Készült: 2020.09.26.21:05:13 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 180 2006.06.26. 2:19  179-182

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Már a 2002-es Cselekedni most és mindenkiért kormányprogramban a következőt ígérték: "A kormány határozott intézkedést tesz azért, hogy a megelőzés a gyógyítással egyenrangú tevékenység legyen, az egészségügyi ellátás szakmai fejlesztésében pedig erősödik az alapellátás szerepe." Sajnos, az ígéret teljesítetlen maradt, a legtöbb családorvos számára a beutalásokat szigorították, és ezzel csökkentették a hozzáférés esélyét. A daganatos megbetegedések korai felismerését célzó laborvizsgálatokat pedig szűkítették, korlátozták. Az alapellátás szakmai fejlesztése érdekében semmit nem tettek, de ellene igen. 2002 óta növekedtek az adminisztratív terhek, emelkedtek a kötelező rendelési idők, nőttek a rendelés rezsiköltségei, de a finanszírozás gyakorlatilag évek óta változatlan.

Tisztelt Miniszter Úr! Aggódom, és nem alaptalanul, hogy a Cselekedni most és mindenkiért kormányprogram megismétlődik. Ezért egyik kérésem, hogy ne most, ne mindenkiért és ne így cselekedjenek. A legdurvább feudális önkénnyel most a választások után a kötelező adatszolgáltatással kapcsolatban találkoztam. Szeptember 1-jétől bevezetik a kampány miatt egyszer már elhalasztott új adatszolgáltatást. Az egészségbiztosító által már ismert adatok újbóli bonyolult rögzítését és jelentését kérik. Ennek eredményeként a rendelési idő nő, az adatszolgáltatás valamennyi költsége a családorvosokat terheli. Az Egészségbiztosítási Pénztár egyoldalú szerződésmódosításra készül. A legarcpirítóbb, hogy a hibás adatszolgáltatás ismétlődését, és ez két eset is lehet, az OEP minden előzetes egyeztetés nélkül azonnali szerződésbontással kívánja szankcionálni.

Tisztelt Miniszter Úr! Egyetért-e azzal, hogy az OEP egyoldalúan szerződést bontson? Egyetért-e azzal, hogy a biztosító visszaéljen erőfölényével? Egyetért-e azzal, hogy a gyógyító családorvos több időt fordítson adatrögzítésre, mint valódi gyógyításra?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 75 2006.10.09. 3:08  74-80

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy az SZDSZ-es minisztériumok és azok miniszterei reform címén folytatják korábbi, áldásosnak nem nevezhető tevékenységüket, a kiszámítható rombolást. Magyar Bálint, Kóka János után most ön az, aki ennek a kétes dicsőségnek a továbbvivője.

Az ön helyzete talán azért is különleges, mert orvosi esküjét - a semmit sem ártani elvet - megszegi, és így látszik igazolódni, hogy ahol a liberálisok megfordulnak, ott kő kövön nem marad.

Tisztelt Miniszter Úr! Felszólalásommal az ön egészségügy problémái iránt tanúsított rendkívül magas ingerküszöbét szeretném átlépni. A helyzet az, hogy október második felére szakorvos nélkül maradhatnak az orvosi ügyeletek. A baleseti sebészek a kötelezőn felül már nem vállalnak önkéntes túlórát. A traumatológusok mellé lassan felzárkózik az egész szakma, nevezetesen a sebészek, gyereksebészek, idegsebészek, radiológusok, aneszteziológusok, gégészek és urológusok. Ezzel közvetlen veszélybe kerül a sürgősségi ellátás, pedig ennek önök éppen a fejlesztését ígérték. Az eredmény: a sürgős műtétek elhalasztódása, növelve a szövődmények - zsírembólia, fertőzés - valószínűségét, valamint gátlódik a modern munkaigényes technikák elterjedése.

Hogy miért történik mindez? Mert a Gyurcsány-kormány végig figyelmen kívül hagyta az Orvosi Kamara véleményét, és nem veszi figyelembe az uniós irányelvet sem, amely 2004. május 1-je óta kötelez bennünket, amelynek értelmében az ügyeletben töltött idő munkaidőnek számít.

A kormány figyelmen kívül hagyja a Legfelsőbb Bíróság 2006. júniusi döntését is, és ezzel figyelmen kívül hagyja tízmillió magyar állampolgár egészséges élethez való jogát. A miniszterelnök és ön közölték, hogy nincs pénz az ügyeleti díjak rendezésére. A Zöld könyv iránymutatásai szerint pedig további százmilliárdokat kívánnak behajtani magyar betegeken, miközben az elmúlt esztendőben közel 50 milliárd forinttal kurtították meg a kórházakat. Pedig a pénz megvan. A pénz ott van a felesleges irodabútorokban, luxusautókban, mobiltelefonokban, és abban a mondatban, amit Medgyessy Péter mondott: az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.

Ön is tudja, hogy a mi orvosaink most nem uniós bért kérnek, hanem követelik annak elismerését, hogy az ügyelet teljes munkaidő, amire egyébként bírósági döntés is kötelez.

Tisztelt Miniszter Úr! Vajon hogyan tudják így elkerülni az ügyeleti ellátás összeomlását? Jogkövető magyar állampolgárként kívánja-e betartani a Legfelsőbb Bíróság döntését? Kérem, igennel és nemmel válaszoljon! Orvosként miért nem tanúsít empátiát kollégái iránt? És legfőképp: miért nem tanúsít empátiát a magyar betegek iránt?

Köszönöm, várom megtisztelő válaszát. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Igen vagy nem! - Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 79 2006.10.09. 0:51  74-80

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A Zöld könyv tanúságai szerint pénzt vonnak ki a kórházi ellátásból, a járóbeteg-ellátásból és az alapellátásból. Mindaz, amit az előbb említett, ennek nem látszik a nyoma sehol sem. És hogy valóban Európában hogyan állnak az egészségügyhöz, ahhoz Markosz Kiprianut hadd idézzem: az EU jövőbeli gazdasági növekedése és fenntartható fejlődése az egészségügyi befektetésektől függ. Az egészség egy versenyképes gazdaság produktív tényezője. Számomra úgy tűnik, hogy ön itt a kormánnyal együtt meghirdette az "Arccal a vasút" helyett: "Háttal Európának".

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Nem fogadom el.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 182 2006.10.16. 2:21  181-188

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat végiggondolása görög filozófiai mélységekbe vezet: káoszból jön, és káoszba tart.

A törvényjavaslatban megfogalmazott célok: a biztosítottak képviseletének megoldása, a minőség-ellenőrzés megszervezése, az intézményi körülmények figyelembevétele a finanszírozásnál. S valójában mi található a törvényjavaslatban? Önök egy parlament alól kivont, a járulékfizetők érdekeit nem képviselő hivatalt kívánnak létrehozni. Tehát a biztosítottak felügyeletét ismét központi kormányzati hivatallal kívánják megoldani. Vagyis visszatérünk az '50-es évek világához és mentalitásához, amikor az állam döntötte el, hogy mi jó az állampolgárnak. Hol van itt az Európában divatos szubszidiaritás?

Az intézményi körülmények figyelembevételével történő finanszírozásnak semmi köze a kórházakhoz. A külső körülményekért - épület, szobák komfortossága - a tulajdonos önkormányzat és/vagy az állam felelős. Ezek szerint az állam büntetni fogja azokat a kórházakat, amelyeknek tulajdonosai nem fejlesztenek az oda nem ítélt forrásokból.

Mi tehát a rendelet igazi célja? A kormányzat az okokat keresi a kórházak bezárásához, ismételten meghazudtolva korábbi ígéretét, hogy nem lesz kórházbezárás. A másik cél az állami tulajdon dominanciájának megszüntetése a szolgáltatás és a biztosítás piacán, vagyis a megmaradt állami vagyon eladása, és az egész egészségügy teljes elüzletiesítése.

Tisztelt Miniszter Úr! Erisz, a viszály istennője sem volt olyan sikeres a konfliktusok generálásában, mint ön. Ön ezt már régóta gyakorolja. Kérem, valljon színt: miért akarja bezárni a kórházak egy részét? Miért titkolja, hogy több-biztosítós modellt kívánnak ránk erőltetni? Miért vállalkozik olyan program véghezvitelére, amelyet a szakma jelentős része elutasít? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 186 2006.10.16. 1:10  181-188

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Nem válaszolt két kérdésre: miért titkolja, hogy több-biztosítós modellt kíván ránk erőltetni? És arra sem válaszolt, hogy miért vállalkozik olyan program véghezvitelére, amelyet a szakma jelentős része nem támogat, illetve elutasít.

Az előzőekben szóba került már a BNO-kód. Egy újabb konfliktuslehetőség van ebben a törvénytervezetben; gondolja végig, hogy receptet csak úgy adnak ki, hogy rajta szerepel a BNO-kód, ugyanakkor a törvényjavaslatban szerepel, hogy megnyilatkoztatják a betegeket, hogy hajlandók-e közreadni a betegségükre vonatkozó adatot. Magyarul, ha ezt a beteg nem támogatja, akkor ez a recepten nem szerepelhet, ha pedig a recepten nem szerepelhet, akkor a patika nem adhatja ki neki a gyógyszert. Látni kell, hogy tele van konfliktussal és káosszal ez a törvényjavaslat. Így biztos, hogy nem fogjuk támogatni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 67 2006.10.25. 2:02  21-250

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A gyógyszerrendelés változása jelentősen csökkenti a gyógyszerbiztonságot, és feladunk közben olyan elveket is, amelyeket korábban fontosnak tartottunk. Épp a miniszter úr mondta korábban, hogy a betegek érdekeit tekintsük szem előtt. Az amerikai egyesült államokbeli példát többször idézték, mindannyian tudjuk, hogy ott, ahol a gyógyszerrendelést nyitottá tették, a gyógyszermellékhatások miatt a betegek jelentős hátrányt szenvedtek, ez harmadik helyen áll a halálozásban, illetve a gyógyszermellékhatások miatt a betegek 20 százaléka kerül kórházba.

Szeretném elmondani, hogy korábban, az előző ciklusban, az MSZP-SZDSZ-kormány idején fontos volt, hogy a háziorvosok csak havonta egyetlenegy alkalommal egyhavi gyógyszert írhattak fel, és pontosan az volt a cél, hogy a beteg legalább havonta egyszer megjelenjen az orvosnál, a beteg vezetése, gondozása meglegyen, és az volt a cél, hogy ezzel korlátozzuk a gyógyszerfelírást, csökkentsük a gyógyszerfelhasználást. Most, amikor azt mondjuk, hogy a nővér is írhat majd gyógyszert, és akár fél évre elegendő mennyiséget is, akkor ezzel a korábbi elvekkel szemben éppen mást teszünk: feladjuk azt az elvet, amit korábban képviseltünk. Azt gondolom, hogy a betegek érdekében teljesen lehetetlen az, hogy a nővérek rendeljenek gyógyszert, és lehetetlen az, hogy a Lukoil, az OMV vagy a Shell alkalmazottja ajánljon gyógyszert nekünk.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 332 2006.11.06. 3:00  327-335

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény 1. §-a a következőképpen kezdődik: "Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság tevékenységének célja a biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmének ellátása."

(22.50)

Az általános indoklás első mondata: "Az egészségbiztosítás 1500 milliárd forintos kiadásának elköltését a biztosítottak képviseletében ma semmilyen hatóság nem felügyeli." Tehát nyilvánvaló a törvény szándéka, hogy a biztosítottak valamilyen formában felügyeljék a pénz elköltését. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy a felállító nagy megaszervezet élén a felügyeleti tanácsba kik kerülnek és hogyan, akkor azt kell látnunk, hogy abba civil szervezetek, betegszervezetek nem fognak tudni küldeni képviselőt. Magyarul, a meghirdetett szándék és a törvényben megfogalmazott célok nem teljesülnek, őszintétlen ez így.

A másik nagyon fontos mondat: "A kormány kiemelt célja, hogy más pályára állítsa az egészségügy mai köztulajdon-dominanciáján alapuló biztosítói és szolgáltatói monopóliumokkal kizárólagos és különleges jogokkal működő, döntően adminisztratív módon szabályozott piacát." Ez jó néhány dolgot jelent. Egyrészt, hogy szeretnék megszüntetni a köztulajdon döntő jelentőségét. Ezenkívül a biztosítói és a szolgáltatói piacon is privatizálni szeretnének. Negyedrészben pedig szeretnék, ha megjelenne az egészségügyben a szabályozott piac mellett az úgynevezett szabadversenyes piac. Ez azt jelenti, hogy több-biztosítós modell, profitorientált és nonprofit szervezetek.

Fontos azt elmondani, főleg szabad demokrata képviselőknek, akik etalonként tekintenek az Egyesült Államokra, hogy ott az elmúlt húsz év során összeszedett tanulmányok egyértelműen igazolták, hogy a profitorientált szervezetek az egészségügy valamennyi mutatója tekintetében rosszabbak, mint a nonprofit szervezetek. Éppen ezért ez a fajta szervezet és az az üzenet, amit ez a törvény hordoz, gyakorlatilag a teljes magyar egészségügy szétverését jelenti, és egy olyan szabad versenyt, amelyre az európai és a magyar egészségügy nincs felkészülve, és nem idevaló.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 348 2006.11.06. 2:22  335-385

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mivel késő van, nem szeretném bő lére ereszteni, de Kránitz képviselő úr és a miniszter úr is megszólított akkor, amikor arról beszélt, hogy az orvosok jelentős része előre kéri a pénzt. Olyan családból jövök, ahol jelenleg is öt orvos dolgozik. Az ő nevükben, saját családom nevében és a magyar orvostársadalom jelentős része nevében szeretném kikérni, hogy olyan orvosokból áll a magyar társadalom, akik előre kérik a pénzt. Biztos van ilyen közöttük, de ez elenyésző. Szerintem ugyanilyen tisztességtelen módon üzletelő emberrel vagy tisztességtelen politikussal itt a Házban is találkozhatunk. Még egyszer a magyar orvostársadalom és az egészségügyi dolgozók nevében ezt szeretném kikérni.

Egy pillanatra a vizitdíjról: kedves Kránitz képviselő úr, elmondja, hogy 200 milliárd forint az - természetesen ezek komolytalan adatok -, ami paraszolvencia formájában kifizetésre kerül (Jelzésre:) - 100 milliárd. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a vizitdíj bevezetésével 30-35 milliárdot remélünk. Ön gondolja azt, hogy az a nőgyógyász vagy bármelyik orvos, aki éjszaka bejön, otthagyja a családját, majd 300 forintos vizitdíjért be fog jönni? Komolyan gondolja, hogy a vizitdíj ki fogja váltani a hálapénzt, a paraszolvenciát? Ezt komolyan gondolja a miniszter úr? Én becsülöm önt annyira, hogy ezt valóban nem gondolhatja komolyan.

Akkor volna egy érdemi kérdésem. A Zöld könyvben az szerepel, hogy a háziorvosi rendszerben, miután ott marad a vizitdíj, csökkenteni fogják a finanszírozást. Ez szerepel a Zöld könyvben. Szeretném megkérdezni, hogy mennyivel fogják csökkenteni az alapellátásban a finanszírozást, és az ott maradó vizitdíj fogja-e ezt pótolni. Erre kérem a válaszát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm.

(23.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 198 2006.11.28. 10:22  149-317

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a törvényjavaslatot orvos kollégáimmal és egészségpolitikus barátaimmal elolvastuk, akkor elsőként a megdöbbenés volt az, amit éreztünk, de meg kell hogy mondjam, bennem némi optimizmus is felsejlett, különösen a miniszter úr személyére vonatkoztatva, hiszen az volt a véleményem, hogy a miniszter úr alaposan forgatja a Bibliát, és éppen innen vette a hasonlatot, a Jelenések könyvéből - az utolsó hét csapás kihirdetése közül most az ötödiket tette meg.

Amikor erről a reformról beszélünk, akkor azért néhány alapvető dolgot tisztázni kell. Az egyik, hogy mindenhol a világban, ahol egészségügyi reformot indítottak vagy kezdeményeztek, az mindig egy nagyon hosszú folyamat volt, és mindig társadalmi konszenzuson alapult; 15-20-25 évet, két-három-négy ciklust is igénybe vett. Hiszen nemcsak egy ágazat sorsáról, nemcsak nagyon magasan kvalifikált orvosok jövőjéről és nővérek életéről, egzisztenciájáról van szó, hanem tízmillió magyar állampolgár egészségéről.

Különösen itt, az Európai Unióban, amikor ez az orvostársadalom olyan tudással rendelkezik, amely konvertálható, és amely tudás iránt igencsak nagy az igény Európában, meg kell gondolni, hogy ezt a hatalmas tudást hagyjuk-e elvándorolni ebből az országból. Biztos tudják a kollégák, hogy a legtöbb tudományos cikk éppen az orvostársadalom világából születik. Tehát amikor felvetődik az a kérdés, hogy ez egy európai színvonalú egészségügy, akkor bizonyos tekintetben azt kell mondani, hogy ez igenis egy európai szintű egészségügy.

Ahhoz, hogy egy reform sikeres legyen, nyilvánvalóan valamekkora társadalmi támogatottság kell, kell egy kritikus tömeg, amely nélkül nem lehet sikeres reformot véghez vinni. S természetesen a legnagyobb gond az, hogy ennek hiányában nem lesz reform, nem sikerül áterőszakolni, és azt gondolom, hogy néhány év múlva ugyanott vagy rosszabb helyen fogunk állni, mint ahol most vagyunk.

Ezt a reformot, azt kell hogy mondjam, valóban társadalmi vita nélkül erőltették át a magyar társadalmon, a magyar orvosi szakmán. Sokszor hallottam azt, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt társadalmi vita. Szeretném felolvasni a fővárosi szocialista egészségpolitikusok véleményét: "Szomorú jövő elé nézünk. A lista ismeretében számos probléma merül föl, nem látni a szakmai koherenciát, a tudatos, végiggondolt politikát, a sürgősségi prioritást, hogy az megjelenne ezeknél a sürgősségi kórházaknál is." Ezt fővárosi szocialista politikus mondja.

Mindezek alapján azt kell mondanom, hogy maga a reform nem átbeszélt, és mindazok a vélemények, hogy itt egy nagy társadalmi támogatottság van, őszintétlenek és valójában nem igazak.

Beszélnék arról, hogy milyen egészségpolitikai célokat akar megvalósítani ez a reform. Szóba került, hogy európai színvonalú ellátást. Azt kell hogy mondjam, hogy nemrégiben, talán fél-egy évvel ezelőtt jelent meg egy tanulmány, ahol az uniós országok egészségügyi ellátását vizsgálták, elemezték, és ott Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet, nagyon sok korábbi európai uniós országot is megelőzött. Azt kell mondjam, hogy nagyon sok tekintetben igenis európai szintű orvoslással rendelkezünk már.

Igazságos-e? - vetődik fel a másik egészségpolitikai kérdés. Vajon igazságos-e az, ha az átlagnál jóval nagyobb terhet teszünk rá egy társadalmi csoportra? Szintén európai uniós tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy a lakosság hozzájárulása milyen az egészségügyhöz, és a zsebből történő finanszírozás, ami ellen itt nyilvánvalóan sokan felháborodunk, a legmagasabb Európában Magyarországon. Nyilvánvalóan ez diszkrét csúsztatás, de azt is mondhatnám, hogy ilyen tekintetben a legprivatizáltabb egészségügy a magyarországi. Ebből adódóan újabban vizitdíjat bevezetni továbberősíti az igazságtalanságot.

Van egy kérdés, vagy egy másik fontos egészségpolitikai cél volt az, ami megfogalmazódott ebben a törvényjavaslatban, ez pedig az volt, hogy szeretnék a pazarlást megszüntetni. Szeretném megkérdezni, hogy valóban a pazarlás megszüntetése-e az, amikor az olyan kórházakat, ahol milliárdos beruházások történtek, kivesszük a kiemelt kórházak köréből, és gyakorlatilag hagyjuk, hogy ez a befektetett érték kevésbé legyen kihasználva. Ezt hívják pazarlásnak, és ezek a fejlesztések néhány hónappal, évvel ezelőtt pontosan azért történtek, hogy magas szintű egészségügyi ellátás legyen.

Beszéltünk hatékonyságról, biztonságról, minőségi ellátásról. Én azt tudom mondani, hogy itt a hatékonyság szóba került több alkalommal, és a feladat delegálását próbálták meg valamilyen szavakkal jelezni. Nyilván van egy volumenkorlát, és van egy szándék arra, hogy a kórházban ellátottak, a betegek a járóbeteg-ellátásban kerüljenek kezelésre. Na de hát nem történik fejlesztés a járóbeteg-ellátásban, kollégák! Ilyen nincs, ez mese! Ez szépen hangzik, de ilyen nincs!

A másik, ami nagyon-nagyon fontos, hogy az kellene, hogy a járóbeteg-ellátás felől delegálva legyen az alapellátás felé, de nincs az alapellátásban sem fejlesztés.

(18.50)

Forrást vonnak ki onnan is. Nekem ne mondja senki sem, államtitkár asszony sem, hogy nem, hiszen 60-80 ezer forinttal emelkedtek a háziorvosok költségei. Lehet, hogy a vizitdíj ott fog maradni - bizonytalan, hogy tudják majd beszedni -, de az kétségtelen tény, hiszen jelezték is, hogy ugyanakkor a finanszírozást csökkentik. Magyarul: nem felel meg a valóságnak az, hogy az alapellátásban fejlesztés történik. Egyébként az Európai Unióban az alapellátás az egészségügy összfinanszírozásából 20 százalékkal részesedik; ma Magyarországon 8 százalékkal, és ezen nincs változtatás.

Szeretnék néhány gondolatot elmondani úgy is, mint budapesti képviselő. Nehéz szavakat találni, főleg amikor félig optimista, félig pesszimista vitáról van szó, nem is tudom, hogy mondjam, talán úgy, hogy a csapataink harcban állnak, de a főváros elesett. Tessék tudomásul venni, hogy egyetlenegy fővárosi intézmény sem került a kiemelt kórházak listájára. Ötezer aktív ágyat szüntetnek meg Budapesten. Olyan kórházak kerülnek másodrangú, nem kiemelt kórházi körbe, mint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, ahol a választások előtt adták át Magyarország legkorszerűbb sebészeti tömbjét. Miniszterelnök úr jelen volt az átadáson, learatta a sikert, most pedig ez a kórház másodrangúvá lesz minősítve.

Kollégák! Ennek az osztálynak a vezetője 25 éves klinikai múlttal rendelkező sebész szakorvos, de a jövő évtől kezdve nem végezhet olyan műtéteket, amelyekben óriási tapasztalatra és gyakorlatra tett szert. Majd olyan sebészeti osztályra fog kerülni a beteg, ahol nincs ilyen műtői háttér, és nincs ekkora tapasztalat. A fő gond éppen az, hogy nem kerül kihasználásra az a 12 milliárdos beruházás, ami a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban történt.

Hadd mondjak egy nagyon izgalmas és érdekes példát arra vonatkozóan, hogy mennyire nem körültekintően készült ez a rendelkezés. Budapesten létezik mellkassebészeti klinika, mellkassebészeti tanszék, és majd az fog felelni a mellkassebészeti ellátásért. Kollégák, azt nem tudják, hogy ezen nincs ágy, nincs osztály emögött. Ez csak egy oktató intézmény. Nincs ágy! Nem végeznek műtétet! Akkor hol végeznek? A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, a Korányi Kórházban, a Budai MÁV-kórházban és a legkevesebbet a kiemelt Országos Onkológiai Intézetben. Ott nem is vállalnak ügyeletet, mert azt mondják, se a labor-, se a radiológiai háttér nincs meg hozzá. Ahol végeznek, azt megszüntetik, vagy legalábbis másodrangúvá sorolják. Ennyire nem végiggondolt a dolog! Kiemelnek egy olyan klinikai osztályt, sebészetet, amelyik valójában nem is létezik.

Az Uzsoki Kórház a második legnagyobb onkológiai centrum az országban, és szintén a másodrendű kórházak közé kerül. S akkor még nem beszéltem az egyházi intézményekről. Hogy fogják képviselni az érdekeiket a RET-ben és hogy a betegbeutalási rendszerben? Hadüzenet lett az egyházi intézményeknek is kihirdetve. Gyakorlatilag azt mondhatom, hogy a főváros ezzel a rendelkezéssel elesett.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 204 2006.11.28. 2:00  149-317

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kollégák! Nemcsak szelektív hallás, hanem szelektív percepció is létezik. Szeretném elmondani, hogy két olyan budapesti kórházról beszéltem, amelyek szakmai színvonalukat tekintve ma Magyarország első vagy második intézményei. A miniszterelnök úr által átadott Bajcsy-Zsilinszky Kórház ma a legmodernebb technikával felszerelt műtőtömbbel rendelkezik. Ez a kórház nem került a kiemelt kórházak közé. Odavan 12 milliárd forint, illetve nem sikerül olyan mértékben kihasználni azt a 12 milliárd forintos beruházást, amelyet korábban belefektettek. Ugyanez vonatkozik az Uzsoki Kórház onkológiai osztályára is, amely ma Magyarországon a második legjobban felszerelt onkológiai centrum. Nem lehet megmagyarázni, mi az oka annak, hogy Magyarország második legjobban felszerelt onkológiai centruma nem lett kiemelt centrum, amelyre szintén sok tíz milliárd forintot költöttek el az elmúlt években. Arról beszélek, hogy pazarlás, ha az ott lévő eszközparkot és szakmai tudást nem használjuk ki olyan mértékben, mint amilyen mértékben arra lehetőség nyílik.

Tisztelt Kollégák! Nem hiszem, hogy normális dolog az, hogy Budapesten egyetlenegy kórház sem jut el oda, hogy kiemelt intézménnyé váljon, miközben a szakmai és az eszközháttere megvan, sőt élvonalbeli kórháza az országnak.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(19.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 208 2006.11.28. 0:52  149-317

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt volt Államtitkár Asszony! Nem szeretném tovább folytatni ezt a vitát, mert érdemtelennek tartom. Ugyanis én nem arról beszélek, hogy mennyi lesz, hanem arról, hogy mennyit szüntettek meg. És nem arról beszélek, hogy ezekben a kórházakban nem fognak majd operálni, és bezárják a kórházat, a sebészetet, és ott fog állni az épület, és múzeum lesz belőle. Nem erről beszélek, hanem arról, hogy egy olyan intézmény épült az Uzsoki Kórházban, illetve a Bajcsy Kórházban, olyan fejlesztés történt, amely fejlesztés nem lesz kihasználva, és olyan mértékben, mint amire most lehetőség lenne.

Erről beszélek. Ha ezt nehéz megérteni, elnézést kérek, tovább nem óhajtok ebben a vitában részt venni. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 216-218 2006.11.28. 1:12  149-317

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Szerettem volna nem hozzászólni. (Soltész Miklós: Sírni kellene ezen, nem nevetni. - Keleti György: Kinek mondod, haver?) Szerintem ezt a haver stílust mellőzzük, mert a Magyar Köztársaság parlamentjében ülünk. (Az elnök csenget. - Keleti György: Oda is tegyen megjegyzést, képviselő úr.) Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elmondjam, amit szeretnék.

ELNÖK: Képviselő Urak! Pesti Imre képviselő urat illeti a szó.

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! Lehet itt felolvasási órát tartani. Szeretném elmondani, képviselő asszony, hogy két héttel ezelőtt, vagy egy héttel ezelőtt a minisztérium is úgy tartotta, hogy erre a négy fontos fővárosi kórházra, ahol ekkora beruházás történt, és amely nemcsak a fővárost látja el, hanem az agglomerációt, lefedi a közép-magyarországi régió 90 százalékát, ezekre szükség van. A minisztérium is így gondolta. Valamilyen furcsa lobbi eredményeként máról holnapra ez a négy kórház már nem vált ilyen fontossá, nem tudom, hogy ezt miért felejtették el. Erről beszéltem.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 93-95 2006.12.11. 3:22  92-100

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nemcsak parlamenti képviselőként, hanem mint a fővárosi listán bejutott, Budapestért felelősséget vállaló országgyűlési képviselő kívánok a város polgárainak érdekében megszólalni. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

A kórházfejlesztésnek csúfolt ötödik egészségügyi reformtörvény Budapestet tragikusan érintette, és a főváros egészségügyi ellátórendszerének lefejezését, lemészárlását jelenti. Budapest az aktív ágyainak közel 30 százalékát veszíti el, ez közel 5 ezer ágyat jelent.

A minisztérium nem vette figyelembe a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi cselekvési programját, amely hét regionális kórház megtartásáról szólt. Az SZDSZ-es vezetésű minisztérium még a koalíciós partner egészségpolitikusaival sem állt szóba, akik szerint - idézem - "szomorú jövő elé nézünk, nem látni a szakmai koherenciát, a tudatos, végiggondolt politikát, a sürgősségi prioritást."

Több mint érdekes, hogy a mintegy 2,5 millió embert, tehát az ország egynegyedét ellátó 40 budapesti kórházból egyetlen önkormányzati fenntartású intézmény sem került fel első körben a súlyponti kórházak listájára. Eközben egyesek már élénken érdeklődnek az esetlegesen felszabaduló értékes fővárosi, budai ingatlanok iránt.

A budapesti SOTE-n az aktív ágyak számát 31 százalékkal csökkentenék, így a klinika minden negyedik betegének ellátása bizonytalanná válik. Ez a leépítés nyilvánvalóan érinti a városmajori szívsebészetet is.

Az elmúlt évek során több mint 10 milliárd forintos beruházás eredményeként megépült Magyarország második legkorszerűbb onkoradiológiai centruma az Uzsoki Utcai Kórházban, a továbbfejlesztésről 6 milliárd forint értékben már döntés született, de mivel ez a kórház sem került első körben a kiemelt intézmények körébe, több régió onkológiai betegeinek ellátása válik kérdésessé. Hasonló sorsra jutott a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház is, ahol ez évben adták át Magyarország legkorszerűbb műtőblokkját. Ha a modern műtő részben kihasználatlanná válik, a 12 milliárdos fejlesztés elértéktelenedik.

Ugyanilyen hátrányos megkülönböztetés sújtja a Szent Imre, illetve a Szent János Kórházat. Úgy látszik, a Gyurcsány-kormány nem tartja fontosnak, hogy kiemelt legyen a Sportkórház, Magyarország első számú stroke-központja, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, vagy az ország első számú traumatológiai központja, az Országos Baleseti és Sebészeti Intézet.

A törvényjavaslat elfogadhatatlan és átgondolatlan. A magyar polgárok egészségügyi ellátását áldozza fel egy rossz költségvetési politika oltárán. Nem támogathatjuk az emberi életek árán vásárolt költségvetési egyensúlyt!

Tisztelt Miniszter Úr! Nem gondolja, hogy a járóbeteg-ellátás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és az alapellátás fejlesztése nélkül nem lehet leépíteni a fekvőbeteg-ellátást? Nem gondolja, hogy törvényben kellene gátat szabni az ingatlanspekulációnak? Nem gondolja, hogy ez a törvényjavaslat igazándiból...

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr.

DR. PESTI IMRE (Fidesz): ...megérett a visszavonásra?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 99 2006.12.11. 1:09  92-100

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A főváros és a vidék szembeállítása rosszízű propaganda, annál is inkább, mert a fővárosban országos intézmények vannak, olyan országos intézmények, amelyek nemcsak a főváros, hanem az egész ország betegeit látják el. Gondoljunk csak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre, gondoljunk az Országos Baleseti és Sebészeti Intézetre, vagy gondoljunk akár az Uzsokira, amely több régió onkológiai ellátását biztosítja. De gondolhatunk a Szent Imre Kórház Pados professzor által vezetett osztályára is, amely szintén az egész ország rendelkezésére áll.

Szeretném azt is jelezni, hogy az az 5 százalékos leépítés, ami korábban a volumenkorlátozásban megjelent, olyan helyzetet idézett elő a fővárosban - többek között a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban -, hogy ebben a hónapban nem végeznek már tervezett műtétet, csak akut műtétet, sem a sebészeten, sem az urológián, sem máshol. A 30 százalékos leépítés még kritikusabb lesz.

Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 68 2007.02.26. 3:17  67-73

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Egy borongós őszi napon Japánból tanulni vágyó egészségügyi szakemberek, orvosok, nővérek, gyermekpszichológusok érkeztek Budapestre, valamennyiüket a magyar csoda, vagy ahogyan a nagyvilágban ismertté vált: a magyar modell érdekelte.

Ez a csoda, amely az emberségnek, az önzetlenségnek és a kiemelkedő szaktudásnak az elegyéből állt össze, csak itt, Magyarországon volt tanulmányozható. Egy kétszeres Budapest-díjjal jutalmazott, 50 éves, koraszülő- és koraszülött-kezelésben tudást felhalmozó, világraszóló eredményeket felmutató magyar kórházat kerestek fel. Tudták, hogy a kórházban évente 2100 szülést, ebből 700 koraszülést, évente 1700 genetikai vizsgálatot végeznek. Tudták azt is, hogy az intézmény Magyarország egyik legforgalmasabb és legmagasabb színvonalú szülészeti-terhespatológiai intézete.

De amiért iderepültek, az az inkubátorprogram és a krízisterhesek ellátásának programja volt. Azok a terhes nők, akik már lemondtak gyermekükről, és az ajtó előtt kitett inkubátorban megmentett 23 gyermek mesélhetne arról a csodáról, amit Schöpf-Merei-csodának neveznek, merthogy a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központról van szó. A kórház igazgatója emelt fővel, magabiztosan várta a külföldi szakembereket, hiszen a magyar külügyminiszter, Göncz Kinga szeretetéről biztosította a kórházat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben arra kérte a kórház vezetését, hogy képviselje az ország érdekeit, és beszéljen a reformokról.

Az igazgató, hála istennek, nem beszélt a reformokról, s így a japán orvosok nem tudták meg, hogy a csoda mellett kísértet is bejárja Magyarországot. A csodát, a magyar modellt a reformdemagógia és a tudathasadás halálra ítélte, s vele együtt halálra ítélhettek sok száz magzatot, és hagyhatnak kilátástalan helyzetben gyermeküket vállalni nem tudó vagy nem akaró anyákat, leányanyákat. Teszi ezt a kormány, nevezetesen Molnár Lajos és Gyurcsány Ferenc akkor, amikor az ENSZ Gyermekvédelmi Alapjának átfogó jelentése szerint 21 vizsgált ország közül a magyar újszülötteknek a legrosszabbak a túlélési esélyei. Az egyévesnél fiatalabb gyermekek esetében Magyarországra esik a legtöbb halálozás.

Tisztelt Miniszter Úr! Tudja, hogy a főváros szocialista és szabad demokrata politikusainak meghatározó része nem ért egyet a Schöpf-Merei bezárásával? Tudja, hogy döntésének következményeként emelkedhet a gyermekhalandóság, ezért önt az erkölcsi felelősségen túl büntetőjogi felelősség is terhelheti? Tudja, hogy a kórházbezárással kapcsolatban privatizálni akaró szocialista politikusokat hoztak hírbe, állítólag nem alaptalanul? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tudja, hogy orbitális hazugság reformnak nevezni azt a programot, amelynek keretében 250 milliárd forintot vonnak ki az egészségügyből úgy, hogy a fejlesztéseknek jelenleg a nyomát sem látjuk?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 72 2007.02.26. 1:21  67-73

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Először is nem 700, hanem 1700 genetikai vizsgálatról van szó, ami a második legtöbb Budapesten; egy másik klinikán 2 ezret végeznek.

A másik, ami nagyon fontos, hogy ki venné át a Schöpf-Merei helyét. Szaladjunk gyorsan végig! Talán majd a Károlyi Kórház? De hát a szülészet-nőgyógyászatot ott is megszüntetik, azt is majd át kell venni valakinek. Menjünk lejjebb a térképen! Feltehetőleg a Margit Kórház. De nem, mert ott is megszüntetik a szülészet-nőgyógyászatot, azt is át kell venni majd valakinek. Menjünk még lejjebb! A Nyírő Gyula Kórház? Nem, mert ott is megszüntetik a szülészet-nőgyógyászatot. Végigtelefonáltuk Budapest valamennyi szülészet-nőgyógyászatát, és megkérdeztük, hogy át tudnák-e venni ezt a programot. Voltak olyan főorvosok, akik számítottak erre, de kiderült, hogy az ő ágyaikat is megfelezik. A klinikákon is fél ágyszámmal fognak működni a szülészet-nőgyógyászatok, így ők sem tudják átvenni ezt a feladatot.

Szeretném jelezni, a Fővárosi Közgyűlés szakmai alapon döntött arról, hogy a Schöpf-Merei kórházat meg kell menteni. Ezen a szavazáson a szabad demokraták és a szocialisták is úgy szavaztak szakmai alapon, hogy a kórházat meg kell menteni.

Köszönöm a válaszát, de azt nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 97 2007.03.12. 2:19  96-105

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Néha már az az emberek érzése, hogy amit az egészségügyben művelnek, az szándékos rombolás, nem lehet, hogy emberi és szakmai szempontokat ennyire figyelmen kívül hagyva, önmaguknak is ellentmondva hozzanak meg döntéseket. Minderre újabb példa a Szent Margit Kórház esete. Itt önök közel 40 százalékos aktívágyszám-csökkentést terveznek. A megmaradó ágyszám biztosan elégtelen lesz a feladatok ellátásához, és a kórház csődbe kerülhet. A belgyógyászati ágyszámcsökkentés Óbuda, Békásmegyer és az agglomeráció több százezer fős lakosságának ellátását veszélyezteti.

Először is be akarják zárni a kórház szülészet-nőgyógyászati osztályát. Több mint furcsa, hogy azt az osztályt, ahol 1800 szülés történik évente, be akarják olvasztani abba a János Kórházba, ahol évente mindössze 1400. Miniszter úr, kérem, ne hivatkozzon arra, hogy a kórházban nemcsak óbudaiak szülnek, hiszen önök máshol is meg akarják szüntetni a szülészeti osztályokat. Budapesten a leépítés több mint 40 százalékos. Többek között megszüntetnék a szülészet-nőgyógyászatot a Schöpf-Mereiben, a Szabolcs utcában, a Nyírő Gyulában, az újpesti Károlyi Kórházban, valamint a klinikák nem fogadnak budapesti betegeket, csak fizetés ellenében.

De mindez nem elég, újabb ballépésre készülnek, a Szent Margit Kórház sebészeti osztályának megszüntetésére. Miniszter úr, ön mindig azt hangoztatta, az a céljuk, hogy a beteget abban az intézményben kezeljék, ahol az adott beteg kezelésében a legnagyobb a szakmai tapasztalat. Ezért különösen tragikus, hogy a gyulladásos bélbetegségben szenvedők, a Chron-betegek kezelésében legnagyobb műtéti tapasztalattal, gyakorlattal, nemzetközi ismerettel bíró osztályt gyakorlatilag egy tollvonással megszüntetik, és természetesen lemondanak erről a speciális tudásról, szakmai tapasztalatról, nem törődve 25 ezer beteggel.

Miért hoznak politikai döntéseket szakmai helyett? Milyen épeszű indok szól a Margit Kórház szülészetének és sebészetének bezárására?

Köszönöm, várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 101 2007.03.12. 1:16  96-105

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Több alkalommal is szóba kerültek a RET-ek. Szeretném elmondani, hogy a közép-magyarországi RET is, amely többnyire kormánypárti szimpátiával bír, visszautasította az ön ajánlatát. Teljesen természetes, hogy valamennyi RET ezt visszautasította, hiszen ön nem tett eleget törvényi kötelezettségének akkor, amikor a RET-be nem küldte meg a normatívákhoz szükséges szakellátási javaslatot. Ez önnek kötelessége lett volna. Ezt nem tette meg.

Ugyanakkor ez a reform természetesen elutasításra vár, hiszen 250 milliárd forintot szándékoznak kivonni az egészségügyből. Ezt a konvergenciaprogramban önök vállalták. Vállalták azt is, hogy közben 6-7 ezer beteget elküldenek az egészségügyből.

Bűn, amit tesznek, hiszen fővárosi politikusok azok, akik nem értenek egyet; fővárosi politikusok azok, akik a fővárosi kórházak adósságállományának megtízszereződéséről beszélnek, és ők azok, akik lelkiismeret-furdalásról, valamint a gyermekhalandóság növekedéséről beszélnek.

Köszönöm, nem fogadom el. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 92 2007.10.15. 2:20  91-98

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Velem együtt sokan üdvözölték, hogy a kancelláriaminiszter a Zuschlag-modellt elítélte, és a résztvevőket trógernak nevezte. Ez zsinórmérték az egészségügyi kormányzat számára is, ezért hívom fel a figyelmét néhány zuschlagosdi esetre. A megtisztulást elősegítve bátorítom önt, hogy a tróger jelzőt kiterjessze.

A Medgyessy-Gyurcsány-kormány idején az irányított betegellátási modellkísérlet elszámolásánál az ÁSZ-jelentés alapján 4 milliárd forint tűnt el, azóta sem került elő. Később az OEP vényírási tenderpályázatánál egy Gyurcsány közeli cég, az Állami Nyomda szabálytalan módon pályázott. Az OEP megsértette és jogsértően alkalmazta a közbeszerzési törvényt, ezért az OEP-eljárást lezáró döntést megsemmisítették. A törvénytelen eljárás miatt közel 100 millió forintos kártérítési kötelezettség terheli a társadalombiztosítási kasszát. Az ön kabinetfőnökének patikaalapítási ügye is karcolta a jó ízlés határát.

Tisztelt Miniszter Asszony! Államtitkára az egynapos sebészetre kiírt pályázaton az elnyerhető összeg 10 százalékát nyerte el, több finanszírozást kapott, mint Magyarország legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Az államtitkár jött, látott és vitt 13 milliót. Legújabban az egyetlen szocialista vezetésű megyében, Hevesben zajlanak gyanús szolgáltatási szerződéskötések. A szocialista vezetésű Hatvan városát a közbeszerzési tanács 30 millió forintra büntette a kórház törvénytelen privatizációja miatt. Gyöngyösön szintén súlyos törvénytelenségeket állapított meg a Közbeszerzési Döntőbizottság. Hasonló projektre készülnek Egerben és Vácott.

Tisztelt Miniszter Asszony! Mit gondol az OEP-nél történt törvénytelenségekről, és megszabadult-e a korrupciógyanús ügyekbe keveredett munkatársaktól? Mit tesz a minisztérium a törvénytelen privatizációk megakadályozására? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem gondolja, hogy az érintett, Zuschlag-módszert gyakorló cégeket, amik kiérdemelték a tróger minősítést, ki kellene zárni a további pályáztatásokból és privatizációkból?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 96 2007.10.15. 1:03  91-98

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Asszony! Ha a minisztérium honlapját megnézi, akkor abból egyértelműen kiderül, hogy a budaörsi szakrendelő ötezer, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem csak kétezer esetre kap finanszírozást. Úgy gondolom, hogy az ötezer lényegesen több, mint a kétezer.

A másik: miután a kormányzat és éppen maga Gyurcsány Ferenc beszél a közélet megtisztulásáról, azt gondolom, hogy fontos lenne, hogy az egészségügyben zajló tisztességtelen, korrupciógyanús privatizációkra önök is odafigyeljenek, és különösen oda tudnak figyelni akkor, amikor ezek a korrupciógyanús privatizációk elsősorban és egyértelműen szocialista kötődésű megyéhez, illetve városokhoz köthetők.

Kérem, tegyen meg mindent azért, hogy a korrupciógyanús ügyek napvilágra kerüljenek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 92 2007.10.24. 1:00  15-198

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ma egy egészségügyi vitanap van, a 110 éves társadalombiztosítási rendszerünkről van szó, amely most megszűnne, és egy több-biztosítós modell kerülne bevezetésre, az egyik legnagyobb horderejű, az elmúlt 17 év legnagyobb horderejű átalakítása, és megdöbbenve látom, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem képviselteti magát. Én tisztelem és becsülöm Gőgös Zoltán államtitkár urat, valószínű, hogy az állategészségügyben otthon van, merthogy a mezőgazdasági minisztériumot képviseli, de úgy gondolom, hogy az egészségügyről szól ez a vitanap, az Egészségügyi Minisztérium képviselőit itt nem látom. Egyrészt fölháborítónak tartom, másrészt cinikusnak, harmadrészt pedig úgy gondolom, hogy ez jelzi, hogy milyen komolyan veszi az Egészségügyi Minisztérium képviselője ezt a vitanapot.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 143 2007.10.24. 7:24  15-198

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Néhány fogalmat szeretnék tisztázni elsőként. Szóba került, hogy üzleti biztosító, nem üzleti biztosító, üzlet-e az egészségügy, vagy nem üzlet. Valóban, az egészségügy körbe van véve üzlettel, de amikor arról beszélünk, hogy az egészségügy üzlet, vagy nem üzlet, akkor azt gondoljuk, hogy a betegellátás közvetlenül nem lehet alárendelve üzleti érdekeknek.

A múltkor kísérletet tettem arra, hogy Soros György intelmeit felolvassam önnek, úgy látszik, akkor azokat nem sikerült rögzítenie. Hadd mondjam el, Soros György pontosan arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik néhány ágazat - ilyen az egészségügy is -, amelyben ha az üzleti szempontok érvényesülnek, akkor az a minőség rovására megy. Szeretném elmondani, az üzleti biztosítónak nem az a célja, hogy az egészségügyi ellátást javítsa, hanem az a célja, az az érdeke, hogy a profitját növelje. Az üzleti biztosító tulajdonosai ezt várják el az üzleti biztosító menedzsmentjétől, és azok közül a nagy biztosítók közül, amelyek ide szándékoznak jönni, jó néhányan kint vannak a világpiacon, és az ő cégeik értékét is az határozza meg, hogy milyen nyereségre, milyen profitra tesznek szert. Erre hívta fel a figyelmet Soros György, és kérem tudomásul venni, neki kellő gyakorlata és tapasztalata van arról, hogy hogyan működik az üzleti világ.

(17.10)

Üzleti biztosító. Az elmúlt időszakban éppen öntől hallottuk, hogy mindenütt több-biztosítós rendszer van Európában. Szeretném, ha pontosítanánk; nyereségérdekelt üzleti biztosító Európában két országban létezik, vagy két és fél országban: Hollandiában, Szlovákiában és töredékében, 10 százalékban Németországban. Szeretném elmondani, hogy véletlenül úgy hozta a sors, hogy Szlovákiában a szlovák reform születését az önök szakértője, Peter Pažitný - aki csoporttársam volt, és jó barátság kötött hozzá - elmondta. Peter szavait idézem: közgazdászok összejöttek, és szigorú közgazdasági szempontokat vettek figyelembe. Tőle tudom, a reform egyik szülőjétől, aki önöknek tanácsot ad. A szlovák reformot éppen most szeretnék megszüntetni.

Holland reform. A holland reform 2006 óta van érvényben. Az első évben már több mint 600 millió eurós veszteséget okozott. Úgy tűnik, hogy a járulékot mindenféleképpen emelni kell. Szeretném a miniszter asszonynak elmondani, hogy Jan Bultman, az ENSZ egészségügyi szakértője azt mondta erről a reformról, hogy kezdeti stádiumban van, és senkinek sem ajánlja, hogy ezt megvalósítsa, így természetesen nekünk sem. Egy kimunkálatlan és egy veszélyes rendszerről van szó. Hosszú-hosszú éveknek kell eltelni, míg a holland reform eredményét és tapasztalatait leszűrik, és akár ajánlani lehetne másnak. Egészségügyi szakember mondta, hogy nem.

Felvetődik a kérdés, hogy milyen modellről van most szó. Amint hallottuk, nem a szocialisták modelljéről, nyilvánvalóan nem a mi modellünkről, hanem a szabad demokraták modelljéről, egy parlamenti küszöböt alig átlépő párt nem konszenzussal, hanem kizsarolta, hogy az ő elvét vagy az ő programját fogadjuk el. Gyakorlatilag egy diktátum az, ami most a Szabad Demokraták Szövetsége részéről történt, és ez a reform valósul meg, ezt szeretnék átverni a teljes magyar egészségügyön.

Hogy mennyire diktátum a Zöld könyv bevezetése vagy a Zöld könyvben leírtak: nem volt társadalmi vita. Nagyon inkorrekt volt társadalmi vitáról beszélni, amely augusztus 1-jén kezdődött, de előtte két héttel a miniszterelnöknél már a konkrét menetrendet is megbeszélték. Kezünkbe került az anyag, igen, ez így volt, nem volt társadalmi párbeszéd. De most sincs! Kezemben van a menetrend; október 18-a: egyeztetés a szakmai kollégiumok vezetőivel, és akkor már fönt volt a törvénytervezet. Bocsásson meg, ez nem egyeztetés, ez nem korrekt, és csúsztatások tömkelege.

A több-biztosítós modell előnyeiről beszélnek itt sokan. Szeretném önnek felhívni a figyelmét, hogy ott volt Lovasberényben maga Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság titkárságának vezetője, beszélt a több-biztosítós modell előnyeiről, és a következőt mondta, le is írta: akkor, amikor arról beszélnek, hogy javul az ellátás minősége, jobb lesz a hozzáférés, mindez fikció, ez nem valós, ennek nincs semmiféle reális alapja. Gyakorlatilag a kormány egyik szakértője, az Államreform Bizottság titkárságának vezetője mondta ezt. Egyébként a nemzetközi tapasztalatok is ugyanezt bizonyítják. Úgy tűnik, hogy egyéb szempontok vezérlik a Szabad Demokraták Szövetségét. Egyébként nem is reformról van szó, egészen másról, a végén talán sikerül elmondanom.

Muszáj haladnom, mert az idő szalad, önök egy aukció keretében igyekeznek majd 50-100 milliárd forint bevételre szert tenni. Ez az 50-100 milliárd forint rendkívül kevés ahhoz, amekkora vagyonhoz hozzájutnak a biztosítók, a teljes magyar állag feletti rendelkezés, ezenkívül a beszállítók feletti rendelkezés, az egészségügyi adatvagyon feletti rendelkezés.

Az igazgatóságról. Az igazgatóság öttagú, három tagját a törvénytervezet szerint majd a kisebbségi tulajdonos fogja jelölni. Befektetések, beszerzések, értékesítések, értékesítések díjazása - igenis lenyúlás, ők fogják eldönteni, meghatározó szerepet fognak játszani. Ugyanígy a díjtételbizottság - be kell fejeznem -, ott is meghatározó szerepük lesz. Ott azt mondják, hogy majd súlyozott szavazás lesz, de nem tudjuk, hogy mi a súlyozott szavazás. Ott is a biztosítók érdekei érvényesülnek. Azt kell hogy mondjam, miniszter asszony, ön itt a biztosítók ügynökeként van jelen, madárnak nézik az egész parlamentet, madárnak nézik az egész közvéleményt, balfácánnak azokat, akik ezt megszavazzák, mert ez nem más, ez egy közönséges szarkaprojekt.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 80 2007.10.30. 8:08  31-139

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Klasszikust idéznék: merjünk kicsik lenni! Ezt most megfogadva, a költségvetési vitát, illetve a reformfolyamatot nem is olyan igénnyel vizsgálom, mint ahogy európai egészségpolitikusok vizsgálhatnák, hanem csak arra leszek kíváncsi, hogy a reformfolyamat és a költségvetés mennyire van összhangban, a reformban megfogalmazott célokat, az ott elhangzott elképzeléseket mennyire támogatja a költségvetés.

A reformfolyamat megfogalmazásakor a Zöld könyvben, éljünk minél többen, minél tovább, jobb életminőségben, ez gyakorlati teendőkre átfordítva picit azt is jelentette, ismerve azt a fajta, nagyon jelentős technológiai-technikai forradalmat, ami az egészségügyben lezajlott, hogy az ellátást a kórházi, a fekvőbeteg-ellátás felől a járóbeteg-ellátás felé, a járóbeteg-ellátás felől pedig az alapellátás felé tolják. Korábban, 2000-ben, 2003-ban európai uniós tanulmányok, illetve hazai tanulmányok - gondolok itt Lengyel Balázsra - arról írtak, hogy ha van tartalék az egészségügyben, akkor a járóbeteg- és az alapellátásban mindenféleképpen lehet.

Azt is fontos látni, hogy az Európai Unióban az alapellátásra az Egészségbiztosítási Alap összköltségének 20 százalékát költik, és 900, esetleg 1000 beteg jut egy családorvosra, míg Magyarországon mindössze 8 százalékát költjük az Egészségbiztosítási Alapnak, és egy családorvos 1600-1800 beteget lát el.

Sokat mondták és mondják ma is, hogy a jelentős, az Egészségbiztosítási Alapban észlelt hiány hátterében egyfajta pazarló gazdálkodás fedezhető föl. Kezemben tartom az ÁSZ jelentését, amely azt írja, hogy az egészségügyi ellátási kiadások növekedése az elmúlt években ugyanakkor nem nevezhető túlzottnak. 2003-2006 között a kiadások 14,6 százalékkal emelkedtek. Miért is volt vagy miért is tapasztaltunk látszólag jelentős hiányt? Azért, mert jelentős forráskivonás történt, alultervezettség, valamint az APEH évente 60-70 milliárd járuléktartozást engedett el, hogy kiknek, ezt eleddig még nem sikerült kideríteni.

Ugyanakkor a reformban megfogalmazódott egy háttéranyagban, hogy az eddig kórházban kezelt betegek 40 százalékát az alapellátás, illetve a járóbeteg-ellátás felé szeretnék tolni, és az volt az elvárás, hogy ezek a betegek ott kapjanak végérvényes ellátást. Nyilvánvaló, hogy ez az összbeteglétszám majdnem fele. Nyilvánvalóan ehhez jelentős forrásokat kell biztosítani az alap- és a járóbeteg-ellátáshoz. Az volt egyébként a vizsgálódásom célja, hogy ennek a feladatnak ez a költségvetés megfelel-e; támogatja-e a költségvetés az alapellátás és a járóbeteg-ellátás fejlődését, és a megnövekedett feladatokhoz valóban a megfelelő forrást biztosítja-e.

Kezemben tartom: a háziorvosi ellátásra 56,8 milliárd forintot biztosított a költségvetés, vagy várható, hogy 2007-ben ennyit költünk; 2008-ra 60 milliárdot; ez 6,2. Látva vagy tapasztalva itt, hogy 4,5-5 százalék között lesz az infláció, alig haladja meg az inflációt. Magyarul, azt a fajta jelentős forgalomnövekedést nem követi a praxisfinanszírozás.

Ha az egész alapellátást vizsgáljuk - beleértve az eseti ellátást, az ügyeleti szolgálatot -, akkor mindössze egy 5,6 százalékos növekedést tapasztalunk, amely gyakorlatilag egyenértékű az inflációval, vagy azzal majdnem egyenértékű, ami azt jelenti, hogy a következő évben a megnövekedett feladatokhoz forrást nem biztosít ez a költségvetés.

Érdemes vizsgálni a szakellátást is. A szakellátásban a számokra a 2007. évi várható teljesítésre 86,7 milliárdot irányzott elő a költségvetés, 2008-ra 95 milliárdot - 9 milliárdos növekmény - ez közel 10 százalékot jelentene. A valóság azonban az, ha megnézzük, hogy mi is volt 2006-ban - és már akkor 91 milliárdot költöttünk, és most, 2008-ban a 95 milliárd csak 4,2 százalékos növekmény -, ez mindannyiunk számára egyértelműen jelenti, hogy még az inflációt sem fogja fedezni a járóbeteg-szakellátásra költött összeg. Magyarul: a megnövekedett feladatokhoz itt sem biztosít ez a költségvetés forrásokat.

Ha megnézzük az egészségügyi reformról az ÁSZ jelentését, a következőt mondja: "Az intézkedések növelték a lakosság és különösképpen a betegek terheit, ezzel a korábban kitűzött politikai cél sérült. 2007-ben a betegek terhe körülbelül 50 milliárd forinttal, mintegy 15 százalékkal nő, a gyógyszerek támogatási kulcsának csökkenése, számos gyógyszer támogatásának megszüntetése, valamint a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése miatt állt elő ez a jelentős pluszteher. A kórházak adósságállománya a korábban szokásos szint 1,8-szeresére növekedett."

(12.20)

Magyarul azt látjuk, hogy miközben a kormányzati propaganda arról beszélt, hogy reform zajlik, jelentős struktúraátalakítás és már a kezdet kezdetén érezhetjük ennek pozitív hatásait, mindez nem igaz, ugyanakkor a költségvetés egyáltalában nincs összhangban azokkal a politikai célokkal, amelyek a reform kezdetén megfogalmazódtak. Ilyen tekintetben a kormánykommunikáció és a tények között, amit a költségvetés számai mutatnak, jelentős különbség van, tehát ez egy őszintétlen költségvetés.

A kérdés csak az, hogy honnan lenne több forrás. Nyilvánvalóan a kormányzati negyed beruházásából; itt valamelyik képviselőtársam arról beszélt, hogy az APEH utóellenőrzéssel jelentős bevételre tett szert; gondolom, hogy Zuschlag János, Kabai, illetve Veres János cégeit átvizsgálva tovább fog növekedni ez a fajta bevétel.

Még egyszer azt tudom mondani, hogy ez a költségvetés nem biztosítja a megnövekedett feladatok ellátását, a szinten tartáshoz sem elegendő.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 84 2007.10.30. 1:19  31-139

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Valóban, a befizetők száma növekedett, és ezt tekinthetjük szerencsés változásnak is, ugyanakkor éppen itt van az ÁSZ jelentése, amely talán nem nevezhető demagógiának. Szeretném még egyszer felolvasni képviselőtársamnak, mert úgy tűnt, hogy nem jegyezte meg: 50 milliárd forinttal növekedtek a terhek, és a szegény lakosság 20-25 százaléka ma nem tudja kifizetni a vizitdíjat. Ez a GFK adata, képviselőtársam! Lehet itten fejet csóválni, a szakma ezt mondja, és aki dolgozik orvosként és nem kellő távolságból tekinti az egészségügyet, az nap mint nap találkozik ezekkel a problémákkal. Még egyszer mondom, független szakmai szervezetek igazolták, hogy a társadalom szegényebb rétege, 10-15 százaléka a gyógyszereket nem tudja kiváltani, a vizitdíj miatt pedig több mint 20 százalék nem tud orvoshoz fordulni. Ez a több mint 50 milliárd forint, amit most megtakarítottak, nyilvánvalóan egyrészt a járulékalap bővüléséből, másrészt az előbb említett vizitdíjból, a megemelt gyógyszerárakból tevődik össze, magyarul a lakosság terheiből.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 78 2007.11.20. 15:19  19-155

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Parlament! A 106 éves társadalombiztosítás történetében egy fordulóponthoz érkeztünk, ez a benyújtott javaslat egy paradigmaváltás, ez egy történelmi lépés, amely valamennyiünktől történelmi felelősséget is követel.

Nehéz történelmi felelősségről beszélni akkor, amikor úgy nyújtanak be törvényjavaslatot, hogy abban 121-122 rendelet nem szerepel, pedig be kellett volna nyújtani. Valójában ez egy biankó lett, és ezen kívül a kormánypártok közül a nagyobbik kormánypárt még több mint száz módosító javaslatot kíván hozzátenni. Olyanról vitatkozunk most, amelynek igazából nem is látjuk a végkimenetelét, egyrészt biankó, másrészt nem is tudjuk igazából, hogy mit is akar a legnagyobb kormányzó párt.

Amikor úgy minősítettek bennünket, hogy riogatunk, akkor azt gondolom, hogy ez a felelőtlen törvény-előkészítés a riasztás, a riogatás, és ez az, ami bizonytalanságot okoz bennünk itt a parlamentben, és bizonytalanságot okoz a társadalomban, illetve mindazokban, akik közvetlenül érdekeltek az egészségpolitika kialakításában.

Tekintettel arra, hogy egy 106 éves rendszer megváltoztatásáról van szó, engedjenek meg egy nagyon rövid történelmi áttekintést abból a célból, hogy fokozzam azt a történelmi felelősséget, amely itt bennünket kell hogy átjárjon. Az 1891-es XIV. törvényben Baross Gábor szól először arról, hogy az ipari és a gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezése megtörténjen. Ez a korai társadalombiztosítás indulása.

(10.30)

A '27-es törvényt Vass József nyújtotta be, betegség és baleseti kötelező biztosításról szólt ez a törvény, ekkor már általánossá válik. 1963-ra a társadalom 97 százaléka már tagja a társadalombiztosításnak. És most egy pillanatnyi kitérő: az 1987. évi XI. törvény rendelkezései a törvényalkotásra vonatkoznak: a jogalkotó szerveket, a társadalmi szervezeteket, az érdek-képviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetve társadalmi viszonyokat érintik. Sem az intézményi átalakítás, sem a mostani biztosítás átalakítása során nem vonták be az érdekképviseleteket, tájékoztatták őket. Azt gondolom, hogy a kettő között jelentős különbség van.

Érvényes ez az intézményi átalakításra is, hiszen az úgy történt, hogy jóval korábban, a vita megkezdése előtt a kormány már állást foglalt, hogy azt benyújtja - és most megtörtént a törvényjavaslat benyújtása -, miközben még zajlottak a tájékoztatások. Ez is önmagában véve alkotmányossági kifogásokat vet fel. Még egyszer: nem tájékoztatni kell, hanem bevonni. Érdekes volt az egészségügyi bizottság ülése, ahol az államtitkár úr felsorolta, hogy kiket tájékoztattak. Egyetlenegy olyat nem mondott, aki támogatóan lépett volna föl, támogatta volna ezt az átalakítást.

1991-ben a Világbank szakemberei Magyarországon járva a chilei modellt javasolják, de 1992-ben Monterolla úr, a chilei szociális államtitkár a negatív hatások miatt nem javasolja annak bevezetését. 1999-et is meg kell említeni, valóban készült egy koncepció és terv a társadalombiztosítás privatizációjára, de 1999 áprilisában a szentendrei informális kormányülésen a Fidesz-kormányzat elutasította, hogy nem kíván ezzel foglalkozni, tehát a Fidesz nem foglalt állást a több-biztosítós modell mellett. 2005. szeptember 12-én éppen itt a parlamentben egy preőszödi beszéd hangzott el, a következőt mondta a miniszterelnök úr: "Hihetetlen nagy feszültség, ha az egészségügyben egyszerre nagy radikális lépések történnek." A gondolat másik része azt volt, hogy az egészségügyben a több-biztosítós modell nagyon-nagyon távoli, és ezzel gyakorlatilag a Szocialista Párt nem kíván foglalkozni.

A képviselőtársaim elmondták, hogyan szaladtunk rá a 2006-os választásokra, több-biztosítós modellről, sőt több egészségbiztosítási pénztárról sem volt szó, a Szocialista Párt programjában ez nem szerepelt. Kétségtelen, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a több-biztosítós modellt támogatta, vagy legalábbis ez szerepelt programjában, jelen pillanatban is húsz szabad demokrata képviselő az, aki szemben áll a parlament jelentős többségével.

Volt a struktúraátalakítás első lépése, érdemes erről két mondatot mondani. Ahhoz a társadalmi átalakításhoz, ami most az egészségbiztosítás terén zajlik, társadalmi támogatottság kell, a támogatottsághoz pedig bizalom kell. Van-e bizalom akkor, amikor első lépésben a struktúraátalakítás kapcsán Magyarország az egészségügyi fogyasztói indexben tíz helyet visszacsúszott? Van-e bizalom akkor, lehet-e bizalom akkor, amikor 250 milliárd forintot kivonnak az egészségügyből? Lehet-e bizalom akkor, amikor egy belső minisztériumi anyagban arról beszélnek, hogy a betegek 40 százalékát nem a kórházi ellátásban kell kezelni, hanem az alap- és a járóbeteg-ellátásban, ugyanakkor ott semmilyen fejlesztés nem történik? Egészségügyi szakpolitikus mondja, hogy csak most ne legyünk betegek, valahol a kórházak és a szakrendelők között járnak, keresik a helyüket a betegek.

Egy év alatt a kórházak adósságállománya megduplázódott, olyan intézményeket zártunk be, mint az OPNI vagy a Schöpf-Merei. Az OPNI-ról tudni kell, hogy Európa ötödik legrangosabbnak minősített stroke-központja volt, a Schöpf-Merei pedig kis intézmény, mégis világhírnévre tett szert, úgy is nevezték, hogy a Schöpf-Merei-modell, és ennek a bezárása nem jelentett akkora hasznot, nem jelentett akkora spórolást az egészségügy számára, mint azt gondolták. Az OPNI-val kapcsolatban érdemes megemlíteni az ombudsman állásfoglalását is, mindarról, ami ott történt, elítélően nyilatkozott.

De nem csak mi láttuk ezt így. Hadd emlékeztessek a főváros szabad demokrata egészségpolitikusára, Szolnoki Andreára, aki szerint kezelni kellett azokat a változásokat, amelyeket a fővárosban okozott az egészségügyi átalakítás első része, és azt mondta, hogy kármentésre van szükség, és növekedhet a gyermekhalandóság. Ezt szabad demokrata egészségpolitikus mondta.

Hogyan legyen bizalom a további átalakításokhoz? Idéznék dr. Kovács József bioetikus véleményéből. Azt mondja, hogy "ma egészen nyíltan beszélnek arról, hogy a gazdasági korlátok milyen következményekkel járnak, emberek szükségtelenül meghalnak, nem megfelelően látják el őket, vagy a várakozás közben jelentősen romlik az állapotuk". Ha egy országban kevés a műszer, kevés a nővér, kevés az erőforrás, annak mindig vannak következményei, akár a többlethalálozásban is. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem bioetikusa mondta ezt, ezért van az a fajta aggodalom és felelősség, ami bennünket ebben a pillanatban áthat, és ami miatt most megszólalunk.

A most 4221. számon benyújtott törvényben gyakorlatilag két álláspont ütközik. Ütközik a szabad demokraták álláspontja, ütközik a Szocialista Párt álláspontja, és ebből kellett valamilyen közöset összegyúrni. Mindannyian látjuk, sőt szocialistákhoz köthető közgazdászok mondták, hogy ez egy szerencsétlen vállalkozás, ez egy torzszülött, gyakorlatilag nem egészségügyi, szakmai alku, hanem valójában politikai alku született. Most a kommunikációban azt halljuk, hogy a Szocialista Párt elégedett, mert azt mondja, hogy a nemzeti kockázatközösség fennmarad, nincs több-biztosítós rendszer. A szabad demokraták szintén első körben elégedettek, hiszen azt mondják, hogy bejönnek a biztosítók, 49 százaléknyi, tehát kisebbségi résztulajdont szereznek, de többségi tulajdonjogot kapnak az irányításban, kórházakat vásárolhatnak, biztosítva van a nyereség számukra, és egyfajta biztosítók közötti versenyt vizionálnak. Azt gondolom, nem biztos, hogy ez megfelelő és jó szakmai alku. Még egyszer mondom, ez egy politikai alku.

Mi is várható ettől? Hiszen 50-100 milliárd forintot fektetnek be talán a biztosítók. Szerencsétlen dolog, ha előre elmondjuk, hogy mi az, amit mi elvárunk tőlük, ezért 1600 milliárdos egészségügyi alap felett rendelkeznek. Hozzáteszem még, hogy a teljes egészségügyi adatvagyon, az egészségügy mögötti háttéripar, gyógyszeripar, beszállítói ipar, egyéb kapacitások és járulékos szolgáltatások is a befolyásuk alá kerül.

Mi az, amit kivehetnek ebből a rendszerből? Az osztalékfejkvóta 2 százalék lehet, ami ma körülbelül évente 30 milliárdot jelent. 3,5 százalék lehet a működési költségük, az általuk preferált szerződésekben van 10 százalék, 2011-től újabb 20 százalék. Ha ezt összeadjuk, akkor gyakorlatilag egész ügyesen lehet gazdálkodni az egészségügyi törzsvagyon mintegy 25 százalékával. Azt gondoljuk, hogy ez egy szerencsétlen politikai torzszülött, ez egy szerencsétlen politikai alku.

Valójában felvetődik a kérdés, hogy ez most egybiztosítós vagy több-biztosítós modell, kinek is van igaza, a szabad demokratáknak vagy a szocialistáknak. A jelenlegi koncepció a magánbiztosítás, illetve az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak szerepét összemossa a kötelező társadalombiztosítási funkciókkal, a magánbiztosítók profitérdekeltsége mindig szemben fog állni a társadalombiztosítás szolidaritási alapelvével. Ez a konfliktus benne van ebben a törvényben, és az a kérdés, hogy akkor most melyik fog érvényesülni. Miután a díjtételbizottságban nem megkerülhető a magánbefektető, miután az igazgatótanácsban döntő szavuk van, teljesen egyértelmű, hogy a jog is mellettük áll, magyarul: a magánbiztosítók profitérdekeltsége előnyt fog élvezni a társadalombiztosítás szolidaritási elvével szemben.

(10.40)

A magánbiztosítás, a szolgáltatás és a biztosítási díj szigorú matematikai számításra épül, amelynek helyébe a törvénytervezet az egész egészségügyi piac feletti diszponálás lehetőségét biztosítja a pénztáraknak, azaz biztosítja a profitjukat. Valóban, a rendszer garanciát ad a magánbefektetőknek. Számomra az is furcsa, hogy a tervezet szerint az alakuló pénztárakban a biztosítottak semmiféle képviseletet nem kapnak. Felvetődik ezután, hogy mit old meg, illetve mit nem old meg ez a rendszer.

Magyarország legsúlyosabb egészségügyi problémája a magyar népegészségügyi helyzet. Erre ez a több-biztosítós modell nem ad megoldást - mindegy egyébként, hogy minek nevezem, ez az átalakítás nem ad megoldást -, és sehol a világon a profitérdekelt befektetőknek nem érdekük a népegészségügyi programok támogatása, tehát ilyen tekintetben ez erre nem ad megoldást. Nem ad megoldást a forráshiányra sem, hiszen éppen az államtitkár úr mondta, hogy ez az egész átalakítás nem a forrásbevonásról szól, másrészt a biztosítási pénztárak felállása, a 12 megyei pénztár kialakítása önmagában véve föl fogja emészteni azt a összeget, amelyet a biztosítók befizetnek.

Hoz-e versenyt a rendszerbe? Ez egy furcsa - valóban hoz - verseny: milyen verseny az, ahol a biztosító megveheti a kórházat? És az általa finanszírozott kórház versenyez az általa nem finanszírozott intézménnyel, ami azt jelzi, hogy ez olyan verseny lesz, ami egyértelműen a biztosítók érdekét szolgálja. Korlátozzák a betegek jogait, sérül az igazságosság, méltányosság elve is, és kialakulnak olyan régiók, amelyeket kukarégióknak nevezhetünk. Nem magam, hanem egészségbiztosítási szakemberek állítják ezt. A hozzáférés jelentősen sérül, és jelentősen romlik az orvos-beteg kapcsolat is.

Nagyon fontos, hogy a költséghatékonyság helyébe a technikai hatékonyság fog belépni. Magyarul, nem az számít, hogy minél nagyobb egészségnyereséget érjünk el minél kevesebb forrásból, hanem mindegy, hogy mit, csak a lehető legolcsóbban.

Mi az, amit megold? - ezzel szeretném is befejezni. Megoldja az egészségügyi ágazat lefölözését, megoldja az egészségügy elüzletiesítését, megoldja vagy garantálja a biztosítók hasznát, kezeli a koalíciós feszültséget, a miniszterelnök hatalmát biztosítja, és alapos a gyanú, hogy politikai és gazdasági érdekeket is szolgál.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 165 2007.11.26. 2:18  164-171

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Rodolfo szavait juttatja eszünkbe a HospInvest Zrt., amikor a hazai egészségügyben figyeljük működését és terjeszkedését. A bűvész mondta: vigyázat, csalok! Elgondolkodhatunk azon, mennyire felelhet meg a valóságnak a "vigyázat, csalók!" megfogalmazás.

A HospInvest eddigi privatizációs működése botrányokkal terhelt. Egy kivételtől eltekintve kizárólag szocialista vezetésű városokban és az egyetlen szocialista megyében, Hevesben terjeszkedett tisztességtelen piaci magatartást tanúsítva, szocialista segédlettel. Kiskunhalason, Zuschlag szűkebb hazájában a szerződésben vállaltak egy részét nem teljesítette, nem hozott saját erőforrást, dolgozókat bocsátott el, a beígért fejlesztések is csak szűkített tartalommal valósultak meg. Az ÁSZ is elmarasztalta és elmarasztalólag nyilatkozott a cég és az önkormányzat közötti szerződésről. Hatvan városában szintén tisztességtelen privatizáció zajlott, a szocialista vezetésű önkormányzatot 30 millió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság. Ugyanígy Gyöngyösön is elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság az - éppen megint szocialista - önkormányzatot.

(16.30)

Mit ad isten, Kazincbarcikán, ahol Zuschlag közeli munkatársa, a polgármester szintén gyanús pályázati kiírást eszközölt, mintha a HospInvest lett volna a kedvezményezett. A következő állomás Eger, ahol a pályázati kiírás néhány eleme alapján több mint gyanús, hogy a HospInvestnek kívánják átjátszani a megyei kórházat. Mindez azért aggályos, mert a kórházat átvilágító csapat nem tartja szükségesnek a kórház magánosítását, és persze monopolhelyzetbe juttatja a területen a HospInvestet.

Tisztelt Államtitkár Úr! Helyénvalónak tartja, hogy szocialista vezetésű városok, sorozatosan megsértve a közbeszerzést, tevőlegesen vesznek részt a magyar egészségügy lenyúlásában? Illetve nem tartja jó erkölcsbe ütközőnek, hogy a kormánypártok és a miniszterelnök beszél a közélet tisztaságáról, miközben Rodolfót játszva támogatják az egészségügyben a rablóprivatizációt?

Tisztelettel várom válaszát, köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 169 2007.11.26. 1:15  164-171

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Az a baj ezzel a privatizációval, hogy ez egy tisztességtelenül lezajlott privatizáció. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint mindenütt - különösen Kiskunhalason - rosszul járt az önkormányzat. Az önkormányzatoknak van lehetőségük arra, hogy a közbeszerzésből kizárják azokat a cégeket, amely cégek korábban tisztességtelen közbeszerzés útján szereztek pozíciót.

A másik, hogy akár Hatvanra, akár Gyöngyösre gondolunk, nem javult az ellátás. Lehet, hogy költséghatékonyabban működik az intézmény, de nem javult az ellátás, osztályokat zártak be, jelentősen többet kell utazni az embereknek. Hatvanból száz ágyat vittek el, Gyöngyösről húszat. Jelentősen sérült az igazságosság, méltányosság elve, az emberek most már nem Gyöngyösre, hanem szerteszét, Budapestre, illetve Salgótarjánba járnak. Nem javult az ellátás, ez a fő gondunk, ezért a tárcának is van felelőssége, legalább annyiban, hogy hallassa hangját, hiszen cinkosok közt - tudjuk valamennyien - vétkes, aki néma.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 118 2007.12.10. 2:05  117-124

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Pénteken csak egy hajszálon függött egy kétéves budapesti kislány élete. A gyermek fürdetés közben eszméletét vesztette, és a klinikai halál állapotába került. A kerületben nem volt éppen szabad mentőautó, ezért két, egyébként éppen szolgálaton kívüli mentős saját motorral sietett a kislány megsegítésére. A szerencse és a mentősök áldozatkész munkája most segített. De ez már több mint figyelmeztetés azok számára, akik a mentésen is spórolni akarnak. Nem túlzás kijelenteni: a mentőszolgálat is a klinikai halál állapotába került, elsősorban a kormányzati megszorítások és a létszámkorlátozás miatt.

A mentőszolgálat költségvetése 2005-ben még 25,8 milliárd forint volt, 2008-ra ez a pénz 22,9 milliárdra csökkent. A mentőkocsik száma is drámaian lecsökkent: 2005-ben még 1000 fölött volt, ma már csak 750. A mentők már korábban jelezték, hogy szükség van a mentőautók és a mentősök számának növelésére. A kórházi rendszer leépítése miatt sok esetben a korábbinál is nagyobb távolságot kell megtenni a betegekkel, ha sürgős ellátásra szorulnak.

(15.50)

Államtitkár úr, higgye el, nem a mentősök hozzáállásával vagy szaktudásával van a baj, hanem azzal a politikai, gazdasági, erkölcsi környezettel, amit az önök kormánya teremtett: kevesebb mentőautó, nagyobb távolságok, kevesebb mentős, kevesebb pénz, több eset. Mindez együtt okozza azt a drámai helyzetet, ami - meggyőződéssel vallom - a mentők körül kialakult, az életmentésen pedig nem lehet spórolni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Normálisnak tartja, hogy a mentőszolgálatot időről időre gyorssegélyhez kell juttatni, hogy ne omoljon össze? Érez-e felelősséget azért, hogy a kormányzat már az életmentésen is spórol, és ez gyakorlatilag mindenki életét bármikor veszélyezteti?

Köszönöm, várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 122 2007.12.10. 1:14  117-124

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, hogy elismerte, hogy az Országos Mentőszolgálat fejlesztése elengedhetetlen. Maguk a mentősök is így gondolják, évek óta könyörögnek azért, hogy a megfelelő ütemű fejlesztés megtörténjen, de ez sajnos elmarad, a jogi szabályozás is nagyon bizonytalan. Államtitkár úr, tudja, hogy nincs kapacitás megszabva a mentőknél? Nincs minimumkapacitás, tehát bátran vonható ki forrás a mentőszolgálattól. Az is kétségtelen tény, hogy jelentősen emelkedtek a benzinárak, jelentősen emelkedtek az energiaárak, miközben a mentőszolgálat költségvetése nem emelkedett, tehát igenis jelentős forrást vontak ki a mentőszolgálattól.

Engedje meg, hadd mondjam, hogy az, aki a mentésből, a mentésügyből elvesz pénzt, úgy érzem, szívtelen, aki pedig szívtelen, az nem szolidáris, aki pedig nem szolidáris, az alkalmatlan arra, hogy mások érdekeit képviselje, aki pedig nem képviseli mások érdekeit, az nem lehet képviselő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és alkalmatlan arra, hogy egy országot vezessen, magyarul: kormányzó párt legyen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 277 2007.12.17. 1:56  214-356

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A T/4221/331/1. számú módosító javaslat indoklásához szeretnék hozzászólni. Az egész törvénytervezet során egyértelmű volt, hogy a biztosítók érdekeit képviselik. Ebben a törvényjavaslatban is, a módosító javaslatban is az szerepel, hogy a magyar állam kivételével nem szerezhet tulajdont az a magánbefektető, amelyet öt éven belül felügyeleti bírságnál súlyosabb büntetés ért. Magyarul, ha több alkalommal is felügyeleti bírság sújtja, annak ellenére is lehetősége van, hogy saját résztulajdonát növelje.

Ez pedig azt jelzi, hogy ebben a törvényjavaslatban kedveznek a magánbefektetőknek, és a törvénytervezet során több alkalommal is nyilvánvalóvá vált, hiszen jelezték a magánbiztosítók, hogy melyik az a négy szempont, amelyet feltételként szabnak, hogy a piacra lépjenek. Ezeket a szempontokat maradéktalanul teljesítette a kormányzat, és ez a törvényjavaslat is azt bizonyítja, hogy teljes egészében a magánbiztosítók érdekeit képviseli.

Nem képviselőként viselkedik a parlament, a kormánypárti többsége, hanem közönséges üzletkötőként, kvázi az üzleti biztosító képviselőiként. Elfogadhatatlan, hiszen a képviselőknek a magyar társadalom, a magyar polgárok érdekeit, a magyar egészségügyet kell képviselni, és nem üzleti érdeket és nem egyéni hasznot és nem a kormánykoalíció fennmaradását. Gyalázat, mert csak üzletről van szó és nem egészségügyről! (Taps az ellenzék soraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 345-347 2007.12.17. 2:04  214-356

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony!

ELNÖK: Arra kérem a képviselő úr előtt lévő képviselő urakat, hogy foglaljanak helyet, mert zavarja a képviselő urat a felszólalásban a beszélgetésük. (Megtörténik.)

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. A 76. §-hoz szeretnék hozzászólni, amelynek lényege, hogy nem kötnek szerződést azokkal a kórházakkal, azokkal az intézményekkel, amelyeknek 60 napnál régebben lejárt tartozásállománya van.

(19.50)

Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor ezekben az intézményekben a tartozásállomány úgy növekedett, hogy megszüntették, jelentősen csökkentették az intézményekhez tartozó területet, csökkentették a finanszírozást, bevezették a volumenkorlátot, valamint jelentős forrást vontak ki az intézményekből oly módon, hogy jelentősen növekedtek az intézmények kiadásai, elsősorban az energiaárak, valamint a járulékok.

Magyarul: ezek az intézmények úgy kerültek ebbe a helyzetbe, úgy kerültek a 60 napon túli adósságállomány környezetébe, hogy a kormányzat intézkedései hozták ebbe a helyzetbe. Most pedig büntetik ezeket az intézményeket, hogy nem kötnek velük szerződést, amiért ilyen helyzetbe kerültek. Fölháborító (Zaj. - Az elnök csenget.) és tulajdonképpen cinikus dolog, hogy valakit szerencsétlen helyzetbe hozok, versenyhelyzetet teremtek, de a versenyhelyzet előtt olyan helyzetet alakítok ki, amelyben ő versenyképtelen lesz, majd utána közlöm, hogy nem kötök vele szerződést. Ez nem elfogadható, nem tisztességes, ezért is alkalmatlan ez a törvény arra, hogy megszavazzuk.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 78 2008.02.11. 1:19  31-165

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Perjési képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Igen nagyvonalúan kezeli a tényeket és a valóságot. 2002 és 2006 között az ÁSZ jelentése szerint az egészségügyi kiadások 14-16 százalékkal növekedtek, ami azt jelenti, hogy még az infláció mértékét sem érték el, tehát nem igaz az, hogy az egészségügybe jelentős forrásokat tettünk be, és azok számolatlanul tűntek volna el.

A másik fontos, hogy jelen van a miniszter asszony, aki annak idején az irányított betegellátási modell fölött bábáskodott, és ennek - 2004-ben egy szakmai konferencián elhangzott - az volt a rezüméje, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozott.

És hogy Béki Gabriella képviselőnek is válaszoljak, hogy valóban jelentős forrásbevonás történik-e. Nagy valószínűséggel a biztosítók által felállított rendszer el fogja vinni ezt a 120 milliárdot vagy annak nagyon jelentős részét. De ezt nem én mondom, hanem Kincses Gyula maga mondta, hogy ez a rendszer most, a biztosítók belépése nem forrásbevonásról szól. Úgyhogy kérem szépen képviselőtársamat, figyeljen oda, hogy mit mond az államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 98 2008.02.11. 1:26  31-165

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szerettem Horn Gábor képviselőtársamnak és Perjési Klára képviselőtársamnak válaszolni. Horn képviselő úr szelet vetett, aztán viharosan távozott. Perjési képviselő asszonynak pedig tudok válaszolni.

Az egészségüggyel foglalkozó szakközgazdászok valamennyien úgy látják, hogy az egészségügyi szolgáltatásban mindig a piaci működések zavaráról, market failure-ről van szó, tehát nyersen a liberális közgazdasági elveket ráhúzni az egészségügyre egyszerűen szerencsétlen dolog. Másrészt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek során jelent meg egy összefoglaló tanulmány, amely az Amerikai Egyesült Államokban vizsgálta a profitorientált és a nonprofit szervezeteket. Ez egy húsz évre visszamenő, összesen 1500, erről szóló tanulmányt fogott össze, végül 160-at vizsgált végig, és ennek a tanulmánynak az volt a rezüméje, hogy a profitorientált szervezetek minden tekintetben rosszabbak voltak, mint a nonprofitok, még költséghatékonyság tekintetében is. Éppen ezért bálványként tisztelni a piacot, és azt hinni, hogy a piac mindent megold, valóban hitvita, azt gondolom, ezen már 20-30 éve túl vannak a közgazdászok.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 130 2008.02.11. 5:52  31-165

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Február 11-e a betegek világnapja, és szinte tragikus vagy tragikomikus, hogy éppen most egy olyan törvényt készülünk elfogadni, kényszerítenek ránk, amelyik a betegekről szól, de a betegek ellen való.

Néhány gondolat a köztársasági elnök úr átiratából. Köztársasági elnök úr az 1. pontban leírja, hogy a helyzeten a közelmúltban végrehajtott ágyszámleépítések és kórházösszevonások sem javítottak, a hálapénz a vizitdíj ellenére sem szűnt meg. A kétlépcsős reformfolyamat első lépcsőjéről, a kórház-átalakításról mindenkinek az volt a véleménye - szakértőknek, kutatóintézeteknek, sőt a magyar társadalomnak is -, hogy az sikertelen volt. A kormány az első lépésével nem szerzett bizalmat. Ezért mi nem riogatunk, pusztán azt a tapasztalatot szűrjük le, hogy az átalakítás első lépcsője sikertelen, és az nem a javunkat, hanem a kárunkat szolgálja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az intézményekből jelentős forráskivonás történt, és gyakorlatilag még a súlyponti intézmények is a működőképesség határán vannak. Legalábbis a fővárosban ez egyértelműen így igaz, máshol pedig még inkább.

Fontos a 2. pontból kiemelni, hogy a törvényalkotás során az érintetteket nem vonták be. Idézem a köztársasági elnök úr szavait: "Ugyancsak szükséges az egészségbiztosítási rendszer sikeres átalakításához, hogy azt az orvostársadalom többsége, az egészségügyi dolgozók, a szakmai szervezetek nagy része támogassa, de legalábbis elfogadja." Nos, nem történt párbeszéd a társadalommal, nem történt párbeszéd az orvostársadalommal, a szakmai szervezetekkel, és valóban azt kell mondani, hogy a teljes magyar társadalmon kívül a szakma, a szakközgazdászok, az Európai Unió, sőt a WHO szakemberei is rossznak tartják azt az átalakítási folyamatot, amely Magyarországon éppen most zajlik.

Fontos az, amit a 3. pontban írt le a köztársasági elnök az átiratában. Azt írja, hogy "a törvény számos eleme az országgyűlési döntéshozatal során a koalíciós pártok háttéralkujában a lehető legkésőbb született meg". Mindannyian tudjuk, hogy a szabad demokraták és a szocialisták egészségügyi programja élesen különbözött egymástól. A Szabad Demokraták Szövetsége előállt, és azt mondta, ha a mi reformelképzelésünk nem valósul meg, akkor kilépünk a koalícióból. Ez az egész reformfolyamat egy koalíciós alku, tulajdonképpen egy zsarolás eredményeként született meg. Végigkísérhettük, hogy mikor milyen zsaroló pozícióból szólt vissza a Szabad Demokraták Szövetsége, és követelte, hogy bizonyos előrelépés történjen abban a törvénytervezetben, amely most elénk került.

Egyébként az Állami Számvevőszék is nyilatkozott, erre is hivatkozik a köztársasági elnök úr, amiben arról van szó, hogy ez a rendszer mindenképpen drágább lesz. De ez a rendszer nemcsak hogy drágább lesz, hanem a szolgáltatói versenyt is szűkíteni fogja, monopóliumok fognak kialakulni, hiszen egy régióban egyetlen intézmény van, az az egyetlen intézmény köt majd egy biztosítóval szerződést. Nem várható, hogy onnan ötven-száz kilométerre lévő intézményekbe kerüljenek az emberek.

(15.50)

A szabad orvosválasztás is korlátozva van, az alapellátás szintjén nem, de később igen, ez mindenféleképpen a monopóliumok kialakulásához vezet. De a versenyhelyzet ellen van az is, hogy a biztosítók kórházakat vásárolhatnak, ezekben a kórházakban maguk finanszírozzák, sőt ők döntik el, hogy mely kórházat finanszíroznak jobban, mely kórházat kevésbé, 10-20 százaléknyi különbség is van, ahogy finanszírozhatják az intézményeket. Ez egyáltalán nem versenyt jelent, hanem éppen versenyellenes, szintén a monopóliumok kialakulását segíti elő.

Végezetül pedig hadd mondjam el, hogy mi itt valamennyien a szolgáltatói versenyt tudomásul vesszük, hogy van, tudomásul vesszük, sőt azt gondoljuk, hogy annak jótékony hatása van az egészségügyi ellátásra. De a finanszírozói versenyben a beteg számára a kimenetel a nyerhető életminőség, a biztosító számára pedig a profit, ez tehát élesen szemben áll egymással.

Végezetül idéznék egy holland kutatóintézet, közegészségügyi intézet munkatársa által vezetett csoport kutatásából, miszerint felmérés készült arról, hogy a biztosítók számára a dohányzó kövér biztosítottak sokkal gazdaságosabbak, mint az egészséges életmódot folytató és hosszú életet élők, és ennek az az oka, hogy a kövér és dohányzó, biztosítottak esetén kialakuló betegségek gyorsabban végeznek a biztosítottakkal. Azt gondolom, hogy ezt hallva egy olyan rendszerről van szó, amely nem zéró toleranciáról beszél, hanem zéró garanciát biztosít a magyar polgárok számára, a magyar betegek számára.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 49 2008.02.25. 3:08  48-56

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Egyéves a vizitdíj és a kórházi napidíj. Sajnos, ez egy olyan születésnap, amelyen senkinek sincs oka az ünneplésre. Mára kiderült: a vizitdíj megbukott, mert egyetlen kormányzati és egészségpolitikai célt sem teljesített. A kormány a hálapénz visszaszorítását várta - hiába. A kormány az indokolatlan orvoshoz fordulás visszaszorítását várta, ehelyett azt sikerült elérnie, hogy minden ötödik szegény beteg a vizitdíj miatt nem fordul orvoshoz, bár szüksége volna rá. A kormány 30, majd 22 milliárdos bevételt remélt, ehhez képest az OEP hiteles adatai szerint ennek alig fele, 13,3 milliárd forint folyt be a kasszába év végéig. Ez még 1 százalékát sem éri el az egészségügyi költségvetésnek.

Reméljük, a vizitdíj és a kórházi napidíj első születésnapja egyben az utolsó is lesz. A kormány hibáját az emberek népszavazáson tehetik jóvá, ha igent mondanak a vizitdíj és a napidíj eltörlésére. A kormány is tájékoztat: az ÁNTSZ-szel plakátokat helyeztet el a rendelőkben és a kórházakban, amelyen sült csirkével, szőlővel méltatják a vizitdíjat, és azt hirdetik, hogy jobb az ellátás a vizitdíjnak köszönhetően. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!) Tényszerűen nem igaz. Az intézmények tudják, hogy az ÁNTSZ kérése egyúttal utasítás, fenyegetés. Ezenkívül a vizitdíj egy évéről szóló kormányzati szóróanyagot is kötelezően átvetetik az orvosokkal, és kihelyeztetik a rendelőben.

Miniszter Asszony! Tájékoztatásuk hamis, tájékoztatásuk kampány, tájékoztatásuk diktatórikus; hamis, mert nem igaz, hogy jobb az ellátás a vizitdíjnak köszönhetően. Az ebből származó bevétel többszöröse maradt az egészségügyi kasszában. Kampány, mert a népszavazás kapcsán önök pártatlanság helyett a vizitdíj mellett kampányolnak, holott ez így törvénytelen. Diktatórikus, mert kötelezi az egészségügyi intézményeket, hogy az önök egyoldalú és hamis álláspontját hirdesse.

A Gyurcsány-kormány már nem először használja fel a hatalom eszközeit a társadalom kényszerítésére, gondoljunk csak 2006. október 23-ára. És mindennek a tetejébe azt próbálják elhitetni a betegekkel, hogy ez jó nekik, és teszik mindezt közpénzből, az állampolgárok saját pénzéből.

Tisztelt Miniszter Asszony! Kérdésem: van-e olyan tanulmány, amely arról szól, hogy a vizitdíjat 300 forintról ezerre kívánják felemelni? Ön szerint milyen kormányzati magatartás erőszakosan, jogellenesen kampányolni a rendelőkben, kórházakban, ráadásul az emberek pénzéből? Nem gondolja, hogy e helyett az idétlen kormányzati kampány helyett a pénzt a magyar egészségügyre, a beteg emberekre kellene fordítani?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 53-55 2008.02.25. 1:22  48-56

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Olyan szinten személyeskedő volt a válasza és indulattal teli (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.), hogy azt gondolom (Zaj. - Az elnök csenget.), ez komolytalan és megengedhetetlen a magyar parlamentben. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Egyrészt.

Másrészt szeretném elmondani, hogy ha a kormány tájékoztat, akkor illene a vizitdíjat támogatók és a vizitdíjat nem támogatók érveit is nyilvánosságra hozni, és nem csak az MSZP és az SZDSZ érdekeit.

Ha már hazugságról beszélt, szeretném felolvasni az ön levelét. Ön a következőt írta néhány nappal korábban: "Ha a Fidesz is belátta, hogy ez a bevétel az egészségügyi szolgáltatók többletjövedelme, akkor kérem, jelöljék meg tételesen, kitől akarják elvenni ezt az összességében 60 milliárd forintot, ami a vizitdíjat és a napidíjat az egészségügyben pótolná." Nem 60 milliárd, tehát ön nem mondott igazat. (Zaj és közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) Tisztelettel kérem, hogy ne mondjon valótlant! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Másodsorban: neves kanadai közgazdászok írták a következőt... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő! Idő! Idő!)

ELNÖK: Képviselő úr (Az elnök csenget.), lejárt az egy perc.

DR. PESTI IMRE (Fidesz): "Elhibázott és cinikus törekvés a betegek megadóztatása." (Folyamatos nagy zaj.) Tisztelettel kérem, hogy a mögöttem kiabáló pszichopatákat legyen olyan kedves rendezni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 115-117 2008.03.03. 2:15  114-123

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó.

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Elkerülöm, hogy szembesítsem azzal a ténnyel, hogy a tárcavezető, aki most nincs itt, Navracsics Tibornak írt levelében elismerte a vizitdíj drasztikus emelését, és hogy a profit fontosabb szempont, mint a szolidaritás.

Arra sem kívánom felhívni a figyelmet, hogy a 2008-ra tervezett vizitdíj az egészségügyi kassza 1 százalékát teszi csak ki, tehát a bevételek szempontjából jelentéktelen összegről van szó, de a szegények 21 százalékát, közel 800 ezer embert végérvényesen kizár az egészségügyi ellátásból. Remélem, ön is elismeri, hogy 2003-tól többet vettek el a háziorvosoktól, mint amennyit vizitdíj formájában jelenleg beszednek. Azt sem említeném, hogy az egészségügyi reform egyetlen lépése sem kapott társadalmi, szakmai és orvosszakmai támogatást. Ön is tudja, hogy a magyar polgárok kárára, zsarolással kierőszakolt alkuról, politikai alkuról van szó.

Most, a népszavazás előtt, csatlakozom a minisztérium tájékoztató kampányához, és nemzetközi kitekintést tennék. WHO: a bizonyítékok arra utalnak, hogy az önrész a szolgáltatások mennyiségének csökkentésében kevésbé játszik szerepet. Bevezetését politikai és ideológiai megfontolások vezérlik, miközben a szegények hozzáférési lehetőségei romlanak. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van.) Kanadai közgazdászok: a vizitdíj nem más, mint elhibázott és cinikus törekvés a betegek megadóztatására.

Végezetül felhívom a figyelmét, hogy Magyarország polgárai majdnem a legmagasabb adókkal sújtottak Európában, miközben az állam arányaiban a legkevesebbet költ - mint közfinanszírozó - az egészségügyre.

Kérem, ismerje el, hogy a vizitdíj egyetlen egészségpolitikai célkitűzést sem valósított meg vagy teljesített, és ismerje el, hogy a reform eredményeként Magyarország egyetlen év alatt tíz helyet csúszott vissza az európai egészségügyi fogyasztói index listáján.

Köszönöm, várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 121 2008.03.03. 1:07  114-123

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A GfK kutatóintézet álláspontja, felmérései szerint valóban a szegényréteg - azok, akiknél az átlagfizetés, az átlagjövedelem 90 ezer forint alatt van - 21 százaléka nem fordul orvoshoz. Tehát valóban a szegényréteget szorította ki. Az is köztudomású, hogy a krónikus betegek egy része kiszorult az ellátásból. Tehát ezek tények, kutatóintézetek által közölt adatok. Azt gondolom, kell hogy ezen elgondolkozzunk.

Azt gondolom, március 9-én a szociális népszavazáson az emberek többsége majd igent fog mondani. Igent mondanak a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörlésére, és természetesen a korrupció, a hazugság és a csalás kultuszának eltörlésére is majd igent fognak mondani. Fontosnak tartom, hogy ez üzenet lesz. Üzenet lesz a biztosítóknak is, hogy igent fogunk mondani, és ők is már igent mondanak a több-biztosítós modell eltörlésére is.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 154 2008.03.10. 2:30  153-160

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A népszavazás végeredményét a pártok különféleképpen értékelték. A kormánypártok úgy gondolták, hogy a magyar polgárok pénztárcavezéreltek. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség úgy gondolta, hogy a magyar polgárok győztek, Magyarország nyert. Győzött szerintem a szolidaritás, hiszen a választópolgárok nem engedték meg, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj miatt a szegény lakosság 21 százaléka, a krónikus betegek egy jelentős része, közel egymillió ember kiszoruljon az egészségügyi ellátásból. S úgy gondolom, hogy győztek az egészségügyi dolgozók is, hiszen elkerülték azt a szerencsétlen helyzetet, hogy azokat a betegeket, akik nem tudnak fizetni vizitdíjat, ne lássák el.

A miniszterelnök a következőt mondta: a költségvetésnek nincs módja, a kormányzatnak nincs szándéka visszaadni az elvett forintokat. Tisztelettel kérem a kormánypártokat, hogy ne a sértődöttség, a dac és a bosszú vezérelje. A magyar kormánynak minden körülmények között a magyar polgárokat kell szolgálnia, akkor is, ha azok a kormányprogrammal nem tudnak azonosulni. Remélem, hogy a kormány nemcsak politikusokból, hanem képviselőkből is áll, akik valóban képviselik a magyar polgárok érdekeit, és ebben az új helyzetben is keresik a megfelelő megoldást.

Egy választási végeredménynek többfajta üzenete van. Van egy olyan üzenete, hogy nagy valószínűséggel a magyar polgárok ősszel nem fogják támogatni a több-biztosítós modellt sem. Tehát ez az üzenet egyrészt szól a kormánynak, hogy gondolja végig a több-biztosítós modellt, másrészt szól a biztosítóknak, hogy a magyar polgárok nagy valószínűséggel nem tartják őket kívánatosnak a piacon, s amennyiben szerződést kötnek, könnyen lehet, hogy azok a szerződések rosszhiszeműen köttetnek.

Komolyan gondolja a kormányzat tehát, miniszter asszony, hogy valóban bünteti a polgárokat azért, mert úgy szavaztak, ahogy szavaztak? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Van-e hajlandóság a kormányzatban arra, hogy a több-biztosítós modellt újragondolja, hiszen annak működési költségéből s profitjából jócskán finanszírozható az elvett összeg?

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 158 2008.03.10. 1:19  153-160

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm, miniszter asszony. Azt hiszem, hogy könnyű lesz válaszolni, hiszen önök a konvergenciaprogramban GDP-arányosan évente 80 milliárd forintot vonnak ki az egészségügyből. Ha megnézi az idei költségvetést, akkor ön nagyon jól tudja, hogy a költségvetésben az elmúlt évben 90 milliárddal több volt a bevétel, és 30 milliárddal kevesebbet költöttek. Tehát csak az elmúlt évben 120 milliárdot vettek ki az egészségügyből.

De hadd hívjam föl a figyelmét, hogy nem csak mi látjuk így! Fővárosi politikusok a következőt mondták: mindaz, amit a kormányzat tett reformintézkedésekkel, kárenyhítésre készteti a fővárost. A főváros azt mondja, hogy azért fontos a holdingrendszert bevezetni, mert mindazt a forráskivonást, ami az egészségügyben történt, valamilyen formában pótolni kell. Demszky Gábor pedig azt mondta, olyan jelentéktelen összegről van szó most, amit vizitdíjban és napidíjban kell majd pótolni, ami jelentéktelen a főváros számára. Tehát nem a népszavazás vett ki, hanem önök vették ki a népszavazási összeg tízszeresét az egészségügyi kasszából.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 144 2008.03.11. 3:52  37-152

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Március 7-én éjfélkor beköszöntött a kampánycsend, vasárnap választás volt, és több mint 3,2 millió ember döntött úgy, hogy a vizitdíjat és a kórházi napidíjat töröljük el. Este a miniszterelnök úr közölte, hogy a parlamentnek nincs módja, a kormányzatnak pedig nincs szándéka azt a néhány milliárd forintot elvenni, amelyet a szavazók a kórházi napidíj és vizitdíj eltörlésével elvettek.

Mekkora összegről is van szó? Fontos szerintem ahhoz, hogy szót értsünk itt a parlamentben, hogy ne kampányoljunk, hanem valós adatókról beszéljünk; a 2008-ra tervezett vizitdíjbevétel 17,3 milliárd forint, ez az egészségügy összköltségvetésének az egyetlenegy százaléka. Tehát tisztelettel kérem a szocialista és a szabad demokrata képviselőket, hogy ne beszéljenek 60 milliárdról, és ne beszéljenek arról, hogy csak a háziorvosi praxisból 22 milliárd forintot vettek ki.

Kaptam felszólítást korábban, hogy tanulmányozzam a költségvetést. Előttem van az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének 2007. Évi beszámolója. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a bevételi összeg 2007-ben 90 milliárddal volt több, mint 2006-ban, ugyanakkor a kiadás 30 milliárddal volt kevesebb. Tehát összesen csak az elmúlt évben 120 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, ez az Egészségbiztosítási Alapból egyértelműen kiolvasható. Felvetődik a kérdés, hogy honnan. A szocialista képviselők a döntésnek, a népszavazásnak megfelelően megszüntetnék, mi pedig azt mondjuk, hogy ezt valamilyen formában pótolni is kell. Egyébként mindannyian tudjuk, hogy 2009. január 1-jétől kötelez bennünket a népszavazás végeredménye.

Hadd mondjam el, hogy én látok még ezen kívül újabb forrást is. Ősszel egy újabb népszavazás lesz, amelynek költsége közel ötmilliárd forint, és valószínű, hogy el fogják utasítani a több-biztosítós modellt, azt a több-biztosítós modellt, amelyet a szocialista képviselők sem akarnak, hiszen egy politikai zsarolás útján kerültek bele ebbe a vitába. Ez körülbelül ötmilliárd forint önmagában, csak a népszavazás költsége, de természetesen a demokrácia jócskán megéri, hiszen amennyiben elutasítjuk, akkor nem fognak a biztosítók elvinni 50-60 milliárd forintot, nem fognak annyit kivenni az egészségügyi kasszából, és máris megvan az a forrás, amellyel lehet pótolni a háziorvosoknak, illetve lehet pótolni a kórházaknak és a szakrendelőknek azt a kevéske összeget, amelyet vizitdíj formájában szedtek be korábban. 50-60 milliárdról van szó a több-biztosítós modell eltörlésével, és mindössze 17 milliárd a vizitdíj, napidíj bevétele.

Éppen ezért tisztelettel kérem a kormánypártokat, fontolják meg, van még lehetőség, a több-biztosítós modell eltörlése megold minden problémát, és forrást biztosít az egészségügy számára, és nem kivon onnan.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 254 2008.05.19. 1:41  225-313

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szerintem nem vagyunk sokan, televíziós közvetítés sincs már, szerintem lehetünk őszinték, lehetünk szakszerűek, és lehetünk tisztességesek. (Derültség.) Először is mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy a több-biztosítós, többpénztáras rendszer egy politikai alku szüleménye volt.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A Szabad Demokraták Szövetsége azért lépett ki a koalícióból, mert nem voltak hajlandók a több-biztosítós modellt, a többpénztáras rendszert bevezetni, és nem fordítva, ahogy ezt eleddig tetszettek mondani.

A politikai nyomás és erkölcsi nyomás: valóban, ha mellébeszélünk, akkor rajtunk marad egy politikai és erkölcsi nyomás. Szerintem érdemes vállalni azt, hogy egy koalíció megtartása érdekében a Szocialista Párt a végsőkig elment, hogy megtartsa a hatalmát és megtartsa a koalíciót. Sajnos, a népszavazás után egyértelmű volt, hogy a társadalom elutasítja ezt a reformot, és igaz, hogy ez a népszavazás a vizitdíjról és a napidíjról szólt, de ott volt a következő népszavazás réme, ami arra kényszerítette a Szocialista Pártot, hogy éppen a népszavazás után röviddel azt mondja, hogy kihátrálok emögül, nem vállalom, és ezért bukott meg a koalíció. Kérem szépen, hogy az okot és az okozatot ne cseréljük föl.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 282 2008.05.19. 0:43  225-313

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, szeretném, ha valóban visszahűlne üzemi hőmérsékletre az ügy, és azzal foglalkoznánk, ami valójában a téma. Kezemben tartom a napirendet: "Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat". Tehát nem arról van szó - mondom Vojnik Mária államtitkár asszonynak -, hogy hogyan tudunk a jövőben az egészségügyön segíteni, hogyan tudjuk majd a meglévő különbségeket fölszámolni, mert nem történt még előterjesztés. Az majd egy későbbi ülésen lesz. Most erről van szó, és kérem szépen, hogy maradjunk a tárgynál.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 300 2008.05.19. 12:24  225-313

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A több-biztosítós vagy többpénztáras modell visszavonásáról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálata a mai napirendi pont.

Ez a többpénztáras vagy több-biztosítós modell - majd egy pillanatra erre kitérek - valójában a teljes egészségügyi reform állatorvosi lova.

(20.30)

Éppen ezért, amikor erről beszélek, engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek, hogy hogyan is született mindaz, amit itt reformpolitikaként és reformprogramként megfogalmaztunk.

Hogyan is indult? 2006-ban a kormány felállt, a választási kampányban még azt hallottuk, hogy dübörög a magyar gazdaság, pannon pumáról beszéltek, majd a választások után kiderült, hogy Magyarország nagyon komoly és rossz gazdasági helyzetben van, gazdasági megszorító intézkedéseket kénytelen hozni a kormányzat, és ennek egyik lépése volt, hogy az egészségügyből is forrásokat von ki. Éppen a Zöld könyv az, amely ezt taglalta, és a Zöld könyvben szerepelt, hogy GDP-arányosan évente 0,3 százalékot ki kell vonni az egészségügyből, tehát az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikáját rendezendő az egészségügyből is forrásokat vontunk ki. Tulajdonképpen ezt kellett valamilyen formában kezelni, és az egész reformideológia, reformkommunikáció ezt a fajta forráskivonást volt hivatott elfedni. Mert ha reformról beszélünk, akkor először is egyfajta forrásokról van szó, amely források szükségeltetnek az átalakításhoz, szükséges egyfajta jelentős társadalmi támogatottság, hogy azzal egy jobb és költséghatékonyabb egészségügy jöjjön létre.

Nézzük meg, hogy a szakszerűség, a társadalmi párbeszéd, az őszinteség, tisztesség hogyan volt tetten érhető az elmúlt két évben! Az elmúlt két évben, talán még el sem telt, de a harmadik miniszter ül itt, akit ismételten üdvözlünk. Érdekes, a Zöld könyv júliusban került a nyilvánosság elé. Július 16-án egy kormányülésen elfogadta a kormányzat, hogy ezen az úton megy végig, ugyanakkor csak azt követően kezdődött el a társadalmi vita. Mi sem jellemzőbb, hogy mi egészségpolitikusok sem vehettünk részt ebben a társadalmi vitában, hiszen augusztus 28-án vagy 29-én, talán nem is emlékezem vissza, akkor volt egy vita, az egészségügyi bizottságnak volt lehetősége megszólalni, de a téma nem a Zöld könyv volt, hanem a Zöld könyvről folytatott vita vitája. Magyarul, érdemben ahhoz sem szólhattunk hozzá.

Ezután következett egyfajta henger, ennek a reformhengernek az eredménye volt a kamara szétverése. Semmiféle normális, józan okot nem tudunk felsorolni, hogy miért kellett a Magyar Orvosi Kamarát szétverni, hacsak azért nem, hogy annak a hengernek, annak a reformhengernek, amit önök elindítottak, ne próbáljon az orvosi kamara gátat szabni, lassítani. Gondoljunk csak a biztosításfelügyeleti törvényre, ott is egyébként mindig voltak jelek, ahol önök több-biztosítós modellről beszéltek, ezt persze mindig, folyamatosan tagadták. Az volt a cél, hogy majd jelentősebb mértékben a biztosítottak képviselői is jelen legyenek; tíz helyből mindössze egyetlenegy helyet kaptak a biztosítottak képviselői.

Ezt követte a struktúraátalakítás, miniszter úr ezt talán jobban érezte a saját bőrén. A struktúraátalakítás kapcsán csak Budapesten 5 ezer aktív ágyat szüntettek meg. Érdekes, növelték a krónikus ágyak számát, amelyeket rosszul mértek fel, és nagy részben - nemcsak Budapesten, de országosan is - kihasználatlanok. Izgalmas volt, ahogy a szerződésekre rávették a kórházigazgatókat. A tulajdonos kötelezte, hogy alá kell írni, úgy kellett aláírni a szerződéseket, hogy nem volt mellékelve a területi ellátás. Hosszú ideig, hónapokig nem tudták a kórházak, hogy melyek azok a területek, amelyeket valójában el kell látni, talán fél évig is tartott, amíg ezek végül is pontosan átvezetődtek.

Ezt követte a gyógyszer-gazdaságossági törvény, semmilyen egészségpolitikai cél nem valósult meg abban. Egyfajta furcsa gondolat, egy szakmai anyag látott napvilágot Lovasberényben, két gondolatot emelnék ki belőle. Azt mondták, hogy a kórházi ellátásból a betegek 41,5 százalékát az alap- és járóbeteg-ellátás felé kell szorítani. Valóban szűkítették a kórházi kapacitást, valóban az alap- és a járóbeteg-ellátás felé szorították a betegeket, de azt tudni kell, hogy az alap- és a járóbeteg-ellátásban fejlesztés nem történt. Maga a főváros a fejlesztéshez hozzátett forrásokat, amelyeket önrészként szándékozott felhasználni, visszautalta, mert nem volt pályázat a járóbeteg-ellátás fejlesztésére.

Emlékezzünk a több-biztosítós, többpénztáras modell vitájára. Mindig több-biztosítós modellről beszéltünk, majd történt egy pillanat, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez kommunikációs szempontból nem tartható, és attól a pillanattól kezdve önök többpénztáras modellről beszéltek. Csak megjegyzem, hogy a több pénztárban a pénztártagok a tulajdonosai a rendszernek, ez nyilvánvalóan nem igaz a több-biztosítós modellben. Ez is egyértelműen igazolja, hogy nem többpénztáras, hanem több-biztosítós rendszerről van szó.

Korábban egy sajtótájékoztatón beszéltünk azokról a számszerűsíthető károkról, amelyeket ez a rendszer okozott, itt néhányat összefoglalnék. Közel 800 ezer ember szorult ki a vizitdíj, a napidíj és az emelkedő gyógyszerárak miatt az ellátásból. Ez semmilyen tekintetben nem lehetett a reform célja; sok százezren nem tudták kiváltani a gyógyszereket az igen magasra emelkedett árak miatt. Éppen a most már miniszter, de akkor még az OEP főigazgatójának a beszámolóját hallva-látva tudjuk, hogy 50 milliárd forinttal nőtt a gyógyszerkassza bevétele, amelyből 20 milliárdot a gyógyszergyártók, 30 milliárdot a betegek fizettek ki; ez jelentős teher a betegek számára. Kórházbezárások történtek, szakmák mentek tönkre. Gondoljuk csak végig az OPNI, a Schöpf-Merei bezárását! Olyan intézményt zártak be, amely Európa ötödik legjobb stroke-központja volt. Semmilyen tekintetben nem szolgálta a szakmai ellátás színvonalának növelését, szétesett az a szakmai csapat. Orvosként tudja, hogy egy szakmai csapat újraélesztése bizony sok-sok évet, akár egy évtizedet is igénybe vehet.

A forráskivonás továbbfolytatódott, és azt kell mondanom, hogy itt a kormányzat, az egészségügyi vezetés jól működött, mert nem 250 milliárdot vontak ki, ennél jóval többet, hamarabb és többet. Azt büszkén mondták, hogy szufficites az egészségügyi kassza. Biztos így van, de a kórházak adósságállománya megduplázódott. Ott van az a forrás, és természetesen ott vannak a források, amelyek ahhoz kellettek volna, hogy ne legyenek ellátatlan betegek. Jelentős várólisták alakultak ki, sokszor egy-egy műtétre egy-két évet is várni kell, elsősorban a csípőprotézis-műtétre gondolok, és még nem hoztam fel azt a példát, ahol már öt évet kell várni. Semmilyen tekintetben nem megengedhető, sebészként nagyon jól tudja, hogy mennyivel nagyobb és mennyivel rizikósabb a gyógyulás, mennyivel nehezebb a felépülés, ha sokkal súlyosabb állapotban kerül a beteg ellátásra.

Jelentősen megromlott az orvos-beteg viszony, ez elfogadhatatlan. A miniszter úr orvos, én is az vagyok, azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan; a betegellátásnak a javítása elkerülhetetlen, hogy tisztességes orvos-beteg kapcsolat alakuljon ki. Nagyon nagy kár ennek az orvos-beteg kapcsolatnak a lerontása és színvonalának csökkentése! Mindazért, ami itthon zajlott, nagyon sok orvos távozott az országból, nagyon sokan éppen azt mondták, hogy ebben a rendkívül szerencsétlen, változó helyzetben nem kívánnak itt maradni, és olyan szakmai tekintélyek távoztak az országból, akiket nem tudunk pótolni.

A vizitdíjról, napidíjról a miniszter úr is tudja, hogy egyetlenegy egészségpolitikai cél sem valósult meg, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. És természetesen akkor, amikor lezajlott a népszavazás, a miniszterelnök azt mondta, hogy nem is óhajtják kárpótolni a háziorvosokat, egyfajta dac, egyfajta büntetés szándéka fogalmazódott meg. Természetesen ez nem szerencsés, hiszen be kell látni, hogy ha valaki rossz úton jár, akkor szerencsésebb dolog azt mondani, hogy elnézést, tévedtem, mint büntetni, vagy éppen ahogy ma tapasztaljuk, folyamatosan mellébeszélni.

Ahogy korábbi felszólalásomban mondtam, tulajdonképpen ez a több-biztosítós rendszer egy üzleti-politikai alku eredménye, és miután tarthatatlanná vált, kellett kihátrálniuk. Nyilvánvalóvá vált, hogy az őszi népszavazást is elbukják, ezt megelőzendő kihátráltak mögüle, és ennek volt következménye, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kilépett a koalícióból.

(20.40)

Azt gondolom, hogy mindazokért a károkért, mindazért a káoszért, zűrzavarért, ami kialakult, amely nagyon sok tragédiában, sok szenvedésben mutatkozott meg vagy kellett elszenvednie a betegeknek, meg kell követni őket. Szerintem a szocialista frakció, a Szocialista Párt akkor jár jól, ha megköveti az orvostársadalmat, megköveti a betegeket (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.), és azt mondja, rossz úton jártunk, igenis, mostantól fogva megpróbálunk konszenzusos politikát kialakítani.

Ma az egészségügy sokkal rosszabb helyzetben van, mint 2006-ban volt. Az európai egészségügyi fogyasztói index egyetlenegy év alatt Magyarországot tíz hellyel sorolta hátrébb, a 14. helyről a 24. helyre. Azt hiszem, hogy ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy egy ámokfutás, rossz út volt, sikertelen út volt, amelyen elindultak.

Mindezek után azt kívánom a miniszter úrnak, hogy vonja le a tanulságokat, legyen szakszerű, legyen társadalmi párbeszéd, legyen őszinteség és tisztesség az elkövetkezendő időszakban. És azt gondolom, hogy ha a következő országgyűlési választásokig oda eljutunk, ahol 2006-ban tartottunk, akkor sikeresnek mondhatja magát.

Jó munkát kívánok hozzá! (Soltész Miklós: Bravó! - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 98 2008.06.09. 1:17  93-100

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Átpolitizáltságról beszél. Egyetértek önnel, valóban átpolitizált az ügy akkor, amikor az egyetlen szocialista vezetésű megyében, szocialista támogatással, szocialistákhoz köthető üzleti körök abban a megyében több alkalommal a közbeszerzési döntőbizottság véleménye alapján törvénysértő módon jutottak kórházakhoz.

Valóban átpolitizált. Szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét arra, hogy Soros György korábban, aki abszolút nem nevezhető a tőke ellenségének, azt monda, hogy van néhány alrendszer, ahol nincs helye a magántőkének, ilyen az egészségügy és az oktatás. Nem fogalmaznék ilyen keményen, mint ő, de miniszter úrnak most állást kell foglalnia - vagy most, vagy az elkövetkezendő napokban -, hogy a rablóprivatizációt támogatja, vagy 900 egészségügyi dolgozó és a megye és Eger városának érdekeit védi-e.

Van joga az ÁNTSZ-en és a biztosításfelügyeleten keresztül beavatkozni ebbe a rendszerbe. Kérem, a tisztesség nevében éljen ezzel!

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 44 2008.10.27. 3:11  43-49

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A főváros szocialista-szabad demokrata politikusai már 2006 őszén jelezték, hogy Budapest kórházainak adósságállománya növekedni fog, és év végére azok egy része csődbe juthat. Budapest 12 intézményével a legnagyobb fenntartó. A már 2003-ban, a Medgyessy-kormány időszakában bevezetett, majd később tovább szigorított volumenkorlát három budapesti kórházat, az intézmények egynegyedét sodorta adósságspirálba, s így azok jelentős, 60 napon túli adóssággal bírnak. Csak augusztusban 23 százalékkal nőtt a 60 napon túli adósság. A kialakult helyzetért a jelenlegi finanszírozás a felelős, amely több helyen 30 százalékos forráselvonást is jelentett.

Országosan rosszabb a helyzet. Minden harmadik kórházat válságba sodort a meggondolatlanul bevezetett volumenkorlát. Ami minisztériumi szinten csak felelőtlenség, az a betegek szintjén egészségkárosodás. Megjegyzem, hogy ha a több-biztosítós modellt korábban bevezették volna, ezekkel a kórházakkal a biztosítók nem kötöttek volna már szerződést, s azokat bezárták volna.

A helyzet így is súlyos. A főváros Heim Pál Gyermekkórházának helyzete másfél éve megoldatlan. Adóssága hónapról hónapra növekszik. A pénzügyi biztos jelentése alapján egyértelmű, hogy a finanszírozás a felelős. Legutóbb az újpestiek és a környező települések ellátásáért felelős Károlyi Sándor Kórház került adósságspirálba. Az átvilágítók itt is a finanszírozás átgondolatlan szűkítését okolták a kialakult válsághelyzetért. A hitelezők bármelyik pillanatban csődeljárást kezdeményezhetnek.

A főváros kórházainak adósságállománya jelenleg már meghaladja az 5 milliárdot, és ez évente megduplázódhat. Eközben önök ismét 10 milliárdokat vonnak ki az egészségügyi kasszából azzal, hogy a költségvetésben a gyednek korábban a felét, most már teljes egészét a járulékokból kívánják kigazdálkodni. A kormányzat a szigorú tvk bevezetésével is részben kivonult az egészségügyi ellátás finanszírozásából, amely alkotmányossági aggályokat vet föl, gondolok az alkotmánybírósági határozatra.

Tisztelt Miniszter Úr! Akkor, amikor ön miniszter lett, vállalta, hogy visszahozza az egészségügybe a párbeszédet, s ígérte a kapacitások felülvizsgálatát. Miért nem történt ez meg? Miért nem foglalkoztak a kórházak rossz gazdasági helyzetével? Mikor szándékoznak végre feloldani a 2003-ban bevezetett, majd továbbszigorított volumenkorlátot, amely kórházcsődöket és várólistát okozott? Miniszter úr, nem gondolja, hogy ha súlyos tízmilliárdokat vonunk ki az egészségügyből, az újabb kórházbezárásokhoz vezet, és megnyitja az utat egy nem kívánt, tisztességtelen privatizációnak?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 48 2008.10.27. 1:10  43-49

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Én párbeszédről beszéltem, és nem néhány jelentéktelen gesztusról. Miután a kamarát szétverték, és utána egy jelentéktelen ügyben elfogadja a kamara kérését, ez nem párbeszéd, hanem egy kötelező gesztus.

Ami a volumenkorlátot illeti: még nem került a parlament elé, és isten tudja, hogy végül is mi lesz a végső anyag.

A másik: senki sem ilyen optimista. Ön arról az egyszerű összefüggésről beszélt, hogy ha valamelyik szám nagyobb a matematikában, akkor az nyilvánvalóan nagyobb. Csak azt felejti el hozzátenni - és ezt már megszoktuk -, hogy sokkal többet vonnak el a nagyobb számból, és a különbség majd negatív lesz. Hiszen a mostani költségvetésben a teljes gyedet, több mint 90 milliárd forintot vonnak el a járulékokból, és ezért nem több, hanem kevesebb fog jutni. Az a szerencse, hogy önön kívül valamennyi kórházi vezető, valamennyi egészségügyi vezető úgy látja, ahogy mi látjuk, és nem úgy, mint ön.

Köszönöm szépen. Nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 108 2008.11.05. 2:28  1-229

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A vita kapcsán egyre inkább érezhető, hogy a patkó túloldalán ülők szeretnék, ha valamiféle egyetértés lenne a költségvetésben, elsősorban az egészségügyi alap költségvetésének a megítélésében.

Az a legnagyobb gondom, hogy amikor az egészségügyi alapot vizsgáljuk, nem nézzük meg, milyen helyzetben érte ez a megszorító intézkedés, ez a tragikus költségvetés a magyar egészségügyet. Ha visszatekintünk az elmúlt két évre, azt látjuk, hogy egyértelműen az egészségügy volt a vesztese az elmúlt két év egészségügyi fejlesztésének. Nem véletlenül deklarálták nyilvánosan - a Zöld könyvre utalok -, hogy az egészségügyből GDP-arányosan 0,9 százalékot kivonnak, összesen 250 milliárd forintot. Ennek lett az eredménye az, hogy Magyarország az OECD-lista alapján az egészségügyi ellátás tekintetében a lista végére került, de az európai fogyasztói index alapján egyetlenegy év alatt tíz helyet csúsztunk vissza. Nem véletlen az - ami eddig szokatlan volt -, hogy várólisták alakultak ki a volumenkorlát miatt, a kórházak 30 százaléka veszteséges.

Ebben a helyzetben kérik tőlünk, egyezzünk most bele abba, hogy újabb megszorítás, újabb forráskivonás történjék az egészségügyből, akkor, amikor az önök párttársa, az önök volt egészségügyi minisztere is elmondja, hogy olyan megszorításhoz kérik a mi támogatásunkat, amely jelentős mértékben, öt-hat évvel csökkenti a várható élettartamot. Ezért azt mondom, hogy bár mindannyian tudjuk, hogy a várható élettartamnak sok összetevője van, de ilyen költségvetéshez, ilyen megszorításhoz, ilyen életmegrövidüléshez nem adhatjuk a támogatásunkat; parlamenti képviselőként, orvosként, a parlamenti esküre gondolva nem támogathatjuk ezt a költségvetést, de önök sem támogathatják.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 112 2008.11.05. 2:29  1-229

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Figyelt Kökény képviselőtársam, csak nem teljes egészében, mert én magam is elmondtam, hogy a várható élettartamnak sok egyéb összetevője van. Gondolom, emlékszik arra Kökény képviselőtársam, hogy a Bokros-csomag idején - amikor bizonyos beavatkozásokat fizetőssé tettek - például a fogászati ellátás megszorítása, részben fizetőssé tétele a szájüregi, illetve a gyomorrák előfordulásának a gyakoriságát növelte. Tehát akár tetszik, akár nem, egy ilyen intézkedésnek igenis van negatív hatása.

Amikor a Bokros-csomag elindult, volt egy önök által támogatott egészségügyi miniszter, dr. Kovács Pál, aki orvosként átlátta, hogy mit jelentenek az egészségügyben azok a megszorító intézkedések, és nem vállalta az ebben való részvételt, mert fontosabbnak tartotta az orvosi és a parlamenti esküjét.

Úgy gondolom, hogy ma hasonló a helyzet. Ma is hasonló megszorító intézkedések, költségcsökkentések és pluszban megszorítások érik például az alapellátást - s itt megállnék egy pillanatra. Emlékezzünk csak vissza, a háromigenes népszavazást követően az alapellátás kapott valamilyen pluszforrást. Nem jelentőset, de mégis kapott, amelyek egy része adókban és járulékokban visszakerült a költségvetésbe. Most viszont a maradékot is elveszik azzal, hogy forrásokat vonnak ki. Magyarul: 2002 óta semmilyen fejlesztés nem történik az alapellátásban, s azt a koncepciót, hogy a kórházakból a betegeket az alap- és a járóbeteg-ellátás felé tereljük, ez a költségvetés nemcsak hogy nem támogatja, hanem kifejezetten gátolja, hogy a betegek definitív ellátást kapjanak az alap- és a járóbeteg-ellátásban. Mindenki vesztese ennek, a háziorvosok is és a betegek is. Sajnos az eredmények igazolják azt, hogy ez a költségvetés veszélyezteti az emberek életét.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 36 2008.11.19. 2:08  1-173

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Elhangzott itt most a vita kapcsán, hogy túlságosan átpolitizálódott, és politikai lózungok, üzengetések hangoznak el. Hadd mondjam el, hogy a korrekt, tisztességes tájékoztatást, különösen akkor, amikor közvetíti a televízió, és nézik a parlament ülését, fontos megtenni. Különösen fontos, amikor a RET-ekről beszélünk, és azt mondjuk, hogy a RET-ek politikai döntést hoztak, és erre üzenünk. Ne felejtsük el, hogy nem minden RET, regionális egészségügyi tanács tartozott az ellenzéki oldalhoz. A Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács nem két-három percet ülésezett, hanem két napot is ülésezett, és a szocialista-szabad demokrata többségű regionális egészségügyi tanács is úgy döntött, hogy nem foglal állást, nem támogatja korábban a miniszteri átalakítást.

Mindenféleképpen fontos tudni tehát, hogy azok a RET-ek, amelyek végül is országosan nem szentesítették Molnár miniszter úrnak az átalakításra, kapacitásra vonatkozó törvényeit vagy szabályait, azok is korrektül jártak el, hiszen igazolódott, hogy a RET-ek szerepe, hatásköre - mint később igazolódott - alkotmányellenes, tehát látni kell. De nem is hozhattak volna korrekt döntést a RET-ek, hiszen nem volt beutalási rend, és nem volt területi ellátási kötelezettség sem hozzárendelve, pontosan annak a megállapítása, tehát nem is hozhattak korrekt döntést.

Az IBR-rel kapcsolatban pedig valóban '99-ben a Fidesz-kormány alatt került bevezetésre, de akkor egy szűk csoportban egyfajta kutatási jelleggel, szondázással, 50 ezer emberrel. Éppen a szocialisták idején több milliós nagyságra emelkedett úgy, hogy komoly elemzés történt volna. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az volt egy felelőtlen lépés. Még egyszer mondom, ezek hozzátartoznak a történelmi hűséghez.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 66 2008.11.19. 1:53  1-173

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Engem Havas Szonja képviselőtársam inspirált, hogy megszólaljak. Hosszú ideje dolgoztam a szakmában, éppen a kardiológiában, és ismerem a szívsebészeket, ismerem a kardiológusokat, és azt is tudom, hogy ez a szakma a bizalomra épül, és a sikeres gyógyítás egyik feltétele a bizalom. Ezt a bizalmat nemcsak az orvosok egyenként gyűjtik, hanem mi itt, a parlamentben ezt tudjuk erősíteni, illetve rombolni.

Valamennyi kardiológus és szívsebész kolléga nevében kikérem, hogy megvádoljuk őket azzal, hogy bárkit is előresoroltak éppen azért, mert valaki fizetett.

Egy olyan magánbeszélgetést kell elmondanom, amit sosem akartam elmondani, de most itt, a parlament előtt mégis megteszem. Én magam is tudok arról, hogy a betegek versengenek a kórteremben, hogy mennyit is kell adni, és folyik egy ilyesfajta beszélgetés. Én mint ebben a rendszerben benne lévő, egy alkalommal megkerestem azokat a kollégákat, akikkel én rendszeresen operáltattam, és az volt a kérdésem, hogy engem keresnek meg a betegek, mondjátok meg, mennyi hálapénzt kell adni nektek. Legjobb barátaimról volt szó, félórai unszolás után sem tudtam belőlük kisajtolni, mert azt mondták, hogy ez nálunk nem divat.

Akár tetszik, akár nem, ez velem történt meg, ezt tapasztaltam a szakmában, és így valamennyi tisztességes orvos nevében visszautasítom, hogy az egész orvosi társadalomra általánosítsunk néhány magáról megfeledkezett orvos miatt. Nem ilyen a magyar orvostársadalom.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 80 2008.11.19. 15:12  1-173

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a törvénytervezetről elmélkednék vagy beszélnék, engedjék meg, hogy az előzményekről is szót ejtsek, hogy hogyan született ez a törvény, melyek azok a politikai és gazdasági körülmények, amelyek bennünket most egy picit kényszerítenek ennek a törvénynek az elfogadására.

Emlékezzünk vissza, hogy 2006-ban éppen a konvergenciaprogramban jelölték meg önök azt, hogy az egészségügyből 250 milliárd forintot el kell vonni, és az előző években elhibázott gazdaságpolitika oltárán feláldozták az egészségügyet. Eljutottunk a mai időszakhoz, és látjuk, hova jutott az egészségügy, és most pedig a világgazdasági válságra hivatkozva ismételten jelentős forráskivonás történik az egészségügyből, nominálértékben is közel 100 milliárd forint. Gondolok itt a csökkentett költségvetésre, ami 31 milliárdot, illetve a gyed beemelésére, amely plusz 66 milliárdot visz el az idén.

A kérdés az ebben a törvénytervezetben, hogy egyrészt elfogadható-e az ilyen mérvű forráskivonás, másrészt hogy a meglevő nagyon szűkös keretek között jól gazdálkodunk-e, jól osztjuk-e be azt a pénzt, megfelelő prioritásokat alkalmazunk-e vagy nem. Ha erre gondolunk, akkor arra is gondolni kell, hogy vajon egyfajta szakmai vagy szakmai szempontokon kívüli egyéb szempontok is szerepet játszottak a törvény megalkotásakor. Paul Hellyernek a globális pénzügyi válság túlélésére vonatkozó könyvéből idéznék; a bevezetésben arról beszél, hogy sokan meglepődnének akkor, ha tudnák, hogy a világ legszegényebb országainak nyújtott segély nem más, mint a világ leggazdagabb országainak, illetve üzleti csoportjainak nyújtott támogatás.

Vajon az az IMF-hitel, amelyet most mi kapunk, tartalmaz-e olyan elvárásokat, amely elvárásokban szerepel, hogy nagyon komoly megszorításokat kell hozni a magyar egészségügyben? Rendszeresen azt halljuk, hogy ez nem így van, ettől függetlenül mégis közel 100 milliárd forint kerül most kivonásra.

A törvénytervezetben - Horváth képviselőtársam is említette - van néhány olyan momentum, amely elfogadható, az irányított betegellátási rendszer értékelése, végleges lezárása fontos, annál is inkább, mert az irányított betegellátási rendszerben részt vevők összefogtak, és beperelték a minisztériumot mintegy 3 milliárd forintra, és csak a sors fintora, hogy Kiss Elemér volt államtitkár képviseli az ügyüket. Nyilvánvaló, hogy a végleges lezárás ennek fényében is halaszthatatlan.

(11.20)

A másik kérdés az, hogy mennyire megalapozott mindaz, ami ebben a törvényben szerepel. Kezembe került az Egészségmonitor Kutató és Tanácsadó Kft.-nek egy felmérése, amelyet a nemrég létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet rendelt meg. Ebből két nagyon fontos gondolatot emelnék ki. Azt mondja, hogy a kutatáshoz 2003-as adatokat használtak döntően, mert ekkor készült utoljára országos lakossági felmérés. A népegészségügyi kormányprogramban szerepelt, hogy 2008-ban kellett volna újabb ilyen felmérést végezni, de ez nem történt meg, így a kutató nem tudta megmondani, hogy az elmúlt öt évben romlott vagy javult-e a helyzet Magyarországon. Nem a mi kérésünkre, hanem a Egészségbiztosítási Felügyelet kérésére történt ez a vizsgálat.

S amikor a törvénytervezet megalapozottságáról beszélünk, amikor Mikola István arról beszél, hogy nemcsak az ÁNTSZ által megadott mortalitási-morbiditási anyag, hanem nagyon komoly, részletes szakmai, tudományos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy eldöntsük, hová, milyen kapacitásokat kell rendelni, akkor azt kell hogy mondjam, nincs megalapozottság, mert a kormány által elrendelt népegészségügyi program sem rendelkezik valid, megbízható, korrekt, tisztességes adatokkal.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen prioritások vannak ebben a törvénytervezetben, mi az, amit ki kellene emelni, mi az, amit fontos lenne támogatni, akkor hadd idézzek ennek a kutatásnak az első mondatából: megbetegedés szempontjából az anyagi körülmények, a táplálkozás és az iskolázottság a fontos. A cigányság társadalmi helyzetéről árulkodik, hogy mindenhol rontják a statisztikát. Tehát az elkövetkezendő időszakban várható jelentős gazdasági növekedéscsökkenés, valamint a reálbérek jelentős csökkenése egyértelműen növelni fogja a szegények számát, de nemcsak hogy növelni fogja, hanem a társadalom jelentős lecsúszott része - kapcsolódva a korábbi szegényebb népcsoporthoz - gazdasági életének a romlása egyfajta medikalizációban fog megjelenni. Sokkal nagyobb mérvű lesz az orvoshoz fordulás, ami pluszterhet fog jelenteni az egészségügyben. Magyarország jelentős cigánypopulációja pedig jelentősen rontja a statisztikát, de semmiféle prioritást nem kap, ez a törvénytervezet nem foglalkozik azzal, hogy valamit kezdjen ezzel a társadalmi csoporttal. Úgy tűnik, mintha a cigányság csak négyévente egyszer lenne fontos.

Valamennyiünk előtt zajlik az a szörnyű helyzet, hogy a teljesítményvolumen-korlát milyen várólistákat, milyen ellátási nehézségeket okoz. Mint budapesti képviselő is mondom, megengedhetetlen, hogy november közepén fővárosi kórházak azt közöljék, hogy elfogyott a TVK, és már csak sürgősségi műtéteket tudnak végezni. Tavaly is volt erre példa, és már az idén is jelezték ezt. Azt gondolom, hogy ez megengedhetetlen, mert semmilyen tekintetben nem szolgálja a korrekt, tisztességes, a betegek érdekeit szolgáló ellátást. Tehát a TVK-val mindenképpen tenni kell valamit, emelni kell a szintjét, vagy teljes egészében meg kell szüntetni, mert jelentős mértékben korlátozza a hozzáférést.

Nem foglalkozik a törvény a humán erőforrás kérdésével sem. Szemünk előtt zajlik, hogy az orvosi társadalom meghatározó, szakmailag igen kvalifikált része, akik iskolákat teremtettek vagy az iskolateremtésben részt vevők voltak, folyamatosan hagyják el az országot. 2100 orvos távozott az elmúlt időszakban, de nemcsak ők, hiszen a rezidensekről szóló vizsgálat is azt igazolta, hogy a rezidensek jelentős része, mintegy 60-70 százaléka nem Magyarországon kíván tovább dolgozni. Feltehetik a kérdést, hogy ez riogatás-e vagy valós veszély.

Egy budapesti körzetet szeretnék önöknek bemutatni. Hat évvel ezelőtt kapta meg egy kolléga, és amikor ezt a viszonylag jónak mondható fővárosi körzetet megszerezte, huszonnyolcan jelentkeztek rá. Úgy alakult a kolléga élete, hogy most szeretné eladni, és a legnagyobb meglepetésére senki sem jelentkezik ezért a körzetért. Tehát hat év után a 28 jelentkezőből már egy sincs. Magyarul, ilyen mértékben nem érdeklődnek már a praxisok iránt. A fővárosban - amely mindig közkedvelt hely volt az orvosok számára, szívesen jöttek ide dolgozni - léteznek olyan gyermekpraxisok, amelyekre nem lehet gyerekorvost találni. A XVII. kerületben, az én szűkebb hazámban fordult elő, hogy gyermekorvosi körzeteket kellett összevonni, mert nem találtak gyerekorvost. Rendkívül akut, rendkívül súlyos problémáról van szó, amelynek jócskán érint bennünket az előszele, és az elkövetkező időszakban az alulfinanszírozottság mellett ez lesz a második legnagyobb problémája a magyar egészségügynek. Ezzel sem foglalkozik ez a törvénytervezet.

Mint budapesti képviselőnek mindenképpen meg kell említenem a kórházbezárások eredményét. Az általuk okozott kárt ez a törvény igyekszik enyhíteni, igyekszik megoldást találni. Többször szóba került a Schöpf-Merei. Kökény képviselőtársam elmondta, hogy egy nem jó helyen, szerencsétlen helyen lévő és nem igazán európai viszonyokat biztosító intézetről van szó, amelynek indokolt volt a bezárása. Azt gondolom, hogy két dolgot külön kell választani. Van egy épület, amelyről mondhatjuk azt, hogy nem megfelelő - s ebben nem is vitatkoznék Kökény képviselő úrral -, de azt a szakmai tudást, azt a krízisterhes-gondozást, ami ott kialakult, nem vették át. A krízisterhesek gondozásával kapcsolatos szakmai anyagot nem vették át más osztályok. Az ott lévő PIC-et áthelyezték, és a János Kórházban az valóban megtalálható - tehát úgy tűnik, mintha minden rendben lenne -, de az a fajta krízisterhes-gondozás, amely sok száz, sok ezer csecsemőt mentett meg, nem került átvételre. És ma sincs szakmai elképzelés arra, hogy ezt hogyan pótolják. Nem véletlen, hogy ez ma is megoldatlan.

Nem véletlen, hogy a II. számú Nőgyógyászati Klinika vezetője, Pajor professzor úr az elmúlt időszakban hallatta a hangját, hogy finanszírozási anomáliák és a szűk kapacitások miatt mennyire gond a koraszülött-ellátás. Itt két dologról kell beszélni. A PIC-ágy biztosítva van, de azok számára, akik várható koraszülésbe jutnak, ám nem biztos, hogy PIC-re szükségük van, az in utero elhelyezés nem biztosított. Nagyon nehezen tudják a nőgyógyászok elhelyezni a várhatóan koraszülésbe kerülő kismamákat. Nem megoldott ez a helyzet, nem véletlenül volt a professzor úr felszólalása.

A volumenkapacitásban az is szerencsétlen - s ezt sem oldja meg a törvény -, hogy a szülések esetén kezdetben volt volumenkorlát, később ezt megszüntették, de a megszülető gyermekre vonatkoztatva továbbra is érvényben van a volumenkorlát.

Néhány szót szólnék a Sváb-hegyről. Ott egy egészen különleges allergológiai, pulmonológiai, immunológiai intézet működött. Felszámolták, és azt mondták, hogy meg van oldva. Egyébként sem a jó levegő gyógyít, mondta ezt egy korábbi bölcs miniszter. De rövid idő alatt rájöttek arra - önök is, és ez legyen a becsületükre mondva -, hogy nem megoldott a helyzet, nem volt szerencsés az intézmény bezárása. Közbeszerzést írtak ki azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket el kellett volna látni, és az ott lévő orvosok egy részéből összeálló magántársaság most vállalkozás formájában, OEP-finanszírozással el is végzi ezt a feladatot, de csak járóbeteg-ellátásban, fekvőbeteg-ellátásban nem. 60 ezer beteget láttak el korábban, 9 ezer fekvőt, 51 ezer járót, ma mindössze 20 ezer járó beteget látnak el, fekvő beteget nem. Nagyon fontos vizsgálatokat nem tudnak elvégezni, bizonyos táplálékprovokációs és egyéb életveszélyes beavatkozásokat a fekvőkapacitás hiánya miatt nem tudnak ellátni. Ez mindenféleképpen minőségromlás! Ez önmagában is alkotmányos probléma. Nem gondoskodtak a sváb-hegyi intézmény, az ott lévő szakmai munka tisztességes elhelyezéséről.

(11.30)

Utoljára pedig az OPNI-ról ejtenék néhány szót. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása nagy vihart kavart, ma sem tudjuk egyébként, mi volt az indoka a bezárásnak. Volt egy olyan korábbi miniszteri ígéret, hogy a szakmai csapatok együtt maradnak.

Ismét megemlítem, hogy büszkék lehessünk: egyébként a Schöpf-Mereit az egész világ ismerte - csak egy pillanatra visszautalnék -, mert arra is büszkék lehetünk, az egész világ ismerte, európai modellként, magyar modellként, Schöpf-Merei modellként ismerték, és a bezárása előtt egy hónappal japánok jártak itt tanulmányozni.

És hogy visszatérjek az OPNI-ra: az pedig olyan stroke-centrumot tudott magáénak, amely Európa ötödik legjobb stroke-centruma volt. Ezt most felszámolták, a szakmai csapat szétment, és át lehet telepíteni egy másik intézetbe, de azt a szakmai csapatot nem lehetett átvinni. És ha majd az lesz a válasz, hogy de, ott vannak, hadd idézzem az ombudsmani jelentést: az egészségügyi miniszter megígérte, hogy a szakmai csapatok együtt maradva dolgozhatnak az új helyükön, azonban ez még ebben a két esetben sem teljesült, amikor valóban egész osztály került át az új helyére. Az ombudsman is azzal ért egyet, hogy ez nem így történt; nem beszélve arról, hogy az addiktológia, a fiatalok akut pszichiátriai ellátása sincs megoldva, további rombolás történt, és ennek a megoldásával sem foglalkozik a törvény.

Orvosként az orvosi esküre hivatkozva, politikusként a parlamenti esküre hivatkozva (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) azt mondhatom, hogy ez a törvény tisztességes erkölcsi meggyőződésből így nem támogatható.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 64 2009.03.09. 3:00  63-69

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az idei költségvetés első verziójának elkészítése során rendszeresen hallottuk a tárca vezetőitől, hogy a költségvetés nyertese az egészségügyi ágazat lesz. Ezt a kincstári optimizmust sugallták akkor is, amikor a világban már gazdasági válságról beszéltek.

Önök 2006-tól reform címszó alatt kivontak 250 milliárdot az egészségügyből, a 2009-es költségvetés elsőként elfogadott verziójában nominálértéken számolva 100 milliárd forintot vettek el. Nincs olyan társadalmi csoport, aki ne szenvedné meg, hogy a kormányzat az egészségügyet maradékként, nem termelő ágazatként kezeli. A forráskivonások következtében orvosok és szakdolgozók menekülnek a pályáról vagy pedig az országból. Orvoshiány van aneszteziológiában, patológiában, gyermekgyógyászatban és az alapellátásban. A szakvizsga előtt álló rezidensek kétharmada már nem Magyarországon kívánja folytatni pályafutását.

A kórházak közel 70 milliárd forintos adósságállománnyal küzdenek. Egy korábbi levélre válaszolva a miniszter úr közölte: nincs szándékukban az eladósodott kórházak gazdasági konszolidációját elvégezni. Ez újabb kórházbezárásokhoz vezet, tovább romlik a hozzáférés, sérül az igazságosság és a méltányosság elve. Az IMF-hitel felvételének feltétele volt a nagy ellátórendszerek kiadásainak féken tartása és újabb megkurtítása. Ennek talán az eredménye az, hogy 30 milliárd forintos forráskivonás előtt állunk. Hiába látták be nagy sokára, amit a szakma már évek óta mond, hogy a teljesítményvolumen-korlát rossz. Hiába hangoztatják, hogy eltörlik ezt a korlátot, ha újabb 30 milliárd forintot vonnak ki az egészségügyből. Tehát hiába törlik el a tvk-t, több pénz nem lesz, csak kevesebb. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Parlament épülete, hanem a magyar emberek gyógyítására fordítható milliárdok is fedezetül szolgálnak majd a nemzetközi hitelekhez.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Éppen egy esztendeje az emberek népszavazáson mondtak nemet a vizitdíjra, a kórházi napidíjra. Sajnos, önöknek csak egyetlen válaszuk volt a problémára, a megszorítás, az emberek megbüntetése, terheik növelése. A miniszter úr a parlamentben egy héttel ezelőtt kioktató hangnemben beszélt az egészségügyért szívből aggódó, felkészült gyermekgyógyász professzorral. Érdemes lenne ehelyett elgondolkodni azon, hogy a Bokros-csomag idején az akkori népjóléti miniszter, Kovács Pál már vállalhatatlannak érezte a megszorításokat, és korrekt lépésül lemondott.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Önök inkább asszisztálnak az újabb megszorításokhoz, és valóban úgy gondolják, hogy a 2009-es költségvetésnek az egészségügy a nyertese? Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 68 2009.03.09. 1:06  63-69

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár asszony azt mondta, hogy könnyű helyzetben van, én még könnyebb helyzetben vagyok (Közbekiáltás az MSZP soraiból.), ugyanis az önök mondataival tudom cáfolni önt. A Zöld könyvben önök említették azt, hogy 250 milliárd forintot vonnak ki a költségvetésből. Maga Horváth Ágnes miniszter asszony volt az, aki miután elhagyta a tárcát, nemrég nyilatkozott, hogy a forráskivonások az egészségügyi ellátás színvonalának csökkenéséhez vezetnek. Miután elhagyta a tárcát, rögtön megvilágosodott, és világosan látta a képletet, hogy csökkenni fog az ellátás színvonala, ha forrásokat vonunk ki. Az a 20 milliárd, ami pedig a vizitdíjból bejött volna, mindössze egytizede annak, amit eleddig elvontak, és pontosan annyi, amennyivel többet vonnak ki önök, mint amennyit a Reformszövetség javasol.

