Készült: 2020.09.26.21:18:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

172. ülésnap (2008.11.05.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Lázár János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:43


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az egészségügy érdekfeszítő vitája után egy kicsit más témára kell hogy felhívjam az Országgyűlés figyelmét a 2009. évi költségvetés általános vitájában, ez pedig a honvédelem és a rendészeti ágazat sorsa és jövője.

Ha megengedik, azzal kezdeném, hogy semmiféle illúzióm nincs, ami a honvédelmet illeti, különösképpen azért, mert amikor képviselőtársaim pártállástól és frakciótól függetlenül benyújtják módosító indítványaikat, általában a honvédelmi fejezetet szokták megjelölni, a kicsit merészebb, bátrabb képviselőtársaim pedig a rendészeti fejezetet is megjelölik olyan forrásként, ahonnan el lehetne venni. Először is azt szeretném kérni, hogy az idén ezt a szokásukat ne gyakorolják képviselőtársaim, pártállástól függetlenül, mert már így is a működőképesség alsó határa az, ami a 2009-es költségvetésben a honvédelemnek és a rendészetnek kinéz.

A Fidesz meggyőződése szerint óriási kockázatot vállal a kormány és ezáltal az ország abban az esetben, ha a honvédelem és a rendészet fontosságát aláértékeli. Nem kezeli helyén a rend kérdéskörét ma a Magyar Országgyűlés előtt fekvő költségvetési előterjesztés. Ma Magyarországon 45 ezer rendőr, 24 500 katona felel 10 millió ember biztonságáért, egy olyan országban, ahol szinte mindennap hallunk a biztonsággal kapcsolatos problémákról, kihívásokról, és egy jóval nehezebb közbiztonsági helyzetben kell a rendőrségnek helytállnia. Katonáink közül pedig ezren, közülük közel 250-en a legnehezebb háborús övezetekben teljesítenek szolgálatot. Az a kérdés, hogy ez a 70 ezer ember van-e úgy felszerelve, a jövedelmi viszonyai rendezettek-e olyan mértékben, hogy el tudja látni az ország biztonságát. Mi úgy gondoljuk, hogy a 2009. évi költségvetésnek nagyon fontos veszélyforrása lesz a rendészeti ágazat alulfinanszírozása és az a felelőtlen politika, amely a honvédelmet is kiteszi ennek.

Két tényre hívnám fel a figyelmüket. A most beterjesztett áttekinthetetlen számú, rendű költségvetési javaslat és az ahhoz fűzött módosító indítványok nem tudják megmondani, hogy 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben milyen pénzügyi-gazdasági kilátásokkal számol az ország. A honvédelmi költségvetés GDP-arányosan van meghatározva, és bár a honvédelmi miniszter úr tirádákat zengett arról, hogy milyen jó lesz az országnak a 2009. évi honvédelem-politikai helyzete, de ha negatív lesz a GDP, akkor ez a honvédelem-politikát legalább 4-5 százalékos csökkenéssel fogja majd érinteni.

A másik kérdés súlyos politikai-morális kérdéseket is felvet. Amikor a határőrséget és a rendőrséget összevontuk 2008. január 1-jével, kötöttünk egy ötpárti megállapodást, amelynek az volt a feltétele, hogy a határőrségre és a rendőrségre fordított 2007-es összevont források nem csökkenhetnek 2008-ban sem, és nem csökkenhetnek 2009-ben sem. Ehhez képest 2008-ban több mint 4 milliárd forintot vettek el az összevont szervezettől, és most több mint 10 milliárd forinttal kevesebből kell a rendőrségnek gazdálkodnia, mint 2008-ban, és már a 20 milliárdot közelíti az az összeg, ami hiányzik a 2007-es különálló büdzséből. Azt gondolom, ez jelentős veszélyforrásokat tartalmaz. Még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy a honvédelem-politikai költségvetés a GDP arányához van meghatározva, annak alig több mint 1 százaléka, és egy ötpárti konszenzus áll a határőrség és a rendőrség összevonása mögött.

A honvédség vonatkozásában nincs illúzióm, és nem fogom azt kérni az Országgyűléstől, hogy duplázza meg a honvédelmi költségvetést, bár a NATO ezt várná el. Tudom, hogy ebben a gazdasági-szociális helyzetben irrealitás a honvédelmi politikának több pénzt kérni, de két veszélyforrásra felhívnám a figyelmüket. Magyarországon bármikor előadódhat olyan természeti vagy ipari katasztrófa, amelynek az elhárításában a hadseregnek döntő szerepe van. Az elmúlt évek tiszai árvizei ebbe a körbe tartoznak. A Magyar Honvédség évekkel ezelőtt is már csak alig tudott helytállni a katasztrófahelyzetek elhárításában, a tiszai árvíz megakadályozásában. A másik veszélyforrás pedig a külhoni szerepvállalás. Mintegy ezer katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül. Ez olyan NATO- és ENSZ-vállalás, ami nemcsak hogy veszélyes, hanem rendkívül költségigényes is. Kiszolgáltatjuk a katonáinkat és kiszolgáltatjuk az országot, ha nem biztosítjuk legalább a katasztrófavédelemhez és a külhoni missziókhoz szükséges pénzt. Én nem látom ennek a fedezetét ebben a költségvetésben, de lehet, hogy csak nem találom, csak az idő szűkössége okozta ezt a hiátust.

