másik kérdés pedig az, hogy úgy gondolom, az állam ne is vállaljon tovább garanciát egy magánnyugdíjpénztár mögött. Maga a pénzintézet biztosítórendszere biztosítsa ezt a magánnyugdíjat. Nem akarunk mi további bankkonszolidációkat és további pénzkiáramlást a költségvetésből azért, mert ezek a magánnyugdíjpénztárak felelőtlenek lesznek; ezzel kívánjuk kényszeríteni őket arra, hogy komolyan vegyék azok pénzének a kezelését, akik oda beléptek.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 98 2001.10.19. 2:08  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Orosz Sándor Képviselő Úr és Kovács Kálmán! Én megdöbbenéssel hallgattam önt. Megvallom őszintén, bocsásson meg, nem kérem fel önt tanítómnak, ennyire nem tisztelem önt, de nem is fogom bírálni tovább és kritizálni. Hogy ki mit ért, az egy dolog. De egyet azért ne felejtsenek, hogy két dologról szól a törvénymódosítás, és önök többet beszélnek bele. Gyanúperrel élek, hogy valami érdek ehhez húz, hogy ennyire védik ezt a rendszert. Ugyanis semmi másról nem szól a módosító indítvány, és szeretném, hogyha mindenki megérezné, mint a fiatalok kötelező belépését felfüggeszti, és arról, hogy az állam ne vállaljon teljes garanciát a nyugdíjpénztári befizetések után, és ösztönözze arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak racionálisan és helyesen gazdálkodjanak, sőt sáfárkodjanak a betétek összegével.

A magánnyugdíjpénztárról és az önkéntes nyugdíjpénztárról már itt beszélgettünk ebben a Házban, s nekem az a vélekedésem, hogy nagyon tisztelni kell az állampolgáraink véleményét, döntését, és ebben a döntésükben nem szabad megbántani őket. És nem erről szól a törvénymódosítás, önök csak bele akarják beszélni, hogy arról szól, hogy elbizonytalanodik, és itt egyéb más attrakciókra sor kerül. Hangsúlyozom még egyszer: két pólusa van ennek a módosításnak, egyszer az önkéntesség eltörlése, és az állam nem vállal teljes garanciát. Én úgy gondolom, hogy minden magyar állampolgár józan, és belátása szerint fog e tekintetben cselekedni. Mi pedig tisztelni fogjuk az ő döntését, miután ez így polgárbarát. Épp ezért hallgattam, tisztelt Kovács Kálmán képviselő úr, az ön állampártis megjegyzéseit. Ugyanis senki sem kívánja a nyugdíjrendszer jelenlegi állami, önkéntes és magánnyugdíj-pénztáros struktúráját megváltoztatni. Csak a játékszabályokat kell helyre tenni. Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 152 2001.10.19. 2:03  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A 107. indítvánnyal kapcsolatban, amelyet Keller képviselőtársam nyújtott be, felvetődik az a kérdés, hogy most a szokásos izgágasága és úgymond pesszimizmusa Keller úrnak (Keller László: Olvasd el az ÁSZ-t!), hogy ilyeneket javasol, mert ugyanis a zárszámadást az Állami Számvevőszék felülvizsgálta. Erről ön is ír az indítványban, és az Állami Számvevőszéknek van jogosítványa, hogy amennyiben olyan problémás esetet talál, amelyre intézkednie kell, akkor az ügyészség felé intézkedjen - esetleg nyomozáskérés, ehhez hasonlók. Tehát úgy gondolom, a törvény biztosítja azt a jogot az Állami Számvevőszék számára, hogy ezt megtegye.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy ki ellenőrizheti még autentikusan és pontosan a zárszámadást, a zárszámadási törvényjavaslatot és egyáltalán az állam pénzügyeit. Én úgy gondolom, hogy nekünk, képviselőknek a költségvetési bizottságban is és minden más egyéb bizottságban lehetőségünk van arra az ellenőrzési albizottságok kapcsán is, hogy ezekkel a kérdésekkel behatóbban foglalkozzunk. Úgy gondolom, ha Keller képviselő úr, mint ahogy szokása több esetben is - bocsássa meg, hogy a nevét emlegetem, nem szívesen teszem -, hogy rádióban, televízióban bíróért, ügyészért kiált, tegye meg, ha konkrét információi vannak, állampolgári joga és kötelessége, hogy személy szerint tegye meg ezeket az indítványokat, ha ilyesmit észlel vagy birtokában van erre vonatkozó bizonyíték. (Keller László: Megteszem, legyél nyugodt!) De ennek állandó hangoztatása, úgy gondolom, egy madárra hasonlít. (Keller László: Kérdezd meg a Szabadit!) És ráadásul nem biztos, hogy etikus e tisztes Házban.

Köszönöm szépen, elnök asszony, és köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 158 2001.10.19. 2:09  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Bocsásson meg az iménti megszólalásért. Igaz, nem nekem kell elnézést kérnem, de úgy gondolom, nem volt ilyen szándéka a képviselőtársamnak, hogy önt megbántsa és bírálja. Valószínűleg a vita ingerelte őt.

Folytatom, amit mondani szeretnék. Igen tisztelt és mélyen tisztelt Lamperth Mónika Képviselő Asszony! Ön a 109. módosító indítvány kapcsán a nyilvánosságról beszélt. Én tudom, hogy a majd 15 kilónyi zárszámadási törvény, s ez megjelent CD formájában is, a lakosság, a mi választópolgáraink rendelkezésére áll. Ha nem hiszi el, nézze meg Szarvas város könyvtárát, és bárki megnézheti ezt, még a rádió és az újság is hirdeti. Úgy gondolom, hogy a zárszámadás és a pénzügyek kapcsán a költségvetési és a zárszámadási törvény teljes nyilvánosságot biztosít, és ezt megtapaszthatja bárki - elérhető és ellenőrizhető a közpénzek ügye.

Viszont van egy másik kérdés, amit mondott, és én úgy gondolom, hogy ez egy átverés show. Kedves képviselő asszony, ön nem aggodalmaskodott annak idején, mikor a gázközművagyont az önök kormánya eladta, és megcsonkította a magyar önkormányzatokat 60 milliárddal. (Taps a Fidesz padsoraiban.) Képviselő asszony, akkor hol volt az önkormányzatok féltése (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van!) az ön egzisztenciájában? Úgy gondolom, ezt egy alkotmánybírósági döntéssel most le kellett rendezni; és nincs még vége, lehet hogy még 40 milliárdot majd fizetni kell az önkormányzatoknak, mert önök annak idején megcsonkították őket a privatizáció kapcsán. (Keller László: Feléledtetek? - Tállai András: Ünnepeljünk! - Sasvári Szilárd: Jól beszélsz! - Keller László: Későn kapták meg...)

Az pedig nem igaz, kedves képviselő asszony, bocsásson meg ezért a kijelentésért, hiszen az önkormányzatok kapnak különböző támogatásokat és juttatásokat ezekből a többletbevételekből.

Engedje meg, hogy elmondjam önnek: a közszférában a köztisztviselők béremelése, ez is önkormányzati szférát érint; a lakásépítés, az útépítés, a Széchenyi-terv kapcsán rengeteg forrás jelentkezik az önkormányzatoknál, csak tudni kell élni velük.

Az ön szájából pedig, képviselő asszony, egy Bokros-csomag után a mostani kormány szociális érzékenységére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) apellálni (Bauer Tamás: Teljesen jogos volt!) nem volt ízléses!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 168 2001.10.19. 2:08  1-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 109. pont Lamperth Mónika módosító indítványa. Én úgy gondolom, képviselő asszony - nem volt időm befejezni az előző kétpercesben -, én emlékszem, amikor a múlt alkalommal önök szóvá tették a gázközművagyon következő szakaszának az ügyét, és szorgalmazták. Itt, azonnal mondtam, hogy bár tették volna az előző kormány idején, mert jogos jussot kaptak vissza most az önkormányzatok, amivel önök megkárosították és megrövidítették őket. Önök most újfent szorgalmazzák a második rendezést. Legyenek picit türelemmel! Én úgy gondolom, nem volt ízléses ezt a dolgot szorgalmazni.

Hogy elmondjam, ez miért jelent többletforrást és -támogatást, nem pedig normatívát, ebben önnek természetesen igaza van: 168 milliót kapott kis városom a gázközművagyon-kárpótlás kapcsán a polgári kormánytól, mert az Alkotmánybíróság ezt megítélte, amivel önök megbüntették a városunkat. Ezt a 168 millió forintot beforgattuk pályázatokra, és nem választott ki mindig minket a kormány, mert nem minden egyes pályázatnál nyert a városunk.

Én úgy gondolom, az a baj, hogy ön minősít, sőt mi több, túlságosan sommás. Azt mondja, hogy ez szubjektív, és kiválogatja az önkormányzatokat. Tisztelt Képviselő Asszony! Sasvári Szilárd képviselőtársam az imént elmondta, hogy ez nem igaz. Ön valószínűleg nem jár az igazság talaján, amikor így minősít, ugyanis pályázni kell, jó pályázatot kell készíteni, és én úgy gondolom, hogy a független bírálóbizottságok, amelyek szakértőkből és szakemberekből állnak, nyilvános, zárt, és nem olyan, amire ön gondol. Viszont azt el kell mondanom, hogy például Szarvas városa az elmúlt ciklusban semmit nem nyert, pedig száz pályázatot nyújtott be. Nem tudom, hogy akkor önök hol voltak, és milyen szubjektíven ítélték ezt meg.

Kedves Képviselő Asszony! Garantálom önnek azt, hogy aki jó pályázatot nyújt be, és erre még forrás is van, ma a polgári kormánynál nyer pályázatokat, és ezért fejlődik az ország, a falvak és a városok. Tessenek szétnézni az országban!

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Igen!)

 

 

(13.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 50-54 2001.12.10. 4:48  25-160

BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A bizottságunk, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tárgyalta az ifjúsági és sportminiszter úr által készített, a kormány által benyújtott J/5136. számú jelentést... (Babák Mihály mobiltelefonja zavarja a mikrofon működését.)

 

ELNÖK: Képviselő úr, kérem, hogy a telefonját kapcsolja ki.

 

BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm. Bocsánatot kérek, elnök úr. (Kikapcsolja mobiltelefonját.)

 

ELNÖK: Én is köszönöm.

 

BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tehát a bizottságunk tárgyalt a jelentésről, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggő megtett kormányzati intézkedésekről, valamint bizottságunk tárgyalta hasonló módon az ezzel összefüggő és előzőekkel azonos elnevezésű H/5188. számú országgyűlési határozati javaslatot, amely szintén a bizottság napirendjén volt.

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Szeretnék önnek gratulálni és a kormánynak, hisz úgy gondolom, hogy a kormány nagyon korrekt és nagyon hű jelentést tett le a parlament asztalára (Szabó Sándorné: Ezt ki mondta a bizottságban?), és itt, a Házban a fiatalok, bár most már kevés számban ülnek a karzaton, de azt hiszem, megtapasztalhatták, hogy komolyan gondolja a polgári kormány a fiatalok és az ifjúság helyzetét.

Úgy gondolom és úgy gondoljuk, hogy korrekt a jelentés, és hűen tükrözi a problémákat, az intézkedéseket, a megoldásokat és az előttünk lévő feladatokat. A cél természetesen a kedvezőtlen tendenciák megfordítása, a folyamatok megállítása. Ez történt azért, mert az előző időszakban erre kevés figyelem fordítódott. Ezért a kormányprogram a következőképpen fogalmaz: "A kormány a fiatalok élethelyzetét jellemző kedvezőtlen tendenciák megfordítását az egész nemzet előtt álló feladatnak tartja. Az oktatás és az intézményes nevelés kérdései, az ifjúsági munkanélküliség következményei enyhítésének lehetőségei, a fiatalok egészségi állapota, a családok támogatása és segítése, a kábítószer-fogyasztás terjedésének problémája, a fiatalkorú bűnözés növekedése mind-mind olyan kérdések, amelyekkel sokan sokféleképpen kell hogy foglalkozzanak."

 

(16.50)

 

Részlet a '98-as kormányprogramból - és ugye érdekes, hogy arról beszél a kormányprogram, hogy meg kell állítani, meg kell fordítani és foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel. Ezt nagyon fontosnak tartotta a magyar kormány, és úgy gondolom, hogy a jelentés tükrözi az eltelt időszak alatt történt változásokat, egy elemző munka, és Gyürk András képviselőtársam beszámolt arról, hogy milyen intézkedések következtek be az elmúlt három év alatt, a polgári kormány ideje alatt.

Ha megengedik, akkor pár mondatban még elmondanám, hogy a bizottsági ülésen fontosnak tartotta a bizottságunk, hogy a jelentés terjedelme és tartalma tükrözi a kérdés fontosságát. Széles körű információgyűjtésen alapul a jelentés, és nagyon fontosnak vélte a bizottságunk, hogy a közigazgatási intézményeken kívül a civil szervezetek, az ifjúságkutatás eredményei, a civilek véleménye is belekerült ebbe a jelentésbe. Úgy gondoljuk, hogy átfogó képet kaptunk a korosztály helyzetéről, és még egyszer hangsúlyozom: a kormány ifjúsággal kapcsolatos intézkedéseiről.

Én úgy gondolom és a bizottságunk is, hogy az alaposabb helyzetelemzést lehetővé tette - és itt erről már többször szó esett - az "Ifjúság 2000" elnevezésű nagymintás kérdőíves vizsgálat. Széles körű a tájékoztatás a jelentésről - és ezért hívtam fel a hallgatóság figyelmét is -, hiszen az internetes honlapon ez mind megtapasztalható, olvasható és elemezhető.

Nagyon fontos volt számunkra, hogy közös munka volt, mégpedig, mint mondtam, a közigazgatás intézményei, ezen belül a minisztériumok és a szervezetek, azon szervezetek bevonásával, amelyek az ifjúsággal, a felsőoktatással és sok egyéb más kérdéssel foglalkoznak. Nagyon fontos volt számunkra, hogy ehhez csatlakoztak a civil szervezetek is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelentés minden területén megjelenik, hogy a gyermek- és az ifjúsági korosztályt kiemelten támogatja a kormányzat, mivel a nemzet felemelkedését szolgálja, ha növeli a generáció életesélyeit, bővíti életlehetőségeit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A jelentést a foglalkoztatási bizottság ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta, a hozzá kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot pedig, érdekes módon, 10 igen és 8 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 74 2001.12.10. 2:08  25-160

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az az igazság, hogy próbáltam Juhászné Lévai Katalin megjegyzéseiben pozitív dolgot keresni. Sajnos, megvallom őszintén, képviselő asszony, nem leltem ilyet. Ön feketére festi megint az eget, és úgy gondolom, hogy kicsit depressziós.

Az tényleg úgy igaz, hogy az országban vannak különbözőségek területenként, de azt hiszem, hogy azoknak, akik irányították az országot, valahol a lelkiismeretükben kell megkeresni, hogy miért történt az, hogy különbözőségek vannak.

Ha azt mondja, kedves képviselő asszony - szeretném, ha ezt mondaná -, hogy még nem elég, amit tettünk a fiatalokért, a családokért, akkor mi ebben szót értünk. Ha azt mondja, hogy nem elég az idegennyelv-tudás, és több kellene, akkor ebben szót értünk. Ha azt mondaná, hogy vannak még kedvezőtlen folyamatok, de valami elindult, akkor ebben szót érthetnénk. De sajnos az az igazság, hogy ezek a megjegyzések, amikor önök Tóbiás úrral szisztematikusan a megállapításokat, az elemzés, a jelentés megállapításait keverik, és ezt a kormánynak róják föl, akkor ez, kérem, álnokság. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Ez - mondhatnám - hazugság! Azok szájából kifejezetten rosszul hangzik, képviselő asszony, akik annak idején a Bokros-csomaggal elvették a gyedet, a gyest, a minimálbért alacsonyan tartották, magasan tartották az inflációt, a tandíjat bevezették, a lakáskamatokat fölverték, és kettészakították az országot a privatizációkkal. (Bauer Tamás közbeszól.) Mondja már meg, képviselő asszony, ön komolyan gondolja ezeket a megjegyzéseit!? Nagyon sajnálom, ha nincsen reális értékítélete e tekintetben. Rosszul veszi ki magát az, amit mond, de ha azt mondja, hogy még nem elég, akkor ebben egyetértünk.

Szeretném, ha ebben szót érthetnénk, és úgy értékelnénk ezt a korrekt jelentést, amely tükör az ifjúság és a gyermekek mai helyzetéről, ugyanakkor meghatározza, hogy miket kell még tenni. Kérem, lehetőleg így értékeljék, és azt hiszem, hogy akkor előrébb fogunk jutni! De azt az igaztalan vádat, amit önök itt szisztematikusan tesznek, kérem, mellőzzék! Senki sem hiszi el önöknek.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 136 2001.12.10. 2:05  25-160

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Takács Imre képviselő úr szavait a szomszéd helyiségben a televízióban meghatódással hallgattam, amikor az állam feladatairól beszélt, és azt mondta, hogy tisztelt képviselőtársaink, az igazságosság elve alapján, a rászorultság elve alapján kell a szociálpolitikában munkálkodni.

Tisztelt Képviselő Úr! Osztjuk a véleményét, hogy az igazságosság és a rászorultság alapján; de kedves képviselő úr, megvallom őszintén, sajnos nem igazán hitelesek a szavai. Rossz padsorból, rossz helyről s rossz előélet után mondja mindezeket a szavakat, mert volt alkalma az ön pártjának négy éven keresztül arra, hogy az igazságosságot és a rászorultságot gyakorolja.

Önök nem ezt tették, tisztelt képviselőtársam! Annyi igazságtalanságot hagytak hátra ebben a társadalomban és annyi rászorultat, hogy négy év is kevés ahhoz, hogy mi ezt helyre tegyük és reparáljuk. (Moraj az MSZP soraiban.) Úgy gondolom, sok idő kell még ahhoz, hogy azt a sok hibát és azt a sok csorbát kiköszörülhessük.

Furcsa dolog ezt hallgatni, mondom, mert ha ön azt mondja, hogy a fiatalokról - és ez a mi napirendünk - az igazságosság elvén és a rászorultság elvén kell gondoskodni, akkor pedig egyáltalán nem értek önnel egyet, mert nemcsak ezek alapján kell; mert aki a fiatalról, a gyermekről, a családról gondoskodik, a gyermekéről és a gyerekről, pláne egy állam, annak kötelessége, hisz a jövőt támogatja, és nem holmiféle dolgot, és nem gazdagot és nem szegényt, hanem a jövőt támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a napirendünk a gyermekek és az ifjúság helyzete. Úgy gondolom, hogy rossz sztenderdről indultak az elmúlt négy év után. Ebben jelentős eredményeket sikerült elérni, és ezt pedig az demonstrálja, hogy a fiatalok, akiket megkérdeztek, 80 százaléka jövőt lát már, és ennek én fantasztikusan örülök. Higgyék el, a jövő tényleg elkezdődött - de ez nem önök alatt kezdődött el!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)