Sajnos, nem tudom elfogadni a hozzászólását, merthogy azt tények nem támasztják alá. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

(15.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 106 2009.06.29. 2:13  105-112

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ön és elődei alatt folyamatos forráskivonás zajlik és zajlott az egészségügyből, 2006-tól az intézményvezetőknek, kórház- és szakrendelő-igazgatóknak közel 25-30 százalékkal romló finanszírozás mellett kellett talpon maradniuk. Különféle adottságokkal bíró intézmények különböző tehetőségű tulajdonosok, önkormányzatok mellett igazgatták az intézményeket. Kiemelkedő eredmény, hogy a kórházak fele eleddig ilyen brutális forráselvonás ellenére elkerülte a csődöt. Természetesen a másik fele csődközelben van.

Ezért itt a parlament nyilvánossága előtt kell köszönetet mondani az egészségügyi dolgozóknak, nővéreknek, orvosoknak s a többnyire orvos végzettségű menedzsereknek. Vajon más terület szakemberei hogyan birkóztak volna meg az ilyen mértékű forráselvonással? Miközben a tárca a betegellátásból csak kivon, reformra, válságra hivatkozva spórol, addig a tárca maga felelőtlenül gazdálkodik, és nem bánik kellő gondossággal a köz vagyonával.

2007-ben bezártak több intézményt, nevezetesen az OPNI-t, a svábhegyi gyermekszanatóriumot, az OGYK-t, a Schöpf-Mereit, a kecskeméti honvédkórházat, repülő-orvostani intézetet, közel 70 milliárd egészségügyi vagyonnal azóta semmi sem történt. Az épületek állaga romlik, a vakolatok mállanak, a falak omladoznak, a gyom gyökeret eresztett már az épületeken belül is. Az egészségügyi dokumentáció is jelentősen sérült. Közben csak őrzésre milliárdokat költ a minisztérium. Ha bármely ellenzéki vezetésű önkormányzat ilyen felelőtlenül gazdálkodna, azt már rég elmarasztalták volna.

Tisztelt Miniszter Úr! Három lehetőség áll önök előtt: vagy hagyják az épületeket tönkremenni jelentős vagyonvesztést okozva; vagy megóvják az épületeket, hogy a Fidesz-kormány vissza tudja állítani bennük a gyógyító munkát; vagy értékesítik azokat, akkor egyrészt a nagy költségvetés elnyeli, vagy szerencsésebb esetben marad az egészségügyi kasszában.

Tisztelt Miniszter Úr! Mit kívánnak tenni a pusztuló, bezárt intézményekkel, merthogy bort ittak és vizet prédikálnak?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 110 2009.06.29. 1:10  105-112

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, miniszter úr. Utolsó mondata, hogy a dokumentáció rendelkezésre áll - örülök, hogy ezt így tudja. Az Állami Egészségügyi Központ dolgozói azonban, akik nap mint nap keresik ezt a dokumentációt, nem találják. Nem megyünk sokra azzal, ha a kutatók számára hozzáférhető, de a gyakoroló orvosok számára nem.

A másik: említette, hogy utánanézett és szót emelt. Örülök, hogy ön is látta, hogy ezzel az ingatlanvagyonnal pazarlóan gazdálkodnak, pontosabban nem történik meg az állagmegóvás sem, pusztul. Van egy szomorú példa: ugyan nem a kormányzat tulajdona, a fővárosé, de a szocialista vezetésű főváros Észak-pesti Kórházában, ahol a XV. kerülettel gesztori szerződést kötöttek, közel 2-3 milliárdos vagyonvesztés történt az elmúlt években.

Ami pedig a finanszírozást illeti: az nominálértéken igaz, amit mond, reálértéken már kevésbé; és elfelejtette elmondani, hogy a gyedet is közel 110 milliárddal belepréselték, így egészen más szám jön ki, mint amit ön mond. Szerintem legyünk korrektek és tisztességesek.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 208 2009.10.07. 9:18  1-335

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A vitát figyelve, néhányan arra kértek bennünket a szocialista frakcióból, hogy támogassuk a költségvetést. Úgy is megfogalmazhatták volna, hogy hogyan támogassuk a katasztrófát. Ebben sajnos nem tudunk partnerek lenni.

Egyébként is a 2010-es költségvetés több szempontból is különleges a számunkra, és talán egy picit érdemes visszamenni, mert ez a költségvetés egyrészt képet ad arról, hogy hogyan képzeli a jövő egészségügyét, és hogyan viszonyul az emberekhez, az egészségügyhöz, ennek az ágazatnak milyen szerepet biztosít a Bajnai-kormány, ez erről nekünk képet ad. De képet ad arról is - ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, a 2006-tól mostanáig terjedő három és fél évre -, hogy mit gondol a kormányzat, mit gondolt az MSZP-SZDSZ-koalíció a magyar egészségügyről, milyen - idézőjelbe téve - reformokat akart átvinni. És természetesen egyfajta számadás is lehet ez a költségvetés, hiszen nyolc év kormányzás után honnan indultunk és hova jutottunk el, lehet ez is egyfajta megközelítés.

2002-ben az országgyűlési választások után felálló Medgyessy-kormány 300 milliárd forintot talált a kasszában. Ez bőségesen elég lett volna ahhoz, hogy egy nagyon-nagyon komoly szerkezetátalakítás, reform elinduljon az egészségügyben. Akkor nem ez történt. Fontosabb volt egyfajta politikai döntés, mégpedig az, hogy osztogatni kell, hogy az önkormányzati választást megnyerje az MSZP. Eltűnt a pénz, elolvadt az a fajta fizetésemelés, jövedelemtöbblet, amelyet akkor adtak. Nem történt reform, nem történt szerkezetátalakítás, pedig ha akkor a meglévő 300 milliárdot jól használta volna fel a kormányzat, akkor ma egy szerkezetében más egészségügy, jobban finanszírozható egészségügy lett volna, és nemcsak ez lenne, hanem sokkal magasabb fizetések is az egészségügyben. Akkor nem ez történt.

Csak néhány adat, hogy milyen volt 2002 és 2006 között az egészségügyünk. 2003-ban 310 milliárdos hiány, 2004-ben 343 milliárdos, 2005-ben 375 milliárdos hiány. Körülbelül így gazdálkodtak az egészségüggyel, ilyen volt akkor az egészségügy költségvetése.

2006-ban a kampányban mindent megígértek. Emlékezzünk vissza, Őszödön kiderült az igazság, "semmit sem csináltunk, hazudtunk reggel, éjjel, nappal". És a Zöld könyvben megfogalmazták, hogy milyen egészségügyet képzelnek el 2006 és 2009 között. 250 milliárd forint forráskivonást terveztek. Nem volt gazdasági válság, messze voltunk tőle. 250 milliárd forint forráskivonás. Érdekképviseletek szétverése. Fekvőbeteg-kapacitás csökkentése, átgondolatlanul; mind a mai napig ennek isszuk a levét, és látják kárát a betegek. Kórházbezárások. Egy méltánytalan vita a több-biztosítós modellről, amelyet nem egyeztettek a társadalommal, kárát látta volna az egész magyar társadalom.

Vizitdíj, napidíj, ami a társadalom legszegényebb rétegét kiszorította az ellátásból. A gyógyszertár alapításának liberalizációja pedig egyáltalán nem azokat az eredményeket érte el, amit önök vártak. Gyakorlatilag a nagy forgalmú helyeken kiépültek gyógyszertárak, az elmaradott térségekben pedig nem. Nem váltotta be a reményt; és hogy milyen volt ennek a mentalitása, mi sem bizonyítja jobban, hogy az fontos volt, hogy a művi meddővé tételben a korhatárt leszállítsa. Ez valóban egy nagyon-nagyon fontos eredménye volt az elmúlt időszaknak.

Az Állami Számvevőszék jelentése szinte valamennyi alkalommal hiányolta a normális, kiszámítható finanszírozást. Az egészségügyben stabil, kiszámítható és objektív finanszírozási rendszerre van szükség, mondta, és azt is, hogy a lakossági terhek jelentősen nőttek, az ellátórendszer leépítése pedig súlyos zavarokat okoz. Minden évben megismétlik ezt.

S itt vagyunk most a 2010-es költségvetés előtt, és az Állami Számvevőszék szintén ugyanezeket mondja: megalapozatlan a költségvetés, a struktúra finanszírozása, illetve a struktúrafeladatok elválnak egymástól, és az ellátás színvonala semmilyen tekintetben nem tartható fenn. Sokszor vitattuk a gyed kérdését, azt is beleszuszakolták az egészségügyi kasszába, és hozzá forrást nem adtak, az egészségügyi kasszából kellett azt is finanszírozni.

Milyen jövőre számíthatunk? Hiszen van egy kormánydöntés, amelyet ugyan nem hajtottak végre, közel 50 kórház bezárása szerepel benne, és most elhangzott nem is olyan régen, szakmai fórumokon éppen önöktől, hogy 4300 aktív ágyat igyekeznek ismételten megszüntetni. És ezt elsősorban a fővárosban. Abban a fővárosban, amely nemcsak a régiót látja el, nemcsak az agglomerációt, régión kívülről is közel százezer beteget lát el.

Ez a költségvetés, amelyet most önök itt elénk tettek, gyakorlatilag mindenhonnan elvon. Elvon a fogászati ellátásból, betegszállításból, művesekezelésből, otthoni szakápolásból, laboratóriumi ellátásból, elvon a mentőszolgálattól, az ÁNTSZ-től, a vérellátótól, és a kis forgalmú patikák nem kapnak támogatást, magyarul megszűnik a vidéki gyógyszerellátás.

Két olyan tényre szeretném felhívni a figyelmet, amely itt sokszor elhangzik, egyébként pedig semmi köze a valósághoz. Ez pedig, azt mondják, hogy ez a struktúra nem finanszírozható. Valóban, miután kivontak több száz milliárdot 2006 óta az egészségügyből, azóta ez nem finanszírozható. 2006-ban finanszírozható volt. Ha elveszünk belőle 200-300-400 milliárdot, akkor ez nem lesz finanszírozható.

Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy nincs szükség szerkezetátalakításra. Igenis szükség van rá. De az nem szerkezetátalakítás, hogy leszűkítem a kapacitást, kórházakat bezárok, aktív ágyakat megszüntetek, majd ennek következtében a betegek 40 százaléka kiszorul a kórházi ellátásból - az Államreform Bizottság elnöke vagy vezetője, Draskovics Tibor írta annak idején -, és ezek a betegek keresték a helyüket, és keresik ma is, mert a járóbeteg-ellátásban sem kapják meg, hiszen ott is volumenkorlát van, és ott sem tudnak definitív ellátásban részesülni. Ma is keringenek a rendszerben. Na, ez nem reform, ez nem struktúraátalakítás, ez semmilyen tekintetben nem fogja előrevinni az egészségügyet!

Ha az a kérdés, hogy mit várhatunk a jövőtől, akkor csak nagyon röviden hadd emlékeztessem önöket arra, egészségügyi bizottsági ülésen elhangzott az az emlékeztető, amelyet a pénzügyminiszter, illetve az egészségügyi miniszter aláírt, amely megbeszélést a szakmai szervezetekkel folytatott, annak egyfajta emlékeztetője, hogy ahol nem kerül be igazándiból forrás az egészségügybe, ismételten jelentős tvk-megszorítás volt, hiszen a bázisfinanszírozás bevezetésének minden alternatívája forrásokat von ki az egészségügyből. Miért gondoljuk, hogy ha a tvk-t visszahozzák, akkor ismételten majd több forrás lesz? Nem lesz. Ismételten forráselvonás lesz, és ezt a kevesebb forrást fogják tizenhárom részre osztani.

(Magyarul, ez a költségvetés nem támogatható...)

FE/Harrach-V. Németh-Podolák /(Dr. Pesti Imre )/bl

(15.40)

Magyarul, ez a költségvetés nem támogatható, ez a költségvetés a katasztrófa költségvetése, ez a magyar emberek ellen szól. Egyetlenegy orvos, egyetlenegy, kellő szeretettel, szolidaritással bíró ember ezt a költségvetést nem szavazhatja meg, mert nem a gazdasági válság vezetett bennünket ide, hanem az elmúlt nyolc év, különösen az elmúlt három év gazdaságpolitikája, az önök politikája, amelyet most lenyeletnek, amelynek minden nehézségét a magyar polgárokkal és a magyar betegekkel nyeletik le, nekik kell elszenvedni a rossz gazdaságpolitika és a rossz kormányzás árát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 214 2009.10.07. 0:38  1-335

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár asszony megjegyzésére csak két mondat. Nem én mondtam és nem a mi miniszterelnökünk, hogy hazudtunk reggel, éjjel, nappal. 2001-et 2009-cel összevetni - minősítse ön, ahogy óhajtja. 2002-ben pedig nem több száz milliárd és nem komoly veszteség, mindössze 86 milliárd veszteség volt az egészségügyi kasszában. Boldog lennék, ha ebben az esztendőben csak ennyi lenne, mert hogy ebben az évben ennek a duplája lesz, miközben jelentősen szűkítették az ellátást.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 220 2009.10.07. 0:37  1-335

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnézést, talán méltánytalan lesz, hogy most már rendszeresen itt egymásnak üzengetünk. Csak hadd mondjam, hogy a 2001-et 2009-cel összevetni méltánytalan, legalább olyan, mintha én 1980-at vetném össze 1999-cel. Tehát még egyszer mondom, méltánytalan. De ha nem államtitkárként megy el egy kórházba, hanem egy átlagos betegként, akkor ma Magyarországon egy beteget sem fog találni, aki egyetértene önnel.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 44 2009.11.30. 3:04  43-49

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A H1N1 okozta világjárvány minden idők leggyorsabban terjedő járványa, amely a WHO előrejelzése alapján akár a lakosság 20-30 százalékának megbetegedését is okozhatja. A világszervezet konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a felkészüléssel kapcsolatban, a mechanikus védelemtől kezdve az antivirális szereken át a védőoltásig.

Magyarország ugyan rendelkezik hazai gyártású oltóanyaggal, azonban amit a kormányzat a tájékoztatás terén, a szájon át szedhető szerek tartalékolása terén, valamint az oltóanyag beszerzése és kiszállítása terén tett, az botránynak vagy akár magyar skizofréniának is nevezhető.

Ebben a szánalmas teljesítményben soha el nem múló érdemeket szerzett az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetbe, az EKI-be pottyantott szocialista ejtőernyős, Kárpáti Zsuzsanna, aki szakszervezeti ifjúsági szövetségi elnökként 1991-ben lépett az MSZP-be. (Dr. Géczi József Alajos: Szégyelld magad!) Minden bizonnyal a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején az MSZP parlamenti padsoraiban eltöltött évek jutalmaként kerülhetett a kulcsfontosságú Készletgazdálkodási Intézet élére, ahol először aktívan részt vett a bezárt OPNI javainak széthordásában (Dr. Géczi József Alajos: Nem vagy úriember!), majd a H1N1 elleni vakcina körüli szerencsétlenkedésben. Tehát most, világjárvány idején olyan feladatra vállalkozott, amelyet korábban nem csinált, amihez megfelelő eszközökkel nem rendelkezett, és közben bírja az ön feltétlen támogatását.

(15.00)

Az EKI - mint utóbb kiderült - szinte semmilyen hozzáadott értékkel nem járult hozzá az oltóanyag elosztásához, tárolásához, mégis ötször annyit kért a majdnem semmiért, mint a nagykereskedők a feladat teljes lebonyolításáért. A keletkezett közel egymilliárdos haszon sorsáról szinte naponta folytatnak ötletbörzét kormánypárti politikusok, de elfogadható választ mind a mai napig nem kaptunk.

Összefoglalva: adott egy közpénzből gazdálkodó országos intézmény, amelyet ön felügyel, amelyet egy volt szocialista politikus vezet, amely ötszörös áron és lassan szállítja az új influenza elleni védőoltást, és amely nem ad egyértelmű tájékoztatást arról, mi lesz a betegeken megspórolt haszonnal.

Tisztelt Miniszter Úr! Hogyan értékeli ön azt a teljesítményt, amelyet a volt szocialista képviselő, Kárpáti Zsuzsanna vezette Készletgazdálkodási Intézet mutat az influenzajárvány idején? Hogyan értékeli, hogy az EKI ötszörös áron és túl lassan szállítja a védőoltásokat a patikába? Miért nem szerepel a költségvetésben, és mi lesz a sorsa annak a közel egymilliárd forintnak, amelyet az EKI a rendkívül magas bevételben realizál?

Köszönöm szépen. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 48 2009.11.30. 1:13  43-49

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Valóban van teljesítmény, csak ez a teljesítmény nem az EKI-hez kötődik, hanem az ÁNTSZ-hez és a nagykereskedőkhöz. Ön a harmadik nap már a nagykereskedőkhöz és az ÁNTSZ-hez kényszerült fordulni, hogy lássák el azt a feladatot, amit az EKI nem tudott ellátni, amire nem volt felkészülve, és amit képtelen volt ellátni.

Ön nagyon jól tudja, hogy valóban ötszörös áron vásárolják, hiszen a nagykereskedők 81 forintért végezték volna ezt a feladatot és nem 450-ért. De mindaz, ami az Omninvest és a kormányzat között zajlik, az is gyanús, több mint korrupciógyanús, hiszen a legnagyobb vásárló, amely még állami támogatást nyújt az Omninvestnek, drágábban vásárol, mint az alkalmi vásárló, a nagykereskedő.

Miniszter Úr! Elsők között oltattam be magam (Dr. Géczi József Alajos: Na!), akkor, amikor ön még azt mondta, hogy nem oltatom be magam. Jó a magyar oltóanyag, ezért tisztelettel kérem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy azt a 2,5 millió plusz oltóanyagot ingyen adják oda a magyar lakosoknak, hogy ne kelljen fizetni érte (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ne kereskedjenek vele.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 28 2010.02.15. 3:00  27-33

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Két héttel ezelőtt Mesterházy Attila azóta elhíresült mondataival durván meggyanúsította a magyar orvostársadalmat, megsértett közel 30 ezer orvost, több tízezer, közel százezer egészségügyi dolgozót. Azt mondta, idézem: "Nem olyan helyre akarom vinni az apámat orvoshoz, ahol attól kell félnem, hogy ha egy jobboldali orvoshoz kerül, akkor nem kapja meg ugyanazt az ellátást." Nem kevesebbet sugallt, mint hogy az orvosok, esküjüket megszegve, politikai hovatartozásuk alapján kezelik betegeiket. Mesterházy ezzel a méltatlan, alantas kijelentéssel durván aláásta az orvos-beteg kapcsolatot.

(14.10)

Tisztelt Államtitkár Asszony! Engedje meg, hogy felolvassak néhány mondatot az orvosi eskü szövegéből! Igaz, ön ezt jól ismeri, de párttársa, a miniszterelnök-jelölt számára újdonság lesz, morális tartalmánál fogva pedig biztosan szokatlan is. Kérem tehát a miniszterelnök-jelölt urat, hogy az átlagosnál is nagyobb figyelemmel hallgassa. "A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom."

Tisztelt Államtitkár Asszony! Értem én a szocialista miniszterelnök-jelöltet, ha az orvostársadalmat a pártjában tapasztalható erkölcsi állapotokon keresztül szemléli, de jelzem, az nem ez a társaság. A szakmában mindenki egyöntetűen tiltakozott, az orvosok pártállástól függetlenül utasították vissza a kijelentést. Így tett a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány, de még az ön államtitkára, pontosabban Medgyasszay Melinda sem azonosult az előbb említett mondatokkal.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Fontos lenne, hogy az emberek az önök véleményét is, illetve az ön véleményét is megismerhessék ebben a fontos kérdésben, ezért kérdezem mint az egészségügyi ágazat egyik vezetőjét, egyetért-e a miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila kijelentésével, amely szerint az orvosok politikai hovatartozásuk alapján kezelik betegeiket. Tud olyan esetről, amikor az orvosok politikai hovatartozás miatt nem a szakma szabályai szerint kezeltek beteget? Nem gondolja, hogy a miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attilának bocsánatot kellene kérnie az orvostársadalomtól?

Köszönöm szépen, és várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 32 2010.02.15. 1:17  27-33

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Én Mester Attila ügyeivel még nem foglalkoztam (Moraj az MSZP soraiból.), és őt nem is ismerem, úgyhogy igyekszem majd kivizsgáltatni ezt az ügyet, és igyekszem megtudni, hogy valójában miről is van szó.

Azt azért hadd jegyezzem meg, hogy a kérdésemre nem válaszolt, és nagyon látványos volt mindaz, amit elmondott, csak a valósághoz nem volt köze. Hallgatva önt és hallgatva korábban Molnár Csabát, én is visszafogva magam nem minősítem mindezt, nem is tehetem meg, mert az orvosi titoktartás kötelez. Ugyanakkor engedje meg, hogy meg tudom érteni azt a politikust és különösen a miniszterelnök-jelölt urat, hogy ha bemegy egy kórházba, akkor szégyent érez, hogy az a politikai alakulat, amelyet vezetett, mit tesz és mit tett a magyar egészségügyben (Moraj az MSZP soraiban.), az szégyen, és el tudom képzelni, hogy a szégyenérzet miatt ezt érzi. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ülj le!) A magyar orvostársadalom visszautasítja az ön, és visszautasítja Mesterházy Attila állításait is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)