A másik kérdés, ami talán még ennél is sokkal fontosabb, a rendészet és a rendőrség kérdése. Hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy ha szociális válságról és nehezedő életkörülményekről beszél a parlamentben szinte mindenki - államtitkár asszony elmondta az elbocsátás egyik tipikus példáját -, akkor ebből alapvetően következik, nemcsak a szakirodalom, hanem az élet tanúsága szerint is, hogy különösen a kis értékű vagyon elleni bűncselekmények tekintetében növekvő bűnözési rátával kell számolnunk. Vajon azok a rendőrök, akik közül a kezdő rendőr ma nettó 80 ezer forintot kap kézhez, az a rendőrség, ahonnan egzisztenciális bizonytalanság miatt az elmúlt másfél-két esztendőben 5 ezer rendőrnek kellett elmennie - a 45 ezres állományból elment 5 ezer fő -, ilyen jövedelmi viszonyok mellett és ilyen humánpolitikai állapotban képes-e az ország biztonságát garantálni? Csak megjegyzem, hogy a Magyar Honvédség létszámát hiába emelte fel az Országgyűlés ezer fővel, a 23 ezer főből is már ezer fő feltöltetlen állomány volt, mert nettó 60 ezer forintért senki nem akar elmenni honvédnek ma Magyarországon. Egy rendőr kezdő fizetése nettó 80 ezer forint. A budapesti toborzáson - abban a városban, ahol minimum 1500 rendőr hiányzik - 600-an jelentkeztek, s amikor meghallották, hogy mennyi a fizetés, azonnal eltűnt 400, és amikor tisztába került a helyzet, hogy 200-an maradnának, akkor kiderült, hogy se a jelenlegi, se a jövő évi költségvetés semmiféle fedezetet nem biztosít erre.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy a rend kérdése igenis pénzkérdés. Néhány nappal ezelőtt szörnyű tragédia, egy nagyon aljas bűncselekmény történt Borsod megyében. Kevesen tudják az országban - s talán a parlamentben is -, hogy Borsod megyében a csapaterőt minden héten ki kell vezényelnie a megyei kapitányságnak. Komoly forrásigénnyel bír a Borsod megyei rend fenntartása. Lehet azt mondani, hogy az integráció, az etnikai alapú konfliktusok kezelése össztársadalmi felelősség és oktatáspolitikai kérdés, de Borsod megyében nagyon súlyos forrásokra van szükség ahhoz, hogy a rend fenntartható legyen. Szatmár megyében is lehet ehhez hasonló helyzet a demográfiai adottságok miatt. Van olyan megye, ahonnan 400 rendőr hiányzik a feladat ellátásához a jelenlegi létszámtábla alapján. Nagyon kíváncsi lennék, hogy tudja az ország biztonságát - a belbiztonságot és nem a honvédelem-politikai biztonságot - garantálni a kormányzat, hogy beszél a rendőrök támogatásáról, a rendőrök egzisztenciális biztonságáról, amikor nem tett semmit az 5 ezer rendőr távozása után, amikor nem tett semmilyen érdemi lépést annak érdekében, hogy a rendőrök bére jelentős mértékben növekedjen.

(17.30)

Említhetném azokat a példákat, amelyek az előbb Budapestet illették. Budapesten az 1500 fős rendőrhiány felszámolásához a kormány 2009-ben 100 millió forint lakáscélú támogatással kíván hozzájárulni. Ez lényegében nem elég semmire sem, ettől a hiány nem fog semmilyen formában sem csökkenni. Nem véletlen, hogy a rendészeti ágazat dolgozói sztrájkot hirdetnek, és tiltakoznak a kormány költségvetési politikája ellen.

A honvédelmi bizottság ülésén azt kértem a kormány jelen lévő képviselőitől, fontolják meg azt: a 13. havi bérek megvonását a köztisztviselők esetében polgármesterként akceptálni tudom, de a rendőrök esetében nagyon nagy kockázatot látok abban, hogy ha az állam fűnyíróelv alapján vonja meg a rendőrség pluszjuttatásait, akkor nemcsak 5 ezer rendőr, hanem több ezer rendőr hagyja el még rövid időn belül a rendészeti szerveket. Ez olyan biztonsági kockázatot jelent, ami lehetetlen helyzet elé állítja helyi szinten a rendőrség vezetőit, a helyi rendőrkapitányokat. Meg lehet kérdezni bármelyik parlamenti képviselőt itt a patkó bármelyik oldalán, mindenki tudja, hogy a megyékben, a kistelepüléseken jelentős rendőrhiány van. Egy 50 ezres városban éjszaka egy rendőrjárőr-autó két rendőrrel járőrözik.

Azt gondolom, növekvő szociális feszültségek közepette, növekvő társadalmi konfliktusok mellett a rendőrség - ilyen gazdasági feltételek mellett - nem lesz képes biztosítani az országban a rendet, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen egyéb rendészeti feladatok hárulnak a rendőrségre: rendezvények biztosítása, adott esetben, ha sztrájkok, utcai tüntetések lesznek, ezek biztosítása. Óriási kockázat a kormány szempontjából is, hogy pont a rendőröktől és a rendőrségtől vonja el a forrásokat.

Még egyszer mondom, nincs illúzióm, hogy a honvédelem-politika érdekében milliárdokért és százmilliárdokért kiáltsak, de hogy a rendőrséget ilyen mértékben vágja meg a 2009. évi költségvetés, ez minden felelős parlamenti képviselő számára - meggyőződésem szerint - óriási biztonsági kockázatot jelent, és felelősek vagyunk azért, hogy ez ne így legyen.

Ötpárti egyezséget kötöttünk, hogy élünk a történelmi lehetőséggel, hogy a mai politikai viszonyok között meg tudtunk egyezni. A megegyezésnek az lett a következménye, hogy a rendőrséget és a határőrséget összevonjuk, és az összevonás után nem vonjuk ki a pénzt, hanem bent tartjuk a rendszerben, és egy új rendőrséget építünk. A 2009. évi költségvetés azt jelenti, hogy ebből nem lesz semmi.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai